Délmagyarország, 1979. október (69. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-05 / 233. szám

Fentek, 1979. október 5. 5 Városkép és a garázsok A motorizáció jött, látott dött be, és nem zárult le, terv szerint például a Tol­és győzött, életünk kísérő je- mint ahogy az Illegális, en- buhln sugárúton, a Bécsi lensége lett Számolni kell gedély nélküli garázsépítés körút. Hunyadi János sugár­eszei forintban, anyaggal és sem. út sarkán, a Nagykörút több energiával. Számolni kell a Annikor a társadalom kez- pontján és máshol ls. Ter­városépitésben, az infrastruk- di felismerni, ha már van mészetesen nem ma. nem is túra kialakításában, a min- kocsi, azt valahol el fs kell holnap. Hanem, amikor az dennapi várospolitikában, helyezni, az építészek, város- élet kikényszeríti «— bár Energiaválság ott vagy itt, a tervezők számításba veszik a mindennek alapja a pénz. kérdés csak az lehet, hogy a garázsokat. Azt persze még Az utcák terek, udvarok motorizacio üteme milyen a leggazdagabb országok sem mgr ma is telítettek A Cent­meretű. arányú lesz. Egy tehetik meg, hogy minden rum Áruház környékén biztos, lovas kocsira, konflis- személyautónak garászt épít- i leiglenesen egy építési te­ra vissza nem ülünk. Elkép- senek. A szerényebb anyagi rületet nyitottak parkolási zelheto, hogy az autók keve- lehetőségek szerényebb épité- célra Kérdés mi lesz jövőre sebb kilométert tesznek meg, si módokat t6$&n<&k lehetővé. ^ Szeged Domus Áruház de a számuk állandóan nö- Először a lakóépületeken kí- környékén ahol a forgalom­vekszik. Szeged általános vül alakítják ki a kocsitá- hoz képest nagyon csekély a rendezesi távlati elképzelesei- rolókat mint Odessza lepény- parkolási lehetőség. Központi ben az ezredforduló idején szerű sorgarázsai. Mondani irányelv hogy bármelyik in­60—70 ezer személygépkocsi se kell. még ezek se férnek tézmény' építésénél az Ilyen szerepel. Napjainkban 12— bele az esztétikus városkép- jellegű igényekre is gondol­13 ezer szegedi illetékességű be. Aztán következik az janak és a gépkocsik elhe­autó gurul a város útjain. És újabb korszak. Tarján. Fel- íyezését ne a közterületek a ennyi járműnek kocsiállás, sőváros. az Északi városrész parkok rovására oldják meg parkolóhely, garázs kell. öt-, tízemeleteseinek föld- Persze, melyik intézménynek * szintjén épülnek a garázsok. van arra pénze hogy föld A közelmúlt vitái a legna- Az építészeti kultúra kitel- aiatti garázsokat építsen? A '~WK + i- jesedésével az árak is emel- legtöbb örül, ha a tervezett összegből kifutja a beruhá­gyobb hevességgel még csak a garázsok körül bontakoztak kednek. egy garázs annyiba ki. A parkolóhely elsősorban kerül, mint a gépkocsi. A napjaink kérdése. Valójában magas ár a keresletet nem nem elsőrangú társadalompo- csökkenti, ugyanis ily módon, zás. Az élet mindennap fel­adja a leckét. litikai szempont ez. a lakás-, óvoda-, iskola-, bölcsőde-, a vendéglőépítés után követke­zik csak a sorrendben. Nyil­vánvaló. hogy a népgazdaság például a tizenegy emeletes panelháznál hatvan lakásra csak nyolc garázs jut. * A hetvenes években a vó­lehetőségei, teherbíró-képes- rosrendezési tervek kötelező tége alapján épül, szépül, normák és Irányelvek alap­gyarapodik a város. Ám a kocsielszállásolás területére ba veszik a motorizációt. Az is néha érdemes figyelemmel irányelvek meghatározzák a Szeged kiegyensúlyozott, szervezett élete