Délmagyarország, 1979. június (69. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-29 / 150. szám

Szerda, 1979. június 27. 5 Móra Ferencre emlékezve Régészeti konferencia Szegeden Móra Ferenc születése 100. évfordulójának tiszteletére a Kulturális Minisztérium mú­zeumi osztályának, a Magyar Nemzeti Múzeumnak, vala­mint a Móra Ferenc Mú­zeumnak rendezésében régé­szeti tudományos ülésszak kezdődött tegnap, csütörtö­kön délelőtt Szegeden. A. délelőtti ülésszakon dr. Trogmayer Ottó, a Móra Ferenc Múzeum igazgatója emlékezett Móra Ferencre, Korek József és Kürti Béla pedig Móra Ferenc kutatá­sairól tartott előadást. Dél­ben dr. Fülep Ferenc, a Ma­gyar Nemzeti Múzeum fő­igazgatója, továbbá dr. Trog­mayer Ottó koszorúzta meg Móra Ferenc Roosevelt téri szobrát. Az ülésszakon és a koszorúzáson jelen volt dr. Tamasi Mihály, a me­gyei, valamint Szántó Tivadar, a városi pártbizott­ság osztályvezetője is. A kétnapos régészeti kon­ferencia, amelyet a Móra­centenárium ünnepségsoro­zatának szentelnek, egyben az országos régészeti kutatások legújabb eredményeiről is számot ad. Az egész ország­ból érkezett kutatók szakmai továbbképzésének számít, amelyet ezentúl kétévenként Szegeden tartanak majd. Tegnap délután többek kö­zött a honfoglalás kori, a kel­ta és az avar leletekről, u magyarországi nemzetiségi központok régészeti kutatá­sairól, valamint a magyar régészet időszerű feladatairól hangzottak el előadások. Ma, pénteken folytatódik a tudo­mányos ülésszak, elsősorban a különböző területi ásatások eredményeivel ismertetve meg a résztvevőket. Az elő­adásokat vita követi. Mozgóbórrol a legjobb munkásokat kell ellsmernll Szakszervezeti megbeszélés a textiliparról Ennek során többek kö­Csongrád megye gazdasági minőségének javítása, s ez­struktúrájának egyik alap- zel használati értékük, pia- 2ött elmondta azt is. hogy vonása a könnyű-, azon be- ci eladhatóságuk növelése, lül is a textilipar viszonyla­gosan magas részaránya. MegleVÖ ISflalékOk a vállalati szakszervezeti ta­nácsok — így a HÓDIKÖT­ben és a KSZV-nél — ter­továbbiakban szólt ar- melést segítő munkaprog­merítették ramja meglehetősen sok kí­Meggyőzően bizonyítják ezt a tények: a megye iparában A foglalkoztatottak 8 százaié- ról: korántsem ka textilmunkás. akik még ki vállalataink a meg- vánn7vaiót° haev n^ea"Iitán együttesen sok százmillió levő tartalékaikat például vanmvalót hagy maga után' forint értékű termelőeszközt az üzem- és munkaszerve­működtetnek. Magasnak zés, gyártmány- és gyártás­mondható az Iparágban a fejlesztés, de a belső szer­koncentráció is, hiszen a vezettség javitása terén Kenderfonó- és Szövőipari Sem. Ugyanakkor viszont Vállalatnál, a vásárhelyi tény, hogy a közismert im­HÓDIKÖT-ben, valamint a portkorlátozások következ- munkások bérezéséről is. A Pamutnyomóipari Vállalat- tében különösen az idén az korábbi évekhez mérten hoz tartozó Szegedi Textil- eddiginél nehezebbé váltak jelentős az előrelépés, művekben összesen közel a gazdálkodási feltételek, szen megyénk e tizenötezren dolgoznak- In- annál is inkábo, mivel az dolgozó dokolt tehát, hogy a bérből elmúlt évben a textiles üze- lagbére ü lói dolgozók keressenek többet! Sok szó esett a tegnapi titkársági ülésen a textil­hi­szakmában munkásságának át­,„ lényegében meg­és fizetésből élők legna- mek — közöttük a HÖDI- egyezik az országban kiala­gyobb tömegszervezete, a KÖT, a textilművek és a kulttal. Javítani való azon­szakszervezet az átlagosnál KSZV — is jelentős készle- ban itt is akad bőven. Első­ig több gonddal figyeli a teket halmoztak fel. Ennek sorban a jelenleg is megle­textilipari üzemek tevé- pénzügyi következményeit vő, kenységét, a textilmunkások különösen nehezen viseli elég ságrendű tekintélyes nagy­mozgóbérhányad élet- és munkakörülményei- HÖDIKÖT, amely vállalat- célszerűbb felhasználását nál szinte állandósultak a kell biztosítani. S e témá­váltak az pénzügyi nehézségek, s nem ban az lenne az előrelépés, nek alakulását. Rendszeressé olyan tipusú munkamegbe- ritka vendég a fizetéskép­szélések, amelyek kereté- telenség sem. Alig jobb a ha a 'mozgóbéreket üzeme­ink nem túlórák megfizető­ben az üzemekben dolgozó helyzet azonban a textilmű- sére, hanem a legjobban gazdasági és társadalmi ve- vekben, amely gondjai meg- dolgozók, a kiemelkedő tel­zetök a Szakszervezetek oldásához nem is rendelke- jesítményt elérők kereseté­megyei Tanácsának ségviselőivel újra és áttekintik a helyzetet, s rendre meghatározzák sajá­tos tennivalóikat Jobb minőségű termékekből kell több! tiszt- zik a szükséges eszközökkel, nek tudatos növelésére hasz­újra Ezért a Pamutnyomóipari nálnák fel. Ezt szorgalmaz­Vállalat egészének helyzete nluk kell a vállalati szak­szervezeti- tanácsoknak is. A titkársági ülésen föl­szólalt Horváth Árpád, dr. Dobóczky Károlyné és Ko­már magas szintű kormány­zati szerveket is foglalkoz­tat, s várható, hogy a kö­zeli jövőben sor kerül kü­lönböző intézkedésekre is. Textilipari üzemeink ez vács Sándor, az SZMT tit­évi termelési és gazdálkodá- kárai, Oláh Miklós, vala­Jól illeszkedett ebbe a si eredményeiről Groszmann mjnt Králl Gyuláné. a Tex­sorba a Szakszervezetek Tibor, a Textilipari Dolgo­Csongrád megyei Tanácsa zók Szakszervezetének köz­titkárságának tegnapi ülése, gazdaság; osztályvezetője tilipari vezete Dolgozók Központi Szakszer­Vezetősé­amelyen részt vettek a Tex- tájékoztatta tilipari Dolgozók Szakszer- —_ vezete Központi Vezetősé­gének titkárai. valamint közgazdasági és szervezési osztályvezetőf is., A Szege­den ás a megye más váro­saiban működő textilipari vállalatok elmúlt évekbeli fejlődését, és idei munkájuk értékelését célul kitűző megbeszélésen részt vett Horváth Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa, megyénk inst­ruktora és Oláh Miklós, a megyei {jártbizottság mun­katársa is. A megjelenteket dr. Ágoston György, az SZMT vezető titkára köszöntötte, majd dr. Bíró György né, a Textilipari Dolgozók Szak­szervezete Központi Vezető­ségének főtitkára adott át­tekintést a magyar textil­ipar Időszerű feladatairól. Ennek során mindenekelőtt azt emelte ki, hogy az el­múlt 9 évben végrehajtott rekonstrukció eredményeit, a viszonylag gyors technikai fejlesztés adta lehetősége­ket számos vonatkozásban még jobban ki kell használ­ni. Elengedhetetlenül szük­séges például a termékek a