Délmagyarország, 1979. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-18 / 218. szám

Keáa, 1970 szepfemTier 18. 3 A Duna-parti két új szi ünnepé yes alapkoSetétsle A magyar—osztrák ide­genforgalmi egyezmény és hitelkonstrukció részeként két osztrák cég kivitelezésé­ben megkezdődött a pesti Duna-part két új szállodá­jának építése. Vasárnap ün­nepélyes aktus — alapkőle­tétel — szüneteltette rövid időre az építők munkáját. Az ünnepségen részt vett Sághu Vilmos belkereske­delmi miniszter, dr. Josef Staribacher osztrák keres­kedelmi és iparügyi minisz­ter, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke és Johann Josef Dengler, Ausztria magyarországi nagykövete. Ott voltak a szállodák beruházóinak és üzemeltetőinek képviselői, a két osztrák cői vezetői és munkásai. Sághy Vilmos rövid be­szédben emlékeztetett a két ország közötti gazdasági, kulturális és idegenforgal­mi kapcsolatok gyors fejlő­désére. Tavaly megállapo­dás született arra, hogv mintegy 300 millió dolláros osztrák hitellel és részben osztrák közreműködéssel bővítjük idegenforgalmunk fogadóképességét. A megál­lapodás első állomása az épülő két szálloda, amelye­ket még több követ, nem­csak a fővárosban, hanem vidéken is. Josef Staribacher ugyan­csak a kapcsolatok erősödé­sét hangsúlyozva utalt a most aláírt, tíz évre szóló magyar—osztrák kooperációs megállapodásra, és szólt az idegenforgalmi egyezmény számukra előnyös hatásai­ról. A ikét szálloda közül a Roosevelt' tér déli oldalánál, a Hotel Budapest Fórum 1981. októberében készül el, míg a szomszédban a MA­LÉV és a Pannónia közös szállodájának átadására 1982. áprilisában kerül sor. (MTI) AtaMny hatékonyságáról A takarmányozás haté­konysága a különböző ele­mek, vegyületek hozzáadásá­val növelhető — ez a köz­ponti témája annak az orszá­gos tanácskozásnak, amely hétfőn kezdődött Balatonfü­reden. A kétnapoa eszmecse­rén a mezőgazdasági kemi­zálási szolgálat szervezésében gyarkorló mezőgazdászok, vegyipari és agrárkutatók mondják el véleményüket, tucománvos tapasztalatukat. Dr. Németh Lajos, az Or­szágos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség főigazgatója elmondotta töb­bek között, hogy hazánk ál­lattenyésztése dinamikusan fejlődik, az egy főre jutó hústermelésben világviszony­latban az élen járunk, ugyan­akkor erősen kifogásolható a takarmányok minősége. Sok még a tennivaló a takarmá­nyozás hatékonyságának nö­velésében. E tennivalókhoz adtak hasznos útmutatást a megjelent kutatók. Az első szakmai nap a BNV-n Szegedi cipők, vásárhelyi kötöttáruk új modelljei A közönségnapok után — két és fél nap alatt 203 ezer látogatót fogadtak — hétfőn megkezdődtek az őszi BNV dolgos hétköznapjai. Az első szakmai napon egyebek között az újjászer­vezett bútoripari egyesülés tagvállalatai találkoztak a kereskedelmi partnerekkel. A játékgyártók és kereske­dők szakmai napján érté­kelték a játékgyártás fej­lesztésére hozott határoza­tok végrehajtását, ismertet­ték A csaknem 300 millió forintos beruházással bővü­lő, korszerűsödő játékipar gyártmány fejlesztési és egyéb eredményeit, amelyek között kétségkívül kimagas­ló a vásáron kötött megál­lapodás: egy amerikai cég egymillió dollárért rendelt a Politechnika Ktsz népszerű bűvös kockáiból. A tervezettnél 20 száza­lékkal több volt a nevezés a Kiváló Áruk Fóruma őszi pályázatán, amelyen végül 47 gyártó 113 termékét ta­lálták méltónak a megkü­A Minőségi Cipőgyár jövő esztendőre ajánlott női cipőit so­kan megnézik a kiállításon. Egyelőre a férfiak örömére szolgál, mivel