Délmagyarország, 1979. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-29 / 201. szám

_ Szerda, 1979. augusztus 29. 7 5 mmmmmm Úvodagondck az új városrészekben Az Északi városrész és Tarján minden eddigit felülmúló óvodagondjairól beszélgettünk a minap a két fölvételi bizottság tagjaival, óvónőkkel, a városi pártbízottság, a tanács és a népfront képviselőivel. Szomorúan nyugtáztuk a tényeket, amelyek több száz család életét keserítik meg ezekben a napokban, s valószínűleg az elkövetkezőkben is. Az óvodákban már ki-ki értesülhetett a jó, vagy a rossz hírről: gyermekét megfelelő térítés ellenében biztos helyen tudhatja a most kezdődő tanévben, vagy sem. A városi összesítések még nem készültek el. az azonban enélkül is nyilvánvaló, hogy két új városrészünk nem képes óvodába befogadni nagyon sok rászoruló gyereket. A legmostohábbak a Csongrádi sugárút környékén lakó kicsinyek: 790 közül 370 előtt nyflnak csak ki a kapuk. 420 kisgyerek sorsáról rejtély, miként tudnak gondoskodni a munkába Járó szülők. VaJmj kevés vigasz számukra, hogy a fölvetteknek sem mindegyike tölti el napját Juxuskörülmények között. A közeljövőben megnyíló új óvoda 200 személyes, négy csoportot pedig iskolában helyeznek el. A 300 helyen 370 gyerekről gondoskodnak majd. Ekkora túljelentkezés láttán milyen szempontok alapján döntöttek a bizottság tagjai? A helyzet súlyosságára jellemző, hogy az idén 1—2 gyerekes családokkal szinte nem is tudtak foglalkozni. Az óvodai rendtartás előírásai alapján az egyedülálló szülők, a 3 vagy többgyerekesek, az albérletben lakók, a sorkatonai szolgálatot teljesítők szociális érdekeit tartották szem előtt, a veszélyeztetettek egészséges fejlődését, s fölvették azokat a gyerekeket, akik a következő tanévben iskolába mennek. S mire az ezeknek a követelményeknek megfelelő gyerekeket összeírták, betelt a létszám. Sok szülő, aki ép családban, lemondásokkal, becsülettel nevel egy-két gyereket, a munkája mellett önzetlen társadalmi munkát is végez, úgy véli, hogy éppen ezt nem méltányolja ez az elbírálási rendszer. így igaz, mindezt nem tudták figyelembe venni az idén. Kegyetlenek a tények. A szóba jöhető javaslatok is elenyészően kevés szülő számára jelentetének megoldást. Az idén is van lehetőség arra, hogy 80 gyereket a Csanádi utcai óvodába helyezzenek el. A távolság, a rossz közlekedési viszonyok miatt húzódoznak ettől a szülők, bár olykor érdemes akár a kényelmetlenséget is vállalni. Tavaly átszállás nélkül utazhattak buszon, az idén már ez sem megy. A Volánnal, jó lenne, ha sikerülne szót érteni. Az óvodabuszon is gondolkodtak, de ahhoz is sok pénz, 2—3 nyugdíjas felügyelő kellene. A tanács különféle szükségmegoldásokat keresett a feszültség feloldására: a négy, iskolában elhelyezett óvodai csoporton kívül tornateremben, lakásban, továbbképzési szobában, a petőfitelepi l-es, 2-es számú óvoda megüresedett lakásában működik óvoda. A további erőfeszítéseknek gátat szabnak azonban olyan objektív akadályok, mint például az, hogy nincs elég szakképzett nevelő, a meghirdetett állásokat sem töltötték be mind, nincs elég bútor, szigorú előírások szabályozzák a gyerekek környezetének kialakítását. Nincs, nincs, nincs. De a fő gond, hogy eredetileg óvodának épült gyermekintézmény nincs elég az újonnan átadott lakóépület mellett. Ha legalább a B-ütemben épülő óvoda elkészül erre az évre, már nem áll elő ilyen áldatlan állapot. Hisz ez a sok gyerek nem ma és nem is tegnap született: 1975— 76-ban! Idő lett volna a bölcs előrelátásra és az intézkedésre. A szülőknek azonban így nem marad más hátra: föllebbezhetnek. Merthogy valamennyi elutasított ezt teszi — okkal, joggal —, az biztos. A művelődési osztály valamennyiüknek válaszol, de sajnos, elenyészően kevesen fognak örülni a boríték tartalmának. Ezért hát a legokosabb, ha a dolgozó szülők nagymama, rokon, vagy a gyerekek gondozását vállaló néni után néznek. Ch. A. 0 környezet védelméről Földűnk, lermészetes vizeink, levegőnk, településeink tisztaságának védelméről, a tájak, természeti kincseink oltalmazásának teendőiről tanácskoztak kedden a megyei tanácsok és a Fővárosi Tanács környezet- és természetvédelmi titkárai Budapesten, a szabadsághegyi Jókai klubban. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal által első ízben összehívott eszmecserén Gonda György államtitkár, a hivatal elnöke tájékoztatta a jelenlevőket az időszerű feladatokról. A titkárok a közelmúltban álltak munkába, ilyen munkakör eddig nem volt. Tennivalóik közé tartozik a megyei tanácsok végrehajtó bizottsága mellett működő környezet- és természetvédelmi bizottságok munkájának támogatása. (MTI) Művésztelepek bizonyítványai (I.) Mártély: a táj vonzásában Pártmunka Balástyán Az MSZMP Politikai Bizottságának 1972 decemberi határozata az alapszervezeti munka színvonalának fejlesztéséről Balástyán is programmá vált. Hogy mi valósult meg belőle, arról Fekete Flóriánnéva 1, a község pártvezetőségének titkárával beszélgettünk. — A pártcsoportok munkájával kell kezdenünk — mondotta. — Ahol jó a kollektív szellem, ott az aktivitás is erőteljes. Általános tapasztalat, hogy valamennyi alapszervezetünkben javult a taggyűlésekre való felkészülés. A párttagság előre ismeri a napirenden szereplő témákat, és azokra jó előre felkészülhet. Megpezsdítette ez a vezetőségek tevékenységét is. Egyrészt a testületét, másrészt külön-külön a tisztségviselőket is arra serkentette. hogy alaposabban tájékozódjanak a világ és hazánk dolgairól. szűkebb vonatkozásban községünk életéről. Lemérhető a fejlődés a pártépítésben is. Erre az a jellemző, hogy a felvételüket kérők többsége rendelkezik azzal a politikai felkészültséggel, amely elengedhetetlen követelmény a párttaggá válás folyamatában. Ugyanakkor eleget tesznek társadalmi megbízatásuknak is a tömegszervezetekben, a KISZ-ben, Balástya párttagságának létszáma ma — öt alapszervezetben — 186. Van pártalapszervezete a Rákóczi, a Móra és az Alkotmány Tsznek. Kettőben — a terület nagyságához mérten — függetlenített párttitkár dolgozik. Van községi, pedagógus alapszervezet A pártcsoportok száma húsz. Fekete Flóriánná jól ismeri községét, bár nem idevalósi születésű. Itt nőtt fel. Szülei téesztagok. Itt volt KISZ-titkár, kapcsolódott be az ifjúsági mozgalomba, amelyből egyenesen vitt az útja a pártba. Mostani tisztségét társadalmi munkában végzi. A községi tanács dolgozója. Munkaköre eléggé széles skálájú és változatos. Intéz munka- és gyámügyeket, anyakönyvvezető. Legnagyobb eredményüknek azt tartja, hogy az utóbbi években lényegesen javult alapszervezeteikben a párttaggá nevelés, a pártépítő. munka, amely érinti a község lakóinak szinte valamennyi rétegét. Többségben vannak a fizikai dolgozók, majd következnek a termelést, a gazdasági életet közvetlenül irányítók, az egészségügyi dolgozók, pedagógusok, s főleg fiatalok. Az ő egyik ajánlójuk szinte kivétel nélkül a KISZ. amely komolyan veszi ezt a tevékenységét is. A község KISZ-bizottsága titkára Szilágyi Nándomé, aki adminisztrátor az Alkotmány Tszben, a pártvezetőség tagja, s a községben a Hazafias Népfront elnöke. A tisztségviselésnek ez a „halmaza" jó példa arra, hogy aki akar, tud dolgozni Balástyán, kiveheti részét a közéletből. S nem árt itt hangsúlyozni: két politikai funkcióban asszonyok dolgoznak felelősséggel, szorgalommal, hozzáértéssel. Balástya ebben is példa lehet. A község gazdasági arculatát nézve is jelentős a pártszervek tevékenysége. A pártvezetőség minden évben elkészíti Balástya gazdaságpolitikai cselekvési programját, s annak alapján az alapszervezetek is. A rendszeres beszámoltatás is biztosíték a program maradéktalan végrehajtására. Ma már mindhárom téeszben olyan erősek az alapszervezetek, hogy kellő színvonalon képesek a gazdaságpolitikai munka szervezésére, irányítására és ellenőrzésére. A párt- és a gazdasági vezetők közös nevezőn vannak a tervek, a feladatok végrehajtásában. Ezek közül említésre méltó például az ültetvénytelepítés, amelv iárásszerte program. A Móra Tsz 72 hektáron telepített az idén őszibarackot, és hat hektáron telepít még almát Az Alkotmány Tsz-re eső rész: 47 hektáron őszibarack, 44 hektáron alma. A Rákóczi Tsz adós telepítési tervének végrehajtásával. Telepítése 50 hektárra szól, de még semmi sincs belőle. Ennek szorgalmazásában hol maradt el a pár talapszervezet vezetősége és a gazdasági vezetőség? Minden terv, vállalkozás ugyanis annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Mit tart fontosnak Fekete Flóriánné a pártmunka további javításában? Ezt mondta: — Az alapszervezetek taggyűléseinek szervezeti, tartalmi munkájának erősítését, a döntésekben az egységes értelmezést és a végrehajtást. Érvényesüljenek következetesebben a kollektív vezetés normái, a pártépítésben pedig követendő az eddigi körültekintő munka folytatása. Továbbra is elengedhetetlen a pártirányítás hatékonyságának érvényesítésében a pártcsoportok sokoldalú tájékoztatása, hiszen a pártélet ezekben a kis közösségekben nyilvánul meg legelőször és legaktívabban, bontakozik ki a véleményező készség, és érvényesül a pártdemokrácia. L. F. Nemzetközi konferencia Világszerte, igy Magyarországon és a szocialista országokban is sok kutató vizsgálja a folyadékkristályok fizikai és kémiai tulajdonságait, felhasználásának újabb lehetőségeit. Ennek köszönhető az a nagy érdeklődés, amely a szocialista országok III. folyadékkristály-kutatási konferenciája iránt megnyilvánult. A magyar szakemberekkel együtt 18 ország folyadékkristály-kutatói vesznek részt az MTA Központi Fizikai Kutató Intézet és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat által rendezett négynapos tanácskozáson, amelyet kedden nyitott meg Tarján Imre akadémikus, az MTA fizikai osztályának elnöke, az MTESZ székházában. A pénteken záruló tanácskozáson négy nap alatt mintegy 50 előadást hallgatnak meg, s ezenkívül a legújabb kutatási, alkalmazási eredményekről készített mintegy 150 tudományos tabló, úgynevezett poszter mellett az adott témában érdekelt szakemberek közvetlenül a szerzővel vitatják meg a folyadékkristályok hasznosítási megoldásainak újabb tapasztalatait. A 14. Országos Ifjúsági Képzőművész Tábor