Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-29 / 228. szám

/ „ > I" VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! WAR0RSZA6 69. évfolyam 228. szám 1979. szeptember 29M szombat Ara: 1,20 forint AZ MSZMP S ZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA v, i ; -yi-^ i Brutyó János és Győri Imre látogatása Csongrád megyében A Bumkáaryűlés elnöksége. A mikrofonnál: Brutyó János tárvezető számolt be az intézmény munkájáról, majd az ismerkedés során mód nyílt a könyvtár falai között látható kamarakiállítás — mely Herczea Klára Munkácsy-díjas alkotóművész munkáit mutatja be — megtekintésére is. A város vezetői a városnéző séta során a helység centrumában folyó építkezésekről adtak ismertetőt. Megtekintették a vendégek egy készülő új létesítmény, a helyi múzeum építési munkálatait is. A tájékoztatóból megtudták, hogy az intézményt jövő évben át kívánják adni rendeltetésének. Itt. majd ezt követően az Espersit Irodalmi Emlékházban is dr. Tóth Ferenc múzeumigazgató volt a kalauz, bemutatva a jeles létesítmény anyagát, valamint azt az udvari épületet is. amely egykor vendégházként szolgált — rövidebb-hosszabb ideig otthont adva Juhász Gyulának, Móra Ferencnek, József Attilának és másoknak —, és amelyet a József Attila Tsz tagjai társadalmi munkával segítettek helyreállítani. A vendégek ezt írták az irodalmi emlékház vendégkönyvébe: „Gratulálunk a város szép létesítmé. nyéhez, amely a múltat őrzi a jövő számára." A program következő állomása a makói Lenin Tsz rákosi határrészben üzemelő zöldségszárítójának megtekintése volt. Itt Borbás József, a tsz elnöke. Szögi Pál párttitkár és Szilágyi János telepvezető adott ismertetőt, majd az üzem megtekintése következett. A hagymaválogatóban Tóth Imre rakodó, a hagymaosztályozóban Mátó Imréné mázsázó válaszolt az' érdeklődő kérdésekre. Kora délután a FEG helyi gyáregységében folytatódott a program. Végh József, a FÉG vezérigazgatója. Balogh István, a makói gyáregység vezetője. Kovács Sándor, a FÉG pártbizottságának titkára és Csonka János, a gyáregységi pártvezetőség titkára fogadta. és kísérte az üzemlátogatásra induló vendégeket, akiknek a forgácsolóüzemben Nógrádi Tibor üzemvezető és Szebenyi Gyula termelési osztályvezető tájékoztatott az itt folyó munkáról. Két szocialista brigád naplójába került bejegyzés (Folytatás a 2. oldalon.) Tegnap, pénteken Csongrád megyébe látogatott Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke és Győri Imre, a Központi Bizottság titkára. A vendégek a reggeli órákban Szegeden felkeresték a megyei pártbizottságot, ahol dr. Komócsin Mihály első titkár adott rö vid tájékoztatót szűkebb pátriánk életéről, az elért eredményekről, és a megoldásra váró feladatokról. A megbeszélésen jelen volt dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára is. A vendégek ezt követően — a megyei pártbizottság első titkárának társaságában — Makót keresték fel. A városi pártszékházban dr. Varga Dezső, a városi pártbizottság első titkára és dr. Forgó István, a városi tanács elnöke fogadta őket, majd megtekintették a székház nagytermében elhelyezett nagyméretű gobelint — Plesnivy Károly Munkácsydíjas tanszékvezető főiskolai tanár alkotását —, amely Makó forradalmi múltját-jelenét szimbolizálja. Az alkotás létrejöttének körülményeit Lantos István, a városi pártbizottság titkára ismertette. A pártszékház előcsarnokában látható — a helyi II. városkörzeti népfrontbizottság rendezésében — a makói és a maroslelei asszonyok kézimunka-szakkörének kiállítása. Itt Asztalos Ferencné szakkörvezető volt a vendégek kalauza. „Gratulálunk a makói és maroslelei asszonyoknak, lányoknak szorgalmas. művészi munkájához" e sorok kerültek a kiállítás vendégkönyvébe. Ezután városnéző séta következett, s ennek első állomásaként a Maros Szövetkezeti Áruház, ahol Nagy Gy. József, a Maros menti ÁFÉSZ elnöke. Rózsa Lajos párttitkár és Kardos Antal, az áruház vezetője fogadta a vendégeket, akik megtekintették a létesítményt. A forgalmi adatokról Török Péter ÁFÉSZ-osztályvezető szólt. A helyi szolgáltatóház Patyolat-részlegében Tapasztó Jánosné, a szalon vezetőhelyettese ismertette az itt folyó munkát. A József Attila Könyvtárban Domokos László könyvA második 15 éves koncepció A lakásépítés jövője mm Ülést tartott a Csongrád megyei tanács A Csongrád megyei tanács tegnap, pénteken Szegeden dr. Perjési László tanácselnök vezetésével ülésezett. A tanácskozáson többek között részt vett Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára, dr. Soltész László, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője, dr. Kolláth György, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának képviselője, valamint megyénk országgyűlési képviselői. Az ülésteremben ott voltak a városok, járások állami, társadalmi életének vezető képviselői, a napirendhez meghívott vállalatok, intézmények, üzemek igazgatói. A testület először elfogadta a pb két tanácsülés közötti tevékenységéről szóló beszámolót, majd megvitatta és jóváhagyta Csongrád megye második tizenöt éves lakásfejlesztést tervének koncepcióját, elemezte a szakmunkásképzés helyzetét és meghatározta a feladatokat. Az előterjesztések között módosította a Csongrád megyei Tervező Vállalat, a megyei viz. és csatornamű vállalat, valamint a moziüzemi vállalat alapítólevelét. Végül interpellációkra került sor. Társadalompolitikai kérdés Igen nagy érdeklődés előzte meg a megye második tizenöt éves lakásfejlesztési programjának napirendre tűzését. Köztudott, hogy az egyik legfontosabb társadalompolitikai kérdés a lakásépítés. Szinte nincs olyan család, ahol ez a téma valamilyen összefüggésben ne vetődne fel. A nagy figyelemre számottartó témát dr. Perjési László terjesztette elő. A megyei tanácselnök az írásos jelentéshez szóbeli kiegészítést fűzött, amelyben hangsúlyozta, hogy a második tizenöt éves lakásfejlesztési koncepció, valamint az: első tizenöt.éves lakásépítési terv teljesítéséről szóló elszámolás Csongrád megye fejlődése szempontjából kiemelkedő fontosságú. A megye lakáshelyzete a felszabadulás idején, sót az azt követő évtizedben rendkívül kedvezőtlen volt. Az akkori viszonyokat az általános elmaradottság. a települések közművesítettségének alacsony szintje, az építőanyagok hiánya jellemezte. A lakások közül nem egészen ezer, a lakásállomány egy százaléka volt összkomfortos otthon 1945-ben. Vízvezetékkel mindössze ötezer lakás rendelkezett. Elégtelen lakáshigiéniai körülmények között élt több ezer család. Ezt figyelembe kell venni, hiszen Ilyen startvonalról indultunk, és sajnos a felszabadulást követő első tíz évben alig szaporodott a lakások száma: a megye összes városaiban 1956-ig 1 ezer 829 lakás épült A lakás nemcsak egyik fontos kifejezője az életszínvonalnak, az életmódnak. hanem sajátos módon mindezekre visszahat és új igények kiváltója is. Épp ezért társadalmi méretekben nagy jelentőségű az első tizenöt éves lakásépítési terv célkitűzése, nagy történelmi vívmányunk annak teljesítése. Az első ilyen hosszú távú lakásépítési terv időszaka alatt 1960-tól 1975-ig a megyében közel 45 ezer lakás épült fel. ami azt jelem ti, minden harmadik család ú.i lakásba költözhetett. Felmerül a kérdés, mikor jutunk el majd oda. hogy valamennyi jogos lakásigénylő elégedett legyen. Erre egyértelmű és pontos választ ma még nem lehet adni, mivel a lakásigénylők száma ma is meghaladja a tízezret. Ennek okai elsősorban: más országrészekből igen nagyarányú Csongrád megye városaiba a beköltözés, gyors ütemű az urbanizáció, ami pozitív és szükséges folyamat, s növekednek a családok minőségi lakásigényei. Nem lebecsülendő tényezők az ismétlődő belvizek, amelyek jelentős pusztítást okoznak. A megyei tanács elnöke kiemelte, az első tizenöt éves lakásépítési terv meghirdetésekor úgy számoltak, hogy a lakásgondok hamar megszűnnek. Azonban a lehetőségek reális számbavétele alapján valószínű; a második tizenöt éves lakásépítési terv végére. 1990-re sem szűnnek meg a gondok. megye behozna valamit a múltból származó elmaradásokból is. Elsődleges társadalmi feladat a lakáskérdés megoldása. de a tanácsoknak az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a kapcsolódó létesítmények határidőben történő megvalósítására. A lakásszükséglet jelenlegi és várható területi megoszlása alapján indokolt, hogy a lakások 70—75 százaléka a városban, s ezen belül 67— 69 százaiéiul Szegeden épüljön. A városi arány magasabb az országos előirányzottnál, ezt azonban megyénk sajátos jellege — hogy öt városban él a megye lakosságának 68 százaléka — indokolja. A koncepció szerint a lakások 45—50 százaléka több szintes, 50—55 százaléka családi ház formájában kerül tető alá. A meglevő alapterületeken belül szükséges, hogy emelkedjen a több generációs együttélésre alkalmas, több szobás lakások aránya. De emellett biztosítani kell a gyermektelen házaspárok, az egyedülállók részére a kisebb alapterületű garzontákásokat. A községekben a korszerű ajánlott tervek elterjesztése mellett növekszik a szervezett családiház-építés. Igen fontos a lakóházak megfelelő karbantartása j.és fenntartása. Az állami ingatlan már olyan nagy értékű és mértékű, hogy kisipari módszerekkel karbantartani nem lehet. Ezért korábban a tanács végrehajtó bizottsága úgy döntött, hogy a lakóházjavításhoz, -karbantartáshoz meg kell teremteni a megfelelő szervezett ipari hátteret. Ma a feltételek még nem elegendőek. gyakran szűkösek a kapacitások, hiányzik a kellő gépi felszereltség, nem nőtt fel olyan szakembergárda, amely a legkényesebb feladatot is meg tudja oldani. Ezért a CSOMIÉP-ct a tanács az intézményi felújításokon túl elsősorban a karbantartó-javító jellegű munkák elvégzésére jelölte ki. Ilyen feladatot kapott a Szeged várósi tanács építőipari vállalata és a Szegedi Építőipari Szövetkezet is. A lakásgondok enyhítését nagyban elősegítheti a korszerű lakásgazdálkodás. A tanácsi szervek végzik ezt a feladatot törvényes keretek között. A jelenleg fennálló rendszer alapjaiban és főbb célkitűzéseiben megfelelő, azonban az eddigi tapasztalatok indokolják a lakásgazdálkodás korszerűsítését. a tanácsi rendeletek jelenlegi igénylési, elosztási, elbírálási, nyilvántartási módszereinek felülvizsgálatát. Az elosztás hatékonyságának növelése érdekében szükség vau az igények további differenciálására. Továbbra is szempont a lakáselosztásnál, az egy főre jutó jövedelemhatár. a munkaviszony, a szociális és vagyoni körülmények. és hogy a munkások, a több gyermekes családok az átlagosnál gyorsabban jussanak lakáshoz. Nagy társadalmi gond. hogy több ezer ember, köztük több mint kétezer fiatal házas albérletben él. Épp ezért meg kell találni annak módját, hogy mielőbb lakáshoz jussanak és ez a probléma elsősorban az albérlők házainak létesítésével oldható meg. fit kollégiumi jellegű épületben, de egyéni szobabérlettel lakhatnának a 'fiatalok, s idővel a tanács megfelelő, rnár saját otthonukba helyezné őket. A család létszámváltozása az élet természetszerű velejárója. Sem a jelenlegi jogi szabályozás, sem az erre épülő tanácsi gyakorlat e»t a mobilitást egyelőre nem veszi a szükséges mértékben figyelembe. Jobb lenne a lakásgazdálkodás. ha a lakáscserékhez. több otthon állna a tanácsok rendelkezésére. Tavaly csak 180 esetben valósult meg a lépcsőzetes lakáscsere. pedig erre az igény igen nagy. A lakáselosztási rendszer továbbfejlesztése minden szempontból egyik legfontosabb teendő. Vélemények, javaslatok A karbantartás és a felújítás is fontos A második tizenöt éves lakásépítési terv az eddiginél nagyobb feladatokat állít a felelős szervek elé. ugyanis 1975-tól 1990-ig 65—75 ezer lakás felépítését irányozzák elő. Bár megváltozott a lakásépítések bázisa, van a megyében házgyár, de ma már azzal is kell számolni, hogy egyre kevésbé áll korlátlanul rendelkezésre nyersanyag, energia és a pénz. Ugyanakkor nem állítható meg a régi hazak folyamatos anyagi kopása sem. A korábbinál nagyobb hangsrílyt kap a magánerős lakásépítés, ami jelenleg nem mentes a problémáktól. Sajnos még meglehetősen bonyolultak a hatósági előírások, bár az utóbbi időben egyszerűsítés történt. Nincs elegendő telek és bizonyos kritikával illethető a jelenlegi hitelszabályozás is. Ahhoz, hogy a lakásépítési tervszám teljesüljön, szervezett intézkedéssorozatra lesz szükség. Reálisan számolni kell azzal, hogy Szegeden a magánlakás-építésnél a telek kijelölésekor a környező községeket is bevonják. A jövőben sem támogatható a luxusmegoldás és meg kell tervezni azt is. hogy a DÉLÉP házgyári termékeit miképp lehet felhasználni a magánlakások építésénél. Fontos, hogy helyes arány legyen a lakások és a kapcsolódó létesítmények között. mert jelenleg hiányzik a megkövetelhető egyensúly. A második tizenöt éves időszakban nemcsak az az elvárható igény, hogy az iskolák, a bölcsődék, orvosi rendelők, üzletek, az új otthonokkal egy időben épüljenek, hanem jó lenne, ha a E téma napirendi vitájában igen sokan kértek szót. Dr. Czabarka János (szentesi járás) a községi lakásépítés helyzetével foglalkozott. Rámutatott arra, hogy helyes a koncepció, mert igen nagy teret szentel a községi fejlesztéseknek. Felvetette, a jövőben még inkább szükséges, hogy a községi tanácsok tanácsi bérlakásokat építsenek. Bódi György (szegedi járás) jól ismerve a fiatalok gondjait, igényeit, az ifjúsági lakásépítéssel foglalkozott. Elmondta, hogy a városban, különösen a pályakezdő értelmiség és az egyedülálló fiatalok helyzete a legroszszabb. Csak nagyon hosszú idő után jutnak önálló otthonhoz. Annak ellenére, hogy a tanácsok igen nagy erőfeszítéseket tettek a lakáshiány enyhítésére, még mindig a fiatalok legnagyobb gondja a lakáshelyzet. Felvetette a KISZ szerepét, felelősségét a lakásgazdálkodás korszerűsítésében. Kérte, hogy a jövőben a tanácsok még jobban differenciáljanak az igények között, és a leghamarabb fiatal házasok, munkások költözhessenek új otthonukba. Martonosi Andrásné (Hódmezővásárhely) elismerően szórt a vásárhelyi építkezésekről, ám kritizálta a lakásfelújítást. amely gyorsabb is lehetne. Szólt a közvéleményünket is foglalkoztató kérdésről; az új, a korszerű technológia, a panelépítkezés, miért drágább, mint a hagyományos építési mód. Munkácsy György (Szeged) a műszaki kommunális bizottság észrevételeit tolmácsolta. Hangsúlyozta, hogy az építés üteme felgyorsult, de hogy a. jövő célkitűzései ngegvalósuljanak. új. még korszerűbb technológiára lesz szükség. Beszélt a nagycsaládok elhelyezéséről, a több generáció együttéléséről, ami rendkívül előnyös, csak pillanatnyilag ehhez még hiányoznak a feltételek. Felhívta a figyelmet arra. hogy a lehetőségekhez mérten bővüljön a lakásválaszték. Felszólalásában ki; tért a háztömb-rekonstrukció, az emeletráépítés, a tetőtér: beépítés kérdései-e is. Prágai Tibor, a Szeged megyei városi tanács általános elnökhelyettese képet adott Szeged dinamikus feilődéséről. a lakáshelyzet minőségi vál(Folytatás a 2. oldalon.) t