Délmagyarország, 1979. július (69. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-05 / 155. szám
Csütörtök, 1979. július 5. 3 r Uj paradicsomsűrífő a konzervgyárban ii^a^^m A Szegedi Konzervgyárban korszerűsítettek a paradicsom feldolgozásának technikai és technológiai rendszerét. Százmillió forintos beruházást fejeztek be az idei szezon előtt. Két darab. P—35-ös elnevezésű paradicsomsűrítő berendezést vásároltak, s az első gépsorokat tavaly, a másodikat pedig most, nyár elején, a szezon kezdetére szerelték össze. A paradicsom'eldolgozás egész rendszerét egyetlen csarnokban helyezték el, ahol naponta a két új technikai sor 70 vagon, s a régebbi, napi 18 vagonos kapacitású berendezés együttesen, 24 óra alatt, 87 vagon paradicsom feldolgozását végzi el. A gépek szerelésénél sokat segítettek a Láng Gépgyár szakemberei, a budapesti Vörös Október Termelőszövetkezet szakipari részlegének dolgozói, és természetesen a szegedi gyár szakmunkásai. Tehát a gyárban minden rendben van, csak legyen elég paradicsom. Képünkön: az utolsó szerelési mozzanatok a paradicsomsűrítő berendezésen — szállítószalagot helyeznek el a gépsoron Teljesítik vállalásaikat a fiatalok Hétfőn már a második turnus látott munkához az ifjúsági szövetség építőtáboraiban; újabb 11 tábor nyitotta meg kapuit, és így szerte az országban 78 táborhelyen láthatott munkához 12 280 fiatal — mondotta el Márton József, a KISZ KB építőtáborok bizottságának titkára szerdán az újságíróknak az ifjúsági szövetség székházában megtartott sajtókonferenciáján az építőtáborozás kezdeti tapasztalatairól. Örömmel számolt be arról, hogy a diákok általában mindenütt túlteljesítették a vállalt feladatokat. Többségük ezen a nyáron is a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban serénykedik. Az első csoportban dolgozó csaknem 10 ezer fiú és leány hasznos segítőtársa volt a mezőgazdasági dolgozóknak, a sürgős idénymunkák elvégzésében. Helytálltak az Ml-es és az M3-as autópálya építésére vállalkozó fiúk is, a nyári hónapokban öszszesen hat szakmunkástanulókat foglalkoztató építábor működ'k. (MTI) Szeged gazdálkodása az első félévben A párt Központi Bizofsága gazdaságosabb hasznosítása, rolt anyagok szállítása oko1978 december 6-í határoza- a takarmánytermő és gyep- zott jelentősebb készletnövetának, a megyei és a városi területek öntözése. kedést. Még csak néhány pártbizottság állásfoglalásá- Illetékesek megállapították, esetben került sor korszerű nak megfelelően fejlődött hogy a közlekedési vállalatok matematikai és statisztikai Szeged gazdasága az első fél- csak részben tudták kielégí- módszerek bevezetésére, évben. A pártszervek és az teni a szállítási igényeket. Az . rban alapszervezetek szervező Az áruszállításban 78 ezer nAgvsz4za]ékos munkájának alapját a cse- tonnányi lemaradás mutatko- gvorsabba*, lekvési p—rtTámok képezték, zik, az utaslétszám hat szá- százalékkal nőtt A feladatok többségét a ne- zalékkal csökkent. A kiske- ' 1 a termelés növekedéségyorsabban, mintegy öt a munka hezebb gazdasági feltételek reskedelmi forgalomban gon- -p^f idén^U folyteSt ellenére sikerült végrehajta- dot okozott, hogy a zolasegni. Az alapanyagok hiánya felhozatal 13 százalékkal, a a létszámcsökkentés. A gyu fagyárból 1978. november óta és az akadozó szállítások ne- gyümölcsfélék kínálata pedig 35 fizikai dolgoz6t irányitothezítették a termelési és az mintegy 30 százalékkal csokexporttervek teljesítését. kent. Pozitívan értékelhető, . ... . . . hogy az állami kereskedelem A városi ipar termelese az „ , , „„... ÓS a szövetkezetek egyeb i a !SL árukínálata megfelelő volt. ruházati első öt hónapban négy százalékkal nőtt. A ne- T' héz és, gépipar olajmező f^oVlma. kivételével) ennel jóval tobbet produkált, viszont a tak át a gépiparba. A DÉLÉP-nél idén július 1-től megszigorítják a munkaerőfölvételt: olyan jelentkezőt, akinek „kilépett" bejegyzés szerepel a munkakönyvében, nem vesznek föl a vállalatAz export az első őt hó- hoz. Üdvözlendő, hogy a könnyűipar változatlanul napban mérsékelten, mintegy