Délmagyarország, 1979. június (69. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-03 / 128. szám

- 4 Vasárnap, 1979. június 3. Pedagógusnap! ünnepségek, kitüntetések Az idei pedagógusnap al­kalmából tegnap, szombaton délelőtt megyei ünnepséget rendeztek a szegedi biológiai kutatóközpont előadótermé­ben. Ott volt és az elnök­ségben helyet foglalt dr. Koncz János, a megyei párt­bizottság titkára, Szabó G. László, a megyei, Prágai Ti­bor, a városi tanács elnök­helyettese, Bódi György, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Molnár Sándor. a Ijjazafias Népfront megyei bizottságának titkára, dr. Horváth Károly, a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola fő­igazgatója. Az ünnepségen megjelent pedagógusokat, oktatásügyi dolgozókat Ökrös János, a Pedagógusok Szakszervezete megyei titkára üdvözölte, majd dr. Müller József né, a megyei tanács művelődés­ügyi osztályának vezetője mondta el ünnepi köszöntő­jét A kiemelkedő munkát végzett nevelöknek és okta­tásügyi dolgozóknak Szabó G. László adta át a kitünte­téseket. Csongrád megyében összesen 87-en kapták meg a Kiváló Munkáért kitüntetést; közülük Szegeden, illetve a járásban dolgoznák: ÁcsZol­tánné vezető óvónő, Ábra­hám Istvénné hivatalsegéd, Bagi Dezsöné általános isko­lai igazgató, Balogh Jánosné, a szegedi középiskolai men­za dolgozója, Bankó Jánosné tanár, dr. Bába Károlyné tanár, dr. Bérezi Kálmánne általános iskolai igazgató­helyettes. Farkas Istvánné tanító, Fógel Lászlóné óvó­hő, dr. Földes Józsefné ta­nár, Gálik Illésné hivatalse­géd, Gondi Anna gyógypeda­gógiai tanár, Gruber Anna, a Tömörkény gimnázium igaz­gatóhelyettese, dr. Havranek Lászlóné tanár, Horkai Lászlóné tanító, Horváth László általános iskolai igaz­gató, Hucs Jenő tanár, dr. Ju­hász Jánosné tanító, Juhász Tivadarné szakfelügyelő, Kálló György Szilárd tanár, dr. Keresztes Mátyásné ta­nár, Korányi Mátyásné ta­nár, dr. Kozma Róbertné ta­nár, Medgyesi Miklós tanár, Miklósi Mária tanító, dr. Mo­holi Károlyné szakközépis­kolai igazgatóhelyettes, Mo­nori Gyuláné tanító, Motika Ottóné ügyviteli alkalmazott, Nagy Mihály tanár. dr. Olasz Mihályné tanár, dr. Ócsai Józsefné vezető óvónő, Pöíös Jánosné tanár, Sibalin End­réné vezető óvónő. Sípos László tanár. özv. Sólya Mi­hályné daika, Sütő Péter ne­velőotthoni igazgató. Szaba­dos Mártonná vezető óvónő. Szabó Istvánné tanár, Szabó Sándorné gazdasági vezető, Szolnoki Istvánné ta­nító, Szűcs Erzsébet gazda­sági ügyintéző, Tóth Gyula tanácsi főelőadó, Tóth Sán­dor tanár, Tukücs Istvánné vezető óvónő, Varga András­né általános iskolai igazgátó, Várkonyi Lászlóné gyógype­dagógiai tanár, Vekerdi Iré­né óvónő, Vekerdi Margit lo­gopédus. Ugyancsak az ünnepségen adták át a különböző szak­tárcák miniszterei által ado­mányozott kitüntetéseket: a könnyűipari miniszter Kiváló Munkáért kitüntetésben ré­szesítette dr. Simon Margi­tot, a ruhagyár személyzeti osztályvezetőjét és Somogyi Máriát, a gyár fejlesztési technológusát. Ugyanezt a kitüntetést kapta Szegedi Pálné, a Tömörkény gimná­zium szakoktatója, az egész­ségügyi minisztertől. Az épí­tési és városfejlesztési mi­niszter szintén Kiváló Mun­káért kitüntetést adományo­zott Stammer Árpádnak, a Vedres szakközépiskola igaz­gatóhelyettesének és Kocsis Jánosnak, a szakközépiskola tanárának, vezető szakfelü­gyelőnek. A munkaügyi mi­nisztertől kapta Kiváló Mun­káért kitüntetését Lehóczki János, a 624-es szakmun­kásképző tanára, megyei szakfelügyelő, a kohó- és gép­ipari minisztertől Farkas Szilárd, a Déri szakközépis­kola tanára. A könnyűipari miniszter dicséretben része­sítette Szauer Károlynét és Mezősi Ferencet, a textilipa­ri szakközépiskola tanárait. Miniszteri dicséret ktünte­tést összesen 73-an kaptak a megyei oktatásügyi dolgozói közül. A szegediek, illetve a járásban dolgozók: Ábrahám Rozála óvónő, Barna Lajos­né vezető óvónő, Bitó Jó­zsefné tanító, Buzai Sándor tanár, Czékus Elemérné ve­zető óvónő, Csányi József szakoktató, Csizmadia Lajos­né tar ár. Erdei Imréné ta­nár, dr Ferenczi Imréné ta­nár, Földi Sándorné, az ásotthalmi szakmunkásképző dolgozója, Galambos László­né tanár, Győrfi Jánosné dajka, dr Harangozó József­né tanár, Horváth Ilona ta­nító, Joó Antalné tanító, Kis Gergelyné tanító, Kordás Pé­terné gyermekfelügyelő, Ku­rucsai Jánosné vezető óvónő, Mara Péter tanár, Mitro­csák Ferencné élelmezésve­zető,. Nagy Józsefné szakok­tató, Ördöah Ferencné tanár. Pipicz Károlyné dajka, Ri­móczi Károly szakfelügyelő, Simon Sándor tanár, Szath­máry Lászlóné óvónő, Szeg­fű Lászlóné tanító, Szőke De­Móra Kitüntetett pedagógusok a megyei ünnepségen zsőné általános iskolai igaz­gatóhelyettes, dr. Tanács La­jos tanár, dr. Török Miklós­né tanár, Varga Sándorné szakácsnő, Varsányi Imre ta­nár, dr. Várkonyi Lászlóné tanító, dr. Vetró Istvánné szakfelügyelő. A Juhász Gyula Tanár­képző Főiskolán is tegnap délelőtt tartották meg a pe­dagógusnapi ünnepséget, amelyen Szántó Tivadar, a városi pártbizottság osztály­vezetője mondott ünnepi be­szédet. A pedagógusnapi ki­tüntetéseket dr. Moholi Ká­roly főiskolai főigazgató adta át. Kiváló Munkáért kitün­tetésben részesült dr. Kőkuti Lajos és dr. Ivanics János tanszékvezető főiskolai do­censek, dr. Bereczki Sándor docens, Hornyák András gya­korló iskolai igazgató, Elek József osztályvezető és Var­ga László adjunktus. Minisz­teri dicséretet kapott: Szabó Lászlóné és Pósa Lajos ad­junktusok, Kirschner Jó­zsefné szakvezető tanár, Ro­vó Lászlóné ügyintéző, Bla­zsetics Ferencné előadó. Ko­vács József tanszéki mecha­nikus, Csordás Imre fűtő és Bálint Imréné hivatalsegéd. A Szegedi Élelmiszeripari Főiskola élelmiszeripari ka­rának ünnepsége szintén teg­nap délelőtt volt, amelyen a Kiváló Munkáért kitüntetést vehette át Bajuszné dr. Ka­bók Katalin adjunktus és dr Kiss Árpádné csoportvezető. Június 26.—július 6. lemzetközi zenei tábor Harmadízben rendezi meg június 25. és július 5. kö­zött a megyei tanács műve­lődésügyi osztálya Csong­rádon, az állami zeneiskolá­ban, a nemzetközi zenei tábort, ahol a Zeneakadé-» mia szegedi tagozatának, a zeneművészeti szakközép­iskolának és a megyében működő zeneiskoláknak kö­rülbelül száz hallgatója vesz részt. A nemzetközi zenei tábor­ban ismert művésztanárok foglalkoznak a hallgatókkal, így a tavalyi televíziós In­terfórum díjnyertesének, a prágai Dolezsal Quartett­nek művészei, továbbá Sze­csődi Ferenc (hegedű), Ara­tó Szilvia (zongora), Roh­mann Imre (zongora), Pierre Yves Artaud (fuvola), Mesz­lényi László (oboa). Mo­czák János (klarinét) és Weninger Richárd (kamara­zene). A táborban délelőt­tönként v kamarazenei és egyéni hangszeres órák zaj­lanak, délután gyakorlás, esténként pedig tanárok­tanítványok közös hangver­senye a program. Június 26­án este 8 órától Szegeden, a Bartók Művelődési Köz­pontban adnak koncertet a tábor külföldi művésztaná­rai, tehát a Dolezsal Quar­tett és Pierre Yves Artaud. A csongrádi nemzetközi ze­nei tábor július 5-én záró­hangversennyel fejeződik be. MORA FERENCRE EMLÉ­KEZÜNK címmel rendeztek a könyvhét nyitónapján, pénteken ünnepi irodalmi es­tei a Kisszinházban. Móra Ferenc születésének 100. év­fordulója alkalmából a sze­gedi rendezvénysorozat ki­emelkedő eseménye volt a péntek esti műsor. Tóth Béla József Attila-díjas író, Móra életének és munkásságának avatott szakértője szerkesz­tette az est műsorát, s ő írta az összekötő szöveget is. Mó­ra Ferenc emberi-írói arcélét, fejlődésének állomásait raj­zolta meg a szegedi évtize­dek felidézésével. Versek, karcolatok, elbeszélések és megzenésített művek idézték fel Móra Ferenc sokszínű egyéniségét, bátor helytállá­sát, etikus és következetes magatartását. A Horváth Zol­tán-rendezte irodalmi est ép­pen egyszerűségével, Móra gondolataira való koncent­rálásával méltó volt a száz éve született íróhoz. A műsorban a Szegedi Nem­zeti Színház művészei tolmá­csolták Móra Ferenc írásait. Az összekötő szöveget Dobos Katalin olvasta föl, közre­működött Karádi Judit, Men­tes József, Nagy Zoltán, Gyür­ki István, Paláncz Ferenc, ifj. Újlaki László, Rácz Tibor, Király Levente és Jachinek Rudolf. A Didergő király cí­mű meseoperából a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola l-es számú Gyakorló Altalá­nos Iskolájának két gyermek­kórusa adott elő részletet Bá­rányi Albertné vezényletével. Az emlékműsor befejezése­ként az Aranykoporsó című regényből, készült Vántus­opera egyik kettőse hangzott el Sinkó György és Gregor József közreműködésével. A Szegedi Szimfonikus Zene­kart Szalatsy István vezé­nyelte. A MOZGÖ VILÁG című irodalmi, művészeti, közmű­velődési és kritikai folyóirat címlapján digitális órát idéző számok. Az örökösen mozgó, változó világ, a folyamatos fejlődés grafikai jelképe. Tu­lajdonképpen ennek tükröz­tetésére vállalkozott a KISZ Központi Bizottságának fo­lyóirata, mely Veress Miklós szerkesztésében kéthavonként jelenik meg. Az idei könyv­hét egyik izgalmas esemé­nyének ígérkezik a Bartók Béla Művelődési Központban június 5-én, kedden este 7 órakor megrendezésre kerülő Mozgó Világ est, melyet az irodalmi folyóiratokat bemu­tató sorozat részeként hirdet­tek meg. A találkozóra Szegedre jön Mészáros Tamás, a folyóirat művészetkritikai rovatveze­tője, Marosi Gyula író, Zalán Tibor költő és Huszár Lajos zeneszerző. A műsorban köz­reműködik Nagy Zoltán szín­művész Veress Miklós írja a lap bemutatásaként: „A Moz­gó Világ nem csupán irodal­mi folyóirat — sokkalta több akart lenni Azért született meg, hogy a fiatal magyar értelmiségé legyen, amely ennek a lapnak révén bizo­nyítja: jelentős szerepet ját­szik a szocialista tudat for­málásában ... A lap feladata, hogy olvasóit részesévé tegye az alkotókkal együtt annak a szellemi mozgásnak, amely sokoldalú, bátor eszmeiségű embereket közösséggé for­málja. A világ befogadására kész fiatal, nyitott szem ma­ga a nyíltság: benne a va­lóság meghódításának akara­ta és bátorsága." A kedd esti programban levetítik a Ba­lázs Béla Stúdió egy kísér­leti filmjét is. Az TRÖ-OLVASÖ TALÁL­KOZOK JEGYÉBEN folyta­tódik a hét elején az ünnepi könyvhét szegedi -endez­vénvsorozata. Ma, vasárnap délelőtt 11 órakor a Kárász utcai Móra könyvesbolt előtt Cseres Tibor dedikálja köny­veit. Holnap, hétfőn délután 4 órától a könyvutcában a Tisza-parti gimnázium iro­dalmi színpada ad mi!sort. Fél 6-kor a MÁV oktatási főnökségén Fenákel Judit fró­vai találkozhatnak az érdek­lődők, 6 órától pedig a kis­kundorozsmai fiókkönyvtár­ban rendeznek író-olvasó ta­lálkozót, melynek vendége Rónaszegi Miklós. Nyári hangversenyek Elkészült a Balaton-part nyári komolyzenei program­ja: öt üdülőtelepen és Veszp­rémben összesen hatvan hangversenyt rendeznek. A leggazdagabb program idén is Tihanyban várja az ér­deklődőket, ahol az apátsá­gi templomban június vé­gétől szeptember közepéig 23 orgonakoncertet tartanak. A neves külföldi vendégművé­szek és kórusok részvételé­vel sorra kerülő hangver­senyek belépőjegyeire szer­te Európából máris sok elő­jegyzés érkezett Nagy ér­deklődésre tartanak számot a tihanyi múzeumkert kama­razeneestjei is. irányítást összehasonlítjuk, az utóbbira hosszú ideig a túlzott centralitás volt a jellemző. Elegendő talán arra utalni, hogy még ma is az érvényes jogszabályok tiz százaléka az oktatásügyre vonatkozik, olyan viszonyok között, amikor — termé­szetesen indokoltan — a tankönyvek, az alapdokumentumok, a segédanyagok ki­adása is központilag történik. Ha a mun­kában a tanár számára minden előírt, ez nem ösztönzi önálló kezdeményezésre, ami a munka mellett a társadalmi tevékeny­ségre is szükségszerűen hatást gyakorol. Hosszú ideig az iskola közösségének, ve­zetésének nem volt érdemi beleszólása a tantestület összetételének alakulásába. A tanácsoknál centralizált munkaerő-gazdál­kodás következtében a tantestület inkább . tudomásul vette" az újonnan odakerülő kollégát, mintsem — kellő alapossággal Ki­választva — fogadta volna. Ha csupán a két tényezőt vetjük össze a gazdasági élet mechanizmusával, jól érzé­kelhető, hogy ott előbb jelentkeztek a he­lyi önállóság és felelősség feltételei, mint ez oktatásügyben. Az utóbbi években azonban szélesedtek az iskolai élet demokratizmusának terepei is. Megnövekedett az iskola szerepe a tan­! estületépítésben, a pályázati rendszer és a kinevezési jogkör révén. Szélesedett a tan­'ostület beleszólási joga az iskolavezetés kialakításába. Több határozat ösztönöz a felelős pedagógusi önállóság fejlesztésére. Formálódnak azok a feltételek, amelyek hatnak a felelőssegteljes demokrácia erő­södésére. Nagyon sok múlik azonban a pe­dagógusi közösségen is. Egyetértően idéz­zük Győri Imrének, a Központi Bizottság titkárának az országgyűlésben az oktatás­ügy helyzetét tárgyaló napirendhez kap­csolódóan mondott beszédét: „A demokrá­ciáról csak az a pedagógus tud hittel és hitelesen szólni diákjainak, aki maga is részese a demokratikus élményeknek, aki olyan közösségben él és dolgozik, ahol vé­leményére számítanak, szavára adnak. Az iskolai élet demokratikus vonásainak a to­vábbfejlesztése azért is szükséges, mert nem lehet szocialista demokráciára nevel­ni olyan helyen, olyan iskolában, ahol pusztán hatalmi tekintélyen, utasítgatáson, paranesolgatáson alapul a vezetés, ügy sem lehet, ha csak elmondjuk a gyere­keknek, hogy mi is az a szocialista de­mokrácia Olyan eleven közeg kell hozzá, olyan iskolai környezet, amilyenben gya­korolhatják a felelős demokráciát és a de­mokráciával járó felelősséget." A szocialista demokrácia fejlődése csak­is a jogok és a kötelezettségek egységén alapulhat. Ehhez átgondoltabb, az életkori sajátosságokat jobban figyelembe vevő ál­lampolgári oktatás és nevelés szükséges­A PEDAGÓGUSI MUNKA TISZTELETE A pedagógusok munkájában sem volt könnyű időszak az elmúlt évtized. A fel­adatok sokszor mennyiségi növekedése, a gyakori átszervezések az oktatásügyben nem ritkán tették próbára hivatástudatu­kat. E gondokkal együtt is az a jellemző, hogy a magyar pedagógus társadalom szervezeti, politikai, szakmai, pedagógiai fejlődésének jelentős időszaka a szocializ­többsége nagy odaadással, lelkiismeretesen, mus alapjainak lerakásától a fejlett szo­cialista társadalom építésének küszöbéig eltelt másfél évtized. A párt, a társadalom mindenkor nagy figyelmet szentelt a pe­dagógusoknak. Különösen fokozottan je­lentkezett ez a Központi Bizottság 1972. júniusi ülésének előkészítése, és a határo­zatok megvalósítása menetében. Ebből is adódik, hogy az állami oktatás helyzetéről és továbbfejlesztésének feladatairól ho­zott párthatározatot a pedagógusok több­sége nemcsak egyetértéssel fogadta, ha­nem annak megvalósítását is — éppen, mert megalkotásában részt vett — a kez­dettől magáénak érezte. A politikai egyet­értése így vált folyamatosan cselekvő pe­dagógiai egyetértéssé. A pedagógusok munkáját így értékelte az oktatásügy helyzetét elemző parlamenti beszédében Polinszky Károly oktatási mi­niszter: „A pedagógusok száma hazánkban az utóbbi tizenhárom év alatt a korábbi­nak mintegy harmadával nőtt. Ezzel a pe­dagógus társadalom a mai magyar értel­miség legnagyobb foglalkozási csoportjává vált. Nagy öröm és megnyugvás gysr­mekszerető, jövőbe is tekintő társadal­munk számára, hogy a pedagógusok döntő szakszerűen, eredményesen dolgozik. Nem­egyszer pótolják ök a család hiányzó gon­doskodását. Ugyanakkor nem állítom, hogy mind a százharmincezer pedagógus egyformán ad­ja tudásának, képességének legjavát. A szüntelenül növekvő követelmények, az új tantervek valamennyi pedagógustól elvár­ják és parancsolóan követelik az elmé­lyültebb, tartalmasabb munkát... Az új nevelési, oktatási tervekben rögzített ten­nivalókat nem lehet közönyösen rutinnal végezni". A miniszter joggal utal arra. nogy a pe­dagógusoknak nem ritkán kell a családi gondoskodás hiányát pótolni. Márpedig a család, a szülők felelőssége ma sem kisebb a gyermekek neveléséért, mint bármikor korábban. Győri Imre a végzett munka hatékony­sága oldaláról szólt az országgyűlésben. „A pedagógusok munkáját sokszor külön­böző oldalról bírálják, vitatják. Bizonyos, hogy közöttük is vannak gyengébbek. De a pedagógusok tevékenységének van egy mércéje, és ez az. hogy az új nemzedék az előbbinél több ismerettel, szélesebb tudás­sal felvértezve lép ki az iskola kapuján. igényesebben, az értékek iránt fogéko­nyabban kezdi el alkotó éveit." Ez a reá­lis kép megnyugtató alapot a 'övő kiegyensúlyozott fejlődéshez. Ennél jobbal Bedig nehéz lenne kívánni a 'pedagógus­napon. KONCZ JÁNOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom