Délmagyarország, 1979. október (69. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-16 / 242. szám

25 Szerda, 1979. október 17. 7 '. „ » keperryo Panaszkodunk. A tévéeek azért, mert hiányolják a forgatókönyveket, amelyeket kortárs Írók a mai valóságról írnak — tévés feldolgozás céljaira. A közönség majdnem ugyanezért, hogy tudniillik kevés a napjainkról szóló, érdekes és színvonalas tévéjáték. Az írók néha úgy látják, azért nem érdemes forgatókönyvet Írni, mert a televízióban adaptált irodalomnak koránt sínes akkora szakmai rangja, mint a nyomtatásban megjelenőnek; máskor, amikor mégis adnak irodalmat a tévének, kideríti, hogy azért nem volt érdemes, mert egészen más sült ki belőle, mint amit az író szándékozott kisütniMindezeken kívül még sok egyéb oka van, hogy nehéz, bonyolult ügy a tévé és a kortárs irodalom (Írók) kapcsolata. Erre mutat a múlt. heti Csurka-bemutató is. Az általános hiányérzet enyhítésére drámapályázatot hirdetett a televízió, ennek egyik díjazottja Csurka István forgatókönyve. E hír már önmagában reménykeltő volt, hiszen az író éles vaióságlátásán, súlyos társadalmi, tudati problémák iránti érzékenységén kívül arról is ismert, hogy szórakoztató, elmés szókimondással szereti közkinccsé tenni eme meglátásait Várakozásunk csak megnőtt, sünikor kiderült, hogy Dömölk y János kezeihez került a Csurka-forgatókönyv, alti már számos kitűnő tévémüvei bizonyította: őt is érdekli a magyar valóság, szívesen láttatja magatartásunkat és tudatállapotunkat olyannak, amilyen — bizony néha anakronisztikus, társadalmilag káros. Legsikerültebb rendezéseiben mesterien figyeltette meg a látszólag egyszerűben a bonyolultat, azt egyediben az általánost, a kuriózumnak tűnő riporw témában a társadalmi ellentmondások feszülését. Megtalálta a formát is, ami hitelesítette a mondandóját, amiben egyszerre lehetett közérthető és mélyértelmű, elkerülhette a szájbarágós okoskodást és a semmitmondó általánosságot is. Talán érthető, ha kettejük szövetkezésétől sokat vár. tunk. Dömölky megint kapott egy riportot; igaz, az csurkai módon abszurd, hiszen az író agymosodába küldi ifjú, és ezért még forradalmasán őszinte szavú riporterhősét. De nát, ha egyszer az agymosás a témája! Pontosabban ... pontosabban nem tudni, mi a témája! Zavartságom indoklásaként többféle ellentmondást kényszerülök fölemlegetni. Először is: elolvastam a műsorújságban az író nagy igazságokat kimondó beharangozóját, ezt az agymosás és konformizmus elleni, tömör, de a történetiséget sem mellőző vádiratot. Helyeseltem magamban, és vártam a ián nem a megrögzött nonkonformistákat, a megbocsáthatatlanul eredeti gondolkodókat igyekeznek jobb belátásra bírni, A fizikai erőszak különböző módozatainak alkalmazásával (a tévéjáték e területen megnyilvánuló ötletgazdagsága az emberiség történetének rvasy hagyományaiból táplálkozik) olyan pácienseket kívántak itt jobb útra téríteni, akik mai normáink szerint károsan tevékenykedtek a társadalmi munkamegosztásban általuk elfoglalt különféle pozíciókban. Mézesmadzagot húzogattak, a ló egyik oldaláról a másikra estek, miegymás. Mikorra a riporterhősről kiderült hogy ót valóban a főnöksége küldte „riportra", belőle valóban derék konformistát szeretnének csinálni agyának némi vegytisztításával, addigra az agymosoda, mint történelmi múltú és határozott célú intézmény, mint folyamatosan termelő üzem — elveszítette előttünk hitelét. Az Egész napos riport utolsó gondolati bukfence (a megfélemlített újságíró előbb deklarálja a szabadságot, aztán megírja bővebb kifejtést — a tévé- szokvány termelési riportjátéktól. Természetszerűen azt vártam, hogy a műalkotás mozgósítsa gondolati és érzelmi energiáimat az agymosás hívei ellen, mindazon hatalmak és hatalmasok ellen, akik nem tűrik az emberben az emberit, az eredetit, az egyénit, a logtkus és földönjáró gondolat vezérelte cselekvést és magatartást. Hanem elveszik a saját érzékszervekkel való érzékelés lehetőségét, a gondolat és a cselekvés szabadságát A tévéjátékban azonban azt láttam, hogy e bizonyos agymosóintézetben egyáltaját), és világtörténelmire bő vített képei (a szerkesztőségi szobában különféle hatalmak vérengzéseiről, fizikai terrorjáról beszél a dekoráció) végképp lehetetlenné teszik tisztánlátásunkat az alkotói célokról. Bár fülünkbe csengnek még a mosodai riport során elhangzott merész igazságok, félő, holnapra elfelejtjük őket. Mert úav lógtak a levegőben, a játéktól idegenül, mint ünneplő sokadalom fölött az oda nem illő ialszavú transzparens. Kár értük! Sulyok Erzsébet rádiófigyelő adj benzint! „Adj király katonátT — imígyen hangzott a kiáltó felszólítás gyerekkorunkban az iskolaudvaron, amikor két összefogódzott sor állt föl egymással szemben, maid egyik vagy másik „szakított": nekirohant a sornak, megpróbálván áttörni a kordont, Magyarán — igyekezett katonát szerezni. Nagyjából e példa érvényes a következő helyzetre: számos intézkedés született a közelmúltban azzal a célzattal, hogv ésszerűsítsék a személy- és tehergépkocsik üzemeltetését a takarékosság jegyében. Egyszóval, az állam azt mondja: adj sofőr, benzint! Mivel az energiatakaré. kosság — alapvető, égetően aktuális népgazdasági érdek, igen ám, de vajon mi a valóságas helyzet? Adnak? Ér•dekeltek abban, hogv ilv ön. zetlenek legyenek? Netán egyéb gondok nehezítik a végrehajtást? Ami minderre válaszolhat: például egy jó rádiós riportműsor. Ilyen volt Kondor Kataliné, amely Autók, utak, fuvarok címmel hangzott el a múlt héten szerdán a Kossuth adón, Előbb néhány adat; ma Magyarországon százötvenezer teherautó van. Ebből a szervezett fuvarozó szektorban, vagyis a Volánnál és a célfuvarokat lebonyolító cégeknél, összesen 27 ezer. A többi — a közületeknél. Eme 27 ezer autó többet fogyaszt, mint a többi százhúszezer. Más. Idén háromezer közületi gépkocsit kell leadni. (Eddig több mint ezerrel már ez megtörtént.) Az állami gépkocsipark harmineezrea, még ez is soknak tűnik, lehet, hogy a mennyi, sóget a jövőben még tovább csökkentik. A cél — újfent — a takarékosság. Megvan tehát a kiindulópont, úgyis, mint tézis. Antitézis; sok az üres teherautó. Egy-egy fuvart „letudván", újabban kötetesek a soförök jelentkezni; leaven árujuk visszafelé is. Hogy valóban van-e, különösen például délután 5 óra után, már más kérdés Anvagt érdekeltség? A kérdésre azt mondja a gépkocsivezető, súivpénz jár érte — Itt-ott. Nekik nem. Külön prémium a takarékos, az államnak felszólításra benzint adó „pilótáknak"? A teljes 1980-as bérfejlesztés nem lenne elegendő hozzá. Lehet, hqgy éppen a bérszámfejtő nem kap. na akkor fizetést egy teljes évig,., Szintézis; nem vész el az üzemanyag, ha valódi, átfogó érdekeltségi rendszert sikerül ésszerűen kialakítani a sofőröknek, Hogy a feladatok így áttevődjenek az állami autókról például a személyi tulajdonban levő gépkocsiparkra is. Bár. ha veszSZük. hogy a KPM illetékese szerint éppen az egyik Csongrád megyei (!) termelőszövetkezetben évek óta nem számoltatták el a gépkocsivezetőkkel az üzemanyagot .., Arrói már ne is beszéljünk, mekkora értékek és milyen fontos érdekek forognak ígv kockán. S arról sem. hogy mondjuk délután 5 és fé| 8 között ugyan hol. mel.vik hivatalban, vállalatnál hallgathatták, vagy akármelyik esetleg otthon ülő illetékes figyelhette ezt az igenigen hasznos, aktuális, fontos és ráadásul kitűnően megszerkesztett riportot? (Igaz, másnap délelőtt megismételték, A harmadik műsorban, reggel, munkaidőben) Mindénesetre például szerdán valószínűleg legtöbben éppen a délutáni csúcsforgalom kellős közepén fogyaszthatták üzemanyagaikat. D. L. CHSCBI Ikoaetakönmagukkal A meghívó: „Kedves Barátunk ! Szeged felszabadulása 35. évfordulója alkalmából a volt MADISZ felsővárosi szervezetének régi vezetőiből alakult szervező bizottság kezdeményezésére baráti találkozót tartunk, amelyre szeretettel meghívunk. A találAzaz, dehogy Emlékek, amelyek tettek voltak a fiatalság elmúlt, de hatásában kitörölhetetlenül a máig élő jelenében. Mert lehetne-e fiatalosabb lendületnek tanúja az ember, mint itt, ötven-hatvan éves emberek között. Negyed tizenegy. Elfárad a kórus. Hiába, régen volt, Ismét benépesülnek az asztalok, a beszélgetés moraja tölti be a termet. Emlékszel?... mikrofon, -volt"... — Kedves fiúk, lányok. Nem „volt" titkár vagyok, mert le sosem váltottatok. És néha.... mintha tegnap lett volna... Es a köszöntő, meleg szavak között a dicséret: — Fel. ko2Ó időpontja: 1970. október sővároűiak. A legjobbak közt 13. Kezdési időpont: 19.30 a legjobbak voltatok. Jobb óra." későn, mint soha, megmonNegyed nyolc. Már szinte dani ezt nektek,,, telve van a helyőmégi klub És az emlékek; focimeccs Emlékszel?... nagyterme. De újra ós újra a megyei bizottság csapata- Major Mihály, nyílik az ajtó, s az utea esti val, — Jó erőben voltunk, fényeinek esőfüggönyös vib- vagy negyvenöt kiló átlag, rálásábój egyre-másra lép- súllyal. Emlékeztek: egy ta. nek be az újonnan jövők. Az Iáit kupát szidoloztunk fóelötérben Vetró György, a nyes díjjá, hogy elveszítsük a felsővárosi MADISZ-saerve- meccsel együtt, S aztán visz. zet egykori titkára, s egy kis szaioptuk a megyétől, hogy termetű, de aHnal fürgébb Újra szidolozva, a tápéiakkfil szerltett, de a menekülés lemozgású asszony fogadják az >a játszhassunk, s újra csak hetőségát kutató magyar ka. érkezőket. A szervező bízott- veszítsünk.., topák lefegyverzése és átöiságot képviselik. S még jó Közben Andrássy Lajos, a töztetése, hogy Szegedet ne néhányan, akik baráti arcok költő hajai hozzám, s ma- pusztítsák harcok, ellentüntefölvillanására várnak. Kéz- gyarázza a legjobbaknak tések a jobboldali megmozfogások, ölelések, lelkes, vagy szóló dicséretet: — Közel dulásokra, vagy tVerbőczi csodálkozó kiáltások. „Hát voltunk, mindig elérhetők, szobrának szétverése, amit te? Te lennél az?" Ha plakátot kellptt ragaszta- másnap így kommentál Az alacsony asszony nevet- ni, mentünk. Ha ellenséges ve mondja: tüntetők vonultak, s kellett — Hiába, régen volt. A ellentünteté*. hat minket nevekre emlékszem, de az lehetett a legkönnyebben elő. arcokat sokszor nem tudom teremteni... hova tenni... A köszöntő szavakból is kiAz újonnan érkezett férf! hangzik az indoklás: a szerröstelkedik: vezet kommunista magjának — Látod! Én pedig az ar- dicsérete: — A Dáni, a Vetró, codra, rád emlékezem. De a Ladvánszky család, ós 'még hogy hogyan hívnak?... sokan, apák ós gyerekek biz— Hát nem emlékszel? — tosították magként a mozgalom lendületét,,. a Morgós, vagy másként: a Csupasz ív Morgós körül kisebb csoport. És megelevenednek a harmincöt éves élmények. Az artistamutatványnak beillő plakátragasztás a városháza falaira, az ellenállásra kényneveti el magát Újra az aszszony, Gulyásné, — A Száraz Ica, a Kis Száraz... S már hozzám fordul, — Tudja, Kicsinek hívtak. Mert, hogy kicsi is voltam, és Délmágvarország: „Végre, ítélt a nép.,." Major Mihály egy asszony vállát fogja át: — ö a Stumpf Mari. Alóla húzták ki azt a lepedőt 44-ben, amely fehér zászlóként hirdette a városháza tornyán, hogy Szegeden nem lesz ellenállás. Jöhetnek a felszabadító csapatok ,.. Közben felhangzik a dal: „Hegyek között, völgyek között zakatol a vonat..," Már S a meglepetés: a SZQTE sor kígyózik át a termen, viciterazenekarának műsora. Fél tiz. Mozgalmi dalokba kezd a zenekar. A zongorái nál Kováts Attila, a hangdám. felszabadult nevetéssel. Köztük csöke József filmrendező, a híres szöveg és daliam szerzője. (1918-ban ő volt Csillebérc első táborparancsnoka. Kellett valamilyen dal, játék a gyerekek„ OPB IHBMHHoek... 8 halhatatlanná szünetet' kihasd tömeg veszi körül a zenekart, a zakatolást a negyvenktlenlizenöt éves. A bátyám után s*ei'á)'ar i8&z®itája, a Hor szaladtam mindig., momkás, Valaha, a nehezebb S már újra az érkezők felé bőkben az ő tangóharmoni. fordul a figyelme, Aztán, a kaja volt zer>e". Es már pillanatnyi nálva kérdezem: — Hányan jöttek el? — Szinte már mindenki itt van. Da vannak köztünk diplomaták, akik nem tudtak küföldről hazajönni. És akik fegyveres testületeknél szolgálnak, akiket kötött a szol. gálát. És vannak halottaink , •, — halkul el a hangja, ahogyan szeme a bejárat menti, üveglappal ta. kart asztalon levő képekre téved. — Most temettük el Ladányi Bencét... Nyolc óra. Az asztaloknál _ • beszélgetés morajlik, tölti be vo fölcsendül a dal; „Fel vörö- ee* budapesti VIT...) sok, proletárok..," Az egy- Kígyózik a sor, vállakat kori énekkar ismét magára fűznek láneba a karok. Vaku talál. „A szívembe nyíllal ez villan, képek készülnek, a bús régi dal..," Zeng az amelyek ismét emlékké válének a zenekart átláthatót- hatnak a következő, aa lan gyűrűként körbefogó karban. Ritmus, lendület, csillogó azem, ragyogó arcok, ahogyan újjáélednek az emlékek. „Termelnek újra a gyárak,,," Megbicsaklik a dallam, a szöveg, Hiába, a gyakorlat.,,' Aztán új lendületet vesznek; s felszárnyal a a munkásoké a jő. Középen Oláh Gyula a termet a zenévei birkózva. A vacsora, a pohlár bor mellett fényképek kerülnek elő. Vetró György hajol hozzám: — Nemcsak felsővárosiak vagyunk itt, Az a mag. de nyítik vannak Fodortelepről, mint Andrássy Lajos, vagy Móravárosból. mint MiJu — int az asztal felé. Háromnegyed kilenc. A beszélgetés moraját áttöri a gyöngélkedő hangszóró roao. gisa, Vetró György, volt titkár kér szót, köszönti azokat, akik eljöttek. vezényel, a kar egykori szólistája. Hát a valamikori karmester? Diplomata. Nem tudott hazautazni. „Alltunk a harcban, álltunk merészen ..." Az emiékek fűtik . _. forróvá a dallamot, kémé- ként sose veszítettek el pattogóvá a ritmust, Száváy István 1084-es találkozóra .. Mert öt év múltán ismét találkoznak. Egyhangúan megszavazták az indítványt, márpedig az is a demokráciához tartozik, hogy a hozott határozatot nem vitatjuk — mondják. „A kötelező viszontlátására" — köszönnek el egymástól. Szeged felszabadulásának negyvenedik évfordulóján tehát ismét találkoznak. hogy fölelevenítsék emlékeiket, hogy csoportként, közösségként, is föltalálják újra önmagukat, régi valójukat, amit egyén—• ... folytatni ötévenként, itt. zunk,,, Aztán Bányász MADISZ városi akarjuk.., . találkoImréhez, a szervezetéHetvenöt éves a Szabó Ervin Könyvtár nek volt titkárához kerül a Léggömb a várudvarról A Budavári Palotában a Magyar Nemzeti Galéria és a Népművelési Intézet Játékkultúra címmel nagyszabású kiállítást rendez a nemzetközi gyermekév tiszteletére. A kiállítást egy. a Magyar Nemzeti Galéria udvaráról felemelkedő, 5 e/.er köbméteres iédsömb nyitja meg ma, kedden délután 4 órakor, A Budavári Palota Dépuletének harmadik emeletén látható bemutató hétfő kivételével naponta 10tői 18 óráig tekinthető meg. Kiszerelés „Jó szerelése van" — mondjuk —, ha egy csinosan öltözött fiút, vagy lányt Játunk. Szerelést végeznek az autó-, vagy vízvezeték-szerelők is; aztán a kiszerelő vállalat, amikor csomagokba pergeti a szemas kávét, Szereinek a futballmeccsen a hátvédek is. ha jó formában vannak. Biztosan van még a magyar nyelv1 nek számos egyéb is a széke pcsofogalma reléssel latban. Egész más szerelést — ha nem is szó szennt — végeznek a gyárakban, a sütödékben, a nagy-, kerben az élelmiszor- és osemegekoreskedéaek-1 ben, és az édességboltokban elvétve a kedves elárusítók, amikor az édes teasüteményes dobozokból kiszednek, illetve kiszerelnek egy-két darab teasüteményt. A „kedves" vevő csak a csomag felbontásánál veszi észre, hogy „nini", innen pár darab, mintha hiányozna? Pedig a doboz még le is volt ragasztva. (Újból!) Igazán nem vehetjük rossz néven, ha valaki szereti az édességet, csak ne ilyen módon! Dr, Vámossy József Megalapításának 75, évfordulójára emlékezik a fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. Hétfőn a Patakv István Művelődési Központban rendezett emlékülésen részt vett Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. a Központi Bizottság titkára, Molnár Ferenc kulturális államtitkár. Király Andrásné, az MSZMP budapesti bizottságának titkára, valamint a párt- és állami szervek, társadalmi szervezetek számos képviselője. Megjelentek az ünnepségen az európai szocialista országok fővárosai könyvtárainak főigazgatói. Révész Ferenc főigazgató a könyvtár csaknem 900 dolgozója nevében köszöntötte a részvevőket, majd Farkasinszky Lajos, a fővárosi tanács elnökhelyettese méltatta a fővárosi Szahó Ervin Könyvtár szereDét Budapest művelődési életében, A hazai testvérkönyvtárak és a külföldi vendégek meleg szavakkal köszöntötték a 75 éves főváfosi könyvtárat Az ülés további részében Remete László kandidátus Szabó Ervin könyvtárpolitikusj munkásságáról tartott előadást. SaőJce Tiborné igazgatóhelyettes beszámolt a könyvtár sokrétű munkájáról, eredményeiről, terveiről. Kötöttárukról Keserű Jánosné könnyűipari miniszter nyitotta meg az MTESZ székházában a Kötő-Hurkoló Szakemberek Nemzetközi Szövetségének XXIV. kongresszusát. Hangsúlyoztam kötöttáruk jelenleg már szerte a világon az öltözködés könnyen kezelhető, nélkülözhetetlen kellékei. A 3 napos tanácskozáson csaknem 20 országból mintegy másfélszáz, a szakma hazai berkeiből pedig körülbelül 1250 szakember vesz részt.