Délmagyarország, 1979. július (69. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-01 / 152. szám

10 Vasárnap, 1979. július 1." Ápolják a növényeket, szőlőt, iákat permeteznek Annak ellenére, hogy a ' legfontosabb munka ilyen­kor az aratás, akad más tennivaló is a határban. A meleg, fülledt időben szinte napok alatt lábrakaptak a gyomok, s a gombabetegsé­gek is terjedtek. Ezért a gyümölcsösökben, a paprika­táblákon, paradicsomfölde­ken megsokasodott a munka Akik nem arattak, brigá­dokat alakítva dolgoztak. Bár a szántóföldi zöldségek nagyobb részét vegyszerrel „kapálták" a gazdaságok, a talaj szellőztetését mégsem hanyagolhatták, s emiatt előkerültek a kultivátorok. Az ópuszta szeri Árpád ve­zér Tsz-ben a napokban Era ilSzt. Ahogy Az "pusztaszeri Árpád vezér Tsz-ben kapálják a paprikát végeztek a dohánykapálással, paprikát. A paradicsomter- zatvezető—, mert így gazda­átmentek a paprikaföldek- mesztés talajmunkáihoz nem ságosabban használták a re. Az idén van bőven ka- akarnak kézierőt igénybe gépeket és a permetlé sem pálni valójuk az ópuszta- venni. égette meg a fák levelét. A szeri asszonyoknak, mert a A gyümölcsősökben a fagy Csongrád megyei Növényvé­szövetkezet száz hektáron tarolt a tavasszal, így nehe- deLmi és Agrokémiai Állo­termel dohányt. zebb évre számítanak, mint más szakmai tájékoztatója Mórahalmon, Zákányszé- eddig. Több kukoricát ve- szerint a magas páraviszo­ken, Rúzsán, Pusztamérgesen tettek a tervezetnél, hogy nyok miatt sok a harmat és is munkába szólította az em- megszüntessék az elmara- ez kedvez a varasodást oko­bereket, a gépeket, a sokféle dást. A 65 hektár fűszerpap- zó gombáknak. Ellenük a tennivaló. A pusztamérgesi rikára eddig jól járt az idő. kuratív hatású készítmé­Rizling Tsz-ben hatodszorra A balástyai Móra Ferenc nyekkel (például Carpene, permetezték a szőlőt. Szép, Tsz-ben reggel almafákat Syllit) és a Fundazol 50 WP tömött fürtökkel rakottak a permeteztek, majd amikor kombinált permetlével sorok, s ha a lisztharmat, fölmelegedett az idő, átmen- ajánlatos védekezni! A sző­vagy a peronoszpóra nem tek a gépek a szőlőbe. Dél- lőben a fürtöket nemcsak üti föl a fejét, nem lesz után négytől megint vissza- a peronoszpóra támadja, ha­panaszuk a szüretkor. mentek a gyümölcsösbe, nem a botritisz is, ezért le­A rúzsai Napsugár Tsz- Minderre azért volt szük- hetőség szerint Fundazollal ben kultivátorozzák a para- ség — mondta Tasnádi kombinált permetlevet ér­dicsomot, ekekapázzák a Miklós növényvédelmi ága- demes a sorokra szórni. Csongrádon Megyei ünnepség a szövetkezeti napon Kitüntetéseket, elismeréseket adtak át Megyénk társadalmának Az ünnepi köszöntő után kezetek Országos Tanácsa tekintélyes része, 170 ezer Ocskó Imra, a SZÖVOSZ Kiváló Szövetkezeti Munká­mezőgazdasági, ipari dolgo- elnökségének a tagja szólt ért kitüntetésben részesítet­2Ó, vállalati alkalmazott, a nemzetközi szövetkezeti te Vass Bálintot, a makói nyugdíjas és háziasszony összefogás jelentőségéről, a Maros menti ÁFÉSZ igazga­tartozik az ipari, mezőgaz- megyei ágazatok eredmé- tósági tagját. Juhász Lajos­dasági és termelőszövetke- nyeiről. Elmondotta többek nét, az Üllési ÁFÉSZ fő­zetekhez, az ÁFÉSZ-ekhez, között, hogy a 69 termelő- könyvelőjét, Szenti Laszló­a takarék-, lakás-, halászati és a 8 szakszövetkezet évi nét, a Vásárhelyi ÁFÉSZ és méhészszövetkezetekhez. 6,7 milliárd forint termelési osztályvezetőjét és Berta Gyakorlatilag csaknem min- értéket állít elő megyénk- Gézánét, a pusztamérgesi den család kötődik valami- ben, és ma már 71 ezer takarékszövetkezet kiren­lyen szállal a mozgalomhoz, hektáron iparszerfl termeié- deltségvezetőjét, a mozgá­érdekelte a három ágazat si rendszerek keretében gaz- lomban végzett eredményes munkájában, eredményei- dálkodik. munkájuk elismeréseként, ben, a termelő- és szolgálta- A 48 ipari szövetkezet 60 A kulturális program ke­tótevékenység fejlesztésében, százaléka vesz részt vala- retében színpadra lépett a Tegnap mintegy 1500 6zö- milyen exporttevékenység- Szentesi ÁFÉSZ vegyeskara, vetkezeti tag képviselte ben, folyamatosan fejleszti a csongrádi szövetkezeti Csongrádon a nemzetközi szolgáltatásait, és szövetkezeti nap megyei ün- például 600 millió népségén a három ágazat növelte termelési kollektíváit Különautóbu- ami meghaladta a szok vitték a Tisza-parti bárd forintot városba a tsz-gazdákat. az A megye 14 ÁFÉSZ-ének mórahalmi citerazenekar és ipari és a fogyasztási szö- az éves forgalma 4,5 milli- kórus. Nagy érdeklődés kí­vetkezetek tagjait, a megye árd forint, és a lakosság sérte a Skála Budapesti Szö­városaiból, községeiből. teljesebb ellátása érdekében vetkezeti Áruház divatbe­A délelőtti ünnepségre és egyre több vonatkozásban mutatóját és a három ága­ezt követően a színes, tar- érvényesül az együttműkö- zat sportegyütteseinek fér­ka majálisra a városi sport- dés. A 22 takarékszövetke- fi ^ nö; kispályás labdarú­telepen került sor. zet ez évi célja az egymüli- ó kézilabda-. asztalite­* árdos betétállomány elerése, Forgó Béla, a Csongrádi s a termelési hitelezés bő- nisz" & sakkmérkőzéseit A ÁFÉSZ elnöke köszöntötte a vítése. A 49 lakásépítő, Csongrádi ÁFÉSZ szakácsai megye szövetkezeteinek kép- -fenntartó, garázsszövetkezet is remekeltek, a bográcsok­riselőit és a vendégeket. Az 8 ezer lakást kezel me- ban 1500 ^esélyre készí ünnepségen részt vett Tóth gyénkben. és az idén újabb -hédet Szilveszter né, az MSZMP 800 lakást épít fel. Minden tettelt el 32 lzletes ebeaet KB tagja, Szabó Sándor, a ágazatban kiemelkedő a ••••"••"••M megyei pártbizottság titkára, mozgalmi, a szövetkezetpoli­Papdi József, a megyei tikai tevékenység, kifejezés­jártbizottság osztályvezető- re jut a tagsági, a tulajdo­e. Szabó Jánosné, a megyei nosi önkormányzat, erősödik anács elnökhelyettese. Se. a szövetkezeti demokrácia. 'estyén István, a csongrádi Az ünnepi beszéd után ki­>ártbizottság titkára. AíoZ- tüntetéseket adott át a ME_ iár Sándor, a Hazafias Nép- SZÖV elnöke, .'ront megyei bizottságának Az Elnöki Tanács a Mun­titkára. Kulcsár Béla. a me- ka Érdemrend ezüst fokoza­gyei KISZ-bizottság titkára, tával tüntette ki Csajka Jó­valamint a megyei szövet- zsefet, a kisteleki Egység ségek vezetői; Horváth Já- ÁFÉSZ elnökhelyettesét. Az nos, a kisipari. Molnár Já- Országos Béketanács Emlék. nos, a termelő- és Ocskó lapot adományozott Kiss Imre, a fogyasztási szövet- Mátyásnénak, a sándorfalvi kezetek szövetségének elnö- takarékszövetkezet elnöké­ke. nek. A Fogyasztási Szövet­milliárd! tavaly néptáncegyüttes, a vásárhe­forinttal lyi ipari szövetkezetek nép­értékét, táncegyüttese, a Zákányszé­2,4 mii- ki Para6ztkórus. a makói Maros néptáncegyüttes, a O lykor érdemes a statisztikai adatok között böngészgetni, mert sok min­den előbukkan a „számok árnyéká­ban". Most nézzünk meg egy területet, az építőipari beruházási tevékenységet. Ha csupán a fő ágazatot kísérjük figyelemmel, azt nyugtázhatjuk, hogy a megyében az építőipari vállalatoknál, szövetkezeteknél 13 ezer 600 ember dolgozik, és egy eszten­dő folyamán — a pontos adat az idei évre vonatkozik — 3.9 milliárd forint értékű munkát végez. Fölemlítik, hogy ez 6,3 szá­zalékkal több a tavalyinál, ha folvóáron számítjuk a létrehozott alkotások értékét. Pontosan aligha lehet fölbecsülni, hogy mi minden anyagnak emelkedett az ára. ami­re szükség lehet egy lakóháznál, gyárépü­letnél. vagy más egyéb létesítménynél. El­képzelhető. hogy a 6,3 százalékkal több termelési érték naturálisan nem sokkal na­gyobb, mint a tavaly létrehozott. De ki­derül a statisztikai táblázatokból, sőt egy külön fejezetben részletesen is elemzik azt az építőipari tevékenységet, amelvet nem az építőipari ágazatban végeznek. Érdemes közelebbről is szemügyre venni a ténye­ket. A különféle ágazatokban működő szer­vezetek többségénél jelentős építőipari munkákat is végeznek. Egy összegezés sze­rint tavaly e munkák értéke elérte, sőt je­lentősen meg is haladta a másfél milliárd forintot. Egészen pontosan. 1 milliárd 628 millió forint értékű munkát végeztek az építőipari ágazaton kívül tevékenykedők. Sorrend a következő: iparvállalatoknál 522, mezőgazdaság és erdőgazdálkodás 448, vízgazdálkodás 315. lakás-, város- és köz­séggazdálkodás 194. szállítás és hírközlés 128 és a kereskedelem 21 millió forint é.­tékű építési, szerelési munkákat végzett. E munkáknak zöme. hetven százaléka be­ruházási jellegű volt. közöttük igen jelen­tős a vezetékek, mezőgazdasági épületek, utak és vízi építmények. Az iparban az elvégzett építőipari munkák többsége vil­lamos és csővezetékek szerelése. A mező­gazdasági üzemek elsősorban tárolóépüle­teket, növényházakat, állattenyésztési épü­leteket építenek. A vízgazdálkodásban pe­dig a víz- és szennyvízvezetékek, szenny­víztisztító művek stb. építése adja a mun­kák zömét. Sajnálatos, hogy a nem épí­tőipari ágazatokban működő szakemberek korábban viszonylag jelentős lakásépítést is elvégeztek, de ilyen irányú munkájuk lassan elsorvad, tavaly mindössze 56 la­kás készült el berkeikben. Hányan és milyen képesítéssel rendelke­zők dolgoznak az építőipari ágazaton kí­vül építési területen? A múlt évben lét­számuk 5 ezer 700 volt. Ha jól „megrág­juk az adatokat", kiderül, hogy ez a szám­majdnem annyi, mint amennyien az ál­lami építőipari vállalatoknál dolgozóké, s több mint háromszoros a szövetkezeti épí­tőiparénak. Az utóbbi években különösen az iparvállalatoknál és a mezőgazdasági üzemekben emelkedett az építési körben dolgozó fizikai munkások száma. Érdekes adat: a mezőgazdaságban dolgozik a nem építőipari szervezetek építőipari létszámá­nak 33,5 százaléka, ugyanakkor a terme­lésnek csak 27,5 százalékát adják. Szak­képzettség szerint a szerelők, a kőművesek vezetnek a létszámban. Érdemes azt is áttekinteni, hogy milyen termelékenységgel dolgoznak az építőipari ágazaton kívül tevékenykedő építők. Már az első rátekintésre kiolvasható az adatok­ból. hogy jóval alacsonyabb a produkció­juk. mint a „profi" építőipari szervezetek­ben munkálkodóknak. Még akkor is ala­csonynak mondható termelékenységük, ha tekintetbe vesszük, hogy e szervezetek egyrészénél speciális építési tevékenységet folytatnak, s ezáltal munkájuk összetétele eltér az ismert építőipari kivitelezési munkákétól. Magyarázat lehet, hogy e cso­portok munkájukat viszonylag alacsony műszaki szinten, főleg hagyományos mód­szerrel végzik. Bár az utóbbi esztendőkben sokat javítottak a technikai fölszereltsé­gükön. amelynek mennyisége közel há­romnegyede az építőiparénak. Génállomá­nyuknak négytizede földmunkagép, egy­negyede emelőgép, közel egytizede beton­és habarcskeverő gép. A béreknél nincs ekkora eltérés, a múlt évben mindössze 7 százalékkal volt alacsonyabb a keresetük, mint az állami építőiparban dolgozóknak, de az egy főre jutó termelés értéke 42 százalékkal elmaradt azokétól. Néhány szakágazatban ugyan kiválónak is minősíthetnénk az egy főre jutó terme­lési értéket, hiszen az állami építőipari vállalatoknál évente egy dolgozó 495 ezer forint termelési értéket hoz létre, addig az ipari vállalatoknál tevékenykedő építő­munkások 428. a szállítási és hírközlési cé­geknél 594 (persze, zárójelben érdemes megieCTvezni, hogv ez a magas érték a lé­tesítmények végösszegének kiugró óraiból adódik), a lakás-, város- és községgazdál­kodási szolgáltatásnál már csak 168 ezer forint termelési értéket produkál évente egy fizikai dolgozó, vagy a kereskedelem­ben mindössze 83 milliót, s ígv jön ki a középarányos összehasonlítási adat. a 495:285. az állami, azaz a profi építők ja­vára. Miért kell ennyi építőmunkás a hivatá­sos építőipari szervezeteken kívül? — kérdezheti bárki. Alig kell magyarázni, hogy erre igen nagy szükség van minden komolyabb vállalatnál, hiszen állandóan adódnak kisebb munkák, javítások, sőt ap­róbb beruházások is. De egyes, nem építő­ipari szervezetek alaptevékenységéhez szo­rosan hozzátartozik néhány építőmunka — közműhálózatok, vezetékek építése —. melyek nem sorolhatók a főfoglalkozási építőipari vállalatok tevékenységi köréhez. Ezenkívül a saját beruházások és felújítá­sok is föltételezik a vállalatok belső építő­csoportjainak létét. Az ilyen munkák ará­nya különben is a végzett munkájukban 27 százalékot képviselnek. Más. idegen szer­vezeteknek is dolgoznak ezek a csoportok, de a végzett munka értéke nem több 18 százaléknál. Továbbá nyugodt lelkiismerettel kije­lenthetjük. hogy e csoportokra főként azért van szükség, mert egyetlen építő­ipari vállalat sem ajánlkozik kisebb, „fol­tozási-toldozási" munkákra. Többek kö­zött azért sem. mert ezek a munkák nem is illenek fő vonalukba, s nagv kapacitású gépeiket e munkákon aligha tudnák kihasz­nálni. Minden bizonnyal, az építőipari piac egyensúlytalansága is hozzájárult ahhoz, hogy „magad. uram. ha más nincs" ala­pokon szervezzenek építési kapacitást ipa­ri és kereskedelmi vállalkozások. Biztos, ami biztos, gondolták, mivel részükre igen fontos egy-egy apró építési munka időbeni elvégzése. S valami kritika is megbúvik ebben a szervezeti elkülönülésben, való­színűleg nagvon elégedetlenek voltak az iparvállalatok a hivatásos építőipar mun­káiéval, áraival és határidőinek betartásá­val. V égső konklúzióként magam mégis azt mondanám, hogy nem ez az ideális állapot, hanem sokkal in­kább az volna, ha egy-egy ipari vállalat, mezőgazdasági üzem. vagy a kereskedelem megtalálhatná azokat az építőipari cége­ket. amelyek időre, megfelelő minőségben és áron ajánlanák föl szolgáltatásaikat ré­szükre. Olyan érzése támad az embernek, még a viszonylag elfogadható összehason­lítások adatai után is. mintha ez luxus volna a mi körülményeink között, amikor a munkaerőnek, de különösképpen a szak­képzett munkaerőnek igencsak híján va­gyunk. Viszont, amíg a körülmények ilye­nek. amíg az építőipari, beruházási piacon a kivitelezők dirigálnak, addig ez a helyzet semmit sem változhat, sőt tovább torzul­hat az „amatőr" építőipari csoportok ja­vára. Erre viszont mindannyian csak rá­fizetünk. ha a népgazdaság szemüvegén át vizsgáljuk a megyei statisztikai hivatal ál­tal szépen összegezett tényeket. G.L Az Romány Pál Bukarestbe utazott Dr. Angelo Miculescu, a évi miniszteri találkozón ho­Román Szocialisa Köztársa- zott határozatok megvalósí­ság miniszterelnök-helyette- tását, és tárgyalnak az ag­se, mezőgazdasági és élelmi- rártermelési együttműködés szeripari minisztere meghívá- fejlesztéséről. Sára dr Romány Pál mező- A küldöttség búcsúztatásá­gazdasági és élelmezésügyi ná] a Ferihegyi repülőtéren miniszter vezetésével szom- . , ... . „ , . baton küldöttség utazott Bu- Jelen volt Vlct0T Bol°1™> a karestbe. A látogatás alkal- Román Szocialista Közársa­mával értékelik az elmúlt ság budapesti nagykövete. Korszerűsödik az ipar szerkezete Az ipar szerkezetének kor- ütemben nőtt elsősorban a az automatikai eszközök, az szerűsítésében újabb előreha- gépipar és a vegyipar, vala- elektronikai berendezések ladást ért el a múlt évben a mint a KGST keretében kö- termelése. KGST-tagországok többsége, tött megállapodásoknak meg- Lengyelországban különö­átlagosnál gyorsabb felelően a szakosított ágaza- sen gyors ütemben bővült a tok termelése. Így Bulgáriá- Vas- és acél-hengereltáruk. a ban dinamikusan fejlődött a fémfeldolgozó gépek a sze­szerszámgépek, traktorok, a mélygépkocsik, a rádiók, a villamos targoncák, a mű- magnetofonok, az automata helydaruk és a zöldségkon- mosógépek gyártása és a zervek gyártása. Magyaror- réztermelés. Csehszlovákiá­szágon a villamosenergia- ban a gépgyártás a fémfel­termelés, az alumínium-fél- dolgozó ipar. a vegyipar és késztermékek, az autóbu- az építőanyag-ipar, Romániá­fZ?k',f vegyiszálak a mű- ban pedig a gépipar, a fém­trágyák és a növényvédő sze- feldolgozó ipar. a vegyipar és rek gyártása nőtt a leggyor- az építőanyag-ipar növeke­sabban. Az NDK-ban az át- dett a leggyorsabban. A lagosnál lendületesebben fej- Szovjetunióban főként a szá­lődött a szintetikus szálak, a mítástechnikai eszközök, az műselyem, a számítástechni- automatizálási műszerek, a , . , .. ... programvezérlésű szerszám­kai eszközök, a félvezetők. gépek gyártásában léptek az elektronikus részegységek, előre. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom