Délmagyarország, 1979. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-22 / 195. szám

Szerda, 1979. araguszíns 22; Kisiparosok a szolgáltatásban Az életszínvonal emelkedéséhez a szolgáltatások fejlődése ls hozzájárul. Az apró-cseprő hibák különösen a városi háztartásokban okoznak gondot. Ezek javítására . sajnos, gyakorta nem akad idejében vállalkozó. Pedig, kellemetlen, ha csöpög a csap, ha nem működik a gázboyler, vagy ha a törött ablakon beáramlik a hűvös levegő. A régi házakban ilyenkor többnyire a garanciális Javítókra sem lehet számítani. Többek között ezért is nélkülözhetetlen a kisiparosok munkája. A Szegeden Igénybe vehető szolgáltatások több mint 24 százalékát a kisiparosok nyújtják. Tevékenységük mór csak azért ts jelentős, mert kiegészíti a szövetkezetek és a vállalatok munkáját. Az elmúlt fél évben nyújtott közel 80 millió forint értékű szolgáltatásuk zömében kisebb-nagyobb javításokból állt. Egyes szakmákban számottevő a fejlődés az elmúlt év második fél évéhez képest A lakáskarbantartás értéke például másfél millió forinttal növekedett Ebben az is közrejátszott, hogy tavaly szeptember óta a kisiparosok lakáskarbantartó szolgálatának Lenin körúti irodájába a lakosság beadhatja a megrendeléseket. Az iroda révén megbízáshoz jutott mesterek, általában Jó minőségű munkát végeznek. A lakosság is elégedett működésükkel. Az iroda eddig összesen 670 megbízásnak tett eleget. Körülbelül kilencven kisiparost képes mozgósítani a lakásokban előforduló hibák megszüntetésére. A várakozási idő a kisebb munkákra néhány r.ap, sürgős esetben pedig nem lépi túl a 24 órát sem. Nagy előny, hogy még az úgynevezett hiányszakmákban is tudnak ajánlani szakembert, mégha olyan ritkán előadódó hibákat is kellene helyrehozni, mint a régi dísztárgyak törése, elhasználódása ... A jogos reklamációk száma elenyésző. A megrendelők többnyire bíznak a kisiparosokban. Az egyéb területen dolgozó mesterek a múlt fél évben egymillió forinttal növelték szolgáltatásaik értékét Bizonyos szakmákban azonban nehéz, csaknem lehetetlen szakképzett kisiparost találni. Például azesernyősök (összesen ketten dolgoznak Szegeden) sem javítanak meg mindenfajta esernyőt. Tavaly nem is egy olyan eset fordult elő, hogy a fővárosban kellett megjavíttatni az esernyőket. Az elmúlt év második fél évéhez viszonyítva ugyanolyan szinten maradt vagy némileg caökkent a textiltisztító és az elektroakusztikai berendezéseket javító kisiparosok munkája. A kereskedelemben és az áruszolgáltatásban sem tapasztalható fejlődés. A mérték utáni szabóság általában kielégíti a lakossági igényeket, de a ruhajavító szolgálat még hagy kívánnivalókat maga után. Több szakemberre lenne szükség. A ruhajavító szövetkezet ugyanis csak korlátozott mértékben vállal megbízásokat. Igaz, a legtöbb családban ma már akad varrógép, de sokan nem kívánnak több ezer forintot költeni gépre azért, hogy otthon varrják meg a ruhákat A városi tanács ipari osztályán ezért az átlagnál könnyebben adják ki a működési engedélyt a ruhajavító szakmában. Ugyancsak előnyt élveznek azok, akik az ellátatlan peremkerületekben akarnak műhelyt nyitni, s ehhez kérik a működééi engedélyt J. E. Sörgyárak A cseh Filsner Urquell, a Budweiser Budvar, a Staropramen, a Zlaty bazant, s több más csehszlovák sörfajta világszerte kedvelt és keresett. A csehszlovák sörgyárakban évente több mint kétmillió hektoliter sör készül. A gyártási hagyományban a nyugat-csehországi Plzen városé az elsőség, itt már a XI. és XII. században főzték a sört a házi sörfőzdékben. A sörgyári berendezések gyártásának is hagyománya van ma már. Csehországban az 1869-ben Hradec Královéban létesült gépgyár kezdte el az ilyen berendezések készítését, ez volt a mai Győzelmes Február Üzemek közvetlen elődje. Jelenleg is a sör- és cukoripari berendezések gyártása a Hradec Královél üzem fő programja. A vállalat a legkülönbözőbb típusú és teljesítményű komplett sörgyárai — évi 20 000 hektoliter teljesítményről egymillió hektoliteres teljesítményig — termelnek az európai országokban, Dél-Amerikában és a Közel-Keleten. Az első két komplett csehszlovák sörgyárat Jugoszláviába exportálták 1926ban, Magyarországra 1927ben, Lengyelországba 1929ben szállítottak sörgyárat. A harmincas években Hongkongtól Buenos Aires-ig vásárolták a cseh sörgyárakat. A második világháború után még tovább bővült a megrendelők száma. A Szovjetunió 1965 : óta vesz komplett csehszlovák sörgyárakat, és sörgyári berendezéseket. A Hradec Králové-i üzem 1975-ig 11 szovjet köztársaságba összesen 74 gyárat szállított, s e sörgyárak mindegyike évi 30 ezer hektoliteres kapacitású. Moszkvában, Kijevben és Szimferopolban évi 1 millió hektolitert előállító cseh sörgyárakat helyeztek üzembe. Ezeket továbbiak is követik, Harkov, Krasznodar, Szverdlovszk és Leningrád számára. Az egyik „milliós" kapacitású sörgyár Moszkvában, az olimpiai játékok idején látja el sörrel a szov1et fővárost. (BUDAPRESS— ORBIS). Gazdasági együttműködés A második világháborút követő években a Szovjetunió sokoldalú és önzetlen segítségével a magyar népgazdaság — a komoly veszteségek éllenére — gyorsan helyreállt. Magyarországon szovjet műszaki közreműködéssel 1945 óta 140 nagy ipari létesítmény épült. A két ország kereskedelmi kapcsolatai szilárdan és dinamikusan bővülnek. Amíg áruforgalmuk értéke 1907ben 1 milliárd 84 millió rubel volt, 1977-ben 4 milliárdra. 1978-ban pedig már 4,5 milliárdra nőtt ez az érték. A Szovjetunió Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere. A Szovjetunióval folytatott kereskedelem éppen egyharmada az ország teljes külkereskedelmi forgalmának. A jelenlegi ötéves tervidőszakban Magyarország a szovjet megrendelőknek 32 ezer Ikarus autóbuszt. 154 cser autóbusz és trolibusz hátsó hidat szállít. Ugyanebben sz időszakban a Szovjetunió 30 ezer teher- és 200 ezer személygépkocsit küld Magyarországnak. A magyar építőanyag-ipar, a kohászat, a bányászat, a vegyipar és petrolkémia, a villamésenergetika további fejlesztésére a Szovjetunió különféle berendezéseket — többek között 1780 megawattos atomerőművet (Paks), 1 millió tonna acélkapacltáaú konverteres acélművet (Dunaújváros), 1,2 millió tonna teljesítményű cementművet (Észak-Magyarország), bányanyitási eszközöket (Tatabánya—Bicske) — szállít