Délmagyarország, 1979. július (69. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-14 / 163. szám
Szombat, 1979. július 14. £ SZEGEDI ÜNNEPI HETEK A VII. Nemzetközi Szakszervezeti Néptáncíeszlivál megnyitóünr.epiége a Tisza-parton, délután 5 órakor. Folk!órbermit"tó az újszegedi szabadtéri sz'npadon este* háromnegyed 8-tól, Haydn: A patikus. A Tanyaszínház előadása Öföldeákon, este fél 7-kor. Kondor Béla mon't'piái. Kiállítás a Bartók Béla Művelődési Központban, július 29-ig. Kecskés Ágnes textiitervezj kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központ „B" Galériájában, július 29-ig. A közművelődési könyvtárak 30 éve. Könyvtártörténeti k'áí ítás a Koraivá, lcdísi Paloia kupclújlban, július 16-ig. Móricz Zsigmond-emlékkiállítás a Somogyi-könyvtárban, jú ius 21-ig. Képek a Tisz'«ról. Horváth Dezső és Gyencs Kálmán fotókiál'ítása a tápéi Juhász Gyula Művelődési Házbrn, augusztus 9-ig. A Kiskunság népi fafaragása. Kiállítás a szőregi Tömörkény István Művelődési Házban, július 26-ig. A Solar alkotócsoport fotókiállítása a dorozsmai Fetőti Sándor Művelődési Házban. A Móra Ferenc Múzeum állán "ó kiá'lításai: Hűnek, avarok, magyarok; Élő szegedi képzőművészet: Lucsgyűjtem'ny; Épülő Szeged; „Vasvirágok" — a szegedi lakatos- és kovácsmesterség 200 éve; Kőolaj- és földgáz; Parasztbútorok és viseletek; Ember és környezete. Ifj. Lele József néprajzi gyűjteménye Tápén (Vártó u. 4.), megtekinthető délután 2 órától 6 óráig. Csatában és kolostorban Semmi szükség holmi bemutatkozó mélyinterjúra Pál TamaSsal. Művészi pályája egy ideje nyitott könyv előttünk, azóta, hogy évekkel ezelőtt Szegedre vezérelte szerencsecsillaga (vagy „a végzet hatalma?"). S mivel a város kőszínházi életét, szabadtérijét régen nem az udvarias vendégművészek előkelő leereszkedésével szemléli-istápoljá, hanem a belülről érdekeltek felelősségével, közvetlen aprólékosságával, egy-egy beszélgetésünk szükségszerűen nélkülözi a komplexitásnak máskor tán elvárt, napilap-lehetőségű szempontjait, tárgyszerű maradhat csupán, a mindenkori soros feladatra célratartó. Mely feladat most: A végzet hatalma szabadtéri bemutatója. — Balettel kezdte a Dóm téren, mint operaházi karnagy 1971-ben, a Spartacusszal. Gershwin operájának, a Pogy és Bessnek karmesteri pultja mellett folytatja, aztán már szegedi zeneigazgatóként a Bánkot, a János vitézt és az Aidát vezényelte. S időközben a kőszínházban is egyre több Verdi-muvei, messzebb ne menjünk, csak az imént lezárult szezonban a Johanna hazai bemutatóját. Ezt is, A végzet hatalmát is először. — Nagyon örülök a feladatnak. Biztos vagyok benne, hogy az előadás azokat igazolja, akik ennek a szegedi játékokon újdonságnak számító Verdi-műnek bizalmat szavaztak. Kifejezetten szabadtérire váló, már romantikus történelmi hátterénél fogva is, hiszen ezen a színpadon, képletesen szólva, állandóan fúj a viharos szél, háború dúl, a szereplők alternatívái lényegében abban merülnek ki, hogy zárdába, kolostorba vonulnak, vagy elesnek a csatatéren. Egy olyan társadalmi tabló feslik föl tehát, mely előtt a zenedráma működni tud, — Mit jelent a műnek ez a romantikus társadalmitörténelmi meghatározottsága a zenében? — Például azt, hogy* rendkívüli terhet hord az énekkar. Nem úgynevezett szalonkórus, hanem vándortársaság, veszekedő, csatázó, dorbézoló, öszvéreket őrző, ünneplő, jövő-menő kórus. Itt szeretném elmondani, milyen igaztalan vádak tapadtak a műre. melyek szerint gyengébb az általában vett nagy Verdi-repertoárnál. Ügy látszik, nemcsak a korai Verdiből, a későbbiből is maradt fölfedeznivaló. Sokan kárhoztatják a mű dramaturgiáját. Okkal, ok nélkül, ne szemezgessük, pusztán j annyit szeretnék megjegyez- | ni, hogy gyakorta elfelejtik, j a kétségtelenül problematikus, és már annak idején több átdolgozott szövegkönyv önmagában