Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-22 / 222. szám

•" AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 69. évfolyam 222. szám 1979szaptember 22„ szombat Ára: 1,20 torint KeveseU utas - több áru \ ' 0 Vasútigazgatósági tanácskozás Szegeden Kulturált utasforgalom, biztonságos áruszállítás. Ennek a két fontos alapgondolatnak a jegyében tartott tegnap, pénteken délelőtt szakmai tanácskozást a MAV Szegedi Igazgatósága. A főbb szolgálati helyekről közel százan érkeztek az igazgatóság félévi gazdasági munkáját és az előttüK álló feladatokat elemző találkozóra, melynek megnyitóját Balogh József, a vasúti pártbizottság titkára tartotta, üdvözölve a megjelenteket, köztük az MSZMP Csongrád megyei bizottságának képviseletében Horváth Gyulát. Lovász Lázár vasútigazgató értékelte az eddigi gazdasági eredményeket. Kiemelte, hogy összességében eredményes félévet tudhat maga mögött a vasútigazgatóság kollektívája, amit jól érzékeltet, hogy hosszú idő óta először sikerült az első féléves tervet maradéktalanul teljesíteni, amely a jelen esetben 103 százalékos volt A további jó munkát akadályozó negatív jelenségekre tért ki azután. A személyszállítással kapcsolatban egyebek közt rámutatott hogy a tavalyihoz képest 5,9 százalékkal csökkent az utaslétszám annak ellenére, hogy az utasok által megtett kilométer növekedett. A rendkívüli utazások megszervezése, így például az építőtábort és egyéb különvonatok beállítása rendben történt ez azonban nem volt elegendő a napi utasszámcsökkenés ellensúlyozásához. Az utasokat „vissza kell csábítani" a vasúthoz, hangsúlyozta az igazgató, s indoklása a jelenlegi helyaetben rendkívül figyelemre méltó: a személyszállítás energiafelhasználása egy utasra 40 százalékkal kevesebb, mint a személykocsinál, és 60 százalékkal a közúti szállításnál. Mindez persze nem elegendő ahhoz, hogy az utasoknak nagyobb kedvük legyen vonatra ülni, ha a menetrend betartását nem mindig tudják garantálni. A vonatok késési átlaga, ha késtek egyáltalán, több volt mint 54 perc, amelyet azonban nagymértékben növeltek a külföldi vonatok, míg a hazai szerelvényeknél a késési átlag 23 perc volt. A további jobb munka érdekében szükséges a menetrendi fegyelem pontosabb betartása, a személyszállítás körülményeinek további javítása, és nagy gondot kell fordítani az utas tájékoztatás javítására is. Nem fordulhat elő olyan eset például, hogy egy utas nem tudván egy csatlakozó vonat megszűnéséről, ottxeked ez közbeeső állomáson. Már lapunkban is írtunk róla, hogy a MÁV legnagyobb erőpróbája az öszi szállítás. Bár az első félévben teljesítették a szállítási tervet, július—augusztusban már elmaradásban voltak az igények mögött A feszültségeket elsősorban az okozta, hogy kevés a szállításra használható tehervagon. A rendelésre ki nem állított kocsik száma meghaladta a 14 ezret, ami azt jelentette, hogy 42 százalékkal haladta meg a tavalyi elmaradást. A tranzitszállítást 98,2 százalékra teljesítették, míg az irány- és célvonatok indítása és fogadása 2,8 százalékkal maradt el a tavalyitól. Ennek oka az volt, hogy a korábban nagy mennyiséget kitevő kavics szállítása a dunavecsei bánya leállása miatt elmaradt. A rendkívül nehéz feladatok megoldása érdekében a szegedi vasútigazgatóság nagy gondot fordított a; vasúti kocsik kihasználásara. Kedvezőtlen azonban, hogy a kocsik állásideje növekedett. Ez elsősorban annak rovására írható, hogy minden erőfeszítés ellenére nem sikerült elérni az együttműködő vállalatokkal, vagonfogadókkal, hogy a rakodási időt csökkentsék. Különösen szembetűnő, 'hogy a kisállomásokon a vagonállásidő több mint 25 óra átlagosan. A munkaerőhelyzetről szólva örvendetes tényként említette a vasútigazgatóság vezetője, hogy az országos helyzettől eltérően, a szegedi igazgatóságnál nőtt a fizikai dolgozók létszáma. A soron következő feladatokról szólva felhívta a figyelmet, a személyszállítás kulturáltságának és a menetrendszerűség minél szorosabb, következetesebb betartásának fontosságára, valamint a vonatok tisztaságának fokozására. A további őszi áruszállítási feladatokkal kapcsolatban egyebek között arról beszélt, hogy év végéig 4 millió tonna árut kell eL szállítani, melynek legnagyobb részét a cukorrépa teszi ki, 750 ezer tonnával, emellett pedig 11 ezer vagon zöldség-gyümölcs, 40 ezer tonna napraforgó elszállítása vár a MÁV dolgozóira. Szükségesnek mutatkozik a vagonállásidő további csökkentése, amelyért sokat tehetnek a fogadóállomásokon, a hétvégi, szombat—vasárnapi kirakodás bevezetésével és szorgalmazásával is. Elsőrendű kötelességként említette, a korábbinál takarékosabb energiafelhasználást, és a balesetmentes munkavégzést, mint alapkövetelményt. Ezt kővetően a vasútigazgatóság különböző területén dolgozó szakemberek mondták el. mit tehetnek ennek érdekében. Verseny és egyéniség A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése A Szakszervezetek Országos Tanácsa a munkahelyi nevelőmunka kérdéseit vitatta meg pénteki ülésén, amelyen Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is részt vett. A vállalati kollektívák valóban jól csak akkor tudnak dolgozni, ha mindenütt építenek a dolgozók önbecsülésére és felelősségérzetére, a példamutatás vonzerejére — hangsúlyozta tájékoztatójában Virizlay Gyula, a SZOT titkára. A munkahelyi nevelőmunka egyik fontos feladata, hogy segítse egyes több évtizedes helytelen beidegződések, szokások megváltoztatását A versenyszervező munkában is közelebb kell kerülni a dolgozókhoz, az 6 egyéniségük, képességük a legdöntőbb a munka módszereinek kialakításában, a munkafelajánlásban és annak teljesítésében. A szocialista munkaverseny szervezésében sajnos ma még nem mindenütt foglalkoznak kellőképpen egyénileg a dolgozókkal. Az sem mindig világos egy-egy kollektívában, hogy annak egyegy tagjára külön-külön milyen feladatok hárulnak. Pedig enélkül számon kérni, segíteni, értékelni nem lehet kellőképpen a versenyvállalások teljesítését. Sajnálatos, hogy a szocialista brigádok egy része befelé fordul, nem mindig vállalkoznak arra, hogy fölemeljenek magukhoz olyan embereket, akik a fegyelemben, a magatartásban, hozzáértésben el vannak maradva. Ennek szükségességéről mindenütt meg kell győzni a szocialista brigádokat A vitában felszólalt Győri Imre, az MSZMP KB titkára is. ö, s a vitában többen mások sürgették: legyen nagyobb becsülete a jól végzett munkának, a béremeléseknél ne helyezzék egy 6orba a lustákat, a fegyelmezetlenekét azokkal, akik becsületesen dolgoznak. Minden jó kezdeményezést magas erkölcsi rangra kell emelni, s kötesessége a vezetésnek, hogy ezek érvényesítését támogassa. A legjobb szánádékkal indított mozgalmat is lejárathatják, ha azt nem kísérik állandó figyelemmel, s egy-egy akadály esetén nem nyújtanak azonnali segítséget. A második napirendi pontként Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese a SZOT két ülése között végzett munkáról számolt be. ]Az Akadémián j Befejeződött a jubilesiiii külföldre toáoísáiiyes taoácskezás A harmadik szekció ülésével pénteken, tegnap véget ért a magyar—szovjet tudományos es műszaki együttműködés három évtizedes jubileuma alkalmából rendezett ülésszak a Magyar Tudományos Akadémián. 'Elsőként Ezrasz Asztratovics Aszratjan akadémikus számolt be a neurofiziológia időszerű kérdéseiről, majd megkezdődött a „Genetikai tartalékok hasznosítása a mezőgazdaságban" című előadássorozat. Tamássy István akadémikus a magyar me-. zőgazdaság genetikai tartalékairól szólva egyebek között hangoztatta: a népgazdaság, s ezen belül a termelés minden ága megkívánja a termésbiztonságot. Ennek érdekében genetikai és nemesítést kutatásainkban közösen együttműködve törekedni kell a növények immunitását meghatározó genetikai sajátosságok feltárására is. Szólt arról is, hogy a mezőgazdaság termelése már hosszabb idő óta évente átlagosan mintegy 3 százalékkal emelkedett, ami európai szinten is jó eredmény. Erre alapozva az élelmiszeripari termelés évente 5—6 százalékkal hő, a lakossag élelmiszerellátása pedig fokozatosan javul. Természetesen az eredmények , elérésében a genetikai tartalékok jobb felhasználása mellett nagy szerepük volt és van a magyar mezőgazdasági s/iakembéreknek is, akik közül sokan a Szovjetunióban szereztek szakmai képesítést. Mindez hatalmas szellemi kapacitás. amely a műszaki és tudományos fejlődés követelményeinek megfelelően- évről évre növekszik. Az akadémikus előadását követő hozzászólásokkal véget ért a harmadik szekcióülés, s egyúttal befejeződött a jubileumi ülésszak is. Tegnap, pénteken elutazott Budapestről a magyar—szovjet tudománvos együttműködési egyezmény aláírásának 30. évfordulóját köszöntő eseménysorozaton részt vett szovjet delegáció vezetője. Pjotr Nvikolajevics Fedoszejev akadémikus, a Szovjet— Magyar Baráti Társaság elnöke. a Szovjet Tudományos Akadémia alelnöke. Szerszámgépeket, gépalkatrészéket és a közúti járművekhez való fékszerelvényeket gyárt a SZIM Karcagi • Gépgyára. Termékeik döntően hazai alapanyagból készülnek, tőkés és szocialista országokba ls exportálnak. Tanácse'ítöki értekezlet a FarSamenífsen Borbándi Jánosnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetéséve! tegnap, pénteken értekezletet tartottak a Parlamentben a fővárosi, megyei tanácselnökök. A tanácskozáson részt vettek a budapesti, valamint a megyei pártbizottságok gazdaságpolitikai titkárai is. A résztvevőket Madarasi Attila pénzügyi államtitkár és Bíró Ferenc, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese tájékoztatta az 1930 évi terv- és költségvetés irányelveiről, az 1980. évi szabályozási rendszer módosításáról. Pecsenyebárányok exportra A szik hasznosítása Rég látott esőt a balástyai határ. Ha elmegy egy traktor a keskeny kövesúton, oldalt az útpadkán akkora port ver a kereke, hogy negyedóráig kavarog a levegőben. A szikes legelőn sárgjára sült a fű. Türelmesen bandukolnak rajta a Móra Tsz birkái, csacsi kolompol köztük, csajhos puli őrködik, nehogy a háztájiba tévedjenek a gyapjasok. Száraz időben reggel ötkor indul legelni a nyáj, ha nagy a harmat, hét óránál akkor sem várnak tovább. Minimális idén a szalmatermés: amikor csak lehet, legelőre hajtják a nyájat, maradjon az alomszalma télre. A takarmány 40 százalékkal kevesebb a vártnál, ez is a legeltetés mellett szól. A legelő kétharmada olyan, hogy egyéb állattal nem tudnák hasznosítani. Egyötöde vetett fű, felújított legelő, a többi egyéves vetett legelőtakarmány. Bitó István és négylábú segítőtársai figyelik a nyájat Környezetet kímélő mezőgazdasági vegyszerek A környezetet kímélő új mezőgazdasági vegyszerek és hatóanyagok kifejlesztéséről, a kísérletek eredményeiről adott számot a Budapesti Vegyiművek pénteki növényvédőszer-tanácskozása. Ez volt a vállalat fiataljainak kezdeményezésére rendezett tudományos beszámolósorozat kilencedik tapasztalatcsere-találkozója a mezőgazdaság kemizálási kísérleteit végző szakemberekkel, és a nagyüzemi gazdaságok új iránt érdeklődő fiataljaival. Különösen nagy érdeklődést keltettek a gyár új csávázószerei. A nagyüzemi gazdaságok az üj csávázószerrel a legnagyobb területen termesztett növényeik — búza, kukorica, borsó, szója — vetőmagvédelmét oldhatják meg az eddiginél gazdaságosabban és biztonságosabban. Biztató eredményekről számoltak be a gyár szakemberei az alma és a szőlő védelmére, a borsó, az őszi búza és a rizs gyomirtására alkalmas újabb készítményeik kifejlesztésében is. A mezőgazdasági szakembereknek a vitában elhangzott észrevételei sok hasznos információt szolgáltattak a vállalat VI. ötéves tervének előkészítéséhez. a fejlesztés és a termelési program kialakításához. Négy telepen helyezték el a birkákat: háromban az anyajuhok vannak bárányostól, a negyedikben, a központi majorban a hízóbárányok. A sok birkát kevés ember gondozza: a takarmányosokkal együtt 27-en vannak. Egy gondozó 300 anyajuhot lát el. A téesz számára munkabérigényes ágazat a juhászat, ez a juhászoknak nyilván azt jelenti, sok munkával, de jól lehet keresni. Bonyolultnak tűnik a juhászok bérezése, szinte társtulajdonosai a rájuk bízott állatoknak. Havonta birkánként 5 forintot kapnak. Ezenkívül a gyapjú 10 százalékát, amit a téesz 90 forintos kilogrammonkénti áron visszavásárol. A leválasztott bárányoknak 10 százaléka a gondozóé, amit 42 forintért vált meg kilónként a szövetkezet. Minden 106 b.rka után 6-nak az átlaghaszna és 6-nak a bundája nyísárkor a gondozót illeti meg. összesítve mintegy 6000—6200 forintos átlagkereset jön ki ebből. A munka pedig: vasárnap is. ünnepnap is legalább napi tíz óra. nem is a legtisztább, legkényelmesebb fajtából. Galbács László juhászati ágazatvezető elmondta. 4000 törzskönyvezett merinó anyajuha van a Móra Termelőszövetkezetnek. Ha elhull közülük, a pecsenyének szánt ' bárányok közül pótolják. Körülbelül 1000 tejesbárány van jelenleg, 1100 hízóbárány pedig már önetetőből eszegeti a tápot, rostélyos iászolból húzkodja a szénát, hogy meghízzon határidőre. Napi 200—250 gramm súlygyarapodás az ..előírás". A pecsenyebárányokat tőkés exportra szárták. kemény valutáért. 80 százalékát élve viszik Olaszországba a nagyobb testűeket levágják. húsukat Svájcban "ásárolhatják meg az ottani fogyasztók. A Móra Termelőszövetkezet iuhászatára épületekben, egyéb eszközökben mintegy 20 millió forintot ruháztak be. Ez 1 milliós értéket ad, ami nem túl nagy. de biztonságos haszon. Kiegyensúlyozott ágazat a Móra Tsz hihászata. amely bizonyos fokig az időjárástól jobban függő növénytermesztés ingadozásainak pénzügyi hatását is képes ellensúlyozni.