Délmagyarország, 1979. július (69. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-05 / 155. szám

Csütörtök, 1979. július 5. 3 r Uj paradicsomsűrífő a konzervgyárban ii^a^^m A Szegedi Konzervgyárban korszerűsítettek a paradicsom feldolgozásának technikai és technológiai rendszerét. Száz­millió forintos beruházást fejeztek be az idei szezon előtt. Két darab. P—35-ös elnevezésű paradicsomsűrítő berende­zést vásároltak, s az első gépsorokat tavaly, a másodikat pe­dig most, nyár elején, a szezon kezdetére szerelték össze. A paradicsom'eldolgozás egész rendszerét egyetlen csarnok­ban helyezték el, ahol naponta a két új technikai sor 70 vagon, s a régebbi, napi 18 vagonos kapacitású berendezés együttesen, 24 óra alatt, 87 vagon paradicsom feldolgozását végzi el. A gépek szerelésénél sokat segítettek a Láng Gép­gyár szakemberei, a budapesti Vörös Október Termelőszö­vetkezet szakipari részlegének dolgozói, és természetesen a szegedi gyár szakmunkásai. Tehát a gyárban minden rend­ben van, csak legyen elég paradicsom. Képünkön: az utolsó szerelési mozzanatok a paradicsomsűrítő berendezésen — szállítószalagot helyeznek el a gépsoron Teljesítik vállalásaikat a fiatalok Hétfőn már a második turnus látott munkához az ifjúsági szövetség épí­tőtáboraiban; újabb 11 tá­bor nyitotta meg kapu­it, és így szerte az or­szágban 78 táborhelyen lát­hatott munkához 12 280 fia­tal — mondotta el Márton József, a KISZ KB építőtá­borok bizottságának titkára szerdán az újságíróknak az ifjúsági szövetség székházá­ban megtartott sajtókonfe­renciáján az építőtáborozás kezdeti tapasztalatairól. Örömmel számolt be ar­ról, hogy a diákok általában mindenütt túlteljesítették a vállalt feladatokat. Többsé­gük ezen a nyáron is a me­zőgazdaságban és az élelmi­szeriparban serénykedik. Az első csoportban dolgozó csak­nem 10 ezer fiú és leány hasznos segítőtársa volt a mezőgazdasági dolgozóknak, a sürgős idénymunkák el­végzésében. Helytálltak az Ml-es és az M3-as autópá­lya építésére vállalkozó fiúk is, a nyári hónapokban ösz­szesen hat szakmunkásta­nulókat foglalkoztató építá­bor működ'k. (MTI) Szeged gazdálkodása az első félévben A párt Központi Bizofsága gazdaságosabb hasznosítása, rolt anyagok szállítása oko­1978 december 6-í határoza- a takarmánytermő és gyep- zott jelentősebb készletnöve­tának, a megyei és a városi területek öntözése. kedést. Még csak néhány pártbizottság állásfoglalásá- Illetékesek megállapították, esetben került sor korszerű nak megfelelően fejlődött hogy a közlekedési vállalatok matematikai és statisztikai Szeged gazdasága az első fél- csak részben tudták kielégí- módszerek bevezetésére, évben. A pártszervek és az teni a szállítási igényeket. Az . rban alapszervezetek szervező Az áruszállításban 78 ezer nAgvsz4za]ékos munkájának alapját a cse- tonnányi lemaradás mutatko- gvorsabba*, lekvési p—rtTámok képezték, zik, az utaslétszám hat szá- százalékkal nőtt A feladatok többségét a ne- zalékkal csökkent. A kiske- ' 1 a termelés növekedésé­gyorsabban, mintegy öt a munka hezebb gazdasági feltételek reskedelmi forgalomban gon- -p^f idén^U folyteSt ellenére sikerült végrehajta- dot okozott, hogy a zolaseg­ni. Az alapanyagok hiánya felhozatal 13 százalékkal, a a létszámcsökkentés. A gyu fagyárból 1978. november óta és az akadozó szállítások ne- gyümölcsfélék kínálata pedig 35 fizikai dolgoz6t irányitot­hezítették a termelési és az mintegy 30 százalékkal csok­exporttervek teljesítését. kent. Pozitívan értékelhető, . ... . . . hogy az állami kereskedelem A városi ipar termelese az „ , , „„... ÓS a szövetkezetek egyeb i a !SL árukínálata megfelelő volt. ruházati első öt hónapban négy százalékkal nőtt. A ne- T' héz és, gépipar olajmező f^oVlma. kivételével) ennel jóval tob­bet produkált, viszont a tak át a gépiparba. A DÉ­LÉP-nél idén július 1-től megszigorítják a munkaerő­fölvételt: olyan jelentkezőt, akinek „kilépett" bejegyzés szerepel a munkakönyvében, nem vesznek föl a vállalat­Az export az első őt hó- hoz. Üdvözlendő, hogy a könnyűipar változatlanul napban mérsékelten, mintegy DEFAG, a kőolajtermelő vál­lassan, csupán egy-két száza- hét százalékkal, ezen belül a lalat és a DÉMÁSZ szegedi lékkai termelt többet. Gon- tőkés országokba irányuló üzemigazgatósága az éven­dunk, hogy az építőipari ter- kivitel 16 százalékkal gyara- kénti termelési és gazdálko­melés kisebb lesz a terve- podott. Folyamatosan törőd- dási feladatok elvégzéséhez zettnél. Az okok: anyag- nek gazdaságaink a terme- folyamatosan egy-két száza­hiány, kedvezőtlen időjárás, lési szerkezet korszerűsítésé- lékkai kevesebb létszámot szervezési hiányosságok. Már vei. A többi között a KSZV. tervez. Ugyanakkor problé­elkezdődött az építőipari a kábelgyár, a kőolajtermelő ma, hogy a vállalatok egy ré­egyesülés szervezeti keretei- üzem, a vas- és fémipari sze túlzott létszámnövekedés­nek kialakítása. szövetkezet, a ruhagyár, a sel számol. Jelentős nehézséget okozott A Bérek csupán három szá­a mezőgazdasági nagyüze- ag UT zalékkal emelkedtek Szeged mekben a mostoha időjárás. g^H^Sfn^ i? üzemeiben, s ez kevésbé tette Az őszi kalászosok kipusztu- & A eS£ ­__ , köze az anyag-, energia- és importtakarékosság. A meg­takarítások fél év alatt vár­hatóan elérik a 100 millió ható. hogy a gazdaságpoliti­forintot. A ruhagyár import- kai feladatok időarányos vég­pótló alkatrészeket állított rehajtása — ha nehézségek­, , • * w . . » , • elő. A cipőgyárban külföld- kel is — megfelelő ütemben kukorica fejlődésére is A ki- rSJ behozott formatalp he. halad. Az év hátralevő részé­f^Lf^2^,^^ Ivett ezután hazai anyaggal ben továbbra is a cselekvési dolgoznak. A DÉGAZ-nál a programokban kitűzött célok nyugati import szigetelöket magyar termékkel helyette­KSZV a hazai olefinprogram lehetőségeit kihasználva, mérsékelte R város és környéke eggelente a buszpályaudvaron ezrek állapodás pillérei, akkor mindkét félnek a és ezrek állnak. Utazási céljuk Sándorfalva, Bordány. Kistelek, Ásotthalom — Szeged környéke. A vára­kozók között sok a pedagógus, mérnök, de ott a szakmunkás is. Szeged vonzáskörze­téből ugyancsak nagyon sokan utaznak be a városba. A szegedi középiskolások közül minden negvedik diák a járásban lakik, és több ezer olyan munkás dolgozik a város üzemeiben, akinek szép háza van Kistele­ken. Mórahalmon. Bal^tyán, Szatyma­zon... Ismerősöm, a zajtól menekülve és a körnvezeti ártalmaktól tartva. Lenin kör­úti otthonát eladta és Sándorfalván épít magának gyönyörű, kétszintes magánházat. Ügy látszik, több sorstársa is akad. mert a domaszéki tanács 150 igénylő között 60 szegedi lakost tart nyilván, aki ott sze­retne családi házat tető alá hozni. A rend­kívül magas szegedi telekárak miatt — egves körzetekben már négyszögölenként eléri a 4—5 ezer forintot — a külföldihez hasonló mozgalom kezd kialakulni. Több városi honpolgár kacérkodik azzal a gon­dolattal. hogy valamelyik Szeged környé­ki faluban építkezzen. A város szoros von­záskörzetébe húsz község tartozik, tetszés szerint lehet így válogatni. De nemcsak az építkezésnél, hanem a társadalmi-gazdasá­gi kapcsolatok minden területén lehet érezni a' szorosabb együttműködést és en­nek következményeivel már számolni kell. Nem túlzás, ha úgy fogalmazunk, a te­lepülésfejlesztés újabb korszakához érkez­tünk. Amikor a város — kénytelen már — jobban számba venni vonzáskörzetének erőforrásait. Számít a környék munka­képes lakosságára, mezőgazdasági termé­keire ... Hogy miért? Mert nagyváros, és a munkamegosztásra tájegységenként is szükség van. Cserében több segítséget nyújt, a szolgáltatás javításától kezdve, az ellátás gondosabb megszervezéséig. Ám­bár ez a kapcsolat nem egyoldalú. A vá­ros környéki községek is együttműködnek a városi tanáccsal. Így jobban meg tudják szervezni a mindennapi életüket, és a la­kosság igényeinek is eleget tesznek. A még újnak számító kooperáció gyakran átlépi a közigazgatási határokat. Ezáltal nem csökken a község önállósága, egyetlen jog­körén sem esik csorba. Nincs arról szó, hogy a nagyobb település elnyeli a kiseb­beket. Hogv ez mennyire így igaz. azt pél­dázza a szegedi tanács és a járási hivatal közötti együttműködési megállapodás, amely már közel kétéves múltra tekint vissza. Felvetődik a kérdés, miért van szükség adminisztrációra, írásos, pecsétes megál­lapodásra, amikor az élet a különböző tár­sadalmi és gazdasági szervezetektől úgyis kikényszeríti, hogy lépjenek, mert egy­másra utaltak. Csak az nem mindegy, hogy hol és mikor intézkednek ezek a szervek, mikor és milyen ütemben indul­nak el az együttműködés széles ország­útján Az sem közömbös, hogy mikor ha­tározzák el, a kapcsolatot bővíteni, vagy akár szűkíteni kell. Ma már országosan polgárjogot nyert az a településfejlesztési politika, amely táj­egységenként számol a lehetőségekkel, fej­lesztésekkel. Sőt. kimondottan cél: az egy agglomerációba tartozó települések úgy dolgozzák ki terveiket, hogy a közös erő­forrásaikat számba vegyék. Így kedvezőb­ben lei lehet alakítani vagy befolyásolni a munkaerő-gazdálkodást, a népességalaku­lást az ellátást... Végül is. ha a kölcsö­nöstégre. segítségre támaszkodnak a meg­haszna nagy Mint például Szegednek és környékének is. Kár lenne azon morfondírozni, hogy kinek van több előnye ebből a kapcsolatból. Tel­jesen más természetű segítségre van szük­sége Szegednek, illetve környékének. A városban a hús-, zöldség- és gyümölcsel­látást szeretnék javítani. Ezért a szegedi tanács a járás területén komoly anyagi tá­mogatást adott vágóhidak építéséhez. Pél­dául így készült el a szatymazi' is. A vá­rosellátó vállalatot rendszeresen segítik a iárás termelőszövetkezetei. A gazdasági együttműködés évről évre érezhetően szé­lesedik Ebből csak annyit lát a szegedi honpolgár, hogy a boltokban több a friss és szép gyümölcs, zöldség stb. De ha a, nyári munkacsúcsban nem elegendő a munkáskéz, akkor a szegedi téeszek erő­gépet adnak kölcsön a betakarításhoz. Persze, nem lebecsülendő a város közép­iskoláinak segítsége sem. A szegedi diákok rendszeresen kijárnak a téeszekbe gyümöl­csöt szedni. Nap mint nap több száz ember jön Sze­gedre. szakorvosi rendelésekre. A városi és járási közegészségügyi, illetve járványügyi szerveket 1979 januárjától összevonták, s most már szervezetileg is egységes az egészségügyi ellátás. Nem szólva arról, ami évtizedek óta természetes és megszo­kott. hogy a szegedi kórházak és klinikák rendszeresen biztosítanak helyet a járás betegeinek. Mivel Szegedre sokan jönnek dolgozni a környékről, a városi tanács' fi­gyelemmel kíséri a közlekedést, és anya­gi ereiéhez mérten támogatja fejlesztését A munkaügyi szervek rendszeresen vizs­gálják az ingázók helyzetét életkörülmé­nyeit. Számuk csak tovább gyarapodhat ugyanis a szegedi üzemek a jövőben már nem létesítenek telephelyeket A közleke­dés annyira jó, hogy tíz-harminc perc alatt a járás bármelyik községéből el lehet iutní a szegedi gyárba, üzembe. Ha va­laki például Domaszéken él. autóbusszal hamarabb megérkezik a gumigyárba, mint egy O iszegedi lakos. A községi tanácsok is bekapcsolódnak a szakmunkásképzésbe. Méghozzá oly mó­don. hogy a kevésbé ismert szakmákat megkedveltetik a fiatalokkal. De a kör­nyéknek is van több olyan igénye, amelyek megoldásában a város közreműködését várják A bejáró munkások a szegedi munkahelyektől kérnek támogatást a gyer­mekintézmények bővítéséhez, fejlesztésé­hez. Több helyen felmerült, hogy az ingá­zók a kommunista szombatot ne az üzem­ben. hanem a falujukban, társadalmi mun­kában végezhessék el. Nem egy község­ben remélik, a városi tanács változtat a szolgáltatások helyzetén. Különösen a Pa­tyolat és a GELKA szervizhálózatának ki­építése látszik jogos igénynek. A városi ipari vállalatok és szövetkezetek segítséget nyújtanak ehhez. A Patyolat már tavaly megkezdte a felvevőhelyek kiépítését és túr a járatokkal gyűjti be a ruhákat. T ehát társulnak a települések az egész életre, minden részletével, minden gondjával és örömével. Ez az urba­nizáció kísérő jelensége, és elengedhetetlen lépése a fejlődésnek. Senki nem tesz senki­nek szívességet. A túlfűtött lokálpatrióta­érzelmek miatt illik ezt többször is hang­súlyozni. Sok területén az együttműködés nemrég kezdődött el. Az eddigi út nem rossz és bízhatunk abban, hogy a nagy­város és a községek társulása még tartal­masabb. sokoldalúbb lesz. Halász Miklós lása meghaladta az 1450 hek­tárt. A tavaszi szárazság kü­lönösen a szántóföldi zöld­ségtermesztést sújtotta, de károsan hatott a kalászosok terméshozamára, valamint a lehetővé a differenciált, mun­ka szerinti bérezést. összességében megállapít­a gazdaságok kukoricát ve­tettek. A szövetkezetek 34 öntözőberendezéssel mint­egy 1700 hektár földet öntöz- A nek. A betakarításra minde­nütt megfelelően fölkészül­tek. A közös gazdaságoknak ^Z^hoMtait! 5 ezer 340 hektár búzát, 420 tokes behozatalt­hektár őszi árpát és mintegy Hatékonyabb készletgaz­200 hektár zabot kell beta- dálkodásról is beszélhetünk, karítaniuk. Az árpát már le- A DÉLÉP-nél belső szerve­aratták, a búzának még 80 zéssel csökkentették az százaléka van talpon. Meg- anyagkészleteket, ugyanígy a felelő szállító és tároló kenderiparban is. Szép ered­lehetőségek állnak a termés ményeket értek el az ipari rendelkezésére. Komoly gond szövetkezetekben. Néhol a a takarmánybázis biztosítása, szervezetlenség akadályozta a ezért mindenütt jól szerve- gazdálkodást. A Kőolajkutató ...... .., Vállalat szegedi üzemébe zett mtézkedesre van szuk- nem elég ütemesen érkezik ség. Fontos a másodvetések az import, a kábejgyárban szorgalmazása, a takarmány ugyancsak a külföldről vásá­elérésére kell törekedni. Magyar kőolajvezeték Irakban Űjabb tevékenységi kör- tal. A megállapodás szerint rel, kőolaj- és termékveze- a magyar szakemberek 8,7 ték építéssel bővül a kere- millió dollár értékű munká­kén egy évtizede Irakban val Dél-Irakban 210 kilo­dolgozó magyar olajipari méter hosszú kőolaj- és ter­szakemberek munkája. Er- mékvezeték rendszert építe­ről kötött most szerződést az nek. A munkálatokat már Országos Kőolaj- és Gáz. jövő év elején meg kell kez­ipari Tröszt kőolajvezeték deni Basrah térségében, hogy építő vállalata és Chemo- a terveknek megfelelően komplex, az iraki állami kő- mindössze 12 hónap alatt el­olajipari beruházási vállalat- készüljön a vezetékhálózat. Oj rendelkezés Kempingezők és tiltó táblák Sokan vallják, hogy üdülni mentén lehet találni tiltott sejétől azonban egy szlgo­saját program szerint a leg- helyen felállított sátrakat, la- rúbb, országos rendelkezés érdemesebb. Egyre többen kókocsikat. A példa ragadós, lépett életbe. Háromezer ío­mennek nyaralni sátorral, la- Nemegyszer pár száz méter- rintra büntethető az, aki nem kókocsivaj felszerelve. Addig rel arrébb egy másik társa- a kijelölt helyen táborozik, ez nem is probléma, amíg a ság is kedvet kap ahhoz, Tehát akkor is kiszabható a kijelölt helyen ütnek tanyát, hogy letáborozzon. Az ilyen pénzbírság, ha a közelben csupán az okoz gondot, ami- vadkempingezésnek az a hát- nincs semmilyen tiltó táhla. kor „öntevékenyen" válasz- ránya, hogy a közelben több- A vadkempingezés megvál­tanak helyet a táborozáshoz, nyire nincs se vízcsaR. se tozott elbírálása korántsem Nyáron az idegenforgalmi villany. U sajnos az a ta- j€ienti azt, hogy befellegzett idényben különösen a főutak P^ztaIa\ fogy a kempmge- a gondtalan nyári kempinge­' zok nem takantjak el maguk zésnek. A Csongrád megyei után az üres konzervdobozo- idegenforgalmi szervek to­kát, s a műanyag zacskókat. vábbra is tudnak elegendő így természetkedvelokből helyet biztosítani a termé­környezetszennyezok lesz- szetes környezetben történő nek. Nem is beszélve arról, táborozáshoz. Várja a turis­hogy kevésbé biztonságos a tákat a szegedi motel mellet­lakott területtől távol éjsza- ti tágas kemping és a makói kazni- kemping is. Ezekben még a Eddig táblák tiltották a legforgalmasabb nvarakon is vadkempingezest azokon a , helyeken, amelyeket elősze- ritkaságszámba ment a zsu­retettel látogatnak a külföldi foltság. Az árak sem emel­és belföldi sátorozok. Csone- kedtek jelentősen. Szegeden rád megyében nemrég még a7 autóval érkező háromtagú ezer forintig terjedő bírságot ,, , .. „»„ .,_,. összesen 80 forintért szabhattak ki arra, aki nem 05313(1 vett tudomást a kempinge- táborozhat egy napig, zést tiltó tábláról. Július el- S. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom