Délmagyarország, 1979. június (69. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-30 / 151. szám

57 Szombat, 1979. június 30. 5 Kevesebb hátránnyal Talán nincs is óvodás a nagyobbak között, aki ne várná a tőle telhető legnagyobb izgalommal, hogy iskolád legyen. Pedagógus viszont egyáltalán nincs az alsó tagozatban tanítók között, aki ne várná, hogy óvodából lépjen át a gyerek az iskolába. Ha azt mondjuk, hogy az iskola számít az óvodás ismereteire, summázva mondjuk azt, aminek igen sok és igen nélkülözhetetlen ága van. Csakhogy, nálunk az általános iskola kötelező, az óvoda viszont nem. Régi hóta: hely sincs elég, tehát be se fér mindenki. Akinek az édesanyja gyermekkel marad otthon — szorít a "kényszer — nem jut be az óvodába. Mondhatnánk úgy is, hátránynyal kezdeni az iskolát. A szegedi járásban évek óta összefognak az óvónők és az első osztályban tanítók, hogy a kétségtelenül meglevő hátrányból anynyit faragjanak le még az iskola megkezdése előtt, amennyit csak lehet. A művelődésügyi osztályon kapott tájékoztatás szerint az iskolai előkészítőknek három változata él. Ahol a lehetőségek engedik, egész éves kurzust szerveznek. Ahol a körülmények nehezítik ezt a megoldást, ott az úgynevezett 72 órás változat lép helyébe. A harmadik speciális megoldás, és elég régi. A „följárósok" be-bemennek az iskolába, együtt vannak a nagyokkal, de külön feladatokat kapnak. Még működő tanyai iskolákban találhatók alkalmanként a fölJórósok. Előny, hogy ők valóban hozzászoknak az iskolához, mielőtt komoly munkára fognák őket, hátrányuk. hogy a koruknak megfelelő játékos foglalkozásokból nekik kevesebb jut. Az a legnagyobb előrelépés, hogy a szülők rábeszélés nélkül is vállalják azt a könnyűnek éppen nem mondható föladatot, hogy időre „szállítják" a gyerekeket, és a foglalko-' zások végén érte mennek. Van, aki buszon kíséri gyermekét, van, aki autóval viszi, sőt. igen sokszor a közel lakókat is, de legtöbben biciklivel igyekeznek pontosak lenni. Egyébként is kezd ritkább lenni az a nézet, miszerint az iskola csak arra való, hogy elteljen az idő, hiszen a fiatal apák és anyák saját bőrükön érzik, iskolai munkájuk mennyit segített, vagy mennyit nehezített későbbi éveikben. Semmiképpen nem akarják, hogy gyermekük nehézségekkel küzdjön. „Határesetek" természetesen itt is vannak. Két megye határán fordul elő néhányszor, hogy kimarad a gyerek a gondoskodásból. A tanács és a falu iskolája nem hívja föl rá a figyelmet. mert tudja, arról a területről a közelebb levő, szomszéd megyebeli iskolába járnak a gyerekek. A másik iskola viszont csak akkor szerez tudomást róluk, amikor beiratkoznak. Sokat segítenek egyébként a védőnők, a tanácsi dolgozók, sőt azok a szülők is, akik fölhívják egy-egy kallódó gyerekre a figyelmet. Akár óvónők, akár tanítónők foglalkoznak velük, munkájuk ráadásaként teszik. Elismerést, megbecsülést érdemelnek. Tartják a foglalkozásokat óvodában is, iskolában is — délutánonként —, de van arra is példa, hogy az óvodai előkészítőt a művelődési házban tartják. Meghatározott céllal dolgoznak ezeken a foglalkozásokon. hiszen komoly a feladat, amire készülniük kell, de szigorú, kikötés az ls, hogy a Játék és a mese kapja a közvetítő szerepet. Megtanulnak közben a gyerekek egymáshoz és az iskolához alkalmazkodni. fejlődik beszédkészségük, ismerkednek környezetükkel, és megtanulnak olyan fogalmakat, melyik a több valamiből, és melyik a kevesebb. Nemcsak a ceruzát szokja meg a kezük és a figyelmük, de az írás, a későbbi betűformálás alapjait , is megtanulják közben. Ebben a korban a rajz még elemi erővel támadó igény, szintén benne van a tananyagban. Több mint ezer gyerekre számítanak az új elsősökből a szegedi járásban. Gyermekek és tanítók munkáját egyformán könynyíti. hogy sűrítve azok is megtanulják az óvodai „tananyagot", akik ilyen vagy olyan okból nem juthattak be az óvodába. H. D. Móricz Zsigmond születésének. 