miatt előbb­utóbb a világ nagyvárosai­hoz hasonlóan a „parkolj és utazz" jelszó szellemében kell ján már komolyan számítás- tervezni a hétköznapokat. A nemrég módosított rendezési lenni. A történet ott kezdődik, lakás, terület összefüggésé­ben a kocsiállásokat. A vá­amikor az autó észrevétlenül rosépítés ekkor kerül olyan belopta magát az életünkbe, egyensúlyi helyzetbe, hogy a Az időpont, a hatvanas évek. Ez egyben az illegális garázs­garázskészítés a városesztéti­ka elveit nem sérti meg. építés „paradicsomi" idősza- Újszeged, a Belváros társas­terv is úgy számít; a külső körutak, sugárutak mentén, nagy parkírozóhelyeken — emeletes házban vagy más módon — kiszállnak az em­berek a gépkocsiból és a ka is A Belváros tömbbelsői- házai — engedélyek alapján majdani gyors tömegközieke ben. udvarokban gombamód- — csak földszinti garazski- désael bejutnak a központba, ra szaporodnak az apró, kis képzéssel épülhetnek. A kü- _ ... . , .. épületek. Mint a neorealista lönböző szövetkezetek pedig aachg is tortemk egy es filmek lehangoló képsorai: nagy leleményességgel építik más. Az anyagi erőforrások ütött-kopott-vert, mindenfé-- be a körtöltést nagyon szép jelenlegi helyzete alapján az je hulladékból összehozott garázsokkal. De mit tesz az egyirányúsitással, útszélesí­bódék. Az élelmesek borsos élet, az igények újból meg- . ..... ' , , áron kiadják ezeket, kocsi- előzik a lehetőségeket. tessel tudjak enyhlteni a jukat féltő honfitársaiknak. Szakemberek számításai parkolási gondokat es megte­De hamar megszólal a vá- szerint a Belvárosban 1 ezer remteni a szabad tárolás le­roslakó lelkiismerete, az il- 600 gépkocsinál több nem hetőaégét. A magyar vidéki lendőség diktálta felháboro- helyezhető el. Ebben a kai- „• . 'v. „,„ „„„„r; dás: ilyen épületekkel ne kulációban a majdani eme- varosoknak ma meg meg­csúfítsuk el Szegedet. Az en- letes parkolóházak is szere- vethetetlen emeletes parkolo­gedélyek. a tiltott épftkezé- pelnek. Hogy valamikor hol házak helyett olcsóbb lehe­sek vizsgálata ma se fejező- épülnek ezek? A rendezési tőségeket kell keresniük. A CSOMITERV-nek már van egy-két jó ajánlata. Egyik Javaslata a Játszógarázs. ami azt jelenti, parkolás a föld alatt, a föld felett, az első emeleten pedig játszótér. Akármilyen is lesz a jövő városképe, abban egyre na­gyobb helyet kap a motorizá­ció, örökösen változó igényei­vel. A dolog természetéből pedig következik, hogy az igények — érthetően — meg­haladják a lehetőségeket. Halász Miklós Fámák a kórház fertőző­osztályának betegei. Fáznak az infralámpa alá bújta­tott csecsemők, a köpenybe burkolózó, takaró alatt macskamód összegömbölyö­dő nagyobbacskák. Fáznak akkor is, ha az ott dolgo­zók fölkutatják az égen­földön található összes vil­lanymelegítőt — noha ez tűzveszélyes és energiaigé­nyes módja a fűtésnek —, mégis így próbáljak enyhí­teni a kórtermek dermesz­tő hőmérsékletét. Fáznak annak ellenére, hogv a DÉMÁSZ-szal nagyobb te­herbírásúra szereltették át az órákat. így minden ké­szülék „teljes gőzzel" üze­mel. És végül fázunk mi is a gondolattól, hogy bete­geket betegithet meg még jobban az ugyancsak bete­ges munkaszervezés. Szidalmazhatnánk az idő­járást, bár ettől még nem simulnak el a libabőrök ... Az októberi hűvös napok azonban pontosan érkeztek: a mesterséges meleget adók késtek el kissé. Szeptember 30-a volt a határidő, hogy a Szegedi Építőipari