Délmagyarország, 1979. július (69. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-11 / 160. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA 69. évfolyam 160. szám 1979. július 11„ szerda Ára: 1.20 lorint Hegkezdődött a magyarszovjet kormányközi bizottság 23. ülésszaka A Parlament delegációs termében kedden plenáris üléssel megkezdődött a magyar —szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság 23. ülésszaka. A két küldöttséget Marjai József és Konsztantyin Katusev miniszterelnök-helyettesek, az együttműködési bizottság társelnökei vezetik. A delegációk tagjai között van Simon Pál nehézipari, Soltész István kohó- és gépipari, Veress Péter külkereskedelmi miniszter, illetve Leonyid Kosztandov vegyipari és Jefim Novoszjelov építő-, útépítő és kommunális gépgyártási miniszter. Részt vesz a tanácskozáson Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. Üdvözlő beszédében Marjai József emlékeztetett a közelmúltban lezajlött, számunkra kiemelkedő fontosságú találkozókra: másfél hónappal ezelőtt hazánkban üdvözölhettük Leonyid Iljics Brezsnyevet, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárát. a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökét, és viszonylag rövid időn belül kétszer találkozott Lázár György és Alekszej Koszigin miniszterelnök. Bár más jellegű. de a kétoldalú együttműködésben szintén mégha, tároaó a KGST XXXIII. ülésszaka is. Kiemelkedő jelentőséget tulajdonítunk annak. hogy ezeken a tárgyalásokon olyan elvi megállapodások is születtek, amelyeknek alapvető szerepet kell kapniuk kapcsolataink formálásában, ezen elvek alapján válhat még hatékonyabbá a kormányközi bizottság munkája is. Konsztantyin Katusev válaszában arról szólt, hogy a magas szintű párt- és állami vezetők találkozói nagy jelentőségű feladatokat jelöltek meg a szovjet—magyar gazdasági együttműködés fejlesztésében is. A mostani ülésszaknak tehát sajátos jelleget kölcsönöz, hogy intézkedései hoznak a magas szintű találkozókon megjelölt feladatok, minél eredményesebb megvalósítása érdekében. Mindkét ország kölcsönösen nagyobb figyelmet fordít az együttműködés újabb lehetőségeinek megvizsgálására, a gazdasági kapcsolatok elmélyítésére. Ebben a munkában ugyancsak nagy figyelmet szentelnek a KGST legutóbbi ülésszakán kitűzött feladatoknak is. A két küldöttség ezután megkezdte a napirendi pontok megtárgyalását.. Az ülésszakon áttekintik a kormányfői találkozókon. az együttműködési bizottság legutóbbi ülésszakain és a bizottság társelnökei megbeszélésén hozott határozatok, megállapodások teljesítését. Ennek alapián megvizsgálják egyebek között a Dunai Vasmű oxigénkon vertem? üzemének építési együttműködéséről kötött egyezmény megvalósítására tett eddigi lépéseket, továbbá azokat a lehetőségeket, amelyek szerint a magyar 4él részt vehetne szovjet ércdúsítóművek kapacitásának bővítésében, s így magasabb vastartalmú importércet kaphatna kohászatunk. A budapesti ülésszakon áttekintik az 1979. évi magyar—szovjet árucsere-forgalom alakulását, és különösen nagy teret szentelnek azoknak a programtervezeteknek és javaslatoknak, amelyek a két ország gazdasági ágazatai között hosszú távra irányozzák elő a gyártásszakosítás é6 a kooperáció fejlesztését * Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete tegnap este a nagykövetségen fogadást adott a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság 23. ülésszaka alkalmából. A fogadáson Marjai József és Konsztantyin Katusev miniszterelnök-helyettesek vezetésével részt vettek a bizottság két delegációjának tagjai. Ott volt Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Púja Frigyes külügyminiszter, Simon Pál nehézipari, Soltész István kohó- és gépipari, Veress Péter külkereskedelmi miniszter, valamint Leonyid Konsztandov vegyipari és Jefim Novoszjolov építő-, útépítő- és kommunális gépgyártási miniszter. Székek exportra w Áruminta Amerikába a Szegedi Bútoripari Szövetkezetből Sokféle tfpus, munkaigényes gyártmányok. Alapjában így jellemezhető a Szegedi Bútoripari Szövetkezet termelése, különösen, ha a nagy szériában gyártó bútorgyárakkal hasonlítjuk össze az országhatárainkon túl ls ismert szövetkezetet. A termékek túlnyomó többsége a mai hagyományos „tömegbútor" típusoktól díszesebb felületével és a fa természetes anyagának hangsúlyozásával tér eL Jó példa erre a Belgiumba exportált, úgynevezett flamand szék, amely rusztikus étkező garnitúrák kiegészítő bútordarabja. Ebből egyébként az idén 12 ezer darabot szállítanak a belga megrendelőnek. A tőkés exportban szerepel Anglia és Franciaország is, ahová ugyancsak étkezőszéketart exportál a SZEBISZ. .Angliába több mint 22 ezer, Franciaországba pedig 6 ezer fenyőszéket küldenek a szegedi szövetkezetből. A közeljövőben újabb piacon mutatkozik be a szövetkezet: Amerikába küldenek mintakollekciót egy külkereskedelmi árubemutató résztvevőiként. Északi szomszédunknál, Bmóban a győri építőipari vállalat szállodát épít, s ennek a beruházásnak „alvállalkozójaként" a SZEBISZ készíti a szálloda bútorzatának egy részét. • hazai piacon Csongrád, Szolnok és Békés megyékben az iparcikk-kiskereskedelmi vállalatok bútorüzletei, valamint a budapesti Otthon és a Skála Áruház forgalmazza SZEBISZ bútorait A veretes-díszes szobabútorok közül legutóbb — az év második negyedévétől — a Carmen és a Corvina szekrénysort szállították az üzletekbe újdonságként. A felsorolás szép képet mutat s ehhez, ha a számok nyelvén beszélünk, hozzátehetjük, hogy a szövetkezet „időarányosan" teljesítette a tervét: az 1979. évre előirányzott árbevétel 65 millió forint volt, s a félévet 32,4 milliós eredménnyel zárták. Mindezt pedig a tavalyinál kilenc kétkezi dolgozóval kevesebben termelték meg Ha csupán ezt nézzük és osztunk-szorzunk az egy dolgozóra jutó termelési értéket tudakolván, akár azt is mondhatnánk. hatékonyabban termeltek. A valóság azonban — még ha ez igaz is — nem ad ilyen optimista képet. Mint Hajdú Imre, a szövetkezet elnöke elmondta, az utóbbi években a belső költségek növekedése és más tényezők miatt az egyes termékekből származó nyereség a négy-öt év előttinek közel a felére csökkent. Nem kis gondot okoz a szegedi központi üzemük. Jelenleg építik. Elkészült a kazánháza, szerelik a világítást, már csak egy szint hiányzik a szociális épületből. A folytatást illetően azonban fő a szövetkezet vezetőinek feje. A szegedi ipartelepen levő beruházást eredetileg 32 millió forintos költségre tervezték. Időközben megváltoztak az árak, s a mostani számítások szerint a befejezéshez 45 millióra lenne szükség Biológusok nemzetközi taoácskozása Az MTA Szegedi Biológiai Központjában megkezdődött az V. Nemzetközi Protoplast-tanácskozás. E rohamosan fejlődő tudományos területek képviselői a protoplastokat — a sejtfaluktól megfosztott sejteket — vizsgálják, hogy minél több ismeretet szerezzenek az alapvető életfolyamatok szabályozásáról. A tanácskozást közösen rendezte a József Attila Tudományegyetem mikrobiológiai tanszéke és az MTA Szegedi Biológiai Központja. Mintegy ötven magyar kutató mellett az öt világrész 33 országából több mint kétszázötven külföldi vendég vesz részt a pénteken záródó tudományos konferencián. A délelőtti plenáris és a délutáni szekcióüléseken százhatvan előadáson ismertetik legújabb kutatási eredményeiket A protoplastok vizsgálata nemcsak mint alapkutatás, hanem az eredmények gyakorlati alkalmazásában is szinte felbecsülhetetlen jelentőségű. Ma már világszerte eredményes kutatásokat folytatnak például gyógyszertermelő mikroorganizmusok és új hibridnövények előállítására. Ilyen és ezekhez hasonló kutatásokról számolnak be a tanácskozás előadói. E tudományos munka gyakorlati jelentőségét, egyebek között az is mutatja, hogy a szegedi tanácskozáson az elméleti kutatóintézetek képviselői, a gyógyszertárak és más ipari üzemek kutatói több előadásban közösen számolnak be az együttműködés eddigi eredményeiről. Uj búza a régi malomban A Vám téri öreg Tisza-malomba folyamatosan érkeznek a búzaszállítmányok. Megállás nélkül dolgoznak a gépek, hat-hét vagont töltene meg az a mennyiség, amit itt naponta megőrölnek. Az emberek tizenkét órás. nyújtott