üzletekben még nem kapható. Dc nem tart sokáig az öröm, 1980-ban sorozatban gyártják a legszebb modelleket lünböztető jelzés használa­tára — jelentette be a KÁF titkárságának oklevél­kiosztó ünnepségén. Elmon­dották egyebek közölt, hogy most első ízben minősítettek kiválónak lábbelit — a Du­na Cipőgyár strapabíró Rolly gyermekcipőjét — és ugyancsak elsőként került a kiváló kategóriába televízió­készülék. az Orion energia­takarékos Uranus típusa. Az A pavilonban, ahol a könnyűipar mutatkozik be, sikeresnek mondható a Mi­nőségi Cipőgyár és a Kád­mezővásárhelyi Divatkötött­árugyár kiállítása. Mind a két Cég a ma is gyártott termékei mellett fölsora­koztatja a jövő esztendőben gyártásra kerülő új modell­jeit. A Mino női cipői a fe­kete és a piros színeket tartja követendőnek, s a ci­pellők sarka továbbra is magas marad. A martfűi Tisza Cipőgyár viszont a könnyűipari pályázaton harmadik díjat nyert ..öcsi" fantázia névre keresztelt — s ha kéri a kereskedelem, jövőre gyártandó — prakti­kus cipőit ajánlja a gyere­kek és természetesen szüle­ik figyelmébe. A HÓDIKÖT ugyancsak bemutat olyan termékeket, amelyeket a következő esz­tendőben kínálnak a keres­kedelmnek. Minden bizony­nyal a hölgyek örömére szolgál, hogy megjelenik a „Buclerino" fantázia néven gyártásba vett hazai bouclé termékcsalád. Ez a super wasch eljárással készített, kevert gyapjúáru mosógép­ben is tisztítható. A gazdaságirányítás egyik nélkülözhe­tetlen módszere a kivételezés; van­nak általános, elvileg mindenkire, minden gazdálkodó egységre érvényes sza­bályok. rendelkezések, előírások, és vannak — méghozzá szép számmal — a kivételek. Az általános szabályok ez esetben is ér­vényesek, ám betartásukhoz több-keve­sebb központi segítséget, közvetett vagy közvetlen támogatást kapnak a vállalatok. Hogy miért a kivételek sokasága? Mert a kivételezettek — úgymond — speciális helyzetben vannak. Olyan helyzetben, ami­kor képtelenek betartani az általános sza­bályokat. Például: hosszú távú. államközi megegyezésben szebályozott exportkötele­zettségeknek kell eleget tenniük; vagy: rögzített áras, alapvető fogyasztási cikke­ket kell előállítaniuk, amin — ahogy mon­dani szokás — a ..hideg vizet" sem keresik meg... Vagy: megfelelő indokolással bi­zonygatják, hogy krónikus létszámgondok­kal bajlódnak, ezért tisztelettel kérik — vagy éppen szokásjogként elvárják —, hogy mentsék fel őket bizonyos munkaügyi szabályok betartása alól. A kivételezett eseteknek se szeri, se száma, s persze' az indokok is sorakoztathatók, szinte vég nél­kül. Van azonban egy közös jellemzőjük: a gazdasági szabályozó rendszer bírálata. Nem általában történő bírálata. hanem csak az adott egyedi és éppen ezért spe­ciális helyzetre, illetve vállalatra vonatkoz­tatva. Mindenki, aki preferenciákért kilin­csel, mentesítéseket követel, általában el­ismeri a szabályozó rendszer alkalmassá­gát, csak éppen a saját vállalatára nézve alkalmatlanok ezek, vagy azok a szabá­lyok. S mert ez hovatovább általános je­lenség, az ember könnyen juthat arra a meggyőződésre, hogy a gazdasági szabá­lyozó rendszer, úgy, ahogy van — rossz Való igaz: minden helyzetben tökélete­sen működő szabályozó rendszír nem léte­zik. Következésképpen, bizonyos esetek­ben elkerülhetetlen az egyedi szabályozás, ha úgy tetszik, a kivételezés. De nem olyan mértékben, ahogy ez nálunk az elmúlt években gyakorlattá vált. Mert miközben vállalatok tucatjai létszámgondokra, vagy más, munkaerő-gazdálkodási bajokra hi­vatkozva a munkaügyi szabályok alóli mentesítést szorgalmazzák, vagy például beruházásaik egyedi elbírálásáért kővete­lődznek. mindenki tudja, hogv. rengeteg a tennivaló a racionálisabb létszámgazdálko­dás érdekében, hogy rendkivül fellazultak a munkateljesítménnyel kapcsolatos köve­telmények, vagy hogv gyakorlatilag fel­táratlan, kiaknázatlan tartalékok rejlenek a beruházások megszervezésében. 'És ugyanígy/: miközben szinte megállíthatat­lanul sokasodnak a bérprcferencia iránti igények, kérelmek, évről évre azt kellett tapasztalni, hogy növekedtek a vállalati bértartalékok. Az ilyen és ehhez hasonló anomáliák példatára is bővíthető jóformán tetszés szerint. Ezért is született a központi dön­tés: a jövőben a gazdaságirányítás általá­nos szabályai alól való kivételek csak va­lóban indokolt, tehát csak valóban kivéte­les esetekben alkalmazhatók. Született ez a döntés feltehetőén azért is. mert a mai kivételezettek mellett szép számmal 'van­nak olyan vállalatok is — s talán nem vé­letlen. hogy éppen a legjobbak, a méltán leghíresebbek és a legeredményesebbek —. amelyek mindenféle segítség nélkül, csak az általános szabályokhoz igazodva, azok lehetőségeit kihasználva gazdálkod­nak, a szó valódi értelmében. S milyen furcsa ..., vagy éppen termé­szetes?.... hogy többnyire ezeknél a vállalatoknál található a legrango­sabb, a legeredményesebb, következéskép­pen a legelismertebb vezetőgárda. Műkö­désük és eredményeik titka csak az lehet, hogv szakmailag magas színvonalon műve­lik az irányítást, ök azok. akik a szabá­lyozó rendszer adta lehetőségeket felisme­rik és — mert értenek a szakmájukhoz — a rendszerben rejlő lehetőségeket nem ép­pen lebecsülendő eredménnyel használják ki. ök azok, akik meggyőző módon bizo­nyítják. hogv minden szabály, minden elő­írás csak annyit ér, amennyit megvalósíta­nak belőle, s hogy a legtökéletesebbnek hitt szabályozó rendszer is csődöt mond­hat. ha hozzáértés, ha szakértelem nélkül alkalmazzák. Vagyis a szabályozó rendszer csak eszköz, csak lehetőség: a hozzáértő ember nélkül mi) sem ér. S okkal felté­telezhető, hogy sokan, sok helyütt bizony híjával vannak e szakmai tudásnak. S ahol a tudás csődöt mond. ott következik a harc a kivételes bánásmód elismertetésé­ért. A legnagyobb gond pedig, hogv e ki­vételek anyagi fedezetét végsősoron azok­nak kell előleremteniök. akik nem óhajta­nak beállni a kivételezettek sorába. Vértes Csaba Kutatás a szeg Az MSZMP városi bizott­sága a párt XII. kongresz­szusa előtt részletesen fog­lalkozik a különböző társa­dalmi osztályok, rétegek helyzetével, többek között az életmód jellegzetességeivel is. Az elmúlt években ke­rült sor a szegedi termelő­szövetkezeti tagok életmód­jának, életkörülményeinek empirikus, szociológiai vizs­gálatára. Ezekben a napok­ban újabb kutatás kezdődik a szegedi nagyüzemek fizi­kai dolgozóinak körében, amely elsősorban a Szegeden, foglalkoztatott munkásak Acs s. sandor felvételei A nóDIKÖT legújabb gyapjűanyagait szériában készítik az új esztendőben. Öriási előny: mosógépben tisztitható a bouclékardigán és -pulóver Üzemgazdászok tanácskozása Tegnap, hétfőn Győrött megkezdődött az iparstatisz­tikusok és üzemgazdászok hagyományos vándorgyűlése. Elsőként Háry Béla, a Győr­Sopron megyei pártbizottság első titkára köszöntötte a résztvevőket, majd Nyitrai Ferencné államtitkárnak, a Központi Statisztikai Hiva­tal elnökének vezetésével megkezdte munkáját a há­romnapos vándorgyűlés. A plenáris ülés bevezető elő­adását Huszár István, az MSZMP Politkái Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese írásban küldte meg a vándorgyűlés résztvevőinek, s ehhez Dre­cin József, az Országos Terv­hivatal elnökhelyettese fű­zött szóbeli kiegészítést. Az előadás és a kiegészí­tés kiemelten foglalkozott a népgazdaság 1980. évi fel­adataival. Ezzel összefüggés­ben hangsúlyozta: érvénye­sítenünk kell azt a követel­ményt. hogy a gazdaságo­san. jövedelmezően dolgozó, kezdeményező közösségek nagyobb előnyt élvezzenek, mint azok, amelyek kisebb eredményességgel dolgoz­nak. Az árrendszer megvál­toztatása révén az értékvi­szonyok most már a koráb­binál jobban kifejezik a népgazdaság érdekeit és cél­jait. A gazdaságirányítási munkában éppen ezért a korábbinál jobban lehet épí­teni a vállalati érdekeltség­re. az értékfolyamatok reá­lisan orientáló és kényszerí­tő hatására. életmódjának, élet- és mun­kakörülményeinek főbb jel­lemzőit kívánja megismer­ni. Szeged megyei Városi Tanács VB Művelődési Osz­tálya anyagilag támogatja a vizsgálatot. Jelentős segít­séget nyújt a József Attila Tudományegyetem is. Az előkészítő munkálatok során elkészült a kutatás koncepciója, megszerkesztet­tük a kérdőívet és kiválasz­tottuk a vizsgálatba bevont személyek körét. A Központi Statisztikai Hi­vatal adatai szerint 1977­ben Szegeden mintegy 25 ezer fizikai foglalkozású dol­gozott az' ipari üzemekben. Ezek közel 70 százaléka 10 szegedi nagyüzemben végez termelőtevékenvséget. A munkások körülbeiül kéthar­mada férfi, valamivel több mint egyharmada rőrtőlzo­zó. Igen magas a dolgozók között a bejárók aránya, csaknem 30 százalék. Természetesen, tlyen nagy számú egyént nem szükséges megkérdeznünk, ezért szű­kítettük a vizsgálat körét, öt szegedi 'nagyüzem: DÉ­LÉP, Káfcelgyár. Ruhagyár, Szalámigyár és Húsipari Vál­lalat, valamint a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat minden tizenkette­dik dolgozóját, 792 főt ke­resnek fel egyetemi hallgató kérdezőbiztosainak a követ­kező két hét folyamán. A ki­választás' véletlen módszerrel történt. A vizsgálat előkészítésével párhuzamosan megkérdez­tük a szegedi nagyüzemek 95 vezető beosztású dolgozójá­nak véleményét az üzemek­ben, tapasztalható munka­fegyelemről, az előírt mun­kaidő kihasználásáról, a munkahelyi légkörről, az üzemek szociális ellátottsá­gáról és a munkásművelődés lehetőségeiről. Tájékozód­tunk, hogy a vezető beosz­tású dolgozók tapasztalata alapján hogyan alakul a fi­zikai dolgozók közéleti ak­tivitása. Megkérdeztük, hogy tapasztalható-e az üzemi munkában a munkások mel­lékfoglalkozásának vagy me­zőgazdasági jellegű tevé­kenységének hatása. Kérdő­ívünkben kitértünk arra is hogyan alakul a vezetők véleménye szerint a fizikai dolgozók szabad idejének kihasználása. A munkásoknak szóló in­terjúalap összeállításakor ft- . gyelembe vettük a Dorozs­mán lakó munkások köré­ben végzett korábbi élet­módkutatás és időmérleg-fel­vétel néhány fontos tapasz­talatát is. A két előkészítő vizsgá­lat alapján a kutatás ki­tér a mindennapi élet mun­ka- és szabadidő-tevékenysé­geire. egy-egy hétköznap és munkaszüneti nap tevékeny­ségstruktúrája. a művelődési lehetőségek igénybevételének gyakoriságára, továbbá az üzemi demokrácia mindén­napos problémáira, a politi- ' kai és közéleti aktivitás kér­déseire, valamint a Sz.egéd­röl alkotott vélemény ala-, kulására. véaül az egészség és az életmód összefüggései­re. (, Az adatok feldolgozása, elemzése és értékelése után a Délmagyarország hasáb­jain szeretnénk visszatérni eredményeink ismertetésére. Papp Ignác— Szentirmai László t / I

Next

/
Oldalképek
Tartalom