Délmagyarország, 1979. június (69. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-07 / 131. szám

3 Csütörtök, 1979. június 7. Propagandisták tanácskozása Rövid munkalátogatásra Szegedre érkezett tegnap, szerdán délelőtt Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztályának vezetője. A megyei pártbizottság székházában megbeszélést folytatott dr. Komócsin Mihállyal, a megyei pártbizottság első titkárával időszerű politikai kérdésekről. Ezt követően pedig dr. Koncz Jánosnak, a megyei pártbizottság titkárának kíséretében látogatást tett a Magyar Televízió szegedi körzeti stúdiójában, ahol Regös Sándor stúdióvezető tájékoztatta a KB osztályvezetőjét a körzeti stúdióban folyó munkákról. Délután Makóra érkezett Grósz Károly a megyei pártbizottság titkárának, dr. Koncz Jánosnak társaságában. A városi pártbizottság épületében dr. Varga Dezső, a városi pártbizottság első titkára fogadta a vendégeket A városban és a város környéki községekben folyó pártmunkáról folytatott beszélgetést követően került sor a városi pártbizottság székházában rendezett megyei agitációs és propagandaaktívaülésre. Az aktíván megjelenteket, közöttük dr. Forgó Istvánt, Makó város tanácselnökét, valamint a megyei politikai életének sok vezetőjét, pártpropagandistákat, több ipari és mezőgazdasági üzem párt. mun.kásait — dr. Varga Dezső köszöntötte. A párt Politikai Bizottságának ez év március 27-i, az agitációs munka helyzetéről és időszerű feladatairól szóló határozata alapján dr. Koncz János tartott előadást, amelyben rámutatott, hogy a határozat megvalósításáért mit kell tenniük a megyénkben dolgozó pártpropagandistáknak. Külön-külön elemezte az agitáció és a propaganda alapvető — az írásos, illetve a szóbeli — formáinak eddigi eredményeit, rámutatva a megoldásra váró feladatokra is. Fölszólalt az aktívaülésen Nagy Pál, a Csongrád megyei Hírlap főszerkesztő-helyettese, Patonai Gábor. a FÉG makói gyárának pártvezetőségi tagja, Cselovszki György. Pitvaros közös községi tanácsának elnöke is. Valamennyien a munkaterületükön jelentkező sajátos agitációs és propagandamunkáról beszéltek. A hozzászólások sorát Grósz Károly zárta le, aki referátumában indokolta, hogy a Politikai Bizottság miért tűzte napirendre az agitáció és propaganda témakörét. Rámutatott egyebek között arra. hogy a nemzetközi osztályharcnak az ideológia síkjára terelődése; az egész Európa-szerte óriási mértékben föllendült turizmus; valamint a sokszor emlegetett információrobbanás egyenként is indokolja, hogy pártunk rendszeres időközönként áttekintse a társadalmi tudatformálásban oly nagy jelentőségű agitációs és propagandamunka különböző részterületein elért eredményeinket, és meghatározza soron következő feladatainkat. A Makón megtartott megyei agitációs és oropagandaaktívaülés dr. Koncz János zárszavával ért véget * A makói aktívaűlés után Grósz Károly Csanádpalotára látogatott, ahol a község párt-, tanácsi és termelőszövetkezeti vezetőivel találkozott, akik tájékoztatták a község politikai, gazdasági és társadalmi életéről. Borsóidény | a konzerv- SZttltáláS éS épít©S gyárban A Szegedi Konzervgyárba már érkeznek az idei első zöldborsószállítmányok, s ezzel kezdetét vette a nagy feldolgozási idény. A gyár a hódmezővásárhelyi Dózsa, a Nagymágocsi Egyesült, az orosházi Űj Élet, a pusztaföldvári Lenin Termelőszövetkezettel, valamint a gorzsai és az Orosházi Állami Gazadsággal kötött termelési szerződést mintegy 1 ezer 500 hektárra. Egyelőre naponta tíz-tizenöt vagon árut fogadnak, néhány nap múlva azonban húsz-huszonöt vagonra növekszik ez a mennyiség, mert a nagy melegben a szokottnál gyorsabb ütemű az érés. A szezonra úgy készültek fel. hogy máris három műszakban üzemeltetik a borsószemeket mosó. osztályozó, az üvegeket töltő és lezáró automata berendezéseket. Az utóbbi években a betakarítási technológia terén jelentős előrehaladás történt. Ma már a legtöbb gazdaságban speciális gépekkel váltották fel a régi típusú, álló helyzetben működő, úgynevezett cséplőállomásokat, amelyekhez a földekről oda kellett szállítani a zöldtömeget. Az új típusú berendezések a termőhelyen nemcsak aratnak, hanem ott csépelnek is. és mindjárt billenőplatós szállítójárművekre ömlesztik a termést. Ezáltal nagyon meggyorsult és kevesebb költségbe kerül a szállítás a gazdaságok tábláiról a feldolgozó üzembe. Az utóbbi napokban a mezőgazdaasági öntözéssel kapcsolatban több olyan nyilatkozat, közlemény látott napvilágot, amely szakszerűtlensége miatt sok félreértésre adott okot. Mindezek miatt a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium az alábbi tájékoztatást adta ld: Az összes öntözhető terület az ország mezőgazdaságilag művelt területének mindössze hat százalékát teszi ki. A művelt terület 94 százalékán a szárazgazdálkodás körülményei között kell védekezpi az időjárás negatív hatásai ellen. A gondosan bevetett területek, a jól ápolt kultúrák tanúskodnak azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a mezőgazdaságban dolgozók az időjárás káros hatásainak mérséklésére nap mint nap tettek és tesznek. Erre a gondosságra utal az is. hogy amikor lehetett, késlekedés nélkül megkezdték az öntözést. Hazánk 450 ezer hektár berendezett öntözhető területtel rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy az öntözési szezonban mintegy 3,5—4 hónap alatt ennyi terület öntözésére Van lehetőség. A kapacitások teljes kihasználása mellett 100—110 ezer hektár terület öntözhető egy hónap alatt. Ezen túlmenően mintegy 60—70 ezer hektár ismételt öntözése lehetséges és szükséges. Az öntözhető kultúrákat ugyanis általában 2—4 alkalommal látják el mesterséges úton csapadékkal. Az idei öntözési idény mámezeptEaségliaii jus második dekádjában használása. Természetesen kezdődött és ezt követően az aszály ellen nemcsak önbontakozott ki teljes körben tözéssel, hanem számtalan az öntözés. A mai napig más eljárással is lehet és mintegy 80 ezer hektárt ön- kell védekezni. Az egyes kul töztek meg a gazdaságok. Az túrákban keletkező termé; öntözésre berendezkedett kieséseket más ágazata' gazdaságok dolgozói óriási többlethozamaival is pótolr erőfeszítéseket tesznek a lehet. Ezért szükséges a tar rendelkezésre álló kapacitá- ló- és másodvetések növelé sok hasznosítására az aszály se. különösen az öntözhető okozta károk kivédésére. El- zöldség- és takarmánvterismerésre méltó például a mesztésben. A mezőgazdasáTiszaföldvári Lenin Tsz és gi nagyüzemekben mindenütt az általa irányított társulás üzemeinek munkáia. ahol az nagy figyelmet fordítanak öntözési kapacitásokat a ka- arra- hogy valamennyi olyar páskultúrákból az a*záM lehetőséget feltárjanak, ami sínylő gabona öntözésére lehetővé teszi a kedvezőtlen csoportosíttatták át. Időjárás okozta veszteségek Éjjel-nappal öntöznek pótlását. (MTI) olyan ütemben, ahogy azt a A

szanálással talán előbb foglalkoz- nem biztos, hogy helyet találnak vállaltak a társadalomtudósok, mint az kozásukhoz, és így tovább. Példa a tarépítészek. Legalábbis a polgári szo- sadalmi gondokra: az átköltözés után az etológiában a slumosodásnak — egyes új lakóterület indulhat gyors slumosodásvárosrészek társadalmi és fizikai leromlásának szó szerint: nyomornegyeddé vának. esetleg több helyen ültetik el a „fertőzés" csíráit. Gazdasági szemszögből lásának — könyvtárnyi irodalma van ma nézve a szanálásra, azt látjuk, hogy bonmár. A sokféle álláspont egy tőről fa- tott területen drágább az építés, mint kad: ha fizikailag romlásnak indul egy szabad területen. A vállalkozók kárának városrész, akkor ott az erkölcsi züllés is fedezését valamilyen formában az állam vállalja. A párhuzamosokat azért húzta meg. elkezdődik (vagy éppen fordítva indul a folyamat). A „jobb érzésű" emberek elköltöznek. helyükre a társadalom pere- m^elT smnátasoknak^áradtomi rend"merol jönnek az u.i lakok. Növekszik a Kzertől függetíenül vannak azonos tör bűnözés, csökken a lakbérbevétel, a tulajdonosok pedig még inkább elhanyagolják lakásaikat — a lefelé menő spirál pedig még mélyebbre kanyarodik, és megszületik az ítélet: az a környék egy slum. Miután a társadalmi fertő legvényszerűségei, továbbá, hogy érzékeltessem a problémakör anyagi és társadalmi oldalát. Most pedig térjünk át saját gondjainkra. Hazánkban az utóbbi időben átlagosan dával: ha az ország 10 millió lakosa 3 millió lakásban él és a lakások élettartama 100 év. akkor évenként a lakások 1 százalékát kell lecserélni. Ez évenként 30 ezer úi lakás felépítését kívánia — csak r„„„„ „. . „ *->T.O U; a pótlásra -, amihez hozzájön még a ^Tag^ga* Az át agotaf számoTt egy népszaporulat (új családot alapítók, csa- tel naRysáBa" Az atlagosan szamolt eBy utolsósorban azok a családok, és család töredékek, akik már hosszabb ideie iakáshánvaddal (például, ha 2000 lakás egyáltalán nem rendelkeznek lakással. De a „„„„, „i„v„„ kor az évenként, szanálandó 30 ezres szám bizony több lesz. Lesz? Lenne, ha Most nedig következzen a harmadik megközelítés. Bár a tőkés piacon a lakás is áru. azért mégis speciális jellemzőkkel bfr: helytől és időtől függően, de az állam mindig beleszól az építésbe és a forOlésl tartott a megyei alább olyan veszélyes, mint a ragályos 90 ezer lakás épül évenként. Ha ragaszbetegség — hiszen tovaterjedhet —. így kodnánk ahhoz a bizonyos 1 százalék lekész a gyógymód is: ki kell szakítani az cseréléséhez, akkor az új lakások egyharegészséges szervezetből. A gyakorlati mada az elhasználódott régieket pótolná, megoldás: a leromlott városrészt szanálni Miután egyre csökken a beépíthető szakéi]. És ekkor jönnek az üzletemberek, bad területek mennyisége — és a régi az építési vállalkozók, és valamilyen for- épületek tatarozásának elhanyagolása is mában az állam is megjelenik a színen, éreztetj hatását —, így a várostervezők ... ., , „ . , , , ,, nálunk is érzékelik a szanálással járó gondokat. Most vegyük csak az anyagit A népgazdaság minden évben meghatározott összeget költhet lakásépítésre. Ebben végső soron a kivitelező vállalatok gépparkjának korszerűsítése ugyanúgy lakásra jutó költségek a szanált területeken a következő tételekkel nőnek: a korábbi laksűrűség által meghatározott új helyére 6 ezret építenek, akkor minden új lakást további egyharmad lakás tertérjünk vissza a témánkhoz: ha a lakások több mint 1 százaléka öregedett már hel.'mTvel 'eztTórábban' feT^keneU épil fl 7 ba szermt. de a kar- tenj a u ]akók részére). plusz a bon_ ak* tási. közműkiváltási költségek. A többiétet az állam — tulajdonképpen minden dolgozó fizeti. A kivitelező vállalatok se megengedhetnénk magunknak akár csak szívesen n k é { b , xusát életi számítás megvalósításának lu- re hiszen Kyakran megesik, hogy még laknak azon a helyen, ahol a saját tervük szerint már építeni kellene H

a befejezésül megpróbáltok felrajzolni a szanálások köré írható sokszöget. akkor ilyen oldalakat húzgalmába. A szanálásokba különösen, hl- hatunk: adott az építésre fordítható öszszen biztosítani kell a kiköltözöttek feje sze§ — ebb51 a mennyiségi hiány miatt fölé az új fedelet, a vállalkozók számára ennyi lakást feltétlenül meg kell építeni; pedig vonzóvá kell tenni a kiürült terű- adott eSy építőipari szervezet, amely eklet lebontását, majd újrabeépítését. A kora termelékenységgel, ilyen költséggel folyamat ott sem zökkenőmentes, egyéni dolgozik (ezek javítása növelheti a laés társadalmi gondok egyaránt tarkíthat- kásszámot); azután vannak városterveják. Példa az előbbire: az új lakás bére z6k- beruházók és nem utolsósorban életáltalában több. mint amennyi a régié veszélyes, vagy lakás céljára más okból volt. tehát a családi költségvetés meg'oil- alkalmatlan, bontásra ítélt lakóépületek, len; a kis üzletek, műhelyek tulajdonosai N. G. Hazafias léplront elnisége rendelkezésükre álló vízkészlet lehetővé teszi. A kevésbé korszerű berendezésekkel rendelkező üzemek is teljes erővel dolgoznak. Jól szervezték meg például a csak kézi erővel áttelepíthető berendezések üzemeltetését a Paksi Állami Gazdaságban. Nemcsak a gépi berendezésekkel felszerelt gazdaságok élnek a lehetőségeikkel Baranya megye egyes gazdaságaiban például saját maguk által összállított csővezetéken — úgyszólván a termelőszövetkezeti tagság teljes munkaerejének igénybevételével kiépített rendszeren — vezették az öntözővizet a rendkívül értékes zöldségkultúrákra. A fentiek is bizonyítják, milyen hasznos és jelentős az öntözés által nyújtott lehetőségek maradéktalan kiHogyan, milyen eredmény- munkájára vonatkozóan? — népfrontbizottság titkár* nyel hajtja végre a makói ez a témakör szerepelt a Szeged), Lévai Sándorné (a népfrontbizottság a politikai megyei népfrontelnökség teg- Metripond Mérleggyár esztömegmozgalom VI. kong- napi, szegedi ülésének napi- tergályosa. Vásárhely), Moresszusa állásfoglalásában rendjén, melyet Nagy István ravszki Ferenc (nyugdíjas, megfogalmazott feladatokat, elnök nyitott meg, maid az Makó), Sárvári Zoltánné dr. milyen tervei vannak a jövő írásos beszámolóhoz Juhász (városi tanácsi elnökhelyetTibor. a makói ' népfronton- tes, Makó), Keresztes Zolzottság titkára fűzött szó- tán (városi pártbizottsági beli kiegészítést. osztályvezető, Makó), dr. Mintegy hatvanezer em- Tényi Mária (egyetemi ta. ber él a makói térségben, nar" izeged)" a körükben végzett politikai A megyei népfrontelnök. munka jelentős feladatokat ség elismerését fejezte ki a ró az itt tevékenykedő nép- makóiak eredményes tevéfrontbizottságokra is. A ma- kenységéért, egyben felhívta kóiak eredménnyel mun- a figyelmet arra. hogy a kálkodnak a nemzeti egység rétegpolitikai munkában totovábbi szilárdításán, siker- vábbi árnyaltságra, még rel szervezik á társadalmi- nagyobb körültekintésre munka-akciókat, a közre- kell törekedni, egyben emelműködésükkel lebonyolított ni a művelődéspolitikai te'•endezvények tartalmas ré- vékenység színvonalát. szel a helyi közéletnek. -,.... ., ... Ezt követően Sturcz MárRöviden fgv lehetne sum- tonné. a megyei népfrontmázni tevékenységüket, s bizottság politikai munkaezt az értékelést erősítette társa adott tájékoztatót az meg a megyei népfrontéi- idei béke- és barátsági hónökség tagjainak véleménye nap gyorsmérlegéről. A renis Az eszmecserében részt dezvények igen színvonalavett — sorrendben — dr sak voltak, és nagy érdeklőMárton Sándor (tsz-fő- dés nyilvánult meg irántuk könyvelő. Szentes), Lednitz. A szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezetben az aratás előtti felkészülések egyik fontos eleme az is, hogy a Bábolna típusú gabonaszárítót a beérkező termények fogadására előkészítik. Képünkön: a gabonaszárító szerelése ky András (a megyei népfrontbizottság politikai munkatársa. Szeged). Lóczi Imre (a megyei NEB főelőadóra Szeged). Osz Károly (a megyei népfrontbizottság titkárhelyettese) Molnár Sándor Molnár Sándor a feilődő magyar—lengyel népfrontkapcsolatok eredményeiről és a gazdagodás további lehetőségeiről szólt rövid tájékoztatójában. Az e'n°hségi ülés Nagy pzegeaj. István zárszavával ért vé(a megyei get.