Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-14 / 215. szám

T1LÁC PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK* 69. évfolyam 215. szám 1979. szeptember 14., péntek Ara: 1,20 forint Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A Minisztertanács elnöke tájékoztatta a kormányt a Csehszlovák Szocialista Köz­társaságban tett hivatalos, baráti látogatá­sáról. A kormány a beszámolót jóváhagyó­lag tudomásul vette. Az Országos Tervhivatal elnöke beszá­molt az 1979. évi népgazdasági terv végre­hajtásának menetéről, egyben javaslatot tett az 1980. évi népgazdasági terv előké­szítésének feladataira. A pénzügyminiszter az gz é\q pénzügyi helyzet alakulásáról, a munkaügyi miniszter pedig az 1979. évi munkaerő-gazdálkodás időszerű kérdéseiről tett jelentést. A Minisztertanács a jelenté­seket és az előterjesztett javaslatokat el­fogadta. A kormány megtárgyalta és tudomásul vette az Országos Tervhivatal elnökének jelentését a termelési szerkezet átalakítása érdekében hozott intézkedések végrehajtá­sáról. Egyidejűleg meghallgatta és elfo­gadta a Központi Népi Ellenőrzési Bizott­ság elnökének hasonló tárgyú beszámoló­ját is. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt (MTI) r m W Ölést tartott a megyei mezőgazdasági koordinációs bizottság Tegnap, csütörtökön Sze­geden, a megyei tanácshá­zán tartotta ülését a mező­gazdasági munkákat össze­hangoló megyei szervezési oizottság. Részt vett az ülé­sen dr. Perjési László. a Csongrád megyei tanács el­nöke, Papdi József, a me­gyei pártbizottság gazdaság­politikai osztályának vezető­je és Ábrahám Vince, a TESZÖV titkára is. Gyuris Szilveszter, a me­gyei tanács osztályvezető­helyettese az őszi felkészü­lésről tájékoztatta a bizott­ságot. A munka előkészüle­tei úgy indulnak, mint a korábbi években. Eddig még nem tapasztalható különö­sebb fönnakadás. Ideiében elkezdték a gazdaságok a szántást, a talaj-előkészítést, kombájnozzák a naprafor­gót, szedik az almát, ássák a burgonyát. Ma már az őszi az „igazi aratás", mert 140 ezer hektár föld termését kell behordani. Az idei őszön 132 ezer va­gon termény vár szállításra. A felvásárló vállalatok ütemtervet készítettek a tor­lódások elkerülésére. E ngi János, a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat főmérnöke elmondta. hogy előbb tartanak a paprikafel­vásárlással, mint a korábbi években ilyenkor. A ter­mény minősége jobbnak ígérkezik a tavalyinál — a kedvező idő miatt Darázs Sándorné, a kon­zervgyár igazgatója arról tá­jékoztatta a bizottságot, hogy a paradicsomföldolgozás üteme meggyorsult, mert új sűrítőt állítottak munkába A pritamlnpaprika-átvétel­•íél előnyt élvez az a gaz­• laság, amelyik szeletelve adja át a terményét. Hajdú László, az AGRO­KER Vállalat igazgatóhe­lyettese az őszi gépellátásról beszélt Van elegendő trak­tor. eke. borona. Néhány al­katrész — mint például a napraforgó-csépelő adapter — most is a hiánycikkek listájára kerül. Prohászka Ottó, a Csongrád megyei Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat igazgatója el­mondta, hogy van elegendő hely az idei termésnek. A napokban már új morzsolt kukoricát is szállítanak a raktárakba. Király Ferenc, a Dél-alföldi Pincegazdaság igazgatója a gondokról szólt. Van ugyan elegendő gépük és pénzük is a földolgozás­hoz. mégsem tudják átven­ni azt a termést, amire nem kötöttek szerződést. A szállításról szólt Marsi Mihály, a ZÖLDÉRT Vál­lalat főosztályvezetője. Ti­zenikétezer vagon árura kö­töttek szerződést — be kell érniük nyolc és fél ezerrel Biztosítva van a vetőmag is az őszi vetéshez, 9 ezer 400 tonnát igényeltek a gazda­ságok. Farsang Lászlóné dr., a megyei tanács vb kereske­delmi osztályának vezetője eredményként emiitette, hogy több zöldség került a boltokba. A szőlőkínálatból viszont nem érzékelhető, hogy bő az idei termés. A szervezett nyári mun­kákért Papdi József tolmá­csolta a megyei pártbizott­ság köszönetét. Az eredmé­nyeken látszik, hogy jól hasznosultak a korábbi évek tapasztalatai. A gazdaságok szinte automatikusan átvet­ték a jót. Emellett bírálan­dó és elítélendő tanulságok­kal is szolgált ez az év. A határjárások azt igazolták, hogy nemcsak az időjárás okozza a terméskiesést. Két, egymás mellett levő tábla lényegesen eltérően terem, s ez az emberi munkától függ. Nem helyes — állapította meg —, ha lehetőség van az exportra, s a vállalat nem él vele. Példaként a Csong­rád megyei ZÖLDÉRT Vál­lalatot hozta fel. Annak el­lenére. hogy előrelépés ta­pasztalható a ZÖLDÉRT és a gazdaságok között — egyálta­lán nem kielégítő a kapcsolat Arra is utalt, hogy több hagymát exportálhatott vol­na eddig a ZÖLDÉRT. Dr. Perjési László az ex­port fokozására és az ellátás szinten tartására hívta föl a bizottság figyelmét. Olyan növényt ajánlatos termeszte­ni, amire a belföldnek is és áz exportnak is szüksége van, és amire a hagyomá­nyok köteleznek. Közös fel­adat, hogy ne legyenek za­varok a lakosság ellátásá­ban. Ami megterem, jusson is el rendeltetési helyére Kiemelte a megyei tanács­elnök: fontos, hogy a gazda­ságok jól szervezzék meg a diákok és a katonák segítő munkáját. El kell ismerni azok munkáját, akik becsü­lettel helytállnak. Vöröskeresztes munka Százéves lesz 1981-ben a Magyar Vöröskereszt, s gaz­dag programmal készülnek a centenárium méltó megün­neplésére. Országos tömeg­mozgalommá fejlődött, a 30 év óta szervezett véradás, amely ma már túlnyomó há­nyadában térítésmentesen történik. Erről a két témáról lárgyalt szerdai ülésén a Magyar Vöröskereszt orszá­gos vezetősége. Hantos János főtitkár el­mondta, hogy a Magyar Vö­röskeresztet önálló nemzeti szervezetként 1881. május 16-án hozták létre. Valójá­ban az 1950-es évektől vált az egész társadalom érdeké­ben működő tömegszerve­zetté. A centenáriumra ké­szülődés jegyében most újabb akcióik vannak kibontakozó­ban. Így csatlakoznak a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsa kezdeményezésére kibontakozó településfejlesz­tési társadalmi mozgalom­hoz. A száz esztendő törté­netéről könyv is készül a jubileumra, dokumentum­film a vöröskeresztesek mai munkájáról, amit különben kiállításon is bemutatnak a Magyar Orvostörténeti Tár­sasággal, és a Semmelweis Orvostörténeti Múzeummal közösen. A centenárium al­kalmából a jövő év tava­szán Budapesten rendezik meg a Vöröskereszt Társa­ságok 3. európai regionális konferenciáját. Dr. Gyűszű Miklós, főtit­kárhelyettes előterjesztésé­ben volt szó a téritésipsntes — egyre terebélyesedő — véradásról. Ennek szervezése a Vöröskereszt legnépsze­rűbb és a mozgalom huma­nitását leginkább kifejező tevékenysége. Az egészség­ügyi ellátásban semmivel sem pótolható vért ma már több mint félmillió ember önzetlensége és áldozatkész­sége biztosítja. Á munkásszállításról Szakszervezeti megbeszélés Megyénk vállalatai közül igen sok nagyszámú gépko­csit üzemeltet a munkahely­től viszonylag nagyobb tá­volságra lakó dol"">7Ók na­ponkénti szállítás 1-a. Jól is­mertek ezek az autóbuszok, sokszor teherautó ,1 átalakí­tott, kezdetlegesen primitív személyszállító eszközök úgy­szólván valamennyi közsé­günkben. Sőt a maguk mód­ján népszerűek is, amit min­denekelőtt az magyaráz, hogy a dolgoz'"1 az otthonától a gyári öltözőig, onnan pedig a munka végeztével megint ha­záig viszi a vállalati jármű, míg ha 'menetrendszerű bu­szon, netán vonaton közle­kedne. akkor a gyaloglást is vállalnia kellene. Más kérdés, hogy a háztól házig történő utaztatás meny­nyibe kerül a népgazdaság­nak, a vállalatoknak. Ám, mert ez nagyon is lényeges, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának elnöksé­ge tegnapi ülésén igen rész­letesen elemezték e szerte­ágazó problémakört az el­j nökség tagjai, valamint a • meghívottak, akik között ott volt többek között Oláh Mik­lós, a megyei pártbizottság munkatársa, Berta István, a szegedi városi pártbizottság titkára, és dr. Bíró Györgyné, a SZOT elnökségének tagja i6. A DÉLÉP-től, mint a mun­kásszállításban legnagyobb mértékben érdekelt megyei vállalattól, valamint a Volán 10. számú Vállalattól szak­szervezeti fölkérésre kapott jelentés alapján az építővál­lalat székházában megártott, kihelyezett SZMT-elnökségi ülésen gondolatgazdag vita bontakozott ki a munkásszál­lításról. Ezt dr. Ágoston Jó­zsef, az SZMT vezető titkára foglalta össze, melyet köve­tően az elnökség állást fog­lalt amellett a javaslat mel­lett, hogy egy hónapon be­lül koordinációs tanácskozás­ra kerüljön sor a munkás­szállításban érdekelt vállala­tok képviselőinek részvételé­vel. A majdani értekezletre megfelelő fölkészülósi idő után meghívják a Volán, a MÁV Szegedi Igazgatósága, valamint a termelőüzemek il­letékes szakembereit. A cél az, hogy a dolgozó emberek a lehetséges legjobb körül­mények között utazhassanak munkába és haza. mindezt azonban összességében gaz­daságos módon szervezzék meg az érdekelt vállalatok és intézmények. A továbbiakban az elnök­ségi ülésen tájékoztató hang­zott el az SZMT idei első fél- | éves gazdálkodásáról, a leg- , utóbbi testületi ülés óta vég­zett titkársági munkáról. Értékelte a szakszervezetek ' vezető testülete az idén ren­dezett, immáron VII. Nem- i zetközi Szakszervezeti Nép-1 táncfesztivál tapasztalatait is. A téma előadója dr. Surányi Róbertné. az SZMT kulturá­lis osztályának vezetője, és dr. Simoncsics János, a nép­táncfesztivál titkára voltak. Mint a jelentésben és a vitá­ban is megállapítást nyert: az újszegedi szabadtéri szín­padon rendezett valamennyi folklórest zsúfolt nézőtér előtt zajlott le. nem külön­ben a Dóm téri színpadon lebonyolított, kétszeri gála­műsor. A közönségsiker tehát egyértelmű volt. Elnyerte a szegediek, valamint a város sokezernyi vendégének tet­szését a Tisza-parton meg­rendezett fesztiválnyitó kar­nevál is. Az SZMT elnöksé­ge a fesztivál szervezésében kifejtett munkáért köszöne­tét fejezte ki valamennyi ak­tivistának. valamint a Szak­szervezetek Országos Tanácsa kulturális osztályának és Sze­ged megyei város tanácsának a rendezéshez nyújtott erköl­csi és anyagi segítségéért. Az új híd krónikája Még két hónap Ha minden jól megy, hét-nyolc hét. s ki-ki megbizo­nyosodhat róla, milyen előnyökkel jár, ha egy folyóparti városnak két hídja van... Közeledik ugyanis a második szegedi Tisza-híd november elejére tervezett átadása, ért­hetően felgyorsult munkatempóban dolgoznak hát a kivite­lező vállalatok brigádjai. Hegesztőket, elektromoshálózat­szerelőket, az ORSZAK homokfúvó berendezéseinek keze­lőit örökítette meg ezúttal fotóriporterünk, de készíthetett volna képsort a feljáróhidak és a mederhíd közös pillérei­nél, a süttői mészkőburkolat készítőiről, vagy a híd kör­nyéki utcák aszfaltozóiról is. Tucatnyi szakma mesterei munkálkodnak most egy időben az új hídon, készítik a „terepet" af soron következő nagy feladathoz, a híd folyó fölötti pályájának aszfaltozásához. A záróréteg öntött asz­faltból készül, a jövő hét keddjén láthatnak munkához a Szegedi Magas- és Mélyépítőipari Vállalat dolgozói. A lámpatestek tartóoszlopait daru emeli helyükre Az újszeged! lépcsós feljáró korlátját a hídépítők szerelik Somogyi Károlyné felvételei A homokfúvásos tisztítás után festhető a járda menti kor­lát, színe a „szőke Tiszát" idézi 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom