Délmagyarország, 1979. július (69. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-21 / 169. szám

20 Szombat, 1979, július 21." Közös kutatás hobbi Korunk vegyipara A Bolgár Tudományos Akadémia központi vegyipari technológiai laboratóriumában ipari oldatokban vizsgálják a cink és más fémek elosztását — ezzel javítva a gyártás minőségét A vegyipar fejlődési üteme az egész világon, de különösen az iparilag fejlettországokban meghaladja az ipari fejlődés ütemét: a vegyipari termelésnövekedés az utóbbi időben legalább másfélszerese az Iparénak. A fejlett Ipari országokban különösen az 1950-es évektől kezdve a vegyipar az egész iparnál is gyorsabban fejlődött, amely összefügg a kemizálás gazdasági hatékonyságával, -amely a világpiacon a vegyi termékek iránt élénk, növekvő keresletet eredményezett. A vegyipar az az egyetlen Iparág, ahol a termelési folyamatokban anyagátalakítást hajtanak végre. A holt természet ezáltal utánozza az élőt, és mindkettő beláthatatlan változatossággal 100 elemből — amely közül mennyiségileg mindössze 10 jelentős — a legkülönfélébb összetételekben végtelen sok vegyületet alkot. Ebben különbözik a vegyipar az öszszes többi iparágtól, A vegyipar a tudomány segftságével olyan anyagokat állít elő, amelyek természetes anyagokat pótolnak, vagy annál előnyösebb tulajdonságúakat. A kohászat, az automatizálás és a legújabb időben a számítógépi irányítás tette lehetővé a vegyipari eljárások termelőberendezései kapacitásának ugrásszerű fejlődését. Enélkül nem lehetett volna megvalósítani azt a gazdaságos vegyipari gyártást, „tömegtermelést", amely a természetes anyagoknál olcsóbban állit elő olyan anyagokat, amelyek tiylajdonságai felülmúlják a természetesét. A mezőgazdaságban a terméshozamok emelésének legfontosabb feltétele a talajerő pótlása műtrágyázással, a másik hatékony módszer pedig a kémiai növényvédelem. Mindkét vegyületcsoportot a vegyipar állítja elő ecyre nagyobb menynyiségben és választékban. De nélkülözhetetlenek ez Intenzív állattenyésztéshez az ásványi sók, a szintetikus úton előállított vitaminok, az antibiotikumok vagy a növekedést serkentő anyagok. Az iparban a kemizálás a szintetikus szerkezeti anyagok felhasználásával jelentkezik. amelyekkel az emberiség nyersanyagproblémáinak jelentős rés?" megoldható lesz. Globális meteorológia Már a múlt század közepén érlelődni kezdett a gondolat, hogy az időjárás előrejelzése nem oldható meg másként, mint nemzetközileg szervezett megfigyelő-hálózat és gyors információcsere útján. A megfigyelőhálózat folyamatos bővülése, az egyre tökéletesedő adatcsere és nem utolsósorban az elméleti, dinamikus meteorológiai kutatások jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy minél pontosabban megismerjük a légkörben lezajló fizikai folyamatokat. A nemzetközi együttműködés igazi fellendülése azonban a második világháború után kezdődött. 1951-ben Jött létre a Meteorológiai Világszervezet, amely az ENSZ keretébe tartozik. Évtizedünkben 8500 Időjárási megfigyelőállomás, 5500 kereskedelmi hajó, az óceánokon rögzített helyen lehorgonyzott időjárási hajók, repülőgépek és meteorológiai műholdak működnek teljesen összehangolt Napjainkban egyre inkább előtérbe kerül az úgynevezett interdiszciplináris területek fontossága a tudományos kutatásban, így a fizika tudományaiban is. Ez részben a fizika különböző ágai közötti határterületek kutatását jelenti (pl. a magfizika és atomfizika, a magfizika és szilárdtestfizika, a magfizika és a részecskefizika egymást átfedő problémáit), részben pedig az atomfizikában a magfizikában megismert alaptörvények alkalmazását komplikáltabb, összetett rendszerekre a molekuláris fizikában, a biofizikában, a biokémiában. A magyar magfizikusok már eddig is komoly lépéseket tettek ebben az irányban. Nemcsak az izotópok alkalmazását segítették elő közvetlenül és * közvetve a tudomány és az élet legkülönbözőbb területein, hanem maguk is dolgoznak kifejezetten határterületi problémákon. De nemcsak az egyes tudományágak közötti területek kutatása kecsegtet eredménnyel, hanem az egyes országok tudománya közötti kapcsolat is. A természettudományok — így a fizika — ma félelmetesen drága eszközökkel dolgoznak, a kisebb országok képtelenek lenné-* nek ilyen eszközök beszerzésére és üzemeltetésére. 1956ban megalakult Dubnában a szocialista országok közös atommagkutató centruma, amely hatalmas gyorsítóval egyedülálló lehetőségeket biztosított, és biztosít hazánk magfizikusainak és jól kiegészíti az itteni lehetőségeket. De ezen túlmenően az egyes tagországok fizikai kutatóbázisai egymással is szoKépünkön: A Csehszlovák Tudományos Akadémia Atomfizikai Kutató Intézetében kifejlesztett Anti-Compton spektrométer ros- együttműködésben dolgoznak. A Csehszlovák Tudományos Akadémia Atomfizikai Intézetének nukleáris spektroszkópiai osztálya például közös kutátásokat végez az MTA Debreceni Atommagkutató Intézetével, a Dubnai Egyesült Atomfizikai Kutató Intézettel, és a Bolgár Tudományos Akadémia Atomfizikai és Energetikai Intézetével. A debreceni atomfizikusokkal együtt a gammasugárzás átalakításának problémáit, szovjet és bolgár kollégáikkal az atommag szerkezetét vizsgálják a magyar Atommagkutató Intézetben kifejlesztett ESA— 12 eletkronikus spektrométer, illetve a saját készítésű Antt-Comton ' spektrométer segítségével. Számítógép — kórházban A számítógépek egyre jobban mindennapi eszközökké válnak az élet minden területén. így áz orvostudományban is. A számitógépek első orvosi felhasználására 1957ben, az USA Michlgan Egyetemén történtek az első kísérletek: az 1954-ben bevezetett Salk-féle gyermekbénulás elleni védőoltás több millió emberre vonatkozó adatait dolgozták fel, amelyek kiértékelése gép nélkül kilátástalan volt. Később, ugyancsak az USA-ban, a szívinfarktust megelőző négy gyógyszer hatásának számítógépes elemzését végezték él. Igen alkalmasak a számítógépek a betegségek felismerésére, és egymástól való elkülönítésére is: az első orvosi alkalmazások egyike a „bajmegállapító" komputer volt. A diagnosztika gépesí'.."——•'v globális rendszerben. Ezeken felül komoly erőfeszítések történnek újabb megfigyelési eszközök, pl. úszó bóják, automatikus mérőállomások és az eddigieknél is tökéletesebb műholdak bevonásá. ra a megfigyelő rendszerbe. A jelenleg működő megfigyelőhálózat naponként mintegy 100 000 mérési adatot szolgáltat az Időjárás talajfcözeli állapotáról és kb. 11 000 adatot a légkör magasabb rétegeiről. Ez a hálózat azonban jórészt csak a szárazföldünk sűrűn lakott részein működik. Igen hiányosak a megfigyelések a Földnek mintegy 70 százalékát borító óceánokon.. a sarkvidékeken és a szárazföldek egyes területein (sivatagok, fejlődő országok). Éppen ezért a műholdak jelentősége az, hogy közel poláris pályán keringve szinte az egész Föld Időjárását megfigyelik és erről adatokat továbbítanak a földi vevőállomásokra. Kcpllnkiin: Csehszlovákiában, a brnói Traumatológiai Kutató Intézetten számítógép (M 6000) raktározza a betegek életműködésére (vérnyomás, EKG, hőmérséklet stb.) vonatkozó adatokat. tését több tényező Is elősegíti. A becslések szerint 2000 betegséget ismer az orvostudomány, a tünetek száma azonban ennél jóval kisebb, hiszen a betegségek azonos tünetek •különböző kombinációinak tekinthetők. Az egyes kórformák tüneteit tehát egy komputer memóriaegysége képes elraktározni (egy 25,4 cm átmérőjű magnószalagtekercsen több mint 5 millió Információegység helyezhető el.) A diagnózishoz szükséges adatok is könnyen lefordíthatók a gép nyelvére, a kettes számrendszerbe. A számítógép nemcsak „kikérdezi" a beteget, hanem meg is vizsgálja, méghozzá gyorsan és igen alaposan. Bár ma még nem tud minden vizsgálatot elvégezni, de egyre többre képes, és ezért egyes vizsgálatokat a modern kórházakban teljesen a számítógépekre bíznak. Az egyszerű összehasonlító kiértékeléseknél azonban a komputer jóval többet is tud, ha megtanítják rá képes pl. a fehérvérsejteket megszámolni és osztályozni. Ez a nagy figyelmet igénylő, fárasztó és Időigényes munka eddig orvosi feladat volt, az USA-ban pl. évi 200 millió dollárba került az erre fordított munkabér. Ma az USA-ban legtöbb kórházban számítógép „tapogatja le" a vérleletet. Ma már számos más orvosi területen is hasznos segédeszközzé váltak a kisebbnagyobb teljesítményű számítógépek a gyógyítómunkában. Rövid tudományos hírek A cukor, mint növónyvótiö szer Amerikai kutatók a kukoricamoly elleni védekezés meghökkentően egyszerű eljárását dolgozták ki. A kukoricaparcellákat kísérleti körülmények között 5-százalékos cukor, valamint 10 százalékos melasztartalmú oldattal permetezték be. A cukorral permetezett növényeket nem károsították a kukoricamoly lárvái. A kutatók feltevése szerint többféle oka lehet a cukorpermetezés védő hatásának. Elképzelhető, hogy a cukoroldat közvetlenül elpusztítja a petéket. Ezt a feltevést azonban a vizsgálatok nem erősítették meg. A másik ok az lehet, hogy a cukorral permetezett növényeket valósággal ellepték a kukoricamoly természetes ellenségei, a fürkészdarazsak, a katicabogár-félék és fátyolkák. A fürkészdarazsak petéiket a kukoricamoly petéibe rakják, s a kifejlődő darázslárvák elpusztítják a kórtevő petéit. A fátyolkák és a katicabogarak szintén a petéket pusztítják, így megcsappan a kikelő molyhernyók száma. A p/rá/ák Brazíliában Brazíliában a nagy vízi erőművek építésének egy aggasztó utóhatása van. Az óriás ország déli részének folyamaiban robbanásszerűen szaporodnak a piráják, ezek a veszedelmes ragadozó halak, amelyek pusztítják a többi halat, és veszélyeztetik a főleg halászatra utalt lakosság megélhetését. A vízi erőművek megzavarták a biológiai egyensúlyt, a piráják és természetes ellenségeik, a douradók között. A falánk pirája terjedését egyébként a vadkacsék Is előmozdítják. Ezeknek a pirája ikrája különleges csemege. Amikor azután a vízbe merülnek az ikrák után, azok egy része a tollazatúkra tapad, s így magukkal hurcolják más vizekbe. Ezzel magyarázzák, hogy a piráják mindinkább terjednek kelet felé. A szakemberek a piráják elszaporodása ellen eredeti módon kívánnak védekezni. Megfelelő berendezésekkel a folyóvizet oxigénnel dúsítják fel, hogy így a piráják természetes ellenségei, a douradók számára kedvezőbb felételeket biztosítsanak. Azt remélik, hogy ezáltal a biológiai egyensúly ismét helyreáll. Völgyek a tengerfenéken Az Atlanti-óceánban, az Azori-szigetektől délnyugatra meredek falu völgyek húzódnak a tergerfenéken, mintegy 3000 méter mélységben. E vidéken gyakoriak a földrengéssel kísért vulkáni kitörések. Néhány év óta nagyszámú mérést yégeztek, és ezek eredményeképpen ma ennek az Azori-szigetektől nyugatra húzódó hasadási vonalnak a környéke a legjobban Ismert óceáni mélyvizek közé tartozik. Két kísérleti leszállás ls történt már. A francia Archiméde mélybúvárhajó csaknem függőleges falú völgyet talált 3000 méteres (30 atmoszféra nyomású víz) mélységben, ahol az egyetlen fényt a saját reflektorai szolgáltatták. A völgyben a víz hőmérséklete a környezeténél magasabb volt, jelentékeny áramlást tapasztaltak, s a falak anyagéban aránylag tiszta mangán-dioxidot találtak.