Szövet­kezet átadja a városgazdál­kodási vállalatnak a gőz­távvezeték felújított szaka­szát. Ma október 5-e van. A meghűléshez egyetlen nap. sőt néhány perc is elegendő. A szövetkezet ígéri: megfeszített munká­val elérik, hogy a jövő hét szerdáján megkezdődik a gőzfűtés a fertözöosztályon. Az alig több mint egyhe­tes határidőcsúszást elenyé­szőnek ítélik az építők. Az orvosok, az ápolónők szá­mára azonban mindez föl­ér hét, lassan cammogó nehéz esztendővel Jobb szervezéssel, a munkák rangsorolásával el lehetett volna kerülni, hogy akár egy percig is dideregjenek a betegek. Félő, hogy akad majd kisgyerek, aki még hetekig fázni fog. Akkor is, ha a gőz már átmelegíti a csöveket, * Többen is hívták telefo­non szerkesztőségünket teg­nap, sőt már levelek is ér­keztek sietősen: hideg van az Északi városrész egyes lakásaiban, fáznak a tarja­ni 7-es ütemben épült há­zakban, még meleg víz sem jött a csapból. Érdeklődé­sünkre a városgazdálkodási vállalattól megtudtuk, hogy ezeket az épületeket egy kazánház, és több alközpont látja el meleggel, amelyek­nek beállításán még dolgo­zik a DÉLÉP. Ez okozta, hogy bizonyos tömbök, épü­letek fűtőtestjei hidegen maradtak a napokban. A kazánház gépeit bekapcsol­ták ugyan, de a meleg víz, anélkül, hogy „megjárta" volna az emeleteket, vissza­tért a kazánházba. A hibát kijavították, s remélhetően tegnap este már keveseb­ben pnnaszkodtak a fűtésre. A vállalat ígéri, hogy a kezdeti nehézségek után, két-három napon belül me­leg lesz mind a tizenötezer, távfűtésbe bekapcsolt la­kásban. Ez az ígéret is késett a naptárhoz képest. Ch. A. 11 Húszévesen kezdődött" Beszélgetés Bruno Campanelldval, az Anna Bolena vendégkarmesterével A Tisza-szálló presszójában várt, előtte egy pohár Mar­tini. Csatlakoznék? Öröm­mel, Az első pohár az ismer­kedésé. Az a karmester, aki a Sze­gedi Nemzeti Színház vendé­geként rövidesen Donizetti már-már elfelejtett oprerá­jának, az Anna Bolenának magyarországi ősbemutatóját vezényli majd — mindössze harminchat éves. 1943-bun született, Bariban. Nős. két gyermek apja. És mellékesen világhírű. Izraelből érkezett most Szegedre. A lapok — ott — ilyeneket írtak róla: „Campanella Verdit áradó lendülettel vezényelte. A di­namikus darabot a vérbeli művész kezével fogta egybe " „Pergolesi és Sztravinszkij csodálatos eggyéolvasztása azt mutatta, hogy Campanel­la érzékeny a 18. századi olasz muzsika iránt, ám ugyanaltkor teljes egészében századának művésze is. Elő­— Ismerem a darabot, tu­dom, hogy magvarországi be­mutató lesz. Nagyon szere­tem Donizettit. — ... és mit a szegedi ope­ráról? — Hát, a próbák még csak most kezdődtek ... Magyarul sajnos nem tudok. Látszólag így nehéz a megértés, hallot­tam, elsősorban magyarul éneklik az olasz operákat. Az Anna Bolena olasz nyel­vű lesz, ez mindenesetre ne­kem nagy könnyebbség. De nem ez az igazán lényeges. Előrehajol. — A francia nagyoperai stílusból ismerjük, hogy úgy interpretálnak előadásokat, mintha nagy-nagy tragédiák lennének csupán. Örlási ze­nekari elánnal, nagy csin­nadrattával ... Nemcsak mondja: mutatja is. Széttárja két karját, pa­pa-pa-pamm, kiáltja hango­san, a presszó gyér számú vendégsereglete mind Idenéz. adása az építőművészé, aki A karmester, interjú közben A harmadik Martinis pohár­anyagának minden nüansznyl ban megrezdülnek a jégkoc­részecskéjét magáénak érzi, — A következő évben kák. s a legjellemzőbbeket