vezetősége summásan fogalmazta meg helyzetét, programját: „Adottságaink: a különlegesen szép mártélyi környezet — a töltésen belüli tájvédelmi körzet, s kivül az ember alakította alföldi táj a védett halászfaluval. Célunk, a szakmai, etikai, esztétikai és művészetelméleti téren útravalót adjunk a tábor hallgatóinak ahhoz, hogy az adott formavilágból eljussanak az általános érvényű igazságok megközelítéséhez és vizuális megfogalmazásához." Hogy milyen eredménnyel valósították meg elképzeléseiket, az természetesen nemcsak a tábor szakmai irányítását kezdetektől végző vásárhelyi festőművészeken. Fodor Józsefen, Lelkes Istvánon, Holler Lászlón és Hézső Ferencen múlik, nem is a meghívott előadókon és egyéb programokon, sokkal inkább az ifjú amatör alkotókon (á válogatós komolyságán, a tehetségen, a szándékon). A bizonyítvány Hódmezővásárhelyen, a Tornyai János Múzeumban mindenki számára látható. Talán az eddigi legszebb és legtartalmasabb anyag várja az érdeklődőket Vásárhelyen. A bemutató szinvonalát emeli a rendezés precizitása, a képkeretek egysége, az áttekinthetőség. Ami a legfontosabb, hogy a mártélyi táborban megforduló fiatalok Mártélyon. a Holt-Tisza finom ívű kanyarja mellett közvetlen kapcsolatba kerülnek a természettel. Ezt a primér hatást nagyszerűen értelmezik, elemzik, mélyítik jó pedagógiai érzékkel a tábor szakmai irányítói. Anélkül ismerik meg a fiatalok az alföldi táj motívumait — tanyát, fákat, vizet, halászladikot, parasztembert —, anélkül járnak a természeti formák felépítésének, szerkesztésének törvényeinek végére, hogy föl kellene adniuk választott-szeretett tech. nikájukat, alakuló kifejezésmódjukat, érzéseiket és gondolataikat. S bár tematikáját tekintve nem gazdag a mártélyi tárlat, mégsem unalmas, mégis izgalmasan sokszínű, mert a kiállított rajzokon, festményeken, szobrokon fölfedezhetők a tehetség, az adottság, a szándék jegyei. Ezért lehet ugyanaz a mártélyi tanya impresszionisztikus Permai Éva képén, realisztikusan precíz Marovics László akvarelljén. kubisztikusan átírt Szegedi Árpád alkotásán, puha tónusokkal megoldott Gerencsér Tamásnál, szinte párákban feloldódó Göcsei József munkáján, tartózkodóan visszafogott Mérai József festményén, finom rajzolatú Szabó József lapján, eredetien megoldott Varga Imre grafikai erényeket csillogtató rajzán. S a Tisza-parti füzek gazdag formáinak kutatása is más-más eredményt hoz. Kelemen Benő szembesiti a formák körvonalait a precízen megoldott részletekkel, Kurcsics László jelképteremtő erőt kölcsönöz tanulmányainak, Losonczy Ildikó a fatörzs analízisét végzi el. De ugyanezt tapasztaljuk, amikor egy liba, egy virágszirom, egy súlyom vagy egy csónak szerkezetét, felépítését keresik tustollal. ceruzával. ecsettel, pasztellel. A következő lépcsőfokot, az emberábrázolást még kevesen vállalják, közülük is csak Németh Ágnes akvarelL je és a már több éve sikeres szobrász, Sebestyén Sándor jeleskedik, aki három kisplasztikájával igen előkelő helyet vívott ki magának az ifjú amatőr képzőművészek között. Egy dolog sikerült vérszegényebbre az előző évekénél: az immár hagyományos plakátpályázat. Az idei téma a környezetvédelem volt, az első díjat Királyné Vaskúti Gabriella nyerte, aki pályamunkáján gázálarcot kötött a veszélyeztetett földgolyóra. A második díjat Horváth Valéria kapta, aki a behajtani tilos tábla fehér sávjába virágzó zöld erdőt applikált, a harmadik díjas Erdész Lászlóné lett. aki a füstbe burkolódzó, fekete kontúrú házak alá ezt, a felkiáltójelként is felfogható kérdést írta: A jövő városa? T. L. Hangparádék — megkésve rádiófigyelő Miként a nagy költők, a nagy színészek sem szólalnak meg váratlanul. Tehetségük, munkájuk egy adott történelmi korszak igényeivel egyesülve dobja őket a világot jelentő deszkákra, egyéni sorsuk viszont már részben saját személyiségüknek, részben koruk hullámveréseinek is kiszolgáltatott. Végső soron azonban nem váratlanul szólalnak meg. LegfölA felnőttek is elkezdik A dolgozók iskoláiban tanuló felnőttek számára is lassan befejeződik a vakáció. A Radnóti Miklós Gimnáziumban a délelőtti tagozattal szinte egy időben kezdődik részükre a tanítás. A beíratásra és a tankönyvek kiosztására mind az esti, mind a levelező tagozaton augusztus 30-án, csütörtök délután 5—7 óráig kerül sor. (Eddig az időpontig még továbbtanulásra is lehet jelentkezni.) Az első tanítási nap az esti tagozaton szeptember 3-án, a levelező tagozaton szeptember 4-én lesz. Az új tanévre ismét sok felnőtt dolgozó kérte felvételét, ami azt jelenti, hogy nem csökkent a felnőttek kedve a tanulás iránt. A Radnóti Miklós Gimnázium kihelyezett tagozataként az új tanévben Ullésen ismét nyílik gimnáziumi levelező tagozatos első osztály. Mivel Üllésen a tanítás egy héttel később kezdődik, a környező falvakból is lehet még jelentkezni felvételre az Üllési Altalános Iskola igazgatóságánál. jebb a rádióban. Magyarán: majdnem későn. Legalábbis kurta-furcsa módon megkésetten. Nem mintha olyan nagy baj volna ez. ám mindenképpen nosztalgiát növelő s egyben meditációra késztető tény. Bár a legfontosabb mégis — hogy egyáltalán megszólaltak, ha megkésve is. * Mert például Latinovics Zoltán több mint három éve múlt tragikus halála óta többször hallgattuk már a rádióban korábban ismeretlennek számító felvételeit. Legutóbb a múlt héten, szombaton este a Rádiószínház adásában. Amikor is Moldova György híres szatírájával, az Éberling, a magyar apával űzött csodálatos varázslatot. Jellegzetes hangszíne és hanghordozása fél évszázad magyar történelmének sajna, elég gyakori kaméleonfiguráihoz szolgált illusztrációul. Azoknak ábrázolásához, akik valóságosan vagy képletesen mindig tudtak „jellegzetes magyar apákat" játszani, 1915-ben, 1919-ben, 1920-ban. 1942-ben, 1949-ben és 1956-ban. Latinovics hangja hajlott, csavarodott, egyszerre volt tömör és képlékeny, nyúlós és szilárd. Az éberlíngek fél évszázados gerincéhez hasonlatosan. Váltogatták ók a Bocskay-ruhát és az overállt, jó érzékkel tudván, hogy e két jelmezzel végig lehetett csinálni a 20. század első felének egész magyar történelmét. Nehéz nem szatírát írni, mondta Horatius és igaza volt. Talán még nehezebb szatírát tolmácsolva olyan döbbenetes tragikomikus hatást kelteni, szatírát egyetlen emberi hanggal olyan emlékezetessé tenni, mint Latinovics tette. A Petőfi rádió két egymást követő hét végén tiz évvel ezelőtt, külföldön, az Újvidéki Rádió M-stúdiójában felvett előadóestet sugárzott, A bujdosó lány címmel. A szerencsére még élő, bár sajnos nagybeteg Mezei Mária megrendítő szépségű őnéletmondását. Utolsó nyilvános fellépése volt az újvidéki. Latinovicshoz hasonló poklokat járt meg. s mégis pályájához, eszményeihez mindvégig hű maradt. Hallhattuk hangjával is káprázatos dolgokat tudott művelni. a a