DEFAG, a kőolajtermelő vállassan, csupán egy-két száza- hét százalékkal, ezen belül a lalat és a DÉMÁSZ szegedi lékkai termelt többet. Gon- tőkés országokba irányuló üzemigazgatósága az évendunk, hogy az építőipari ter- kivitel 16 százalékkal gyara- kénti termelési és gazdálkomelés kisebb lesz a terve- podott. Folyamatosan törőd- dási feladatok elvégzéséhez zettnél. Az okok: anyag- nek gazdaságaink a terme- folyamatosan egy-két százahiány, kedvezőtlen időjárás, lési szerkezet korszerűsítésé- lékkai kevesebb létszámot szervezési hiányosságok. Már vei. A többi között a KSZV. tervez. Ugyanakkor probléelkezdődött az építőipari a kábelgyár, a kőolajtermelő ma, hogy a vállalatok egy réegyesülés szervezeti keretei- üzem, a vas- és fémipari sze túlzott létszámnövekedésnek kialakítása. szövetkezet, a ruhagyár, a sel számol. Jelentős nehézséget okozott A Bérek csupán három száa mezőgazdasági nagyüze- ag UT zalékkal emelkedtek Szeged mekben a mostoha időjárás. g^H^Sfn^ i? üzemeiben, s ez kevésbé tette Az őszi kalászosok kipusztu- & A eS£ __ , köze az anyag-, energia- és importtakarékosság. A megtakarítások fél év alatt várhatóan elérik a 100 millió ható. hogy a gazdaságpolitiforintot. A ruhagyár import- kai feladatok időarányos végpótló alkatrészeket állított rehajtása — ha nehézségek, , • * w . . » , • elő. A cipőgyárban külföld- kel is — megfelelő ütemben kukorica fejlődésére is A ki- rSJ behozott formatalp he. halad. Az év hátralevő részéf^Lf^2^,^^ Ivett ezután hazai anyaggal ben továbbra is a cselekvési dolgoznak. A DÉGAZ-nál a programokban kitűzött célok nyugati import szigetelöket magyar termékkel helyetteKSZV a hazai olefinprogram lehetőségeit kihasználva, mérsékelte R város és környéke eggelente a buszpályaudvaron ezrek állapodás pillérei, akkor mindkét félnek a és ezrek állnak. Utazási céljuk Sándorfalva, Bordány. Kistelek, Ásotthalom — Szeged környéke. A várakozók között sok a pedagógus, mérnök, de ott a szakmunkás is. Szeged vonzáskörzetéből ugyancsak nagyon sokan utaznak be a városba. A szegedi középiskolások közül minden negvedik diák a járásban lakik, és több ezer olyan munkás dolgozik a város üzemeiben, akinek szép háza van Kisteleken. Mórahalmon. Bal^tyán, Szatymazon... Ismerősöm, a zajtól menekülve és a körnvezeti ártalmaktól tartva. Lenin körúti otthonát eladta és Sándorfalván épít magának gyönyörű, kétszintes magánházat. Ügy látszik, több sorstársa is akad. mert a domaszéki tanács 150 igénylő között 60 szegedi lakost tart nyilván, aki ott szeretne családi házat tető alá hozni. A rendkívül magas szegedi telekárak miatt — egves körzetekben már négyszögölenként eléri a 4—5 ezer forintot — a külföldihez hasonló mozgalom kezd kialakulni. Több városi honpolgár kacérkodik azzal a gondolattal. hogy valamelyik Szeged környéki faluban építkezzen. A város szoros vonzáskörzetébe húsz község tartozik, tetszés szerint lehet így válogatni. De nemcsak az építkezésnél, hanem a társadalmi-gazdasági kapcsolatok minden területén lehet érezni a' szorosabb együttműködést és ennek következményeivel már számolni kell. Nem túlzás, ha úgy fogalmazunk, a településfejlesztés újabb korszakához érkeztünk. Amikor a város — kénytelen már — jobban számba venni vonzáskörzetének erőforrásait. Számít a környék munkaképes lakosságára, mezőgazdasági termékeire ... Hogy miért? Mert nagyváros, és a munkamegosztásra tájegységenként is szükség van. Cserében több segítséget nyújt, a szolgáltatás javításától kezdve, az ellátás gondosabb megszervezéséig. Ámbár ez a kapcsolat nem egyoldalú. A város környéki községek is együttműködnek a városi tanáccsal. Így jobban meg tudják szervezni a mindennapi életüket, és a lakosság igényeinek is eleget tesznek. A még újnak számító kooperáció gyakran átlépi a közigazgatási határokat. Ezáltal nem csökken a község önállósága, egyetlen jogkörén sem esik csorba. Nincs arról szó, hogy a nagyobb település elnyeli a kisebbeket. Hogv ez mennyire így igaz. azt példázza a szegedi tanács és a járási hivatal közötti együttműködési megállapodás, amely már közel kétéves múltra tekint vissza. Felvetődik a kérdés, miért van szükség adminisztrációra, írásos, pecsétes megállapodásra, amikor az élet a különböző társadalmi és gazdasági szervezetektől úgyis kikényszeríti, hogy lépjenek, mert egymásra utaltak. Csak az nem mindegy, hogy hol és mikor intézkednek ezek a szervek, mikor és milyen ütemben indulnak el az együttműködés széles országútján Az sem közömbös, hogy mikor határozzák el, a kapcsolatot bővíteni, vagy akár szűkíteni kell. Ma már országosan polgárjogot nyert az a településfejlesztési politika, amely tájegységenként számol a lehetőségekkel, fejlesztésekkel. Sőt. kimondottan cél: az egy agglomerációba tartozó települések úgy dolgozzák ki terveiket, hogy a közös erőforrásaikat számba vegyék. Így kedvezőbben lei lehet alakítani vagy befolyásolni a munkaerő-gazdálkodást, a népességalakulást az ellátást... Végül is. ha a kölcsönöstégre. segítségre támaszkodnak a meghaszna nagy Mint például Szegednek és környékének is. Kár lenne azon morfondírozni, hogy kinek van több előnye ebből a kapcsolatból. Teljesen más természetű segítségre van szüksége Szegednek, illetve környékének. A városban a hús-, zöldség- és gyümölcsellátást szeretnék javítani. Ezért a szegedi tanács a járás területén komoly anyagi támogatást adott vágóhidak építéséhez. Például így készült el a szatymazi' is. A városellátó vállalatot rendszeresen segítik a iárás termelőszövetkezetei. A gazdasági együttműködés évről évre érezhetően szélesedik Ebből csak annyit lát a szegedi honpolgár, hogy a boltokban több a friss és szép gyümölcs, zöldség stb. De ha a, nyári munkacsúcsban nem elegendő a munkáskéz, akkor a szegedi téeszek erőgépet adnak kölcsön a betakarításhoz. Persze, nem lebecsülendő a város középiskoláinak segítsége sem. A szegedi diákok rendszeresen kijárnak a téeszekbe gyümölcsöt szedni. Nap mint nap több száz ember jön Szegedre. szakorvosi rendelésekre. A városi és járási közegészségügyi, illetve járványügyi szerveket 1979 januárjától összevonták, s most már szervezetileg is egységes az egészségügyi ellátás. Nem szólva arról, ami évtizedek óta természetes és megszokott. hogy a szegedi kórházak és klinikák rendszeresen biztosítanak helyet a járás betegeinek. Mivel Szegedre sokan jönnek dolgozni a környékről, a városi tanács' figyelemmel kíséri a közlekedést, és anyagi ereiéhez mérten támogatja fejlesztését A munkaügyi szervek rendszeresen vizsgálják az ingázók helyzetét életkörülményeit. Számuk csak tovább gyarapodhat ugyanis a szegedi üzemek a jövőben már nem létesítenek telephelyeket A közlekedés annyira jó, hogy tíz-harminc perc alatt a járás bármelyik községéből el lehet iutní a szegedi gyárba, üzembe. Ha valaki például Domaszéken él. autóbusszal hamarabb megérkezik a gumigyárba, mint egy O iszegedi lakos. A községi tanácsok is bekapcsolódnak a szakmunkásképzésbe. Méghozzá oly módon. hogy a kevésbé ismert szakmákat megkedveltetik a fiatalokkal. De a környéknek is van több olyan igénye, amelyek megoldásában a város közreműködését várják A bejáró munkások a szegedi munkahelyektől kérnek támogatást a gyermekintézmények bővítéséhez, fejlesztéséhez. Több helyen felmerült, hogy az ingázók a kommunista szombatot ne az üzemben. hanem a falujukban, társadalmi munkában végezhessék el. Nem egy községben remélik, a városi tanács változtat a szolgáltatások helyzetén. Különösen a Patyolat és a GELKA szervizhálózatának kiépítése látszik jogos igénynek. A városi ipari vállalatok és szövetkezetek segítséget nyújtanak ehhez. A Patyolat már tavaly megkezdte a felvevőhelyek kiépítését és túr a járatokkal gyűjti be a ruhákat. T ehát társulnak a települések az egész életre, minden részletével, minden gondjával és örömével. Ez az urbanizáció kísérő jelensége, és elengedhetetlen lépése a fejlődésnek. Senki nem tesz senkinek szívességet. A túlfűtött lokálpatriótaérzelmek miatt illik ezt többször is hangsúlyozni. Sok területén az együttműködés nemrég kezdődött el. Az eddigi út nem rossz és bízhatunk abban, hogy a nagyváros és a községek társulása még tartalmasabb. sokoldalúbb lesz. Halász Miklós lása meghaladta az 1450 hektárt. A tavaszi szárazság különösen a szántóföldi zöldségtermesztést sújtotta, de károsan hatott a kalászosok terméshozamára, valamint a lehetővé a differenciált, munka szerinti bérezést. összességében megállapíta gazdaságok kukoricát vetettek. A szövetkezetek 34 öntözőberendezéssel mintegy 1700 hektár földet öntöz- A nek. A betakarításra mindenütt megfelelően fölkészültek. A közös gazdaságoknak ^Z^hoMtait! 5 ezer 340 hektár búzát, 420 tokes behozatalthektár őszi árpát és mintegy Hatékonyabb készletgaz200 hektár zabot kell beta- dálkodásról is beszélhetünk, karítaniuk. Az árpát már le- A DÉLÉP-nél belső szervearatták, a búzának még 80 zéssel csökkentették az százaléka van talpon. Meg- anyagkészleteket, ugyanígy a felelő szállító és tároló kenderiparban is. Szép eredlehetőségek állnak a termés ményeket értek el az ipari rendelkezésére. Komoly gond szövetkezetekben. Néhol a a takarmánybázis biztosítása, szervezetlenség akadályozta a ezért mindenütt jól szerve- gazdálkodást. A Kőolajkutató ...... .., Vállalat szegedi üzemébe zett mtézkedesre van szuk- nem elég ütemesen érkezik ség. Fontos a másodvetések az import, a kábejgyárban szorgalmazása, a takarmány ugyancsak a külföldről vásáelérésére kell törekedni. Magyar kőolajvezeték Irakban Űjabb tevékenységi kör- tal. A megállapodás szerint rel, kőolaj- és termékveze- a magyar szakemberek 8,7 ték építéssel bővül a kere- millió dollár értékű munkákén egy évtizede Irakban val Dél-Irakban 210 kilodolgozó magyar olajipari méter hosszú kőolaj- és terszakemberek munkája. Er- mékvezeték rendszert építeről kötött most szerződést az nek. A munkálatokat már Országos Kőolaj- és Gáz. jövő év elején meg kell kezipari Tröszt kőolajvezeték deni Basrah térségében, hogy építő vállalata és Chemo- a terveknek megfelelően komplex, az iraki állami kő- mindössze 12 hónap alatt elolajipari beruházási vállalat- készüljön a vezetékhálózat. Oj rendelkezés Kempingezők és tiltó táblák Sokan vallják, hogy üdülni mentén lehet találni tiltott sejétől azonban egy szlgosaját program szerint a leg- helyen felállított sátrakat, la- rúbb, országos rendelkezés érdemesebb. Egyre többen kókocsikat. A példa ragadós, lépett életbe. Háromezer íomennek nyaralni sátorral, la- Nemegyszer pár száz méter- rintra büntethető az, aki nem kókocsivaj felszerelve. Addig rel arrébb egy másik társa- a kijelölt helyen táborozik, ez nem is probléma, amíg a ság is kedvet kap ahhoz, Tehát akkor is kiszabható a kijelölt helyen ütnek tanyát, hogy letáborozzon. Az ilyen pénzbírság, ha a közelben csupán az okoz gondot, ami- vadkempingezésnek az a hát- nincs semmilyen tiltó táhla. kor „öntevékenyen" válasz- ránya, hogy a közelben több- A vadkempingezés megváltanak helyet a táborozáshoz, nyire nincs se vízcsaR. se tozott elbírálása korántsem Nyáron az idegenforgalmi villany. U sajnos az a ta- j€ienti azt, hogy befellegzett idényben különösen a főutak P^ztaIa\ fogy a kempmge- a gondtalan nyári kempinge' zok nem takantjak el maguk zésnek. A Csongrád megyei után az üres konzervdobozo- idegenforgalmi szervek tokát, s a műanyag zacskókat. vábbra is tudnak elegendő így természetkedvelokből helyet biztosítani a termékörnyezetszennyezok lesz- szetes környezetben történő nek. Nem is beszélve arról, táborozáshoz. Várja a turishogy kevésbé biztonságos a tákat a szegedi motel melletlakott területtől távol éjsza- ti tágas kemping és a makói kazni- kemping is. Ezekben még a Eddig táblák tiltották a legforgalmasabb nvarakon is vadkempingezest azokon a , helyeken, amelyeket elősze- ritkaságszámba ment a zsuretettel látogatnak a külföldi foltság. Az árak sem emelés belföldi sátorozok. Csone- kedtek jelentősen. Szegeden rád megyében nemrég még a7 autóval érkező háromtagú ezer forintig terjedő bírságot ,, , .. „»„ .,_,. összesen 80 forintért szabhattak ki arra, aki nem 05313(1 vett tudomást a kempinge- táborozhat egy napig, zést tiltó tábláról. Július el- S. I