Délmagyarország, 1979. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-07 / 183. szám

41 Kedd, 1979. augusztus 71 Bemutatkozik jgj a szovjet mezőgazdaság H tizen­ktleocedik város Csupaolaj/y napraforgó — Gépbemutatók Hegyei napok — Díjtalan belépés A Szovjetunió augusztus 14—26. között mezőgazdasági, élelmiszeripari és mezőgép­ipari kiállítást rendez a Bu­dapesti Nemzetközi Vásár­központ területén. A kiállításon bemutatják a azüz- és ugarlöldek müve­1 és bevételének 23 éves ta­pasztó latalt, a KGST-orszá­gok 30 éves együttműködésé­nek, s a szovjet mezőgazda­ság fejlődésének .utóbbi évti­zedben elért eredményeit. A bemutató 27 ezer kolhoz, 20 ezer szovhoz, 6 ezer gazda­ságközi egyesülés és agrár­ipari vállalat, továbbá 863 tudományos intézet tevékeny­ségéről ad faiajd tájékozta­tót A növénytermelés állatte­nyésztés. kertészet, erdészet vadgazdálkodás, természetvé­delem mellett helyet kap a kiállításon a könnyűipar textil ruházati cikk, gyer­mekjáték, bőr-, szőrmeáru és ajándéktárgy bemutatója is. és fajta szerinti megoszlásá­ról, a tej-, a hús-, a tojás­éi; a gyapjútermelésről, s néhány speciális nagyüzem eredményeiről. Érdeklődésre tarthat számot a törzsállat­tenyésztés szervezetének be­mutatása. 482 tenyésztelep, 615 szovhoz. 6415 kolhoz és állami üzem foglalkozik ne­mesítő munkával. A kiállí­táson láthatjuk majd több nagyüzem állattartó makett­jét és technológiai megoldá­salt, a tenyészmunka, s a feldolgozó tevékenység In­tegrációját. A szabadtéri be­mutatón Jó néhány állattar­tással kapcsolatos gép- és felszerelés kerül kiállításra. A látogatók tanulmányoz­hatják a kiváló szovjet búza, a 48—33 százalék olajtartal­mú napraforgó, a nagyhoza­mú cukorrépa, len, kender, gyapot és szubtrópusi nö­vényfajtákat. azok vetőmag­és szaporítóanyagát, vala­mint termesztési technológiá­jukat, termelési eredményei­ket. A kertészek érdeklődésére tarthat számot az 1529 zöld­ségtermesztésre szakosodott szovhoz és 100 speciális egye­sülés eredményeinek, szerve­zetének bemutatása. Szőlő-, gyümölcstermesztésre 1248 kolhoz és szovhoz szakoso­dott. A zöldség-gyümölcs fel­dolgozását 400 vállalat vég­zi. Ezen a részén a kiállítás­nak tájékozódhatunk az ál­lattenyésztés fejlesztéséről, céljáról, az állomány faj­A Szovjetunió 10. ötéves tervében fő feladatul tűzték kl az élelmiszerek minőségé­nek. biológiai értékének Javí­tását, a választék bővítését, s a csomagolás változatossá­gának növelését. A kiállításon élelmiszer­ipari . vállalatok sora mutat­kozik be termékelvei. Lát­hatók lesznek hús- és tej­ipari, valamint konzerv, éde6_ és sütőipari készítmé­nyek. A konzervipar többek között kész- és félkészétele­ket, levesporokat, befőtteket, dzsemeket, sűrítményeket, gyermekételeket, savanyúsá­gokat és teaféléket állít kl. A szörpök, borok és egyéb Italok széles választéka szin­tén érdekes tájékozódásra nyújt majd lehetőséget a lá­togatóknak, s> - • 1 1 A minszki, a harkovi, a vlagylmirl traktorgyár. a Május 1. Mezőgazdasági Gép­gyár. a rosztovl kombájn­gyár és még sok egyéb üzem küldi el gépeit, felsze­reléseit, hogy a magyar szakemberek ismerkedjenek termékeikkel. Láthatunk Ön­Járó és vontatott takarmány­betakarító kombájnt, önjáró kaszáló-préselő gépet, takar­mány- és bálarakodó gépet, különféle traktorokat, vonta­tókat, magtisztítókat, gyökér­takarnjány betakarító gépe­ket, mozgó szerelőműhelye­ket, mozgó laboratóriumokat, szerszámgépeket és egyéb gé­peket, berendezéseket, mű­szereket, mezőgazdasági fel­szereléssel ellátott repülőgé­pet és helikoptert * A megyei tanácsok, a tár­sadalmi szervezetek, a tudo­mányos egyesületek, s a nagyüzemek készülnek a ki­állítás megtekintéséig, és szervezik a csoportos látoga­tást. Megtervezték a megyei napokat a következőképpen: augusztus 14.: Szabolcs-Szat­már; 13.: Veszprém; 16,:So­mogy; 17.: Bács-Kiskun; 18.: Hajdú-Bihar; 19.: Pest és Fejér; 20.: Szolnok; 21.: Bé­kés és Csongrád; 22.: Tolna és Baranya; 23.: Borsod­Abaúj-Zemplén; 24.: Nógrád és Heves; 25.: Győr-Sopron és Komárom; 26.: Vas és Za­la megye napja. A kiállításhoz több egyéb rendezvény kapcsolódik, mint például szakfilmvetítés, to­vábbá olyan régi gépek be­mutatója. amelyeket évtize­dekkel ezelőtt a Szovjetunió­ból hoztak be, stb. A kiál­lításra a belépés díjtalan és a megyei napok programjá­tól eltekintve bárki, bármi­kor megnézheti a bemutató­kat. A helyszínen a szovjet szakemberek készségesen ad­nak tájékoztatást az érdek­lődőknek. Minden közösségben nagy öröm, ha új családtag szüle­tik. Viktor Malanuhinnal, a permi Lenin Gépgyár mun­kásával azonban az egész város együtt örült, amikor megszületett a gyermeke. Vi­lágrajöttével ugyanis Perm, a dinamikusan fejlődő nagy­város. elérte az egymilliós lélekszámot. Nő. növekszik ez az ősi város, amely az évek folya­mán hatalmas ipari, kultu­rális és tudományos centrum­má vált A szovjethatalom létrejötte után új iparágak alakultak kl a városban: a gépgyártás. ,a hajóépítés, az elektrotechnika, az olajipar. Permben ma hét felsőok­tatási intézmény működik, és itt kapott helyet/a Szovjet­unió Tudományos Akadé­miájának Urall Tudományos Központja ls. A város tér­képén egyre újabb és újabb lakótelepek jelennek meg, és az ötéves terv kezdete óta, mintegy millió négyzet­méternyi lakást adtak ét a boldog tulajdonosoknak. Perm a Szovjetunió 19. vá­rosa, amelynek Jélekszáma egymillió fölé emelkedett. (APN) Készülődök Víz alatti települések Törökország földközl-ten­geri partjain tíz antik vá­rosra bukkantak. A városok valamikor a partra települ­tek, de a víz idővel elborí­totta őket. A tenger alatti archeológiai múzeum expe­díciója a több mint 2000 évig a tenger fenekén levő háztartási eszközök érdekes és gazdag kollekcióját gyűj­tötte össze. ELŐZMÉNYEK. Talán a riasztó híreknél kellene kez­deni, amelyek a felvételik idején kerengenék szerte a városban (az országban). Hogy elképesztően alacsony színvonalú az érettségizettek általános műveltsége; tájéko­zatlanok a társadalom és a politika legalapvetőbb kérdé­seiben; nem ismerik a vilá­got, amelyben élnek, és mint­ha nem is értenék, miért kellene ismerni. Talán a lep­ten-nyomon hallható sirá­mokkal kellene folytatni. Hogy az egyetemi, - főiskolai évek alatt a hallgatókat sem­mi sem ösztönzi látókörük szélesítésére; tanulás- és tel­jesítménycentrikus zárt vilá­guk értékrendje jócskán el­tér a külvilágétól, amelybe aztán fölkészületlenül csöp­pennek; az értelmiségi létre (élet- és gondolkodásmódra, sajátos társadalmi szerepre) nem készülhetnek intézmé­nyes keretek között, célirá­nyosan és szervezetten, „csak" a szakmájukra: Mind­ezek következményeként egy­kettőre beilleszkednek el­avult érték- és szokásrend­szerekbe. Vagyis: drága pén­zen előállítjuk a technokra­tákat, szakbarbárokat, a szel­lemi resteket, a szerviliseket, a kispolgári és dzsentri al­lűrökkel divatozó „értelmisé­gleket",. holott másfélékre van szükségünk. Ilyenkor jönnek az ellen­példák, a másfajtaság Jel­lemzőivel. Soroljuk az egye­temi, főiskolai közművelődés eredményeit, a nem szakmai jellegű érdeklődés jelelt, a társadalom problémái iránti érzékenység megnyilvánulá­sait. Speciális kollégiumok, klubok, népművelési gyakor­latok, vitakörök és magánbe­szélgetések ... És mondjuk: a hallgatók egy része Igenis tudatosan készül, hogy be­tölthesse szakmai és társa­dalmi hivatását; szorgalma­Szegedi előadókkal Nyári egyetem Nyíregyházán ötödik éve várja vendé­geit a nyíregyházi nyári egyetem. Az Idei program augusztus 1—13. között zaj­lik, amelyen a kor Irodal­mának, történetének, művé­szetének kiváló kutatói tar­tanak előadást. A nyári egye­tem célkitűzése a hagyomá­nyoknak megfelelően az, hogy egy-egy kiemelkedő történelmi. Irodalmi évfor­duló alkalmából a kor ma­gyar történelmének. Irodal­mának, művészetének ered­nyeit, eseményeit bemu­tassá. > Az idén Móricz Zsigmond születésének centenáriuma ad alkalmat arra, hogy a II. világháborút megelőző időszak fontosabb történeti, irodalmi, művészeti esemé­nyeivel, Móricz munkásságá­val megismerkedhessünk, s a kor kérdéseiben elmélyül­hessünk. Móricz Zsigmond Szegeden több alkalommal is járt, hogy a Rózsa Sándorról szóló könyvéhez adatokut gyűjtsön. Itt-tartózkodása idején Bá­lint Sándor néprajztudós volt a „gyűjtőtársa". Tápéru is kijutottak, mivel hogy Rózsa Sándor ott is „garázdálko­dott". mégpedig Lele Ambrus házánál, ahonnan éjnek ide­jén az ökröket akarták el­hajtani. A gazda a béresek­kel a Tápalrélen szántott, ahonnan csak hétutolján jöttek haza. Jól tudta ezt a banda. Oreganyám egyik es­te furcsa zajra eszmélt, s •ahogy kiment, látta, hogy minden ökör az udvaron van. Elébük kerülve „hujón­gatva" visszaterelte vala­mennyit, de maga is kinn maradt éjjelre az istállóban. A betyárok elmentek, majd pár nap múlva megjelent náluk Rózsa Sándor, és azt mondta öregapámnak. „Hal­lod é Ambrus öcsém, bátor asszony ez a té Técád, an­nak köszönhetöd, hogy az ökrök a tieid maradtak." Aztán Ittak egy-egy kupa bort. A regényben az író Török Pálnéra „körösztölte" az öreganyámat. A nyári egyetemen „Rózsa Sándor születése" címmel ép­pen Bálint professzor tart majd előadást. A másik sze­gedi előadó. Péter László pe­dig, Móricz Zsigmond és Mó­ra Ferenc címmel „jut szó­hoz". A 12 napos gazdag prog­ramban a drámaíró, a re­gényíró, novellista Mórlcz­ról; a Felső Tisza-vidék né­pi építészetéről, s többek kö­zött Szabolcs Szatmár társa­dalmi fejlődéséről szóló elő­adások hangzanak el. Ugyan­akkor konzultációs foglalko­zások, szekcióülések teszik még tartalmasabbá az Idei egyetemi programot. XTj. Lele József HÁZASSÁG Mocsári József és Hajdú Kata­lin, Luűányi János és Danis Ilo­na, Horváth Mihály é» Turbuez Zsuzsanna, Kunfalvi András és Asztalos Éva Mária, Szűcs Ger­gely Zsolt és Jóna Ágota Ottilla, Árendás György és Franko Tün­de, Gyarmati Zoltán és Mng­lóczkl Erzsébet Ilona, Nagy Má­tyás és Kóbori-Kovács Márta, Erdős Imre és Hajdara Julian­na Ida, Tornyl János Csaba és Horváth Zsuzsanna, Kovács Gé­za és Hangya Erzsébet, Csapi Géza László és dr. Pusztai Györ­gyike Mária, Drágtty Tamás és Mucsl Katalin Erzsébet, dr. Papp Zoltáin és Deák Eva Ilona, Ju­hász Mihály és Dobra) Melinda Klára, Fráter Tibor és Nagy Ka­milla, Groüiczkl István éa Tóth Mária, Oláh Mihály Antal és Veres Ildikó Mária, Steln Zoltán László és Mészáros Júlia Kata­lin, Szolnoki László és Váczl Beáta Etelka, Búdi János Csaba és Pál Emília, Szélpál Tibor Zol­tán és Csillag Ágnes,. Lovászi István és Tóth Eva, Halápi Nán­dor István és Kemény Zsuzsan­na Ildikó, dr. Selypes András Gergely és Lakó Judit Margit, Balogh János Csaba és Földes Márta Margit, Bezeg Jozef és Lukács Erzsébet, Rózsa Csaba Gábor és Szekeres Ilona Eva, Kakas Ferenc és Nagy Katalin házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Szabó József Istvánnak és Dé­kány Matildnak Péter, Utast Ist­vánnak és Sánta Gizellának Krisztián, Szeles Tibornak és Telek ibolyának Ibolya, Deme Gyulának és Mészáros Julianna Piroskának Gyula, Oombos Im­rének és Szemes Irénnek Zsolt Csaba, Fedlna Mihálynak és Szabó Máriának Róbert. Szabó Károlynak és Nagy Magdolna Juditnak Julianna, Ménesi Zol­tánnak és Farkas Gizella Er­zsébetnek Zoltán Zsolt, Borbota István Györgynek és Woiszky Annamáriának Tamás, Samu Pé­ternek és Kecskeméti Annának Péter. Antal Péternek és FekelU Mártanak Péter. Varga Bélának és Vámos Mária Rozáliának Edi­na, Pálinkás Pálnak és Varga Katalinnak Oábor, Ördög István­nak és Nagy Verona Klárának Márk. Péter-Szabó Attilának és Perlaki Erzsébet Ilonának Attila, Ball Józsefnek és Szalma Ágnes­nek Beatrix, Doszpod László Sándornak és Szlrányl Katalin Ilonának Tamás Domonkos, D«­róezt Sándornak és Dandé Ma­rtanna Ilonának Sándor, Oál Bélának és Marosfalvi Eva An­nának Viktória, Tóth Tibornak és Nagy Máriának Arnold, Far­sang Istvánnak és Varga Eriká­nak Tamás. Bitó Jánosnak és oesk\ Juliannának Júlia Blan­ka, Kotroetó Andrásnak és Ko­lárovszki Etelkának Hajnalka, Kiss látván Józsefnek és Zsóri Családi események Piroska Annának Norbert. Kar­dos Józsefnek és Miszlal Margit­nak Gábor, Szilágyi Sándornak és Kocsispéter Arankának Norbert Szabolcs, Nagy Sándornak és Molnár Erzscbetnek Mónika Ibo­lya, Vlncze Mihálynak és Hor­váth Klárának Zsanett, Szeri An­talnak és Szatmári Juliannának csilla Mariann, Kgedl Józsefnek és Miklós Ilonának Szabolcs, Koncsek Józsefnek és Leltncr Máriának József, Budai Imrének és Hódi Klárának Imre László, Sárik Ernőnek és Tajti Máriának Attila, Bozsó Béla Ottónak és Mészáros Katalinnak Dóra And­rea, Fekete Péternek és Hegedűs Lenke Katalinnak Zoltán Gábor, dr. Petheő Gábornak és dr. Dóczy Zsuzsannának Attila Ist­ván. Börmő Lajosnak es Vass Saroltának Anita Dóra, Mada­rász Miklósnak és Agárdi Mar­gitnak Miklós, Nyerges Mihály­nak és Horváth Trénnek László, Bárkányi Sándornak és Ottllk Erzsébetnek Edit Anna, Battancs Gergelynek és Budai Katalin Angélának Andrea, Vakulya Jó­zsefnek és Mátyás Ilonának Jó­zsef Tamás. Puskás Jánosnak és Kisguczi Gizellának Zsolt, Rap­csányl Sándor Tamásnak és Bo­dal Judit Évának Edit. Dobó Andrásnak és Pálfi Arankának Norbert, Llppal Sándornak és Tóthmlhály Katalinnak, Tamás, Mészáros Sándornak és Banga Annának Julianna, Csizmás Sán­dornak és Tóth Mária Magdolná­nak Róbert, Földes! Tibor Lász­lónak és Molnár Zsuzsannának Gábor. Szamosközi Ferencnek és Multyán Teréziának Kinga Nóra. Barbócz János Lászlónak és Tomhácz Máriának Andrea, Bar­bóez János Lászlónak és Tom­bácz Máriának Renáta, Mollto­rlsz Lajos Jenőnek és Temesvári Erzsébetnek Anikó, Horváth Fe­renc Istvánnak és Csala Tünde Mártának Tamás, Horváth Ist­vánnak és Gyermán Juliannának Judit, Hlnek Józsefnek és Üj­váry Gizella Erzsébetnek Nor­bert, Nagy Antalnak és Tóth Piroskának Gábor, Klazslk Fe­renc Tivadarnak és Kelemen Erzsébet Júliának Levente Fe­renc. dr. Csohány Lászlónak és dr. Petd Erzsébet Máriának Orsolya/ Nagygyörgy Györgynek és Csányl Rozáliának György. Lőrinci Ferencnek és Rtmon Évának Eva, Mészáros Istvánnak és Gerlei Erzsébet Katalinnak Bálint, Tóth Zoltánnak és Mu­csl Katalinnak Mária Judit, Jó­zsa Lászlónak és Kondász Ju­liannának László, Rózsik Balázs­nak és Tanka Katalinnak Ber­nadett, Kispál Imrének és Tóth­Szücs Irénnek Irén, Varga I-a­Jos Zoltánnak és Kemenes Vik­tóriának Viktória, Sával Ist­vánnak és Bába Katalinnak Ist­ván Mihály, Csobán Józsefnek és Császár Zsuzsannának Zsu­zsanna, Tóth Sándor Imrének és Bozsó Évának Sándor Csaba, Bodnár Péternek és Böröez Ág­nesnek Kitti, Nagy Istvánnak es Juhász Margitnak Krisztina Mar­git, Orüögh Györgynek és Zá­dorl Valériának László. Szatmári Józsefnek és G.t-ra Arankának Aranka Katalin, Bartók Sándor­nak és Falucll Ilona Katalinnak Gábor, Koza Jánosnak és tlrdög Erzsébetnek Tibor, Kádár An­talnak és Németh Katalinnak Csaba, Kádár Antalnak és Né­meth Katalinnak Zsolt, Tamás Ferencnek és Kákonyl Margit­nak Dóra Mariann, Fűz József­nek és Nagymihaiy Mártának Katalin, Kopasz Imrének és Varga Hona Máriának Imre. Ko­rom János Györgynek és Gyap­jas Margitnak Enikő Csilla, Vő­nekl Jenőnek és Molnár Etelká­nak Bernadett, Gerccz Elemér Mihálynak és Gradlskal Katalin­nak Akos, Józsa Györgynek és Takács Katalin Máriának László Géza, Török Imrének és Szeke­re i Éva Veronikának Imre nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS Csillag Péterné Szarvas Mária, Hegyes Lajos Péter, Berta Ml­h-ályné Bellér Erzsébet, Kovács Mihály, Francia János, Pécsi Antal, Fátyol Magdolna, Magyar Györgyné Pap Cecília, Győrfy Lajos né Kuna Rozália. Nagy Já­nosné Szőgl Etelka, Bakos Sán­dor Ferenc, Kormányos Mihály, Szűcs Balázsné Oárdlán Julian­na, Kiss Tődorné Kolty Zsófia, Szécsl Imréné Varga Piroska, Jáksó Ilona. Veres Jánosr.é Bá­nyai Mária. Huszár István. Var­ga Imréné Kovács Erzsébet, Po­pueza György, Budi József, Dán Istvánná Szamosközi Etelka, Lóczl Mihály, Lóczl zoltán, Sa­lamon Ilona Margit, Gál Fe­rencné Kómár Franciska, Pntal Barnáné Kecskés Veronika. Bol­dizsár Lajos, Orbán Zoltánnó Korondy Olga. Kopasz rstván. Borkő Antal, Benkő Etelka Lí­dia, Zatykó Józacfné Varga Má­ria, Dell Sándor, Mészáros Já­nosné Bakos Mária, Ördög Ist­ván, Barta Józscfné Pspp I'l­ros, császár Mlhálynó Szécsl Mária, Bózsó Imrénó Kuzl Ro­zália. dr. Varga Béláné Palotás Klára. Putník Józsefné popov Sarolta, Kovács Imréné Pataki Vilma, Mucsl Györgyné Simon Eszter, Fátyol Istvánná Czlrok Etelka meghalt. san, áldozatosan, nem ritkán harcban, pillanatnyi érdekel helyett a jövővel gopdolva, tiszteletreméltó társadalmi felelős ségérzelteL Mármost ha azt mondjuk, mindebben van igazság — akkor hol az Igazság? Mint­ha a kelleténél könnyebben nyugodnánk bele a közhely bölcsességébe: embere válo­gatja, kl miként készül fel­nőtt életére. mé3lnkább. hogy milyen ember lesz az orvos, a vegyész, a jogász, á matematikus, a tanár, a mérnök végül? ADATOK. Július 29-én közművelődési tábor nyílt Üpusztaszeren. A 40—45 tá­borozó: a József Attila Tu­dományegyetem hallgatói, jogászok, bölcsészek, tétéká­sok. A táborrend: délelőtt előadások, beszélgetések, dél­után kiscsoportos foglalkozá­sok, este filmvetítés, játék, vita, tánc, mikor ml. A té­mák: városi, kisvárosi, falu­si, tanyai művelődés; mun­kásművelődés. a szakmunkás­tanulók. a szállások, a bejá­rók; életmód és kultúra; a vidékiség problematikája; családszociológia, cigánykér­dés. utógondozás — és mind­az, ami ezenközben szóba kerülhet. Parttalanság és szócséplés mindazonáltal ki­zárva, mert a beszélgetése­ket azok a hallgatók Irányít­ják, akik az adott témából előzőleg jól felkészültek. Mi­után társadalmi összefüggé­sekben tárgyalnak minden­ről, a meghívott gyakorlati szakemberek (szociológusok, üzemi népművelők, művelő­dési házak munkatársai, pszichológusok, tanárok) ta­pasztalati anyaggal egészítik kl a jó és kevésbé jó gon­dolatokat. Este a témához kapcsolódó könyvet veszik kézbe, azt a filmet nézik (főként a Balázs Béla Stúdió alkotásait), ami kapcsolódik. A cél: nyitogatni a feje­ket, gondolkodtatni és a napi gyakorlattal szembekerülni — legalább egy táborozásnyl Időre. A légkör: aki hami­san szól, lefülelik. A gondok kapják a főszerepet, mert itt a megoldásukra készülnek; a komolyság (nem komolyko­dás!) és fesztelenség, a jó és a rossz közötti választás biztonsága, a kíváncsiság és a nyitottság — talán a be­szélgetések legfőbb Jellem­zői. KÖVETKEZTETÉSEK. Az övék: minthogy egyetlen nyá­ri táborral nem érhetnek | célt, nem vértezhetik fel magukat a kellő tudás és ta­pasztalatanyaggal, évközben folytatják majd. Találkozgat­nak egymással ls, a szakem­berekkel is, készülnek így a dolgukra. Más. Ha a negyvenből csak húsznak sikerül olyanformán dolgozni, ahogy most, hall­gató korában — a táborban szerzett Ismeretek és élmé­nyek hatására is — eltervez­te, talán tíz sérülések nélkül ússza meg a találkozásokat a falakkal. Es ki tudja, hány kolléga, szaktárs, kartárs sze­gődik egyszer e tíz mellé? Sulyok Erzsébet Gyógyváros az erdőben Habarovszk külterületén erdős-ligetes tájon felépült a Távol-Kelet legnagyobb egészségügyi komplexuma, valóságos „gyógyváros", amely már fogadta az első fél ezer beteget. A nyolceme­letes főépületben helyet ka­pott hat kórházi osztály, la­boratórium, fizikoterápiás osztály, gyógyszertár. Az új kórházat a legkorszerűbb be­rendezésekkel látták eL

Next

/
Oldalképek
Tartalom