Délmagyarország, 1979. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-30 / 202. szám

30 Csütörtök, 1979. augusztus 30.' Kínaivietnami tárgyaiások • Peking (TASZSZ) Pekingben tegnap, szerdón megtartották a vietnami—kínai tárgyalások második fordulójának soron következő plenáris ülését. Di'nh Nho Liem. vietnami külügyminiszter-helyettes, a tárgyalásokon részt vevő vietnami küldöttség vezetője felszólalásában élesen bírálta a íu'nai félnek a tárgyalásokon kifejtett álláspontját. Rámutatott: a kínai vezetők arról szóló nyilatkozatai, hogy ..őszintén törekednek" a Vietnammal való kapcsolatok rendezésére, ellentmondanak tetteiknek. A kínai fél nem ad választ a vietnami küldöttség konstruktív javaslataira, ugyanakkor Vietnammal szemben eleve elfogadhatatlan feltételeket támaszt, amelyeknek semmi közük a kétoldalú kapcsolatok kérdéséhez. Han Nlen-lung kínai külügyminiszter-helyettes. a kír.ai küldöttség vezetője beszédében ismét éles kirohanásokat Intézett Vietnam ellen, és megpróbálta a vietnami félre hárítani a felelősséget a két ország határán változatlanul fennálló feszültségért. A kínai fél ezúttal sem tett konkrét., észszerű javaslatokat, amelyek előmozdíthatnák a két ország kapcsolatainak tényleges normalizálását. Todor Zsivkov fogadta Sarlós Istvánt • Szóda (MTI) Todor Zslűköv, a Bolgár Kommuntítt Párt Központi Bizottságának első titkára, az Allamtánács elnöke szerdán Várnában fogadta Sarlós Istvánt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárát. A baráti légkörben lezajlott találkozón jelen volt Georgi Petkov, a Bolgár Hazafias Front Országos Tanácsának titkára. Afganisztán békét akar! Kovács Béla nyilatkozata Heves viták # Havanna (MTI) Váratlanul heves vitával kezdődött, és napirenden kívül beiktatott éjszakai üléssel folytatódott Havannában az el nem kötelezett országok Jövő hétfőn kezdődő csúcsértekezletét előkészítő nagyköveti tanácskozás. A fő vitatémát az a malaysiai javaslat képezte, amely szerint Kambodzsa képviseletében már a nagyköveti megbeszéléseken is a bukott rezsim képviselőinek kellene részt venni. Kuba és számos más ország határozottan szembeszállt a javaslattal, leszögezve. hogy a Kambodzsában a ttnylegcs hatalmat gyakorló, törvényes kormányt ismerik el. Az éjszakai órákig elhúzódott vita a Pol Pot-rendszert támogató országok kudarcával végződött: a nagyköveti ülés elnöke megállapította, hogy nincs egyetértés a kérdésben, és a kambodzsai képviselet témáját levette a napirendről. Ennek a döntésnek megfelelően az előkészítő értekezlet ezt a kérdést a ma kezdődő külügyminiszteri konferencia elé utalta. A kedden kezdődött nagyköveti értekezleten egyébként rövid vita után elutasították azt a perui javaslatot, amely — a mozgalom demokratizálására. hivatkozva — azt Indítványozta, hogy a csúcsértekezletre érkezett megfigyelők és vendégek már n nagyköveti tanácskozáson is részt vehessenek. # Budapest (MTI) — Az volt a célja a nemzetközi konferenciának, hogy a világ haladó erői, a békemozgalom nemzetközi szervezete és megannyi nemzeti béketanács küldöttei kinyilvánítsák: teljes szolidaritást vállalnak Afganisztán népével és kormányával az áprilisi forradalom vívmányainak megvédéséért, és elutasítják az imperialista és reakciós erők támadásait Afganisztán ellen. A Béke-világtanács kezdeményezésére az afgán béke- és szolidaritási mozgalom hívta össze a konferenciát, amelyre ötven országból, a világ minden részéből 150 küldött érkezett. Szocialista országok delegátusai mellett ott voltak Latin-Amerika, Afrika, Ázsia népeinek képviselői, küldöttségek érkeztek Indiából, SriLankából, Törökországból. — ötezernél több emberrel együtt vettek részt a külföldi küldöttségek a konferenciát megnyitó nagygyűlésen a kabuli egyetem sportcsarnokában, ahol Hafizullah Amin, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke mondott beszédet. Méltatta mindenekelőtt a földreform jelentőségét, a nőknek is megadott jogokat, és ieleplezőleg szólt arról, hogy egyes iráni és pakisztáni személyek, ellenforradalmi bandák felforgató tevékenysége miatt keletkeztek feszültségek az országban. — Bőven van tennivaló az ország átalakításában. Nagy munkára vállalkoztak, hiszen — a miniszterelnök szavaival — egy feudális körülmények között élő országot akarnak eljuttatni a szocializmushoz. Nem mondják azt, hogy marxisták—leninisták, de magukévá teszik a tudományos szocializmus eszméit, s ezeket akarják megvalósítani sajátos körülményeik között. Ezek a körülmények mo6t nagyfokú elmaradottságot, Kovács Béla, az Országos Bclietanács főtitkára a kabuli nemzetközi szolidaritási konferencián részt vett magyar békemozgalmi küldöttség vezetőjeként — Afganisztán fővárosából hazaérkezve — nyilatkozott a tanácskozás céljáról, valamint Afganisztán belső politikai helyzetéről feudális hagyományokat — illetve az ezek felszámolására való törekvéseket — jelentenek. A lakosságnak csupán hat százalékát képviseli a munkásság. Most 300 ezer hektár földet osztottak ki, többre azért nincs szükség, mert a lakosság nagy része, körülbelül 3 millió ember nomád életet él — a fennsíkokon, a hegytetőkön állattenyésztéssel foglalkozik, nem hajlandó letelepedni, megválni eddigi életformájától. — Afganisztán életének, politikai helyzetének sokféle vetületével megismerkedhettünk a szolidaritási találkozón, s utána a delegációk részére szervezett országjáráson. Láthattuk a gyakorlatban az ifjúsági szövetség, a nőmozgalom munkáját, amelyről a konferencián is hangzottak el felszólások. Meggyőződhettünk arról, hogy semmiben sem csorbítják a vallásszabadságot. Nyugaton ugyanis — meg az iszlám országok, főképpen Pakisztán és Irán részéről — azzal próbálják megvádolni az új rendszert, hogy „Afganisztán elárulja az iszlámot, annak megszüntetésére törekszik, s a kommunisták felszámolják a vallást'', >í — Utunk legfontosabb tapasztalataként mondhatom el — hangsúlyozta a* Országos Béketanács főtitkára —, hogy az afgán nép teljes mértékben támogatja, magáénak érzi az áprilisi for. Lengyel menekültek Magyarországon a II. világháborúban Sajtótájékoztató a Lengyel Kulturális Központban # Budapest (MTI) Negyven évvel ezelőtt, a II. világháború kitörésének napjaiban lengyel menekültek tízezrei érkeztek hazánkba — az évforduló alkalmából tegnap, szerdán sajtótájékoztatót rendeztek a budapesti lengyel tájékoztató és kulturális központban. A negyven éve történtekről rendezvénysorozattal emlékeznek meg. Szombaton Siklóson — az egykori lengyel tábor színhelyén — emléktáblát avatnak. Vasárnap emlékülést tartanak a magyarországi „Bem József" Lengyel Kulturális Egyesület székházában, ahol kiállítást is nyitnak a sárvári menekülttáborból fennmaradt dokumentumokból. Egerben emléktáblát lepleznek le szeptember 22-én. a városba elsőként érkezett menekültek tiszteletére, míg Szolnokon szeptember 28-án adóznak emléküknek. Ugyanezen a napon a Szegedi József Attila Tudományegyetem tudományos ülésszaknak ad otthont, amelyen magyar és lengyei történészek vesznek részt. Az ünnepségekre Budapestre érkezett az egykori menekültek delegációja, hogy személyesen is beszámolhassanak a múlt eseményeiről. A delegáció tagjai találkoznak majd a Hazafias Népfront képviselőivel. s ellátogatnak a Magyar Partizán Szövetségbe, ahol elbeszélgetnek az egykor Lengyelországban harcolt bajtársaikkal. radalmat, védelmezi rfvmányait. Afganisztán — amint a kormányfő, Hafizullah Amin egyértelműen kifejtette — nem akar háborút sem Iránnal, sem Pakisztánnal, és egyetlen más állammal, szomszédos országgal sem akar rossz viszonyba kerülni. Békében akarunk élni — hallottuk mindenütt az országban, a szolidaritási konferencián is sokszor megfogalmazottan az afganisztániak óhaját és törekvését. — E törekvéseihez, nemes céljainak megvalósításához kéri és a konferencia egyöntetű állásfoglalása értelmében meg is kapja az afgán nép és kormánya a világ haladó erőinek támogatását a szolidaritás megannyi megnyilvánulásával. Ezt a fő gondolatot tartalmazza a nemzetközi eseményen elfogadott kabuli nyilatkozat is, amelyet engyhangúlag tett magáévá a konferencia minden résztvevője. További dokumentumokat is elfogadtunk, amelyekben — egyebek között — szolidaritásunkról biztosítottuk a felszabadulásukért és nemzeti függetlenségükért küzdő afrikai országokat, Vietnam, Laosz, Kambodzsa népét, az el nem kötelezett országokat. A konferencia résztvevői felhívással fordultak a világ összes haladó erőihez, hogy fokozzák szolidaritási akcióikat a következő hetekben, hónapokban is az afganisztáni nép és kormánya iránt. Ugyancsak egyhangúlag elfogadott üzenetei intéztünk a konferenciáról a közelgő havannai csúcsértekezlethez és az ENSZ-közgyűlés őszi ülésszakához, hogy az el nem kö•felezétteft irrozffalma'és á világszervezet tagállamai helyezkedjenek szembe a forradalmi- Afganisztán elleni mindennemű támadással. — Ami az ország belső helyzetét, hangulatát illeti, elmondhatom, hogy jelenleg nyugodt a légkör. Kabul lüktető életű főváros képét mutatja, a forgalom, a kereskedelem visszazökkent a nppmáiis kerékvágásba. Nincs félelem az emberekben, támogatják a kormányt. Kétségtelen, hogy nem könynyű a jelenlegi helyzet, külső támadás veszélyének elhárítása állandó készenlétet, fokozott éberséget követel. Hozzátehetem : ezt az éberséget tanúsítja Afganisztán jó ügyének támogatására a nemzetközi béke- és szolidaritást mozgalom is — zárta nyilatkozatát Kovács Béla. Tíz éve önálló úton Líbia Tíz éve, 1969. szeptember elsején, a hajnali órákban fiatal katonatisztek egy csoportja ragadta magához a hatalmat a Líbiai Királyságban. A Forradalmi Tanács, amelynek elnöke az angol katonai iskolát végzett. alig 26 éves Kadhafi ezredes, proklamálta a királyság eltörlését, a köztársaság megteremtését és bejelentette, hogy a forradalom célja: „a nép gazdasági, politikai és társadalmi felszabadítása, megmentése a kizsákmányolástól, tudatlanságtól, szegénységtől és betegségtói". Ugyanakkor erőteljesen hangsúlyozta, hogy Líbia az arab világhoz tartozik, aktív részt kíván vállalni a palesztin nép harcának támogatásából, az új líbiai társadalmat pedig az iszlám elveinek megfelelően akarja felépíteni. A nap folyamán a lakosság utcai tüntetéseken támogatásáról biztosította a Forradalmi Tanácsot. A gyógykezeltetés céljából külföldön tartózkodó Idrisz király semmilyen akciót nem szervezett hatalma visszaszerzésére. Otthon maradt trónörökös fia sem tanúsított ellenállást, sőt az új vezetés támogatására szólította fel a lakosságot. Líbia az utóbbi tíz évben sokat hallatott magáról, az ország múltja azonban kevésbé ismert. A 7. század első felében foglalták el Líbiát az arabok, és az országot a kalifátushoz csatolták. Az arab törzsek bevándorlása következtében a líbiaiak körében fokozatosan tért hódított az iszlám. A 16. században a rövid ideig tartó spanyol megszállást 1556-ban a török megszállás követte. Líbiát Tripoli tartomány néven az Oszmán Birodalomhoz csatolták. A török megszállás ellen a 19. század második felében kibontakozó ellenállás megakadályozta a török hatalom kiterjesztését az ország belső területeire. Az olasz telepesek és tőkések a 19. század végén jelentek meg Líbiában. Majd 1911-ben az ottani olaszok érdekeinek védelme ürügyén olasz csapatok szállták meg Líbiát A lausanne-I békeszerződésben (1912) Törökország lemondott észak-afrikai birtokairól. Libia olasz gyarmat lett. Az olaszok azonban a tengerparttői mindössze 20 —30 km-re jutottak az ország belselébe. A líbiai harcoló törzsek 1919-ben kikiáltották a Trtpolitániai Köztársaságot. A fasiszta Olaszországnak csak 1931-ben sikerült leverniük a líbiaiak ellenállását Ekkor fogták HAZAÉRKEZETT AZ MSZMPKÜLDÖTTSÉG Tegnap, szerdán hazaérkezett a Magyar Szocialista Munkáspárt Küldöttsége, amely Szakali Józsefnek, a Központi Bizottság tagjának vezetésével részt vett az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártja 22. kongreszszusán. KOSZIGIN AMERIKAI SZENÁTOROKKAL TÁRGYALT Alekszej Koszigin szovjet kormányfő a szovjet—amerikai kapcsolatokról, a SALT— II. szerződés kérdéseiről folytatott szerdán délután eszmecserét az amerikai szenátorok csoportjával, amely a Legfelsőbb Tanács meghívására tartózkodik a Szovjetunióban. TANZÁNIAI ÁLLAMTITKÁR HAZÁNKBAN Várkonyi Péter államtitkárnak, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala elnökének meghívására szerdán hivatalos látogatásra hazánkba érkezett George Mhina, a Tanzániai Egyesült Köztársaság tájékoztatásügyi államtitkára. rAdiúteiix VÖRÖSKERESZTES DELEGÁCIÓ UTAZOTT DREZDÁBA Hantos János főtitkár vezetésével magyar vöröskeresztes küldöttség utazott Drezdába, a szocialista országok szervezetei vezetőinek tanácskozására. KIVÉGZÉSEK IRÁNBAN Szerdán folytatódtak a kivégzések Iránban. A Pars hírügynökség jelentése szerint további két kurd felkelőt végeztek ki a harcokban való részvétel miatt. Tábláztán 14 személyt, köztük két nőt végeztek ki börtönlázadás szervezésének vádjával. ÖSSZEÜLT A BIZTONSÁGI TANÁCS A dél-libanoni célpontok ellen intézett izraeli támadásokra és az ezek nyomán kialakult veszélyes helyzetre való tekintettel a libanoni kormány kérésére összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa. BENZIN — 50 SZÁZALÉKKAL DRÁGÁBBAN A benzinárak az Egyesült Államokban ez év elejétől kereken 50 százalékkal emelkedtek. Mint a Washington Post keddi számában közli, a fenti adat azt bizonyítja, a benzin ára a háromszorosára növekedett annak, amit az USA energiaügyi minisztere korábban megjósolt. A BVT FELHÍVÁSA Ünnepélyes felhívással fordul a Béke-világtanács a második világháború kitörése 40. évfordulóján a világ népeihez: vívják ki a nukleáris fegyver és a többi tömegpusztító fegyver gyártásának azonnali megszüntetését. A tanács ugyanakkor felhívja a nukleáris fegyverek birtokában levő államokat, hogy kezdjenek haladéktalanul tárgyalásokat a nukleáris és egyéb