Délmagyarország, 1979. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-30 / 202. szám

49 Csütörtök, 1979. augusztus 30.' 5 Emlékezés Gesztey Mihályra Ma lenne 70 évee az 1909. augusztus 30-án Öbecsén született Gesztey Mihály, akit sorsa gyermekkorában vetett Szegedre. Túlnyomórészt Itt élte le alig fél évszázadot meghaladó életét, hiszen 1960-ban Szegeden halt meg. Ez a fél évszázad úgy a társadalom, mint az 6 életében eseményekben rendkívül gazdag volt. A Gesztey-család korán apa nélkül maradt. Az ó becs el munkás özvegye az el»ő háború utolsó évében három gyermekével — 2 leány, 1 fiú — Szőregen telepedett le és varrásból tartotta fenn a családot. Gesztey Mihály az elemi iskola elvégzése után asztalostanonc lett. Mint mozgékony fiatalember társaságát a környék szervezett munkásai között találta meg a telepen. Ifjú asztalossegédként a fővárosba ment. rövidesen bevitték a Famunkások Szakszervezetébe. Szabad idejének jelentékeny részét itt töltötte és a munkásmozgalommal kapcsolatba kerülve — 1929-ben Itt lett tagja az illegálisan tevékenykedő kommunista pártnak. Ma már nem deríthető kl és 6 maga sohasem említette, miért is tért vissza Szegedre. De amint az életpályájából kitűnik, szinte bizonyos, hogy a párt határozatából. Gesztey a Szalavónia Bútorgyárban dolgozott a Csillagbörtön politikai elítéltjeivel. Itteni munkája 1930-tól a szegedi munkásmozgalom érdekes fejezete. Gesztey a pártközpont és a Csillagbörtönben politikai cselekményük miatt büntetésüket töltő kommunisták kőzött összekötő lett Sajtóanyagokat és leveleket juttatott be és leveleket vett át. Pénzküldeményeket kezelt, amelyeket a Vöröa Segély alapjaiból küldtek le Szegedre. A veszélyes és kockázattal járó tevékenység mellett szervező munkát Is végzett Szegeden, Szőregen, amelyet különben is jól ismert. Sándorfalván és Kiskundorozsmán. Elsősorban az Ifjúság közötti agitációs feladatokat látott el. A szegedi főügyészség vádIndítványa alapján a szegedi törvényszék 1933. június 8-án megtartott fótárgyalásán foglalkozott Gesztey Mihály és társainak — amint a Tanácsköztársaság leverése után megalkotott ellenforradalmi törvény meghatározta — az állami és a társadalmi rend felforgatására Irányuló bűntettével. A főtárgyaláson felhozták, hogy Gesztey Mihály 1931 nyarán a Tisza-parti Sárgán a szegedi kommunisták egyik „kulcsemberével", Gera Sándorral találkozott. Felgöngyölítették Gesztey sejtjét, amelyhez akkor Krámer Gyula, Tápay József és Tóth János tartoztak. Vörös Segély-bélyegeket is terjesztettek és agitációt folytattak. A 21—22 éves fiatal munkásokra súlyos ítéleteket hoztak. Geszteyre a legmagasabbat szabták ki társai közül, mint fővádlottra, két és fél évi börtönt és a szokásos mellékbüntetéseket. Fellebbeztek a Kúriához, ahol egy évvel leszállították a törvényszék ítéletét. Gesztey életében mindez tanulságos epizód volt. A büntetés letöltése után mozgalmi munkáját továbbra is Szegeden folytatta — természetesen rendőri megfigyelés alatt állott. Munkát a Lippay-féle fűrésztelepen kapott, amelyre úgy emlékezett vissza, hogy igen nehéz és kimerítő volt. 1935-ban katonai szolgálatra vonult be, ahova mint szőregi lakost a csendőrök állították elő. Az egy év letelte után visszament a fűrésztelepre, majd onnan sikerült szakmunkához jutnia a Klauzál téri Kertész-féle bútor- és asztalosüzemben. A politikai munkát változatlanul folytatta, nagyobb körültekintéssel. Mozgalmi életéneik egyik sikere volt , hogy Szegeden ő szervezte meg a Természetbarátok körét. 1938-ban megnősült, Hunyi Hermint vette nőül a szőregi környezetből. Szinte mindennaposakká válták a szőregi úton a szűkebb és tágabb környezetében a megbeszélések, az értesülések kicserélése a hazai és a világpolitikáról. Gesztey és jó néhány társa nem tett eleget a katonai behívóparancsnak, bujkáltak, rejtőzködtek, várták a szovjet csapatokat. Gesztey a Szeged felszabadulása utáni napion, 1944. október 12-én a szerveződő rendőrség szolgálatába lépett, mint politikai nyomozó. Hivatali szolgálata mellett élete végéig felelős pártmunkát és párttisztségeket látott el a szegedi rendőrség, illetve az államvédelmi hatóság pártszervezetében. 1944—1950 között mint szervező, 1947-től három évig a szervezet elnöke, 1954-től a pártszervezet titkára, 1956-lg a pártbizottság tagjaként tevékenykedett. Az ellenforradalom leverése után a karhatalmi szolgálat tagja lett. Szorgalmasan tanult, 1957-ben leérettségizett. 1957 nyarán a Csongrád megyei rendőrfőkapitányság szolgálatába lépett, ahol osztályvezetői beosztást töltött be. Felettesel kiemelték Gesztey mély emberségét, emberszeretetét, párthflségét, a hivatali szolgálata ideje alatt beosztottjaival való lelkiismeretes törődését. Hivatali pártmunkáján kívül ls tevékenykedett: 1958-tól az MSZMP szegedi városi bizottsága revíziós bizottságának az elnöki feladatait töltötte be. Pályája folyamán számos kitüntetést kapott: 1950-ben a Közbiztonsági Érem bronz fokozatát, 1955-ben a Kiváló Szolgálatért Érdemérmet, 1957-ben a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérmet. Gesztey Mihály 1960. december 26-án halt meg. Megviselt szíve vitte a sírba. Ma 70 éves lenne. Igaz emberségét, a párt ügyéért és a dolgozó népért való áldozatkészségét őrzik elvtársai, munkatársai és igen sokan, akik őt ismerték. Oltvai Ferenc Művelődünk, de hogyan Van a pártnak egy határozata a közművelődés fejlesztésének feladatairól, amely 1974 márciusában született. Ez a dokumentum, miután regisztrálta az addig elért eredményeket, a többi között hangsúlyozza, hogy a műveltségi és iskolázottsági színvonal az igen jelentós fejlődés ellenére elmarad a szocialista építőmunka követelményeitől és lehetőségeitől. Ezért arra van szükség, hogy az iskolán kívüli szervezett művelődés minél szélesebb körűvé és hatékonyabbá váljék, és segítse a növekvő szabad idő minél hasznosabb, tartalmasabb eltöltését. A határozat kiemeli, hogy a közművelődésnek hozzá kell járulnia a közéleti tevékenység fokozásához, segítenie kell a szocialista demokrácia további kiszélesítéséhez szükséges feltételek megteremtését. Több mint öt esztendő múltán kétségtelenül megállapítható. hogy szinte szemléletváltozás történt Szegeden, és szépen gyümölcsözött a határozat nyomán felélénkült közművelődési tevékenység. Tartalmasabbá vált a politikai, tudományos és művészeti ismeretek terjesztése, amit — egy jelentés szerint — „elősegített a tanácsi, szakszervezeti és üzemi művelődési intézmények mérsékelten javuló személyi és tárgyi ellátottsága". A gondok azonban alig csökkentek. Az iskolázottság növekedése ellenére a fizikai dolgozók között még mindig igen magas a* nyolc altalános osztályt el nem végzettek száma. Illetékes szervek állandóan napirenden tartották és sürgették az új városrészek művelődési intézményeinek építését, mivel azonban a tervezett lakásmennyiség átadására kellett fordítani úgyszólván minden erőt. az elgondolások csak részben valósulhattak meg. Sajnos, a növekvő életszínvonal és szabad idő nem növelte a kulturális, illetve a tartalmas szórakozási igényeket sem. Szegeden, a határozat végrehajtása közben nagy gongot fordítottak *a munkásság művelődésére. Az anyagi támogatáson túl erősödött az ütemek és a művelődési intézmények kapcsolata, szélesedett együttműködésük a szocialista brigádokkal. A munkások általános és politikai műveltségéhez a közművelődési szervek jelentősen hozzájárultak, bár korántsem egyforma intenzitással. A Juhász Gyula Művelődési Központ igen biztató eredményt ért el például a Munka és műveltség elnevezésű vetélkedősorozattal: ebben az idén 899 brigád 13 ezer tagja vett részt. A könyvtárak jő munkájának eredményeként tavaly 24,9 százalék volt a munkásolvasók aránya. A politikai és álAz ápolónők képzéséről Nemzetközi konferencia kezdődött szerdán Dobogókőn a Nimród-száll óban az európai országok Vöröskereszt-szervezetei képviselőinek részvételével. A kétnapos tanácskozáson 15 ország küldöttei vitatják meg a Vöröskereszt és az önként csá pol ónő- képzés kapcsolatát. A konferencia első napján előadások hangzottak el az önkéntes, illetve a hivatásos ápolónők képzésének tapasztalatairól az egyes országokban. Az egészségvédelemben egyre nagyobb az önkéntes ápolónők szerepe. A házi betegápolásban, a szociális gondozásban, a környezetvédelemben, az anya- és gyermekgondozásban és az egészségügyi felvilágosításban csakúgy, mint az elsősegélynyújtásban segítségük nélkülözhetetlen. (MTI) talános ismeretek terjesztésében, valamint a szakmai továbbképzésben tevékenyen részt vett a TIT szegedi szervezete, amennyiben 1978-ban több mint 60 ezer munkás számára tartott 1336 előadást. A mozi és a színház üzemi közönségszervezéssel gyarapította a munkásnézők számát Igen élénk az ifjúság kulturális érdeklődése. Jóllehet az egyes ifjúsági rétegek közötti különbségek jelentősek. A közművelődési Intézmények nyilván ennek megfelelően tervezik szolgáltatásaikat. programjaikat, s a műkedvelő együttesek zöme, a szakköri tagok többsége ebből a korosztályból kerül ki. Üj művelődést formának számítanak az Ifjúsági klubok, ezeknek lehetőségeit azonban tudatosabban, célszerűbben kellene a művelődés érdekében kihasználni. Megfelelő körülmények között foghatott munkához az Ifjúsági könyvtár, növelte fiatal bérlőinek számát a színház, gyarapodott a moziés múzeumlátogató lányok és fiúk száma. Idén márciusban adták át a KISZ ifjúsági házát, amely az egész város Ifjúsági központjaként ls működik, s ezzel új lehetőségek nyílnak a szegedi fiatalság művelődési igényelnek korszerűbb, differenciáltabb kielégítésére. A szegedi értelmiség mind nagyobb számban kapcsolódik be a műveltség terjesztésébe, jóllehet még mindig van Jócskán szabad szellemi kapacitás. A szellemi alkotóműhelyek, szervezetek, intézmények feladata, hogy a rejtett tartalékokat feltárja, s a közművelődés szolgálatába állitsa, bár ezek már eddig is sok ötlettel eredményesen törekedtek a párthatározat megvalósítására Az ctthoni, családi művelődés fejlődésére jellemző, hogy Szegeden tavaly 43,3 ezer tetelevízió-, 375 ezer rádió- és 60,3 ezer napilap-előfizető volt. A Művelt Nép könyvesboltjaiban 62,5 milliő forintért vásárolt könyvet a lakosság, a Kossuth Kiadó könyvei pedig 1.7 millió forint értékben keltek el. Ami nyugtalanító, s amibe nem szabad belenyugodnunk: a folyamatos erőfeszítések ellenére a közművelődés anyagi és személyi feltételei ma is elmaradnak a szükséglettől. Az intézmények épületeinek Jelentős része a felújítás ellenére is gyenge állapotban van; beosztásuk korszerűtlen, nem felel meg a klubszerű és nyitott foglalkozásoknak; a területi igények kielégítésére alkalmatlan. Ha a személyi feltételeket nézzük, Szeged a hasonló nagyságú városok sorában az utolsók között foglal helyet. Bár az utóbbi időben sokat javult a helyzet, ez csak arra volt elegendő, hogy az alapvető feladatok ellátásában ne legyen fennakadás. Hogyan tovább? A továbblépéshez — akárhogy csűrjük-csavarjuk — további tervszerű anyagi ráfordítás, szakemberképzés és ellátás szükséges. A pártszervezetek jelentós részt vállaltak a közművelődés helyi feladatainak megoldásában, de továbbra is arra van szükség, hogy a művelődéspolitikát tekintsék a pártpolitika szerves részének. Fő célunk változatlanul, hogy tartalmasabbá tegyük elsősorban a munkásművelődést, segítsük, fejlesszük a felnőttoktatást, s ebbe lehetőleg a bejáró, munkásszállásokon lakó dolgozókat is vonjuk be. A közművelődést intézményekben fokozzuk a világnézeti, politikai nevelés hatását. A pártés a tömegszervezetek már a városi pártértekezletre készülődés részeként elemezzék, hogy mit tettek eddig a közművelődésért. és határozzák meg a további tennivalókat. Műszaki könyvnapok Az idén október 5. és 31-e között rendezik meg az immár hagyományos műszaki könyvnapokat. Az akcióra üzletekbe kerülő újdonságokról, a műszaki könyvnapok rendezvényeiről szerdán, a Vörösmarty téri zeneművészek klubjában tájékoztattak, az újságírókat. Az alkalomra 54 kiadvány jelenik meg több mint 600 ezer példányban. A legtöbb újdonságot ez alkalommal ts a Műszaki Könyvkiadó kínálja. A könyvnapokra több rég várt kézikönyvet adnak közre, így például a mezőgazdasági épületgépészeti kézikönyvet, a csomagolástechnikai kézikönyvet. A zsebkönyvek-sorozatban jelenik meg az épületgépész művezetők zsebkönyve, s a fotólabor zsebkönyv. A híradástechnika iránt érdeklődök örömmel fogadják a fekete-fehér tvkészülékek szervizkönyvét és a sztereórádiók szervizkönyvét. A Műszaki Könyvkiadón kívül az Akadémiai, a Gondolat és a Statisztikai Kiadó, valamint a Közgazdasági és Jogi Kiadó é« a Mezőgazdasági Könyvkiadó jelentkezik újdonságokkal Művésztelepek bizonyítványai (2.) Csongrád: alkotó közösségben Nemzetközi konferencia Tegnap, szerdán Szegeden, az MTA Biológiai Központjában megkezdte munkáját a IX. Magyar Elektronmikroszkópos és Mtkroanalizis Konferencia. A szombatig tartó rendezvénysorozat szervezője a Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület elektronmikroszkópos szakosztálya, az MTA Szegedi Biológiai Központja és a MAHET Hisztokémiai Szekciója. A négynapos konferencián mintegy 150 hazai ét ötven külföldi kutató vesz részt — a Szovjetunióból 25 szakember érkezett Szegedre. A plenáris üléseken, a szekciókban és a poszterbemutatókon több mint száz előadás hangzik el. A tegnapi megnyitóünnepségen dr. Guba Ferenc egyetemi tanár, az elektronmikroszkópos szakosztály elnöke mondott megnyitót. Fölszólalt V. Disztler szovjet akadémikus is. A nyitóelőadást dr. Csordás Tóth Anna tartotta A nagyfelbontású elektronmikroszkópia lényege és alkalmazása a biológia és ásványok területén. A kétévenként megrendezésre kerülő konferenciákon korábban csak elektronmikroszkópos témakör szerepelt. az utóbbi Időben kiemelt hangsúlyt kaptak a mikroanalízissel foglalkozó előadások. A tanácskozás célja: megismertetni a szakembereket az elmúlt két év új tudományos eredményeivel, a legkorszerűbb módszerekkel. Csongrádon, egy kőhajításnyira a Tiszától, az egykori Czeilik-vlllában évek óta fiatal művészek adják egymásnak a kilincset. A csongrádi tájba beleszerelmesedett fiatal művésznemzedék — vannak vagy húszan — itt talált ihlető természeti közeget, elmélyülésre alkalmas műhelyt, csöndet az alkotáshoz, új inspirációt a város ipari üzemeitől. S bemutatkozási lehetőséget — hiszen évek óta a csongrádi napok egyik legrangosabb rendezvénye a művésztelep kollektív tárlata. A művelődési központ kiállítótermében — melyet lassan kinő ez a nagyon tehetséges csoport — az Idén 17-en mutatkoztak be. többségükben festők. Mert úgy tűnik, a csongrádi művésztelep karakterét meghatározza a táblakép műfaja, a főiskoláról egyszerre kisereglett, hasonló módon aondolkodó. a művészet lényegéről egymással műveikben is polemizáló fiatalok önként vállalt közössége. Mindezek ellenére a kiállítás nem egyhangú. Nemcsak azért, mert a táblaképek mellett kiállítottak néhány grafikai lapot, szobrot és érmet is, hanem azért, mert ezek az ifjú művészek önálló hangjukat keresve nem elégszenek mea valóságunk felszíni jelenségeinek ábrázolásával — legfőbb erényük éppen az, hogy bonyolult világunk mély rétegeibe szeretnének látni akár alföldi tó.ielemekből építkeznek, akár embereket vagy emberi viszonylatokat próbálnak tetten érni. A realizmus összetettebb, gazdagabb tartalmait kutatják. Vannak közöttük olvanok, akiknek névjegyén felismerhető a kézjegy, mások most keresik az egyéniségüknek, szándékaiknak leginkább megfeleld kifejezésmódokat. Egyik legkiforrottabb Nagy Gábor, aki önálló kiállítása után is izgalmasan szép képeket állított ki. A csongrádi ártér motívumainak és figuráinak elemeiből nagyon mai kérdéseinket és problémáinkat tudja megfogalmazni még ilyen „útirajznak" jegyzett lapokon is. Aranyi Sándor az. aki Csongrádon élve legjobban ismeri ezt a tájat. Bemutatott három képe tájélmény. különböző feldolgozása, melyek közül a Táj lendületesnagy foltjaival, a Gátoldal a zöldek finom árnyalataival fogja meg a nézőt. Babos László több oldaláról bemutatkozik: az Évszakok átírt tájélmény, az Angyali üdvözlet gyűrött alakjai sejtelmes szürreális asszociációkat ébresztenek, a Lakodalom groteszk figurái, rusztikus faktúrája egyszerre éles kritika és gunyoros szatíra. A legszigorúbb és legtisztább képpel Kiss Zoltán László (még kézjegye is mint egy míves pecsét) jelentkezik, Komédiásának vörös-monokróniája is erősíti az alak időtlenségét, magabiztos nyugalmát. Jánosházi Ágnes Lépcsőházban című művén a kiszolgáltatott nőalak mintha egy feneketlen odúban rettegne; Alom a repülésről című festményén pedig ezeknek a „szuterénlakóknak" sovány álomvigaszát jeleníti meg. Vécsey Csaba Disputa éa Röptetés című munkáiban emberi viszonylatokat, gyarlóságokat, kínlódásokat mutat föl biztos festóiséggeb Fábián Púi, Szikora Tamás, Klimó Károly és Záborszky Gábor képei jó példák arra, milyen lépcsőfokokon lehet eljutni a figurális és konkrét ábrázolástól az átírás magasabb szféráiba. Egy indulat, egy gesztus, egy motívum érett festőiséggel megjelenítve teljes értékű vizuális élményt jelent. A grafikusok közül Aknay János geometrikus tollrajzaíban a rend, az egyensúly és az arányok viszonylatalt kutatja; Bukta Imre apró vonalakból „szőtt" tollrajzal mintha légifelvételek lennének; Buhály József ezúttal romantikus ihletésű rézkarcokat mutat be. Andor András pedig Kurtág Györgv előtti tisztelgésnek azentell plakátját. Mihály Gábor Tatabánya főterére tervezett Bánvászemlékművének kisplasztikái változatát hozta él — nem túl szerencsés választásként. Máté István fából faragott Tanulmánvfeie finom lírával átitatott, SZÓD munka. Lapis András a múzeumi bónanra készített. alkalmi érmei ismét blzonvftlák nagvfokú aikalmazkodókészségét, stíl usbi ztonságát. ötletgazdagságát. Tandi Lajos