Délmagyarország, 1979. július (69. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-14 / 163. szám

+1 mo VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÖLJETEK! 69. évfolyam 163. szárú 1979. július 14., szombat Ára: 1,20 .orint A Z M S Z M P S Z E G ED VÁ ROSI B I Z OTT SÁG Á NA K LAPJA Befejezőin a magyar kormányközi bizottság ülésszaka Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke péntek dél­előtt hivatalában fogadta Konsztantyin Szovjetunió csának elnökhelyettesét. A szívélyes, baráti légkörű eszmecserén részt vett Mar­jai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete is. * A jegyzőkönyv aláírásával pénteken a Parlament dele­gációs termében befejezte munkáját a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési kor­mányközi bizottság 23. ülésszaka. A jegyzőkönyvet Marjai József és Konsztan­tyin Katusev miniszterel­nök-helyettesek, a kormány­közi bizottság társelnökei írták alá. Ott vólt Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szov­jetunió budapesti nagyköve­te is. A július 10-től 13-ig tartó ülésszakon a két delegáció­ban részt vett Simon Pál nehézipari, Soltész István kohó- és gépipari. Veress Péter külkereskedelmi mi­niszter, illetve Leonyid Kosztandov vegyipari és Je­fim Novoszelov építő-, út- megállapodások minden te­építő és kommunális gép- rületén. s különösen a most gyártási miniszter is. Amint megvizsgált egyezmények Katusevet, a a jegyzőkönyv és az ülés- szerint az autóiparban, az Minisztertaná- szakról kiadott közös köz- építő- és útépítőgép-gyártás­lemény is megállapította, a ban, a petrolkémia és a kő­bizottság különösen nagy fi­gyelmet fordított azoknak a megállapodásoknak a telje­sítésére, amelyek Kádár Já­nos és Leonyid Iljics Brezs­nyev tárgyalásain születtek a szovjet párt- és kormány­küldöttség májusi magyar­országi látogatása során. Áttekintették a kormányfői találkozókon, az ködési bizottság ülésszakain és a bizottság társelnöki megbeszélésein hozott hatá­rozatok, megállapodások tel­jesítését, és a további mun­káról újabb intézkedéseket hoztak. A két ország terve­ző szerveinek beszámolói alapján megvizsgálták a gyártásszakosítás és koope­olajfeldolgozó iparban gyü­mölcsöző együttműködést eredményeztek. Ennél fogva mindkét fél érdekelt ezek folytatásában, bővítésében, közép vagy hosszú távú meghosszabbításában. Az ülésszakon megvizsgál­ták, hogy miként vehetne részt a magyar fél szovjet együttmű- ércdúsító kapacitásokat bő­vítő közös beruházásokban, amelyek révén magasabb vastartalmú importércet kaphat. Elhatározták, meg­vizsgálják annak a javas­latnak a részleteit, amely szerint az 1934 utáni hosszú távú időszakra is meghosz­szabbítják majd legjelentő­sebb integrációs együttmű ráció hosszú_ távú fejlesztő- ködésüket, az olefinek si programjának kidolgozá­sában végzett előkészülete­ket, elfogadták' az eddigi javaslatokat, amelyeket majd a két ország tervkoor­dinációjánál érvényesítenek. Ezzel összefüggésben megál­lapították, hogy a gyártás­szakosítási és kooperációs es azok feldolgozási termékei­nek gyártására és kölcsönös szállítására vonatkozó kor­mányközi egyezményt. Áttekintették más. koráb­bi kormányközi és tárcaközi egyezmények, egyebek kö­(Folytatás a 2. oldalon.) Segített a vízmű A gazdátlan kútból víz fakad... Magányos artézi kút a ta­nyaközpontban. Vizét szíve­sen fogyasztaná az utas, ha egyáltalán erre vetődne va­laki. Persze, a környékbe­liek élnek a kút adta lehe­tőséggel. A legtöbb család hordja a kútról a vizet. Már amennyi ivásra, főzésre, tisz­tálkodásra kell. A kifolyót mindig elzárják, hogy ne csorogjon fölöslegesen, amíg a kannát a kerékpárra akasztják. Itt nincs pazarlás. A jószág is iszik. Naponta több vödörrel. Attól függ, hogy ki hány tehenet, disz­nót tart. Még jó, hogy elég mély az ásott kút az udvar­ban. A nagyobb esőzések idején ugyan kissé zavaros lesz, mert felülről belefolyik a talajvíz. A föld nem na­gyon issza be, mert agyagos réti talaj, viszont annál könnyebben adja ki magá­ból. A Tisza—Maros szögé­ben kétszeresen is száraz az aszály, és szalonnásra áztat­ják a földet az esők. * Az algyői Rákóczi Tsz köz­ponti irodája szemközt van a Lebői major artézi kútjá­val. — Négy évig alig csordo­gált — mutatja Paronai Já­nos téeszelnök —, bejártunk már sok helyet, de sehol sem tudtak megoldást. Több mint tíz kilométerről hordtuk a vizet lajtokban. A közös gaz­daság jószágainak. Űjabb kútfúrásra nem volt pénze a téesznek. — Az embereknek honnan volt ivóvizük? — Valamicske azért csak folyt. Percenként úgy hat­hét liter. Kénytelenek voltak ezzel a kevéssel beérni. A ház körüli jószágot pedig úgyis az ásott kutakból itat­ták. De így nem mehetett örökké. Elmentünk a Szege­di Vízműhöz, ha egy mód van rá, segítsenek rajtunk. Háromszáz család él a kör­nyéken, a több ivóvíz nekik is elkelne. — Kinek a tulajdona a kút? — Nem a téeszé. A kör­nyéken mindenki használja. * — Nem volt nehéz vizet fakasztani — közli Szilléri László, a Szegedi Vízművek főmérnöke. — Néhány na­pos műhelymunka előzte meg, azután mindössze egy napig tartott, amíg a szi­vattyút felszereltük. Azóta bőségesen van vizük a lebői­eknek. Börtsök László, a gépészeti osztály vezetője előrehajol a gépkocsi ülésén, amikor a majorba igyekszünk, úgy mondja: — Hosszú út áll előttünk. Pedig nincs is olyan messze Szegedtől a major. Ám a Ti­sza és a Maros szinte elvág­ja a külvilágtól. Még az ar­tézi kútja is hasonló bajok­kal küszködött, mint a sze­gediek. Azokból is egyre ne­hezebb vizet nyerni. Kime­rülőben vannak a mélyebb rétegek. Szegeden búvárszi­vattyúkat bocsátottunk le. Lebőn ez túl drága lett vol­na, inkább egy kis „Bibo"­szivattyút helyeztünk üzem­be. Körülbelül hat méterről szívja a vizet, ha kell, 300— 350 köbmétert percenként. A téesznek csak az anyagkölt­séget számoljuk fel. A töb­bit társadalmi munkában csináltuk. A legjobban az in­dított meg bennünket, amit a tanyaközpontban láttunk, a májusi kánikula idején, mi­kor még alig csordogált a víz. — Tervezzük, hogy pár száz méterrel arrébb a bolt elé is építünk egy kifolyót — magyarázza Strifler János főgépész. — A kút bőven el­látja majd azt is vízzel. Most még egy kisebb szivár­gást kell megszüntetni, s akkor hibátlanul működik a hálózat is. * — Tegnap este kérdezték a kombájnosok, hogy hasz­nálhatják-e a fürdőt — csil­lant fel Paronai János te­kintete. — Mondtam, hogy most már igen. Ügy néz ki, hogy ma nem fog esni, dél­után megint arathatnak. A környéken jelentős a háztáji is. Tízezer liter tejet ve­szünk át naponta. Évente 2 ezer 500 hízott sertést ér­tékesítenek csak a téeszen keresztül. Aki ennyi állatot etet, az bizony nem veszi jó néven, ha hiányt szenved az ivóvízből. Az sem mind­egy, hogy a vegyes boltban folyik-e a csap, vagy nem. Jószerével elmondani sem le­het, mit köszönhetünk a víz­műnek. * Csaknem négy évig húzó­dó tarthatatlan állapot eny­hült Lebőn. A vízhiány oka egy hidrológiai törvény volt, s ez sajnos nemcsak arra a szűk területre érvényes. Má­sutt is kénytelenek takaré­koskodni az ivóvízzel a Sze­ged környéki tanyák lakói. Jámbor Ernő Megnyílt a Pécsi Ipari Vásár Jól szerepeltek a szegedi és a Csongrád megyei kiállítók Pécs és Baranya, de egész Dél-Dunántúl egyik kiemel­kedő hyárj. rendezvénye, a szegedi mellett, az új termé­kek legjelentősebb vidéki se­regszemléje, az ipar, a ke­reskedelem és a fogyasztók nagy találkozóhelye, ezenkí­vül a testvérvárosi kapcso- megkülönböztető ren- osztottak, aranyérmet kapott a szegedi MEDIKÉMIA Szö­csokkal is a közönség deljcezésére állnak. Ahogyan a- Szegedi Ipari' vetkezet korróziógátló ter­Vásáron, úgy a pécsi kiállí- méke, a KSZV pépétex mú­láson is részt vesz a Kiváló kendere, a Szegedi Ruháza­Áxuk Fóruma, és bemutatja ti Szövetkezet női pézsma­mindazokat a kitűnő termé- bundája, ezüstérmet adtak a keket, melyek elnyerték a Szegedi Április 4. Cipőipari latok ápolása, és a magyar­jugoszláv határ menti áru­csere fontos fóruma min­den páratlan esztendőben a Pécsi Ipari Vásár. Az idei pécsi vásárt teg­nap délelőtt 10 órakor dr. Nagy József, a Központi Bi­zottság tagja, a Baranya megyei pártbizottság első titkára nyitotta meg. A pé­csi kiállításra a korábbiak­nál többen jelentkeztek, ösz­szesen 259 vállalat és szö­vetkezet, közöttük 36 kül­földi —, NDK-beli — kiál­lító mutatja be legújabb ter­mékeit Első ízben jöttek el Pécsre Baranya testvér-me­gyéjének, Schwerinnek kép­viselői. A jugoszláv kiállító­kat elsősorban a szomszé­dos Eszék város és környéke képviseli. A Pécsi Ipari Vá­sárt a város déli részén, az árnyas fák közé épített Köz­társaság téri iskolákban és szabad területen rendezték meg. A fedett terület 6 ezer, a szabad terület pedig 15 ezer. négyzetméter. Érdekes megoldás, hogy szakosították a vásárt. Kü­lön mutatkoznak be a kül­földi résztvevők. Az NDK­kitüntető jelzést. Szegedi cikkeket is láthattunk vitrinjeikben, a Bőrdíszműipari Szövetkezet négy női táskáját, valamint a KSZV farmerszövetét. Kiosztották a vásár díjait is. A díjazottak között több Csongrád megyei és szegedi kiállítót is találhatunk. A 13 nagydíj közül egyet a HÖDGÉP nyert el (VUT uborkabetakarító kombájn). A vásári díjak közül egyet a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat, egyet pedig a Sze­gedi Ruházati Szövetkezet kapott. Valószínű a tápéi, a szegedi és a Csongrád me­gyei háziipari és népművé­szeti szövetkezetek is része­sei annak a díjnak, amely­lyel a háziipar kitűnő ter­mékeit díjazták a pécsi vá­sáron. Termékdíjakat is ki­Szövetkezetnek férfi félcipő­jéért. A Pécsi Ipari Vásáron gazdag programmal várják a látogatókat, öt alkalom­mal tartanak divatbemuta­tót, nyolc alkalommal szak­mai napokat, amikor is a termelők, a kereskedők tár­gyalnak. Jó megoldás, hogy a Pécsi Ipari Vásáron a lá­togatók vásárolhatnak is. Többek között ruházati cik­keket, szerszámokat. bar­kácsfölszereléseket. autóápo­lási cikkeket árusítanak, a pécsi áruházak és a helybe­li venéglátóipar gondoskodik arról, hogy a vásárlátogatók jól érezzék magukat. A Pé­csi Ipari Vásár július 22-ig tart, a látogatóknak a MÁV 33 százalékos kedvezményt biztosít az utazáshoz. G. I. a föld alaff 1975-ben felvonultak a ne­héz munkagépek és meg­beli vállalatok elsősorban ! kezdték a fővárosi észak­bútorokat, vadászfelszerelé- ! déli metróvonal Könyves seket, tanszereket, kemping- j Kálmán körút—Kőbánya­cikkeket, ruházati és házi- ; Kispest vasútállomás közti ipari termékeket, varrógépe- j 4,5 km hosszú szakaszának ket, vasalókat, sport- és j építését. Azóta 40—50 válla­műanyag-felszerelési cikke- j lat dolgozói — átlagosan 1000 ket mutatnak be. A jugo- munkás három műszakban szláv kiállítók elsősorban élelmiszereket, kozmetiku­mokat kínálnak. A sportcsarnokban a vasár mellett szinte önálló életet él a bútorparádé. 1400 négy­zetméter területen mutatják be a magyar bútorgyárak és kereskedelmi vállalatok leg­újabb termékeiket. Sőt. a jövő évi kollekciót is láthat­ják már a pécsi vásár láto­gatói. Üjszerű és dicséretes az a megoldás is, hogy 360 négyzetméter alapterületen, egy önálló pavilonban a szolgáltatóipar ajánlja a nagyközönségnek lehetősé­geit Kozmetikai, tapétara­gasztási fogásokat, fénykép­készítést, kulcsmásolást mu­tatnak be, s egyéb szaktaná­Orvosi vizsgálatok az űrállomáson Orvosi vizsgálatokat vé- első űrhajós, aki nemhogy geztek elsősorban pénteken nem veszített súlyából, ha­a Szaljut—6 szovjet űrállo- nem növelte azt a tartós máson dolgozó űrhajósok, űrrepülés körülményei kö­Ljahov és Rjumin az űrke- zött. A szakemberek ezt a rékpár segítségével fokoza- földitől csak kismértékben tosan adagolt fizikai meg- különböző gazdag és válto­terhelés hatását figyelte meg zatos étrenddel, az egyen­a vérkeringésre. letes fizikai és szellemi meg­A vizsgálatok megerősí- terheléssel, és a Szaljut—6 tették, hogy a 137. napja a fedélzeti mérnökének kitűnő világűrben tartózkodó űr- pszichológiai állapotával in­hajósok változatlanul jó dokolják. Ljahov és Rjumin egészségnek örvendenek, csaknem 70 ételből válogat­munkaképességük kitűnő, hat, a teherűrhajók jóvoltá­Ennek egyébként „kézzel ból pedig megoldodótt az fogható" bizonyítéka, hogy űrhajósok rendszeres friss Valerij Rjumin testsúlya 700 zöldség- és gyümölcsellátá­grammal gyarapodott, Ö az sa is. (MTI) építi a metrót, amely a jö­vő év első felében már a pécsi Deák tértől Kőbánya-Kispes­tig szállítja az utasokat. A munkák nagyságára jel­lemző: 250 ezer köbméter földet mozgattak meg, 120 ezer köbméter betont építet­tek be és 12 ezer tonna vas­és acélszerkezetet használtak fel ennek a metrószakasznak megépítéséhez. A munkák háromnegyed része már el­készült. Az új vonalszakasznak öt állomása lesz. A Könyves Kálmán körúti megállóhoz egy csarnokaluljáró és köz­úti felüljáró csatlakozik. Ez utóbbit már átadták a for­galomnak. Az Ecseri úti és Pöttyös utcai megállóhoz az Üllői út alatt átvezető alul­járón keresztül juthat majd az utas. A Határ útnál egy nagyobb aluljáró vezet a metróállomáshoz, mert ott lesz a villamosok végállo­mása — nagyobb forgalmú csomópont alakul ki — vár­hatóan sok ezer utas fordul ott meg naponta. A Ferihe­gyi gyorsforgalmi út is ott csatlakozik egy új közúti fe­lüljáróval az Üllői út forgal­mába. A Határ úttól a fel­színen halad a metró. Kőbá­nya-Kispest vasútállomásig — a vonal végállomásáig. A metró vágányaitól gyalogos felüljáró vezet majd az át­épített vasútállomás peron­jaira. A forgalmat az állo­másépület mellé helyezett autóbusz-végállomás is nö­veli majd. Az új metróvonal építésé­nél a távoli jövőt is tervbe vették: a Határ úti állomás­nál egy elágazást is beépí­tettek, ahonnan az ezredfor­duló táján a vonalat a Fe­rihegyi repülőtérig meghosz­szabbítják. B. L lili&l^W' * gyj md *** fflmmF HHBBg' fi w rumiT •ll.., 1 íT iWlii SÉtSlSB^t&SSs Mt"' -Ví-L Épül a Pöttyös utcai metróállomás. A képen jól látható az úttest alatt kialakított leendő utasaluljáró )

Next

/
Oldalképek
Tartalom