Délmagyarország, 1979. június (69. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-14 / 137. szám

A Z MSZMP S ZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁN A K LAP JA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 69. évfolyam 137. szám 1979. lúnius 14., csütörtök Ara: 1,20 forint Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács szerdán üléft tartott. A Minisztertanács elfogadta az építés­ügyi és városfejlesztési miniszter előter­jesztését a balatoni üdülőkörzet regionális rendezési tervéről; jóváhagyólag tudomá­sul vette az Országos Vízügyi Hivatal el­nökének jelentését a Balaton vízminősége és az üdülőövezet környezetvédelme ér­dekében szükséges intézkedésekről szóló kormányhatározat végrehajtásának helyze­téről; elfogadta a balatoni vízgazdálkodás fejlesztési programjának korszerűsítésé­ről készített előterjesztést; valamint tudo­másul vette a Somogy, a Veszprém és a Zala megyei tanács elnökének beszámoló­ját a balatoni üdülőkörzet terület- és te­lekgazdálkodásáról szóló kormányhatározat végrehajtásáról. A kormány, összhangban az illetékes pártszervek állásfoglalásával, áttekintette a cigánylakosság helyzetével, társadalmi beilleszkedésük elősegítésével foglalkozó határozatok végrehajtását és kijelölte a további feladatokat. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Fejlesztések a Balatonnál Pótolhatatlan természeti kincsünk, a Balaton és üdü­lőterületének szebb jövőjé­ről döntött a kormány a Ba­laton üdülőkörzet új regio­nális rendezési terve és a korszerűsített balatoni víz­gazdálkodási fejlesztési program jóváhagyásával. Ez­zel összefüggésben tárgyalta meg korábbi határozatainak teljesítéséről, a Balaton vi­zének fokozottabb védelmére tett intézkedésekről és az üdülőkörzet terület- és telek­gazdálkodásáróü előterjesztett beszámolókat. Az új távlatokat nyitó dön­tések meghozatalát az indo­kolta, hogy a Balaton üdülő­és idegenforgalma már 1974­ben meghaladta azt a láto­gatottságot, amit nagy táv­latban terveztek. Így nyáron általában ötször annyian, néhol tízszer annyian tar­tózkodtak a balatoni üdülő­területeken, mint télen. Ezzel a gyors növekedéssel nem tarthatott lépést az üdülő­terület és az ellátás fejlesz­tése, bár a part menti tele­pülések ivóvíz-ellátásában és a közúti fejlesztésben jelen­tősek az eredmények. A leg­inkább aggasztó, hogy a környezetszennyeződések kö­vetkeztében mind több növé­nyi tápanyag kerül a Bala­tonba. A Balaton üdülőkörzet új regionális rendezési terve nagy távlatban, a 2010. évig vázolja fel az üdülés és az idegenforgalom kulturált fo­gadásának feltételeit, és ala­pul szolgál a különböző fej­lesztési terveknek, az ágazati és tanácsi elképzeléseknek. Legfontosabb társadalom­politikai célja az üdülés mi­nőségének javítása. Az új regionális rendezési terv a korábbi üdülőövezet határait kiterjesztette, úgy­nevezett háttérterülettel bő­vítette, s ,így mintegy há­romszor akkora térség össze­hangolt fejlesztését vehetik figyelembe a tervezésben. A regionális terv részlete­sen foglalkozik a közlekedés, a közmű, az energia és az üdülési intézményhálózat fej­lesztésével, a műszaki infra­struktúra rendezésével. Egye­bek között indokoltnak tart­ja, hogy az üdülőkörzet hat kereskedelmi központjában egy-egy nagy területű bevá­sárló centrum épüljön, s 2010-ig a jelenleginek két­szeresére növekedjen a ke­reskedelmi, vendéglátóipari és szolgáltató létesítmények hálózata A Balaton vizének és az üdülőövezet környezetének védelme érdekében — a kormány 1976. évi határo­zata szerint — a MÉM, az ÖVH, az ÉVM, valamint a Somogy; a Veszprém és a Zala megyei tanács össze­hangolt intézkedési tervet készített. Mindezek mellett a Bala­ton védelme és üdülőkörze­tének fejlesztése, az egész ország ügye, s nem nélkülöz­heti a társadalmi összefo­gást. Napirenden A zöldség­es a gyümölcse'látás Koordinációs megbeszélés Szegeden II cigánylakosság helyzete Illetékes párt- és állami szervek a közelmúltban át­tekintették a hazánkban élő cigánylakosság helyzetével foglalkozó korábbi állásfog­lalások végrehajtását, és megjelölték a cigányság tár­sadalmi beilleszkedését elő­mozdító legfontosabb tenni­valókat. Megállapították, hogy a legutóbbi — csak­nem két évtizeddel ezelőtti — hasonló jellegű számve­tés óta számottevő, pozitív előjelű változás megy vég­be. Meggyorsult a cigá­nyok társadalmi beillesz­kedése, jelentékenyen meg­nőtt foglalkoztatottságuk, és kedvezően változnak lakás-, művelődési és közegészség­ügyi viszonyaik. A fejlődést jól érzékelte­ti. hogy míg 1961-ben a munkaképes cigánylakosság 33 százaléka volt állandó, s 32 százaléka alkalmi jelle­gű munkaviszonyban, addig jelenleg már a munkaképes cigány férfiak 80—90 száza­léka — túlnyomórészt állan­dó munkaviszonyban — dol­gozik. Nő a foglalkoztatott­ság a nők körében is. Sokat változtak a cigány­ság életkörülményei. A 60-as évek elején mintegy 70 szá­zalékuk élt a szociális, egészségügyi követelmé­nyeknek meg nem felelő te­lepeken; azóta ez az arány 25 százalékra csökkent. 1965 és W77 között 16 600 lakás építeséhez, illetve vá­sárlásához kaptak kedvez­ményes OTPrhitelt. Taná­csi lakáskiutalással és kü­lönböző kedvezmények ré­vén. további 8100 cigány­család jutott új otthonhoz, sokan pedig saját erőből építkeztek, költözhettek meg­felelő. korszerű hajlékba. 1961-ben a tanköteles ko­rú cigánygyerekeknek csak 13 százaléka jutott el az ál­talános iskolák felső tagoza­tába, és mindössze 2—3 százaléka végezte el a 8 osztályt. Az elmúlt évek­ben hozott szervezeti, szo­ciális és pedagógiai intéz­kedések nyomán nőtt az óvo­dai ellátásban részesülő és az iskolára előkészítő tan­folyamokba bevont gyerme­kek száma és aránya. Az utóbbi 8 esztendőben pél­dául 18 000-rel emelkedett az iskolába járó cigánygyere­kek száma, és összességében elérte a 77 000-et. Jelenleg a tanköteles korú cigány­gyerekeknek csaknem 90 szá­zalékát beíratják általános iskolába, s mind többen jut­nak el tanévvesztés nélkül felső tagozatba. A jelentékeny eredmé­nyeket nyugtázva, a követ­kező időszakban további nagy feladatok várnak meg­oldásra. Fontos tennivaló, a foglalkoztatás arányainak és színvonalának további javítása, elsősorban a mun­kaképes korba lépő tovább nem tanuló 15—18 éves fia­talok teljesebb körű mun­kába állítása. Különös gond­dal kell segíteni a cigány­dolgozókat abban, hogy szakképzettséget szerezze­nek, A lakásépítési program keretében továbbra is na­pirenden kell tartani a rá­szoruló cigánylakosság la­kásproblémáinak megoldását, s folytatni kell az egészség­telen, a szociális követel­ményeknek meg nem fele­lő telepek felszámolását. A központi feladatok közé tar­tozik a cigánylakosság