Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-25 / 224. szám
4 Kedd, 1979. szeptember 25. Vándorló könyvtárak Figyelemre méltó felhívás jelent meg a napokban Csongrád megye könyvtárhálózatának továbbfejlesztésére. A felhívás azt a bátor kitételt ls tartalmazza, hogy „szigorúbb gazdasági feltételek között is folytatnunk kell a könyvtárak fejlesztését". Ez természetes. Sem rövid, Bem hosszú távon nem mondhatunk le a közművelődési intézményhálózat fejlesztéséről, hisz' korábbi állapotokat nem lehet további évtizedekre konzertólni, mert kulturális életünk egésze sínylené meg azt. A felhívást a Hazafias Népfront is pártolta. Jó az optimizmus, használ az ügynek A tanácsok megyénkben elvi előterveket készítenek most a hatodik ötéves tervre. Nem cg}' helyen tervezik az új könyvtár megépítését, a jelenlegi bővítését épületcsere, épületvásárlás vagy helyiségcsere útján is. A mórahalmi tanács a bizony már jócskán kinőtt könyvtár helyébe újat tervez, a baksi szűkös pénzügyi lehetőségei között is gondol a további bővítés munkálataira. Pitvaroson talán a következő években elkezdik e szlovák nemzetiségi terület új művelődési házának építését, amelyben teret kap a most még beszűkült könyvtár. Csengele is építkezni akar. Több tanács az elmúlt években tett nagy lépést könyvtára korszerűsítésének útján. Ide sorolhatjuk Asotthalmot, Bokrost, Bordányt, Felgyőt, Forráskutat, Kisteleket, Magyarcsanádot, Marosleiét. Rúzsát, Ojszentlvánt. Ám furcsa dolgok is előfordulnak. Jó-e nekünk az. ha nem egészen átgondolt módon, immár másodjára teszi ki az apátfalvi tanács a község könyvtárát, a kultúra házéból, a perifériára, hogy régen elavult épületre költ súlyos összeget, hogy az amúgy is tízezre? forgalomcsökkenéssel „sújtott" könyvtár a terményfelvásárló telep zajos környezetébe kerül, ahol a szüntelen forgolódó motoros járművek zaja remegteti az ablakokat, s nem hagyja a „kultúra nyugalmát?". Jó-e az, ha mondjuk már csomagoltatják a csanyteleki könyvtárat, amelynek helyiségében házasságokat kötnek ezentúl, de még nincs megfelelő helye az intézménynek? Vagy mit tehetnénk az immár egy évtizede vízkáros Földeák megsegítésére, hogy megoldhassa végre könyvtári gondjait? A példák szélsőségesek, de talán még nincs késő megállni át nem gondolt intézkedésekkel ? Csenke László Iskolák a békéért Október: múzeumi és műemléki hónap Hagyományos programok, újszerű kezdeményezések Alig fejeződött be a képzőművészeti világhét, a kulturális, közművelődési és tudományos életünk újabb jelentős területe a múzeumügy is a műemlékvédelem kerül a figyelem középpontjába. Immár másfél évtizedes hagyomány, hogy minden év októberében hazánkban megrendezik a múzeumi és műemléki hónapot, melynek idei központi témája műemlékeink helyzete. Az e tematikához kapcsolódó programok mellett természetesen a hagyományos rendezvényekben sem lesz hiány. Elkészült és gazdagnak, színesnek, érdekesnek ígérkezik a szegedi és a megyei program. A jól bevált múzeumi találkozókat újszerű kezdeményezések színesít i k KIÁLLÍTÁSOK. A múzeumi és műemléki hónap megyei eseménysorozatának kezdete egybeesik a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában nyíló reprezentatív kiállítással, mely a XIX. is XX század hazai tújdbrdzolásaluak javát mutatja be. A Magyar Nemzeti Galéria anyagából válogatott tárlat nyitására szeptember 30-án kerül sor. A múzeumi hónap idején a bemutatóhoz több tárlatvezetés csatlakozik. A Közművelődési Palota kupolájában a program központi gondolatához kapcsolódva kiállításon mutatják be Csongrád megye romjatt is műemlékeit. Erre az időszakra esik a vásárhelyt ősei tárlat Is, a 26. seregszemle nyitása október 7-én less. AZ alföldi piktúra kiemelkedő alakja, Koszt a József festőművész halálának 30. évfordulóján emlékülést rendeznek Szentesen október 6-án. SZAKTERÜLETEK HETEI. A tavaly jól bevált szakmai heteket a szegedi múzeum az Idén is folytatja. Elsőként a törümsti bét eseménysorozatára kerül sor. A múzeum dísztermében történeti tárgyú előadások hangzanak el. Levetítik Kovács András Októberi vasárnap című filmjét, mely után vitát szerveznek. Az aradi vértanúk emlékét idéző irodalmi összeállítással fejeződik be a történettudománynak szentelt program. Ezt követi a termdaettuáo~ mányos hét. VárulorttiáUitiU son mutáljak be az ehető ÓS mérgező gombákat. A Beszélgetés kortárs tudósokkal rímü sorozat vendége dr.Oroguis Pál lesz. Diavetítéssel egybekötött előadás mutatja be a Fehér-tó világát A hét filmje: Örök megújulás. A néprajzi hét programjában két előadás hangzik el, az egyik a népi műemlékvédelem témaköréből, bemutatva a szentendrei skanzent; a másik a néphagyományok évszázadain kalauzolja végig az érdeklődőket. A hét filmje Gyöngyössy Imre és Kabay Barna nagy sikerű alkotása, a Két elhatározás. Régészeti héttel zárulnak a-szakmai rendezvények. Az előadásokból megtudhatjuk, milyen régészeti ásatások folynak ebben az évben Csongrád megyében, és azt is, hogyan élhetett a kőkori ember gorzsai falujában. A régészeti héten az ősök, istenek, mesterek című film szerepel a programban. TUDOMÁNYOS ÜLÉS. A múzeumi hónap megyei rendezvényeinek záróeseménye az idén ls az a kétnapos nyilvános tudományos ülésszak lesz, melyen a megye múzeumaiban dolgozó tudományos munkatársak számolnak be legújabb kutatási eredményeikről. MÚZEUMI MATINÉK. Október első vasárnapjának délelőttjén a raktárak mélyén a textilgyüjtemény legszebb darabjaival ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A második vasárnap a gyerekeké, akik a vándormadarak nyomát igyekeznek követni múzeumi környezetben. A harmadik vasárnapon néprajzi témájú kisfilmek peregnek a gyöngyvásznon, míg a hónap utolsó vasárnapján a muzsika szerelmeseit várják a hangszerek ós együttesek című sorozat következő hangversenyére. A Szegedi Kamarazenekar mutatja be Perg<>lesí Úrhatnám szolgáló című művét és J. A. Albrechtsberger Harsonuversenyét. MÚZEUMI KIRÁNDULÁSOK. A megye múzeumainak megismertetését célozza ez az újszerű ismeretterjesztőnépszerűsítő forma. Elsősorban gyárak, üzemek, vállalatok szocialista brigádjainak, KISZ-szervezeteinek jelentkezését várják. Hétvégeken hat útvonalon kellemes és hasznos programot kínálnak a résztvevőknek. Első útvonal: Szeged, múzeum—dorozsmai szélmalom — Fe hér-1 6— ópus /.Uiszei i Nemzeti Emlékpark—Szeeoc' Második útvonal; Szeged— kepáríesi