jelenlevőket, gének titkára is. Propagandisták köszöntése Az 1978/79-es politikai ok­tatási évad eredményes le­zárása után köszöntötték a párt- és KlSZ-propagandis­tákat. Tegnap délután a já­rási tanácsi hivatal nagyter­mében tartotta rendezvé­nyét az MSZMP szegedi já­rási bizottsága. Szabó La­josnak, a pórtbizottság tit­kárának • üdvözlő szavai után Somogyvári Zoltánná, a já­rási pártbizottság munka­társa méltatta a közel 150 propagandista munkáját, akik eleget tettek megbíza­tásuknak a lezárult politi­kai oktatási évadban. Ez­után Szabó Lajos ötven pro­pagandistának adott át könyvjutalmat, ajándéktár­gyat. Hasonló rendezvény volt tegnap délután a KISZ Sze­ged városi bizottsága nagy­termében, ahol zárókonfe­renciát rendeztek a KISZ propagandistáinak, akik kö­zött szép számmal vannak pártpropagandisták is. A po­litikai oktatási évadban el­ért eredményeket, a propa­gandisták munkáját mél­tatta Koós László, a KISZ Szeged városi bizottság po­litikai képzési felelőse, majd Kollár István, a Magyar Rádió munkatársa aktuális külpolitikai kérdésekről tar­tott előadást. Ezután dr. Csonka István, az MSZMP Szeged városi bizottsága gazdaságpolitikai osztályá­nak vezetője tartott előadást életszínvonal-, elosztás- és jövedelempolitikánk fejlesz­tésének főbb irányairól. Ezt követően Novákné Halász Anna, a KISZ Szeged városi bizottságának első titkára több mint ötven KlSZ-pro­pagandistának nyújtotta át az ezüst és bronz propagan­distajelvényt. Nemzetközi szövetkezeti nap Vasárnap, július elsején, sorrendben immár az 57. nemzetközi szövetkezeti na­pot ünneplik. Ez alkalomból a 68 ország több mint 350 millió szövetkezőjét tömörítő Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége felhívást tett köz­zé, amelyben az idei nap központi gondolataként a szövetkezetek nemzeti és nemzetközi szinten történő együttműködését jelölte meg. Továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy a gyermekek nemzetközi évének eredmé­nyességét a maguk eszközei­vel segítsék elő a szövetke­zetek is, s tegyenek meg mindent a társadalmi hala­dás, a leszerelés előmozdítá­sára, a tartós béke fenntar­tására. (MTI) Egyetemi tanári kinevezések Új főigazgató a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolán Kitüntetés-átadás Üj egyetemi tanárokat ne- tanszék vezetői teendőinek Az Elnöki Tanács többeket vezett ki az egészségügyi mi- ellátásával. kitüntetett nyugállományba niszter. Csongrád megyét te- A kinevezéseket csütörtö- vonulásuk alkalmából. Dr. kintve: 1979. július 1-i ha- kön Schultheisz Emil egész- Vinkler Elemérnek, a Szegedi tállyal dr. Bernáth Gábort, ségügyi miniszter adta át. Orvostudományi Egyetem a Szegedi Orvostudományi * egyetemi tanárának nyug­Egyetem Gyógyszerészeti Csütörtökön a MÉM-ben állományba vonulása alkal­Vegytani Intézetébe egyetemi Romány Pál mezőgazda- mébói a Munka Érdemrend tanárrá kinevezte és egyide- Bági és élelmezésügyi minisz- arany fokozata kitüntetést jűleg megbízta az igazgatói rektori és rektorhelyette- adományozta. A kitüntetése­teendők ellátásával. Dr. Papp S1 megbízatásokat, valamint ket csütörtökön dr. Schul­Gyulát a Szegedi Orvostudo- egyetemi tanári kinevezése- tbeisz Emil egészségügyi mi­mányi Egyetem Gyógyszerta- ket adott át a tárcához tar- niszter adta át. ni Intézetébe, dr. Felkai Bé- toz5 felsőoktatási intézmé­lát a Szegedi Orvostudomá- nyek vezetőinek, oktatóinak, nyi Egyetem I. számú Sebé- Csongrád megyét tekintve: szeti Klinikájára, dr. Domokos a mezőgazdasági és élelme­Jenőt a Szegedi Orvostudo- zésugyi miniszter a főigazga­mányi Egyetem Ideg- és El- tói teendők ellátásával három megyógyászati Klinikájára évre megbízta a Szegedi nevezte ki egyetemi tanárrá Élelmiszeripari Főiskolán a miniszter, Dr. Kulka Fri- dr. Gábor Miklósné főiskolai gyes egyetemi tanárt a Sze- egyetemi tanárt, gedi Orvostudományi Egye- A megbízatások és kineve­tem I. számú Sebészeti Kii- zések átadásán jelen volt nikájáról az Orvostovábbkép- Zsuffa Ervin, az MSZMP KB ző Intézet mellkasi sebészeti osztályvezető-helyettese és tanszékére áthelyezték és dr. koncz János, a me­egyidejűleg megbízták a gyei pártbizottság titkára is. KISZ KB-titkár látogatása Szegeden Dr. Nagy Sándor, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára tegnap látogatást tett Szegeden. A megyei KISZ­bizottságon Bódi György, a KISZ Csongrád megyei bi­zottságának első titkára tá­jékoztatta a XV. Nyári Úttö­rő-olimpia előkészületeiről. Ezt követően a KISZ KB titkára felkereste a József Attila Tudományegyetemet,, ahol kitüntetést átadó ün­nepségen vett részt. Az egyetem társadalmi szerveinek székházában ren­dezett bensőséges ünnepsé­gen — amelyen megjelent Török József, az MSZMP Szeged városi bizottságának felső titkára; Bódi György, Novákné Halász Anna, a KISZ városi bizottságának első titkára; dr. Antalffy György, az egyetem rektora; az egyetemi párt-végrehajtó­bizottság és az egyetemi KISZ-bizottság tagjai — dr. Nagy Sándor a legmagasabb ifjúsági mozgalmi kitünte­tést, az Ifjúságért Érdemér­met adta át dr. Székely Sán­dornak, az MSZMP egyete­mi bizottsága titkárának. Az ifjúsági mozgalomban vég­zett sokéves áldozatkész, ki­emelkedő munkájáért dr. Csernus Sándor, az egyetem KISZ-titkára mondott kö­szönetet dr. Székely Sándor­nak. Török József az ifjúsági mozgalmi munka jelentősé­gét méltatta, s köszöntötte dr. Székely Sándort kitünte­tése alkalmából. Kitüntetések, elismerések egészségügyi dolgozóknak Tegnap, csütörtökön Szege- gyermekotthonának gondozó­dén, a Csongrád megyei ta- nője, Schilsong János, a nács épületében az egészség- Csongrád megyei tanács ügyi dolgozók napja alkal- Gyógyszertári Központjának mából ünnepséget rendeztek, gépkocsivezetője, Sólyom Ezen ott volt dr. Tamasi Mi- Etelka, a Csongrád megyei hály, a megyei pártbizottság tanács csecsemőotthonának osztályvezetője. Bányainé gondozónője, Süvegh Erzsé­dr. Birkás Mária, a városi ta- bet, a szegedi városi tanács nács elnökhelyettese és dr. bölcsődéjének és csecsemő­Balázs Ferenc, az orvos- otthonának vezetője, dr. Szöl­egészségügyi szakszervezet lősi Éva, a szegedi városi ta­Csongrád megyei bizottságé- nács gyermekkórház rendelő­nak képviselője. Ünnepi be- intézetének gyermekgyógyá­szédet dr. Rózsa József, a sza, Szűcs Gyuláné, a szegedi megyei tanács egészségügyi városi tanács bölcsődéjének osztályának vezetője mon- és csecsemőotthonának dott. Utána dr. Perjést László, anyagbeszerzője, Timár La­a Csongrád megyei tanács el- josné, a szegedi városi tanács nöke adta át a kitüntetése- alsóvárosi szociális otthoná­ket, elismeréseket megyei nak csoportvezetője, Tóth egészségügyi dolgozóknak. Lászlóné, a szegedi városi fa­Szegeden és a szegedi já- nács gyermekkórháza ren­rásban a Kiváló Munkáért delőintézetének védőnője, kitüntetést vette át: Adam- Virágos Lászlóné, a Csongrád csók Erzsébet, a Csongrád megyei tanács csecsemőott­megyei KÖJÁL laborasszisz- honának gondozónője, tense, dr. Balogh Róza, a Az egészségügyi miniszter szegedi városi tanács kórház dicséretében részesült: dr. rendelőintézetének labor- Rávó István, a szegedi városi főorvosa, dr. Böröndy János- tanács kórház rendelőintéze­té, a Csongrád megyei KÖ- tének ortopéd szakfőorvosa, JÁL laborfőorvosa, Felhő Jó- Sinkó Józsefné, a szegedi vá­zsef, a Csongrád megyei KÖ- rosi tanács öregek napközi JÁL egészségőre. Hegedűs otthonának megbízott veze­Béláné, a szegedi városi ta- tője. nács kórház rendelőintézeté- Pénzjutalmat kapott nyolc nek osztályvezető főnővére, egészségügyi dolgozó. Az ün­Megyeri Györgyné, a szegedi népség után a kitüntetettek városi tanács egészségügyi fogadáson vettek részt. Magyar—román történészek tanácskozása Csütörtökön Budapesten kái közötti párhuzamokat, megkezdődött a magyar—ro- egybehangzásokat és a legki­mán történész vegyes bizott- valóbb gondolkodók, művé­sági uiés második szakasza: szek kőzött kialakult emberi­a történészek a két világhá- politikai kapcsolatokat. Szám­ború közötti időszak haladó ba vették a kor pehéz poli­magyar—román kulturális tlkai viszonyai közepette kapcsolatait értékelték és megfogalmazódott együttmű­meghatározták e kapcsolatok ködési törekvéseket, haladó szerepét a két ország törté- gondolatokat, ezek tanulsá­netében. gail, örökségét, amelyek ma. Egyebek között elemezték a társadalmi fejlettség minő­a két ország kiemelkedő al- ségileg új. magasabb szint­kotóinak irodalmi, képzőmű- ién is pozitív hagyatékként vészeti, publicisztikai, zene­művészeti, szociográfiai mun­// Circus maximus" A magyar Filmgyártás világháború vége felé játszó­egyik maradandó értékű al- dik Magyarországon, kotésa, a „Valahol Európá- A németek elől menekülő ban" rendezője, a külföldön üldözött emberek cirkusz­élő Radványi Géza több év- társulatnak álcázzák magu­tizedes szünet után ismét kat, így jutnak át a német Magyarországon forgat. Ö frontvonalakon, hogy azután rendezi a „Circus maximus" Jugoszlávián keresztül szét­című kamaradrámát, mely- széledjenek a világban, nek cselekménye a második (MTI) segíthetik elő a két nép kö­zötti kapcsolatok elmélyülé­sét. Megvitatták az erdélyi kulturális szellemi élet 1919 utáni — a megváltozott tör­ténelmi körülmények közötti — korszakban végbemenő nagyarányú átalakulását, át­rendeződését, és ezen belül a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom fej­lődésének főbb vonásait, irányzatait. A magyar—román törté­nész vegyes bizottsági ülés ez évi ülésszaka pénteken fe­jeződik be. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom