Délmagyarország, 1979. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-28 / 200. szám

4 Kedd, 1979. augusztus 28.' mm Takaréksarok Ha mi egyszer valaminek nekilátunk! Eddig csak autóztunk, nyomtuk a gázpedált, faltuk a kilométereket, tankoltunk és fizettünk. Fütyültünk az energiaválságra, s a magunk költségeire. Hanem most végre komolyra vettük. Mutatja a tévé, darálja a rádió, nyomja az újság: kér a benzinért! Az Energiafelügyelet külön hirdetéssorosatban adja a tanácsokat a benzintakarékosságra; előkerül egy műszaki megoldás, amit eddig az egerek rágtak; versenyt rendezünk, hogy lássuk, ki megy legkevesebb motalkóval... Szerencse, hogy ez a felvilágosító, tanácsadó gépezet nem benzinnel jár! Mondanom sem kell talán: én minderre igen-igen odafigyelek. Pénzre megy a játék, s mind több pénzre, miközben sokoldalú szorongattatásnak van kitéve az ember tárcája. Tehát a tanácsokat érdemes megfogadni, mert végiilis... — de hagyjuk a következtetést a végére! Azt mondja a szakma, négy-öt százalék benzint is meg lehet takarítani a sebességkorlátozással. Mert, hogy nyolcvanon felül úgy megnő a légellenállás. Akkor menjünk csak nyolcvannal! Ennek két haszna is lesz. Egyszer messzebb érünk ugyanannyi benzinnel, másodszor esetleg öt tankolást is kifut az elmaradó büntetés. Indítsunk szép egyenletesen, ne sportoskodjunk, és fékezzünk lágyan, csikorgás nélkül — ez a másik kardinális tétek Ennek betartása is hoz egykét-! itert száz kilométeren. Kipróbáltam, s igazolom. Nagyon fontos a megfelelő gumiabroncsméret. Tíz-tizenöt százalékot lehet fogni. Az elpiszkolódott levegőszűrő ugyancsak kész kártékonyság. mert nem jut elegendő levegő az égéstérbe. A lapokban olvasható Takaréksarok szerint ezen is nyerhetünk nyolc-tíz százalékot A jól beállított üres járatra számoljunk csak egy percentet, másik annyit a gumiabroncsok előírt keménységére — ez is két százalék. A rendszeres és jó karbantartás viszont már nem ilyen forgács — kilenc-tizenkét százalék üzemanyag-megtakarítással kecsegtet Lehetne még sorolni, mert a Takaréksarak már közel negyven jeles tanácsot adott eddig, a szaklapok pedig kitűnő elemzéseket, táblázatokat dugnak az orrunk alá. S mint mondám, bennem hívőre találtak, én minden eddigi ajánlatot tiszta szívvel és kellő alapossággal magamévá tettem. Sőt, megszereztem azt a kis műszert is, amit egy pesti mérnök eszelt ki és népszerűsített a tévében. Istenemre mondom, csoda történt! Világcsoda! Történt pedig, hogy megtankoltam Szegeden, s elindultam egy kiadós országjáró körútra a nyári szabadságon, jól bevésve minden filléres és forintos tanácsot. Az első meglepetés Siófokon ért: a tanksapka mellett szivárgott kifelé a benzin. Megcsapoltam a tankot egy gumicsővél. ám Szombathelyen újra le kellett szívatni belőle néhány litert. És ez azóta így megy. Minél többet szaladok a kis fehér egérrel, annál gyakrabban kell leszívni a fölösleget! Bizony mondom, ha mi egyszer valaminek nekilátunk! Lassanként meg kellene szervezni, hogy az állam átvegye tőlünk az így felszaporodó benzint. De előre megmondom, olcsóbban mi sem adjuk. Csak világpiaci áron! Az így felvásárolt benzinből azután majd futja állami kocsiknak százhúszas száguldozásra, elhanyagolt karbantartásra, sportos indításra és fékezésre. Sz. S. I. Nem mind arany, ami korona Mikrobiológusok tudományos tanácskozása Mikrobiológusok kongreszszusa kezdődött hétfőn Budapesten a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. Dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter a fővédnöke a tanácskozásnak, amelynek háromnapos programja több mint 170 előadást ölel fel. Több száz hazai résztvevő mellett európai szocialista országból érkezett kutatók, tudósok is jelen vannak a kongresszuson. Az egyik fő témakör — amelyet hazai és külföldi előadók is elemeztek — a mlkrobás fertőző betegségek felismerésével, illetőleg megelőzésével kapcsolatos eredmények, a humánegészségügyben, az állatgyógyászatban egyaránt. Számos előadás foglalkozik a mikrobák hasznosítási lehetőségeivel — igen nagy gyakorlati jelentőséggel — a mezőgazdaságban és az iparban, például a talajjavításban, a bányászatban. (MTI) Jubileumi ünnepség a főiskola gyakorlóiskolájában Gyermekek nevelése, tanár elöltek képzése, pedagógusok továbbképzése A történelem és a földrajz tanításáról A történelem és a földrajz tanításáról kétnapos országos tanácskozás kezdődött hétfőn Debrecenben, több mint 250 nevelő, szakfelügyelő és tudományos kutató részvételével. A konferencián az előadók és hozzászólók hangsúlyozták, hogy az oktatás korszerűsítésének fontos alapfeltétele a tantárgyak oktatása közötti szorosabb kapcsolat megteremtése. A konferencián részt vevő történelem- és földrajztudósok, valamint a két tantárgy oktatói közösen törekszenek azoknak az összefüggéseknek a feltárására, amelyek segítségével jelentősen növelhető a fiatalok tájékozódó képessége. Hogy uralkodónak lenni sem lehetett fenékig tejföl, azt a világtörténelemben különösen a brit história bizonyította. Korunkban fenti tény komoly tanulságokkal járhat; az elmúlt héten szerdán este a kiváló erdélyi drámaíró. Kocsis István A korona aranyból van című művéből készített tévéjáték ezt igyekezett fölmutatni. S hogy miért csak igyekezett, miért sikerült felemásra a példázat, arra a történelmi parabolák általános érvényű törvényszerűségei adnak választ. Adott egy kis ország s egy reformálni, rugalmasan változtatni kívánó király(nő). S minehhez egy megcsontosodott, merevségét rosszindulatú hatalomvággyal párosító klikk (nevezzük a stílushatás kedvéért koronatanácsnak), melv erőnek erejével keresztezni igyekszik a felvilágosodottabb törekvéseket. Áll a harc. Stuart Mária, Skócia királynője éleselméjűen védekezik és riposztozik, a konzervatív tanács nem hagyja magát Jóságos ég, ml lesz ebből? A válasz előtt mérjük föl a lehetőségeket: mi minden lehetne? A haladás következetesen elszánt hívének mutatkozó felelős vezető konfliktusa a maradi többséggel. Másik változat: a nagy formátumú egyéniség drámája a kiesinyesek között. Harmadik variáns: az ember őrök és sajnos, feloldhatatlannak látszó magányossága minden újszerűnek számító kezdeményezésekor, annál Inkább, minél nagyobb a tét. A tét pedig itt — erre hivatkozik mindkét fél, szinte unosuntalan — elég nagy: egy kicsi ország fönnmaradása a több oldalról fenyegető nagyhatalmak között Kitűnő nyersanyag, a „ziccerekhez" méltó televíziós adaptáció — mértéktartó és sallagmentes korkép, fegyelmezett, már-már szégyenlősen „visszafogott" rendezés (Radó Gyula érdeme), stílusos, kiváló színészi alakítások. Ám a „mi lesz ebből ?"kérdésre adandó felelet mégis csak ennyi: semmi. Sajnos, semmi. Valóban nagy kár. Kevés mai magyar tévéjáték után érezhető hiányról kell beszámolnunk Kocsis István darabja láttán. A máig ható történelmi példázat hitele jóformán fölfedezhetetlen — a parabola határozott erővonalának híján. Ügy rémlett, az új oldaláról bemutatkozott, kellemes meglepetést nyújtó Tarján Györgyi Stuart Máriaként vagy akár Kern András titkárként jobban tudtaérezte. mi érvényes a drámai magból korunkban, mire is jó miért is lehetne fölöttébb tanulságos a hosszúra nyúlt koronatanács-vita. Pedig Kocsis István tiszteletre méltó erőfeszítéssel és a skót királynő alakjának érzékeny megformálásával tárta elénk az aprócska Skócia ügyéért másként-másként tenni akarók dilemmáit. De úgy tűnt, mondjuk, Bethlen Gábor jobban tudta, mit akar, mint Mária, a skótok királynője. Fél évszázada. 1829 szeptemberében nyitotta meg kapuit Szegeden az Állami Gyakorló Polgári Iskola. Az ötvenéves jubileumom utódja, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola l. számú gyakorló általános iskolája ünnepséget rendezett Tegnap, hétfőn délután a főiskola dísztermében a tanárjelöltek nevében Paál Mária negyedéves hallgató Tóth Árpád Köszöntő című versével, az iskola tanulói képviseletében a Bartók gyermekkórus két énekszámmal üdvözölte az emlékünnepség résztvevőit, majd dr. Moholi Károly, a főiskola főigazgatója mondott megnyitó beszédet. Az eseményen megjelent Bozzai László, az Oktatási Minisztérium osztályvezető-helyettese, ott volt a megyei pártbizottság képviseletében Vántus Istvánná munkatárs, dr. Székely Sándor, a városi pártbizottság titkára. Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Somi Imréné, a váro6i tanács művelődésügyi osztályának csoportvezetője, ökrös János, a Pedagógus Szakszervezet megyei titkára. Az ünnepségen két előadás hangzott el. Dr. Veszprémi László, a gyakorlóiskola igazgatója az intézmény fél évszázados pedagógiai törekvéseiről számolt be, dr. Simon Gyula, a Magyar Pedagógiai Társaság főtitkára pedig „A Cselekvés iskolája" című pedagógiai folyóirat neveléstörténeti jelentőségét méltatta. Az előadások után hozzászólásokat hallgattak meg a résztvevők. Az iskola első igazgatója. Szenes Adolf fia, az Amerikában élő dr. Szenes László egyetemi tanár alapítványt létesített, melynek kamataiból minden esztendőben a matematikában élen járó nyolcadikosokat jutalmazzák. Fölszólalt dr. Udvarhelyi (Kendoff) Károly nyugalmazott főiskolai tanár. dr. Nemes Károly filmtörténész és Jármai Éva szakvezető tanár, dr. Greguss Pál nyugalmazott egyetemi tanár és dr. Baráti Dezső egyetemi tanár. A jubileumi ünnepségen kitüntetéseket adtak át. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta Jármai Éva szakvezető tanár. Kiváló Munkáért kitüntetést kapott Csillik László gyakorlóiskolai igazgatóhelyettes. Miniszteri dicséretben részesült ördögh Győzőné tanítónő és Kiss Károlyné hivatalsegéd. A jubiláló intézmény szépen szerkesztett, hasznos kötetet jelentetett meg. Gyakorlóiskolánk fél évszázados pedagógiai törekvései 1029— Acs S. Sándor felvétele Az ünnepség résztvevőinek egy csoportja 1979 címmel. A kiadvány első részében dr. Veszprémi László fölvázolja az intézmény múltját és felvillantja a jelen törekvéseit. Megrajzolja Szenes Adolfnak, a gyakorlóiskola első igazgatójának és dr. Kratofil Dezsőnek. az intézmény első igazgatóhelyettesének, majd igazgatójának portréját, tudományos, pedagógiai munkásságát. Dr. Simon Gyula A Cselekvés iskolája című szegedi pedagógiai folyóirat és iskolatípus úttörő szerepét és haladó hagyományait elemzi; dr. Geréb György a pszichológia szerepéről ír a gyakorlati tanárképzésben; dr. Bereczki Sándor pedig a tanárképző főiskola és a gyakorlóiskola kapcsolatait tárja fel. A kötet első részét volt tanulók és tanárok visszaemlékezései zárják. A második rész dr. Ágoston György és dr. Veszprémi László bevezető írása után a mai pedagógusok gyakorlati, alkotó, kísérletező tevékenységét mutatja be. Az iskola mostani tanárai, tanítói tizenöt dolgozatban számolnak be munkájukról, adnak ezáltal jól forgatható, hasznos kézikönyvet kollegáik kezébe, továbbgondolásra alkalmas tippeket, ötleteket minden pedagógusnak. Mindezzel azt is példázzák, hogy az ötvenéves intézmény nevelői ma is frissen, a pedagógiai tevékenység élvonalában munkálkodnak — méltán a nagyszerű hagyományokhoz. Olyan pedagógiai alkotóműhely, mely kimagaslóan látja el hármas feladatát: a gyermekek korszerű oktatását, nevelését; a tanárjelöltek képzését; a már dolgozó pedagógusok továbbképzésének segítését * Az évforduló tiszteletére a gyakorlóiskolában kiállítást rendeztek. Láthatók az iskolában szerkesztett szakfolyóiratok, kiadványok példányai, a bemutatott rajzok, hímzések, szőttesek, agyagmunkák. bábok stb. reprezentálják az iskolában folyó vizuális alkotó munkát, a fényképek felvillantják az iskola történetének néhány eseményét, bemutatják a> Úttörő- és kisdobosmunka pillanatait, felelevenitik a kirándulások, énekkari szereplések és mezőgazdasági gyakorlatok emlékeit. A fél évszázados jubileumi ünnepség második napján, ma, kedden délelőtt a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola 1. számú gyakorló általános iskolájában ankétot rendeznek a gyakorlóiskolai szakvezetők tudatos pedagógiai szervezésének szerepéről a tanárképzésben. Ezen részt vesznek a főiskolák gyakorlati képzéssel foglalkozó vezetői, a gyakorlóiskolák igazgatói, szakvezető tanárai, a tantárgypedagógusok. II fogászati ellátásról Fogorvosok és fogtechnikusok országos találkozójával vasárnap befejeződött a Salgótarjánban megrendezett első fogpótlástani vándorgyűlés. A két rokonszakma találkozásónak a fogászati ellátást befolyásoló nagyon fontos háttere van. A népi ellenőrzésnek egy nemrégiben lefolytatott kontrollvizsgálata ugyanis kimutatta, hogy az utóbbi évek folyamán a fogászati ellátásban ugrásszerűen emelkedett a korszerű anyagok felhasználása, s ez egyértelműen tükrözi a fogtechnikusok munkájának fejlődését. A vándorgyűlésen megállapították: a továbblépéshez a fogtechnikai vállalatok vidéki telephelyeinek bővítésére, berendezéseinek korszerűsítésére van szükség. Nemcsak a fogtechnikai műhelyeket, laboratóriumokat kell alkalmassá tenni a korszerű anyagok, gépek alkalmazására, de az ipart és kereskedelmet is, hogy e gépek, anyagok mindinkább hozzáférhetők legyenek. Megállapították a vándorgyűlésen, hogy a kulcsfontosságú fogászati megelőzésben kiformálódóban van a szemléletváltozás. Ujabb lépést jelent, hogy a Központi Stomatológiai Intézet állásfoglalása nyomán Zalában, Somogyban, Borsodban már kinevezték a stomatológiai főorvos profetikus helyettesét és remény van arra, hogy példájukat követi a többi megye is. A megyei fogászati ellátás színvonaláért felelős főorvosok — a protetikus főorvos segítségével — ilyenformán hathatósabban, egységes szemlélettől vezérelve ellenőrizhetik a fogpótlás szerteágazó problémáit, közte a helyi fogtechnikai laboratóriumok tevékenységét is (MTI) Kelendő az öreg autó A kellemes idő és a kíváncsiság ismét ezreket vonzott Szegeden, a Szent István téri autópiacra. Látni- és vásárolnivaló bőven volt. A piac forgalma annak ellenére sem csökkent, hogy a hónap utolsó vasárnapján Kecskeméten is rendeztek autóvásórt (Ilyenkor a jó vétel vagy eladás reményében sok szegedi átrándul a szomszédos városba.) Az új gépkocsik árának emelkedése után a használt autók piacán is tapasztalhatók a változások. Nagy, illetve növekvő a kínálat. Augusztus négy vasárnapjának forgalma számokban kifejezve a következőképpen fest. Időrendi sorrendben: gépkocsiból 200-at; 180-at, 250-et; 225-öt, valamint 44; 38; 52; 42 motort vittek el a piacra. Szinte minden típust meg lehetett találni, ám a komoly érdeklődők elsősorban a 8—9 éves autókat keresték és Inkább ezek a régi kocsik keltek el. Az irányár állapottól és márkától függően 10 ezer és 40 ezer forint között mozgott. Az öreg autókból nagy volt a felhozatal. Sokat el tudtak közülük adni. ami annak is köszönhető, hogy a 4—5 éves autókért annyit kértek, amennyiért újonnan vették a MERKUR-tól — esetenként néha még többet is. UX-es, UY-os Wartburgot 80—85 ezer forintért. ZA-s 1500-as Ladát 100 ezer forintért. U-s Skodákat 70—75 ezerért kínáltak. Hétről hétre egyre élénkebb a motorpiac, elsősorban a mopedeket és az MZ-s motorokat keresik. Jó áron el is kelnek. Az utolsó augusztus! vasárnapon azt lehetett tapasztalni, sok a nézelődő, az ebéd előtt a piacon gyorsabban telik az idő. Illetve akik vásárolni szeretnének, többségük várja az őszt, reméjve, hogy a 4—5 éves kocsikat akkor olcsóbban kínálják. •