Délmagyarország, 1979. július (69. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-04 / 154. szám

Szerda, 1979. Július 4. 3 Takarítás, locsolás Készülődés az ünnepekre Itt a nyár, s vele az ide­genforgalom. Ilyenkor Sze­geden a szokottnál is több figyelmet fordítanak az ut­cák, terek tisztán tartására. A városgazdálkodási vállalat tisztasági részlege az ünnepi hetek idején minden évben jól bevált program szerint dolgozik. Az úttörő-olimpiára a köz­tisztaságiak is felkészültek. Amíg a sportversenyek tar­tanak a Felső Tisza parton, esténként locsolnak egész a SZEOL-stadionig. Többször söpörnek az Etelka soron és a Kereszttöltés utcán is. A tarjániak közül ugyanis föl­tehetően sokan kíváncsiak az ifjabbak sportvetélkedőjére. Kiemelt körzetnek számít Újszegeden a versenyuszoda és a Kisstadion környéke, ahol az úszóversenyeket és a kézilabda-mérkőzéseket rendezik. Ez maga után von­ja a Székely sor, az Odesz­szai körút és a híd alapos takarítását is. Ezeken a he­lyeken elsősorban a csomó­pontokra kell ügyelni, mert általában ott szórják rako­mányukat az úttestre a gép­kocsik. Közben a Belváros Lenin körút által határolt részét sem hanyagolják el. Május óta nap mint nap két mű­szakban dolgozik a kis tel­jesítményű Rapid söprögető­gép. Ebben a körzetben is, főleg a forgalmas útkeresz­teződéseket kell takarítani. Az a tapasztalat, hogy az IKV-házak és az intézmé­nyek, üzletek előtt sajnos, gyakran nem törődnek ele­get a söprögetéssel. A jár­dán összegyűlt szemét pedig könnyen „kerülhet" az út­testre. Kánikulái napokon mos­sák az utcákat Ez abban különbözik a locsolástól, hogy a vizet nagyobb nyo­mással engedik az aszfalt­ra. A párolgás miatt inkább este és hajnalban érdemes locsolni, s csak ilyenkor le­het jól lehűteni a levegőt is. Júliusban a szabadtéri szín­pad környékén dolgoznak es­tefelé a locsolóautók. Így, mire felharsan az előadásra hívó szignál, a ternek és környékének klímája kelle­mesen hűvös lesz. A szabad­téri játékok idejére egyéb­ként a locsoláson kívül még egy intézkedés lép életbe. A Belvárosban reggel kilencig ki kell üríteni a szeméttáro­lókat. Ezért a szemétszállító kocsik is egy órával koráb­ban kezdik a munkát, tehát hajnali ötkor. A szabadtéri játékok kezdése előtt egy alapos hídfürdetést is tervez­nek, az egyik peremétől a másikig lecsutakolják a két part között átívelő útsza­kaszt. A Belvárosban az Aradi vértanúk tere, a Komócsin Zoltán tér, valamint a zsi­nagóga és Palánk négyszöge az a terület, ahol a nyáron legtöbbet dolgoznak majd a tisztasági részleg emberei. Remélhetőleg olyan hatáso­san, hogy a parkolókból is sikerül kitakarítani a szeme­tet. És még annál is többet tesznek a város tisztaságáért, mint az eddigi években, amely egyébként egyetlen napon 70 ezer forintba ke­rült J. E. Munkavédelem és iizem­egészséyígy A vasasszakszervezet a közelmúltban felmérte a vál­lalatok üzemegészségügyi helyzetét, s megállapította, hogy az összességében ja­vult Ugyanakkor még sok üzemben korszerűtlenek a munkafeltételek. A vasasszak­szervezet keddi központi vezetőségi ülésén örvende­tesnek ítélték, hogy a szili­kózis — a rendszeres szűrő­vizsgálatok és a szigorú munkahigiénés