műszakban dolgpznak, nincs szombati, vasárnapi pihenő, míg a learatott termést föl nem dolgozzák. A hengerszék mellett a Tisza szocialista brigád tagjai ellenőrzik az őrleményt Somogyi Károlyné (elvételel A liszt csomagolása az asszonyok dolga, a Hámán Kató szocialista brigád tagjai ugyancsak nyújtott műszakban dolgoznak Nehezen halad az aratás Nem akarja az idő a kegyeibe fogadni az aratókat. Alighogy munkába álltak a gépek a hét elején, máris eleredt az eső. leállt az aratás. Általában kevés csapadék hullott a földre, de éppen annyi, amitől a folyamatos munka elakadt. Váratlan leállással mindig számoltak a gazdaságok. Most is úgy tervezték, hogy lesz egy-két ilyen nap, de sajnos napról napra nehezebb az idei aratás. Két hete kezdték a legnagyobb nyári munkát és még alig jutottak túl a feA román delegáció Szolnokon A Román Szocialista Egységfront Országos Tanácsának hazánkban tartózkodó küldöttsége, Mihai Daleának, a Román Kommunista Párt politikai végrehajtó bizottsága póttagjának, a Szocialista Egységfront alelnökének vezetésével kedden Szolnok megyében tett látogatást. Útjára elkísérte Sütő Gyula, az Országos Béketanács titkára, és Victor Bolojan, Románia magyarországi nagykövete. A küldöttséget Szolnokon, a Hazafias Népfront megyei bizottságának székházában Szűcs János, az MSZMP Szolnok megyei bizottságának titkára és a Hazafias Népfront megyei vezetői fogadták. Oláh János megyei népfronttitkár tájékoztatást adott a terület politikai, gazdasági és társadalmi helyzetéről, fejlődéséről. A küldöttség látogatást tett a Tisza Bútoripari Vállalat szolnoki gyárában, majd a cserkeszőlői Magyar —Román Barátság Tsz-t kereste fel, s a községben koszorút helyezett el a felszabadító harcokban elesett román hősök síremlékén. (MTI) lén, holott ennyi idő alatt, ideális időben rég magtárban lenne a szem. A szegedi Felszabadulás Tsz-ben, miután learatták a Sándorfalvi út két oldalán levő parcellákat, a gépek átvonultak a baktói kerületbe. Mondhatni, tiszta munkát végeztek, mert a kombájnokat követték a bálázók. Tegnap délelőtt az eső ugyan „kiverte őket a dologból", de amint kisütött a nap, újra tarlóra mentek. Ezer hektárnál több az idei aratnivaló, és már 636 hektárt levágtak belőle. Valamivel könnyebb a sorsuk, mint a többi szegedi gazdaságnak, mert mindkét szárítójuk üzemel. A mihályteleki Űj Élet Tsz aratóit a röszkei állomásról parancsolta be az eső. Nekik is jól jönne a jó idő, mert majdnem „szorít a cipő". Csaknem 300 hektár búza termését behordták a magtárba, a többi 241 hektáron viszont még talpon éjszakázik a gabona. A tápéi Tiszatáj Tsz-ben csak a hét végén tudtak rámenni a földekre. Bizonyára nehéz napjaik lesznek az elkövetkezendő időkben, mert szombaton, vasárnap csak 120 hektárt arattak le a 793 hektár vetésből. A szőregi Tisza—Maros Szög Tsz-ben két csapatra osztották a 20 kombájnt. Az egyik a nagyobb parcellákba áll, a másik pedig a kisebbekbe. Ügy számoltak induláskor. hogy egy kombájnra átlagosan 125 hektár gabona jut. Mindennap 12 hektárt kellene learatniuk, hogy időben végezzenek a 2190 hektár aratnivalóval. Ez ideig még csak az eső miatt maradtak el a tervezett normától. Munkájukat könnyíti nyolc billenőplatós-pótkocsis teherautó és 26 traktor. Haladnak a szalmabetakarítással és a tarlóhántással is. A városi gazdaságok 1429 hektárról már elhordták a szalmát, kupacokba, kazlakba rakták. Majdnem ezer hektárt föl is ugaroltak a 3 ezer 60 hektáros tarlóból. A Felszabadulás, a József Attila és az Üj Élet Tsz-ben másodszorra is hasznosítják a földet. Takarmánnyal és zöldséggel pótolják az időjárás okoz+a veszteséget. Eddig 206 hektárra került másodvetés. Nemcsak azért pehéz az idei aratás, mert sok az eső. hanem azért is. mert gyenge a gabona. Alacsonyra nőtt a szára. könnyű a kalásza. És a betakarítást az is nehezíti, hogy gyorsabban lábra kap a gyom. szinte pillanatok alatt fölveri a táblákat a gaz. Nem beszélve arról, hogyha túlérik a gabona, könnyebben elszórja termését. A szegedi járás szövetkezeteiben főleg a homokföldeken fenyeget ez a veszély. I I