Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-25 / 224. szám

4 Kedd, 1979. szeptember 25. Vándorló könyvtárak Figyelemre méltó felhívás jelent meg a napokban Csongrád megye könyvtár­hálózatának továbbfejlesz­tésére. A felhívás azt a bá­tor kitételt ls tartalmazza, hogy „szigorúbb gazdasági feltételek között is folytat­nunk kell a könyvtárak fej­lesztését". Ez természetes. Sem rövid, Bem hosszú tá­von nem mondhatunk le a közművelődési intézmény­hálózat fejlesztéséről, hisz' korábbi állapotokat nem lehet további évtizedekre konzertólni, mert kulturá­lis életünk egésze sínylené meg azt. A felhívást a Ha­zafias Népfront is pártolta. Jó az optimizmus, hasz­nál az ügynek A tanácsok megyénkben elvi előterve­ket készítenek most a ha­todik ötéves tervre. Nem cg}' helyen tervezik az új könyvtár megépítését, a je­lenlegi bővítését épületcse­re, épületvásárlás vagy he­lyiségcsere útján is. A mó­rahalmi tanács a bizony már jócskán kinőtt könyv­tár helyébe újat tervez, a baksi szűkös pénzügyi le­hetőségei között is gondol a további bővítés munká­lataira. Pitvaroson talán a következő években elkezdik e szlovák nemzetiségi terü­let új művelődési házának építését, amelyben teret kap a most még beszűkült könyvtár. Csengele is épít­kezni akar. Több tanács az elmúlt években tett nagy lépést könyvtára korszerű­sítésének útján. Ide sorol­hatjuk Asotthalmot, Bok­rost, Bordányt, Felgyőt, Forráskutat, Kisteleket, Magyarcsanádot, Marosle­iét. Rúzsát, Ojszentlvánt. Ám furcsa dolgok is elő­fordulnak. Jó-e nekünk az. ha nem egészen átgondolt módon, immár másodjára teszi ki az apátfalvi tanács a község könyvtárát, a kultúra házéból, a perifé­riára, hogy régen elavult épületre költ súlyos össze­get, hogy az amúgy is tíz­ezre? forgalomcsökkenéssel „sújtott" könyvtár a ter­ményfelvásárló telep zajos környezetébe kerül, ahol a szüntelen forgolódó moto­ros járművek zaja remeg­teti az ablakokat, s nem hagyja a „kultúra nyugal­mát?". Jó-e az, ha mond­juk már csomagoltatják a csanyteleki könyvtárat, amelynek helyiségében há­zasságokat kötnek ezentúl, de még nincs megfelelő he­lye az intézménynek? Vagy mit tehetnénk az immár egy évtizede vízkáros Földeák megsegítésére, hogy meg­oldhassa végre könyvtári gondjait? A példák szélsőségesek, de talán még nincs késő meg­állni át nem gondolt in­tézkedésekkel ? Csenke László Iskolák a békéért Október: múzeumi és műemléki hónap Hagyományos programok, újszerű kezdeményezések Alig fejeződött be a képző­művészeti világhét, a kulturá­lis, közművelődési és tudo­mányos életünk újabb jelen­tős területe a múzeumügy is a műemlékvédelem kerül a figyelem középpontjába. Im­már másfél évtizedes hagyo­mány, hogy minden év ok­tóberében hazánkban meg­rendezik a múzeumi és mű­emléki hónapot, melynek idei központi témája műemlé­keink helyzete. Az e temati­kához kapcsolódó programok mellett természetesen a ha­gyományos rendezvényekben sem lesz hiány. Elkészült és gazdagnak, színesnek, érde­kesnek ígérkezik a szegedi és a megyei program. A jól be­vált múzeumi találkozókat újszerű kezdeményezések szí­nesít i k KIÁLLÍTÁSOK. A múzeu­mi és műemléki hónap me­gyei eseménysorozatának kezdete egybeesik a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mi­hály utcai Képtárában nyíló reprezentatív kiállítással, mely a XIX. is XX század hazai tújdbrdzolásaluak javát mutatja be. A Magyar Nem­zeti Galéria anyagából válo­gatott tárlat nyitására szep­tember 30-án kerül sor. A múzeumi hónap idején a be­mutatóhoz több tárlatvezetés csatlakozik. A Közművelődési Palota kupolájában a prog­ram központi gondolatához kapcsolódva kiállításon mu­tatják be Csongrád megye romjatt is műemlékeit. Erre az időszakra esik a vásárhe­lyt ősei tárlat Is, a 26. sereg­szemle nyitása október 7-én less. AZ alföldi piktúra ki­emelkedő alakja, Koszt a Jó­zsef festőművész halálának 30. évfordulóján emlékülést rendeznek Szentesen október 6-án. SZAKTERÜLETEK HETEI. A tavaly jól bevált szakmai heteket a szegedi múzeum az Idén is folytatja. Elsőként a törümsti bét eseménysoro­zatára kerül sor. A múzeum dísztermében történeti tárgyú előadások hangzanak el. Le­vetítik Kovács András Októ­beri vasárnap című filmjét, mely után vitát szerveznek. Az aradi vértanúk emlékét idéző irodalmi összeállítással fejeződik be a történettudo­mánynak szentelt program. Ezt követi a termdaettuáo~ mányos hét. VárulorttiáUitiU son mutáljak be az ehető ÓS mérgező gombákat. A Be­szélgetés kortárs tudósokkal rímü sorozat vendége dr.­Oroguis Pál lesz. Diavetítés­sel egybekötött előadás mu­tatja be a Fehér-tó világát A hét filmje: Örök megúju­lás. A néprajzi hét program­jában két előadás hangzik el, az egyik a népi műemlék­védelem témaköréből, bemu­tatva a szentendrei skanzent; a másik a néphagyományok évszázadain kalauzolja végig az érdeklődőket. A hét film­je Gyöngyössy Imre és Ka­bay Barna nagy sikerű alko­tása, a Két elhatározás. Régé­szeti héttel zárulnak a-szak­mai rendezvények. Az elő­adásokból megtudhatjuk, mi­lyen régészeti ásatások foly­nak ebben az évben Csong­rád megyében, és azt is, hogyan élhetett a kőkori em­ber gorzsai falujában. A ré­gészeti héten az ősök, iste­nek, mesterek című film sze­repel a programban. TUDOMÁNYOS ÜLÉS. A múzeumi hónap megyei ren­dezvényeinek záróeseménye az idén ls az a kétnapos nyil­vános tudományos ülésszak lesz, melyen a megye múzeu­maiban dolgozó tudományos munkatársak számolnak be legújabb kutatási eredmé­nyeikről. MÚZEUMI MATINÉK. Ok­tóber első vasárnapjának dél­előttjén a raktárak mélyén a textilgyüjtemény legszebb darabjaival ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A máso­dik vasárnap a gyerekeké, akik a vándormadarak nyo­mát igyekeznek követni mú­zeumi környezetben. A har­madik vasárnapon néprajzi témájú kisfilmek peregnek a gyöngyvásznon, míg a hónap utolsó vasárnapján a muzsi­ka szerelmeseit várják a hangszerek ós együttesek cí­mű sorozat következő hang­versenyére. A Szegedi Kama­razenekar mutatja be Perg<>­lesí Úrhatnám szolgáló című művét és J. A. Albrechts­berger Harsonuversenyét. MÚZEUMI KIRÁNDULÁ­SOK. A megye múzeumainak megismertetését célozza ez az újszerű ismeretterjesztő­népszerűsítő forma. Elsősor­ban gyárak, üzemek, vállala­tok szocialista brigádjainak, KISZ-szervezeteinek jelent­kezését várják. Hétvégeken hat útvonalon kellemes és hasznos programot kínálnak a résztvevőknek. Első útvonal: Szeged, mú­zeum—dorozsmai szélma­lom — Fe hér-1 6— ópus /.Uiszei i Nemzeti Emlékpark—Szeeoc' Második útvonal; Szeged— kepáríesi