Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-26 / 225. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 69. ovfolyam 225. szám 1979. szeptember 26., szerda Ara: 1,20 lorinf i&rnl&Hmmif'v Kommunista aktívát tartottak kedden a Csepeli Sportcsarnokban a főváros kommunistáinak legfontosabb tennivalóiról, az MSZMP közelgő XII. kongresszusa eredményes előkészítésének budapesti feladatairól. A tanácskozáson tóbb mint 800-an képviselték a főváros párt-, állami, társadalmi és tömegszervezeteit, az iparvállalatokat, a minisztériumokat és főhatóságokat. Ott voltak közöttük a legkülönbözőbb területek munkásai és irányítói, a szocialista brigádok vezetői, a tudományok, a művészetek művelői. Részt vettek a kommunista aktíván és az elnökségben foglaltak helyet: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára, Bárányi Tibor, az MSZMP KB párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője; a budapesti párt-végrehajtóbizottság tagjai, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának, a Hazafias Népfront és a KISZ budapesti bizottságának vezetői. továbbá Véghelyi Andor, a XXI. kerületi pártbizottság első titkára és Ernszt Antal, a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságának első titkára. A tanácskozást, amelyen pártunk Központi Bizottságának a kongresszus összehívásáról szóló határozata szellemében tekintették át a politikai, a gazdasági, a társadalmi és a kulturális élet területén megoldásra váró feladatokat. Somogyi Sándor, az MSZMP KB tagja, a budapesti pártbizottság titkára nyitotta meg. Ezután Méhes Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára mondott beszédet Ezután hozzászólások következtek. A kőbányai kommunisták nevében köszöntötte az aktívaértekezlet résztvevőit Zarnóczi József, a X. kerületi pártbizottság első titkára. Kiemelte: a XI. kongresszus óta egészségesen fejlődött a kerületi pártmozgalom. Bach József, az Országos Szakipari Vállalat építőipari szocialista brigádjának vezetője hangsúlyozta: munkánk során tapasztaljuk, hogy nagy mozgósító és cselekvő erőt jelentenek a brigádok. Végh Istvánné, a XIX. kerületi tanács elnöke az ellátás, az ügyintézés javításáról fogalmazta meg gondolatait. Posch Gyula, a Magyar Optikai Művek vezérigazgatója a nagy múltú üzem eredményeiről és munkájának tapasztalatairól adott képet. Hámori Csaba, a KISZ budapesti bizottságának első titkára aláhúzta: a 30 éven aluli korosztály olyan rendszerben született, amelynek stabilitása, nyíltsága számára már természetes, s igényeit is ehhez igazítja. Az oktatás-nevelés, a gyógyítás és a kutatás területén dolgozó értelmiségiek társadalmi felelősségét hangsúlyozta dr. Magyar Kálmán, a SOTE pártbizottságának titkára. Ezután a kommunista aktíva résztvevőinek nagy tapsa közepette Kádár János emelkedett szólásra. A kommunista aktíva az Internacionálé hangjaival ért véget Kádár János ÍSSSZÉIÍG Kedves Elvtársnők, Elvtársak! — Szívből köszöntöm Önöket, a budapesti aktíva minden résztvevőjét, és az önök személyében Budapest kommunistáit, a főváros dolgozó népét. Átadom pártunk Központi Bizottságának szívélyes üdvözletét. Ürülök, hogy részt vehetek ezen a tanácskozáson, amelynek olyan fontos napirendje van, mint a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongreszszusára való felkészülés. Az az álláspont, ami az előadói beszédben és a felszólalásokban kifejezésre jutott, minden tekintetben összhangban van pártunk politikájával, és azzal a szándékkal, amellyel a kongresszus előkészítéséhez hozzáfogtunk. — A kongresszusnak rendkívül nagy jelentősége van pártunk, népünk és országunk életében. Nálunk a párt a társadalom irányító ereje. A felkészülés menetében minden szervezete — az alapszervezetektől a Központi Bizottságig —, majd maga a kongresszus is mérleget készít a végzett munkáról, eleget tesz beszámolási kötelezettségének. Ez — a tapasztalat szerint — minden előző kongresszusunkon a párt politkiájának továbbfejlesztését, • a gyakorlati munka megjavítását eredményezte. Bízunk abban, hogy így lesz ez a XIIkongresszuson is, amely kijelöli a párt feladatait, és Kádár János beszédet mondja Méhes La fos beszéde — A kongresszusra készülés fontos eieme. a pártszervezetek minden szintjén, a számvetés, a vezető testületek beszámolása — hangsúlyozta elöljáróban Méhes Lajos. s már a jövő évi budapesti pártértekezlet jegyében szólt a megtett út néhány jellemző vonásáról. A többi között megállapította: — Meggyőzödesünk, hogy van miről számot adni. Belpolitikai helyzetünk szilárd. Gazdasági gondjaink ellenére is jelentősek az V. ötéves terv három és fél esztendeje alatt elért eredmények. A budapestieknek különösen örvendetes minden előrelépés a város építésében, fejlesztésében. Erőink jelentős részét a tömeges lakásépítésre, a -felújításra összpontosítottuk, az elmúlt négy évben körülbelül 250 ezer fővárosi lakos költözhetett új, vagy már régebben épült, de nagyrészt összkomfortos, modern lakásokba. Városfejlesztési programunk harmonikus, fő céljaink összhangban vannak. Szép eredményeket értünk el gyermekintézményeink fejlesztésében is. Ebben az ötéves tervidőszakban felszabadulásunk óta először épül önálló kórház. Az új építkezések megvalósításával egyenrangú feladat; meglevő értékeink jó hasznosítása, megóvása is. Budapest lakói szeretik, magukénak érzik városukat. Százezrek tesznek, áldoznak azért, hogy több legyen a park, a játszótér, az óvoda, a bölcsőde, a sportlétesítmény. S joggal igénylik, hogy amit segítségükkel, közpénzből létrehoztunk, azzal jó gazda módjára bánjunk. Szívügyünk. hogy Budapesten rend. tisztaság és közbiztonság legyenl A XI. kongresszus óta Budapesten is egészségesen fejlődött a párt. Erősödött ideológiai, politikai, cselekvési egysége. Növekedett vezető szerepe, kezdeményezőkészsége, felelőssége. A főváros fejlődésében elért eredményekben, gondjaink megoldásában döntő része volt és van a pártszervezeteknek, a párttagoknak. Budapesten ma 210 ezer párttag él és dolgozik. A párt munkásbázisa erős, a párttagok 44 százaléka munkás. Ugyanakkor örülünk annak, hogy az értelmiségiek, szellemi dolgozók sok kiválósága is tagja pártunknak. A XI. kongresszus óta eltelt 4 és fél év alatt több mint 30 ezer új párttagot vettünk fel, többségük munkás és csaknem fele 30 év alatti. Nagy erővel rendelkezünk; a fővárosban minden hetedik, de a legnagyobb üzemeinkben minden negyedik-ötödik dolgozó a párt tagja. A kommunistáknak ez a nagy serege fegyelmezett magatartásával, egyre tudatosabb kiállásával meghatározólag hat a közvéleményre, a közhangulatra. Naponta tapasztalhatjuk, hogy a párt és a tömegek kapcsolata szilárd, kölcsönös bizalom és nyíltság jellemzi. E kapcsolat nem statikus, egyszer és mindenkorra adott. A „szilárd" szó régi. de napi hiteléért a pártnak lankadatlanul küzdenie kell. A párt és a tömegek kapcsolatának bázisa ma is a munkásosztály vezető szerepének érvényesülése. Erre az alapra épül a szövetségi politikának az egész nemzetet mozgásba hozó gyakorlata, így van ez a fővárosban is. Legbecsesebb eredményeink közé soroljuk, hogy az értelmiség rég megszűnt útitárs lenni; azonosult a szocializmussal. Nagy többségben harcostárs, felelősséget érző mérnök, pedagógus, orvos vagy alkotó művész. A továbbiakban Méhes Lajos megállapította: Konszolidált körülmények között, de átmeneti társadalomban élünk. Ma is forradalmi hittel. lelkesedéssel, tűzzel, forradalmi módon kell dolgoznunk. Növelni, fokozni kell a pártszervezetek, a kommunisták hatását az eseményekre. Végül kiemelte: A párt XI. kongresszusa óta végzett munkánk, az is. amit ebben az esztendőben végeztünk, arról győz meg bennünket, hogy van értelme az erőfeszítésnek. Készüljünk abban a tudatban a párt XII. kongresszusára. hogy hasonló értelme. gyümölcse lesz újabb erőfeszítéseinknek is. az ország további fejlődésének útját, s így a nép sorsára is hatássál lesz. — A kongresszusi felkészülést bizonyos tekintetben megkönnyíti a Központi Bizottság múlt év áprilisi ülése, amely — mint emlékezetes — a XI. kongresszus határozatainak végrehajtását vizsgálta. Hasonló vizsgálatot végzett ebben az időszakban a párt minden szervezete, ami ma is segíti a munkát. Ezért ajánlom, hogy az akkori megállapításokból kiindulva folytassuk a mostani vizsgálódást és felkészülést is. — Ügy gondolom, nyugodtan tekinthetünk a kongresszus elé. Az egész párt a XI. kongresszus által meghatározott úton halad, s az elmúlt időszakban minden erejével az ott hozott határozatok végrehajtására törekedett. Azt is megállapíthatjuk, hogy mind pártunk tevékenysége, mind a szocializmus magyarországi építése megfelel a párt hosszú távú törekvéseit magában foglaló programnyilatkozat céljainak is. — A párt tagsága, minden szervezete, s a párt szavát követve egész dolgozó népünk hatalmas munkát végzett. Igaz, nagy nehézségeket is le kellett küzdeni, de a munka eredményei így sem csekélyek. Kádár János ezután hangsúlyozta, hogy külpolitikai tevékenységünket szintén a XI. kongresszuson megjelölt célok határozzák meg. Ezek sommázata nemcsak hazánkban. hanem határainkon túl is köztudott: mindent meg kell tennünk egy új világháború megakadályozásáén* Küzdünk tehát az enyhülésért, az enyhülés elmélyítéséért, a tartós békéért. Mivel partunk kommunista párt és népünk szocializmust épít, külpolitikát tevékenységünkkel ugyanakkor viiágmé'-etekben hozzá kívánunk járulni a népek szabadságküzdelméhez, nemzeti szabadságuk kivívásához és megői-zéséhez. a társadalmi haladás előmozdításához. — Országunk egyedül nem tudja döntően befolyásolni a nemzetközi helyzet alakulását. Mégsem szabad lebecsülnünk a magyar külpolitika hatékonyságát és lehetőségeit. Mi is olt vagyunk a népek, „kórusaban". és nem mindegy, hogy mire adjuk le szavazatunkat a nemzetközi élet kérdéseiben. — Erőinket természetesen megsokszorozza, hogy külpolitikánk szocialista törekvéseket fejez ki; hogv együtt haladunk, közös külpolitikai főirányt követünk legközvetlenebb és legiobb szövetségesünkkel. a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés országaival. Ezeknek a törekvéseknek az érvényre juttatásáért összefogunk minden szocialista országgal. minden haladó erővel a világon. Az enyfrüfésértp a hidegháború ellen — A XI. kongresszus óta végzett külpolitikai tevékenységünk eredményeinek összegezéseként elmondhatjuk: mindvégig minden erőnkből nemes céijaink elér,éséért, a? enyhülés folyamatának erősítéséért dolgoztunk. Ez is hozzájárult' ahhoz, hogy az enyhülés az elmúlt évek során teret hódított. Ennek sokféle ténybeli bizonyítéka van. Maga a helsinki tanácskozás is sok-sok évi nagy erőfeszítés eredményeként jött létre. Az ott elfogadott ajánlások nemzetközi visszhangjából is megállapítható, hogy Helsinki nem befejezője, hanem elindítója volt egy olyan folyamatnak, amely azóta is bon'akozik. szélesedik, elmélyül. — Országunk kiveszi részét a helsinki ajánlások mind hatékonyabb és teljes érvényesítéséért vívott küzdelemből. Ez jellemezte szövetségeseinkkel együtt végzett külpolitikai munkánkat, és a kétoldalú kapcsolatok építését célzó saját kezdeményezéseinket egyaránt, így és ebben a szellemben lépünk fel minden nemzetközi fórumon, és így készülünk a madridi tanácskozásra is. Résztvevők a csepeli pártaktiván — Minden lehetséges alkalommal hangsúlyozzuk s minden partnerünk figyelmébe ajánljuk a Varsói Szerződés tagállamai külügyminisztereinek tanácskozásán született legutóbbi ajánlás jelentőségét.' Meggyőződésünk, hogyha javaslatunknak megfelelően a helsinki tanácskozáson részt vett valamennyi fél megvizsgálná: mit tudna már most. késlekedés nélkül tenni a bizalomerősítő intézkedések területén, és azért, hogy katonai téren is éreztesse hatását az enyhülés, az újabb kedvező változást eredményezne Európa s a világ politikai helyzetében. A helsinki tanácskozás nem a résztvevők eeves csoportjainak hozott előnyt, hanem valamennyi ott képviselt ország érdekeit feiezte ki. Ugyanígy a Varsói Szerződés javaslatai is valamennyi érintett nép érdekeit. az emberiség közös céljait szolgálják. — A szocialista országok törekvéseinek más — kézzel fogható és látható — eredményei is vannak az enyhülés kibontakoztatásában. Bécsben nemrégen aláírták a Szovjetunió és az Egyesült Államok második megállapodását a stratégiai támadó fegyverrendszerek korlátozásáról. Ennek ratifikálása és hatályba lépése önmagában is óriási jelentőségű lenne, és feltétlenül pozitív hatást gyakorolna az szes nyitott nemzetközi xérdés megoldására. — Eredménnyel folyik tehát a küzdelem a hidegháború maradványainak 1elszámolásáért, az enyhülés előmozdításáért. Európaban, és a világ különböző térségeiben kézzel fogható realitás a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése. Akkor is, ha azzal jelentős erők állnak szemben, amelyekkel meg kell küzdenünk. — Álláspontunk konkrét, világos és egyértelmű. Célunk a nagyarányú fegyverkezési verseny lefékezése, .orlátozása és csökkentése. Azért küzdünk, hogv a fegyverzet alacsonyabb f"kán (Folytatás a 2. oldalon.) 4