mű­veltségi viszonyainak ellá­tása, a cigányfiatalok okta­tása és nevelése. Fontos feladat az egész­ségügyi ellátás színvonalá­nak emelése. A cigánylakosság társadal­mi beilleszkedésének gyor­sítását szolgáló intézkedé­sek végrehajtásában, amely mindenekelőtt az állami és társadalmi szervektől kíván összehangolt erőfeszítést, tá­maszkodni kell a már beil­leszkedett cigányrétegek ak­tív közreműködésére. (MTI) Nyílt titok, hogy a rend­kívüli időjárás alaposan pró­bára teszi a gazdaságokat. S miután a piacon áruként jelenik meg munkájuk ered­ménye, a háziasszonyt is érintő kérdésekben bárki megközelítően reális képet festhetne a zöldség- és gyü­mölcsellátás és forgalmazás jelenlegi helyzetéről. A bolt, a piac mutatja, drága a zöld­ség, a gyümölcs, s nincs is elegendő. Ahhoz azonban, hogy a váratlanul egész Európára rátört aszály ked­vezőtlen hatásait a lehetősé­gekhez képest minél kevés­bé érezzük meg, mind a termelőknek, mind a keret­kedelemnek összehangolt és az eddigieknél is jobb mun­kája szükséges. Erről, a zöldség- és gyü­mölcsforgalmazás kérdéseiről, a lakosság ellátásáról tanács­kozott tegnap, szerdán dél­után Szabó Jánosnénak, a megyei tanács elnökhelyette­sének vezetésével a Csong­rád megyei zöldség- és gyü­mölcsforgalmazási koordiná­ciós bizottság. A tanácskozá­son részt vett Papdi József, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője is. A bizottság ta|jai beszá­molót hallgattak meg a ko­rábban hozott határozatok és javaslatok , végrehajtásáról. Többek között szó volt a fel­vásárlásokról, a szerződéses fegyelem betartásáról, a vö­röshagyma termelésének fi­gyelemmel kíséréséről és a betakarításokra való előké­születekről. Szabó Jánosné tájékoztatta a bizottság tagjait az 1978. évi szerződéses termeltetés és az 1979. évi szerződéskö­tések kérdéseivel foglalkozó megyei párt vb-ülésről, ame­lyen a bizottság a témáról beszámolt. Ezzel kapcsolat­ban többek között felhívta az illetékesek figyelmét, hogy a megyei párt-vb ide vo­natkozó határozata legyen mérvadó. Lényege: a gazda­ságok és a felvásárló-értéke­sítő szervek közötti összhang, együttműködés fokozottabb ; megteremtése, ami a jobb el­látás föltétele. A beszámolót követően a megyei zöldség- és gyümölcs­felvásárló vállalatok képet adtak a betakarítás kapcsán rájuk tartozó feladatokról, és a lakosság ellátását szolgáló felkészülésükről. Már meg­állapítható, hogy a rendkívül rossz, aszályos időjárás miatt kevesebb terem zöldségből, gyümölcsből. Egyes termék, például a borsó, a nagy me­leg miatt korábban ért. Ép­pen ezért a feldolgozó ipar­nak ehhez kell igazodnia. Jó j példa erre, hogy a Szegedi | Konzervgyár teljes kapaci­tással végzi a gépi betakarí­tásból érkező borsó feldolgo­zását, s készül arra is, hogy megfelelő intézkedésekkel áthidalhassa a gyümölcsfel­vásárlásban és -feldolgozás­ban várható ingadozásokat, kieséseket. A konzervgyár a vele szerződéses kapcsolat­ban álló gazdaságoktól sorra kapja az „akadályközléseket", amelyek azt jelentik, hogy sárgabarackból és őszibarack­ból például egyes termelők szinte semmit nem tudnak szállítani. Uborkából is — a jelzések szerint — körül­belül csak a szerződött mennyiség felére számíthat a gyár. A Szegedi Paprikafeldolgo­zó Vállalat közel 5 ezer 600 hektárra kötött fűszerpapri­ka-átvételi szerződést. Az eddigi tapasztalatai szerint a szárazságot kevésbé sínylette meg a terület 54 százalékán helyre vetett fűszerpaprika. A feldolgozási idényben napi 52 vagon paprika szárítását tervezik, s ebből jelentős részt vállalnak a téeszeknél korábban épített paprikaszá­rítók. A zöldség- és gyümölcsfel­vásárlásban, forgalmazásban a megyében elsősorban a ZÖLDÉRT a felelős. Sajnál*, tos tény, a rugalmatlanul ala­kuló felvásárlási árak olyan helyzetbe hozzák ezt az álla­mi vállalatot, hogy a vele szerződésben álló termelők sem szívesen teljesítik köte­lességüket. Tisztességtelen verseny alakul ki a ZÖL­DÉRT felvásárlótelepek kö­rül szinte lesben álló vi­szonteladók javára, az igazi vesztes végül is az a házi­asszony, akit csak a piaci árak tájékoztatnak objektí­ven a jelenlegi helyzetről. A bizottság a gondokat reálisan számba véve rámu­tatott arra, hogy az aszály következtében kiesett termést és betakarítási . hiányt a gazdaságok jó előrelátással, a másodvetésű növények ül­tetésével igyekezzenek csök­kenteni. A megye jobb zöld­ség- és gyümölcsellátásának érdekében a termelőüzemek a hozzájuk integrált kister­melők bevonásával is tegye­nek meg mindent. Emellett persze szükséges a felvásárló árak rugalmasabbá tétele, a ZÖLDÉRT körültekintő tevé­kenysége a lakosság lehető legjobb ellátásáért. I. Zs. Üzletkötések Az 51. Poznani Nemzetközi Vásáron, az Interkomponent keretében az Elektromodul és a lengyel Unitra 1980-ra több mint hárommillió rubel értékben kötött szerződést. A magyar ipar csatlakozókat, preomat előválasztókat szál­lít, a lengyel partner pedig a többi között üvegszálas el­lenállásokat, integrált tune­reket és fázisjavító konden­zátorokat exportál. A Videoton Rt. mintegy félmillió rubel értékben szál­lít számítástechnikai alkat­részeket a Metronex Lengyel Külkereskedelmi Vállalat megrendelésére. Ma összeül az országgyűlés Mélykúti Attila, az MTI ban tavaly a kelleténél las. parlamenti tudósítója írja: sabban haladt. Ráadásul cél. A Minisztertanács ajánlá- jainktól eltérően a fogyasz­tás gyorsabban nőtt a nem­zeti jövedelemnél. Az esz­mecseréken a minisztériiini vezetői és a képviselők a tervezés, az irányítás és a vállalati munka sokágú elem zésóvel keresték egyebek között a tervezettnél na­gyobb beruházásnak, a kész­letek egészségtelenül nagy felhalmozásának, a vállala­tok közötti kapcsolatok gyen­geségeinek okait. A „kiadás-bevétel" az előirányzat és a teljesítés százalékainak elemzésekor a szokottnál is nagyobb hang­súlyt kapott a közös gyara­podásunkat megalapozó ter­melés-értékesítés társadal­mi háttere. sa szerint, várhatóan a ta­valyi költségvetés végrehaj­tásáról és az állami pénz­ügyekről szóló törvényjavas­lat megvitatására ül össze ma, csütörtökön 11 órakor az országgyűlés. A nyári ülésszakot elő­készítő tanácskozások, az ál­landó bizottságok és a me­gyei képviselőcsoportok esz­mecseréi hűen tükrözték: az 1978-as esztendő tapasztala­tai meghatározóak gazdasá­gunk további fejlesztésében. A termékszerkezet átalakítá­sa, a gazdaságos export nö­velése, a ráfizetéses terme­lés visszaszorítása egyaránt döntő feladatai népgazdasá­gunknak, megoldásuk azon­A gépipar egyik legnagyobb üzemében, a Ganz-MÁVAG­ban mindig akad lencsevégre vehető újdonság. Képünkön: huszonöt villanymozdonyt gyárt a Ganz-MÁVAG az idén a MÁV számára ft

Next

/
Oldalképek
Tartalom