Délmagyarország, 1979. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-23 / 196. szám

135 Csütörtök, 1979. augusztus 23. Hazaérkezett Uszty-ISimszkbil a magyar építebrigád Szerdán hazaérkezett a Szovjetunióból a Kun Béla ifjúsági építőbrigád, amely­nek tagjai a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség és az Össz-szövetségi Lenini Komszomol megállapodása alapján a szibériai Uszty­Ilimszkben dolgoztak. A ma­gyar fiatalok az Angara­parti városban részt vettek a KGST közös beruházásában létesülő cellulózkombinát épí­tési munkálataiban. A brigád tagjait a Ferihe­gyi repülőtéren a KISZ KB képviselői, valamint család­tagjaik várták. Az ifjú épí­tők a következő napokban családjaik körében pihennek, üdülnek. A Kun Béla ifjú­sági építőbrigád hivatalos fo­gadására, a háromesztendős munka értékelésére szeptem­ber 14-én kerül sor. Oskar Fischer ^ hazánkba látogat Púja Frigyes külügymi­niszter meghívására csütörtö­kön, ma baráti munkalátoga­tásra hazánkba érkezik Os­kar Fischer. a Német De­mokratikus Köztársaság kül­ügyminisztere. (MTD Az árváltozásokat a keres­kedelmi szervezetek alapos, gondos előkészítése után kö­rültekintően és időben haj­tották végre — állapította meg az Országos Kereske­delmi Főfelügyelőség most összesített jelentése a július 23-i hatósági árintézkedések végrehajtásának általános ta. pasztalataként. A főfelügye­lőség a fővárosi és vala­mennyi megyei felügyelőség, a tanácsi szakigazgatási ap­parátus és társadalmi ellen­őrök közreműködésével át­fogó országos vizsgálatot tar­tott: 1400 üzletben több mint 500 vendéglátó helyen és 80 kereskedelmi vállalat, szö­vetkezet központjában ellen­örizte az árváltozással kap­csolatos leltározások meg­szervezését, lebonyolítását, az átárazásokat, az árfeltünte­tést, a kiszolgálást, a kalku­lációk készítését és az áru­kínálatot. Az egy hónapja életbe lé­pett fogyasztói áremelés az élelmiszer, a háztartási-ve­gyi áru, az építő- és tüzelő­anyag, a bútor, a lábbeli és a személygépkocsi árucso­portban hozzávetőleg 47—50 ezer cikkelemet érintett. A vállalati központok és a há­lózat dolgozóira igen nagy terhet róvó munka ellenére — néhány bolttól eltekintve — az árintézkedést követő munkanapon zavartalanul biztosították az árusítás fel­tételeit az új árakon. Az el­lenőrök szerint a vizsgált kétezer leltár 89 százalékát, a 470 kalkuláció 94 százalé­kát 1" .lyesen, pontosan készí­tették el, viszonylag jelen­téktelen volt a leltározás alól egyéni haszonszerzési céllal kivont készletek érté­ke. Igen nagy gondot okozott az új árak átvezetése a ter­mékeken. ezt több tízezer cikknél az első napokban nem is tudták mindenütt el­végezni, néhány nap alatt azonban a központilag adott ártájékoztatókkal, a vállala­tok dekorációs részlegeiben készült árcédulákkal leg­alább a csoportos árjelzést mindenütt megoldották. Változatlanul nagy munkát ad a vállalatoknak a folya­matos átárazás, miután az ipar az év végéig — a meg­levő csomagolóanyag felhasz­nálásával — a régi árak fel­tüntetésével szállítja az árut. Az áremelést követő első napokban az önkiszolgáló üzletekben kissé lassult a kiszolgálás, a pénztárosok munkája. A kereskedelem dolgozói az új árakat vi­szonylag hamar megismerték, amit segített az. hogy sok helyen külön jegyzéket is készítettek a pénztárosok számára. A vendéglátóiparban a fo­gyasztói árak az üzletosztály­tól függően eltérően változ­tak, a módosításokat általá­ban megfelelően alkalmaz­ták. Az üzletek alapjában zavartalanul oldották meg az előfizetéses étkeztetést az új árakon, majdnem mindenütt kínálnak napi menüt is. Az országos vizsgálat meg­állapítása szerint az áreme­Nemzetközi Szerdán megkezdődött Kő­szegen az UEP, az Európai Foniáterek Uniójának nyol­cadik kongresszusa. A hang­képzési és beszédzavarokkal foglalkozó európai orvosok munkáját összefogó koordi­náló szervezet 1971-ben ala­kult Belgrádban. Feladata az orvosképzés irányelveinek, a szervezeti kereteknek meg­határozása. a diagnosztikai és terápiás eljárások, valamint lést követő időszakban a ke­reskedelem árukínálata alap­vetően megfelelő, az utánpót­lás — néhány cikktói elte­kintve — folyamatos volt. A ^vizsgálatokon nagy gon­dot fordítottak a helyes ár­alkalmazásra. a számolásra, a pontos mérés ellenőrzésére. Ezekkel kapcsolatban a mint­egy 1600 ellenőrzés során 70 helyen észleltek eltérést, többségében a vásárlók, ki­sebb részben a boltok kárá­ra. A Belkereskedelmi Minisz­térium ellenőrzési programja szerint a kereskedelmi fel­ügyelőségek és a tanácsok tovább folytatják az áralkal­mazással kapcsolatos vizsgá­latokat, amelyekbe egyre job­ban bekapcsolódnak a tár­sadalmi ellenőrök is. A mi­nisztérium felhívta a válla­latokat és a szövetkezeteket, hogy a következő időszakban a belső ellenőröket is hason­ló vizsgálatokkal foglalkoz­tassák. A folyamatos ellenőr­zések célja az, hogy mind teljesebbé tegyék az árfel­tüntetéseket, s mindenütt vizsgálják a pontos számo­lást, mérést, a vendéglátás­ban az előírt adagok kiszol­gálását, a dolgozók magatar­tását. megbeszélés műszerek elemzése. A szer­vezet a gyakorlatban alkal­mazható teszteket dolgoz ki. s megszabja a beteggondo­zás legfőbb elveit. Hazánkat 8 szakember képviseli a szer­vezetben. A Kőszegen szer­vezett négynapos kongresz­szusnak s egyben az unió­nak is az elnöke dr. Hirsch­berg Jenő. a Magyar Fone­tikai. Foniátriai és Logopé­diai Társaság főtitkára. KISZ-ajániással a pártba A szegedi Felszabadulás Tsz pártalapszervezetének legutóbbi taggyűlésén, ame­lyet közvetlenül a legnagyobb nyári munka, az aratás előtt tartottak, nem volt idő be­szélgetni Papdi Gizellával és Czirok Piroskával, akiket ak­kor vettek fel a párttagok sorába. A két lány különben is meg volt illetődve a tag­gyűlés ünnepélyes fóruma előtt, hiszen annyi szempár szegeződött rájuk, amikor a vezetőség előterjesztette ké­relmüket, hogy elég volt ne­kik arra válaszolniuk, ami­ket kérdeztek tőlük, * A taggyűlés egyhangúan felvételük mellett szavazott, 6 azóta már megszokták, hogy olyan közösséghez tartoznak, amely várakozással tekint rájuk, mint fiatalokra és új párttagokra. Mi most pár vo­nással vázoljuk útjukat, amely a pártba vezette őket. Mindketten dísznövény­kertészek és kertépítő szak­munkások. Nem a téeszben tanultak három évig, hanem a szentesi szakmunkásképző intézet kihelyezett tagozatán, amely Újszegeden, a Szőregi úton működött, az Ifjú Gár­da nevelőotthonban. Papdl Gizella Ásotthalomról járt be tanulni — akkor még ott lak­tak —.Czirok Piroska pedig AJgyőról. Nyaranta viszont a kötelező egyhónapos gyakor­latot ennek a téesznek a kertészetében töltötték le. Ekkor kezdődött vonzódá­suk Szeged egyik legnagyobb közös gazdasága iránt és nem véletlen, hogy szakmunkás­ként Itt álltak munkába. Mindketten a téesz III-as üzemegységében, Újszegeden dolgoznak, Papdi Gizella a zöldségtermesztésben, a Szántó Kovács János ifjúsági szocialista brigád tagjaként. Czirok Piroska üzletvezető a téesz Bérkert utcai virág­üzletében, és- ugyancsak bri­gádtag, a 6zegfűtermelő Er­dei Ferenc szocialista brigád­hoz tartozik. « A termelésben tanúsított munkájuk mellett KISZ­6zervezetűkben úgy figyeltek fel rájuk, hogy mindig lehe­tett számítani munkájukra, amikor szombatra, vasárnap­ra, avagy hétköznap, munka­idő utánra szerveztek társa­dalmi megmozdulást. Ott vol­tak klubjuk és sportpályájuk építésénél, rendszeresen részt vettek különböző rendezvé­nyek szervezésében. Érdemes volt. Papdi Gizellát Odesszá­ba küldték jutalomüdülésre. Több éves munkával alapoz­ták meg megbecsülésüket, amikor is á' téesz KlSZ-szer­Papdi Gizella vezetének titkára, Kiss László arról beszélgetett velük, hogy alapszervezetük tagsága ne­vében szívesen lenne egyik ajánlójuk, ha kérnék felvéte­lüket a pártba A gondolat új volt szá­mukra és meglepte őket az irántuk tanúsított bizalom, jóllehet nevelésük, otthoni környezetük ösztönzőleg ha­tott rájuk, hiszen szüleik munkások: Gizella apja ra­kodó az olajiparban, anyja a ZÖLDÉRT-nél dolgozik. Mindketten párttagok. Piros­ka apja a DÉLÉP-nél beta­nított munkás, anyja ugyan­ott segédmunkás. — Amikor otthon erről be­szélgettünk — mondta most Gizella —, apám örült és biztatott, hogy csak kérjem bátran felvételem a pártba, kövessem az ő példájukat. — Én is csak bátorítást, kaptam a szüleimtől — vette át a szót Piroska. — S na­gyon örültem, hogy KISZ­szervezetünk mellett másik ajánlóm Tűri Lászlóné bri­gádtársam volt, a pártalap­szervezet vezetőségének tag­ja, aki politikai ismereteim Czirok Piroska gyarapításában is 6egített felkészülésünk időszakában. * Mindkét lány kijelölt kon­zultánsa az alapszervezet párttitkára, Tóvízi Imre volt. — Öröm volt velük a fog­lalkozás — mondotta, be­kapcsolódva a beszélgetésbe —, mert szorgalmasan tanul­tak. Tudták, megértették, amire vállalkoztak, hogy a párttagoktól nagyobbak a kö­vetelmények mind a munká­ban, mind a közéletben. Ügy vélem, felvételükkel erősö­dött alapszervezetünk, s a pártmunkában továbbra is a KISZ-ben számítunk rájuk. Elsőként jelentkeztek az 1979—80-as pártoktatási év­ben a gazdaságpolitikai kér­dések mezőgazdasági tagoza­tának tanfolyamára, amelyen közel százan vesznek részt és 20 százaiékuk nő. íme, két fiatal lány útja a munkássá válás folyamatá­ban. Pedig mindketten mesz­sziről indultak el, hogy el­érjék az emberformáló kö­zösséget és boldoguljanak. Sikerült nekik. L. F. Magyar vállalatok a hrnii vásárban Szerdán délelőtt a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság budapesti nagykövetsé­gének kereskedelmi osztályán sajtótájékoztatót tartottak. Priecel Ludovit tanácsos is­Georgikon-napok Szerdán a Keszthelyi Ag­rártudományi Egyetem Me­zőgazdaság-tudományi Kará­nak dísztermében megkez­dődtek az 1979. évi Georgi­kon napok. A háromnapos nemzetközi tanácskozássoro­zat fő témája ezúttal a búza és a kukorica komplex nö­vényvédelme. A tudományos üléssorozaton a hazai kutatók és gyakorlati szakemberek mellett bolgár, csehszlová­kiai, finn, jugoszláviai, len­gyel, NDK-beli és svéd tu­dósok is részt vesznek. A há­rom nap alatt 61 előadás és korreferátum hangzik el. s ezek közül tizenötöt a vendé­gek tartanak. A nemzetközi tanácskozás széles körű fórumot biztosít két legfontosabb gabonanö­vényünk kártevők elleni vé­delme terén elért legújabb kutatási eredmények ismer­tetésére és megvitatására. mertette, hogy az idei, XXI. Brnói Nemzetközi Gépipari Vásárt szeptember 12. és 20. között rendezik. A nagyszámú külföldi ki­állító között Magyarországot 16 vállalat képviseli. A Komplex mezőgazdasági gépújdonságokat, a Techno­impex cipőipari berendezése­ket, a Metrimpex különböző műszereket, az Elektroimpex stúdiómagnetofonokat, stúdió­lemezjátszókat, a Budavox híradástechnikai felszerelése­ket, az Elektromodul elektro­technikai alkatrészeket mutat be. Az Irodagépipari és Fi­nommechanikai Vállalat pénztárgépeknek, a Videoton számítógéprendszernek, a Medicor Művek orvosi .mű­szereknek, a ZIM Lampart vegyipari berendezéseknek ad helyet. A munkások és az egyensúly G yakran hallható napjainkban a mű­helyekben : én megteszem tisztes­séggel a dolgomat, a többi nem raj­tam múlik. S való igaz. a népgazdasági egyensúly javítása, valamint az egy-egy munkásra háruló feladatok között nagynak látszik a távolság. Ebből azonban hiba lenne arra következtetni, hogy semmiféle összekötő kapocs nincsen; hogy szorosak a szálak, azt éppen a közelmúltban az MSZMP XII. kongresszusa, a felszabadu­lás harmincötödik évfordulója tiszteletére tett munkaverseny-vállalások bizonyítot­ták. Az átfogó népgazdasági teendők mind­egyike gyakorlatilag apró mozzanatok tö­megére épül, azaz: ha jól meghatározot­tak ezek a teendők — a legcélszerűbben érvényesítik az össztársadalmi érdekelt­séget —, s ha a végrehajtás valamennyi lépcsőfoka kellő szilárdságú — rendelke­zésre állnak, illetve megteremthetők a szükséges feltételek, s a cselekvési környe­zet szervezett —. akkor adott az egyen­súly javításának lehetősége. Feltételes módot használtunk az előb­biekben, érzékeltetve; a puszta elhatározá­soktól az eredményekig bonyolult út vezet. S így még indokoltabb az a kérdés — amint a bevezetőben említett vélekedés is erre utal —. tehet-e, s ha igen, mit a so­kat emlegetett egyszerű dolgozó egyensúlyi gondjaink enyhítése érdekében? A társa­dalmi munkamegosztás kijelölte szerepkö­rök nem cserélhetők fel tetszés szerint. Ahhoz, hogy a kétkezi ember elvégezhesse feladatát, másoknak kell először csele­kedniük, eszközök, körülmények összefüg­gő rendszerének kialakításával. Ha ez megtörtént — azaz, előírt minőségű az alapanyag, nem hiányzik a szerszám, félre­érthetetlen a műveleti utasítást stb. —, akkor már jogos az igény: következzék a célratörő végrehajtás. Sok munkahelyen mindent a műhelyek kollektíváitól várnak, abban bízva, hogy az irányítás láncszemeinél észlelt mulasztáso­kat a brigádok majd eltüntetik. S ha ez a csoda nem következik be — mert nem következhet be —. akkor maliciózus meg­jegyzések hangzanak el a brigád- és ver­senymozgalomról. a kisközösségek szeszé­lyességéről. Csak éppen arról nem esik szó, hogy amit vártak, az volt irreális, mert hiányoztak a feltételek. A műhelyek világában élők nagy több­sége — tudatosan vagy ösztönösen, pusztán a saját érdekeiktől hajtva, vagy éppen a népgazdasági érdekeltséget is fölfedezve — cselekvő részese kíván lenni a megne­hezedett feladatok végrehajtásának. A fo­lyamatos munka hiánya — azaz: a szerve­zettség alacsony színvonala akár az anyag­ellátásban, akár a gépjavításban — köny­nyen szűkítheti, apaszthatja ezt az erkölcsi forrást, hiszen a kapkodás, a hajrá, a „most semmi nem számít, semmi nem drá­ga" felfogású termelés a holnapi célok végrehajtását kérdőjelezheti meg. Másfelől: a kivitelre kerülő áruk vizsgá­latát végző MERT — Minőség Ellenőrző Rt. — megállapítása szerint egy év tapasz­talatait figyelembe véve, a kifogások negy­venöt százaléka a technológiai előírások lazaságára, illetve — gyakran durva — megsértésére vezethető vissza. Megbékél­hetünk ezzel a ténnyel? Közbeszólhat itt a munkás? Szónoki kérdések, hiszen sokféle minőségi reklamációt csupán azzal is meg­előzhetnénk. ha már megmunkálás közben érvényesülne az az ismert elhatározás, hogy hibás darabot ne adj tovább. S az is jó lehetőség, amit az önmeózás kinál. az­után az apróbb géphibák megszüntetésének képessége, egészen a mesterszakmunkások kellő rangjának megadásáig. S zó sincs tehát arról, hogy akár az egyén, akár bármelyik kisebb kö­zösség tétlenségre lenne kárhoztat­va. mindenkor és mindenben várnia kelle­ne, mikor teremtik meg számára maradék­talanul a feltételeket. A munkás is sokat tehet az átfogó népgazdasági feladatok si­keres megoldásáért. Csakhogy vigyázni kell a cselekvési sorrendre, s mindenkitől azt követelni, amit valójában módjában áll megtennie. A sorrend hibái ugyanis áttéte­leződnek az eredmény hibáivá; ahol a mérce rossz, ott a teljesítmény is elmarad a várttóL Mészáros Ottó A fogyasztói árak ellenőrzésének tapasztalatai

Next

/
Oldalképek
Tartalom