Délmagyarország, 1979. július (69. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-14 / 163. szám

Szombat, 1979. július 14. £ SZEGEDI ÜNNEPI HETEK A VII. Nemzetközi Szak­szervezeti Néptáncíeszlivál megnyitóünr.epiége a Ti­sza-parton, délután 5 óra­kor. Folk!órbermit"tó az újszegedi szabadtéri sz'n­padon este* háromnegyed 8-tól, Haydn: A patikus. A Ta­nyaszínház előadása Öföl­deákon, este fél 7-kor. Kondor Béla mon't'piái. Kiállítás a Bartók Béla Művelődési Központban, július 29-ig. Kecskés Ágnes textiiter­vezj kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központ „B" Galériájában, július 29-ig. A közművelődési könyv­tárak 30 éve. Könyvtártör­téneti k'áí ítás a Koraivá, lcdísi Paloia kupclújlban, július 16-ig. Móricz Zsigmond-emlék­kiállítás a Somogyi-könyv­tárban, jú ius 21-ig. Képek a Tisz'«ról. Hor­váth Dezső és Gyencs Kál­mán fotókiál'ítása a tápéi Juhász Gyula Művelődési Házbrn, augusztus 9-ig. A Kiskunság népi fafa­ragása. Kiállítás a szőregi Tömörkény István Műve­lődési Házban, július 26-ig. A Solar alkotócsoport fo­tókiállítása a dorozsmai Fetőti Sándor Művelődési Házban. A Móra Ferenc Múzeum állán "ó kiá'lításai: Hűnek, avarok, magyarok; Élő sze­gedi képzőművészet: Lucs­gyűjtem'ny; Épülő Szeged; „Vasvirágok" — a szegedi lakatos- és kovácsmester­ség 200 éve; Kőolaj- és földgáz; Parasztbútorok és viseletek; Ember és kör­nyezete. Ifj. Lele József néprajzi gyűjteménye Tápén (Vártó u. 4.), megtekinthető dél­után 2 órától 6 óráig. Csatában és kolostorban Semmi szükség holmi be­mutatkozó mélyinterjúra Pál TamaSsal. Művészi pá­lyája egy ideje nyitott könyv előttünk, azóta, hogy évek­kel ezelőtt Szegedre vezérel­te szerencsecsillaga (vagy „a végzet hatalma?"). S mivel a város kőszínházi életét, sza­badtérijét régen nem az ud­varias vendégművészek elő­kelő leereszkedésével szemlé­li-istápoljá, hanem a belül­ről érdekeltek felelősségével, közvetlen aprólékosságával, egy-egy beszélgetésünk szük­ségszerűen nélkülözi a komp­lexitásnak máskor tán el­várt, napilap-lehetőségű szempontjait, tárgyszerű ma­radhat csupán, a mindenkori soros feladatra célratartó. Mely feladat most: A végzet hatalma szabadtéri bemuta­tója. — Balettel kezdte a Dóm téren, mint operaházi kar­nagy 1971-ben, a Spartacus­szal. Gershwin operájának, a Pogy és Bessnek karmesteri pultja mellett folytatja, az­tán már szegedi zeneigazga­tóként a Bánkot, a János vi­tézt és az Aidát vezényelte. S időközben a kőszínházban is egyre több Verdi-muvei, messzebb ne menjünk, csak az imént lezárult szezonban a Johanna hazai bemutató­ját. Ezt is, A végzet hatal­mát is először. — Nagyon örülök a fel­adatnak. Biztos vagyok ben­ne, hogy az előadás azokat igazolja, akik ennek a sze­gedi játékokon újdonságnak számító Verdi-műnek bi­zalmat szavaztak. Kifeje­zetten szabadtérire váló, már romantikus történel­mi hátterénél fogva is, hiszen ezen a színpadon, képletesen szólva, állandó­an fúj a viharos szél, hábo­rú dúl, a szereplők alternatí­vái lényegében abban merül­nek ki, hogy zárdába, kolos­torba vonulnak, vagy eles­nek a csatatéren. Egy olyan társadalmi tabló feslik föl tehát, mely előtt a zenedrá­ma működni tud, — Mit jelent a műnek ez a romantikus társadalmi­történelmi meghatározottsá­ga a zenében? — Például azt, hogy* rend­kívüli terhet hord az ének­kar. Nem úgynevezett sza­lonkórus, hanem vándortár­saság, veszekedő, csatázó, dorbézoló, öszvéreket őrző, ünneplő, jövő-menő kórus. Itt szeretném elmondani, mi­lyen igaztalan vádak tapad­tak a műre. melyek szerint gyengébb az általában vett nagy Verdi-repertoárnál. Ügy látszik, nemcsak a korai Ver­diből, a későbbiből is ma­radt fölfedeznivaló. Sokan kárhoztatják a mű drama­turgiáját. Okkal, ok nélkül, ne szemezgessük, pusztán j annyit szeretnék megjegyez- | ni, hogy gyakorta elfelejtik, j a kétségtelenül problema­tikus, és már annak idején több átdolgozott szöveg­könyv önmagában megítél­hetetlen, ha nem tekintjük a fölé emelkedő zene drama­maturgiai erejét Enélkül meddő vitatni az egyébként laza életképeket, hiszen meg­győződésem, a zene sikere­sen egységesíti azokat. — Mint az előadás zenei. Acs S. Sándor felvételei A karmester: Pál Tamás vezetője, miben látja a mű legfőbb erényét? — Lenyűgöző dallamiságá­ban, fantasztikusan gazdag melódíavilágában, mely még Verdinél is egyszeri és meg­ismételhetetlen — valamint a karakterek végzetszerűsé­gében, ami viszont cseppet sem különös a maestrónál. Verdit köztudomásúan so­kat foglalkoztatta a végzet­szerűség motívuma, hogy élünk, vagyunk, nem tudjuk miért , de szenvedélyeinkért állandóan, fizetni kell. Mos­tanában, hogy egyre több Verdi-opera partitúrájával köthetem beható ismeretsé­get, csodálatos világ tárult föl előttem. Érzésem szerint A végzet hatalma szabadtéri bemutatójának szereposztása, már ami közvetlenül a fővá­rosi és szegedi művészeket illeti, kitűnően sikerült. Ilosfalvy Róbertről pedig köztudomású, milyen nagy­szerű Alvaro: a szerepet, an­nak idején, ő mutatta be Bu­dapesten. A szovjet Szergej Lejferkuszt nagyon dicsérik, magam még nem hallottam, miként a bolgár Nelly Bos­kováról is csak közvetett is­mereteim vannak. Tehát ró­luk, előzetesen, nincs mit mondanom. Van viszont a Szlovák Filharmónia világ­hírű kórusáról, legutóbb né­hány napja próbáltam velük Pozsonyban. Hogy rövid és velős legyek: szenzációsak. Nikolényi István Voces Coilenpiraiae Román vonósnégyesnek, a Voces Contemporanae-nak koncertje nyitja a városi ta­nácsház Muzsikáló udvará­nak idei- hangversenysoroza­tát július 16-án, hétfőn este 8 órától: Haydn, Bartók és Schubert műveiből játsza­nak. A vonósnégyes négy ki­váló fiatal román muzsikus társulása, még növendékko­rukban alakították meg együttesüket. Jelenleg mind a négyen a Jassi George Enescu Konzervatórium ta­nárai. A Voces Contemporanae címet 1973-ban vették fel, ennek megfelelően a mai ze­ne ápolását tekintik legfőbb feladatuknak. Külföldön el­ső alkalommal 1960-ban vendégszerepeltek: Francia­országban és Nyugat-Német­országban. 1974-ben újabb nagy sikerű hangversenyeket adtak Nyugat-Németország­ban, majd részt vettek a Colmarban rendezett nem­zetközi kamarazenekari ver­senyen, ahol első díjat nyer­tek. Ugyanez év nyarán a budapesti Bartók-szeminá­riumon Tátrai Vilmos fog­lalkozott az együttessel. 1976-ban újabb meghíváso­kat kaptak Nyugat-Német­országba és Franciaországba, és több nemzetközi zenei fesztiválon vettek részt. Hétszáz néptáncos Szegeden Ma kezdődik a nemzetközi fesztivál Üj helyszínen, a Tisza-parton rendezik meg az idén a nemzetközi szakszervezeti néptáncfesztivál megnyitóját. A, látványos ünnepség ma délután 5 órakor kezdődik; hagyo­mányos színtere, a Széchenyi tér azért most sem marad néptelen, hiszen a fesztiválon részt vevő néptáncegyuttesek ott gyülekeznek, a táncosok színpompás kosztümökben, sok­féle népviseletben, zenekísérettel vonulnak az új rakpart­ra. (Porapás menetüket, azok is végignézhetik, akiknek a délutáni órákban más elfoglaltságuk-akad: a nyitóünnep­séget ugyanis „elpróbálják", ma, reggel 8 órától.) A fesztivál külföldi résztvevőinek többsége már meg­érkezett Szegedre. A ciprusi és az NDK-beli táncosok csü­törtökön jöttek, tegnap érkezett a szófiai táncegyüttes, a Szovjetunióból az ivanovói textilművek Vadrózsák Tánc­együttese, Romániából a Mugurelul Művészegyüttes, Len­gyelországból a Beskid Táncegyüttes. Csehszlovákiából a Biotika Vállalat Partizán 'Enek- és Táncegyüttese. Mára várják a jugoszláviai Marolt Táncegyüttest; minthogy csak holnap, vasárnap érkezik a finn szakszervezetek központi szövetségének Katrilli Tánc és Zenei Együttese — a meg­nyitóünnepségen nem tudnak részt venni. A fesztiválnyitány után, ma este háromnegyed nyolc­kor rendezik meg az első folklórbemutatót. Az újszegedi szabadtéri színpadon a budapesti Építők Vadrózsák, a ju­goszláviai Marolt, a szovjet Vadrózsák és a Bartók Béla Táncegyüttes mutatja be programját. Közönségük az idén is szavazhat a legjobbra: a bemutató után, a Vigadóban tartandó barátsági esten adják át a közönségdijat, a csikó­bőrös kulacsot. A vigadóbeli barátsági estek egyébként újszerű fesztiválprogramok: mindhárom újszegedi folklór­est után megrendezik ezeket, egy-egy magyar együttes látja el a házigazdai teendőket, vagyis a meghívott külföldieket „viszik táncba". Ugyancsak újdonsága a nemzetközi fesz­tiválnak a nemzeti napok eseménysorozata: a múzeumlép­csőnél három alkalommal mutatják be népük táncait a külföldiek. Elsőként holnap, vasárnap délután 4 órakor a szovjet és a ciprusi vendégeket láthatják az érdeklődők. S. E. 1500 kötős téma Nemzetközi összefogás a környezet védelmére Térrel, tér ellenében A végzet hatalma nyolc helyszínen játszódik. Ennyi különböző játékteret vará­rozsni a Dóm térre — egy­szerűen képtelenség. Mit tesz hát a díszlettervező itt, ahol nincs forgószínpad, zsi­nórpadlás, süllyesztő? Az Operaház vezető tervezője, Forray Gábor, korábbi Bánk bán díszletével azt bizonyí­totta, hogyan lehet szerve­sen a tér építészeti archi­tektúrájához simítani a já­ték terét, a Nabucco ősi ba­biloni—jeruzsálemi templom­építményével pedig arra tett kísérletet, hogyan lehet levá­lasztani a neogótikus épüle­teket a színpadtól. — Kétségtelenül meghatá­rozója minden itteni mun­kának a tér, az építészeti együttes : ha egy mód van rá, kötni kell a díszletet ehhez az architektúrához. Ha azonban olyan darabhoz kell játékteret készíteni, amely, ellenáll a Dóm tér együtte­sének, akkor a díszletet tel­jesen el kell idegeníteni. Ez történt most is. A végzet ha­talma nyolc képből áll, a gyors váltások, a teljesen megváltozó díszlethelyszí­nek megoldhatatlanok. ösz­szefogó konstrukciót képzel­tem el tehát, mely annyira karakterisztikus, hogy hatá­sos vizuális élményt ad, ugyanakkor a különböző ké­peknek kerete, melyeket jel­lemző elemekkel különböző helyszínekké alakítunk. — Színházi szakember, képzőművész, építész? Va­jon melyikhez áll legköze­lebb a díszlettervező? — A díszlettervező alkal­mazott művész, aki színházi körülmények között vizuá­lis élményt teremt Operai A díszlettervező: Forray Gábor viszonyok között úgy, hogy alárendeli fantáziáját, el­képzeléseit a zeneszerző művének, a rendezői kon­cepciónak, illetve ezekkel szinkronban teljesíti ki meg­határozott programját. — Sokat jár külföldön, a világ nagy operaházaiban. A legutóbbi élmények közül melyekre emlékezik legszí­vesebben? % — Két munkámra. A moszk­vai Nagyszínházban Mikó Andrással A kékszakállú herceg várát állítottuk szín­re. Egyszerűen lenyűgözött magas szintű színházszerve­zési-technológiai kultúrájuk, a kiválóan felszerelt műhe­lyek sora, a nagyszerűen képzett szakembergárda, a lehetetlent nem ismerő szce­nikai apparátus. Ausztriáliá­ban, Sydneyben, a Spartacus díszleteit terveztem a csodá­latosan modern operában. Színházi kulturájuk még ki­alakulatlan, az európai do­kumentumok alapján dol­goznak helyi erőkkel. Olyan fokon nem képesek színhá­zat csinálni, mint amilyen­hez Európában hozzászok­tunk, az azonban bizonyos, hogy a munka mindkét fél számára hasznos volt, köl­csönösen elégedettek vol­tunk. A külföldi vendégter­vezések keserű tapasztalata, hogy látja az ember a leg­korszerűbb szcenikai anya­gokat, a legújabb technoló­giákat, színpadi berendezése­ket, amelyekről itthon csak álmodunk. S ez nem is min­dig pénz kérdése. Csak egyetlen példa: sehol a vilá­gon nincsenek olyan merev és szigorú színházi tűzrendé­szeti előírások, mint nálunk. Mj műanyagokkal egyáltalán nem dolgozhatunk. Pedig míg az Aida egyetlen, hat méteres oszlopa hagyomá­nyos anyagokból két mázsa, eddig műanyagból mindösz­sze harminc kiló lehetne... — Oláh Gusztáv mellett tanulta meg a mesterséget, a művészet minden csínját­bínját. Van-e, akinek átad­hatja majd a stafétabotot? — A magyar színházi dísz­lettervezés utánpótlásának kérdése igen élesen vetődött fel az utóbbi időben. A mai díszlettervezés olyan magas és komplex követelményeket állít a művészek elé, hogy meg kellett szervezni a fo­lyamatos és rendszeres kép­zés és utánpótlás kereteit. Ősztől a Képzőművészeti Fő­iskolán elindul a díszletter­vezői szak, bízunk benne, egy évtizeden belül megérik a gyümölcse is... Tandi Jajos A folyóvíz és az áramló levegő nem Ismer ország­határokat — ezért a hatha­tós környezetvédelem vala­mennyi ország közös gondja, a víz és a levegő tisztasá­gának megőrzése széles körű nemzeközi összefogást igé­nyel. Kialakulóban van az ENSZ szervezésében és a KGST-országok között egy­aránt az együttműködés, ebben a munkában Magyar­ország is aktívan részt vesz. Erről a tevékenységről és a feladatokról adott tájékozta­tást az^MTI munkatársának Szenes * Ervin, az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal nemzetközi osztályának vezetője. A természetes környezet i szennyezéselnyelő képessége a kimerülés veszélyével fe­nyeget, ebből kiindulva mind több ország ismeri fel, hogy az ipari fejlesztést nem le­het egyoldalúan csak a gaz­dasági növekedés érdekében növelni, ennek gyakori ká­ros hatásait is figyelembe kell venni. A környezetvé­delem azonban rendkívül költséges, s ráadásul új esz­közöket, technológiákat, mű. szaki-tudományos eredmé­nyeket, valamint jogi szabá­lyozást igényel. Az ENSZ európai gazdasági bizottsága és környezetvédelmi prog­ramja az együttműködések szervezésével, az informá­ciócsere gyorsításával járul hozzá, hogy ezek az eredmé­nyek széles körben elter­jedjenek. Az ENSZ környezetvédel­mi programjában most szer­vezik az egész világot át­fogó, úgynevezett monitoring­hálózatot, amely a termé­szetes környezet változásait vizsgálja, ellenőrzi. Ennek részét képezi az európai megfigyelő rendszer: ebbe tartozik a Kecskeméten fel­állított állomás, amely az országos meteorológiai szol­gálat irányításával működik. Itt a levegő tisztaságát vizs­gálják, s az eredményt a többi szocialista országhoz hasonlóan — rendszeresen elküldik a moszkvai hidro­meteorológiai intézetbe, ahonnan az összesített ada­tokat az Oslóban székelő meteorológiai központba to­vábbítják a tudományos összefüggések vizsgálatához. Élénk a környezetvédelmet célzó kutatási eredmények cseréje, jó az együttműkö­dés a különböző országok között Nagy jelentőségű a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kétoldalú megállapodása, amely a ku­tatások mellett környezetvé­delmi munkaterületek ki­alakítására is kiterjed. A KGST környezetvédelmi ta­nács szervezésében —amely­nek egyébként magyar az elnöke — a tagországok kö­zött évek óta sikeres az együttműködés. Eddig 1500 témában végeztek közös ku­tatásokat a tagországok, 700 témában már befejeződött a munka, s ebből mintegy 180—200-at a gyakorlatban is alkalmaznak. Hazánkban számos ilyen közös ered­ményt hasznosítanak, így egyebek között a tagorszá­gokban kifejlesztett vízmi­nőség-figyelő automata rend­szert, amelyet az Országos Vízügyi Hivatal alkalmaz, vagy a gáztüzelésű kazánok mérő, ellenőrző műszereit, ezeket egyébként éppen ma­gyar koordinációval fejlesz­tették kl. A magyar környe. zetvédelmi törvény jogalko­tási munkájához is felhasz­nálták a többi tagország ez irányú tapasztalatait. A kö­zös munkában jelenleg ma­gyar közreműködéssel a vá­rosi szemét korszerűsített szállító berendezéseinek mű­szaki tervezése folyik, előre­láthatóan a gyártás is közös lesz majd. Jelenleg az ENSZ EGB keretében készül a hulla­dékszegény technológiák nemzetközi listája. Ebben a tagországok ismertetik az ilyen jellegű gyártási el­járásaikat. Magyarország a Veszprémi Vegyipari Egye­tem közreműködésével a Péti Nitrogénműveknél al­kalmazott salétromsav­gyártási téchnológia leírá­sát küldi el a nemzetközi listához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom