Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-29 / 228. szám

6 Szombat, 1979. szeptember 29; 5 Vándorgyűlés A fertőző betegségekről Már hagyomány, hogy a Magyar Infektológiai Társaság az ország valamelyik vidéki kórházának fertőzőosztálya közreműködésévei évente vándorgyűlést rendez. A hatodik alkalommal, az idén Szegedre esett a választás. Amint dr. Nyerges Gábortól, a társaság titkárától megtudtuk, ez nem a véletlen műve volt. A vidéki kórházak közül a szegedi volt az első, amely fertőzőosztályán megteremtette az intenzív betegellátás feltételeit is. Miért olyan fontos, hogy a fertőző betegeket életveszé•yes állapotban is saját intézményén belül láthassa el az osztály? A belgyógyászati betegek közé, érthető okokból nem fektethető be, bármilyen súlyos helyzetben van is a fertőző ember. Az lenne tehát az ideális, a gyógyulást tökéletesen szolgáló megoldás, ha az ország minden fertőzőosztálya maga biztosíthatná betegei intenzív ellátását is. A tegnap délelőtt, a Tiszaszállóban megkezdődött kétnapos vándorgyűlés témája a fertőzőbetegségekben fellépő életveszélyes állapotok és ellátásuk. A tanácskozásnak a tapasztalatátadáson kívül célja még, hogy fölmérje a meglevő fertőző betegségeket, azokat, amelyek életveszélyes állapotot idézhetnek elő, meghatározzák ezek természetét és a kezelésükhöz szükséges feltételeket. A vándorgyűlésen, ahol jelen volt dr. Szarvas Ferenc, a megyei pártbizottság tagja és Szántó Tivadar, a városi pártbizottság osztályvezetője is, dr. Binder László, a Magyar Infektológiai Társaság elnöke mondott megnyitó beszédet. Bányainé dr. Birkás Mária, a városi tanács elnökhelyettese köszöntötte az ország minden részéből érkezett mintegy 150 résztvevőt, szólt Szeged tudományos intézményeinek munkájáról, majd a város emlékplakettjét nyújtotta át dr. Binder Lászlónak és dr. Gyiire Dezső kórházi főorvosnok a fertőző betegek gyógyulása érdekében végzett munkájuk elismeréseként. Dr. Cserháti István egyetemi tanár, a SZOTE rektorhelyettese végül méltatta a fertőzések leküzdésében elért eredmények jelentőségét. A vándorgyűlés két napján 65 előadás hangzik el. Ölést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott, s altábornagyi és vezérőrnagyi kinevezésekről döntött. Az Elnöki Tanács ezután bírákat választott meg és mentett fel, végül egyéb, folyamatban levő ügyeket tárgyalt. (MTI) Csehszlovák napok Október elsején nyílik Budapesten, a Technika Házában, a csehszlovák gazdasági és műszaki napok eseménysorozata. Erről tartott pénteken sajtótájékoztatót Ludovit Priecel, a csehszlovák nagykövetség kereskedelmi tanácsosa. A műszaki napok eseménysorozata keretében 30 előadás hangzik majd el, elsősorban a gépgyártásról, a számítástechnikáról és a textiliparról. Olvasómozgalom gyerekeknek, ötletpályázat felnőtteknek Az új iskolaév megkezdésével folytatódik a gyerekeknek kiírt Csongrád megyei olvasómozgalom. A második fordulót az elsőhöz hasonlóan két korcsoportban és többlépcsős versenyben rendezik meg. Az alsó tagozatosok és az ötödik osztályosok a Móra Ferenc prózamondó versenyen mérhetik össze felkészültségüket. Tizenöt Móra-elbe^Zélés közül választhatnak a versenyzők, aki a döntőbe jut, annak másik elbeszélést is választania kell. A felső tagozatosok a Ki mit tud Móra Ferencről? című vetélkedőn adhatnak számot felkészültségükről. A Mórától és Móráról írt művek alapján új módszerekkel és forgatókönyvvel lehet pályázni. £ középdöntőbe benevezett tanulóknak tíz Móra-novellát kell • elolvasniuk, közülük az egyiket elemezni is. Az iskolai versenyeket október 15. és 20. között bonyolítják le, a járási-városi középdöntőre november 5. és 10. között kerül sor. A jelentkezési lapokat a területileg illetékes könyvtárak címére kell beküldeni október 22-ig. A megyei döntőt Szegeden rendezik meg december 3. és 5. között, a megyei gyermekkönyvnapokon. A középdöntőben körülbelül 10 ezer forint értékű könyv- és tárgyjutalom (fényképezőgépek, 6port- és rajzfeiszerelések, hanglemezek stb.) talál gazdára. A döntőbe jutott versenyzők jutalma 20 táborozási lehetőség, 100—200 forintos vásárlási utalványok, tárgy- és könyvjutalmak. A felkészülést helyi Mórakutatók, szakértők segítik. Minden középdöntőbeli helyszínről 5—5 versenyző jut tovább a döntőbe, ahol már mint városuk-járásuk csapata szerepel. A Csongrád megyei tanács és a Somogyi-könyvtár a nemzetközi gyermekév tiszteletére könyvtári ötletpályázatot hirdetett a gyerekekkel foglalkozó könyvtárosok és pedagógusok részére. Pályázni olyan iskolai vagy közművelődési könyvtárban megtartott saját rendezvény, foglalkozás forgatókönyvével lehet, mely a könyvek használatára épül. Kiemelt figyelemben részesülnek a Móra Ferenc életművével foglalkozó pályamunkák. Az egyenként kb. 45 perces rendezvénynek megfelelően ' 3—5 gépelt oldalas forgatókönyveket kiegészíthetik az alkalmazott tevékenységformák (ének, rajz, báb, dramatizálás stb.) mellékletei. A pályamunkákat két példányban kell elküldeni jeligésen a Somogyi-könyvtár módszertani osztályára (6701 Szeged. Pf. 441) november l-ig. A legsikerültebb forgatóköny. veket díjazzák. Az eredményhirdetésre a gyermekkönyvhéten kerül sor. Az országos múzeumi és műemléki hónap szegedi ünnepélyes megnyitója holnap, szeptember 30-án délelőtt 11 órakor lesz a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárában. A Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményét tartalmazó. Száz év magyar tájképfestészete című kiállítást Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese nyitja meg. Jó néhány zenei rendezvényt hallgathatnak meg az érdeklődök a hétvégén, az V. nemzetközi zenei világnap alkalmából. Az egyetem Dugonics téri épületének aulájában kórushangverseny lesz holnap, szeptember 30-án délután 5 órai kezdettel. Közreműködik a Szegedi Egyetemi Énekkar, a Ságvári Endre gyakorló gimnázium vegyes kara, leánykara és kamarakórusa, valamint a kisteleki Petőfi Sándor általános iskola gyermekkara. Vezényel: Szécsi József és Wodala János. Kórusmuzsika szerepel a Móra Ferenc Múzeum múzeumi matinék-sorozatának heti programjában is: szeptember 30-án, délelőtt 11 órakor a Szegedi MÁV Hazánk , énekkara mutatkozA be — Illés Mihály vezényletével. A Szegedi Kamarazenekari Napok, melyeket a városi tanács, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja és az Országos FilharmóMűsorajánlat nia rendez, október 1-én kezdődnek. A Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertjét Gazda Péter vezényli, közreműködik Pertis Zsuzsa (csembaló). A Tisza-szálló dísztermében este fél 8-kor kezdődő hangversenyen Vántus István, Decsényi János és Szöllő6y András műveit, továbbá Bartók Divertimentóiát hallgathatják meg az érdeklődők. Ünnepi hangversenyt rendeznek október 1-én, délután 4 órakor Kisteleken, a középiskolai kollégium dísztermében is. Közreműködik a Szegedi Egyetemi Énekkar, a Ságvári Endre gyakorló gimnázium hangszeres kamaraegyüttese, valamint a kisteleki Petőfi Sándor általános iskola gyermekkara. Vezényel Szécsi József és Nemes Éva. A sok komolyzenei program után egy „könnyebb" — elsősorban fiataloknak: Horváth András lemezlovas vezeti a KSZV Victor Hugó utcai klubjában ma, szombaton este 6 órakor kezdődő discoprogramot. Két foglalkozás a legkisebbeknek: ma, szombaton délután 4 órakor ördöngös mesék címmel a szovjet népek költészetéből összeállított gyermekműsort mutatnak be a budapesti gyermekszínház művészei — Pádua Ildikó, Üjlaky Károly, Móricz Ildikó és Herczeg Mária — a KSZV Victor Hugó utcai klubjában. A Juhász Gyula Művelődési Központban pedig vidám vetélkedőre várják a gyerekeket — holnap, szeptember 30-án délelőtt 10 órától. Az űrexpedíciók Földre vonatkozó eredményei — ezzel a címmel dr. Jakucs László egyetemi tanár tart diaképekkel illusztrált földrajzi előadást október 1-én délután 6 órakor a Juhász Gyula Művelődési Központban. Á lengyel emigráció története Tudományos ülés Szegeden A magyarországi lengyel emigráció kezdetének 40. évfordulója alkalmából tudományos ülésszakot rendezett a József Attila Tudományegyetem új- és legújabb kori egyetemes történeti tanszéke, a budapesti Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központ, valamint a Polonisztikai Munkaközösség tegnap Szegeden. A tudományos ülésre lengyel vendégek is érkeztek a városba, a budapesti nagykövetség munkatársai. valamint történészek, újságírók. ..A magyarországi lengyel emigráció (1939— 1945)" című tudományos ülés ünnepélyes megnyitóján, amelyet a JATE rektori tanácstermében tartottak, dr. Antalffy György rektor üdvözölte a vendégeket; köszöntötte Marian Chruszczewski meghatalmazott minisztert. követségi tanácsost, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét. A tudományos ülésen ott volt dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára és Török József, a városi pártbizottság első titkára. Dr. Antalffy György megnyitó beszédében elmondta: az évfordulóra azzal a céllal szervezték meg a tudományos ülésszakot, hogy az előadások. a magyar és lengyel történészek találkozása révén segítsenek a két ország közötti kapcsolatok történetének kutatásában, hozzájáruljanak Lengyelország és Magyarország múltjának és jelenének jobb megismeréséhez, megértéséhez. A lengyel nagykövetség ideiglenes ügyvivője. Marian Chruszczewski köszönetet mondott a tanácskozás megszervezéséért, majd dr. Kovács Endre, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója, a Polontsztikai Munkaközösség elnöke üdvözölte a lengyel vendégeket. A tudományos ülésen öszszesen h§t előadást tartottak a szegedi, a debreceni, a lublini tudományegyetem szakemberei: dr. Lagzi István tudományos főmunkatárs (JATE), dr. Witold Bieganski ezredes, a Varsói Hadtörténeti Intézet tudományos osztályvezetője, dr. Mieczyslaw Wieliczko egyetemi adjunktus (Maria Sklodowska Tudományegyetem). dr. Molnár István egyetemi adjunktus, , Adámné Porcsalmy Éva egyetemi tanársegéd (KLTE), Héj) Klára, a Polontsztikai Munkaközösség tagja. Negyven évvel ezelőtt, amikor Teleki Pál miniszterelnök utasitására megnyitották a magyar—lengyel határt. a falvak és városok lakossága nagy rokonszenvvel Somogyi Károlyné felvétel*' A tudományos Ülés elnöksége és segítőkészséggel fogadta a menekülteket. A hjtleri támadók által a hazájukból elűzött lengyelek közül több tízezren találtak menedéket Magyarországon; ellátásuk hamar megszerveződött, a lakosság közvetlen segítségnyújtásán kívül a legfelső kormánykörök, a katonai, bel- és külügyi hatóságok is mindent megtettek, hogy befogadhassák. később, hogy megvédhessék a lengyel hazafiakat. A korabeli kül. és belpolitikai helyzetben mindez bizonyos kockázatvállalással is együtt járt; a magyar uralkodó körök háború alatti politikájának történetéhez az is hozzátartozik, hogy a lengyel emigráció ügyében — ha csakis ebben — korrekt módon jártak eL többszöri német követelésre sem szolgáltatták ki a menekülteket, akiknek Magyarország német megszállása után is sikerült bizonyos védelmet adni. A lengyel hazafiak ügye a magyar társadalom legszélesebb rétegeit mozgósította cselekvésre. A katonákat és tiszteket tüntető rokonszenvvel fogadta a lakosság; hamarosan megalakultak az emigránsok titkos katonai és politikai szervezetei, bár a katonák többsége 1939 ősze és 1941 nyara között elhagyta az országot, és Európa csataterein harcolt a németek ellen. Körülbelül ötezer menekült munkát vállalt uradalmakban. enjőkben. bányákban, üzemekben, és részt vettek a magyar munkásság haladó mozgalmaiban. Sokszínű volt az emigráció kulturális tevékenysége: lengyel elemi és középiskolák létesültek, a menekülteket felvették a magyar egyetemekre. Ifjúsági központokban. táborokban szakmai tanfolyamokat szerveztek; az emigránsok lapokat. tankönyveket írtak és jelentettek meg. jelentős irodalmi tevékenységet fejtettek ki. A menekültek elszánt németellenessége a lakosság széles rétegei körében talált megértésre; sokan ekkor, a lengyel hazafiak tapasztalatainak hatására jutottak el a háború lényegének megértéséhez. és a legtöbben politikailag tudatosan segítették a menekülteket Mindezekkel a témákkal, az emigráció történetének főbb kérdéseivel foglalkoztak a tudományos ülés előadói, részletesen tárgyalták > konspirációs tevékenységgel, az emigráns irodalommal és sajtóval kapcsolatos témákat A tudományos ülésszak előtt a megyei pártbizottságon dr. Koncz János és Török József fogadta a lengyel nagykövetség ideiglenes ügy- , vivőjét. Marian Chruszczewskit. A fogadáson ott volt Edward Debicki követségi tanácsos, a budapesti Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központ igazgatója is. Mz újításokról A vasas szakmában növekedett az újítómozgalomban részt vevők száma, gyakorlattá vált az „egy brigád egy hasznosított újítás" kezdeményezés. Az utóbbi négy évben csaknem 4 milliárd forint eredményt hozott a kohászatban, a gépiparban és a villamosenergia-iparban az újítómozgalom. A vasasszakszervezet pénteki központi vezetőségi ülésén Koltai Endre főtitkárhelyettes 25 nagyvállalatnál végzett helyszíni felmérés tapasztalatait összegezte. A beszámolót követő vitában sokan értékelték munkahelyük újítási helyzetét, számos javaslatot tettek az anyagi, erkölcsi elismerés ösztönzőbb formáinak széles körű kiterjesztésére, és az egész vasipart átfogó újítóverseny indítására. Zsiga János, az Országos Találmányi Hivatal főosztályvezetője mintegy reagálva a felszólalásokra, elmondta, hogy hamarosan felülvizsgálják az elavult újítási szabályzatot. A központi vezetőség végül Baranyai Gézát, a vasasszakszervezet titkárává vá lasztotta. (MTI) Tanácskozott a MEDOSZ megyei bizottsága Hogyan vesznek részt a mezőgazdasági értelmiségiek a közéletben? Ezzel a kérdéssel foglalkoztak elsősorban a MEDOSZ megyei bizottságának ülésén, amelyet tegnap a Szegedi Állami Gazdaság Fehértói Üzemegységében tartottak. Problémát jelent — hangzott el —, hogy a mezőgazdaságban dolgozó értelmiségiek jelenleg nem kapják meg azt a közmegbecsülést, mint más területen dolgozó társaik. Ez közéleti tevékenységüket kedvezőtlenül befolyásolja, sőt akadályozza. A fiatal agrárértelmiségiek többsége azonban igyekszik jól beilleszkedni a munkahelyi közösségbe. Részt vállalnak a közéleti, társadalmi tevékenységekben. Mind jelentősebb szerepet töltenek be — mindenekelőtt a falvakban — a közélet minden területén. Szorgalmazzák a korszerű termelési rendszerek, új technológiák bevezetését. Közéleti tevékenységüket döntően jellemzi, hogy tömegpolitikai tanfolyamok propagandista teendőit látják el, szakmai, ismeretterjesztő előadásokat tartanak, ezenkívül különböző tömegszervezetekben — népfront, tanács — töltenek be választott tisztségeket. A bizottság ezután tárgyalt a dolgozók szociális helyzetéről, a biztonságos munkavégzés körülményeinek fejlődéséről. A termelőszövetkezetekben működő szakszervezeti alapszervezetek munkájáról pedig Kun Imre, a MEDOSZ termelőszövetkezeti felelőse számolt be. Az ülésen Sulyok József, a MEDOSZ Csongrád megyei bizottságának titkára Szél Elemérnek, a Gorzsai Állami Gazdaság szb-titkárának, több éves szakszervezeti tevékenysége elismeréséül átnyújtotta a SZOT „Szakszervezeti Munkáért" kitüntetés arany fokozatát.