Délmagyarország, 1979. június (69. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-13 / 136. szám

Szerda, 1979. június 91. « 5 Napirenden A kenyér és a péksütemény További automatizálás — a pazarlás elien A minőség javítására össz- tonna kenyeret gyártó vofisszpontosítják az anyagi- nalakon egyenletes minőségű műszaki erőket a sütőipar- árut készítenek. A fogyaszban, egész sor nagyüzemben tők elégedettek egyebek kökorszerű gépek, eljárások zött a budapesti Százados úti alkalmazására tértek át s üzem termékével, de jó véezekkel mar a korábbinál leménnyel vannak a pécsiek lesztési munkával fokozatosan elterjesztik az igen Szó esett a tanácskozáson a kenyérpazarlásról, amely évente több száz millió forint kárt okoz. Az ipar szakemberei ezért erőteljes fejjobb minőségű kenyeret és péksüteményt készítettek— és a miskolciak is az autoállapították meg kedden a maták által sütött kenyérről. MÉM-ben rendezett országos Megkezdték a péksütemésütőipari tanácskozáson. nyek gyártásának korszerűsíA kenyérgyárakban 27 tését. Ennek keretében az nagy teljesítményű gépsor NDK-ból importált gép tetműködik, ezekkel készítik az te lehetővé a mind kereországosan forgalomba ho- settebb sió-zsemle gyártázott kenyér 15 százalékát, sát. Ebből a termékből idén 1980. végéig további két már 4—5 félét hoznak forilyen automata berendezést galomba a balatoni szezonadnak át. Az óránként ezer ban. jól bevált citopános kenyérgyártási technológiát. Ez anyag jól helyettesíti a kovászt és az eddiginél sokkal tovább elálló, jó minőségű kenyér süthető vele. Az ipar a pazarlás megelőzésére tovább fokozza az egykilós vagy az annál kisebb súlyú kenyerek arányát. (MTI) Vadvízország szomszédjában Két vízügyi igazgatóság a halprogramért Pár éve azt ígérték, lesz hal Magyarországon, ám a halprogramnak hirdetett akció — amelyben haltenyésztési, tartási, értékesítési és feldolgozási intézkedések, beruházások szerepelnek — mint valami szárazra vetett potyka, maga is vergődik. Országosan kevés a hal, és magyarázatként az objektív okok között aligha állná meg egyedül a helyét, hogy ami van, azt is külföldre visz6zük... Van is, exportálunk is, de végül is úgy kéne itthon vállalnunk, hogy országhatáron túlra is vihessünk a pikkelyes jószágokból Program, nem program, nevezzük bármi néven, csak jó hír, ha épül egy halastó. Szeged határában a fáradhatatlan ornitológus kutató által Vadvízországnak keresztelt, s Gép építi az új halastavat egy nagy teljesítményű földmunkagépet tudunk üzemeltetni, váltott műszakban. — Délelőtt — délután? — Éjjel-nappal. — Milyen munkarend szerint? — Heti hazautazással. Hétegy héten. — Milyen a szegedi—gyulai együttműködés ? — Csak jót mondhatok eddig — bár most kezdtük a munkát. ök gondoskodnak — Okány. — Milyen? = — Békés megyei község Homoki Nagy istván film jé- Onnan jöttem. A gyulai vízben megénekelt Fehér-tó ügytől. Körösvidéki Vízügyi szomszédságában bulldózerek Igazgatóság, vagy ha tetszik, marják a földet, s alig ész- KOVIZIG. Ott dolgozom revehetően, de délibábtól re- 1973 óta- Akkoriban kotrómegő legelő fölé vékonyka gépen kezdtem, de voltam f5n_ szerdán, pénteken van sávként magasodva gyűlik a mar lánctalpas traktoron, munkásszállítás, ezek szerint csontkemény sziki göröngy. Vezettem DT—54-est, DT— kétszer jut haza a dolgozó A fekete kontúrok a. fákat 75-öst. jelzik. Tó épül... — Okány, Gyula. Szeged. * Milyen ez a vándorélet? Gyulai földgyaluk, szegedi ~ szkréperek. Ez jelenti a'ter- _ , , ' , . _ méketlen sovány legelő feltö- . ~ ™eg lehet szokni. résére szövetkezett munka- bonunk .a Iakokocsi> amely" az ellátásunkról, ebben benbrigádok mindennapjait. Két ben amugy mindenunk meg' ne értek az üzemanyagtól a vízügyi igazgatóság vállalta Van" . . . meleg ételig mindent... — Távol a varostól... Felbúg egy földnyeső kát, amelyet a halprogram ~ Tavoí; az •igaz- úgy is szkréper motorja, félbeszaAr-^i^hor, imondom, hogy itt a prérin, kítja a beszélgetést. A műa tűző napon aszalódunk, de szakváltást jelzi. A hatalaz is tény, hogy be lehet mas acéljószág nekirugaszy azért ruccanni Szegedre. kodik a félighántolt legelő— Ismeri? nek. — Nem túlságosan. Sok _ Most humuszolnak. Ez Ba- időnk nincs ám ilyen munka azt jelenti, hogy lenyesik a mellett termőréteget. * — Amelyik nem termett a Szegedi Állami Gazdaság Hogy milyen munka, azt — Nem nagyon. Szikes 110 millió forintos beruhá- NaSy Lajos építésvezető volt Értéktelen föld. zással létesít egy félezer, mondja el. Szikes legelőn halastó. Ez egészen pontosan 576 hektá- — Tékintélyes beruházás, a földhasznosítás elveinek is ros halastavat. A tervek sze- amelyen nekünk, építőknek megfelel, gondolom, s megrint a haltelepítés, az európai 153 ezer köbméter földet kell akad az út szélén biciklire halastavi rendszerekben szo- megmozgatnunk a szegedi támaszkodó két bámészkokásos ponty- és növényevő Alsótiszavidéki Vízügyi Igaz- dón, horgászbot a vállukon, fajok döntő többségű össze- gatóság dolgozóival közösen Várakoznak. Jól van fiúk, fő vállalt feladat szerint. az optimizmus, de ezért a Hányan jöttek? vizesek sem csodatevők. A azt a nagyszabású földmunkát, amelyet a halprogram megvalósítása érdekében indított egy új társulás. Három gazdaság szövetkezett Szegeden, hogy az amúgy szűkös halértékesítés gyenge mutatóit javítsa. A sándorfalvi Magyar—Lengyel rátság, a szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezet és A korszerű nyelvhasználatunkban anynyira mindennapivá vált, s megszokottá, mint nyáron a napsütés. Azt hiszem, a korszerű, a jobb udvarias kifejezése. Mert igényeljük a korszerűbb oktatást, korszerűbb kereskedelmet, a korszerűbb futballt és nem utolsósorban a korszerű közigazgatást. A jelzőt legszívesebben akkor alkalmazzuk, amikor mást akarunk. mint tegnap, ami körülményeinkhez méltóbb, alkalmazkodóbb. Mióta hirdetjük, le a bürokráciával, az állampolgár minél gyorsabban le tudja bonyolítani ügyét... Ilyen és ehhez hasonló jelszavak tucatszám születtek és keletkeznek ma is. Igaz, a másik oldalon sincs állóvíz — korszerűsödik a közigazgatás. Amikor valaki ezt hallja, biztosan meditál azon, végül is mire gondoljon. Hogy kevesebb ügyben kell felkeresni a hivatalt, vagy ezentúl nem kell annyit mérgelődni valamilyen okmány kiállításával, mert az világosabb, egyszerűbb, könnyen áttekinthető, megérthető, vagy ... Egyszuszra nagyon nehéz lenne a korszerűség ismérveit felsorolni, ezért talán azzal kezdeném. amire kevesebben gondolnak — a közigazgatás gépesítésével. A tudomány és a technikai forradalom eszközei szép lassan meghonosodnak a helyi és megyei tanácsoknál. Erre a területre nem volt gyors betörés, éveken át kísérleteztek a? ország minden táján. Például Balassagyarmaton arra voltak kíváncsiak, az ügyintézés mennyivel lesz gyorsabb és pontosabb, ha peremlyukkártyán dolgozzák fel az adatokat. Bács megyében mikrofilmekkel oldották meg az irattári elhelyezést, a film kevesebb helyet foglal el, mint az akta. Szegeden — ezt már évek óta tudjuk — a lakáselosztásnál segítenek a számítógépek, s mikrofilmre rögzítik az anyákönyvek másolatait. Vas megyében azt vizsgálták, a párhuzamos nyilvántartásokat hogyan kell megszüntetni, melyik területen a legtöbb. Kecskeméten a számítógépeket elsősorban az ingatlan nyilvántartásánál használják. A számítógépek egyre nagyobb teret kapnak az ügyintézésben és a kísérleti szakasz után hamarosan nagy számban terjednek el. Zala megyében a tanács és az egyik szakközépiskola együttműködési megállapodást kötött. Az iskola megtanítja a fiatalokat a programozásra, a tanács pedig elhelyezi őket az apparátusban. A gépek meghonosításában — a tanácsi munkánál — elsősorban az a gond, hogy a tanácsok és a programozógépeket gyártó vállalatok még egymás igényeit pontosan nem ismerik. Annyi azonban bizonyos máris, hogy az új eszközök új módszert és munkastílust követelnek. A gépek önmagukban semmit sem oldanak meg. A tanácsok csak akkor látják hasznát a számítástechnikának, ha okosan, túlzás nélkül használják. Nem feltétlenül szükséges, hogy egy háromezer lakosú község a tanácsi munkában is a számítástechnika legkorszerűbb eljárásait alkalmazza. De az se lenne hasznos, ha gépe lenne egy városi tanács minden osztályának. Nemrég, egy országos tanácskozáson, e témát hallgatva és vitatva, éppen az ragadta meg mindenki figyelmét, hogy a modern eszközök meghonosításánál még nagyobb szükség lesz a tanácsok együttműködésére. Mert csak így lehet jól kihasználni a gépeket, és így nem lesz méregdrága az ügyintézés. És milyen legyen a munkastílus? Hiszen a korszerűségnek fontos tartozéka ez. Hosszú eredménylistát adhatnék közre, hogy a tanácstörvény megszületése óta ml minden történt. Nem vitás, az ügyintézés közelebb került a lakossághoz, egyszerűbb lett és egyre inkább okot ad a közmegelégedésre. Az elmúlt öt év felmérései bizonyítják: 4—5 százalék helyett egy-két százalékra csökkent a fellebbezések aránya a tanácsoknál. Magyarázható ez az eredmény a nagyobb önállósággal, a lekerült hatáskörökkel, mert így a körülményeket alaposan ismerve, helyben olyan döntéseket hozhatnak, amelyeket az állampolgárok igazságosnak éreznek. Az országos irányítószervek továbbra is vizsgálják, hogv milyen hatásköröket lehet leadni. Például július 1-től megváltozik a mezőgazdasági üzemek irányítása, s a gazdálkodó szervek önállósága tovább növekszik. A szervezeti egyszerűsítés a közigazgatás területi fejlesztésének mérföldköve. Szinte példaszerűen tanulmányozható a nagyközségi közös tanácsok esetében. (Az elmúlt években Csongrád megyében is több közös tanács jött létre.) Nemcsak a gazdasági haszna a feltűnő ennek az átszervezésnek, tudniillik a közös erőforrás jelentősebh. nagyobb célok megvalósítására alkalmas. Hanem figyelembe kell venni, hogy az újjászervezett közös tanácsi apparátus már kvalifikáltabb és a lakosság ügyei intézésénél érzi a magasabb szakmai színvonalat. A tanácsok társulását követve, a községek költségvetési üzemei is összefognak, hogv a helybeliek megelégedésére a szolgáltatásokat és az ellátást javítsák. Jó példa erre Mórahalom, ahol több község is hozzájárult a költségvetési üzem alapításához. A közigazgatási határok nem lehetnek akadályai a gazdaságosságnak, a lakossági ellátás javításának. Jól megmutatkozik a fejlődés a város környéki községek esetében is. Jelenti ez a területfejlesztés újabb szakaszát,, mert a városok jobban számba veszik vonzáskörzetük erőforrásait, több segítséget nyújtanak a szolgáltatás javításától kezdve, az ellátás gondosabb megszervezéséig. Az élet azonban nemcsak örömmámor és diadalmenet, a nap nem egyformán süt minden oldalra. Mert az állapolgár még mindig sokat zsörtölődik azon, hogy sok a szabály, rendelet, nem tudja, melyik paragrafust vegye figyelembe. Orvos ismerősöm például azon bosszankodik, miért írja elő jogszabály, hogy mi legyen az orvosi táskában. Mert egészen mást tesz bele, ha új beteghez megy, vagy akkor, ha csak injekciót ad be. Persze, nekem hiába mondja. A profi hivatalnok is úgy van. mint orvos ismerősöm, ö is azt állítja, túlszabályozott az életünk, s annak hatása már a szabálytalansággal is felér. Évek óta panasz: sok a jogszabály. A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának tájékoztatójából tudom. évente 1000—1100 paragrafus jelenik meg. Egy megye tanácsi apparátusa körülbelül háromezer utasítást kap felettes hatóságától évente. Ember legyen a talpán, aki ilyen dzsungelben el tud igazodni. E

zen a téren is úgy várják a korszerűsítést a szakemberek, mint a gazda nyári aszálykor az esőt. Biztatónak tűnik, hogy a minisztériumok egységes keretbe foglalják majd jogszabályaikat, hogy a jövőben a jogalkotásnál méginkább figyelembe veszik a gyakorlati szakemberek véleményét, hogy... — ez a téma szinte kimeríthetetlen. Az egészből az állampolgár legtöbbször csak annyit vesz észre; ügyét, gondját udvariasan, pontosan és gyorsan megoldották. Vagy ha nem — akkor még többet kell beszélni a korszerűségről, közérthetőbben a minőségi munkáról. Halász Miklós tételben valósul meg. Ha most odatévedne a fehértói csatorna partjára egy turistacsoport, s az idegenvezetőnek mesélnie kellene, bizonyára így vágná ki magát: Figyelem! Ez a tó nem tó. Többnyire aztán aligha futná a mondókájából, mert a szüntelenül köröző földmunkagépek dübörgése és a nyomukban felszálló por beléfojtaná a szót. Legfeljebb azt kérdezhetné a pokolimeleg fülkéből kimosolygó fiatalembertől: ez a gyalu gyulai? * — Az bizony — feleli, most már nem a képzelt idegenvezető kérdésére a fiatal, mokány gépkezelő, Deli István. — Lakhelye? T% rr if rr • • Bőrdíszműipari modellkiállítás Tizenkét bőripari vállalat, kedden nyílt egyhetes motanácsi és szövetkezeti üzem, dellkiállitáson. Az évenként valamint az ország legna- megrendezésre kerülő, országyobb műbőrgyára, a Gra- gos bőrdíszműipari modellboplast, több száz bőrdísz- kiállítást a bőripari tudoműipari terméket mutat be a mányos egyesület a TIT „ belkereskedelmi szakembe- Bocskay úti stúdiójában Mi, gyulaiak harmincan, halastó 1981-ben épül meg. í reknek, a külföldi vásárlók- szervezte meg. Női, bőrből ami azt jelenti, hogy tizenIgriczi Zsigmond nak és a nagyközönségnek a Import helyett hazai Átalakították a technoló- nehezebb volt beszerezni, ezért intenzívebb hűtésről giát a Komárom megyei mert a világpiaci ára ugrás- kellett gondoskodni. A kísérIpari Melléktermék-feldol- szerűen emelkedett. Ez kész- letek azonban eredményesen gozó Vállalat tatabányai tette arra a vállalatot, hogy zárultak, s most már a haműanyagüzemében, hogy az hazai alapanyag után nézze- zai alapanyagból készítik, import alapanyagot hazaival nek. Végül is a Tiszai Vegyi- változatlan minőségben, a helyettesíthessék. Mostanáig kombinát egyik terméke, a műanyagtermékeket. A polikülföldről vásárolt polietilén- polipropilén bevezetésére propilén alkalmazásával a taből készítették a gyógysze- dolgoztak ki új technológiát, tabányai üzem évenként rek, a mosószerek és a kü- Az átállás nem volt egysze- .„., . . . lönféle más vegyianyagok tá- rű, mert a hazai polipropi- 10-14 milhó fonnt érteku rolására alkalmas flakonokat, lén feldolgozásához magasabb műanyag importálasát tette kannákat. A polietilént mind hőmérsékletre van szükség, s feleslegessé. (MTI) NDK-kitiinielés magyar vasutasoknak Az NDK budapesti nagykövetségén a magyar közlekedés vezetőinek, képviselőinek részvételével kedden ünnepségen emlékeztek meg az NDK vasutas és közlekedési dolgozók napjáról. Wolfgang Richter nagykövetségi tanácsos méltatta a két ország közlekedési dolgozói jó együttműködésének eredményeit. Az NDK közlekedési dolgozóinak ünnepe alkalmából Ottó Arndt közlekedési miniszter kitüntetéseket adományozott a két ország közlekedési együttműködésének fejlesztésében, a nemzetközi forgalomból adódó közös felzatban gyártható, a vállala-1adatok végrehajtásában ki. tok a belkereskedelem igé- tűnt magyar személyeknek. A nyeltél függően hozzák azo- 'z«á3K"5 kat forgalomba, részben m - NDK nagykövetségének az idén. (MTI) ideiglenes ügyvivője adta át. készült divattáskákat mutat be a Szegedi Bőrdíszműipari Isz is. A bemutatón egyebek között női táskák, aktatáskáié, bőröndök, övek és más díszműáruk láthatók, a legújabb divatirányzatnak megfelelően többségük bőr, illetve műbőr alapanyagból készült. Különösen sok a velúr és a színbőr kombinációjú termék. Valamennyi bemutatott divatcikk nagy soro-