Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-12 / 213. szám

Szerda, 1979. szeptember 12. 3 A Szovjetunió az őszi BNV-n X közszükségleticikk-ipar eredményeit és exportkínálatát mutatják be, a jövő évi kereskedelmi megállapodásokat készítik elő a Szovjetunió hivatalos kollektív kiállításán, az őszi BNV-n — hangsúlyozták a szovjet kereskedelmi kirendeltség keddi sajtótájékoztatóján. A szovjet kiállítás igazgatója, Marlen Okopov bejelentette, hogy kilenc külkereskedelmi egyesülés a szovjet vállalatok 1500 termékét mutatja be, az Intourist pedig az utazási lehetőségekkel ismerteti meg a látogatókat. A szovjet kiállítás egyik közoontját a nemzetközi gyermekév jegyében állították össze, képet adva a felnövekvő nemzedék életéről, neveléséről, a gyermekekot övező gondoskodásról. Csaknem valamennyi külkereskedelmi vállalat bemutatja a gyermekeknek készült termékeket. Nagy érdeklődésre számítanak az Avtoexport standján. ahol a KGST-tagországok közreműködésével készült gépjárműveket, a kedvelt Ladákat, a Volgai Autógyár remekét, a terepjáró Niva-t, újdonságként az új típusú, nyitott Moszkvics kombit, valamint nagy teljesítményű motorkerékpárokat és könnyű, összecsukható bicikliket mutatnak t>e. Bősége» választékkal vesznek részt a szovjet kiállítók a háztartási gépek árucsoportjában, s a háztartásvegyipari és kozmetikai cikkek szekciójában is. Sok, Magyarországon még nem ismert készüléket tár a látogatók elé a szovjet híradástechnikai ipar. Csomagolás, műanyagba Egyszeri használatra alkalmas műanyag csomagoló eszközök, poharak, edények és tégelyek gyártási programját valósítják meg a Borsodi Vegyi Kombinát miskolci műanyagfeldolgozó üzemében. A program első lépcsőjeként 1977-től öt pohárgyártó gépen évente mintegy tizenhárommillió műanyag poharat készítenek, elsősorban a vendéglátóipar számára. Most, a program második szakaszában, nagy teljesítményű edénygyártó automata gépet helyeznek üzembe, amelyen három nagyságban, negyedliteres, fél- és háromnegyed literes űrtartalommal évente mintegy huszonöt-harmincmillió műanyag csomagolóeszközt készítenek. A csomagolóeszköz-gyártási program harmadik szakaszában egy, napi ötszázezer tejes-, illetve tejfelespohár készítésére alkalmas automata gépsort telepítenek. (MTI) A munkaverseny hétköznapjai emben Mire kell a vásár? Megint ősz — megint őszi vásár. Űgy hangzik ez. mint egy reklámszöveg. De vajon, szüksége van-e az őszi vásárnak reklámra? És — szükségük van-e az áruknak, a fogyasztási cikkeknek reklámra. azaz őszi vásárra? Végű: meg kell-e rendezni egyáltalán a jelenlegi, egyszerűsítésre, takarékosságra intő körülmények között is az őszi BNV-t? kurrencia kínálatát. A belkereskedelemnek pedig valóságos „nagyhét" ez az időszak — vevőként és eladóként olyan közegben mozoghat, láthat és győzhet is nehézségein, amely koncentráltabb és sokatmondóbb minden egyébnél. 1. Azért kockáztatjuk meg ezeket a kérdéseket. mert léteznek, és mert a vásárral kapcsolatos vélemények, s a gyakorlat is meglehetős tarkaságra utalnak. Persze, nem lenne olyan sokféle vélemény. ha nem lett volna olyan sokféle az elmúlt években a vásárral kapcsolatos munka, és — valószínűleg nem kezdték volna olyan különböző módon az érdekelt vállalatok a vásárt, ha érezték volna, hogy érdekeltek. Alighanem itt kell megragadnunk az egymásba kapaszkodó kérdéshalmazt. Köztudott hogy a vállalatok — köztük a fogyasztási cikkeket. gyártó cégek — érdekeltsége a hatékonyabb gazdálkodásban mindmáig igen különböző, bár senki sem tagadhatja, hogy a gazdaságirányítás napjainkban igen nagy erőfeszítéseket tesz a vállalatok úgynevezett „piacérzékenységének" növelése erdekében. Nos. a vásár, ha valóban komolyan veszik az erdekeltek, és kihasználják az altala nyújtott számtalan lehetőséget, akkor védeni, pártolni. sőt fejleszteni érdemes. mi kétség — nagyon szívesen fogad a vevőközönség. Mégis ki kellene végre mondani nyíltan: a vásáf- nem valami óriásira méretezett bevásárlóközpont. A fogyasztási cikkeket bemutató őszi vásár sem az! Persze, örvendetes, ha a kereskedelem. akár az áruházak, akár egyik-másik szaküzlethálózat a vásárral egyidejűleg forgalomba hoznak néhány újdonságot. vagy a termelő vállalatok saját, illetve a kereskedelemmel közös boltjaikban azon frissiben igyekeznek kipuhatolni a vevő reagálását. A könnyűipar például az idén is tesz ilyen kísérletet. De a vásár sikerének végül is ez nem feltétele! Sokkal inkább az. hogy tényleg legyen érdemleges bemutatni való újdonsága a termelőnek, azzal kapcsolatban a tárgyalás, tájékozódás, piackutatás és reklám minden lehetőségét jól használja ki, akár azt is, hogy már a helyszínen vegyen föl akár egyéni megrendeléseket. De aztán állja, amit ígért! Mondani sem kell. hogy a termelő cégek vevőként is érdekeltek a vásárban. A ruházati feldolgozók például itt szavukon foghatják a textileseket, az importőrök olcsón nemzetközi piackutatást végezhetnek. és nem utolsósorban: úgyszólván mindenki megismerheti többé-kevésbé alapozottsága lesz. a hazai és a külföldi kon- B. Akadnak aztán külön értékei is az őszi vásárnak. Ilyen a játékkiállítás — talán fölélénkítheti meglehetősen egyhelyben topogó iátékkultúránkat. De mi főként a barkácskiállítést tartjuk igen fontosnak, annál is inkább, mert ezúttal a házépítés és a lakáskarbantartás munkálataihoz igyekszik segítséget nyújtani. Ha valóban el le- . hetne érni. hogy az érdekelt 1 belkereskedelmi és építésügyi tárca, de továbbmenőleg mindazok a vállalatok, amelyek barkácsboltokat tartanak fönn. ne csupán erre a másfél hétre tennének csodát Mennyi feladat, aminek jó elvégzése vitán felül helyezi a vásár eredményességét. És ettől még lehet sok tarka eáemény, látnivaló. eszemiszom színhelye is a BNV. De igazi vonzóereje, reklámja mégis a komolysága, megA MAHART tápéi Hajójavító tizemének kollektívája vállalja: „Az egy főre jutó termelési érteket két százalékkal növeljük. Az exportra készülő bárkákat a határidőnél öt nappal korábban adjuk át a megrendelőnek; az ezertonnás bárkák felújítását öt nappal hamarabb fejezzük be, mint azt terveztük. Szervizszolgálatot hozunk létre annak érdekében, hogy a Tiszán ' közlekedő hajoknak ne kelljen hét végén a kikötőkben rostokolniuk szerelőkre várva." Tápén, amikor elővettem a hajójavító dolgozóinak megajánlását, megkérdeztem. — Sok ez, vagy kevés? Ha egy-egy nagyobb munkát öt nappal korabban be tudnak fejezni, miért nem csinálták, eddig is így? Szöllösi Sándor, Gyárfás Sándor és Seregély Zoltán összedugták a fejüket, miért is... A legfiatalabb, az esztergályos, Gyárfás Sándor eszméit leghamarabb: — További vállalások mindig tehetők! — Miért? — Mert nincs olyan helye ennek az országnrk, szerintem, ahol mindenki kihasználja a munkaidőt, végigdolgozza a nyolc ór„t — Jó ez így, kinek jó ez így? — Nem jó ez senkinek, da ez a helyzet — szól közbe Seregély Zoltán hegesztő. — Mondok én. magának valamit, mindenütt van egy csomó lógós ember, a munkáskollektíva meg mindenütt elítéli őket, de hiába, mert mennek mindenfelé, aztán megtalálják az igazukat a döntőbizo ttságnál. — A legfontosabb persze — veszi vissza a szót Gyárfás Sándor —, hogy legyen anyag, szerszám, de ez a része a dolognak már nem rajtunk múlik. XJngi Gyula, az üzem vezetője elmosolyodik az asztal túlsó végén. — Teljesítjük, amit vállaltunk- — mondja — most szeptemberben ugyanis már látható, hogy mire képes a gárda év végéig. Nálunk az év kezdete a nehéz mindig, különösen a szabad ég alatt végzett munka miatt... Ha túlságosan zordak a téli hónapok, késik a tavasz, ez erősen visszaveti a teljesítményünket. — És az anyagellátás? — a kérdést Gyárfás Sándor hegesztő teszi fel helyettem. —: Azzal sem lesz most probléma! — Azért vetem fel ezt a kérdést mindig, mert szerintem az anyagosztály nincs kellőképpen érdekelve abban, hogy . mindig minden anyag meg is érkezzen, ök elküldik a papírt, aztán ülhetnek a babérjaikon, azt mondhatják: mi megtettük a kötelességünket.- Elküldtük a megrendelést, hogy nem igazolják vissza — nem a mi dolgunk. — Akkor mit kellene csinálni? — kérdem. — Érdekeltté kellene tenni őket! — Mire gondol? , — Hogy több helyen is érdeklődjenek, többet használják a telefont meg a telexet. Ungi Gyula bólint. — Az érdekeltségi rendszernek sajnos, sok más viszszás vonása, ellentmondása is van — töpreng el —, hadd mondjam elöljáróban a legégetőbbet. Az egész szakmára jellemző például, hogy senki sem akar műveztő lenni. — Miért? — Mert anyagilag rosszabbul jár, azontúl több a felel:s<-ég a vállán és tanulnia kell, technikumot végeznie. A legrátenmttebbek nem vállaiják ed: a szerepet. Hosszú távon ennek káros következményei vannak, azt ugyanis, hogy egy termelésirányítón milyen sok múlhat, senkinek nem kell bizonygatni. — De példát lehet hozni rá1 — Persze. A mostani vállalás teljesítésének megszervezése is példa. Nálunk csapatmunka van, a forgácsolók, a lakatosok, a hegesztők nem boldogulhatnak egymás nélkül, úgy szoktuk mi ezt mondani, hogy a hajó csak akkor hajó, akkor kerülhet vízre, amikor minden munka benne van. Értem én ezt, de mégsem pontosan egészen. Szöllösi Sándor magyarázza eL: — Tudja, egy hajó elkészültéig a hegesztők megcsi. nálnak több kilométer varratot, de akkor, ha a lemezt a lakatosok nem készítik elő tisztességcsen, több időt töltenek varratjavítással, mint érdemi munkával. Magyarán, a lakatos rossz munkájával pénzt vehet ki a hegesztő zsebéből. Ezt nem elég felismerni, ezi tudatosítani is kell mindenkiben. Ezt csináltuk mi, ez a gondolat, ez a gondolkodásmód a mi legfontosabb belső tartalékunk. — A többi rajtunk, vezetőkön múlik — teszi hozzá Ungi Gyula. — Szigorú körülmények között kell gazdálkodnunk, hogy mást ne mondjak, jelentősen kisebb költségkeretünk van, mint régebben. Jobban oda kell figyelnünk. Aztán az emberek mostanában érzékenyebbek a boríték súlyára is. — De még mennyire — tromfol Gyárfás Sándor —. és igazunk is van, meri mondja, látott már maga olyan munkást, aki ha anyag van, szerszám van szóval, ha jók a körülmények, nem hajt? Nem. Nem láttam. S tulajdonképpen ez volt az a gondolat, ami Tápéról hazafelé jövet is motoszkált a fejemben. Csapatjáték, vezetők és vezetettek közös gondolkodása, közösen vállalt felelőssége. ez a munkaverseny igazi lendítője a leginkább kihasználható belső tartalék Petrl Ferenc Munkafegyelem szénbányákban Á munkafegyelem megszilárdítására, a munkaerő ésszerűbb foglalkoztatására számos intézkedést vezettek be az idén a Tatabányai Szénbányáknál. Megszigorították többek között a munkásfelvételt: a felvételeknél a munkára való alkalmasság mellett elsődleges szempont a megbízhatóság. Ezért nem kaphat munkát a szénbányáknál olyan dol2. Az eladónak, ha vannak új gyártmányai — amelyeket képes is számottevő menynyiségben előállítani! —. hogy mérlegelje a bel-, sőt bizonyos mértékig a nemzetközi piacot, és műszaki, gazdasági. kereskedelmi elképzeléseiben igazodjék a tapasztalatokhoz. Csakhogy ez lelkiismeretes, fölkészült jelenlétet föltételez az első naptól az utolsóig. Nem elég hangzatos sajtótájékoztatót rendezni, lebonyolítani a protokollbemutatókat és megbeszéléseket; kellően tájékozott és bizonyos hatáskörrel is rendelkező munkatársak mindig legyenek a „standon", mert bármikor érdeklődhet a vevő. Egy kereskedelmi vállalat képviselője. külföldi üzletember, vagy „egyszerű" vásárlátogató... Itt kell szót ejteni az évek óta firtatott azonnali vásárlási lehetőségről, amelyet minden megnyilvánulásában — semNemrégiben számoltunk be arról, hogy Szeged megyei város tanácsának végrehajtó bizottsága elfogadta az Északi városrész második ütemének beépítési tervét, amely háromezer lakást tartalmaz. A tudósításhoz a Szegedi Tervező Vállalat rendelkezésünkre bocsátott egy modellíőtót, amely egyrészt az új városrész térbeli elhelyezkedését, másrészt megjelenési formáját illusztrálja. A kép kísérőszövege: ez a látvány fogadja majd az érdeklődőt a hatodik ötéves terv folyamán megvalósuló új városrészben. A keresztirányban húzódó sétányok a lakótelepi életforma új szervezési és térképezési lehetőségeit nyitják meg. A tervet a Szegedi Tervező Vállalat (DÉLÉPTERV) Koczor György vezette kollektívája készttette. gozó, akinek egy éven belül kettőnél több munkahelye volt. Ezen a címen az idén több új jelentkezőt elutasítottak. A szelektív, szigorúbb munkaerőfelvétél eredménye, hogy az év első felében felvett 600 új dolgozó közül csupán 94 távozott el a vállalattól. Az eddiginel szigorúbban bírálják el azokat a dolgozókat, jRkik igazolatlanul műszakot mulasztanak. ittasan jelennek meg munkahelyükön, szabálytalanul dolgoznak, vagy fegyelmezetlenül viselkednek. A rendszeresen kimaradozókat — a törvényességi fokozatok betartásával — fegyelmi úton elbocsátják. Szervezés a könnyűiparban A könnyűipari tudományos információs rendszer fejlesztéséről 1 tanácskozik Győrött- ai KGST-országok 1976-ban létrehozott könynyűipari nemzetközi tudományos és műszaki infor.mációs rendszerének — a I Legpronynformnak — IV. ülésszaka. A kedden megnyitott 4 napos eszmecserén Csehszlovákia, Bulgária. Magyarország, az NDK, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Kuba szakemberei vesznek részt. Mint a megnyitón utaltak rá, a Legprominform eddigi ülésein szervezési és rendszerfejlesztési témákat vitattak meg. most viszont inkább az információs szolgálat gyakorlati teendőivel foglalkoznak.