tanyamúrewflN— Hódmezővásárhely, Tornyai múzeum—csúesi fazekasház— szegvári falumúzeum—Sze­ged. Harmadik útvonal: Sze­ged—Makó, Espersit-ház— Hódmezővásárhely, Tornyai múzeum—kopáncsi tanya­múzeum—Szeged. Negyedik: útvonal: Szeged—kopáncsi tanyamúzeum—szegvári falu­múzeum—Szentes, Koszta múzeum—Csongrád, kubikos­múzeum—ópusztaszerl Nem­zeti Emlékpark—Szeged. ötödik útvonal: Szeged—ko­páncsi tanyamúzeum—Hód­mezővásárhely, Tornyai mú­zeum—Mártély, tájvédelmi körzet—Szegeid. Hatodik út­vonal; Szentes—Mártély, táj­védelmi körzet—ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark—Szeged, Móra múzeum—Szentes. (A makói és a vásárhelyi ér­deklődők lakóhelyükön csat­lakoznak a Szegedről induló csoportokhoz.) Magyarországén az UNES­CO asszociált iskolák műkö­dése immár 22 évre tekint vissza, az első négy kiválasz­tott iskola — a Művelődés­ügyi Minisztérium és a Ma­gyar UNESCO Bizottság fel­hívására — 1957-ben kapcso­lódott be az UNESCO „nem­zetközi megértésre nevelésé­nek" programjába. 1957 után — elsősorban a Magyar UNESCO Bizottság újjászex-­vezése és állandó titkárságá­nak felállítása révén — az asszociált iskolák hálózata állandóan szélesedett, s ma már 25 iskola és 6 UNESCO­klub működik az országban. Mit jelent asszociált isko­lának lenni? A kiadott irány­elvek szerint az asszociált iskolák minden oktatási In­tézményben kifejtett inter­nacionalista nevelés kereté­ben, velük egyetemben, ápol­ják a béke, a népek kölcsö­nös megértése és közeledése, a békés egymás mellett élés eszméjét és ügyét. Magukévá teszik azt az elvet, hogy a szocialista világnézetük elvi megtartása mellett arra kell nevelni a fiatalokat, hogy új, békés világrend álljon az em­beriség előrehaladásának a szolgálatában, s az emberiség megértése, a nemzetközi meg­értésre való nevelés szellemé­ben a békés világrendnek a megszilárdítását segítsék elő. Az asszociált iskolák prog­ramja igen gazdag. Tárgyát képezi hazánk nemzetközi politikájának, történelmének, népünk hagyományainak, kultúrájának megismerése és megismertetése más népek­kel, abból az alapelvből ki­indulva, hogy a hazafiságra nevelésnek és más népek megértésének, tiszteletének egyaránt alapja saját népünk történelmének, életmódiának stb, alapos Ismerete. Ennek szellemében dolgoznak az asszociált iskolákban' a hon­ismereti szakkörök, kapnak rangos helyet a magyar év­fordulók, haladó történelmi személyiségekről a megemlé­kezések. Gazdag programja van az úgynevezett külföldi teatvériskolai kapcsolatoknak ls. Számtalan levélváltás, cse­relátogatás bizonyítja, hogy nagy nevelőhatással jár más népek életének, földjének, természeti szépségeinek meg­ismerése. Sok-sok leúél, ké­pes folyóirat érkezik a világ minden tájáról, s ezek mind­mind nagyon jól használha­tók még az idegen nyelvek oktatásában is. Gyakoriak például az asszociált iskolák­ban az olyan rendezvények, ahol egy-egy ország életét mutatják te. Többször tarta­nak előadást közérdekű po­litikai kérdésekről, mint pél­dául a harmadik világ prob­lémáiról. Foglalkoznak a faji megkülönböztetés kérdései­vel, a környezetvédelemmel, a műemlékvédelemmel, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával, az ENSZ szerepével. Nagyon haszno­sak a nyári idegen nyelvi tá­borozások. amelyen többsé­gükben külföldi tanárok az előadók. Beszámolók, filmve­títések, műsoros estek teszik színessé, érdekessé és tartal­massá, az iskolai UNESCO­szervezet irányításával, a ta­nulók tevékenységét. Szokássá vált, hogy a Ma­gyar UNESCO Bizottság két­évenként összehívja az asz­szociált iskolák igazgatóit, tanárelnökeit, ifjúsági veze­tőit és a klubok irányitőit. Az országos konferencia ér­tékeli az elmúlt két eszten­dő munkáját, majd progra­mot dolgoz ki és ajánlásokat nyújt az elkövetkező két év tennivalóira. 1977-ben Gyu­lán rendezték meg a kon­ferenciát, az 1979. évi konfe­renciára szeptember 27—29­én. Szegeden kerül sor. A rendezést és a házigazda sze­repét a Radnóti gimnázium vállalta. A gazdag programú orszá­gos konferenciát szeptember 27-én. délelőtt 11 órakor Bá­nyainé dr. Birkás Mária, a városi tanács elnökhelyette­se nyitja meg. Előadások, konzultációk mellett a ven­dégek Szeged nevezetességei­vel lg megismerkednek, s ki­rándulnak Fehér-tóra, Opus^ taszerre. Bánfalvi József Lombikvirág Egy szál virág minden ki­mondott szónál szebben be­szél — de üröm vegyül az örömbe, ha nem teljes pom­pájában díszlik a kedvesnek szánt ajándék, A különféle vírusos megbetegedések so­káig rettegett ellenségei vol­tak. a virágtermesztőknek, mert szemmel láthatóan is súlyos következménnyel jár­tak, Illetve a növény pusz­tulását okozhatták, ugyan­akkor semmilyen módszert, eljárást nem ismertek meg­előzésükre, illetve gyógyítá­sukra. Végül is egy holland kutatónő találta meg a meg­oldást: kidolgozta a tenyé­sző csúcsról, más néven a merisztómáról történő sza­porítási eljárást. Ebben az esetben nem a hagyományos magültetéssel és palántázással termesztik az új egyedeket, hanem la­boratóriumi körülmények között keltik életre a lom­bikvirágot. Kihasználják a növénynek azt a tulajdonsá­gát, hogy még fertőzötten is HÁZASSÁG Gorácz Zoltán ís Jakus Erzsé­bet, Tóth Imre és Vonyó Rozá­lia. Mencser Ferenc és Róssa Sva. Börcsök Szilveszter és Szűcs Mária, Kothencz József é« Sebők Edit, Balogh Beinedek és Perlaki Piroska, Csordás Zol­tán és Tóth Irén Anna, Bránylk Zoltán és Kothencz Klára Ka­miin. dr. Szilágyi István Géza és dr. Bod Margit Zsuzsanna, Kovács Pál aándor és Kiss Haj­nalka. tlr. Kormcndy László és dr. Takács Katalin, házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Tótih Lajosnak és Gróza Zsófia Ilonának Edit, Gyuris Ernőnek és Komlóssy ívának Patrícia Andrea, Csiszár Lászlónak és Kopasz Klárának Adrienn Ka­talin, Tóth Lászlónak és Daorta Ágnesnek Gábor, Tóth Illés Bé­lának és Fekete Klára Annának Szlmonetta, Federer Imrének és Orczy Gabriella Juditnak Gab­riella Petra. Kalmár István Gergelynek és Csiztk Évának István Gergely, Csaba Miklós­nak és Szénasl Anna Irénnek Andrea, Juhász Károlynak és Bomhányi Eszternek Attila Csaba, Elek Péternek és Bcde Máriának Zsolt, Kovács István Bélának és Szabó Katalinnak Krisztina, Kerekes Sándornak é9 Ambrus Gizella Ibolyának Lean­der Attila, Tóth Jánosnak és Gál Mária Magdolnának Máté István, Csabai Lajosnak és Farkas Annának Lajos, Marti­nidesz András Józseínek és dr. Tóth Gabriella Máriának Zsófia Gabriella. Mári Sándor István­nak és Ujj Emília Annának Ani­kó, Oláh István Józsefnek és Nyvelt Györgyimét Csaba Lász­ló, Német Ernőnek és Faragó Zsuzsannának Dániel, Dobrovich László Sándornak és Ágoston Eva Máriának Balázs. Bölcskei Lászlónak és Péter Gizellának Zsolt, Táborosi Lajosnak ós Lakó Rozália Veornlkának Ta­más, Hágelmann Endrének és Bazteleczki Ágnesnek Zsombor Endre, Szén istvgn Tibornak és Bába Jttllanna Borbálának Kin­ga, Horváth Istvánnak és Zá­dori ibolyának Ágnes, Ladik Mihálynak és Szemerédi Aggta Gizellának Mihály Péter. Magda Antalnak és Varga Jolánnak Aaltá. Buiiás Fomnenek és s>­mon Katalinnak Ferenc. Toldi Jenő Miklósnak és Tóth Zsu­zsannának Taimás Róbert, Fo­Családi események dor Bálnak és Balog Ilonának Krisztián Pál, Nagy Pétornek és Jenovad Klárának Róbert, Farkas Mihálynak és Csúri Irénnek Irén. Forrás Lászlónak és Török Katalinnak László, Mészáros Józsefnek és Börcsök Eva Ju­liannának Balázs József, Szokol Dezsőnek és Ludányl Máriának Mónika Beáta, Vess Imre An­talnak és Holik Etelka Erzsébet­nek Zsanett Barbara, Dargö Ferencnek és Jenei Katalin Er­zsébetnek Eszter. Lehoczki Bé­linak és Falkensteln Borbála Erzsébetnek Andrea Tímea, Csó­kási Istvánnak és Sütő Annának István, dr. Farkas Árpád Ká­rolynak és Molnár Ida Iloná­nak Éva, Szűcs Lászlónak és Zsombert Erzsébetnek Ildikó. Szűcs Lászlónak és Zsemberl Erzsébetnek Andrea, Sárközi Józsefnek és Szabó Ilona Kata­linnak Melinda, dr. Antal Al­bertnek és dr. Szabadi Flórá­nak Tímea. Imri Miklósnak és Hoff Zsuzsannának Ildikó, Di­movics Jánosnak és Seros Er­zsébetnek Krisztina, Kiss Ta­másnak es Jonecskó Zsuzsanná­nak Beátia, dr. Kicsi Jenőnek és dr. Keller Emese Juliannának Jenő Gábor. Németh Lajosnak és Jakus Mária Magdolnának Zsolt. Ördög Istvánnak és Ba« lassy Évának Éva Piroska. Tóth Mihálynak és Herédi Margitnak Ildikó Judit. Balta Bélának és Susla Évának Szabolcs, Elek Sándor Gyulának és Szabó Ju­dit Évának Ádám Tamás, Ba­ranyai Tibornak és Tomhácz Adrienn Máriának Lilla Adrienn, Papn Lászlónak és Korom Má­riának Teofil. Szabó CJdön Lász­lónak és Sával Anikónak Zsolt Gdön, Rostás Bélának és Apró Krzsóbettwk Krisztina Anna, Pauiik Gusztávra k ús Lala Évának Gábor, Bálint szilvesz­ternek és Szalsl Máris Honának Csaba Szilveszter. Börosök Im­rének és Sánta Erzsébet Ibolyá­nak Norbert, Acsal-Varga Má­tyásnak és Bende Jolánnak Károly. Márkus Györgynek és Kakuk Irén Erzsébetnek György. Gombos Károlynak és Vtsnyei Máriának Károly, Katanich András Ferencnek és Páncslty Katalinnak Katalin, Nagy Ernő Sándornak és Lukács Ilonának Enikő, Pápai Istvánnak és Ba­konyi Évának Gábor, Rácz Mi­hály Józsefnek és Bordás Má­riának Hajnalka, dr. Monori Bulcsnak és Kósa Martának Ma­riann Anita. Szécsi Imrének és Kocsis Rózsa Zsuzsannának Im­re, Retek Mihálynak és Németh Ibolya Katalinnak Mihály Attila, Tóth Mihálynak és Vidács Rozá­liának Mihály, Mezei Sándor Jó­zsefnek és Aradi Ilona Etelká­nak Sándor András. Leichter Akos Sándornak és Doktor Ani­kónak Balázs, Tanács Vincének és Tarsoly Jullanának Ildikó Szilvia, Tihanyi Lászlónak és Tornán Piroskának Bernadett, Nagy Lajosnak és Szabó Eva Máriának Lajoa. Kónva László­nak és Belovni Máriának Attila. Pánal Sándornak és Farkas Er­zsébetnek Erzsébet Katalin. Ma­rosi Jenő Lászlónak és Mnlnár Jolánnak Andrea, Széozi József­nek és Vass Julianna Teréziá­nak Julianna Anita, Borbola Józsefnek és Farle Mária Mar­gitnak Katalin, Vasa Zoltán Jó­zsefnek és Csaoó Irénnek Zol­tán, Varga Pálnak és Kovács Máriának Marta nevű gyer­mekük született. HALALOZAS Antal Jánosné Márton Mária. Börcsök Lajos, Mihály Józsefné Göbölyös Piroska, Pataki Bá­lintné Herceg Ilona. Mojzes Sándorné Horváth Mária, Agócsi András, Csányi István, Llntay Ferenc János, Csúri Gyula, Dóm­ján Bálint János, Kancsár Mt­hályné Pelllon Ilona, Hódi Jó­zsef, Kovács Imréné Tatár-Kls Erzsébet Eszter, Juhász Józsefné Budai Veronika, Boncaik Sán­dor, dr. Horváth Imre, Jenőfalvi Dezsó, Gajdács Józsefné Tanács Rozália, imri Györgvné Száz Mária. Rácz Ferenc, Fekete Fe­rencné Qyurmán Erztebet, Had­nál Sándorné stefán Anna, La­dányi Benedek fMza. Seághy Miklós Bertalanná Király inna. Rovó Ferenc, Tőzsln István. Bár­kányi Sándorrá parsai Mária. Kertész Lajoa Lászl iné Bak Mar­git. Széles Jánosné Varga Ilona, Gurtcat Láazlóné Engl Mária. Szécsi János, Nagy Andrea Franciska meghalt. gyorsabb növekedésre képes, mint amilyen ütemben a ví­rus terjed a belsejében. E tulajdonság felismerése alap­ján mikroszkóp alatt leope­rálnak a tenyésző csúcsról egy 0,2 milliméternyi ré­szecskét. Ez ugyanis igen nagy valószínűséggel vírus­mentes. Ezután élesztgetni kezdik a növényparányt. Ste­rilizált kémcsőbe kerül, ahol megfelelően előkészített táp­talaj várja a fejlődéséhez szükséges szervetlen sókkal, vitaminokkal, különböző hormonokkal és szénforrás­ként cukorvegyülettel. A kémcső tetejére pedig fény­áteresztő porofilmet helyez­nek, hogy teljesen steril kö­rülmények között induljon meg a fejlődés. Ezután a te­nyésztőkamrába kerül a zsendülő hajtás, ahol hat­nyolc hét alatt mintegy 2— 3 centiméteres nagyságú nő­vénnyé fejlődik. Ezután következik a nö­vény fejlődésének legkriti­kusabb szakasza: üvegházba, más néven „izolált házba" kerül a virág. Itt ls megte­remtik számára a legoptimá­lisabb körülményeket: meg­felelő táptalaj, páratartalom és hőmérséklet várja. Még a levegő is megszűrve érkezik hozzá. Végül konténerekbe kerülnek a megfelelő mére­tet elérő virágcsemeték. A kiültetés után még egyszer ellenőrzik vírusmentességü­ket, majd három hónapon­ként megismétlik a próbát. Ha mindezek utén mégis ví­rusra utaló nyomokat talál­nak, megsemmisítik a nö­vényt. Az sem mindegy, hogy honnan nyerik a meriszté­ma csúcsot. Az „anyaságra" kijelölt növényeket úgyneve­zett hőkezelő kamrában ne­velik. A 37 fokos hőmérsék­let hatására a merisztéma csúcs az átlagosnál na­gyobbra növekszik, és még nagyobb előnyre tesz szert a vírussal szemben, a vírus pedig behozhatatlan hát­rányba kerül. így szaporít­ják a szuperelit dugványo­kat. Kereskedelmi forgalom­ba már csak a növény har­madik generációja kerül. Magyarországon az 1970-es évek elején kezdtek kísérle­tezni a lombikvirágok ne­velésével, és napjainkban már teljes a nagyüzem. A tenyésző csúcsról történő szaporítást elsősorban' a dísznövény-termesztésben használják, de más növé­nyek merisztéma szaporítá­sára is folynak kísérletek. Az Iparszerű dísznövényter­melési rendszer 36 partner­gazdasága, amelynek az Óbuda Tsz a gesztora, már évi 12 millió szál hibátlan, merisztéma szaporítással ter­mesztett szegfűt küld a ha­zai és a külföldi virágüzle­teknek. Rajkó Erika

Next

/
Oldalképek
Tartalom