hang- Mexikóban, Vera Cruzban — ...szóval, ideje ennek súlyozza mindebből." „A fia- töltöttem hat hónapot, átlag véget vetni. Ügy kell játsza­tal olasz karmester új életet; heti két fellépéssel... Jár- ni, előadni, mint a koncerte­lehelt az együttesbe. Nagy tam Olaszországban mindé- ken. Az opera apró „fine­mesterségbeli tudás, kifino- nütt, aztán Kanadában, ír- szeire" ügyelni, a forrás kö­mult műérzékenység és ki- országban, Ausztriában. Ma- zelében maradni, finomabban tűnő vezetési készség jellem- gvarországon most vagyok és mélyebben, s egy kicsit zi, zenészeket egy testbe először. Gyönyörűek a ma- „csöndesebben". Ügy látom, egyesíteni képes személyi- gyár nők ... jgazj profik a szegedi opera ség." Folytathatnánk a sort. — Néhány mü, amit eddig tagjai. Ismerik az olasz ope­— Pályafutása? vezényelt? rút, az olasz stílust. Remé­— Tudja hogy van az Ta- ~~ Hosszú lenne felsorolni. ]em, elég fegyelmezettek is, nultam Az egyetemen — üül-ben Rossini első opera- *zt nem lehetne jó néhány irodalmat. Húszéves koromig ját- \a 1cam1biafe ™aí,rÍT~ olasz kollégájukról elmonda­eszembe sem jutott, hogy nl°VAkkof1 elAíször ni. Én úgy igyekszem be­karmester lehetnék. Nem a Milanói Scalaban. Aztán szélni, magam megértetni ve­mintha nem érdekelt volna Ravelt, koncerteken, Mozar- i(jki mjnt muzsikus a muzsi­a dolog, de kizárólag az ál- Nagy sikere volt a Sca- kusokkal. Azt hiszem, jó mok birodalmában Egyik laban a Cimaroea Titkos ha- előadásunk lesz az Anna Bo­barátom, Piero Farulli, kvar- másságával lemezfelvétel is lena. tettjátékos, azt mondja egy- keszplt belőle. — Egyszóval optimista? szer nekem, bemutat Bellugi- — Mi „karnagyi alapfel- — Mondtam már az előbb: nak, az ismert karnagynak, fogása"7 a próbák még éppen csak el­Bellugi megnézett magának, — Nagy hiba azt hinni, kezdődtek. Remélem, opti­azután elhívott az Egyesült hogy ott a publikum és itt miata leszek, illetve maradok Államokba, San Franclscóba, vagyunk mi, az előadói?, majd a következő és az az­tanulnt. Soha életemben nem vagyis a zenekar és a kar- után következő próbák után tanultam zenát addig. K^- mester. A kapcsolatteremtés- is... sőöb Luigi Dallapiccolánál ben csodálatos valami kar- Üjra mosolyog, hadonászik tanultam, már otthon, Fi- nagynak lenni, őszinte, ha, és szájához emeli a negye­renzében. Az 1967-es spoletói ráti viszonyban kell követnie dik, az utolsó Martinit. A fesztiválon megbetegedett a engem a zenekarnak. Hogy szálloda halijából még utá­kormester. Én addig csak követhessen, velünk lehessen nam int, kedvesen, pajkosan zongoráztam... Azt mondja a közönség. és széles gesztussal. Olasz. Es nekem a fesztiváldirektor: — Mit tud Anna Bolená- Karmester, ismeri maga, Campanella, ról? Domonkos László Donizetti operáját, a Furioso all' isola di San Domingo-1? Mert akkor maga vezényli... Mosolyog. Szinte egyfoly­tában gesztikulál, nevet. Ér­kezik a második Martini. — Képzelheti... Imádkoz­tam előtte a zenekarnak, gyerekek, az istenért, köves­setek... Mit mondjak? Nagy aikerem volt. — Merre járt eddig a vi­lágon? A fejlődő Békéscsaba Békéscsaba vezetői csütör- késcsaba városi tanácsónak tökön sajtótájékoztatón szó- elnöke elmondotta: a város­moltak be a MUQSZ szókhá- ban három évtized alatt zában a hajdani poros, sáros, mintegy 11 ezer új lakás közműrendszer nélküli „fa- épült, csaknem 300 kilométe­lu" fejlődéséről. Békéscsaba res