Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-27 / 226. szám
(Csütörtök, 1979. szeptember 27. 5 Népfrontkiildöttség I lanácskazctl utazott Jugoszláviába a NEB A Jugoszláv Dolgozó Nép Szocialista Szövetségénei? Vajdasági Tartományi Választmánya és a Hazafias Népfront Csongrád megyei Bizottsága már hosszú idő óta baráti kapcsolatban áll egymással és azt időről időre kölcsönösen delegációk látogatásaival is erősíti. Ennek az együttműködésnek a keretében utazott tegnap, szerdán reggel a JDNSZSZ Vajdasági Tartományi Választmányának meghívására megyei népfrontküldöttség a jugoszláviai Újvidékre. A delegáció vezetője Nagy István megyei népfrontelnök. Tagjai: Molnár Sándor, a megyei népfrontbizottság titkára és dr. Mester János osztályvezető főorvos, a megyei népfrontelnökség tagja, a csongrádi városi népfrontbizottság alelnöke. A küldöttség a Vajdaságban több napon át tanulmányozza a tartományi választmány helyi testületeinek tevékenységét, különös figyelemmel a településfejlesztésben, a környezetvédelemben, valamint a váras- és községszépítésben kifejtett munkára. Holnap tudományos ülés A magyarországi lengyel emigráció A magyarországi lengyel A második világháború alatti emigráció kezdetének 40. év- magyarországi lengyel menefordulója alkalmából tudo- kültek történetének főbb kérmányos ülésszakot rendeznek dései; az emigránsok konspiSzegeden, a József Attila Tu- rációs, irodalmi tevékenysédományegyetemen. A szerve- ge; a második világháború sők: a tudományegyetem új- lengyel sajtója a magyarés legújabbkori egyetemes országi menekültekről; a matörténeti tanszéke, a budapesti gyarországi sajtó irodalmi lengyel tájékoztató és kultu- vonatkozásai. Az előadásokat rális központ, valamint a po- a lublini, a szegedi, a debrelonisztikai munkaközösség. A ceni tudományegyetem oktaholnapi, pénteki tanácskozá- tói, valamint a varsói hadson dr. Antalffy György, az történeti intézet és a poloegyetem rektora elnököl. nisztikai munkaközösség A tudományos ülés témái: munkatársai tartják. Tegnap délelőtt a DÉLTEX tanácskozó termében dr. Kakuszi László vezetésével ülést tartott a Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Az értekezleten a megyei pártbizottság képviseletében Perjési József vett részt. A testület annak az összefoglaló jelentésnek a tanulságait összegezte, mely az úgynevezett nem rubel viszonylatból származó import termékekkel és anyagokkal való gazdálkodást vizsgálta meg a megyében. A vizsgálat a Csongrád megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatra, a Csongrád megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalatra (AGROKER) és tizennégy mezőgazdasági nagyüzemre terjedt ki. Ezután a kivitelező építőipari vállalatok készletgazdálkodásáról szóló jelentést vitatta meg a testület, majd dr. Kakuszi László, a megyei NEB elnöke számolt be arról, hogy miként valósult meg mindaz, amit a testület A mezőgazdasági termelési rendszerek szervezése, működése és eredményei című vizsgálatának ajánlásai tartalmaztak. Ámerigo Tot köszöntése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Tóth Imre (Amerigo Tot) szobrászművésznek kiemelkedő művészi alkotótevékenysége, valamint a magyar kultúra külföldi terjesztésében 6zerzett érdemei elismeréseként, 70. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Babérkoszorúval Ékesített Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke adta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál dr. Tóth Dezső kulturális miniszterhelyettes. * „Csurgón születtem, egy szőlőhegyen, Magyarországon, ősszel, és azt mondják, mustban fürdettek meg engem" — vallotta Tóth Imre, aki ma Amerigo Tot néven a világ egyik ismert és talán legnagyobb élő szobrászművésze. Negyven esztendeje él Olaszország- szeti isicolájának lett tanítban, mégis magyarnak vall- ványa. Moholy-Nagy Lászja magát. Az utóbbi tíz esz- lónak, Hannes Mavernek és tendöben, első nagyszabású Paul Kleenek, maid Párizshazai kiállítása óta, mind ban Maillolnak növendéke. Amer'go Tot, a szegedi Sajtóházban, 1970. január 6-án kezdődik, amikor a római Termini pályaudvar 128x2,5 méteres előtető-frizét készíti. Erre a modern, csupa ritmus, alumíniumlemezekből formált fémplasztikára odafigyel a művészi közvélemény. Amerigo Tot művészetében hallatlanul magas szinten ötvöződik a nemesen klasszikus hagyomány és a legmodernebb plasztikai törekvés. 1969-es óriási sikerű budapesti és tihanyi kiállítása után 1970 elején Szegeden is bemutatta alkotásait. Sőt, személyesen is ellátogatott városunkba. Ebből az alkalomból ajándékozta Szegednek a Komarov emlékére című szép szobrát és a Fürdőző nők című rajzát; akkor tartotta meg nagy érdeklődéssel kísért előadását a modern képzőművészet kérdéŰjabb üzemmel gyarapodott Makó ipara. A Taurus Gumiipari Vállalat helyi üzemegységében épült új csarnokban több hónap óta termelnek a gépek. Szerdán került sor az ünnepélyes gyáravatóra. A jeles eseményen megjelent az MSZMP Csongrád megyei bizottságának képviseletében Papdi József, a pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője, dr. Perjési László, a megyei tanács elnöke, dr. Ágoston József, az SZMT vezető titkára, dr. Varga Dezső, a makói városi pártbizottság első titkára és dr. Forgó István, a városi tanács elnöke. Részt vettek az ünnepségen Makó üzemeinek, termelőszövetkezeteinek képviselői, valamint dr. Tatai Ilona, a Taurus Gumiipari Vállalat vezérigazgatója. Az új üzemet dr. Csurgat Lajos nehézipari miniszterhelyettes adta át ünnepélyes keretek között a gyár dolgozóinak. A gyáravató ünnepségen Sarró Ferenc, a városi pártbizottság titkára mondott beszédet, méltatta Makó ipari fejlődésének jelentőségét, vázolta azt az utat. amelyet a vidéki mezővárosból ipari várossá lett Makó megtett az elmúlt esztendőkben. Ezután Harsányi Dániel, az üzem Május 1. szocialista brigádjának vezetője kért szót, s elmondotta, hogy munkásközösségük kiemelkedő teljesítményekkel köszönti majd a párt XII. kongresszusát. Kollektívájuk vállalásának értéke meghaladja a 2 millió forintot. Bejelentette, cakón hogy továbbra ls készek részt venni a városfejlesztő munkában, s különböző társadalrhimunka-akciók során 2200 társadalmi munka-órát dolgoznak Makó szépítéséért A gyáravató ünnepségen a nehézipari miniszterhelyettes, valamint a vállalat vezérigazgatója kitüntetéseket, jutalmakat adtak át az üzemépítő, s a gumiipari termelőmunkában kiváló teljesítményt elért dolgozóknak. Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést kapott Mikes Sándor, a Taurus szegedi gyárának igazgatója. Marusin Imre főmechanikus, László Ödön műszaki ellenőr, Harsányi Dániel brigádvezető és Horváth Lajos, a makói gyáregység vezetője. A Vállalat Kiváló Dolgozója kitüntetésben 26-an részesültek. A tragikomika Barta Mária parabolája Alice rezzenetlen arccal, ha jól emlékszem, hintaszékből, horgolás közben, rekedtesen szűrte a szót. „Fölösleges, hogy siratóasszonya legyek egy elrohadt fenevadnak! Sintérek vagy boncolószolgák kezébe való! Kerti trágyának sem volna elég finom ez a talicska szemét." Épületes szöveg Dürrenmatté, a Play Strindbergból. Szerzőjére vall, ki korunk színpadi műfaját a tragikomédiában látja, minthogy ez alkalmas leginkább az ember átvilágítására. Barta Mária ném egészen két órán át bravúros nemtörődömséggel fegyelmezte magát, fogta vissza indulatait a textus kívánta stilusmederbe. Blazírt volt és sprőd, szenvtelen, hűvös, elszemélytelenedett. Mégis vibrált körülötte a levegő. Azon az őszön oszlatott el minden kétséget afelől. hogy modern színésznő — már a dürrenmatti szimptómák értelmében is. hiszen anatómiai tanulmányt emelt művészetbe. Barta Mária próba közben Erről a képességéről mondtak le sokai; azóta, hogy 1964-ben Szegedre szerződött, lehetett, itt van-e egyáltalán, Nem is az első időszakban, mígnem 1974 tavaszán a mikor férje, Bozóky - István színházi társalgóban berenfőrendezcként dolgozott a ciezett stúdiószínpadon öz- nát a Tanner John házassáa fiataloknak kevesebb jut. Sokféle embert játszhatok, mind-mind más világ, ezért is szeretek a saját koromban lenni. Tavaly például egész évadban színpadon voltam, s a folytatás §em ígérkezik rosszabbnak, a kisszinházi szezonnyitón én leszek a házmesterné, akit Csurka elsirat.") Barta Máriának természetes létformája, hogy színésznő. A színpadi jelenlét, a transzpozíciós állapot éppúgy őseleme, miként az élet archéi a föld, víz, levegő. Minek következtében fizikai vagy szellemi jelét külsőleg alig tapasztalni, ha szereparcot ölt. Nem bújik, vonul, vagy lép át a figurába, egyszerűen átváltozik azzá. Mint aki civil létének lehetséges folytatását, személyiségének valamely variánsát élné meg a színpadon töltött órákon. A metamorfózis művészetének ezt az intelligenciáját alighanem még Bajor Gizitől, Timár Józseftől leste el, akik mellett lnfánsnőt játszott a Nemzetiben. Ott volt a Klemperer—Major Tamásiéle Szentivánéji álomban, sőt Timár partnereként már akkor megkapta Donna Angában. Bozóky Ivánnal tartott Miskolcra (egyszerre 06zszínházban — együtt játszót- vegy Angolnayné testilegtak a Tanner John házassá- szellemileg elgyötört, morgóban, a kamaraszínpadi fiúmba süppedt, „materiális tották rá Elizát a PygmalionBánk bánban, Barta Mária anyaságában" elő nem került ból, meg Mirigyet a Csongor sikereket aratott a Torreádor a rivaldafénybe. Witkiewicz és Tündéből), vissza Pestre keringő ben, a Férjvadászban kamaradarabjával osztatlan (a Madáchban királynőként és máshol, egyszóval jó elismerést váltott ki, megint állt közönség elé Seribe dapasszban volt, tele felada- fölfedeztük kesernyés-savany- rabjában, az Egy pohár víztokkal, kisebbekkel, nagyob- kás. hűvösen intellektuális ben, a Rokonok Magdaléna bakkal, s győzte szusszal, modorát. Ami igazán Shaw- ját pedig seiről a Sajtóház Művész- . szerette válogatás nélkül va- nál és az e századi tragikoklubjában. _ __ | lamennyit. Aztán eltűnt a deszkákról. Tudni sem igen vette át), Sennyei Verától sőt ötvenhatban T. L. gyakrabban látogat Magyarországra. Ma 70 éves. Egy fiatal forradalmárcsoport tagjaként már NémetMeglehetősen kacskaringós országban részt vesz a poliút vezetett Fehérvárcsurgó- tikai harcokban. Elfogják, ról. a Balaton közeléből Ró- megszökik, és Ausztrián át mába. A fúrás-faragást Itáliába gyalogol hegyenkedvelő 16 éves kamasz völgyön keresztül. Az olasz Pestre kerül, elkezdi művészeti tanulmányait. 19.10ban európai vándorútra in- ban. dul, a dessaui Bauhausnak, Szobrász! karrierje a kor legmodernebb művé- jának partizánokkal együtt vesz részt a felszabadító harcokfelívelése pályá1949-ben Tanévnyitó értekezlet Tegnap délután a Szak- ta. hogy az új oktatási évben szervezetek Megyei Tanácsa 32 tanfolyamon mintegy oktatási központjában az 1500 résztvevőnek tartanak előadók és foglalkozásveze- előadásokat elsősorban gaztők részére tanévnyitó érte- daságpolitikai, ideológiai és kezletet - tartottak. Dr. Do- a szakszervezeti munkával bóczky Karoly né. az SZMT összefüggő témákban. A titkára bevezető szavai után Bács, Békés és Csongrád Kovács Lajos tájékoztatót megyéből részt vevő hangaadott az 1978 79. évi szak- tök egy-, két- és négyhetes szervezeti tisztségviselői ok- ^lakásos turnusokban ... , x váltjak egymást, tatas tapasztalatairól, es az Dr Dobóczky Károlyné tá1979/80-as oktatási év ter- jékoztatót adott az időszerű véről. Egyebek közt elmond- szakszervezeti feladatokról. TanáGsiiíés Kisteleken Tegnap délután a művelő- Kisteleken 4 ezer 700 a mundési ház nagytermében ülést kaképes lakosok száma. Kötartott Kistelek nagyközségi rülbelül 900-an máshol, főleg tanácsa. A testület megtár- Szegeden és Kiskunfélegyhégyalta és elfogadta a tanács- zán vállaltak munkát. A tagok munkájáról, valamint szomszédos községekből a munkaerőhelyzetről és 450-en járnak Kistelekre a munkaerő-gazdálkodásról dolgozni. A nagyközség meszóló beszámolót. zőgazdasága elegendő egyeteA nagyközségi tanácsnak met és főiskolát végzett összesen 55 tagja van. Közű- szakembert foglalkoztat, de lük 16 nő és 39 férfi. A leg- kevés a mezőgazdasági szaktöbben középkorúak, illetve munkás. Az iparban fordímég nem töltötték be a 40. tott a helyzet, kivétel a Maéletévüket. Többségük a kü- gyar Kábelművek kisteleki lönféle tanácsi bizottságok- gyára, ahol kevés a munkaban js dolgozik. Az utóbbi öt erő. A tanácsnak fontos felévben a tanácstagok mintegy adata, hogy a jövőben segítfele szólt hozzá a tanács- sen valóra váltani a kábelüléseken elhangzott beszámo- gyár fejlesztési tervét. Ennek lókhoz. A jövőben ennél ak- érdekében ösztönözni kell az. tivabbaknak kell lenniük, általános és középiskolai taállapította meg a nagyközsé- nuiókat, valamint a másutt 31 Ez?követően a munkaerő- doI®ozó fia,a,okat' ho«v mi" helyzetet és a munkaerő- nel többen vállaljanak mungazdálkodast tárgyalták meg. kát Kisteleken. médiákban, színművekben külföldre is. Párizsba. Brüszleli meg éltető közegét, mint szelbe. ahol távol került a tüskés vadvirág a sziklák ha- rivaldától. hogy később Kasadékai közé szorult tele- posvárott Karenina Anna•gHjtattíbó fél évtizede abbahagyta. („Szegedhez a színház és a j megszokás köt. Ügy tűnik, a Cseresznyéskertben. Pan- igen szoros szálakkal, ha a tyelejmonovnával a Háztüz- mellőzés éveit is elviselhettem. Szeretem a várost, a kollégákat, a színházat, s érzem, viszontszeretnek. Olyan vényben, de nagyon használ- ként folytassa ott. ahol ható és érzékeny kontaktusba tudott kerülni Csehouval, Gogollal is, Ranyevszkajával nézőben; ízig-vérig mai, köznapian cserfes, ám múltjában romantikusan szerelmes házvezetőnője — Maróti ez, mint a házasság. Ebben darabjában, az Egy válás történetében — pedig noszis, abban is a megszokottságot, derűt, harmóniát kedvetaigikus életfilozófiát hordo- lem. Kimondhatatlanul jó érzőit. A másik Maróti-bemutatón, a Közéletrajzén, két szereparcot is viselt. („Sohasem ringattam magam álmokban. Amit kaptam. elzés ugyanis, hogy ismerősök köszönnek vissza az utcáról, nézőtérről, a társulatból, hogy várnak tőlem valamit, s a várakozásuknak képes . , vagyok megfelelni, már a jejatszottam. s az igazsaghoz lckböl ítéihetüe n. Most mintartozik, a legjelentéktele- den energiámat Csurka Istnebb figuráktól sem léptem vissza, amelyekkel úgy érezték, meg tudnak sérteni. Erván darabjának főszerepe köti le. Ez is tragikomédia. Az ősbemutatót úgy láttam tavaly a Vígszínházban, hogy dekes, kezdetben majd min- akkor még fogalmam sem den szereptől valamiféle ősz- volt róla, el ls játszhatom. tönös ellenállás bontakozik Tábori Nóra mindenesetre ki bennem, jobbára a félelem motiválja, s időbe telik, míg megbarátkozunk. Az én koromban már előzékenyen szállítja az élet azokat a karakterfeladatokat, melyekből nagyon tetszett, de hát nekem valami más mondandóm is lenne, remélem, kiderül, mi.") Mindössze holnap estig kell várni rá. Nikolényi István