Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-27 / 226. szám

(Csütörtök, 1979. szeptember 27. 5 Népfrontkiildöttség I lanácskazctl utazott Jugoszláviába a NEB A Jugoszláv Dolgozó Nép Szocialista Szövetségénei? Vajdasági Tartományi Vá­lasztmánya és a Hazafias Népfront Csongrád megyei Bizottsága már hosszú idő óta baráti kapcsolatban áll egymással és azt időről időre kölcsönösen delegációk láto­gatásaival is erősíti. Ennek az együttműködés­nek a keretében utazott teg­nap, szerdán reggel a JDNSZSZ Vajdasági Tarto­mányi Választmányának meghívására megyei nép­frontküldöttség a jugoszláviai Újvidékre. A delegáció vezetője Nagy István megyei népfrontelnök. Tagjai: Molnár Sándor, a megyei népfrontbizottság tit­kára és dr. Mester János osztályvezető főorvos, a me­gyei népfrontelnökség tagja, a csongrádi városi népfront­bizottság alelnöke. A küldöttség a Vajdaság­ban több napon át tanulmá­nyozza a tartományi választ­mány helyi testületeinek te­vékenységét, különös figye­lemmel a településfejlesztés­ben, a környezetvédelemben, valamint a váras- és község­szépítésben kifejtett munká­ra. Holnap tudományos ülés A magyarországi lengyel emigráció A magyarországi lengyel A második világháború alatti emigráció kezdetének 40. év- magyarországi lengyel mene­fordulója alkalmából tudo- kültek történetének főbb kér­mányos ülésszakot rendeznek dései; az emigránsok konspi­Szegeden, a József Attila Tu- rációs, irodalmi tevékenysé­dományegyetemen. A szerve- ge; a második világháború sők: a tudományegyetem új- lengyel sajtója a magyar­és legújabbkori egyetemes országi menekültekről; a ma­történeti tanszéke, a budapesti gyarországi sajtó irodalmi lengyel tájékoztató és kultu- vonatkozásai. Az előadásokat rális központ, valamint a po- a lublini, a szegedi, a debre­lonisztikai munkaközösség. A ceni tudományegyetem okta­holnapi, pénteki tanácskozá- tói, valamint a varsói had­son dr. Antalffy György, az történeti intézet és a polo­egyetem rektora elnököl. nisztikai munkaközösség A tudományos ülés témái: munkatársai tartják. Tegnap délelőtt a DÉL­TEX tanácskozó termében dr. Kakuszi László vezetésével ülést tartott a Csongrád me­gyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság. Az értekezleten a megyei pártbizottság kép­viseletében Perjési József vett részt. A testület annak az összefoglaló jelentésnek a tanulságait összegezte, mely az úgynevezett nem rubel viszonylatból szárma­zó import termékekkel és anyagokkal való gazdálko­dást vizsgálta meg a me­gyében. A vizsgálat a Csong­rád megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatra, a Csongrád megyei Mezőgaz­dasági Ellátó Vállalatra (AG­ROKER) és tizennégy me­zőgazdasági nagyüzemre ter­jedt ki. Ezután a kivitelező épí­tőipari vállalatok készletgaz­dálkodásáról szóló jelentést vitatta meg a testület, majd dr. Kakuszi László, a me­gyei NEB elnöke számolt be arról, hogy miként valósult meg mindaz, amit a testület A mezőgazdasági termelési rendszerek szervezése, mű­ködése és eredményei cí­mű vizsgálatának ajánlásai tartalmaztak. Ámerigo Tot köszöntése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Tóth Imre (Amerigo Tot) szobrászmű­vésznek kiemelkedő művészi alkotótevékenysége, vala­mint a magyar kultúra kül­földi terjesztésében 6zerzett érdemei elismeréseként, 70. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Ba­bérkoszorúval Ékesített Zászlórendje kitüntetést ado­mányozta. A kitüntetést dr. Traut­mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke adta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál dr. Tóth Dezső kulturális miniszterhelyettes. * „Csurgón születtem, egy szőlőhegyen, Magyarorszá­gon, ősszel, és azt mond­ják, mustban fürdettek meg engem" — vallotta Tóth Imre, aki ma Amerigo Tot néven a világ egyik ismert és talán legnagyobb élő szobrászművésze. Negyven esztendeje él Olaszország- szeti isicolájának lett tanít­ban, mégis magyarnak vall- ványa. Moholy-Nagy Lász­ja magát. Az utóbbi tíz esz- lónak, Hannes Mavernek és tendöben, első nagyszabású Paul Kleenek, maid Párizs­hazai kiállítása óta, mind ban Maillolnak növendéke. Amer'go Tot, a szegedi Sajtóházban, 1970. január 6-án kezdődik, amikor a római Termini pályaudvar 128x2,5 méteres előtető-frizét készíti. Erre a modern, csupa rit­mus, alumíniumlemezekből formált fémplasztikára oda­figyel a művészi közvéle­mény. Amerigo Tot művészeté­ben hallatlanul magas szin­ten ötvöződik a nemesen klasszikus hagyomány és a legmodernebb plasztikai tö­rekvés. 1969-es óriási sikerű budapesti és tihanyi kiállí­tása után 1970 elején Szege­den is bemutatta alkotásait. Sőt, személyesen is ellátoga­tott városunkba. Ebből az alkalomból ajándékozta Sze­gednek a Komarov emlékére című szép szobrát és a Für­dőző nők című rajzát; akkor tartotta meg nagy érdeklő­déssel kísért előadását a mo­dern képzőművészet kérdé­Űjabb üzemmel gyarapo­dott Makó ipara. A Taurus Gumiipari Vállalat helyi üzemegységében épült új csarnokban több hónap óta termelnek a gépek. Szerdán került sor az ünnepélyes gyáravatóra. A jeles esemé­nyen megjelent az MSZMP Csongrád megyei bizottságá­nak képviseletében Papdi József, a pártbizottság gaz­daságpolitikai osztályának vezetője, dr. Perjési László, a megyei tanács elnöke, dr. Ágoston József, az SZMT ve­zető titkára, dr. Varga Dezső, a makói városi pártbizottság első titkára és dr. Forgó Ist­ván, a városi tanács elnöke. Részt vettek az ünnepségen Makó üzemeinek, termelő­szövetkezeteinek képviselői, valamint dr. Tatai Ilona, a Taurus Gumiipari Vállalat vezérigazgatója. Az új üzemet dr. Csurgat Lajos nehézipari miniszter­helyettes adta át ünnepélyes keretek között a gyár dolgo­zóinak. A gyáravató ünnep­ségen Sarró Ferenc, a városi pártbizottság titkára mondott beszédet, méltatta Makó ipa­ri fejlődésének jelentőségét, vázolta azt az utat. amelyet a vidéki mezővárosból ipari várossá lett Makó megtett az elmúlt esztendőkben. Ez­után Harsányi Dániel, az üzem Május 1. szocialista brigádjának vezetője kért szót, s elmondotta, hogy munkásközösségük kiemelke­dő teljesítményekkel köszönti majd a párt XII. kongresszu­sát. Kollektívájuk vállalásá­nak értéke meghaladja a 2 millió forintot. Bejelentette, cakón hogy továbbra ls készek részt venni a városfejlesztő mun­kában, s különböző társadal­rhimunka-akciók során 2200 társadalmi munka-órát dol­goznak Makó szépítéséért A gyáravató ünnepségen a nehézipari miniszterhelyettes, valamint a vállalat vezér­igazgatója kitüntetéseket, jutalmakat adtak át az üzemépítő, s a gumiipari ter­melőmunkában kiváló telje­sítményt elért dolgozóknak. Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést kapott Mikes Sándor, a Taurus szegedi gyárának igazgatója. Maru­sin Imre főmechanikus, László Ödön műszaki ellen­őr, Harsányi Dániel brigád­vezető és Horváth Lajos, a makói gyáregység vezetője. A Vállalat Kiváló Dolgozója kitüntetésben 26-an részesül­tek. A tragikomika Barta Mária parabolája Alice rezzenetlen arccal, ha jól emlékszem, hintaszék­ből, horgolás közben, reked­tesen szűrte a szót. „Fölös­leges, hogy siratóasszonya legyek egy elrohadt fenevad­nak! Sintérek vagy boncoló­szolgák kezébe való! Kerti trágyának sem volna elég fi­nom ez a talicska szemét." Épületes szöveg Dürrenmatté, a Play Strindbergból. Szer­zőjére vall, ki korunk szín­padi műfaját a tragikomé­diában látja, minthogy ez alkalmas leginkább az ember átvilágítására. Barta Mária ném egészen két órán át bravúros nemtörődömséggel fegyelmezte magát, fogta vissza indulatait a textus kívánta stilusmederbe. Bla­zírt volt és sprőd, szenvtelen, hűvös, elszemélytelenedett. Mégis vibrált körülötte a le­vegő. Azon az őszön oszla­tott el minden kétséget afe­lől. hogy modern színésznő — már a dürrenmatti szimp­tómák értelmében is. hiszen anatómiai tanulmányt emelt művészetbe. Barta Mária próba közben Erről a képességéről mond­tak le sokai; azóta, hogy 1964-ben Szegedre szerződött, lehetett, itt van-e egyáltalán, Nem is az első időszakban, mígnem 1974 tavaszán a mikor férje, Bozóky - István színházi társalgóban beren­főrendezcként dolgozott a ciezett stúdiószínpadon öz- nát a Tanner John házassá­a fiataloknak kevesebb jut. Sokféle embert játszhatok, mind-mind más világ, ezért is szeretek a saját koromban lenni. Tavaly például egész évadban színpadon voltam, s a folytatás §em ígérkezik rosszabbnak, a kisszinházi szezonnyitón én leszek a ház­mesterné, akit Csurka elsi­rat.") Barta Máriának természe­tes létformája, hogy színész­nő. A színpadi jelenlét, a transzpozíciós állapot éppúgy őseleme, miként az élet archéi a föld, víz, levegő. Minek következtében fizikai vagy szellemi jelét külsőleg alig tapasztalni, ha szerep­arcot ölt. Nem bújik, vonul, vagy lép át a figurába, egy­szerűen átváltozik azzá. Mint aki civil létének lehetséges folytatását, személyiségének valamely variánsát élné meg a színpadon töltött órákon. A metamorfózis művészeté­nek ezt az intelligenciáját alighanem még Bajor Gizi­től, Timár Józseftől leste el, akik mellett lnfánsnőt ját­szott a Nemzetiben. Ott volt a Klemperer—Major Tamás­iéle Szentivánéji álomban, sőt Timár partnereként már akkor megkapta Donna An­gában. Bozóky Ivánnal tar­tott Miskolcra (egyszerre 06z­színházban — együtt játszót- vegy Angolnayné testileg­tak a Tanner John házassá- szellemileg elgyötört, mor­góban, a kamaraszínpadi fiúmba süppedt, „materiális tották rá Elizát a Pygmalion­Bánk bánban, Barta Mária anyaságában" elő nem került ból, meg Mirigyet a Csongor sikereket aratott a Torreádor a rivaldafénybe. Witkiewicz és Tündéből), vissza Pestre keringő ben, a Férjvadászban kamaradarabjával osztatlan (a Madáchban királynőként és máshol, egyszóval jó elismerést váltott ki, megint állt közönség elé Seribe da­passzban volt, tele felada- fölfedeztük kesernyés-savany- rabjában, az Egy pohár víz­tokkal, kisebbekkel, nagyob- kás. hűvösen intellektuális ben, a Rokonok Magdaléna bakkal, s győzte szusszal, modorát. Ami igazán Shaw- ját pedig seiről a Sajtóház Művész- . szerette válogatás nélkül va- nál és az e századi tragiko­klubjában. _ __ | lamennyit. Aztán eltűnt a deszkákról. Tudni sem igen vette át), Sennyei Verától sőt ötvenhatban T. L. gyakrabban látogat Magyar­országra. Ma 70 éves. Egy fiatal forradalmárcso­port tagjaként már Német­Meglehetősen kacskaringós országban részt vesz a poli­út vezetett Fehérvárcsurgó- tikai harcokban. Elfogják, ról. a Balaton közeléből Ró- megszökik, és Ausztrián át mába. A fúrás-faragást Itáliába gyalogol hegyen­kedvelő 16 éves kamasz völgyön keresztül. Az olasz Pestre kerül, elkezdi mű­vészeti tanulmányait. 19.10­ban európai vándorútra in- ban. dul, a dessaui Bauhausnak, Szobrász! karrierje a kor legmodernebb művé- jának partizánokkal együtt vesz részt a felszabadító harcok­felívelése pályá­1949-ben Tanévnyitó értekezlet Tegnap délután a Szak- ta. hogy az új oktatási évben szervezetek Megyei Tanácsa 32 tanfolyamon mintegy oktatási központjában az 1500 résztvevőnek tartanak előadók és foglalkozásveze- előadásokat elsősorban gaz­tők részére tanévnyitó érte- daságpolitikai, ideológiai és kezletet - tartottak. Dr. Do- a szakszervezeti munkával bóczky Karoly né. az SZMT összefüggő témákban. A titkára bevezető szavai után Bács, Békés és Csongrád Kovács Lajos tájékoztatót megyéből részt vevő hanga­adott az 1978 79. évi szak- tök egy-, két- és négyhetes szervezeti tisztségviselői ok- ^lakásos turnusokban ... , x váltjak egymást, tatas tapasztalatairól, es az Dr Dobóczky Károlyné tá­1979/80-as oktatási év ter- jékoztatót adott az időszerű véről. Egyebek közt elmond- szakszervezeti feladatokról. TanáGsiiíés Kisteleken Tegnap délután a művelő- Kisteleken 4 ezer 700 a mun­dési ház nagytermében ülést kaképes lakosok száma. Kö­tartott Kistelek nagyközségi rülbelül 900-an máshol, főleg tanácsa. A testület megtár- Szegeden és Kiskunfélegyhé­gyalta és elfogadta a tanács- zán vállaltak munkát. A tagok munkájáról, valamint szomszédos községekből a munkaerőhelyzetről és 450-en járnak Kistelekre a munkaerő-gazdálkodásról dolgozni. A nagyközség me­szóló beszámolót. zőgazdasága elegendő egyete­A nagyközségi tanácsnak met és főiskolát végzett összesen 55 tagja van. Közű- szakembert foglalkoztat, de lük 16 nő és 39 férfi. A leg- kevés a mezőgazdasági szak­többen középkorúak, illetve munkás. Az iparban fordí­még nem töltötték be a 40. tott a helyzet, kivétel a Ma­életévüket. Többségük a kü- gyar Kábelművek kisteleki lönféle tanácsi bizottságok- gyára, ahol kevés a munka­ban js dolgozik. Az utóbbi öt erő. A tanácsnak fontos fel­évben a tanácstagok mintegy adata, hogy a jövőben segít­fele szólt hozzá a tanács- sen valóra váltani a kábel­üléseken elhangzott beszámo- gyár fejlesztési tervét. Ennek lókhoz. A jövőben ennél ak- érdekében ösztönözni kell az. tivabbaknak kell lenniük, általános és középiskolai ta­állapította meg a nagyközsé- nuiókat, valamint a másutt 31 Ez?követően a munkaerő- doI®ozó fia,a,okat' ho«v mi" helyzetet és a munkaerő- nel többen vállaljanak mun­gazdálkodast tárgyalták meg. kát Kisteleken. médiákban, színművekben külföldre is. Párizsba. Brüsz­leli meg éltető közegét, mint szelbe. ahol távol került a tüskés vadvirág a sziklák ha- rivaldától. hogy később Ka­sadékai közé szorult tele- posvárott Karenina Anna­•gHjtattíbó fél évtizede abbahagyta. („Szegedhez a színház és a j megszokás köt. Ügy tűnik, a Cseresznyéskertben. Pan- igen szoros szálakkal, ha a tyelejmonovnával a Háztüz- mellőzés éveit is elviselhet­tem. Szeretem a várost, a kollégákat, a színházat, s ér­zem, viszontszeretnek. Olyan vényben, de nagyon használ- ként folytassa ott. ahol ható és érzékeny kontaktus­ba tudott kerülni Csehouval, Gogollal is, Ranyevszkajával nézőben; ízig-vérig mai, köznapian cserfes, ám múlt­jában romantikusan szerel­mes házvezetőnője — Maróti ez, mint a házasság. Ebben darabjában, az Egy válás történetében — pedig nosz­is, abban is a megszokottsá­got, derűt, harmóniát kedve­taigikus életfilozófiát hordo- lem. Kimondhatatlanul jó ér­zőit. A másik Maróti-bemu­tatón, a Közéletrajzén, két szereparcot is viselt. („Soha­sem ringattam magam ál­mokban. Amit kaptam. el­zés ugyanis, hogy ismerősök köszönnek vissza az utcáról, nézőtérről, a társulatból, hogy várnak tőlem valamit, s a várakozásuknak képes . , vagyok megfelelni, már a je­jatszottam. s az igazsaghoz lckböl ítéihetüe n. Most min­tartozik, a legjelentéktele- den energiámat Csurka Ist­nebb figuráktól sem léptem vissza, amelyekkel úgy érez­ték, meg tudnak sérteni. Er­ván darabjának főszerepe köti le. Ez is tragikomédia. Az ősbemutatót úgy láttam tavaly a Vígszínházban, hogy dekes, kezdetben majd min- akkor még fogalmam sem den szereptől valamiféle ősz- volt róla, el ls játszhatom. tönös ellenállás bontakozik Tábori Nóra mindenesetre ki bennem, jobbára a féle­lem motiválja, s időbe telik, míg megbarátkozunk. Az én koromban már előzékenyen szállítja az élet azokat a ka­rakterfeladatokat, melyekből nagyon tetszett, de hát ne­kem valami más mondan­dóm is lenne, remélem, ki­derül, mi.") Mindössze holnap estig kell várni rá. Nikolényi István

Next

/
Oldalképek
Tartalom