tanyamúrewflN— Hódmezővásárhely, Tornyai múzeum—csúesi fazekasház— szegvári falumúzeum—Szeged. Harmadik útvonal: Szeged—Makó, Espersit-ház— Hódmezővásárhely, Tornyai múzeum—kopáncsi tanyamúzeum—Szeged. Negyedik: útvonal: Szeged—kopáncsi tanyamúzeum—szegvári falumúzeum—Szentes, Koszta múzeum—Csongrád, kubikosmúzeum—ópusztaszerl Nemzeti Emlékpark—Szeged. ötödik útvonal: Szeged—kopáncsi tanyamúzeum—Hódmezővásárhely, Tornyai múzeum—Mártély, tájvédelmi körzet—Szegeid. Hatodik útvonal; Szentes—Mártély, tájvédelmi körzet—ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark—Szeged, Móra múzeum—Szentes. (A makói és a vásárhelyi érdeklődők lakóhelyükön csatlakoznak a Szegedről induló csoportokhoz.) Magyarországén az UNESCO asszociált iskolák működése immár 22 évre tekint vissza, az első négy kiválasztott iskola — a Művelődésügyi Minisztérium és a Magyar UNESCO Bizottság felhívására — 1957-ben kapcsolódott be az UNESCO „nemzetközi megértésre nevelésének" programjába. 1957 után — elsősorban a Magyar UNESCO Bizottság újjászex-vezése és állandó titkárságának felállítása révén — az asszociált iskolák hálózata állandóan szélesedett, s ma már 25 iskola és 6 UNESCOklub működik az országban. Mit jelent asszociált iskolának lenni? A kiadott irányelvek szerint az asszociált iskolák minden oktatási Intézményben kifejtett internacionalista nevelés keretében, velük egyetemben, ápolják a béke, a népek kölcsönös megértése és közeledése, a békés egymás mellett élés eszméjét és ügyét. Magukévá teszik azt az elvet, hogy a szocialista világnézetük elvi megtartása mellett arra kell nevelni a fiatalokat, hogy új, békés világrend álljon az emberiség előrehaladásának a szolgálatában, s az emberiség megértése, a nemzetközi megértésre való nevelés szellemében a békés világrendnek a megszilárdítását segítsék elő. Az asszociált iskolák programja igen gazdag. Tárgyát képezi hazánk nemzetközi politikájának, történelmének, népünk hagyományainak, kultúrájának megismerése és megismertetése más népekkel, abból az alapelvből kiindulva, hogy a hazafiságra nevelésnek és más népek megértésének, tiszteletének egyaránt alapja saját népünk történelmének, életmódiának stb, alapos Ismerete. Ennek szellemében dolgoznak az asszociált iskolákban' a honismereti szakkörök, kapnak rangos helyet a magyar évfordulók, haladó történelmi személyiségekről a megemlékezések. Gazdag programja van az úgynevezett külföldi teatvériskolai kapcsolatoknak ls. Számtalan levélváltás, cserelátogatás bizonyítja, hogy nagy nevelőhatással jár más népek életének, földjének, természeti szépségeinek megismerése. Sok-sok leúél, képes folyóirat érkezik a világ minden tájáról, s ezek mindmind nagyon jól használhatók még az idegen nyelvek oktatásában is. Gyakoriak például az asszociált iskolákban az olyan rendezvények, ahol egy-egy ország életét mutatják te. Többször tartanak előadást közérdekű politikai kérdésekről, mint például a harmadik világ problémáiról. Foglalkoznak a faji megkülönböztetés kérdéseivel, a környezetvédelemmel, a műemlékvédelemmel, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával, az ENSZ szerepével. Nagyon hasznosak a nyári idegen nyelvi táborozások. amelyen többségükben