megítélhetetlen, ha nem tekintjük a fölé emelkedő zene dramamaturgiai erejét Enélkül meddő vitatni az egyébként laza életképeket, hiszen meggyőződésem, a zene sikeresen egységesíti azokat. — Mint az előadás zenei. Acs S. Sándor felvételei A karmester: Pál Tamás vezetője, miben látja a mű legfőbb erényét? — Lenyűgöző dallamiságában, fantasztikusan gazdag melódíavilágában, mely még Verdinél is egyszeri és megismételhetetlen — valamint a karakterek végzetszerűségében, ami viszont cseppet sem különös a maestrónál. Verdit köztudomásúan sokat foglalkoztatta a végzetszerűség motívuma, hogy élünk, vagyunk, nem tudjuk miért , de szenvedélyeinkért állandóan, fizetni kell. Mostanában, hogy egyre több Verdi-opera partitúrájával köthetem beható ismeretséget, csodálatos világ tárult föl előttem. Érzésem szerint A végzet hatalma szabadtéri bemutatójának szereposztása, már ami közvetlenül a fővárosi és szegedi művészeket illeti, kitűnően sikerült. Ilosfalvy Róbertről pedig köztudomású, milyen nagyszerű Alvaro: a szerepet, annak idején, ő mutatta be Budapesten. A szovjet Szergej Lejferkuszt nagyon dicsérik, magam még nem hallottam, miként a bolgár Nelly Boskováról is csak közvetett ismereteim vannak. Tehát róluk, előzetesen, nincs mit mondanom. Van viszont a Szlovák Filharmónia világhírű kórusáról, legutóbb néhány napja próbáltam velük Pozsonyban. Hogy rövid és velős legyek: szenzációsak. Nikolényi István Voces Coilenpiraiae Román vonósnégyesnek, a Voces Contemporanae-nak koncertje nyitja a városi tanácsház Muzsikáló udvarának idei- hangversenysorozatát július 16-án, hétfőn este 8 órától: Haydn, Bartók és Schubert műveiből játszanak. A vonósnégyes négy kiváló fiatal román muzsikus társulása, még növendékkorukban alakították meg együttesüket. Jelenleg mind a négyen a Jassi George Enescu Konzervatórium tanárai. A Voces Contemporanae címet 1973-ban vették fel, ennek megfelelően a mai zene ápolását tekintik legfőbb feladatuknak. Külföldön első alkalommal 1960-ban vendégszerepeltek: Franciaországban és Nyugat-Németországban. 1974-ben újabb nagy sikerű hangversenyeket adtak Nyugat-Németországban, majd részt vettek a Colmarban rendezett nemzetközi kamarazenekari versenyen, ahol első díjat nyertek. Ugyanez év nyarán a budapesti Bartók-szemináriumon Tátrai Vilmos foglalkozott az együttessel. 1976-ban újabb meghívásokat kaptak Nyugat-Németországba és Franciaországba, és több nemzetközi zenei fesztiválon vettek részt. Hétszáz néptáncos Szegeden Ma kezdődik a nemzetközi fesztivál Üj helyszínen, a Tisza-parton rendezik meg az idén a nemzetközi szakszervezeti néptáncfesztivál megnyitóját. A, látványos ünnepség ma délután 5 órakor kezdődik; hagyományos színtere, a Széchenyi tér azért most sem marad néptelen, hiszen a fesztiválon részt vevő néptáncegyuttesek ott gyülekeznek, a táncosok színpompás kosztümökben, sokféle népviseletben, zenekísérettel vonulnak az új rakpartra. (Porapás menetüket, azok is végignézhetik, akiknek a délutáni órákban más elfoglaltságuk-akad: a nyitóünnepséget ugyanis „elpróbálják", ma, reggel 8 órától.) A fesztivál külföldi résztvevőinek többsége már megérkezett Szegedre. A ciprusi és az NDK-beli táncosok csütörtökön jöttek, tegnap érkezett a szófiai táncegyüttes, a Szovjetunióból az ivanovói textilművek Vadrózsák Táncegyüttese, Romániából a Mugurelul Művészegyüttes, Lengyelországból a Beskid Táncegyüttes. Csehszlovákiából a Biotika Vállalat Partizán 'Enek- és Táncegyüttese. Mára várják a jugoszláviai Marolt Táncegyüttest; minthogy csak holnap, vasárnap érkezik a finn szakszervezetek központi szövetségének Katrilli Tánc és Zenei Együttese — a megnyitóünnepségen nem tudnak részt venni. A fesztiválnyitány után, ma este háromnegyed nyolckor rendezik meg az első folklórbemutatót. Az újszegedi szabadtéri színpadon a budapesti Építők Vadrózsák, a jugoszláviai Marolt, a szovjet Vadrózsák és a Bartók Béla Táncegyüttes mutatja be programját. Közönségük az idén is szavazhat a legjobbra: a bemutató után, a Vigadóban tartandó barátsági esten adják át a közönségdijat, a csikóbőrös kulacsot. A vigadóbeli barátsági estek egyébként újszerű fesztiválprogramok: mindhárom újszegedi folklórest után megrendezik ezeket, egy-egy magyar együttes látja el a házigazdai teendőket, vagyis a meghívott külföldieket „viszik táncba". Ugyancsak újdonsága a nemzetközi fesztiválnak a nemzeti napok eseménysorozata: a múzeumlépcsőnél három alkalommal mutatják be népük táncait a külföldiek. Elsőként holnap, vasárnap délután 4 órakor a szovjet és a ciprusi vendégeket láthatják az érdeklődők. S. E. 1500 kötős téma Nemzetközi összefogás a környezet védelmére Térrel, tér ellenében A végzet hatalma nyolc helyszínen játszódik. Ennyi különböző játékteret varározsni a Dóm térre — egyszerűen képtelenség. Mit tesz hát a díszlettervező itt, ahol nincs forgószínpad, zsinórpadlás, süllyesztő? Az Operaház vezető tervezője, Forray Gábor, korábbi Bánk bán díszletével azt bizonyította, hogyan lehet szervesen a tér építészeti architektúrájához simítani a játék terét, a Nabucco ősi babiloni—jeruzsálemi templomépítményével pedig arra tett kísérletet, hogyan lehet leválasztani a neogótikus épületeket a színpadtól. — Kétségtelenül meghatározója minden itteni munkának a tér, az építészeti együttes : ha egy mód van rá, kötni kell a díszletet ehhez az architektúrához. Ha azonban olyan darabhoz kell játékteret készíteni, amely, ellenáll a Dóm tér együttesének, akkor a díszletet teljesen el kell idegeníteni. Ez történt most is. A végzet hatalma nyolc képből áll, a gyors váltások, a teljesen megváltozó díszlethelyszínek megoldhatatlanok. öszszefogó konstrukciót képzeltem el tehát, mely annyira karakterisztikus, hogy hatásos vizuális élményt ad, ugyanakkor a különböző képeknek kerete, melyeket jellemző elemekkel különböző helyszínekké alakítunk. — Színházi szakember, képzőművész, építész? Vajon melyikhez áll legközelebb a díszlettervező? — A díszlettervező alkalmazott művész, aki színházi körülmények között vizuális élményt teremt Operai A díszlettervező: Forray Gábor viszonyok között úgy, hogy alárendeli fantáziáját, elképzeléseit a zeneszerző művének, a rendezői koncepciónak, illetve ezekkel szinkronban teljesíti ki meghatározott programját. — Sokat jár külföldön, a világ nagy operaházaiban. A legutóbbi élmények közül melyekre emlékezik legszívesebben? % — Két munkámra. A moszkvai Nagyszínházban Mikó Andrással A kékszakállú herceg várát állítottuk színre. Egyszerűen lenyűgözött magas szintű színházszervezési-technológiai kultúrájuk, a kiválóan felszerelt műhelyek sora, a nagyszerűen képzett szakembergárda, a lehetetlent nem ismerő szcenikai apparátus. Ausztriáliában, Sydneyben, a Spartacus díszleteit terveztem a csodálatosan modern operában. Színházi kulturájuk még kialakulatlan, az európai dokumentumok alapján dolgoznak helyi erőkkel. Olyan fokon nem képesek színházat csinálni, mint amilyenhez Európában hozzászoktunk, az azonban bizonyos, hogy a munka mindkét fél számára hasznos volt, kölcsönösen elégedettek voltunk. A külföldi vendégtervezések keserű tapasztalata, hogy látja az ember a legkorszerűbb szcenikai anyagokat, a legújabb technológiákat, színpadi berendezéseket, amelyekről itthon csak álmodunk. S ez nem is mindig pénz kérdése. Csak egyetlen példa: sehol a világon nincsenek olyan merev és szigorú színházi tűzrendészeti előírások, mint nálunk. Mj műanyagokkal egyáltalán nem dolgozhatunk. Pedig míg az Aida egyetlen, hat méteres oszlopa hagyományos anyagokból két mázsa, eddig műanyagból mindöszsze harminc kiló lehetne... — Oláh Gusztáv mellett tanulta meg a mesterséget, a művészet minden csínjátbínját. Van-e, akinek átadhatja majd a stafétabotot? — A magyar színházi díszlettervezés utánpótlásának kérdése igen élesen vetődött fel az utóbbi időben. A mai díszlettervezés olyan magas és komplex követelményeket állít a művészek elé, hogy meg kellett szervezni a folyamatos és rendszeres képzés és utánpótlás kereteit. Ősztől a Képzőművészeti Főiskolán elindul a díszlettervezői szak, bízunk benne, egy évtizeden belül megérik a gyümölcse is... Tandi Jajos A folyóvíz és az áramló levegő nem Ismer országhatárokat — ezért a hathatós környezetvédelem valamennyi ország közös gondja, a víz és a levegő tisztaságának megőrzése széles körű nemzeközi összefogást igényel. Kialakulóban van az ENSZ szervezésében és a KGST-országok között egyaránt az együttműködés, ebben a munkában Magyarország is aktívan részt vesz. Erről a tevékenységről és a feladatokról adott tájékoztatást az^MTI munkatársának Szenes * Ervin, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal nemzetközi osztályának vezetője. A természetes környezet i szennyezéselnyelő képessége a kimerülés veszélyével fenyeget, ebből kiindulva mind több ország ismeri fel, hogy az ipari fejlesztést nem lehet egyoldalúan csak a gazdasági növekedés érdekében növelni, ennek gyakori káros hatásait is figyelembe kell venni. A környezetvédelem azonban rendkívül költséges, s ráadásul új eszközöket, technológiákat, mű. szaki-tudományos eredményeket, valamint jogi szabályozást igényel. Az ENSZ európai gazdasági bizottsága és környezetvédelmi programja az együttműködések szervezésével, az információcsere gyorsításával járul hozzá, hogy ezek az eredmények széles körben elterjedjenek. Az ENSZ környezetvédelmi programjában most szervezik az egész világot átfogó, úgynevezett monitoringhálózatot, amely a természetes környezet változásait vizsgálja, ellenőrzi. Ennek részét képezi az európai megfigyelő rendszer: ebbe tartozik a Kecskeméten felállított állomás, amely az országos meteorológiai szolgálat irányításával működik. Itt a levegő tisztaságát vizsgálják, s az eredményt a többi szocialista országhoz hasonlóan — rendszeresen elküldik a moszkvai hidrometeorológiai intézetbe, ahonnan az összesített adatokat az Oslóban székelő meteorológiai központba továbbítják a tudományos összefüggések vizsgálatához. Élénk a környezetvédelmet célzó kutatási eredmények cseréje, jó az együttműködés a különböző országok között Nagy jelentőségű a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kétoldalú megállapodása, amely a kutatások mellett környezetvédelmi munkaterületek kialakítására is kiterjed. A KGST környezetvédelmi tanács szervezésében —amelynek egyébként magyar az elnöke — a tagországok között évek óta sikeres az együttműködés. Eddig 1500 témában végeztek közös kutatásokat a tagországok, 700 témában már befejeződött a munka, s ebből mintegy 180—200-at a gyakorlatban is alkalmaznak. Hazánkban számos ilyen közös eredményt hasznosítanak, így egyebek között a tagországokban kifejlesztett vízminőség-figyelő automata rendszert, amelyet az Országos Vízügyi Hivatal alkalmaz, vagy a gáztüzelésű kazánok mérő, ellenőrző műszereit, ezeket egyébként éppen magyar koordinációval fejlesztették kl. A magyar környe. zetvédelmi törvény jogalkotási munkájához is felhasználták a többi tagország ez irányú tapasztalatait. A közös munkában jelenleg magyar közreműködéssel a városi szemét korszerűsített szállító berendezéseinek műszaki tervezése folyik, előreláthatóan a gyártás is közös lesz majd. Jelenleg az ENSZ EGB keretében készül a hulladékszegény technológiák nemzetközi listája. Ebben a tagországok ismertetik az ilyen jellegű gyártási eljárásaikat. Magyarország a Veszprémi Vegyipari Egyetem közreműködésével a Péti Nitrogénműveknél alkalmazott salétromsavgyártási téchnológia leírását küldi el a nemzetközi listához.