Délmagyarország, 1979. július (69. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-20 / 168. szám

Péntek, 1'379. július 20. 3 Borsó után paradicsom Főszezon a konzervgyárban A múlt évben az időjárás feldolgozó üzemekbe irányi- jól dolgozóknak hetenként kegyeibe fogadta a mezőgaz- tani. A konzervgyárban el­daságot, s így akkor hektá- mondták, hogy az idei borsó ronként átlagosan 42 mázsa minősége jobb, mint tavaly borsó termett, ami rekord- volt. Ez jórészt azért van, nak számított. A szakembe- mert a termelő gazdaságok rek az idén a tervek készí- zömében ma már korszerű tésekor borsóból hasonló ter- és a betakarításra jól előké­mésátlagot vártak. A feldől- szített gépekkel dolgoznak, gozó üzemek is ehhez a szá- A gyárban a főidényben mításhoz igazodtak. A nyár három vasárnapon is dolgoz­eleji aszály azonban keresz- tak, három műszakban. A túlhúzta a termelő gazdasá- nyári időszakra megnyílt a gok és a velük kapcsolatban kapu a diákok előtt is. Je­levő gyárak számításait Bor- lenleg 84 középiskolás hat sóból az idén a becslések órát, 39 tanuló nyolc szerint egy hektáron átlago- dolgozik naponta, két san csak 33—35 mázsa borsó szakban, a csomagolóüzem­termett. A terméskiesés a ben. Nem megerőltető mun­iparban is érez- ka, . fiúk. lányok egyaránt feldolgozó hető. A Szegedi Konzervgyár­ba az idén öt termelőszövet­kezet és két állami gazda­ság fuvarozott borsót, amitől a hét termelőüzemben 1500 hektárnyi területet vetettek be. Innen, ha az időjárás nem szól közbe. 600 vagon borsót szállítottak volna a konzervgyárba, ahol ebből a mennyiségből 1150 vagon készáru előállítását tervez­ték. A június negyedikétől jú­lius nyolcadikáig tartó fő­szezonban az üzembe csak 465 vagon borsót szállítottak, amiből 792 vagonnyi konzerv készült. A májusi nagy for­róság miatt a vártnál hama­rabb érett meg a borsó, így annak szállítása a tervezett­nél előbb és nagyobb meny­nyiségben kezdődött. így a Szegedi Konzervgyár a sze­zon eleién kénytelen volt húszvagonnyit a többi társ­100 forint prémiumot ad. A feltételek kedvezőek, még-'i a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva, az idén jóval kevesebben kértek munkát a gyárban. ... A borsószezon után a kon­zervgyáriak már a paradi­csom feldolgozására készül­nek. Az idén 4 ezer 200 va­gon paradicsom sűrítését tervezik. A két új gépsor ki­egészülve egy régebbivel na­ponta 85 vagon paradicso­órát mot tud sűrítménnyé átala­mű- kítani. A termelő gazdaságok előrejelzése alapján az üzemben arra számítanak, hogy augusztus első harma­végezhetik. A gyár a diákok- dában várható a paradicsom­nak 9 forintos órabért és a főszezon kezdete. gyermekfogászati kongresszus Szuvasodást okozhat a rágógumi Néhány emberöltő alatt az emberiség jó fogazata első­sorban a táplálkozási szoká­sok megváltozása következ­tében tönkrement. Ez a fel­ismerés vezette az orvosokat arra, hogy a gyógyítást is a megfelelő táplálkozás kiala­kításával, már a gyermekek­nél el kell kezdeni. És még mitől romlik a devizamérleg ? Terveket néztünk Ham­burgban. Magyar tervező­vállalatok által készített ki­viteli terveket. Méreteket, adatokat kellett napokon át egy „A egyeztetnünk azzal a világ- osztályba hírű nyugatnémet céggel, amely a magyar fél által megtervezett épületekbe a technológiai berendezéseket szállítja. Velünk szemben a kollé­gák arcára néha meghök­kenés, néha már megdöb­benés ült ki. Nyugtalan let­tem, próbáltam megkérdez­ni ennek okát. Nézze, uram, mondták; a terveiket nézve azt vettük észre, hogy Magyarország sokkal gazdagabb, mint a Német Szövetségi Köztár­saság. Mert nekünk még soha nem jutott eszünkbe a padlóburkolatoknál, szige­teléseknél, acélszerkezetek tűzvédelménél, és folytat­hatnánk a sort, ilyen költ­séges megoldásokat beter­vezni, mint amilyeneket az önök rajzain tömegével lát­tunk. Hát persze, ha ön, mint a beruházás vezetője, ezt megengedi... A célzás félreérthetetlen volt. Nem tőlem függ csupán a dolog — magyaráztam az ügyet Nézzék, nálunk sok­kal szigorúbbak a hatósági előírások, ha nem tartjuk be őket, nem engedélyezik az üzembe helyezést. Ép­pen ezért tervezőmérnöke­ink igyekeznek mindenben minden előírásnak eleget tenni, nehogy utóbb őket marasztalják el. Ja, kérem — mondották az asztal másik felán —, sok drága dolog van a vi­lágon, de semmi nem ke­rül annyiba, mint a fele­lősség áthárítása. Bennem azóta is motosz­kál a kérdés. Az alkalma­zott műszaki megoldás ki­választása nagy felelősség­vállalást igényel. De a mi gazdasági gyakorlatunkban nemcsak a nagy, hanem az igen kicsiny felelősségek vállalása sem szokásos. Mi­ért lenne ebben a kérdés­ben másként? Egy tipikus eset, saját beruházói gyakorlatomból: tűzveszélyességi sorolt helyiség padozatát olyan anyagból kell elkészíteni, amely szik­rát nem ad, elektromosan vezető, statikus feltöltő­désre nem hajlamos, nem éghető stb. Ilyen anyag hazai, vagy szocialista relációból nincs. Ámde egyszercsak meg­jelenik valamilyen nyugati cég és ajánlja portékáját. Amelynek tulajdonságáról, mindent kielégítő voltáról tanúsítványt, hivatalos pa­pírt ad. Nosza, a hatóság aláírja, a tervező betervezi, a ter­vezői műleíráshoz gondo­san mellékelve a nyugati cég ama bizonyos nyilatko­zatát, amely öt mindenféle­fajta felelősség alól mente­síti. Egyedül a beruházó sápad a költségvetés láttán, mert az eredetileg négy­zetméterenként 200 forin­tos áron kalkulált padló­burkolat költsége 2000 fo­rint fölé emelkedett. És ak­kor meglepő dolgokra jön rá; a padlóburkolat — lé­vén műgyanta — ég. Rá­jön: egy tökéletesen veze­tőképes padlóburkolat bi­zony-bizony nemcsak a sta­tikus elektromosságot ve­zeti, hanem áramütés-ve­szélyt is jelent. Beruházó itt leteszi a fegyvert. Kicsit túl sok ez a kétségekből. Tévedés ne essék! Sem­miért nem kár, ami az élet- és vagyonbiztonságot növeli. De mindenkinek a saját, egyedi esetében kell eldönteni: a méregdrága, tőkés devizát „habzsoló" megoldás valóban növeli-e a biztonságot, vagy csak formai mentesítést nyújt. Nem is tudom, valójában még mitől, hányféle-fajta dologtól romlik a deviza­mérlegünk ?! • Erdélyi Sándor (A Heti Világgazdaságból) Fő gondolataiban és té­májában így kommentálták a Gyermekorvosok Nemzet­közi Szövetségének vezetői az MTI munkatársának azt a kongresszust, amely négy­napos programmal tanácsko­zik Budapesten. A Duna Intercontinental Szállóban csütörtökön a nem­zetközi szervezet elnökségi ülésével kezdődött és pén­tektől plenáris üléssel, szek­ciótanácskozásokkal folyta­tódik a rendezvény, öt vi­lágrészből mintegy 800 gyer­mekfogorvos teszi közzé és cseréli ki tapaszztalatait: ho­gyan lehet hatékonyan meg­előzni a fogszuvasodást, mi­ként kell gyermekeinket már kicsiny korban hozzászoktat­ni a fogak rendszeres ápolá­sához. A fogszuvasodást előidéző leggyakoribb tényezők, nem­zetközi tapasztalatok szerint: nem rágnak rendesen a gyer­mekek és sok édességet fo­gyasztanak. A rágásra rá kell szoktatni' a gyermeke­ket, türelemmel, jó szóval. Fontos a gyermeknél is a főétkezések utáni fogmosás. Szakmai körökben már teljes az egyetértés abban, hogy a rágógumi — amely az esetek túlnyomó többsé­gében édes — túlzott mér­tékben fogyasztva ártalmas a fogazatra. Ennek igazságáról egyelőre eléggé nehéz meg­győzni a közvéleményt, fő­leg a szülőket. Hasonló a helyzet az almával. A leg­többen még mindig azt gon­dolják — sőt, mondják is a gyermeküknek —, hogy ki­tűnően tisztítja a fogzomán­cot. Van is ebben valami igazság, ha mértékletesen esszük. Ugyanakkor arra is gondolni kell, hogy az almá­ban többféle olyan sáv van, amely rombolja a fog anya­gát, ha nagy mennyiségben kerül a szájba. A gyermek­fogászok jó tanácsa: napon­ta legfeljebb két-három al­ma elfogyasztása ajánlatos, egészséges. Fejlettségünk — fogyasztásunk (2.) Kétszer közepes Napjainkban a teljes ener- ként kell haladnunk előre, zet által mutatott minta, va­gia — energiahordozó — be- s feljebb. Ebből következően lamint az elképzelt jövő s a hozatalunk árszínvonala há- — s törvényszerűen — a gaz- jelen összevetése. A minta­rom és félszerese az 1973. dasági fejlettség és a fo- választás fő jellemzője: a évinek, ennyivel fizetünk gyasztás viszonyában mindig magas jövedelműek fogyasz­többet az évről évre na- is voltak átmeneti egyenet- tási szokásait sok tekintetben gyobb mennyiségért. S egy lenségek, hullámzások. ez összefoglaló tény: 1975-ben a nem kivételes jegye, hanem nemzeti jövedelem mérlegé- éppen jellemzője ennek a ben kilenc százalékkal volt folyamatnak, magasabb a belföldi felhasz­nálás, mint a belföldi forrá­sok adta lehetőség. Ez az arány azóta valamelyest csökkent, de még mindig fennáll, hosszú távon azon­Sokféle mérleg követik az alacsonyabb jö­vedelmű családok. Ami nem lenne baj, ha a szerkezeté­ben, színvonalában kiemel­kedő fogyasztás minden eset­ben a kiemelkedő munkatel­jesítmény jelzője lenne, mert akkor lényeges serkentő erő rejlene benne. Gyakran Negyedszázadot, az 1950. és az 1975. közötti időszakot azonban ennek az ellenke ban megtarthatatlan, mert figyelembe véve, az európai zője igaz, tehát a gazdasági — túllépve az egészséges, s szocialista országok csoport- fejlettség elősegítéséhez nem a gazdasági fejlődéshez szük- jában Csehszlovákiában és mindenkor kapcsolódik egy­séges mértéken — eladóso- hazánktan volt a legkisebb értelműen a fogyasztói lehe­dáshoz vezetne. ö íX.raúatcm nntra. fn-céc^elT WirP fl kettŐ OlV­Hullámok hátán Bővülés, kérdőjellel Egyszerre van jelen társa­dalmunkban a túlzott fo­gyasztás, s a ki nem elégí­tett — ki nem elégíthető — szükséglet. Azaz: léteznek társadalmilag indokolt, a gazdasági fejlettség mai fo­kán természetesnek vehető — gondoljunk az önálló ott­honra —, de kielégítetlen a nemzeti jövedelem nőve- tőségek köre, sőt a kettő oly­kedési ütemének évi átlaga, kor szembekerül egymással. Ugyanakkor amíg 1960-ban 16 százalékot tett ki a nyug­díjasoknak az aktív keresők Szakemberek tréfás talá- számához mért aránya, ma lós kérdése: kétszer vagyunk ez negyven százalék. Ugyan­közepesek, melyik az az akkor amíg 1960-ban a ház­egy, melyet elismerünk eb- tartások teljes energiafel­ből? Hazánk közepesen fej- használásának 23 százalékát lett ország, amihez törvény- a szalma, a kukoricaszár és szerűen a fogyasztás közepes csutka, a rőzse adta, nap­színvonala tartozik. Ez utófc- jainkra e tüzelőszerek része­bit azonban — tapasztalatok sedése két százalék alá csök­figyelmeztetnek rá — a köz- kent. Gazdasági fejlettségünk gondolkozás sokkal kisebb lassabban változott, mint a körében fogadják el objektív fogyasztás szerkezete és tényként, mint a gazdasági mennyisége, hiszen ma — fejlettség közepes színvona- egyetlen adalékot kiragadva szükségletek. Ugyanakkor lát. Ez a színvonal azonban — kétmillió olaj kályha van több fogyasztási területen egész egyszerűén nem teszi a lakosság tulajdonában, s adott fejlettségi fokunknál lehetővé a nála magasabb 2.8 millió háztartásban hasz- előbbre tartunk Lássuk csak: fokon álló fogyasztást, s ha nálnak vezetékes vagy palac- i955_ben 37,6 kg-ot tett ki az bizonyos jellemzőkben még- kos gázt. egy főre jutó húsfogyasztás, is. annak nagy ára van. Tavaly — találomra bele- ma pedig 75 kilogrammot. Elméleti és gyakorlati is- markolva a példatárba — Ez utóbbi adat nálunk gaz­meret: a fogyasztás eltérései 107 ezer személygépkocsit, daságilag fejlettebb orszá­mögött legtöbbször a jőve- 910 millió liter sört, 299 ezer gokra jellemző, ahogy élel­delmek különbözőségei áll- televíziókészüléket adott el a miszerfogyasztásunk egésze nak, de itt feltétlenül el kell kiskereskedelem, de csupán túlzott, nincs arányban más­választani az indokolt — a 428 ezer férfikabátot, s 569 féle szükségleteink kielégíté­más jellegű munka, teljesít- ezer férfiöltönyt. Igaz. a fo- séveJ mény stb. által létrehozott gyasztás szerkezetét egyre — és az indokolatlan jőve- kevésbé befolyásolja az osz- Az 1934—1938. közötti delemkülönbségeket. A hosz- tályhoz, társadalmi réteghez években 0,23 kg babkávé fel­szú távú életszínvonal-politi- tartozás mikéntje — így sok- használása jutott esztendőn­fele tartós fogyasztasi cikk­ben megközelítően azonos a két alapvető osztályba sorolt családok ellátottsága. Éppen társadalmi hovatar­mint fogyasztói ma­ka magában foglal átmeneti lassításokat és gyorsításokat, ebből formálódik távlatok­ban a kiegyenlített ritmus, amihez elengedhetetlen az ezért anyagi javak bősége. -Ha te- tozást, hát fogyasztóként akarunk gatartást döntően meghatá­előbbre jutni, akkor ehhez rozó tényezőt fölváltja a mindent megelőzve termelő- szűkebb és tágabb környe­ként egy főre, ma 3 kg. Ugyanebben a két időpont-, ban a sörből 3,1 liter, most 90 liter a megfelelő, adat Ide már vastag vonással ki­írható kérdőjel kívánkozik. Lázár Gábor (Vége.) Erdőmérnökök képzése Hatvan éve ad otthont Sopron az erdőmérnökkép­zésnek. Azóta jó néhány tan­terv volt életben a Lövérek alján fekvő nagy múltú fel­sőoktatási intézményben, az Erdészeti és Faipari Egyete­men. A közelmúltban újabb tíz évre, pontosan 1990-ig meghatározták az oktatási feladatokat, nevelési tenni­valókat. A program a nö­vekvő igényeket figyelembe véve nyújt átfogó ismeret­anyagot a hallgatóknak, s mivel a jövőben az erdé­szeti, a faipari és a geodé­ziai szakemberektől többet várnak, tovább szakosodik az egyetem. Alagcsövezés Kézikönyv az idegenforgalmi hivatalok szolgáltatásairól Tájékoztató kézikönyv je­lent meg a tanácsi idegen­forgalmi hivatalok szolgálta­tásairól. A nyolcadik, átdol­gozott kiadásban megjelent 244 oldalas könyvből meg­tudhatja az érdeklődő, hol, milyen szálláslehetőségeket kínálnak. A fizetővendéglá­tó szolgálaton kívül a mote­lek, az üdülőházak, a turis­taszállók és a kempingek hálózatáról, továbbá az ét­termekről is részletes tájé­koztatást nyújt a kiadvány. Ismertetést ad az idegenve­zető- és tolmácsszolgálatról, a valutabeváltó helyekről és részletes tájékoztatást nyújt a nyaralóhelyek legkülönfé­lébb szolgáltatásairól: vitor­láskölcsönzésről, a sportisko­lákról, a horgászat, a lovag­lás és a koronglövészet le­hetőségeiről. A könyv beszámol a kü­lönleges programokról, a fesztiválokról és a folklór jellegű rendezvényekről is. Tóth Béla felvétele A szeged-mihály teleki Üj Élet Termelőszövetkezet — amint már korábban írtunk róla — több mint hathektáros üvegházat épít. A tereprendezés után most már megkezd­ték a kijelölt terület alagcsövezését. A Tiszántúli Meliorá­ciós Vállalat speciális munkagépe egy menetben nyit árkot és abba lefekteti az üveggyapot-szövettel takart, lyuggatott csöveket. A területet behálózó alagcsprendszer a kertészet talajának szellőz'e!é~ére, átmosatására, a felgyülemlő nö­vényvédő szeres öntözővíz elvezetésére szolgái. A képen: a debreceni székhellyel működő vállalat nagy teljesítményű berendezése látható, munka közben

Next

/
Oldalképek
Tartalom