külföldi tanárok az előadók. Beszámolók, filmvetítések, műsoros estek teszik színessé, érdekessé és tartalmassá, az iskolai UNESCOszervezet irányításával, a tanulók tevékenységét. Szokássá vált, hogy a Magyar UNESCO Bizottság kétévenként összehívja az aszszociált iskolák igazgatóit, tanárelnökeit, ifjúsági vezetőit és a klubok irányitőit. Az országos konferencia értékeli az elmúlt két esztendő munkáját, majd programot dolgoz ki és ajánlásokat nyújt az elkövetkező két év tennivalóira. 1977-ben Gyulán rendezték meg a konferenciát, az 1979. évi konferenciára szeptember 27—29én. Szegeden kerül sor. A rendezést és a házigazda szerepét a Radnóti gimnázium vállalta. A gazdag programú országos konferenciát szeptember 27-én. délelőtt 11 órakor Bányainé dr. Birkás Mária, a városi tanács elnökhelyettese nyitja meg. Előadások, konzultációk mellett a vendégek Szeged nevezetességeivel lg megismerkednek, s kirándulnak Fehér-tóra, Opus^ taszerre. Bánfalvi József Lombikvirág Egy szál virág minden kimondott szónál szebben beszél — de üröm vegyül az örömbe, ha nem teljes pompájában díszlik a kedvesnek szánt ajándék, A különféle vírusos megbetegedések sokáig rettegett ellenségei voltak. a virágtermesztőknek, mert szemmel láthatóan is súlyos következménnyel jártak, Illetve a növény pusztulását okozhatták, ugyanakkor semmilyen módszert, eljárást nem ismertek megelőzésükre, illetve gyógyításukra. Végül is egy holland kutatónő találta meg a megoldást: kidolgozta a tenyésző csúcsról, más néven a merisztómáról történő szaporítási eljárást. Ebben az esetben nem a hagyományos magültetéssel és palántázással termesztik az új egyedeket, hanem laboratóriumi körülmények között keltik életre a lombikvirágot. Kihasználják a növénynek azt a tulajdonságát, hogy még fertőzötten is HÁZASSÁG Gorácz Zoltán ís Jakus Erzsébet, Tóth Imre és Vonyó Rozália. Mencser Ferenc és Róssa Sva. Börcsök Szilveszter és Szűcs Mária, Kothencz József é« Sebők Edit, Balogh Beinedek és Perlaki Piroska, Csordás Zoltán és Tóth Irén Anna, Bránylk Zoltán és Kothencz Klára Kamiin. dr. Szilágyi István Géza és dr. Bod Margit Zsuzsanna, Kovács Pál aándor és Kiss Hajnalka. tlr. Kormcndy László és dr. Takács Katalin, házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Tótih Lajosnak és Gróza Zsófia Ilonának Edit, Gyuris Ernőnek és Komlóssy ívának Patrícia Andrea, Csiszár Lászlónak és Kopasz Klárának Adrienn Katalin, Tóth Lászlónak és Daorta Ágnesnek Gábor, Tóth Illés Bélának és Fekete Klára Annának Szlmonetta, Federer Imrének és Orczy Gabriella Juditnak Gabriella Petra. Kalmár István Gergelynek és Csiztk Évának István Gergely, Csaba Miklósnak és Szénasl Anna Irénnek Andrea, Juhász Károlynak és Bomhányi Eszternek Attila Csaba, Elek Péternek és Bcde Máriának Zsolt, Kovács István Bélának és Szabó Katalinnak Krisztina, Kerekes Sándornak é9 Ambrus Gizella Ibolyának Leander Attila, Tóth Jánosnak és Gál Mária Magdolnának Máté István, Csabai Lajosnak és Farkas Annának Lajos, Martinidesz András Józseínek és dr. Tóth Gabriella Máriának Zsófia Gabriella. Mári Sándor Istvánnak és Ujj Emília Annának Anikó, Oláh István Józsefnek és Nyvelt Györgyimét Csaba László, Német Ernőnek és Faragó Zsuzsannának Dániel, Dobrovich László Sándornak és Ágoston Eva Máriának Balázs. Bölcskei Lászlónak és Péter Gizellának Zsolt, Táborosi Lajosnak ós Lakó Rozália Veornlkának Tamás, Hágelmann Endrének és Bazteleczki Ágnesnek Zsombor Endre, Szén istvgn Tibornak és Bába Jttllanna Borbálának Kinga, Horváth Istvánnak és Zádori ibolyának Ágnes, Ladik Mihálynak és Szemerédi Aggta Gizellának Mihály Péter. Magda Antalnak és Varga Jolánnak Aaltá. Buiiás Fomnenek és s>mon Katalinnak Ferenc. Toldi Jenő Miklósnak és Tóth Zsuzsannának Taimás Róbert, FoCsaládi események dor Bálnak és Balog Ilonának Krisztián Pál, Nagy Pétornek és Jenovad Klárának Róbert, Farkas Mihálynak és Csúri Irénnek Irén. Forrás Lászlónak és Török Katalinnak László, Mészáros Józsefnek és Börcsök Eva Juliannának Balázs József, Szokol Dezsőnek és Ludányl Máriának Mónika Beáta, Vess Imre Antalnak és Holik Etelka Erzsébetnek Zsanett Barbara, Dargö Ferencnek és Jenei Katalin Erzsébetnek Eszter. Lehoczki Bélinak és Falkensteln Borbála Erzsébetnek Andrea Tímea, Csókási Istvánnak és Sütő Annának István, dr. Farkas Árpád Károlynak és Molnár Ida Ilonának Éva, Szűcs Lászlónak és Zsombert Erzsébetnek Ildikó. Szűcs Lászlónak és Zsemberl Erzsébetnek Andrea, Sárközi Józsefnek és Szabó Ilona Katalinnak Melinda, dr. Antal Albertnek és dr. Szabadi Flórának Tímea. Imri Miklósnak és Hoff Zsuzsannának Ildikó, Dimovics Jánosnak és Seros Erzsébetnek Krisztina, Kiss Tamásnak es Jonecskó Zsuzsannának Beátia, dr. Kicsi Jenőnek és dr. Keller Emese Juliannának Jenő Gábor. Németh Lajosnak és Jakus Mária Magdolnának Zsolt. Ördög Istvánnak és Ba« lassy Évának Éva Piroska. Tóth Mihálynak és Herédi Margitnak Ildikó Judit. Balta Bélának és Susla Évának Szabolcs, Elek Sándor Gyulának és Szabó Judit Évának Ádám Tamás, Baranyai Tibornak és Tomhácz Adrienn Máriának Lilla Adrienn, Papn Lászlónak és Korom Máriának Teofil. Szabó CJdön Lászlónak és Sával Anikónak Zsolt Gdön, Rostás Bélának és Apró Krzsóbettwk Krisztina Anna, Pauiik Gusztávra k ús Lala Évának Gábor, Bálint szilveszternek és Szalsl Máris Honának Csaba Szilveszter. Börosök Imrének és Sánta Erzsébet Ibolyának Norbert, Acsal-Varga Mátyásnak és Bende Jolánnak Károly. Márkus Györgynek és Kakuk Irén Erzsébetnek György. Gombos Károlynak és Vtsnyei Máriának Károly, Katanich András Ferencnek és Páncslty Katalinnak Katalin, Nagy Ernő Sándornak és Lukács Ilonának Enikő, Pápai Istvánnak és Bakonyi Évának Gábor, Rácz Mihály Józsefnek és Bordás Máriának Hajnalka, dr. Monori Bulcsnak és Kósa Martának Mariann Anita. Szécsi Imrének és Kocsis Rózsa Zsuzsannának Imre, Retek Mihálynak és Németh Ibolya Katalinnak Mihály Attila, Tóth Mihálynak és Vidács Rozáliának Mihály, Mezei Sándor Józsefnek és Aradi Ilona Etelkának Sándor András. Leichter Akos Sándornak és Doktor Anikónak Balázs, Tanács Vincének és Tarsoly Jullanának Ildikó Szilvia, Tihanyi Lászlónak és Tornán Piroskának Bernadett, Nagy Lajosnak és Szabó Eva Máriának Lajoa. Kónva Lászlónak és Belovni Máriának Attila. Pánal Sándornak és Farkas Erzsébetnek Erzsébet Katalin. Marosi Jenő Lászlónak és Mnlnár Jolánnak Andrea, Széozi Józsefnek és Vass Julianna Teréziának Julianna Anita, Borbola Józsefnek és Farle Mária Margitnak Katalin, Vasa Zoltán Józsefnek és Csaoó Irénnek Zoltán, Varga Pálnak és Kovács Máriának Marta nevű gyermekük született. HALALOZAS Antal Jánosné Márton Mária. Börcsök Lajos, Mihály Józsefné Göbölyös Piroska, Pataki Bálintné Herceg Ilona. Mojzes Sándorné Horváth Mária, Agócsi András, Csányi István, Llntay Ferenc János, Csúri Gyula, Dómján Bálint János, Kancsár Mthályné Pelllon Ilona, Hódi József, Kovács Imréné Tatár-Kls Erzsébet Eszter, Juhász Józsefné Budai Veronika, Boncaik Sándor, dr. Horváth Imre, Jenőfalvi Dezsó, Gajdács Józsefné Tanács Rozália, imri Györgvné Száz Mária. Rácz Ferenc, Fekete Ferencné Qyurmán Erztebet, Hadnál Sándorné stefán Anna, Ladányi Benedek fMza. Seághy Miklós Bertalanná Király inna. Rovó Ferenc, Tőzsln István. Bárkányi Sándorrá parsai Mária. Kertész Lajoa Lászl iné Bak Margit. Széles Jánosné Varga Ilona, Gurtcat Láazlóné Engl Mária. Szécsi János, Nagy Andrea Franciska meghalt. gyorsabb növekedésre képes, mint amilyen ütemben a vírus terjed a belsejében. E tulajdonság felismerése alapján mikroszkóp alatt leoperálnak a tenyésző csúcsról egy 0,2 milliméternyi részecskét. Ez ugyanis igen nagy valószínűséggel vírusmentes. Ezután élesztgetni kezdik a növényparányt. Sterilizált kémcsőbe kerül, ahol megfelelően előkészített táptalaj várja a fejlődéséhez szükséges szervetlen sókkal, vitaminokkal, különböző hormonokkal és szénforrásként cukorvegyülettel. A kémcső tetejére pedig fényáteresztő porofilmet helyeznek, hogy teljesen steril körülmények között induljon meg a fejlődés. Ezután a tenyésztőkamrába kerül a zsendülő hajtás, ahol hatnyolc hét alatt mintegy 2— 3 centiméteres nagyságú nővénnyé fejlődik. Ezután következik a növény fejlődésének legkritikusabb szakasza: üvegházba, más néven „izolált házba" kerül a virág. Itt ls megteremtik számára a legoptimálisabb körülményeket: megfelelő táptalaj, páratartalom és hőmérséklet várja. Még a levegő is megszűrve érkezik hozzá. Végül konténerekbe kerülnek a megfelelő méretet elérő virágcsemeték. A kiültetés után még egyszer ellenőrzik vírusmentességüket, majd három hónaponként megismétlik a próbát. Ha mindezek utén mégis vírusra utaló nyomokat találnak, megsemmisítik a növényt. Az sem mindegy, hogy honnan nyerik a merisztéma csúcsot. Az „anyaságra" kijelölt növényeket úgynevezett hőkezelő kamrában nevelik. A 37 fokos hőmérséklet hatására a merisztéma csúcs az átlagosnál nagyobbra növekszik, és még nagyobb előnyre tesz szert a vírussal szemben, a vírus pedig behozhatatlan hátrányba kerül. így szaporítják a szuperelit dugványokat. Kereskedelmi forgalomba már csak a növény harmadik generációja kerül. Magyarországon az 1970-es évek elején kezdtek kísérletezni a lombikvirágok nevelésével, és napjainkban már teljes a nagyüzem. A tenyésző csúcsról történő szaporítást elsősorban' a dísznövény-termesztésben használják, de más növények merisztéma szaporítására is folynak kísérletek. Az Iparszerű dísznövénytermelési rendszer 36 partnergazdasága, amelynek az Óbuda Tsz a gesztora, már évi 12 millió szál hibátlan, merisztéma szaporítással termesztett szegfűt küld a hazai és a külföldi virágüzleteknek. Rajkó Erika