ivóvíz- és földgázvezeté­1918-ban kapott városi ran- ket hoztak létre, valamint got. s 1950-ben lett megye- ^ámos új kereskedelmi, ., ,, . szolgáltato es oktatasi íntez­szekhely - az eltelt 35 ev ményt_ üj üzemet lét<KÍt,t. alatt óriási fejlődésen ment. tek. A kisüzemeket nagyüze­keresztül, Araczkl János. Bé- mek váltották fel. Gépeket kölcsönző építőipari vállalatok A műszaki berendezések építési időszak is lerövidül­jobb kihasználására a 31-es het. Állami Építőipari Vállalat Eddi3 is volt már bizonyos kezdeményezésére öt énítő- rajta együttműködés nehuny kezdemenyezesere ot epito véUalat közütt a gépek cse. ipari nagyvállalat együttmű- réjé'oen. most azonban a 21­ködési megállapodást kötött es. 22-es. a 23-as és a 31-es a gépek egymás közötti köl- ^ÉV .^miamim® Közmű és .... . , Mélyépítő Vallalat megalla­csonzésere. A gépcsere nyo- nyomdn szervezet, mán az eddigi állásidők tebb. gördülékenyebb lehet a csökkenhetnek, s gyakran az kölcsönzés. Október 5-től Mttszaki könyvnapok Az idén 18. alkalommal szükséglet, a müszaki-tudo­rendezlk meg az országos mányos forradalom szabta műszaki könyvnapokat. és követelmény, mert a szak­megnyitóját ma a Műszaki mai tudás, a szakműveltség Egyetem aulájában tartják, Az elmúlt év'csn a műszaki Jainak megteremtése könyvnapokon 50 mü jelent nem másodlagos cél. színvonalának emelése, alup­már Ügy meg. közel félmillió néldány- gondolom, elkérkcz.ett az ide­ban. Az idén 53 könyvújdon- je, hogy lebontsuk azt a tar­ság jelenik meg, és köztük talmi, formai válaszfalat, több mű ts nagy érdeklődés- arjvrty még fennáll a műsza­re tarthat számot. Ilyen töb- ki-tudományos öek között a villanyszerelés- könyvolvasás, cői gzóló könyv, amely 50 ezer. a Fizika zsebkönyv 60 ezer, a Lakásunk a házban című munka 100 ezer pél könyvkiadás, könyvmegbe­csütés és a szépirodalom kö­zött. Nem tartom korainak, ha­nem éppen Időszerű a most dényban került a boltokba. kezdődő műszaki könyvnapok Bizonyára keresett könyvvé köszöntésekor, jelentőségük válik a Csomagolástechnika és a Távközlés-technikai ké­zikönyv is, vagy az autók méltatásakor ennek a külön­válásnak a megszüntetésére ls törekedünk. Arra. hogy a fékberendezéseivel foglalkozó műszaki-tudományos forra­szakkönyv. A szegedi nyom- dalom Időszakéban ne te­dászok ismét kitettek magú- gvünk méa {orm:-llis Különb­kert. hiszen a megjelent gégéket sem a kulturálódó­könyvek közül hét: Elektro- v.Uönböző réizel és fokozata' nikus erősítők; Optoeloktro- között ós váljon a műszaki nikai receptek. Villamos »zi- kttnyv „„ egyetemes kultúra gatelesek vizsgalata; Analóg- közművelődés egyenrangú ©s illesztő áramkörök; Tel- Remévé. Termé="e'esen nem i———* * Táv­jeaítményelektronika; közlés-technikai Rövidhullámú vevőkészülé kek — itt készült, és időre. A most kezdődő műszaki 'tönyvnapok jelentősége köz­ismert, A műszaki-tudomá­csak formáiban, benem a' é1ot hétközraniaiben a míi­szaki-tudományos haladás, az emberiség lövőjének forrná­lásého' A műszaki könyvna­pok eddlal eredményei: a ti­zenkét év e'-.it m-g'elent nyos irodalomnak nanja is töbH mim 30 millió könyv van, sőt naolai, országos és helyi megnyilvánulásokkal mint a többi irodalmi ter­méknek. És ezt ísv kell cse­lekednünk hiszen n műszaki könyv ma már társadalmi példánvszám — ió alnnot szolgáltatnak e előbb-utóbb a műszaki könvv hétköznap­jaink részévé válik. Bitvili >

Next

/
Oldalképek
Tartalom