Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-30 / 229. szám

2 Vasárnap, 1979. szeptember 30. Lázár György fogadta Gerhard Schlirert és Idet-Rata Salem al-Atikit (MT1)> ráru * Minisztertanács «>- találkozón leien volt Falu. Lázár György, a Minisz- nökhelyettese, az Országos végi Lajos pénzügyminiszter A KAMBODZSAI NEMZETT KOYSfeGFRONT KONGRESSZUSA Szombaton. Phnom Penhtertanács -elnöké az MSZMP Tervhivatal elnöke. az és Mohainmed A. A. Abu j ben megkezdte munkáját a Poltikai Bizottságának tagja MSZMP Politíikai Bizottsá- al-Hasan. Kuvait hazánkba Kambodzsai Nemzeti Egytegnap. szombaton Hivatala- Kának tagja. Ott volt Rudolf akkreditált nagykövete. ségfront 11. kongresszusa. A ban fogadta Gerhard Schil- Róaawwfcl. jcz.NDK büdapes- A kuvaiti pénzÜgyminisí. rer mlniszterelnök-helyeu u nagykövete; ter magyarországi tartózkotest az NDK .Altami Terv- * dasa ™rán. vendéglátójával, bizottságának elnökét, az Lázár GWzrgy. a Minisz- Faluvégi Lajossal attekintetNSZEP Pölltkal Biznitbáná- tertWitecs elnöke tegnap hi- te a kef orttág gazdasagt éá nak Póttagját. A szívélvé* vatalúbaff fogadta Abdel- {g^g1 kérd£^S°£a'^ baráti hangulatú megbeszé- Rahman Salem aLAtiki ku- gyalt az együttműködés iolésen jelén volt' Htuszivr IsO. vaitö penvtagy minisztert. A vábbi lehetőségeiről. politikai beszámol ol Heng Samrin, az egységfront elröke tartotta. A hét 3 kérdése 0 Ifmrynn alakul »szovjet— 350 mm* dollár bérleti díj r.amai közvéleményt újabb mueHkui vis-eony Gromiko megfizetésére. 65 éve, az el»ö követeiétek megformálására iiton- V°rh i WrftJ,a4,*tti éüfafciború első napjaiban késztetik. Ezzel szemben nyílt meg a rendkívül fontos egyesek a még Theodore Gromiko sanvlet külügy- vízi ií. amely a Csendes- Roosevelt idejéből származó itnhikWW az ENBZ szék he- óceán, és az Atlanti-óceán x. , ik , .u-.i—. .vön kétszer is alUikoznt! a-zeköttetést terem- ^ értWMkdt kölleBHvívat. Cjnms VmvmmUU Al,„ /áíra ,zánt .furkósboLpollá.iriwn „.„1 *4.«>iiK.,rtn rri l*™* A/- Egyesült Alla- tikit" szeretnék alkalmazni. i)árrt*é-Skél. fBsJWltíPttfti várkkrfMi* élttatff meg viláffiszen- azóla '» *z elsőszámú lié a> két ttanymiCalbrn kű- haswmelvezője a csatornáaügymintsvterének ismétel* nak, ',a Csatorna-övezetnek pedig (szuverén ura volt. A a* Egyesült Mhfflwkttaw a panamai nép 15 esztendeje SAl'.T -rr. ratifikálása körüli kezdett Igazán erőteljes forvéiblMtatiftlan huzavona és mában tiltakozni • Ml a jelentősége az úgynevezett Európa Parlament ülésezésének? Strasbourgban ezen a héten Ismét összeült az úgyneaz USA vezett Európa Parlament, a SU^ r SK-SSS^ruZTtíX6 polltfJa eneft- Tf, fiac,orsMgaib1an Júkuémi szovjet jeíenlétr* ügye A Csatorna-övezetben a pa- ulua folyamán megválasztott forrná;t nyugta láwi MOH ko- namai zászlót, kitűző diákok- képviselők testülele. Létel®. tWPrrá. ; r»-az amerikai katonák tü- mük « vita... HozzátehetA* fóm-í zct nyitottak, 23 fiatalember Jdk= Jd ldeia még a meddő iVi*o a swwjvut IWWüaymí-, 'vesztette életét... vita. Ez a parlament ugyanis fWWler h»fársv»«*n vts*»_ A másfél évtized alatt a "em törvényhozó testület. fcfiwff<sff* az amerikai vártai- washingtoni kormányzat új Határozatai legfeljebb csak kódútokat furcsa logikai meg árengedményekre kény- ndr"' politikai hatásra szábukfenceél Washingtonban szerűit: emelte a bérleti díj míthatnak, propagandacéegyetaek erre sopánkodni ősszegét és tárgyalásokat 'okra lehet felhasználni azt, kezdtek, mondván, hogy kár kezdett arról, hogy mikor «ml Strasbourgban (és LuVöIt a vtlág*z«rv«Mt nyíl- criti ki a Csatorna-öveze- xemburgban) az ülésteremVBnóitaáfri oté vTttnl a — tet Meg Klsslnger volt ben elhangzik, szenntúk csak a két «w«y- . T , « a u hátalotnra tartozó — vitát. *7- akl i/ető alá hozta az első A strasbourgi ulesen elóKyilv*»vald, hogy Gromiko megállapodást, de már a szőr mezőgazdasági és fegyéppen azért ls tárta a világ- Cartar-dlplomácla igyekezett verkezésl témák kerültek a közvélemény elé az ügyet. ,ikernek feltüntetni, hogy napirendre. Egy volt nyuÜSSlkí. *£2ttáV0U ígerclek leJében (2000 hadügj'mlniszter és rók mesterkedéseit u«>an- uUul távoznak végleg az jeleleg „európai kápvlseló" okkor Kifejezte a Szovjetunió amerikai katonák!). Sikerült azt Javasolta, hogy a Közös békés törekvéseit és azt a fenntartania a Csatorna- Piac szervezete hivatalosan ÜSfSSft kSlatokaTá,t£ ÖVCVt bér,GtH Gyak0rlatUa« l^P^ kapcsolatba a NATOremisen az Egyesült Alla- ,ehát két évtizeden át val közös fegyverszáUítási mokkái. oz USA ellenórzi a straté- programok meghatározására. M'ashlngtonban leljes a S>ai és gazdasági szempont- Ez ellen a szocialista és szokapkodás. egvmiisnak ellent- hói egyaránt elsőrendű fon- ciáldemokrata párti képvise^ú vututat lók csoportja tiltakozott, azoknak a politikusoknak, A csatorna-szerződés élet- mondván, hogy először a válvezrtőknek a szájából is. belépése idején a Pentagon, ságos helyzetben levó nyuCarter elnök^ sem marad ki az amírik3i hadügyminlszté- gat-európai mezőgazdaság rtum a Csatorna-övezetbe terhelnek enyhítéséről kelle1 rányitott egy légi deszant ne vitát nyitni. ebből- a sorból: egyik nap „harci alakuintnak" minősítette a Kubában tartózkodó szovjet kiképző csoportot. Van tehát bőven alkalom egységet és nagyszabású hadgyakorlatot szervezett. I.át- vitázni, mindenekelőtt ar^-^V1'80"1 ÜSÜ : hotoftn arra számítottak Wa- ról, hogy miről is vitázzanak. mertetett, hogy nem szabad összekapcsolni „a SALT mindennél fontosabb ügyét." a kubai szovjet katonai Jelenlét kérdésével. Számos politikai megfigyelő vélekedik úgy. hogy a Carter-kormányrat csak a saját dolgát nehezítette meg. amikor ennyiszer és így foglalkozott és foglalkozik az állítólagos „kubai válsággal". (A hét végén például » Nemzetbiztonsági Tanára', la újra meg újra összeült.) • Milyen Jövő vár a Panama-csatornára az. erre vonatkozó szerződés életbelépése után? Október t-én lén életbe ar. Egyesült Államok és a Panamai Köztársaság között a Panama-csartona sorsának szabaiyozására megkötött szerződés, miután a múlt héten a washingtoni kongreszszus ezt a szerződést — nem minden vita nélkül — ratifikálta. 75 esztendeje jött létre az első megállapodás az akkor még el sem készült csatornáról, akkor az USA a 10 mérföld széles Csntornnövezet bérieléért egy összegben 10 millió dollárt lett le. továbbá kötelezte magát évi shlngtonban, hogy az amerikai engedmények talán a pa. Pálfy József TODOR ZSIVKOV HANOIBAN Todor Zsivkovnak. a Bolgár KP Központi Bizottsáca első titkárának, az Államtanács elnökének vezett sével szombaton háromnapos hivatalos, baráti látogatásra bolgár párt- és iiormányküldöttaé? érkezett | a Vietnami Szocialista KözI társaságba. CARRILI O LÁTOGATÁSA Santiago Carrillo, az SKP főtitkára, a VB állandó bizottsága több tagjának kíséretében szombaton a Spanyol Kommunista Párt. és lapja, a Mundo Obrero fesztiválján felkereste a Népszabadság pavilonját és elbeszélgetett a magyar küldöttség tagjaival. FONTOS DÖNTfiS A kairói lapok szombaton arról tudósítottak, hogy Jasszer Arafat, a Palesztin Felszabadítás! Szervezet vezetője és Eliasz Szárkisz libanoni elnök állítólag megállapodásra Jutott a palesztin erők kivonásáról Libanon déli területeiről. BIOSZPUTNYIK Négy ország tudósainak összefogásával rendkívül bonyolult. köztük a fogamzást, az embrionális fejlődést, a sugárzásvédelmet, a központi idegrendszer működését vizsgáló kísérleteket folytatnak az új szovjet bioszputnylkon. A Kozmosz— 1120 egész kis állatkertet •zállít magával — patkányokat. muslincákét,, fürjtojésokat és emellett ..növénykertet" is. ahol a többi között kukorica és'lén'terem majd a világűrben. STR ÁUSS-BESZÉD MÜNCHENBEN Franz-Josef Strauss politikai programbeszédével folvtatódott szombaton Münchenben a Keresztényszociális Unió (CSU) kongresszusa. A nyugatnémet ellenzék kancellárjelöltje a jövő évi választási kampány szellemében a belpolitikában a kormánypártokkal szembeni totális harcot, külpolitikai téren pedig a kommunistaellenességet és a fokozott fegyverkezést hirdette meg. SZÖVOSZ-KÜLDÖTTSÉG ANGLIÁBAN Dr. Szlamenicky István, a SZÖVOSZ elnöke szombaton Angliába utazott. Manchesterben részt vesz a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége központi bizottságának ez évi ülésén. Harmincéves a Kínai Népköztársaság Jelentős évfordulóról emlé- tung és köre képviselt. A kí! keznek meg október 1-én Kí- nai pártban folyó belső harcnakxin: harminc évvel ezelőtt ban az ötvenes évek végén kiáltotta ki Pekingben a Né- Mao Ce-tung vonala háttérpi Tanácskozó Testület a be szorította a következelcKínai Népköztársaságot. a sen internacionalista erőket. Föld legnepesebb országában Ennek következménye volt az ezzel megnyílt az új élet épí- igen nagy károkat okozó tésének lehetősége. „nagy ugrás" kísérlete, s a A Kínai Népköztársaság Pártüt és a társadalmat megkikiáltasát hosszú fegyvebénító úgynevezett „nagy re. és politikai harc előzte proletár kulturális íorradameg. A .felgyarmati sorban lom • A helpohttkaban eltartott hatalmas ország évtiuralkodó szektás-dogmatikus zedeken át — kiszolgáltatva az imperialista hatalmak kiirányzat együtt jart a szovletellenességgel, a nacionaaz iiu^ci luiixia iiaiuiiiKSA JXI- , , . ,. , zsákmányolásának és a japan llsta külpolitikai vonallal a fegyveres agressziónak - nemzetköz, munkásmozgalom folytatott harcot a nemzeti megosztasara irányuló kísérmegújulásért. a társadalmi Iettelfelszabadulásért A hatvanas és hetvenes A felszabadító harc vezető évek Razdasugi-politlkai valereje a Kinai Kommunista sa8a nagy kart Párt volt. amely fellépett az országot kiszolgáltató bur zsoá tömörülés, a Kuomintang ellen ls. A kinai hazaokozott a kínai népnek. Ezt felismerték a Mao Ce-tung halála után hatalomra került vezetők is, akik a korábbi fiak harcát ' a kezdetektől ldőszak a felelőssé ont ii ru»r>volí ' r»er\rw-irM i;jr« fogva nagy figyelem és rokonszenv kísérte világszerte, get a „négyek" csoportjára hárítva megpróbálkoznak kinemzetközi kommunista utatJalalnJ a ,bclső. "ehézstgekbol. a gazdasag. elmaraa kise azonban nem jár együtt a létfontosságú k°rábbi külpolitikai vonairészesítette al- a szovjeteUenességgel vumozgalom rendkívül nagy " jelentőséget tulajdonított en- "otlsagDulnek a küzdelemnek, a Szovjetunió pedig támogatásban ló 6zakítássaL Bizonyítja ez,. , * , ... Kína ázsiai politikája. a A második világháború ban NyugaUal kiépített kapcsoara^u, , K'özelem kedvező Jalok jellege az a kísél.lel, feltételeket teremteít a kínai hogy fokozott fegyverkezési nép felszabadító harcának programot hajtsanak végre is: a szovjet hadsereg a ja- az imperialista hatalmak sepán megszállás alól felsza- gégével, badította Észak—Kelet-Kínát, A szocialista államok kös ezzel létrejött a népi erök zössége, a Szovjetunió több legjelentősebb bázisterülete. ízben kifejezte azt az eltökélt A Kínai Népi Felszabadító szándékát, hogy Kínával, ezHadsereg nagy mennyiségű zel a hatalmas, Ő6i kultúrafegyvert és egyéb felszere- jú országgal gyümölcsöző. Jó lést kapott a Szovjetuniótól, viszonyt tartson fenn. Ennek ami szintén hozzájárult ah- a mi oldalunkról sincs semhoz, hogy 1949-ben döntő milyen akadálya, s a kfnai győzelmet arathasson az amq- fél jóindulatát ós készségét rikai Imperializmus támoga- bizonyíthatja a napokban tását élvező Csang Kaj-sek megkezdődött moszkvai társeregei felett. gyalásokon. s elsősorban azA népköztársaság kikiáltó- zal. ha felhagy a szocialista sa után megindult fejlődés- Vietnam elleni katonat feben Kína támaszkodhatott a nyegetéssel. az indokínai orSzovjetunló tapasztalatára, s szágok belügyeibe való besokoldalú politikai-gazdasági avatkozással, segítségére. A Szovjetunióval A magyar nép nagy tisztemegkötött szövetség biztosi- lettel tekint azokra az eredtotta a fiatal népi állam szá- ményekre. amelyet a kinai mára a békés fejlődés garan- nép az elmúlt évtizedekben cláit. a gazdasági támogatás áldozatos munkával, szorgaa rendkívül elmaradott gaz- lommal, tehetséggel elért, daság modernizálásának meg. ezért — szövetségeseinkkel kezdésére adott lehetőséget, együtt — azt reméljük, hogy Sajnálatos módon azonban Kína visszatér a szocialista már ezekben az években je- országok közösségébe, len volt (habár nem töltött Ebben a szellemben kőbe domináló szerepet) a Kí- szöntjük Kína nagy népét a nai Kommunista Pártban az nemzeti ünnepén, a népköza nacionalista, hegemonista társaság kikiáltásának harirónyzat, amelyet Mao Ce- mincadik évfordulóján. (KB) Sarló Sándor Visszapergető 17. Végül mégis hozzál* fordulok: — Számomra örömhír, számodra lesújtó, amit közölnöm kell veled. Es elmondom neki a történteket. Amint, hallja, megroskad, falfehér keserűség vonaglik arcán. — Mivel vigasztalhatnálak? Az élet kegyetlen csapasokat mér. a Jó barátokat szembeállítja — közhellyel folytatom, miközben okosabb, hatásosabb szavak után futkároz az agyam, de nyakoncslpni óket nem tudom, állok némán, megrendültem, nézem. Imre két tenyerébe temeti vértelen arcát, némán zokog, könnytelenül, teste rázkódik. Imbolyog, átkarolom, félek, hogy végigzuhan a kövezeten. — Megfelezem veled a pénzt,, megyünk — mint mentő ötletet mondom. 6 kitépi magát ölelésemből. szembe fordul velem, felborzolva, dühösen ordit: — Nem kell! Erted? Nem kell a pénzed! Nem kell a Párlzsod! Dögöljek meg itt! — Hátat fordít. s eltávolodik tőlem. Ulanamegyck. utolérem. — Kérlek, hagyj magamra! — mindkét kezét rázza, bele a pofámba Ismétli. — Hagyj magamra! Nem fogadok el könyöradományt! Talán igaza van, tehetetlen vagyok, akaratlan rosszaság lüktet a halántékomon, hagyom elmenni. távolodó alakja fájón rögződik a szívemben. Most újrs teljesen egyedülállónak érzem magam a világban, egyszerre megszáll magamra utaltságom kletlensége Keresek valami kapaszkodót, mialatt ismeretlen tájakba röpít megfélemlítő képzelgésem. — Isten veled. Imre — mondom hangosan magam elé, de Imre már messze van, nem hallja. Beadom útlevél iránti kérelmemet. Ujabb szorongás: megkapom-e? Az élet csupa szorongás, félelmek, drukkok egymasután.ia. Ezúttal nincs rá kellő okom. Az útlevelet dr. Bottka Sándor főkapitány adja ki. 6 írja alá. Most újra. mint már annyiszor, meggyőződöm liberalizmusáról. (A fehérterror véres éveiben nem egyszer zárta el az „ébredő" magyarok, az éretlen egyetemi Ifjak elől a zavargás, verekedés, lincselés gyilkos útját.) Útlevelemet minden további nélkül aláírta. (Holott nyilván olvasta nyilatkozatomat a Hétfői Rendkívüli Újságban.) Nemcsak aláírja, de azt is mondja: — Helyes, nagyon helyes, csak menjetek, fiúk, tanuljatok! Hátra van a francia vízum megszerzése. Ez nem megy ilyen gördülékenyen. Az állítólag demokratikus francia tőkés állam szinte áttörhetetlen gátat vet a kivándorolni akaró szegény emberek ezrei elé. A vízumot csak azoknak adja meg. akik több ezer franknak megfelelő összeget, felmutatni képesek. Olyan vízumot pedig, amely munkára jogosít Franciaországban, csak kivételesen. bizonyos szakmákban engedélyez. Ott. állok hát a francia követség titkárságán vízumkérelmemmel. Hiába fénylik útlevelemben az újságírói foglalkozás megjelölése, a vízumot csak kellő anyagi biztosíték ellenében lennének hajlandók megadni. Kétségbeesetten vonszolom magam Budapest utcáin. Elmegyek a Népszavához. Mondom: — Szívesen lennék párizsi tudósítójuk. Szakasits Árpád a fejét csóválja: — Nincs rá szükségünk— (később mégis belevesz egy versemet a Fiatal költők antológiájába). Felmegyek a Világ szerkesztőségébe (az Abbázia kávéház fölött), megkeresem ifjabb Lövik Károlyt. — Szívesen, kolléga úr. ml sem könnyebb — mondja, s lelkem völgyéből egyszerre felszáll a sűrű köd. Lövik a francia követségnek címzett levelet diktál a gépírónőnek: „Pór Tibor munkatársunk, mint a Világ tudósítója utazik Franciaországba. Kérjük az igen tisztelt Nagykövetséget, hogy az utazáshoz szükséges beutazási engedélyt munkatársunknak kiszolgáltatni szíveskedjenek." Így hát, akaratomon kívül, útlevelembe eorrcspondant du Journal Világ bejegyzéssel utazom Párizsba. (Nem szép tőlem, hogy a lapnak tudósítást egyszer sem küldtem.) ÍA befejező rész következik.) 1 »