Délmagyarország, 1979. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-17 / 192. szám

Méntele, 1979. augusztus 17. 5 Emlékezés Péter Lajosra Ma 80 éve, 1899. augusztus 17-cii született Szegeden a tizenkét gyermekes család negyedik gyermekeként Péter Lajos, a szegedi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége. _ A MÁV.páiyamunkás apa és a mosónő anya a négy elemi elvégzése után a Szegedi Kenderfonógyárba adta dolgozni a 12 éves fiút, ahol kitanulta a gépszövő szakmát és lett kiváló tömlőszövő munkássá. A szorgalmas. szerény munkásra hamar felfigyeltek a munkásmozgalom résztvevői. Így lett tagja 1922-ben a Textilmunkások Szakszervezetének. Eleinte az üzemi szervezetben dolgozott, később, 1928-tól 1945-ig a városi szakszervezeti vezetőségnek ls tagja volt. Az 1922-ben lezajlott munkabeszüntetésben éppúgy részt vett, mint az 1923. februári és márciusi sztrájkokban. Az 1924. februári és júniust sztrájkokban nemcsak a szakszervezet, hanem már az MSZDP tagjaként vett részt, az MSZDP-ben tevékenykedő ellenzéklek csoportját erősítve. Az MSZDPnek 1944. októberéig volt tagja. Szeged felszabadulását kővetően belépett az MKP tagjai közé. Az ellenforradalmi rendszer 25 éve alatt ott találjuk az MSZDP minden kampányában: országgyűlési és községi választások alkalmával agitációs tevékenységet fejtett ki, részt vett az MSZDP által évente szervezett Népszava előfizetőgyűjtő akcióban. Mozgalmi életének fő területe azonban a Textilmunkások Szakszervezete maradt, A Horthy-korszakban az egyes üzemekben nem csupán egy szakmai szövetség tagjai tevékenykedtek. A Szegedi Kenderfonógyárban is a textilmunkások csoportja mellett igen erős volt a vasasoké. Fontos mozgalmi feladat volt tehát a gyárban tevékenykedő szervezett munkások közötti kapcsolat kiépítése, hogy « közös érdekekért vállvetve küzdhessenek. Péter Lajosnak nagy szerepe volt abban, hogy a gyárban a textilesek és a vasasok Igen jól együttműködtek. Különösen fontos volt • ez sztrájkok Idején, az egyes szociális követelések érvényesítése céljából. Az 1920-as évek közepén a Szegedi Kenderfonógyér RT., amely Szeged legnagyobb üzeme volt, jelentősen fejlődött és nagy áruforgalmat bonyolított le. Ennek volt köszönhető, hogy — más szakmáktól eltérően — a textilmunkások közül ke. vesén voltak munkanélküliek. Ugyanakkor a munkásokat 9 és fél órás munkaidő után túlmunkára kötelezték, 6 a legkisebb vétségért, például néhány perc késésért pénzbírsággal sújtották. Az amúgy is egészségtelen munkát végző emberek helyzetét durva bánásmóddal súlyosbították. Semmilyen egészségügyi és szociális berendezkedés nem állt a munkások rendelkezésére. A hamu alatt izzó parázs elemi erővel lángolt fel 1928. október 12-én. A Szegedi Kenderfonógyár munkássága hét hétig tartó sztrájkjával vonta magára a város, az ország figyelmét, A sztrájkot a vasmunkások kezdeményezték, 25 százalékos béremelést követeltek, Hamarosan csatlakozott hozzájuk a gyár egész munkássága. A sztrájk november 26-án 5 százalékos béremeléssel ért véget. A sztrájk az anyagi helyzet némi javulását eredményezte, korlátozta a túlórázást, a pénzbírságokat. Mindez a sztrájkot vezető baloldali ellenzékieknek volt köszönhető. Közéjük tartozott Péter Lajos is. A fasizmus nemzetközi előretörése, a magyarországi fasizmus totálissá alakítására való törekvés ideién, 1932—36. között Péter Lajost az üzem szervezett dolgozói, valamint a Textiles Szakszervezet szegedi csoportja képviselőjeként delegálták az OTI választmányába. Itt nem csupán a textilesek, hanem valamenynyi szakszervezetbe tömörült dolgozó képviselőjeként harcolt a kormány fasizálási törekvései, a munkásjogok csorbítása ellen. Az első üzemi tanács 1944. októberében a Szegedi Kenderfonógyár RT-ben alakult meg. Itt alakult meg az MKP első üzemi szervezete is 1945. január 10-én. Mindkettőnek alapító tagja volt Péter Lajos is. Az üzemi tanácsban végzett munka Péter Lajos felszabadulás utáni tevékenységének kiemelkedő állomása. Az üzemi tanács fő feladatának a termelés megindítását, a dolgozók élet- és munkalehetőségének biztosítását tartotta. Péter Lajos 1944-től 1948-ig dolgozott az üzemi tanácsban. Ezen kívül részt vett a választási agitáclóban, falujáráson, és minden, az MKP által szervezett nagyobb akcióban. 1948, és 1930. között a Nagyszegedi Pártbizottság instruktoraként végzett — a napi gyári munkája után — mozgalmi munkát, 1950-től 1954-lg a Kenderfonógyár egyik alapszervezetének vezetőségi tagjaként dolgozott. Ezekben az években már erősen romlott a látása. Emiatt főként az üzemi társadalmi tevékenységben vett részt. 1934-ben elvesztette a szeme vlláeát. Emiatt mind a gyári, mind a társadalmi munkát abba kellett hagvnia. ám a párt- és társadalmi életet továbbra ls figyelemmel kísérte Testvérei út. ján, akiket ő Ismertetett meg a mozgalmi munkával, tálékozódott szűkebb pátriáin, Szeged ipazgalmi életéről, Munkája megbecsüléséről tanúskodnak kitüntetései, 1054-ben Munka Érdemérmet, 1964-ben Munka Érdemrend bronz fokozatot, 1968-ban Szocialista Hazáért Érdemrendet, 1070-ben a Munka Érdemrend arany fokozatát vette át. A szegedi munkásmozgalom hűséges katonája 1973, április 27.én hunvt el. Szerénysége, józan élete. kiemelkedő mozgalmi és közéleti tevékenysége példát adó. Dr, ürdögh Piroska egyetemi docens Új magyar filmek a szegedi mozikban Az őszi szezonban több új magyar filmet mutatnak be a szegedi mozik. Szeptemberben Bácskal-Lauró István Mese habbal című tragikomédiája és Kézdl Kovács Zsolt filmje, A kedves szomszéd kerül közönségeié. Októberben lesz Gyarmathy Lívia legújabb alkotásának, a Minden szerdán című filmnek a premierje. Nagy várakozás előzi meg október 4-én és 11-én megjelenő két új Janesó-fllm — Magyar rapszódia, Allegro Barbaro — szegedi premierjót, A Szabadság mozi szeptemberben és októherben ehhez kapcsolódva sorozatvetitésen bemutatja Jancsó Miklós eddigi valamennyi filmalkotását SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Szegedi Építőipari Napok, Kiállítások: Építettük Csongrád megyében, az Ifjúsági Házban naponta 10 és 18 óra között; Szeged az ezredfordulón, a Móra Ferenc Múzeum földszinti dísztermében; Magánlakásépítés — korszerű építési anyagok, a Marx téri ipari vásárcsarnok M pavilonjában, naponta 10 és 18 óra között; Panelos építés, a Technika Házában naponta 10 és 18 óra között: Korszerű lakás- cs lakberendezés. Bemutató a Felsőváros 204, sz. épület I. és II. szintjén, mindennap 10-től este 8 óráig; Számítógép a korszerű vállalati Irányítás szolgálatában, a DÉLÉP székházában, naponta 10től 18 óráig: üveg az építészeiben: építésügyi filmbemutató a Technika Házában, ma délután 4 órától. Elfért János fotókiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, naponta 10 és 18 óra között. Fotóklubok IS. Szegedi Szalonja a Bartók Béla Művelődési Központban, mindennap 10-től 18 óráigA • szegedi műgyűjtők klubjának ötödik kiállítása a Juhász Gyulg Művelődési Központban, naponta 10 «• 18 öra közéit. XX. Szegedi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában. Perez János Munkácsydíjas ötvösművész kiállítása a Gulácsy Lajos Teremben, délelőtt fél 10 és este fl óra között. Szentlrmai Zoltán szobrászművész tárlata a Közművelődési Palota kupolájában. Képek a Tiszáról. Horváth Dezső és Gyenes Kálmán fotókiállítása a szőregl Tömörkény István Művelődési Házban. délután 3—7-Ig. A Solar alkotócsoport fotókiállítása a dorozsmai Petőfi Sándor Művelődési Házban. Az örök Tisza. A Somogyi-könyvtár kiállítása a könyvtár olvasótermében. Megtekinthető naponta 10 ós 19 óra között. Ifj. Lele József néprajzi gyűjteménye Tápén (Vártó u, 4,), mogtokinthető délután 2 és 6 óra között. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai: Hunok, avarok, magvaroki Luesgyfljtemény: Épülő Szeged; Kőolaj és Földgáz; Ember és környezete; Csongrád megyei parasztbútorok ós •viseletek; „Vasvirágok" — a szegedi lakatos- és kovácsmesterség 200 éve; Móra-emlékszoba; A szegedi várban „Tűzön-vizen keresztül él Szeged" — kiállítás a szegedi nagy árvíz 100 éves évfordulójára. A város kapujában Telt ház a kempingben Van, aki kerékpárral érkezik Nonstop camping: hirdeti a tábla az E5-ös út Budapest felől Szegedre „érkező" szakaszában, a város egyik kapujában. Ladák, Polskik, Citroenek, Mercedesek, fékeznek, s kanyarodnak a lejárathoz. A Szegedet meglátogató, avagy útba ejtő hazai és külföldi turisták .jó része itt szerzi első benyomásait a városról, ezért nem mindegy, hogy milyen fogadtatásra talál. Nos, a sorompó felnyitva, s mivel képzeletbeli látogatásra invitáljuk olvasóinkat, kl-ki válasszon járművet magának — gördüljünk be A Koldamov testvérpár Kraszimlra, vagyis Gergána A főszereplők száma: kettő. A főszereplők neve: egy. Illetve majdnem, a különbség mindössze egyetlen betű. Először azt hittem, házaspár alakítja Rajcsev: A szépség forrása című balettjében Gerganát és Nikolát, a két tragikua sorsú szerelmest, akiknek végzete székely népballadák, Vagy még inkább, stílusosan közelítve, a Nagy László fordította bolgár folkiórkincs darabjainak hangulatát idézi. Ám megtudtam: a bolgár nyelvhasználatban nem szokás ilyen -a-véghangzós módon fölvenni az asszonynak férje nevét. Tehát mi maradt? Két testvér eleveníti meg a Szlavejkov költeménye alapján írott balett fő alakjait. Szinte egymás nevét, s egymást is megduplázva: Kraszlmira Koldamova és Petr Koldamov. — Elég szokatlan, hogy testvérpár a főszereplő kettős,.. — Az utóbbi négy-öt évben gyakran táncoltunk együtt, Ez a helyzet próbákon inkább nehézségeket jelent... —. Hogyhogy? — Testvérek vagyunk, természetesen nagyon szeretjük egymást, de a vérségi kapcsolat alapján kölcsönösen többet is követelünk egymástól. így a munkában olykor Pctr, azaz Nikola vehemensebbek vagyunk egymással, mint másokkal. Ráadásul ehhez mindkettőnknek joga is van. Az Izgalom ls, a „háborúság" is dupla! Viszont előadáson, a színpadon már csak segítséget, előnyt jelent mindez, — Azt már tudjuk, mit jelent két testvérnek két főszerepet táncolni együtt. Egyébként hogyan mutatkoznának be Koldamovék? Gergána, azaz Krasztmira veszi át a szót. — Először vagyunk Ma. gyarországon, a megismerkedés tehát szintén kölcsönös, bár sokat tudunk a magyar balettművészetről, figyelemmel'kisérjük a Bulgáriába látogató magyar szólistákat, együtteseket. Nagyra értékeljük tudásukat. Mindketten Bulgáriában tanultunk, jómagam abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy húszéves korom óta főszerepeket táncolhatok, Mit mondhatnók még magunkról? Mindenkitől szívesen tanulunk mindig, igyekszünk mindabból meríteni, ami igényes a művészetben, Hiszen ha egy profi ezt mondja, hogy ő már mindent tud, „kész", akkor nagyon gyorsan lépjen le a színpadról, örökre. önök nlszont éppen a Dóm térire lépnek föl, — A szépség forrása nem igazán folklórdarab, legföljebb folklorisztikus — tűnődik el Koldamov, — Szegeden a Jellegzetes bolgár nemzeti karakter, bolgár hangulat dominál majd, népünk nehéz történelmi idejéből. Szeretjük ezt a balettet, tetszik a zene is, s még valami: teljes a bizalmunk a koreográfiában. Gergána feladatától sokban különbözik az enyém, Elég nehéz is. Még mindig keresem a megfelelő megoldást a csakis szerelmére koncentráló és .a többi táncos felé is „kinyíló" figura között, A mű voltaképpen Gergánáról szól. Nikola csak kiegészítője, közreműködésével tárul fel igazából és teljes mértékben a női karakter. Ráadásul ez az első balett, amelyben ennvlr© lírai szerepet kell alakítanom ,., Domonkos László A szófiai balett fogadása A Szegedi Szabadtéri Játékokon vendégszereplő Szófiai Állami Akadémiai Opera- és Balettszínház balett-társulatának tiszteletére adott fogadást tegnap délelőtt a Hág! étteremben dr. Perjést László, a Csongrád megyei tanács elnöke. Az MSZMP Csongrád megyei és Szeged városi bizottságainak, valamint a két tanácsnak nevében köszöntötte a Játékrk történetében először Szegedre.lntogatott teljes bolgár társulatot, és sok sikert kívánt a holnapi bemutatkozásukhoz. A bolgár művészek nevében Vera Kiróva művészed vezető mondott pohárköszöntőt, A fogadáson ott volt Mars-o Markov, a Szófiai Balett igazgatója, valamint dr. Kotnócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára, Török József, a városi pártbizottság első titkára és Papp Gyula, a városi tanács elnöke is. kocsinkkal mi ig. A Szeged Tourist égisze alatt működő kemping, a hozzátartozó moteUel, 7 és fél hektár füves, fás területen kapott helyet. Nemzetközi mércével mérve is a legjobb — legtisztább és legkényelmesebb autóstáborok közé tartozik. Ezért aztán nem csoda, hogy a megyében megszálló hazai és külföldi vendégek jelentős része évről évre a szegedi kempinget, illetve motelt választja átmeneti lakóhelyül. E megállapítást számokkal ls igazolhatjuk. Tavaly 279 ezer 081, köztük 130 ezer 117 Idegen szállt meg a megye szállodáiban, moteljeiben, kollégiumaiban és így tovább. Több mint százezren, tehát a vendégek Jó egyharmada a szegedi kempingben táborozott le. A fák között 000 sátornak jut hely, a motelben 400-an lakhatnak egy időben. Most, látogatásunk idején, telt ház van, S noha az idei esztendő forgalmát bemutató statisztika még nem készült — nem készülhetett el —, bátran mondhatjuk: a kemping e szezonban ls rekordot javított. A vendégek a világ szinte valamennyi nemzetét képviselik; svédekkel, arabokkal, afrikaiakkal csakúgy találkozhatunk itt, mint belgákkal, Új-Zélandból vagy Chiléből érkezőkkel. Üdül itt a katari olajsejkségból két fivér, aki népes családjával már „őslakója" a kempingnek, hiszen három hete, hogy felállították a sátrat. Egy nyugatnémet nászutas házaspár nyolc hete lakója az egyik bungalónak. Esténként, amikor új vendégek érkeznek, s ki-ki készülődik a lefekvéshez, bábeli a zűrzavar. A hangokból leginkább lengyel szavakat lehet kiszűrni; hiszen a kemping és a motel 1700 lakójából jelenleg 900 lengyel nemzetiségű. Ahol ilyen sok nyelven beszélnek a vendégek, ott a vendéglátóknál is nélkülözhetetlen a nyelvtudás. A 39 tagú személyzetből többen beszélnek idegen nyelveket. • a nyolc portás mindegyike három-négy, egyikük tizenegy nyelvben otthonos. Segítségükkel a soknyelvű vendégkönyvben is eligazodhatunk. A bejegyzések közül most idézzünk föl egyet, az NSZK-beli Lips Heinz soralt! „Hetedmagammal három hetet töltöttem Itt, Jól éreztük magunkat, kellemes amiékekkel távozunk. Azonban — ne vegyék rossznéven e megjegyzést — hiányoljuk, hogy nincs Úszómedence. nincs sportolásra alkalmas hely. Legalább egy teniszpályát kialakíthatnának! Itt-tartózkodásunk során a Kempingcsárdában csak háromszor kaptunk he- \ lyet, az ételekben akkor sem igen válogathattunk ..." Hasonló mondatokat a vendégkönyvben több helyütt olvashattunk. Az észrevételek a kemping fejlesztéséhez akár útmutatóul is szolgái, hatnak... L. Zs.