M agy a rországnak. Szovjet ée magyar külkereskedelmi szervek között megállapodás született, melynek megfelelően Magyarország építőipari szerkezeteket, technológiai, hőtermelés! és ventillációs berendezéseket, 2—2 csirke- és hústyúkgyárat szállít a Szovjetuniónak A csirkegyárak teljesítménye évente 10,6 millió broyler, a hústermelő üzemeké egyenként 400 ezer darab tyúk. A Szovjetunió 1078-ban több mint 7 millió tonna kőolajat, 1 millió tonna szenet és kokszot, több mint 500 ezer tonna hengerelt árut, 1 millió köbméter különféle faanyagot ée 740 ezer köbméter fenyő-fűrészárut szállított magyar megrendelőinek. A szovjet erőművekből évente 4.5 milliárd kilowattóra energia érkezik Magyarországra. Több mint húaz éve exportálják a magyar autóbuszokat a Szovjetunióba. Mintegy 400 szovjet városi közlekedési vállalat használ Ikarus buszokat. Most folyik az olimpiai résztvevők és vendégek szállítására szolgáló típus kialakítása. A magyar gazdasági élet fejlődése szempontjából nagy jelentőségű a Szovjet—Magyar - Jimíöld-Alumínium Egyezmény. A megállapodás alupján Magyarország timföldet szállít feldolgozásra a Szovjetunióba. Az alumíniumot visszaszállítják Magyarországra. A Szovjetunióval folytatott együttműködés eredményeképpen Magyarország bekapcsolódott olyan kutatásokba is, amelyek korábban nem voltak az országban. Ezek közé tartozik az atomfizika és a világűrkutatás. Magyar tudósok jelentős munkát folytatnak a Dubnai Egyesített Atommagkutató Intézetben. Közel 5000 magyar fiú és leány szerzett diplomát a szovjet felsőoktatási intézményekben. A Vinnyica—Albertlrsa villamos távvezeték sikeres üzembehelyezése fényes bizonyítéka a szocialista gazdasági integráció Komplex Programja valóra váltásának. Az albertírsai alállon.á* részére a különleges berendezéseket szovjet vállalatok szállították. A nagy teljesítményű transzformátort a magyar Ganz Műszergyár szállította. Szovjet és magyar tudósok megoldották a 80 megawattos hőét atomerőművek kombinált levegőkondenzációs berendezésének tervezését, a korlátozott víztartalékkal rendelkező területek számára. A partnerek közösen három találmányt szabadalmaztattak, 18 oVszágban. (BUDAPRESS—APN). HÁZASSÁG Varga András és Balogh Margit, Víg Djuta ég vigh íren, Milankovic Stevan és Práth Katalin, Klabniciltí József Sándor és Juhágs PiroBkia, Csikós Márton és Kasza Irma Rozália, Aradi József és Kls-Jakab Mária. Gyuris Lajos és Csabai Zsuzsanna, Bányai Jenó és Szabó Ildikó. Laczi Sándor és HliVár Éva, Kovács Endre és Kovács Zsuzsanna, Takáts Tamás István és Szüts Marcella, Miklós Antal és Császár Magdolna, Ürmös József és F.ngi Éva Ilona, Ra koncnál István Kálmán és Bazsik Márta, Ménesi Ferenc Rókus és Eischer Erika, Török Ferenc és Vajda Judit Mária, Mák István és Kocsis Gabriella, Kiss Pál és Kispéter Julianna. Zsom Rltor László és Reieterios Erzsébet, Torkos László István és Dér Györgyike Katalin, Molnár Imre és Pintér Zsuzsanna Anna, Moldvai István és Homal Edit Mária, Csatlós Miklós Zoltán és Hernádi Zsuzsanna, Sípos György és Ravasz Viktória Éva. Paragl Ferenc István és Bozókl Klára Zsuzsanna, Hornyák József és Tóth Zsuzsanna, Nágy Zoltán és PSszti Gertrúd Edit, Gárgyán Miklós és Turcsányl Anikó, Tóth Sándor és Szabó Hona házasságot kötöttek. SZÜLETÉS László Bélának és Nagy Mária Viktóriának Dávid, Németh Józsefnek és Török Arankának Agnea, Mityók Sándor Józsefnek és Vida Máriának Andrea, dr. Bruszel Lászlónak és Hódi Zsuzsannának Ágnes. Makra Istvánnak és Császár Ilonának Ilona Erika, Szabó Sándornak és Kom- | lóri Edit Emmának Krisztián, Pállnkó Antalinak és Csontos Anna Saroltának Tamás. Agostom Béla Antalnak és Harcsás Erzsébetnek Béla Krisztián, dr. Fábián Oyörgy Józaefnek és Páger Anna Zsuzsannának Eszter, Köböl Pálnak és Dobó Ilonának László, Hevesi Józsefnek és Monokt Erzsébetnek Gábor, Tamás, Bata Péternek és Juhász Katalinnak Andrea, Császár-Putyl Józsefnek és Tombácz Irénnek Szilvia, dr. Kecskeméti László Istvánnak és Kassai Zsuzsannának Zsuzsanna. Kovács Lászlónak és Makra Irénnek Krisztián, Ábrahám Tamásnak és Nagy Ildikó Margitnak Emese Csilla, Mihók Jánosnak es Bogas Erikának Ildikó, Bezdány Zoltán Istvánnak és Császár Katalinnak Erika, Gerebeez József Ferencnek és Révész Ilona Katalinnak Tímea Mária, Nagy Ernőnek és Cserháti Irénnek Zsblt, Sándor Jenőnek és Kormányos Ilonának Caaba, Halász Ferencnek és Csávás Mária Piroskának Gabriella, Vasuth Istvánnak és Kálmán Erikának Andrea, Toldi Miklósnak és Gajó Andrea Máriának Miklós, Király Kálmán Józsefnek és Balogh Ibolyának Edina, Oebreczeni Gábornak és Imre Magdolnának Csilla, Molnár Lajosnak és Kocsmár Ilonának Erika, Perlaki Józsefnek és Kása Oyöngyinek Zsolt, Vincze Lászlónak és Szúlpál Klárának Péter, Hegyes Zoltánnak és Tóth-Kása Annának Péter József, Matuszka Istvánnak és Simon Erzsébetnek Éva Ilona, Balogh Lászlónak és Kovács Rozália Máriának Marianna Rozália, Szabó Józsefnek és Fejes Erzsébetnek Anikó, Ball Andrásnak és Koncz Zszuzaannánxk Katalin, Hollós Imrének és Molnár Editnek Edit, Domonkos Istvánnak és Bódl Arankának Mónika, Kovács Tibor Lászlónak ée Zsiga Ágnesnek Krisztián Tibor, Tanács Istvánnak és Papp Mária Magdolnának Angéla, Vonclna Dragannak é« Kocsis Piroskának Norbert Emil, Sugár Györgynek és Tóth Emíliának Edit, Tandari Józsefnek és Kalovszkl Éva Máriának Tímea, Király Szilveszternek és Vásárhelyi Piroskának Szilveszter, Horváth Károlynak és Németh Évának Péter Károly, Katona Dezsőnek és Gyuris Magdolna Máriának Dezső, Mányi Mátyásnak és Dobó Máriának Gábor, Nagy Béla Lászlónak és Szaniszló Irénnek Katalin, K6kál Ferenc Józaefnek és Szekeres Ágnes Máriának Ferenc, Balogh litvánnak és Vastag Juditnak Krisztina, Kisapáti Péter Pálnak és Veres Mártának Orsolya, Bánta Istvánnak és Gémes Mária Emmának Györgyi KorCsaládi események nélla. Kovács Istvánnak és Paragl Editnek István, Kormos Jó. zsefnek és Kürti Juliannának Róbert Télessy Péter Györgynek és Dunay Anikónak Oergely, Kruzsljcz Istvánnak ée Szakács Erzsébet Katalinnak Anikó Ágnes, dr. Sívók Béla Györgynek ét Kért Mártának Zsolt, Korom Jánosnak és Csernák Matildnak Attila János, Jankovlta Lászlónak és Nelke Mónikának Krlaztlán, Oldal Sándornak és Szekeres Piroskának Piroska, Szűcs Sándornak és Kalmár Gizellának Éva Margit, Farkas Imrének és Dudás Máriának Angéla, Miklós Józsefnek és Hlée Annának Tamás, Hajdú Péternek és Lovász Editnek Gábor, SzJrovlcza Miklósnak és Nyerges Erzsébet Katalinnak Natasa, Varga Istvánnak és Boda Magdolnának Éva Barbara, Kálmán Istvánnak és Födi Klárának Krisztián, Kerekes Lajosnak és Papp Márta Honának Edit Krisztina, Hidas Józsefnek éa Kádár Máriának Péter, Gyovai-Döme Lajosnak és Reznóczkl Ilonénak Helén, Pataki Józsefnek és Fejes írén Katalinnak Péter, József, Zaolnal Lászlónak és Kádár-Németh Ida Erzsébetnek Anita, Laketos Istvánnak Mura Erzsébetnek Judit, gzebenyi Mihálynak és Papdl Rozáliának Csaba Mihály, Katona Lászlónak és Buti Anikónak Szilvia Anikó, Berta Józsefnek és Sgebényi Katalinnak József nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS Csányi Sándor, Gyurki Lajos, Szeri Pálné Ocsai Franciska, Sugár Józsefná Horváth Erzsébet, Börcsök Vince, Váradl Istvánné Bozókl Rozália, Lakatos Hona, Fekete Ferencné Szél Julianna. Gémes János, Marsi Károly, Kispéter Vlncéné Imre Emma, Nacsa Ferencné Karácsonyi Anna, Kovács .Jánosné Katona Erzsébet, Illés István, Pap Anna, Zsemberi István, Simon Nándorné Tóth Anna, Török György, Lele latvánnó Márton Etelka, Klsa Lajosné Hegyközi Vilma. Kalmár István, Csányi Ferencné Ugrál Rozália, Fülöp József, Német János, Nacsa Sándor, Sztan* kovlcs Jánosné Sztládl Borbála. Hegedűs József, Bartylk Lajos, Guba Mihály, Godó Mihály, Csóti Gergelyné Kákonyl Erzsébet, Kocsis István, Cseh Ferenc, Kátal Jánosné Csillag Julianna, Forral János, Matók Mihály, Jancsik Lstván, Berta Jánosné Tóth Erzsébet, Vlasita Károlyné Kocsis Eszter Julianna, Mészáros Szllárdnó Bakai Rózsa. Dobó Antalnó Vaa Erzsébet, Szöcs Mlhályné Popovics Anna, Lengyel János, Lele János, Pulal Imre Márton. Varga Pálné Nagy Mária, Timpauer látván, Radványl •József meghalt. Új könyv Világnézeti nevelés a pártoktatásban A világnézeti nevelés eredményessége már egy-egy pártszervezet működési körében is lényegében mérlegre tehető, s minél szélesebb a kör. annál biztonságosabban vonhatók le a következtetések. Az MSZMP Központi Bizottságénak 1976. október 26-i, a pártpropaganda soronlevő feladatairól, továbbfejlesztéséről szóló határozata megfogalmazza: „A pártpropaganda a számottevő előrehaladás ellenére nem elég hatékony, a nevelési célok megvalósításában hiányosságok vannak." A Kossuth Könyvkiadó gondozásában a közelmúltban megjelent Gyenes László: Világnézeti nevelés a pártoktatásban című könyve azokat a fő kérdéseket elemzi, amelyek közvetlenül összefüggenek a pártoktatásban folyó világnézeti nevelőmunkával. A szerző többek között a propaganda nevelő hatását elemzi, bemutatja, hogv a propaganda nevelő funkciója napjainkban különösen előtérbe került. A pártoktatásban a cél, hogy a hallgatók az ismereteket ne valamiféle saját életüktől és tevékenységüktől távol álló tananyagként fogják fel, hanem erősödjön bennük a készség az elsajátítottak gyakorlati alkalmazására a mindennapi politikai, társadalmi cselekvésben. Gyenes László bemutatja, hogy a pártoktatást vezető propagandista helyzete nem mindig könnyű, hiszen lépten-nyomon beleütközik a mindennapi gondolkodás metafizikus szemléletébe. Ez a szemléletmód a jelenségeket, dolgokat csak önmagéban ragadja meg, nem összefüggéseiben, és így a feltárulkozó ellentmondások inkább zavaróak és nem ösztönöznek cselekvésre. Ahogy a szerző megfogalmazza: „Jónéhányan „vagy-vagy" alapon tudnak csak gondolkodni olyan kérdésekben, mint például a demokratizmus elmélyítése és a fegyelem megszilárdítása; a központi irányítás erősítése és a vállalati önállóság fokozása: a közgazdasági ésszerűség érvényesítése és a szocialista szempontok alkalmazása." Ezeknél a kérdéseknél gazdaság- és társadalompolitikánk lényegi, alapvető kérdéseiről van szó. és ezért is politikai szükséglet a dialektikus gondolkodásmód elsajátítása, a pártoktatás hallgatóinak önálló gondolkodásra nevelése. A Világnézeti nevelés a pártoktatáaban című kiadvány a Jó tapasztalatok és módszerek elemzésével, értékelésével segítséget nyúlt a pártoktatás propagandistái számára feladataik igényes ellátásához. Rózsa János propagandista Kolja Eltelt már 16 két hét azóta, hogy az alábbi történet megesett, de valahogy még mindig a hatása alatt vagyok, és egyre többször eszembe jut a főhőse. Kolja, az odesszai buszvezető. Kolja, hivatalos nevén Zolovszkll Nyikolai. az Odesszai Területi Személyszállítási Vállalat küldöttségének tagiaként látogatott el Szegedre. Negyven körüli, közvetlen. nyílt mosolyú, szerény férfi, olvan ember. akit szinte az első pillanatban megkedvel mindenki. Nem csoda hát. hogy a vendéglátó szegedi Volánnál is hamar megszerették... Az a pár nap, amit a küldöttek Szegeden töltöttek, hamar eltelt, Ügy tűnt. alig érkeztek meg. s máris itt a tiszteletükre rendezett búcsúvacsora, amelyre a Volán munkásszállójának nagytermében került sor. — És — már mint ilyenkor lenni szokott — folyt a vidám beszélgetés, rögtönzött kis pohárköszöntők hangzottak el. csak Kolja ült ott csendesen, szótlan, s elmélázva forgatta, nézegette a már ió ideje kezében tartott karóráját. Azután, mikor már mindenki elmondta, arait mondani akart, a maga szerény módján váratlanul megszólalt: — En is mondani szeretnék valamit..: Pár évvel ezelőtt megrendezték nálunk. Odesszában a buszvezetők vetélkedőjét. Jómagam is részt vettem, és ..., nem dicsekvésként mondom, de első lettem. Ezt az órát, mint ahogy a hátsó lapjára vésett szöveg is tanúsítja, akkor kaptam. Érthető, hogy nagyon kedves emlékként őrzöm, s mégis most úgy döntöttem: szegedi új barátomnak. Rácz Istvánnak ajándékozom, aki ezekben a napokban a küldöttségünk rendelkezésére bocsátott kocsit vezette. Kérem, fogadja el. és őrizze meg barátságunk szimbólumaként. Körülbelül ezeket mondotta el Kolja azon a búcsúesten, majd a szavalt kísérő csöndben átnyújtotta Rácz Istvánnak a karórát. Hogv mit érzett akkor a megajándékozott. talán még 6 sem tudná pontosan szavakba önteni. Annyi azonban biztos: csakúgy. mint a többi jelenlevő: nehezen vett erőt meghatottságán, a torkát szorongató furcsa érzésen. Mert pénzértékben drágább emléktárgyat sokan kaptak már. de olvan ajándékkal, mint amiivet odesszai barátja. Kolja nyújtott át neki. kevesen büszkélkedhetnek. Izsák András l 4 I