100. évfordulója tiszteletére irodalmi estet rendez a tápéi Háziipari Szöt vetkezet és a Juhász Gyula Művelődési Ház. Az esten Czine Mihály irodalomtörténész. több neves Móriczmonográfia szerzője méltatja a XX. századi magyar prózairodalom egyik legnagyobb alakjának munkásságát. A műsorban, amely ma, szombaton este 8 órakor kezdődik, közreműködik Keres Emil. Mikes Lilla. Létay Klára. Békeffy Sarolta és Pribolyszki Mátyás. Három kiállítás is nvílik vasárnap. A Magyar Nemzeti Galéria anyagából válogatták Kondor Béla monotypia-kiállítá sónak anyagát. A tárlatot holnap, július 1-én délelőtt 11 órakor Kass János grafikusművész nyitja meg a Bartók Béla Műsorajánlat Művelődési Központ B-galériájában. A megavitó után Zsigmondi Boris Kondor Béláról készített kisfilmjét vetítik, s nemcsak vasárnap, hanem hétfőn és kedden 4 órától is. szintén a művelődési központban — a közönség igényei szerint. Kondor Béla kiállítása iűlius 21-ig naponta 10 és 18 óra között tekinthető meg. Kecskés Ágnes textilművész kiállítása szintén holnap, július 1-én nyílik, délelőtt fél 12-kor a Bartók Béla Művelődési Központ nagytermében. A tárlatot az érdeklődők július 29-ig tekinthetik meg. Almási Gyula Béla-emlékkiállítást rendez a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum a festő halálának harmadik évfordulója alkalmából. Az emléktárlatot holnap, július 1-én 12 órakor dr. Pogány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója nyitja meg. A Dél-alföldi krónkia. a szegedi körzeti stúdió műsora július 3-án 18 óra 5 perckor jelentkezik a televízió l-es műsorában. Ízelítő a tartalmából: szerelik a szentesi adótorony második programot sugárzó adóberendezéseit; végzős népművelő szakos hallgatók Szegedén: dél-alföldi színházak — szezonzárás után. Budapesten Móricz Zsigmond-díszünnepség a Nemzeti Színházban Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulója alkalmából a Móricz Zsigmondemlékbizottság péntek este díszünnepséget rendezett a Nemzeti Színházban. Az elnökségben helyet foglaltak: Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese. Övári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Pozsgay Imre kulturális miniszter, Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, valamint a Móricz Zsigmond-emlékbizottság tagjai. Az ünnepséget Dob ozy Imre Kossuth-díjas író. a Magyar Írók Szövetségének elnöke nyitotta meg: — Nemzeti klasszikusunkat. a XX. századi magvar realista próza kimagasló mesterét, Móricz Zsigmon-' dot ünnepeljük, születésének 100. évfordulóján. Életeket, sorsokat írt, szinte csak olyanokat, melyek pusztító ellentmondásba keveredtek az idővel és a körülményekkel: emberek sorsát, népét, országot, felmutatva a gvötretés és nyomorúság fájdalmas stigmáit, éppúgy, mint a kurta könnyülések, jobbra tűnő álmok komisz elrebbentését. Így -írta meg pompásan, könyörtelenül, megrendítően a régi Magyarország folytathatatlanságát, a változtatás és változás parancsát. Mindig tudta, mi van az országban. Ügy helyes, hogy a megújult ország mindig tudja, mennyi kivételes értéket hagyott ránk Móricz hatalmas életművében — mondotta Dobozy Imre. Ezután Illés Endre mondott /beszédet. — Századunk első felében ketten nézték — Goethe szavaival élve — „a legnagyobb szemmel" a magvar világot, valóságot: Adv és Móricz; és harmadikként. — a hangok világát — Bartók — mondotta Illés Endre Kossuth-díjas író. a Móricz Zsigmond-emlékbizottság elnöke. Ady a magvarság sorsproblémáit nézte ilven tágra nyitott, múltat, jelent befogadó szemmel. Móricz gyalogolva, tapogatva. az ország epidermisét. Móricz Zsigmond az az írónk, prózaírónk, aki a fontosat, a parazsat, azt, ami éget, az epidermisben tudta elrejteni. A kitapogatható világban. Nagyságának. művészetének. mohó szemének, közvetlenségnek, világa, stílusa varázsának ez az egyik titka. — Móricz Zsigmond mindig a jelenben élt. még történelmi regényeiben is a jelen idő változó térképe foglalkoztatta. Szerelme mégis a teljesség volt. Az elérhetetlen.. A 6ors szorongató végzése: olvan élet, sors. kor, adatott neki. amelyben megfosztották a legfontosabbtól, a legszebbtől, a jövő érzékeltetésétől. Az élet, amely mindig jelen idő. mi lehet más: örök, lázadó, izzó elégedetlenség a jelenvalóval — a holnapért — fejezte be beszédét Illés Endre. Ezt követően Pozsgay Imre kulturális miniszter emlékezett meg Móricz Zsigmondról. Az ünnepi szónok szólt Móricz írói művészetének sajátosságairól, életművének ízlés- és szemléletformáló erejéről, tanításairól. majd hangsúlyozta: — A társadalom, amelyért mi ma itt dolgozunk. a szocialista társadalom. azzal az igénnyel épül. hogy benne otthona legyen mindenkinek; becsülete a dolgozó, az alkotó embernek. így becsülete az írásnak, a jó irodalomnak, a tiszta emberi szónak. Mi. a tirlományos szocializmus hívei, megvalósítói ezért becsüljük Móricz néplségét, ezért szeretjük realizmusát, ezért vagyunk képesek megélni még ma is hajdan eszményeit. — A szolgálat, a Móricz által is annyira beciült élet szolgálata köt össze valamennyiünket. írókat. olvasókat. munkásokat és parasztokat. nevelőket és politikusokat, s e szolgálat jegyében tisztelegjünk rrost Móricz Zsigmond életmüve előtt, örülve, hogy vannak maradandó értékeink, amelyeket a sajátunknak tudhatunk, s amelyek segítenek bennünket eligazodn1 a világ dolgaiban — mondotta többek között Pozsgay Imre. A díszünnepség második részében Móricz Zsigmond műveinek részletelt és a magvar irodalom klasszikusáról szóló irodalmi megemlékezéseket neves előadóművészek tolmácsolták. (MTI) Az autóklubban Korrózióvédő állomás A szakemberek kiszámolták, ha 20 ezer személygépkocsi megéri a nyolcadik életévét karambol, tehát karosszéria-elem cseréje nélkül, s úgy, hogy újkorában —. s aztán a szükséges időközönként — korrózióvédő anyaggal fúvatják le az alját, üregeit, akkor csak az elemcsere elmaradásával 60— 70 millió forintot; a javítási munkaidő f felszabadulásával 700 ezer munkaórát, s tíz millió forint munkabért lehetne megtakarítani. Elgondolható hát, hogy csak az évente importált közel százezer személygépkocsi azonnali korrózióvédelme mekkora nyereség, s milyen jelentős, az autók élettartamát meghosszabbító tényező lehetne. Nyilvánvalóan ezt ismerte fel az az amerikai—svéd tröszt is. amely Dinitrol elnevezéssel alváz- és üregvédő technológiát kísérletezett ki. Július elejétől a Csonrád megyei autósok is élvezhetik ennek az eljárásnak az előnyeit: személygépkocsijuk négy évig garantált minőségű alváz- és üregvédelmét. A Magyar Autóklub szegedi, Kossuth Lajos sugárüti műszaki állomásán ugyanis — hárommillió forint költséggel — elkészült a zárt technológiájú eljárás műhelye, a mosóból szárítóból, a már rozsdásodott felületeket semlegesítő. az alvázvédő, s az üregvédő anyag felhordására alkalmas szerelőállásokból kialakított, s elszívóberendezéssel is felszerelt műhely. Az eljárás forgalmazói különös gonddal készítették fel a műszaki állomás szakembereit, akiknek vizsgát is kell tenniük, hiszen a négyévi garancia alapkövetelménye a védőanyagok gondos, minden négyzetcentiméterre kiterjedő felhordása. A szegedi Autóklub műszaki állomásán évente 2000—2500 személygépkocsi védelmét tervezik az új módon, melynek ára a típustól, az elhasználódástól függően 1200 és 1600 forint közötti. Gárdonyi Géza A szerelem filozófiája Eoy agglegény elmélkedése Somogyi Károlyné felvétele Szegeden, a Lenin körút felől haladt a Hunyadi János sugárúton személygépkocsival — PolsUi-FIAT-tal — a 19 éves Szikszai Katalin egyetemi hallgató, Kiskunfélegyháza, Izsák) út 41. szám alatti lakos. A Partizán utcába akart kanyarodni, s közben összeütközött egy szemből érkező autóval. S noha a két kocsiban jelentős, körülbelül 45 ezer forint értékű kár keletkezett — amint felvételünkön is látható, a Polski-FIAT összetört —, a balesetben csak a vétlen gépkocsivezető mellett helyet foglaló, 21 éves Talyti István kiskunfélegyházi lakos sérült meg, könnyebben Ki tudja, ki tudja? Minden csókba titok van pecsételve. s a lepecsételt titok a szívbe van zárva. A szív sírba száll. A szívből por lesz. S a titok ott fekszik a porban, melyet istenkéz simít el nemzedékről nemzedékre, hogy egymást tapossuk. A szerelem néha nevetséges, néha szomorú. Rendesen szomorú, ha nevetséges, de néha szomorú anélkül, hogy nevetséges volna. Ha például egy 18 éves fiú halálosan beleszeret egy hatvanesztendős szépségbe, az nevetséges is. szomorú is. De ha Csík Istóknak meghal a szeretője, s Csík Istók bánatában félholtra veri a kocsmárost, az már tisztán szomorú állapot. A bakák ismeretes szerelme a szakácsnékkal nem annyira magasztos, mint inkább célszerű. Az elzülött gróf szerelme a bankárleánv iránt nem annyira ideális, mint inkább kapitális.. , Vannak olyan szívek, melvek élénken tüzelnek a hó alatt is. Hány ember van. aki hetvenesztendős fejjel megy neki a paradicsomnak, és hány asszony, aki megkísérli a másodviráazást. Az ilyen késői szerelemnek rendesen tolvaj jár a gyümölcsösében. A tolvaj ugyan mindig el van készülve a madársörétes puskára, de óvatos is. Amint tapasztalt emberek beszélik, sehol sem esik jobban a lopás. mint a szerelem tilosában. A törvény a szerelmi közbiztonságra nem állított paragrafusokat, sem csőszöket. Magának a gazdának kell őrködnie. A tolvaj pedig azáal csillapítja a lelkiismeretét, hogy ma ő lop. ha megöregszik, majd őt lopják. A magyar ember nincs hozzászokva az efféle gonoszsághoz, de a francia egészen természetesnek tekinti. Vannak olyan házastársak, akik kölcsönösen átengedik egymásnak tilosaikat. Csak éppen hogy írásbeli szerződésbe nem foglalják a dolgot. Ez onnan van. hogy a francia jobban érti a szerelem művészetét, mint mi. Bizonyos is vagyok róla. hogy hamarabb elpusztulnak a föld színéről, mint a magvarok, mert a szerelem bizonyos mértéken túl méreg. A népek vagy vas által pusztultak el. vagy csók által. Példa rá Róma. amelynek hatalma a szerelem ölében hullott szét rózsáival, s példa rá újabban a török nép. amely a hárembe vitte a politikát. A szerelem csak addig magasztos, míg komoly. Addig isteni, míg nem megy az utcára a rózsafa árnyékából. Mig páros titok. Míg ábrándból szövött ruhában Jár. Mihelyt azonban hajhászott élvezet, gyönyöi'iszákosság. utcán ődöngő nyilvános mámor, akkor mór elvesztette finom égi jellegét; nem egvéb. mint Jassú öngyilkosság, édes méreggel. Az ilyen szerelem rózsáin halottszag érzik. Az ilyen szerelemnek koporsó az ágva. Nem tudom, igaz-e a sodornál tűzeső, de ha valóban annyira volt a szerelemnek az a városa, mint ahogy Mózes leírja, nem tudom sajnálni. Ezelőtt hat évvel láttam egv szép festményt. Fiatal házaspárt ábrázolt az. boldog arcokkal a bölcső fölé hajolva. A képen nem voltak káprázatos színek, sem pompázó meztelenség, sem tűz. sem ékszerek. És mégis mélyen hatott rám. Mert a szerelem apotheozisát láttam benne. Ez a szerelem, ez! A fészek boldogsága. A szívek gondolatának megtestesülése. Két délek csóklából angyalszármazás. Két élet összetételében az örökkévalóság megfejtése. Itt az igazi szerelem a fészek mellett. Minél távolabb ettől, eltévedő fény. sötétségben lappangó lldérctűz. Minél közelebb hozzá. istensugár, Prométheusznak magával hozott égi lángja, amelynél örök meleget, boldog vigasztalást talál a kietlen földtekére dobott emberiség. (Vége.)