Délmagyarország, 1979. október (69. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-27 / 252. szám

109 i Szombat, 1979. október lS; Szociológusok az íniarktusról A Magyar Szociológiai Tár­Basug pécsi vándorgyűlésén, amely az egészségügyi és a társadalmi fejlődés összefüg­géseit vizsgálja, pénteken ér­dekes témát vitattak meg a szakemberek: az infarktusos megbetegedések társadalmi hátterét. Megállapították, hogy a társadalom minden részére kiterjedő egészség­ügyi tudatformálás szüksé­ges El kell érni, hogy ked­vező irányban változzék az emberek életmódja, étkezési formája, szokásrendszere, munkastílusa és pihenési módja. A munkaülésen részt vett és felszólalt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Miniszter­tanács elnökhelyettese is, aki az egészségügy helyzetének társadalmi vonatkozásairól beszélt a vándorgyűlésen ta­nácskozó kétszázötven társa­dalomkutató és közegészség­ügyi szakember előtt. (MTI) Zene, irodalom, tánc, divat A város kulturális életében újszerű vállalkozás a Bartók Béla Művelődési Központ és a Komplett Ruházati Válla­lat közös akciója: a művelő­dési központ hét napig a vállalat dolgozóinak szervez különféle kulturálódási al­kalmat. A Komplett-hét" el­nevezésű eseménysorozattal a dolgozók művelődését, jobb tájékozottságát szeretnék elő­segíteni és elérni, hogy ér­deklődésüknek, igényeiknek megfelelően rendszeresen használják a későbbiekben is mindazokat a művelődési le­hetőségeket. amelyeket a mű­velődési intézmény biztosíta­ni tud. A kulturális hét ünnepé­lyes megnyitóval kezdődött meg tegnap, pénteken dél­után. A Bartók-galériában Tóth Attila, a művelődési központ igazgatója beszélt az akció céljairól, Telkes György. a Komplett igazgatója a vál­latot mutatta be az érdeklő­dő közönségnek és megnyi­totta az eseménysorozatot Az ünnepségen ott volt Berta István, a városi pártbizott­ság titkára is. A megnyitó színhelyén a vállalat szegedi kirakatren­dező részlegének munkatár­sai ízléses, mutatós kiállítást rendeztek a Komplett üzle­teiben forgalmazott termé­kekből. A program este foly­tatódott: a vállalat fiataljai­nak a Bárdi Sándor vezette Szegedi Kisopera és a Mol­nár-dixieland adott műsort a ház nagytermében. A köny­nyebb szórakozásra vágyókat később a népfront klubjában várta Tóth András — leg­újabb lemezeivel. Ma, szom­baton délután a vállalat dol­gozói a gyerekeiket vihetik szórakozni a Bábszínházba, a Csalavári Csalavérre. A va­sárnap délután megint a legifjabbaké: Ujleky Károly Pádua Ildikó és Móricz Ildi­kó közreműködésével irodal­mi gyermekműsort rendez­nek a Bartókban. S betegellátás javításáról Interjú dr. Schu'theisz Emil egészségügyi miniszterrel — R talpraállás eeBiézséiei Tavaly Ilyenkor még szét­húzás, személyi kérdésekkel való pepecselés jellemezte a Szegedi Városgazdálkodási Vállalatnál a pártalapszerve­zet vezetőségét. Közel 80 fő­nyi párttagságot és gazdasági vezetőséget is foglalkoztatott a vezetőségi tagok torzsalko­dása. amelynek pártvizsgálat vetette véget. Az MSZMP Tanácsi Szolgáltató és Kom­munális Vállalatok Bizottsá­ga visszahívta tisztségéből az alapszervezet kilenctagú ve­zetőségét. Taggyűlésen új ve­zetőséget választottak ez év januárjában. — Mi történt azóta? Mi­lyen eredmhiyeket mondhat magáénak az alapszervezet új vezetősége? — kérdeztük Bali Ferenc párttitkártól. — A múltat lezártuk — mondotta —, nem érdemes róla beszélni. Annál inkább arról, hogy a párttagság se­gítségével, megértésével si­került az alapszervezet tekin­télyét helyreállítani vállala­tunknak Az alapszervezet új vezetősége arra törekedett, hogy ne álljon be törés a pártmunkában, hogy part­nere legyen a gazdasági ve­zetőségnek. Sikerült fellen­díteni alapszervezetünkben a pártéletet. A tagság szemé­lyes példamutatásával igye­kezett javítani a cselekvési egységen. Ügy érzem, az új vezetőség élvezi a tagság bi­zalmát. — Miből tűnik ez ki, mivel mérhető? — Párttagságunk újra ak­tív. Különböző f fórumokon, pártcsoport-értekezleten, tag­gyűlésen véleményt nyilvánít politikai, gazdasági kérdések­ben. Hasonlóan cselekszenek a KISZ- és a szakszervezetben dolgozó párttagok. Egy-egy jelentősebb feladat előtt az alapszervezet vezetősége fel­készíti őket a soros munká­ra. Nálunk ez új munkastí­lus, jóllehet korábban is ezt kellett volna csinálni. Sike­rült stabillá tenni a pártcso­portok és a munkahelyi ve­zetők kapcsolatát. Ez abban is megnyilvánul, hogy a munkahelyi vezetők igényük és kérik a pártcsoport­vezetők véleményét béreme­lésnél, jutalmazáskor, mun­kaszervezési kérdésekben stb. Ugyanakkor az alapszervezet vezetősége arra törekszik, hogy gazdaságszervező, -irá­nyító és ellenőrző munkájá­val segítse érvényre jutni a gazdaságpolitikai feladatok­ból mindazt, ami vállala­tunkra tartozik, profiljába vág. Ehhez elengedhetetlen a jó munkahelyi légkör meg­teremtése, a dolgozók meg­elégedettsége egymással és feladataikkal, a párt és a gazdasági vezetőség munká­jával. — Alapszervezetük vezető­ségének munkájában mi az új vonás a gyakorlati párt­munkában? — Elsőként említem a ve­zetőség tekintélyének meg­erősödését a gazdasági és a politikai kérdések eldöntésé­ben egyaránt. A gazdasági vezetőség elfogadja és végre­hajtja az alapszervezet veze­tőségének döntéseit, párttag­ságunk ugyanakkor erősíti a gazdasági vezetőséget célki­tűzései elérésében, például munkaszervezésben, a mun­kafegyelem megszilárdításá­ban, a munkaidő Jobb ki­használásában, röviden szól­va: a vállalat feladatainak végrehajtásában. Ehhez a körhöz tartozik a munkaerő­gazdálkodás fejlesztése. az ösztönző bérezés alkalmazá­sa, a szakmai és a politikai továbbképzés folyamatossága. Mindezekben segítettük és segítjük a gazdasági vezetést. Beszámoltattuk a termelő­osztályokat munkájukról, gondjaikról, eredményeikről. Ezek a beszámoltatások igen jók voltak, áttekintést adtak a vállalat egész tevékenysé­géről. A beszámoltatásokat minden esetben állásfoglalás­sal. határozatokkal zartuk le. Csak a konkrét munkát lehet ellenőrizni. — A gyakorlati pártmun­kában van-e még valami új, amely az önök vezetésének kezdeményezése? — Van. Egyrészt a közép­szinten dolgozó üzemvezetők, művezetők, csoportvezetők összefogása az adott terüle­ten a párttagokat és a pár­tonkívülieket érintő kérdé­sekben. Továbbá gazdálkodá­si feladatok koordinálásában, a vélemények és a javaslatok felkarolásában. Egészen új vállalatunk életében a gaz­dasági vezetőség rendszeres látogatása a munkahelyekre. Igazgató, főmérnök, főköny­velő, az alapszervezet több képviselője rendszeresen fel­keresi a különböző munka­helyeket. A dolgozókkal ez a közvetlen kapcsolat igen gyümölcsöző. Áttételek és szépítés nélkül jut hozzánk dolgozóink problémája, a személyes dolgoktól a válla­lati gondokig. Ez a módszer igen jó, a jövőben is gyako­rolni fogjuk. — Még egy kérdés. Az alapszervezet korábbi veze­tőségéből megvált párttagok hogyan viszonyulnak az úi helyzethez? Belátják hibái­kat? — Nehéz erre válaszoln' Látszólag visszahúzódtak e pártmunkától, de nem tud­juk és nem akarjuk őket nélkülözni. Szükségünk van rájuk, mert mindannyian fiatalok. Talán az is volt a baj, hogy az alapszervezeti vezetőség előző tagjai túl fia­talok voltak. A fiatalság len­dülete, akarása dicséretes, de a megfontoltság, a kollektív bölcsesség is fontos. Az új vezetőséget enneik a követel­ménynek megfelelően vá­lasztotta a párttagság, és ez jó, feltétlenül eredményre vivő. u r. Sok szó esik napjainkban arról — legutóbb az ország­gyűlés tárgyalta —, hogy a korábbinál teljesebben, ma­gasabb fokon valósítsuk meg a szocialista egészségügy egyik alapelvét: az egész­ségügyi egységét. Az ellátás továbbfejlesztésének egyik legfontosabb feltétele, hogy tudatosan megszervezett, sa­játos munkamegosztáson alapuló intézményhálózatot és eilátásszervezési formát alakítsunk ki. Ezt jól szol­gálja az integráció, amely­nek eredményeiről és továb­bi feladatairól dr. Schul­theisz Emil egészségügyi miniszterrel készített inter­jút Tóth Ferenc, az MTI munkatársa: — Mindenekelőtt: mit ér­tünk az integráció fogal­mán? Mi a Jó célja, és me­lyek az előnyei? — Az integráció a körzeti, a szakrendelői és a kórházi ellátás egybekapcsolását je­lenti. Pontosabban azt. hogy ezek a gyógyító-megelőző formák azonos elvek szerint, egységesen működjenek. Ez­által lehetővé válik — mind a betegek, mind a gyógyítók érdekében — az egészség­ügyi szakértelemmel, a mű­szerekkel, meg a medicina más tárgyi kellékeivel és az idővel való ésszerű gazdál­kodás, s az egészségügy job­ban betöltheti elsőrendűen emberközpontú küldetését, szerepét. Az integráció fő célja: a betegellátás javítá­sa. { ' . — Az orvostudomány és az orvosi technika egyre gyorsuló fejlődése és specia­lizálódása is szükségessé te­szi a hathatósabb munka érdekében, hogv a korábban elkülönült intézményhálózat egységet alkosson. Ennek ke­retében lehet — és kell — a legjobban biztosítani a különböző feladatokat ellá­tó gyógvítő munkacsoportok tervszerű, tudatos, kötelező­en előírt munkamegosztását, 'o1 varratos szakmai együtt­működését. valamint a ve­retes és a munkaszervezés színvonalának eme1ését. Emellett — a magas színvo­nalú és hatékonv egészség­ügyi ellátás érdekében — koncentrálni kell a szellemi H anyagi erőket és eszközö­ket — Hogyan fogja össze és irányítja a szakfelügyelet a gyógyító intézmények orszá­gos rendszerét? — Nagy jelentőséget tulaj­donítok az integráció tartal­mi megvalósításában annak, hogy az elmúlt években ki­alakult és egyre hatékonyab­ban működik a szakfelügye­let rendszere. Ennek kereté­ben a gyógyító-megelőző el­látás országos intézetei ha­zánk egész területére kiter­jedően ellenőrzik és segítik az illetékességi körükbe tar­tozó szakmai tevékenységet. Nagy eredményként köny­velhetjük el, hogy ma már gyakorlatilag valamennyi or­vosi szakmának működik országos intézete, s tevé­kenységük évről évre haté­konyabb, eredményesebb. — Tapasztalataink szerint az integráció tartalmi törek­vései az egyes intézménye­ken belül is egyre jobban érvényesülnek. Ahol a kór­házi osztályok és a járóbe­teg-szakrendelések egységét következetesen megvalósí­tották. ott emelkedett a já­róbeteg-ellátás színvonala, jelentősen csökkent a feles­leges, párhuzamos vizsgála­tok száma, a kórházi fel­vétel előtti várakozási idő. — A gyógyító-megelőző ellátás területén ma az egyik kulcskérdésnek tartom az alapellátás szakmai szín­vonalának emelését. Evégből is szükséges, hogy fokozato­san megszűnjék a körzeti és az üzemi orvosok szakmai elkülönültsége az integrált ellátástól. Sokhelyütt már ma ls és a jövőben min­denütt a csoportvezető főor­vosok jelentik a lep'm'o­sabb „hidat" a vezetői kap­csolatot az adott intezmény és a működési területének szolgálatai között. — A kórház-rendelőinté­zeti egységek önállóan gaz­dálkodnak. A feladatkörök területileg és szakmai szin­tek szerint tagozódnak. Ho­gyan érvényesül ez? — A betegellátás integrált rendszerében fontos funkció­ja van az egyrsftctt Intézmé­nyekhez szerves részlegként kapcsolódó gazdasági-műsza­ki ellátó szervezeteknek. — Egyértelművé vált a ki­adott jogszabályok alapján — és a gyakorlatban érvé­nyesül is —, hogy az integ­rált. intézet önállóan gazdál­kodó egység, amelynek egyetlen gazdasági-műszaki ellátó szervezete van. — Az ellátási rend«zer hatékonyságának növelése érdekében, a gazdaságosság szempontjait is figyelembe véve, további fel adatunk a gyógvító-megelőző ellátós szinMelnek differenciált ki­alakítása. — A városi szin'ü kórház­rendelőintezetek a lakosság körében leggyakoribb beteg­ségek és ennek megfelelően a leggyakrabban igénvbe vett orvosi szakmák szerint nyújtanak ellátást.. Tevé­kenységükben a fekvő- és járóbeteg-ellátás szoros szer­vezeti és funkcionális egy­ségnek kell érvényesülnie A megyei szintű kórház-rende­lőintézetek. a városi intéz­mények feladatain túlmenő­en valamennyi szakterüle­ten — a korszerű technika alkalmazásával — gondos­kodnak a lakosság szakosí­tott ellátásáról. — Sokszor — és joggal — bíráljak az ágyellátoitságot, mondván, nem jut hely min­den rászorulónak a fekvőbe­teg-intézményekben. Minisz­ter elvtárs hogyan vélekedik erről, és miben látja a meg­oldást? — Napjainkban a kórhá­zi ágyak nem csekély há­nyadán olvanok fekszenek, akik elsődlegesen nem ál­landó intézeti ápolást, orvo­si ellátást, hanem inkább családi, szociálpolitikai vagy — ha úgy tetszik — társa­dalmi gondoskodást igényel­nének. Másoknak viszont hosszabb ideig van szüksé­gük intézeti kezelésre. Az idős emberek érdekében tö­rekszünk a kórházi ágy­struktúra korszerűsítésére, az aktív és krónikus (utó­kezelő) ágvak aránvának he­lyes kialakítására. A jövő­ben törekedni kell a" opti­málisnak íte'hető 60—100 áevas osztályok kialakítá­sára. — Minden állampolgár érdeke az egészségügy fej. lesztése, amelyet az integ­ráció is eredményesen szol­gál. Hogyan segíthet a tár­sadalom? — Ezúttal is — az elmon­dottokkal alátámasztva — hangsúlyozom: az egészség­ügyi intezmények szervezeti egységesítése önmagában még n«*m azonos a kitelje­sedett Integrációval, a foko­zatos ellátás megvalósításá­val hanem annak része. Az eddtei és a iövőüen toendő intézkedések azt szolgál iák, hogv a meglevő In^-ménv­há'ózat minél hatékonyab­ban működjön. Az integráció kitellesedé­se, további eredményeinek és vázolt cél'ainak elérése nemcsak a 200 ezer egész­ségügyi doigo/ö eg"",Artő közremű' ödését és alkotó kezdeményezését Igényli, az eddiginél nagyobb figyelmet kell szentelni az egészségügy feilesztesét támogató válla­lati és lekossági Vordw-né­nyezéseknek, társadalmi munkának, amelyeket lob­ban kell ösztönözni — mondta befelezésűl dr. Rchulthelsz Emil. (MTI) November 2-től Egy diszkóprooramot és egy beatkoncertet ajánlhatunk a fiataloknak a hét végére: a KSZV Victor Hugó utcai klubjában ma, szombaton este 6 órától Horváth And­rás lesz a lemezlovas, az élő zene kedvelői pedig ugyan­ebben az időpontban a Mini­együttes hangversenyét hall­gathatják meg az Ifjúsági Házban. A Szegedi Kamarazenekar hangversenyét rendezik meg a Móra Ferenc Múzeumban holnap, vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel. Vezényel: Pál Tamás Liszt-díjas, közremű­ködik: Sinkó György Érde­mes művész, Vámosy Éva (ének) és Szelezsán István (harsona). A műsorban Alb­rechtsberger Harsonaverse­nye és Pergolesi Úrhatnám szolgáló című kisoperájának hangversenyszerú előadása szerepel. Dr. Kulin György, az Urá­nia Csillagvizsgáló nyugal­mazott igazgatója tart elő­adást A földi élet létrejötté­Műsorajánlat hez szükséges kozmikus fel­tételek kialakulása címmel a TIT megyei szervezetének A biológia aktuális problémái elnevezésű szabadegyeteme keretében holnap, vasárnap délelőtt 11 órakor a szemé­szeti klinika tantermében. Két gyermekfoglalkozás várja holnap, vasárnap dél­előtt a kicsinyeket. A Juhász Gyula Művelődési Központ­ban délelőtt 10 órától Nagy­né Zsoldos Ildikó, az ÉDOSZ táncegyüttes munkatársa táncfoglalkozást vezet, dél­előtt fél 10-től az Ifjúsági Házban pedig Donald kacsa és társai címmel lesz filmve­títés. A Száz év magyar tájkép­festészete című kiállításon tart tárlatvezetést dr. Szelesi Zoltán művészettörténész a Móra Ferenc Múzeumban holnap, vasárnap délelőtt 11 órától. Koncz Gábor Jászai-díjas színművész és Lelkes Ágnes Érdemes művész előadóest­jét két helyen is megtekint­hetik az érdeklődők Szege­den október 20-én: délután 5 órakor az Ifjúság Ház Iro­dalmi kávéházában, este 7 órától pedig a KSZV Victor Hugó utcai klubjában. Beszéljünk okosan a föld­rengésekről — ezzel a cím­mel dr. Jakucs László egye­temi tanár tart előadást ok­tóber 29-én este 6 órai kez­dettel a Juhász Gyula Mű­velődési Központban. Donizetti Anna Bolena cí­mű operájának szegedi be­mutató előadásából hangzik el részlet a Kossuth rádió Zenei érdekességek az elmúlt hét műsorából című adásá­ban október 29-én 12 óra 50 perces kezdettel. Észak zenéje: Jan Sibelius — ezzel a címmel tart elő­adást dr. Szúts István, a hanglemezbarátok klubjának soron következő összejövete­lén október 29-én este 6 óra­kor, a TIT Kárász utca 11 szám alatti klubhelyiségében. Politikai könyvnapok Immár 18. alkalommal ren­dezi meg a Kossuth Könyv­kiadó a pártszervezetekkel közösen a politikai könyv­napokat. Kulturális életünk e jelentős eseményének ün­nepélyes megnyitóját novem­ber 2-án Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központban tartják, ahol kiállítás is nyílik az elmúlt években kiadott és az ez al­kalomra napvilágot látott po­litikai művekből. A politikai könyvek idei seregszemléjére 23 könyv je­lenik meg. Csaknem egymil­lió példányban. Az újdonsá­gok mellett gazdag válasz­tékban kínálják a párt ki­adójának idén közreadott egyéb köteteit is. A Kossuth Kiadó vezetői elmondták, hogy a könyvmúhelyekből több mint 250 kötet jut ez évben az olvasókhoz, 6 mil­liót meghaladó példányban. A gazdag kínálat közép­pontjában az MSZMP veze­tő személyiségeinek frissen közreadott művei állnak, tgy megtalálják majd az érdek­lődők Kádár Jánosnak Cse­pelen. a budapesti pártaktí­ván elmondott, füzetalakban megjelentetett beszédét. Vá­logatást adnak közre Németh Károly utóbbi 5 évben el­hangzott beszédeiből, megje­lent cikkeibőL A kötetben közölt írások többsége az ötödik ötéves terv teljesíté­séhez kapcsolódik. „Forradalmak és Tanács­köztársaság Magyarországon" címmel hagyja el a nyomdát Nemes Dezsőnek, a Tanács­köztársaság 60. évfordulója alkalmából írt tanulmányait tartalmazó kötet. Mai életün­ket megvilágító, elemző írá­sokat közöl Aczél György­nek már korábban megjelent műve, amelyben kulturális életünk időszerű kérdéseiről írott tanulmányait gyűjtöt­ték össze. A nemzetközi munkásmoz­galomról a testvéri szocia­lista országok fejlődéséről adnak képet a kommunista pártok vezetőinek beszédeit, cikkeit tartalmazó kötetek. A politikai könyvnapok idején az ország megyéiben, s a főváros kerületeiben több mint 5 ezer rendezvényen, köztük kiállításokon, író-ol­vasó találkozókon népszerű­sítik a politikai irodalmat (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom