Délmagyarország, 1979. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-30 / 202. szám

30 Csütörtök, 1979. augusztus 30.' Kínai­vietnami tárgyaiások • Peking (TASZSZ) Pekingben tegnap, szerdón megtartották a vietnami—kí­nai tárgyalások második for­dulójának soron következő plenáris ülését. Di'nh Nho Liem. vietnami külügyminiszter-helyettes, a tárgyalásokon részt vevő viet­nami küldöttség vezetője fel­szólalásában élesen bírálta a íu'nai félnek a tárgyalásokon kifejtett álláspontját. Rámu­tatott: a kínai vezetők arról szóló nyilatkozatai, hogy ..őszintén törekednek" a Vi­etnammal való kapcsolatok rendezésére, ellentmondanak tetteiknek. A kínai fél nem ad választ a vietnami kül­döttség konstruktív javasla­taira, ugyanakkor Vietnam­mal szemben eleve elfogad­hatatlan feltételeket támaszt, amelyeknek semmi közük a kétoldalú kapcsolatok kérdé­séhez. Han Nlen-lung kínai kül­ügyminiszter-helyettes. a kí­r.ai küldöttség vezetője be­szédében ismét éles kiroha­násokat Intézett Vietnam el­len, és megpróbálta a viet­nami félre hárítani a felelős­séget a két ország határán változatlanul fennálló fe­szültségért. A kínai fél ez­úttal sem tett konkrét., ész­szerű javaslatokat, amelyek előmozdíthatnák a két or­szág kapcsolatainak tényle­ges normalizálását. Todor Zsivkov fogadta Sarlós Istvánt • Szóda (MTI) Todor Zslűköv, a Bolgár Kommuntítt Párt Központi Bizottságának első titkára, az Allamtánács elnöke szer­dán Várnában fogadta Sar­lós Istvánt, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagját, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának főtitkárát. A baráti légkörben lezajlott találkozón jelen volt Georgi Petkov, a Bolgár Hazafias Front Országos Tanácsának titkára. Afganisztán békét akar! Kovács Béla nyilatkozata Heves viták # Havanna (MTI) Váratlanul heves vitával kezdődött, és napirenden kí­vül beiktatott éjszakai ülés­sel folytatódott Havannában az el nem kötelezett orszá­gok Jövő hétfőn kezdődő csúcsértekezletét előkészítő nagyköveti tanácskozás. A fő vitatémát az a malaysiai ja­vaslat képezte, amely szerint Kambodzsa képviseletében már a nagyköveti megbeszé­léseken is a bukott rezsim képviselőinek kellene részt venni. Kuba és számos más ország határozottan szembe­szállt a javaslattal, leszögez­ve. hogy a Kambodzsában a ttnylegcs hatalmat gyakorló, törvényes kormányt ismerik el. Az éjszakai órákig elhúzó­dott vita a Pol Pot-rendszert támogató országok kudarcá­val végződött: a nagyköveti ülés elnöke megállapította, hogy nincs egyetértés a kér­désben, és a kambodzsai kép­viselet témáját levette a na­pirendről. Ennek a döntés­nek megfelelően az előkészítő értekezlet ezt a kérdést a ma kezdődő külügyminiszteri konferencia elé utalta. A kedden kezdődött nagy­követi értekezleten egyébként rövid vita után elutasították azt a perui javaslatot, amely — a mozgalom demokratizá­lására. hivatkozva — azt In­dítványozta, hogy a csúcsér­tekezletre érkezett megfigye­lők és vendégek már n nagy­követi tanácskozáson is részt vehessenek. # Budapest (MTI) — Az volt a célja a nem­zetközi konferenciának, hogy a világ haladó erői, a békemozgalom nemzetközi szervezete és megannyi nemzeti béketanács küldöt­tei kinyilvánítsák: teljes szolidaritást vállalnak Af­ganisztán népével és kormá­nyával az áprilisi forrada­lom vívmányainak megvé­déséért, és elutasítják az imperialista és reakciós erők támadásait Afganisztán el­len. A Béke-világtanács kezdeményezésére az afgán béke- és szolidaritási moz­galom hívta össze a konfe­renciát, amelyre ötven or­szágból, a világ minden ré­széből 150 küldött érkezett. Szocialista országok delegá­tusai mellett ott voltak La­tin-Amerika, Afrika, Ázsia népeinek képviselői, küldött­ségek érkeztek Indiából, Sri­Lankából, Törökországból. — ötezernél több emberrel együtt vettek részt a kül­földi küldöttségek a konfe­renciát megnyitó nagygyűlé­sen a kabuli egyetem sport­csarnokában, ahol Hafizullah Amin, az Afganisztáni De­mokratikus Köztársaság mi­niszterelnöke mondott beszé­det. Méltatta mindenekelőtt a földreform jelentőségét, a nőknek is megadott jogokat, és ieleplezőleg szólt arról, hogy egyes iráni és pakisztá­ni személyek, ellenforradalmi bandák felforgató tevékeny­sége miatt keletkeztek fe­szültségek az országban. — Bőven van tennivaló az ország átalakításában. Nagy munkára vállalkoztak, hiszen — a miniszterelnök szavaival — egy feudális körülmények között élő országot akarnak eljuttatni a szocializmushoz. Nem mondják azt, hogy marxisták—leninisták, de magukévá teszik a tudomá­nyos szocializmus eszméit, s ezeket akarják megvalósítani sajátos körülményeik között. Ezek a körülmények mo6t nagyfokú elmaradottságot, Kovács Béla, az Or­szágos Bclietanács főtit­kára a kabuli nemzet­közi szolidaritási konfe­rencián részt vett ma­gyar békemozgalmi kül­döttség vezetőjeként — Afganisztán fővárosából hazaérkezve — nyilatko­zott a tanácskozás cél­járól, valamint Afga­nisztán belső politikai helyzetéről feudális hagyományokat — illetve az ezek felszámolásá­ra való törekvéseket — je­lentenek. A lakosságnak csu­pán hat százalékát képviseli a munkásság. Most 300 ezer hektár földet osztottak ki, többre azért nincs szükség, mert a lakosság nagy része, körülbelül 3 millió ember nomád életet él — a fenn­síkokon, a hegytetőkön állat­tenyésztéssel foglalkozik, nem hajlandó letelepedni, megválni eddigi életformájá­tól. — Afganisztán életének, politikai helyzetének sokféle vetületével megismerkedhet­tünk a szolidaritási találko­zón, s utána a delegációk részére szervezett országjá­ráson. Láthattuk a gyakorlat­ban az ifjúsági szövetség, a nőmozgalom munkáját, amelyről a konferencián is hangzottak el felszólások. Meggyőződhettünk arról, hogy semmiben sem csorbít­ják a vallásszabadságot. Nyu­gaton ugyanis — meg az iszlám országok, főképpen Pakisztán és Irán részéről — azzal próbálják megvádolni az új rendszert, hogy „Afga­nisztán elárulja az iszlámot, annak megszüntetésére tö­rekszik, s a kommunisták felszámolják a vallást'', >í — Utunk legfontosabb tapasztalataként mondhatom el — hangsúlyozta a* Or­szágos Béketanács főtitkára —, hogy az afgán nép teljes mértékben támogatja, ma­gáénak érzi az áprilisi for. Lengyel menekültek Magyarországon a II. világháborúban Sajtótájékoztató a Lengyel Kulturális Központban # Budapest (MTI) Negyven évvel ezelőtt, a II. világháború kitörésének napjaiban lengyel menekül­tek tízezrei érkeztek hazánk­ba — az évforduló alkalmá­ból tegnap, szerdán sajtótá­jékoztatót rendeztek a buda­pesti lengyel tájékoztató és kulturális központban. A negyven éve történtek­ről rendezvénysorozattal em­lékeznek meg. Szombaton Siklóson — az egykori len­gyel tábor színhelyén — em­léktáblát avatnak. Vasárnap emlékülést tartanak a ma­gyarországi „Bem József" Lengyel Kulturális Egyesület székházában, ahol kiállítást is nyitnak a sárvári mene­külttáborból fennmaradt do­kumentumokból. Egerben emléktáblát lepleznek le szeptember 22-én. a város­ba elsőként érkezett mene­kültek tiszteletére, míg Szolnokon szeptember 28-án adóznak emléküknek. Ugyan­ezen a napon a Szegedi Jó­zsef Attila Tudományegye­tem tudományos ülésszaknak ad otthont, amelyen magyar és lengyei történészek vesz­nek részt. Az ünnepségekre Budapestre érkezett az egy­kori menekültek delegáció­ja, hogy személyesen is be­számolhassanak a múlt ese­ményeiről. A delegáció tag­jai találkoznak majd a Ha­zafias Népfront képviselői­vel. s ellátogatnak a Magyar Partizán Szövetségbe, ahol elbeszélgetnek az egykor Lengyelországban harcolt bajtársaikkal. radalmat, védelmezi rfvmá­nyait. Afganisztán — amint a kormányfő, Hafizullah Amin egyértelműen kifej­tette — nem akar háborút sem Iránnal, sem Pakisztán­nal, és egyetlen más állam­mal, szomszédos országgal sem akar rossz viszonyba kerülni. Békében akarunk élni — hallottuk minde­nütt az országban, a szolida­ritási konferencián is sok­szor megfogalmazottan az afganisztániak óhaját és tö­rekvését. — E törekvéseihez, nemes céljainak megvalósításához kéri és a konferencia egyön­tetű állásfoglalása értelmé­ben meg is kapja az afgán nép és kormánya a világ ha­ladó erőinek támogatását a szolidaritás megannyi meg­nyilvánulásával. Ezt a fő gondolatot tartalmazza a nemzetközi eseményen elfo­gadott kabuli nyilatkozat is, amelyet engyhangúlag tett magáévá a konferencia min­den résztvevője. További do­kumentumokat is elfogad­tunk, amelyekben — egyebek között — szolidaritásunkról biztosítottuk a felszabadulá­sukért és nemzeti független­ségükért küzdő afrikai orszá­gokat, Vietnam, Laosz, Kam­bodzsa népét, az el nem kö­telezett országokat. A konfe­rencia résztvevői felhívással fordultak a világ összes ha­ladó erőihez, hogy fokozzák szolidaritási akcióikat a kö­vetkező hetekben, hónapok­ban is az afganisztáni nép és kormánya iránt. Ugyancsak egyhangúlag elfogadott üze­netei intéztünk a konferen­ciáról a közelgő havannai csúcsértekezlethez és az ENSZ-közgyűlés őszi ülés­szakához, hogy az el nem kö­•felezétteft irrozffalma'és á vi­lágszervezet tagállamai he­lyezkedjenek szembe a for­radalmi- Afganisztán elleni mindennemű támadással. — Ami az ország belső helyzetét, hangulatát illeti, elmondhatom, hogy jelenleg nyugodt a légkör. Kabul lüktető életű főváros képét mutatja, a forgalom, a ke­reskedelem visszazökkent a nppmáiis kerékvágásba. Nincs félelem az emberekben, tá­mogatják a kormányt. Két­ségtelen, hogy nem köny­nyű a jelenlegi helyzet, külső támadás veszélyé­nek elhárítása állandó készenlétet, fokozott éber­séget követel. Hozzátehe­tem : ezt az éberséget ta­núsítja Afganisztán jó ügyé­nek támogatására a nemzet­közi béke- és szolidaritást mozgalom is — zárta nyi­latkozatát Kovács Béla. Tíz éve önálló úton Líbia Tíz éve, 1969. szeptember elsején, a hajnali órákban fiatal katonatisztek egy cso­portja ragadta magához a hatalmat a Líbiai Király­ságban. A Forradalmi Ta­nács, amelynek elnöke az angol katonai iskolát vég­zett. alig 26 éves Kadhafi ezredes, proklamálta a ki­rályság eltörlését, a köztár­saság megteremtését és be­jelentette, hogy a forrada­lom célja: „a nép gazdasági, politikai és társadalmi fel­szabadítása, megmentése a kizsákmányolástól, tudat­lanságtól, szegénységtől és betegségtói". Ugyanakkor erőteljesen hangsúlyozta, hogy Líbia az arab világhoz tartozik, aktív részt kíván vállalni a palesztin nép har­cának támogatásából, az új líbiai társadalmat pedig az iszlám elveinek megfelelően akarja felépíteni. A nap fo­lyamán a lakosság utcai tün­tetéseken támogatásáról biz­tosította a Forradalmi Ta­nácsot. A gyógykezeltetés céljából külföldön tartózko­dó Idrisz király semmilyen akciót nem szervezett ha­talma visszaszerzésére. Ott­hon maradt trónörökös fia sem tanúsított ellenállást, sőt az új vezetés támogatá­sára szólította fel a lakossá­got. Líbia az utóbbi tíz évben sokat hallatott magáról, az ország múltja azonban ke­vésbé ismert. A 7. század első felében foglalták el Líbiát az arabok, és az or­szágot a kalifátushoz csa­tolták. Az arab törzsek be­vándorlása következtében a líbiaiak körében fokozatosan tért hódított az iszlám. A 16. században a rövid ideig tartó spanyol megszállást 1556-ban a török megszállás követte. Líbiát Tripoli tar­tomány néven az Oszmán Birodalomhoz csatolták. A török megszállás ellen a 19. század második felében ki­bontakozó ellenállás meg­akadályozta a török hata­lom kiterjesztését az ország belső területeire. Az olasz telepesek és tőkések a 19. század végén jelentek meg Líbiában. Majd 1911-ben az ottani olaszok érdekeinek védelme ürügyén olasz csa­patok szállták meg Líbiát A lausanne-I békeszerződés­ben (1912) Törökország le­mondott észak-afrikai birto­kairól. Libia olasz gyarmat lett. Az olaszok azonban a tengerparttői mindössze 20 —30 km-re jutottak az or­szág belselébe. A líbiai har­coló törzsek 1919-ben kikiál­tották a Trtpolitániai Köz­társaságot. A fasiszta Olasz­országnak csak 1931-ben si­került leverniük a líbiaiak ellenállását Ekkor fogták HAZAÉRKEZETT AZ MSZMP­KÜLDÖTTSÉG Tegnap, szerdán hazaérke­zett a Magyar Szocialista Munkáspárt Küldöttsége, amely Szakali Józsefnek, a Központi Bizottság tagjának vezetésével részt vett az Ame­rikai Egyesült Államok Kom­munista Pártja 22. kongresz­szusán. KOSZIGIN AMERIKAI SZENÁTOROKKAL TÁRGYALT Alekszej Koszigin szovjet kormányfő a szovjet—ameri­kai kapcsolatokról, a SALT— II. szerződés kérdéseiről foly­tatott szerdán délután esz­mecserét az amerikai szená­torok csoportjával, amely a Legfelsőbb Tanács meghívá­sára tartózkodik a Szovjet­unióban. TANZÁNIAI ÁLLAMTITKÁR HAZÁNKBAN Várkonyi Péter államtitkár­nak, a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatala elnökének meghívására szerdán hivata­los látogatásra hazánkba ér­kezett George Mhina, a Tan­zániai Egyesült Köztársaság tájékoztatásügyi államtitkára. rAdiúteiix VÖRÖSKERESZTES DELEGÁCIÓ UTAZOTT DREZDÁBA Hantos János főtitkár ve­zetésével magyar vöröske­resztes küldöttség utazott Drezdába, a szocialista orszá­gok szervezetei vezetőinek tanácskozására. KIVÉGZÉSEK IRÁNBAN Szerdán folytatódtak a ki­végzések Iránban. A Pars hírügynökség jelentése sze­rint további két kurd felke­lőt végeztek ki a harcokban való részvétel miatt. Tábláz­tán 14 személyt, köztük két nőt végeztek ki börtönláza­dás szervezésének vádjával. ÖSSZEÜLT A BIZTONSÁGI TANÁCS A dél-libanoni célpontok ellen intézett izraeli támadá­sokra és az ezek nyomán ki­alakult veszélyes helyzetre való tekintettel a libanoni kormány kérésére összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa. BENZIN — 50 SZÁZALÉKKAL DRÁGÁBBAN A benzinárak az Egyesült Államokban ez év elejétől kereken 50 százalékkal emel­kedtek. Mint a Washington Post keddi számában közli, a fenti adat azt bizonyítja, a benzin ára a háromszorosára növekedett annak, amit az USA energiaügyi minisztere korábban megjósolt. A BVT FELHÍVÁSA Ünnepélyes felhívással for­dul a Béke-világtanács a má­sodik világháború kitörése 40. évfordulóján a világ né­peihez: vívják ki a nukleáris fegyver és a többi tömeg­pusztító fegyver gyártásának azonnali megszüntetését. A tanács ugyanakkor felhívja a nukleáris fegyverek birtoká­ban levő államokat, hogy kezdjenek haladéktalanul tárgyalásokat a nukleáris és egyéb tömegpusztító fegyve­rek eltiltásáról, és a meglevő készletek megsemmisítéséről. A két felhívást abból az al­kalomból adják ki, hogy a második világháború kitöré­sének 40. évfordulóját, szep­tember elsejét, a Béke-világ­tanács nemzetközi békehó­nappá nyilvánította. el és végezték ki a sikeres gerillaháborút folytató, nem­zeti hősként tisztelt Omar Muktart. A második világháború Idején, miután az angolok legyőzték Rommel hadsere­gét, szövetséges angol—fran­cia csapatok szállták meg Líbiát. Az ország 1945 után rövid ideig ENSZ-gyámsági terület volt. A világszerve­zet közgyűlése 1949-ben úgy döntött, hogy Lfbiát 1952-ig független állammá kell nyilvánítani. Ez 1952. de­cember 24-én Líbiai Egye­sült Királyság néven meg is történt. A független Líbia Impe­rialistabarát politikát foly­tatott. Angol és amerikai pénzügyi támogatásban ré­szesült, s ennek fejében a támogató országok katonai támaszpontokkal rendelkez­tek. A változások feltételei az 1960-as években kezdtek kibontakozni, egyrészt az arab országokban bekövet­kezett radikális változások, másrészt az ország gazdasá­gában nagy változásokat előidéző olaj következtében. Az első olajkút 1959 nya­rán kezdett üzemelni az Es­so-cég koncessziójának terü­letén. Alig egy év múlva már megépült az első 180 km hosszú, az olajmezőt a tengerparttal összekötő ve­zeték. Az olaj kitermelés ez­után gyorsan emelkedett: 1961-ben 0,7 millió tonna, két évvel később 22 millió, a királyság megdöntésének évében pedig 151 millió ton­na. Jelenleg az évi termelés 100 millió tonna körül van. A líbiai olaj rendkívül ver­senyképes a világpiacon: a nyersolaj nagyon jó minő­ségű, közel van a felvevő­piachoz. (75 százai éíféL ítHfá­pába exportálják), és" az or­szág hatalmas tartalékokkal rendelkezik. A külföldi olajtársaságokat az 1970-es évek, elején államosították, ugyanekkor számolták fel az ország területén levő angol és amerikai katonai támasz­pontokat is. Az olajból származó jöve­delmet a lakosság szociális és kulturális színvonalának emelésére használja fel a lí­biai vezetés, és arra, hogy az olajmonokultúrás gazda­ság szerkezetén változtasson, fejlessze a mezőgazdaságot, az ipart, és az ehhez elen­gedhetetlen út- és vasúthá­lózatot. Az 1976—1980-as tervidőszak beruházásainak több mint 50 százalékát e három 6zektor kapja. A terv előirányozza 700 ezer hektár föld termővé tételét, 1,2 mil­liárd dollárt szán a vas-, acél- és vegyiparra. 150 ezer lakás. 25 erőmű, 18 szakok­tatási intézmény. 34 kultu­rális központ építését, a szí­nes televízió bevezetését és kereskedelmi flotta létesíté­sét tervezi. A gazdaságfej­lődésnek azonban olyan akadályai vannak, amelyek megoldása időigényes fel­adat. Ilyenek a munkaerő, a műszaki káderek, gépek, a megművelt föld és a köz­lekedés hiánya. E problémák megoldását segíti Líbia és a szocialista országok közötti együttműködés. A magyar—líbiai együtt­működés az 1970-es évek második felében kezdett ki­bontakozni. A két ország kö­zötti kereskedelem értéke 1977-ben 28 millió dollár volt. Egyre több magyar mérnök, vasúti. villamos­energia-ipari. hírközlési szakember érkezik Líbiába. Magyar tervek alapján fog elkészülni a Tripoli—Tunisz közötti vasútvonal, amely­nek kivitelezésében részt vesznek magyar vállalatok is, Az elmúlt tíz évben elért eredményei révén az anti­imperialista küloolitikát folytató Líbia tekintélye az arab világban, az el nem kötelezett országok körében megnövekedett, és kivívta az antiimperialista erők el­ismerését. Dr. Nagy László egyetemi adjunktus

Next

/
Oldalképek
Tartalom