tömegpusztító fegyverek eltiltásáról, és a meglevő készletek megsemmisítéséről. A két felhívást abból az alkalomból adják ki, hogy a második világháború kitörésének 40. évfordulóját, szeptember elsejét, a Béke-világtanács nemzetközi békehónappá nyilvánította. el és végezték ki a sikeres gerillaháborút folytató, nemzeti hősként tisztelt Omar Muktart. A második világháború Idején, miután az angolok legyőzték Rommel hadseregét, szövetséges angol—francia csapatok szállták meg Líbiát. Az ország 1945 után rövid ideig ENSZ-gyámsági terület volt. A világszervezet közgyűlése 1949-ben úgy döntött, hogy Lfbiát 1952-ig független állammá kell nyilvánítani. Ez 1952. december 24-én Líbiai Egyesült Királyság néven meg is történt. A független Líbia Imperialistabarát politikát folytatott. Angol és amerikai pénzügyi támogatásban részesült, s ennek fejében a támogató országok katonai támaszpontokkal rendelkeztek. A változások feltételei az 1960-as években kezdtek kibontakozni, egyrészt az arab országokban bekövetkezett radikális változások, másrészt az ország gazdaságában nagy változásokat előidéző olaj következtében. Az első olajkút 1959 nyarán kezdett üzemelni az Esso-cég koncessziójának területén. Alig egy év múlva már megépült az első 180 km hosszú, az olajmezőt a tengerparttal összekötő vezeték. Az olaj kitermelés ezután gyorsan emelkedett: 1961-ben 0,7 millió tonna, két évvel később 22 millió, a királyság megdöntésének évében pedig 151 millió tonna. Jelenleg az évi termelés 100 millió tonna körül van. A líbiai olaj rendkívül versenyképes a világpiacon: a nyersolaj nagyon jó minőségű, közel van a felvevőpiachoz. (75 százai éíféL ítHfápába exportálják), és" az ország hatalmas tartalékokkal rendelkezik. A külföldi olajtársaságokat az 1970-es évek, elején államosították, ugyanekkor számolták fel az ország területén levő angol és amerikai katonai támaszpontokat is. Az olajból származó jövedelmet a lakosság szociális és kulturális színvonalának emelésére használja fel a líbiai vezetés, és arra, hogy az olajmonokultúrás gazdaság szerkezetén változtasson, fejlessze a mezőgazdaságot, az ipart, és az ehhez elengedhetetlen út- és vasúthálózatot. Az 1976—1980-as tervidőszak beruházásainak több mint 50 százalékát e három 6zektor kapja. A terv előirányozza 700 ezer hektár föld termővé tételét, 1,2 milliárd dollárt szán a vas-, acél- és vegyiparra. 150 ezer lakás. 25 erőmű, 18 szakoktatási intézmény. 34 kulturális központ építését, a színes televízió bevezetését és kereskedelmi flotta létesítését tervezi. A gazdaságfejlődésnek azonban olyan akadályai vannak, amelyek megoldása időigényes feladat. Ilyenek a munkaerő, a műszaki káderek, gépek, a megművelt föld és a közlekedés hiánya. E problémák megoldását segíti Líbia és a szocialista országok közötti együttműködés. A magyar—líbiai együttműködés az 1970-es évek második felében kezdett kibontakozni. A két ország közötti kereskedelem értéke 1977-ben 28 millió dollár volt. Egyre több magyar mérnök, vasúti. villamosenergia-ipari. hírközlési szakember érkezik Líbiába. Magyar tervek alapján fog elkészülni a Tripoli—Tunisz közötti vasútvonal, amelynek kivitelezésében részt vesznek magyar vállalatok is, Az elmúlt tíz évben elért eredményei révén az antiimperialista küloolitikát folytató Líbia tekintélye az arab világban, az el nem kötelezett országok körében megnövekedett, és kivívta az antiimperialista erők elismerését. Dr. Nagy László egyetemi adjunktus