rendelkezé­sek eredményeként — ma már csak ritkán fordul elő. További teendőket kíván vi­szont, hogy a vasiparban dolgozók 10 százaléga zajár­talomnak, közel 4 százaléka vegyi és 1 százaléka vibrá­ciós ártalomnak van kitéve. A központi vezetőség azt is megállapította, hogy a vál­lalatok középtávú és éves terveikben differenciáltan határozzák meg szociálpoli­tikai feladataikat. A munka­védelem fejlesztésére ebben az ötéves tervidőszakban In milliárd forintot szántak. Valamelyest javult a táp­pénzhelyzet, szervezetté, rendszeressé vált a betegel­lenőrzés. Az utóbbi egy év­ben a vállalatok 600 vissza­élővel szemben indítottak fegyelmit. A társadalombiz­tosítási tanácsok is egyre bátrabban élnek a táppénz­letiltás jogával. A vasasszakszervezet köz­ponti vezetősége állást fog­lalt és javaslatokat dolgo­zott ki az üzemegészségügy további lényeges javítására. Üzemegészségügyi célokra eddig 262 millió forintot for dítottak. (MTI) Árak és arányok Moh a munkában, a közéletben Párttaggyűlés a szegedi Felszabadulás Tsz-ben A sürgős mezőgazdasági munkák nem engedtek meg zsúfolt napirendű párttag­gyűlést a szegedi Felszaba­dulás Tsz-ben sem. A hely­zetnek megfelelően csak ha­lasztást nem tűrő napirendet terjesztett elő Tóvizi Imre párttitkár: tagfelvétel; A nők helyzete a termelőszövetke­zetben; Tájékoztató a szövet­kezeti beruházásokról. A második napirend témá­jának tárgyalása előtt jó be­vezetésként hatott, hogy a pártba az újonnan ajánlot­tak közül két fiatal szak­munkásnő — Papdi Gizella és Czirok Piroska — felvéte­le mellett szavazott a tag­gyűlés, Mindkettőnek egyik ajánlója a téesz KlSZ-szer­vezete volt. Kotogány Mi­hály közgazdasági elnökhe­lyettes beszámolója téeszük­ben a nők helyzetéről tük­rözte azt a törekvést, hogy jó nyomon baladnak az MSZMP KB 1970-ben hozott nőpolitikái határozatának végrehajtásában. Azóta mit valósítottak meg? A nők élet- és munkakö­rülményeinek változásában leginkább szerepet játszik a közös munkában való rész­vétel, illetve annak állandó­vá tétele. Egéss esztendőben kell munkát biztosítani a nőknek is. A Felszabadulás Tsz-ben a nők többsége a kertészeti főágazatban dolgo­zik korszerű telepeken, va­lamint az ISV-rendszerű ser­téstelepen, ahol betanított munkássá képezték őket. Jóllehet ebben a szövetke­zetben a nők foglalkoztatása az alacsonyabb szakmai kö­vetelményeket támasztó se­géd- és betanított, valamint az adminisztratív munkakör­ben szélesedett ki, mégis a szakmai képzettség megszer­zésére való törekvés a jel­lemző. A téesz nődolgozői közül heten egyetemi, illetve főiskolai, 34-en középfokú végzettséggel rendelkeznek és 23-an szerezlek szakmunkás­képesítést. Az 1977/78-as po­litikai oktatási évadban a kihelyezett marxizmus—leni­nizmus középiskolában vég­zettek 50 százaléka nő. A nők érdeklődésének nö­vekedése a politikai kérdé­sek, a politikai iskolázottság megszerzése iránt annak is tulajdonítható, hogy a téesz párt- és gazdasági vezetősége segíti és támogatja őket a 1 munka mellett a továbbta- 1 nulásban. Társadalmi tanul- j mányi ösztöndíjban részesül i most is felsőfokú oktatási j intézményben tanuló két nő, a szakmunkásképzésben ugyanezt hárman kapják. Az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének követ­kezetesen érvényt szereztek a Felszabadulás Tsz-ben. A nők esetében is az elvégzett munka az alapja a bérezés­nek. A nők erkölcsi, anyagi megbecsülésének bizonyítéka ebben a közös gazdaságban az is, hogy létszámuknak megfelelő arányban részesül­nek munkájuk, a közéletben betöltött szerepük alapján kitüntetésben, jutalomban, üdültetésben, külföldi utazás­ban. Újszegeden sportpálya, a III. üzemrészben klubhe­lyiség és könyvtár várja a téesz nődolgozóit is. Nagy gondot fordít a téesz párt- és gazdasági vezetősé­ge arra is, hogy a testületi szervekben megfelelő arány­ban képviseltessék magukat a nők. Száztizenöt tisztség­viselőből 27 a nődolgozó, s ez az arány még jobb a ve­zetőségben, az oktatási és kulturális bizottságban, a küldöttgyűlés összetételében annak alapján is, hogy tíz munkahelyből háromban nők töltik be a vezetést. A taggyűlésen mind a be­számolóból, mind a hozzá­szólásokból az csendült ki, hogy a termelő- és irányító­munkában, a különböző tiszt­ségekben jól megállják he­lyüket a nők, odaadóan, lel­kiismeretesen látják el fel­adatukat L. F. A hírek magukért beszélnek. Valahogy így kezdődött: -benzmkorlátozás Gö­rögországban. Az autók rendszámá­nak páros vagy páratlan végződése szerint egy-egy hétvégén csak a kocsik fele köz­lekedhet. A rendelkezést megszegők szá­mára szigorú pénzbüntetést helyeznek ki­látásba. Aztán Jugoszlávia követi a példát Még hét közben is szelektálva, egy-egy napon, rendszám szerint az autók haszná­latát. S tovább korlátozzák a sebességet is. Benzinadagolás Californiában. Botránykő, példátlan eset az USA-ban. Közben lesza­vazzák Carter energiatakarékossági prog­ramiát a kongresszusban. Benzináremelés Ausztriában, Bulgáriában. Magyarorszá­gon és Romániában. A francia államfő föl­háborodott nyilatkozatot tesz: az Egyesűit Államok minden racionális mértéket meg­haladó energiafölhasználása legalábbis nagymértékű inflációhoz, gazdasági vissza­eséshez. a legrosszabb esetben pedig akár világháborúhoz vezethet. S egy napra rá a hír: New York államban is hatalmas sorok állnak az üres benzinkutaknál. S az USA-ban mégis változatlanul olcsón tart­ják a belföldi fogyasztói árakat. Új ren­delkezés Cipruson: szombat déltől hétfő reggelig zárva tartanak a benzinkutak... Hát igen. Nem hittünk a mumusnak. A jóslatoknak, amelyeknek vagy nyolc évvel ezelőtt lapunkban is jó néhányszor teret adtunk. Amelyek szerint — a fölhaszná­lás ilyen gyors növekedése mellett — a világ olajkészletei századunk vége előtt vészesen gyors fogyásnak indulnak. Nem hittünk a farkasban, s íme, megérkezett Igaz, egyelőre inkább csak áremelések for­májában. Hiszen az előbbiek után egy újabb újsághír: a nem éppen „radikális" beállítottságáról ismert Kuvait azt fontol­gatja. hogy az OPEC legközelebbi érte­kezletén az eddigi „áremelgetősdi" helyett drasztikus áremelést fog javasolni, hogy a felhasználókat végre komolyabban rászo­rítsák a takarékosságra, az új energiafor­rások fölkutatására. S a megjegyzés az „áremelgetősdi"-hez: egyes adatok szerint az utóbbi, nem egészen tíz évben az olaj­árak nyolcszorosra emelkedtek! Tehát folytatódni fognak a nemzetközi piacokon az áremelések, amelyek eredmé­nyeként legutóbb nálunk 20, de Romániá­ban például 40 százalékkal emelkedtek egyes üzemanyagok árai. A tendencia egyértelmű, világos, úgy hogy esetünkben nem is magán a folyamaton, inkább az arányokon érdemes elgondolkodnunk. Tudom, az árak növekedése sosem nép­szerű. Mégis beszélnünk kell róla. hiszen a világgazdaságban, s egyúttal a magyar népgazdaságban végbemenő változások belső árainkat sem hagyhatják érintetle­nül. S ha mindenekfölött félünk az árak növekedésétől, az rendszerint arra vezet, hogy később drasztikusabb megoldásokhoz kell nyúlni, vagy egy-egy ár megváltoz­tatásával csak félmegoldásokat érhetünk el. ha a lehetségesnél és az ésszerűnél to­vább halogatjuk a dolgot. Igaz, senkinek sem öröm. ha valami megdrágul. Bevallom, én is szívtam a fo­gamat. amikor először mutatott a korábbi­nál többet a benzinkút órája. Ám az ügy­höz több szempont is hozzátartozik. Miért dotáljuk a benzinárakat? Vagyis, miért fi­zessen az is az én autózásomért, akinek nincs és nem is lesz kocsija? Sőt. miért fizessem például én is a külföldi turisták benzinjét? Igaz. szívtam a fogamat a ben­zinkútnál. de méginkább fájó lett volna az ügy. ha korábban már nem közelítgettük volna üzemanyagárainkat a világpiaci árakhoz, s most. vagy később esetleg negyven, hatvan, vagy ki tudja, hány szá­zaiékkal kellett volna egyik napról a má­sikra a valós árak után rugaszkodnunk... Tudom, nehéz szenvedélyek nélkül árak­ról beszélni, mégis, ebben az esetben is inkább az eszünkre, mintsem érzelmeink­re van szükség. Tudomásul kell vennünk, hogy az olaj nagy részét importáljuk, s árainknak követniük kell a behozatali árak változásait, mert különben csődbe jut az ország. Ez a folyamat senkinek sem tetszik, de más választásunk nincsen. Sokan mondják minderre: rendben van. de hát a fizetések... Azok miért nem kö­vetik az árakat? Nos. ennek is több oldala van. Az olaj, vagy a benzin drágulását sehol sem kö­veti a bérek emelkedése, mert a két dolog nagyrészt független egymástól. S hogy egy-egy fejlett ipari országban a fizetések elérik a mi jövedelmeink két-háromszoro­sát is? Ezt viszont lehetővé teszi az ottani két-három-négyszeres termelékenység. És több bért adni csak nagyobb megtermelt, és főleg eladott értékért lehet. Ez is hozzátartozik a képhez. S az is. hogy az áraknak elsősorban az a felada­tuk, hogy a fogyasztást a kereslet és a kí­nálat szerint befolyásolják. Hiszen sokan értetlenkedtek annak ideién például a hús, vagy a fűtőanyagok árának emelésekor: mi szükség volt rá, ha az addigi dotációt hozzácsapták a jövedelmekhez, fizetéski­egészítés címén? Az állam egyik zsebéből a másikba teszi a pénzt? Nos. a reális árak még akkor is jót tesznek az ország költ­ségvetésének, ha a dotációt megszüntetve, az ártámogatásra fordított összegeket ma­radéktalanul „kiosztják", hozzáteszik a jö­vedelmekhez. Ekkor ugyanis legalább csökken a pazarlás, s ha az emberek az árban is érzik a termék tényleges értékét, inkább megfontolják, mennyit vesznek, használjanak föl abból. Ez viszont végül is azt eredményezi, hogy inkább a kínálat, a tényleges értékek figyelembe vétele sze­rint alakul fogyasztási szerkezetünk, hogy háromszor is meggondoljuk a pocsékolást, s hogy ezáltal javul az ország gazdasági helyzete, egyensúlya is. S épp ez az egyik alapfeltétele a hatékonyabb, a fejlesztést értelmesebben szolgáló importnak is. amely végülis gyorsíthatja a gazdaság, a termelés hatékonyabbá válását, s így a fizetések, jövedelmek növelését is. V agyis, a róka fogta csuka, csuka fogta róka esetével állunk szemben. Ezt a folyamatot nem kerülhetjük el. mert akkor aránytalanná, torzzá válik fogyasztási szerkezetünk (beleértve termé­szetesen a vállalatok nyersanyag- és ener­giafogyasztását is!), s mindezzel olyan ter­heket akasztanánk a költségvetés, az or­szág nyakába, amely lehetetlenné tenné a kibontakozást. Ezt be kell látnunk, s azt is. hogy a kivárás, a halogatás taktikája ebben az esetben vagy félmegoldásokhoz, vagy ugrásszerű, nehezebben elviselhető változásokhoz vezethet csupán. Szávay István A Dunai Vasmű üsíe'őkészítő műhelyében Slinger-típusú homokröpítő gépet alkalmaznak az acélmű-öntőüstök mo­nolitikus béléseinek készítéséhez. A gép munkába állításá­val megszűnt a nagy vibráció miatt rendkívül egészségtelen fizikai munka, s míg azelőtt hat fő egy műszakban egy üs­töt készített el, azt a munkát most a gép négy dolgozóval fél óra alatt elvégzi Á vasút feladatairól A MÁV júniusi, mintegy 11 millió tonnás áruszállítá­si teljesítménye meghaladta ugyan a tavalyit, de a ter­vezettet nem érte el, s az el­múlt hat hónapban fuvaro­zott 65,3 millió tonna áru is csak megközelíti a múlt fél­évi eredményt — jelentette be Szabó Béla, a MÁV ve­zérigazgató-helyettese a Va­sutasok Szakszervezete köz­ponti vezetőségének keddi ülésén. A beszámoló hangsúlyozta, hogy a vasutasság zöme igyekezett helytállni, de az év jobb előkészítése ellenére sem teljesítették a maguk szabta magasabb követel­ményeket Jóllehet az elő­szállítási idényben a tavalyi­nál 670 ezer tonnával több árut továbbítottak, még ez is kevés a második félév te­hermentesítéséhez. A követ­kező hat hónapban célratö­rőbb, szervezettebb, ióbban irányított munka, jobb ko­csi- és mozdonygazdálkodás, a társvállalatokkal, a fuva­roztatókkal még szorosabb együttműködés szükséges ahhoz, hogy a népgazdaság szállítási féladataiból a vas­út a ráháruló részt teljesít­hesse. A vezérigazgató-he­lyettes bejelentette, hogy az első félévi elmaradás pótlá­sára az idén sem nélkülöz­hetnek néhány korlátozó intézkedést. Szeptember 1­től például ismét közútra te­relnek bizonyos rövid távú fuvarokat. A központi vezetőség ülé­sén sor került az üzembiz­tonság és a munkavédelem helyzetének közös megvita­tására. Az elmúlt fél évben ugyanis 61 esetben történt közlekedő vonattal baleset, köztük néhány súlyos követ­kezményekkel, nagy anyagi károkkal, személyi sérülé­sekkel is járt. A baleseteket minden esetben a szabályok durva megsértése, tűrhetet­len lazaságok, személyi mu­lasztások okozták. A központi vezetőség hangsúlyozta: nincs helyük a MÁV felelősségteljes tevé­kenységében azoknak, akik selejtes munkájukkal élete­ket veszélyeztetnek, súlyos anyagi károkat okoznak, s ezzel rontják a sok tízezer vasutas becsületes munkájá­nak vitathatatlan értékét is. r

Next

/
Oldalképek
Tartalom