Délmagyarország, 1979. június (69. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-27 / 148. szám

4 Szerda, 1979. június 27. Kuszkusz a Tisza partján Nem hittem volna, hogy tizenöt ember, aki szeptem­berben még azt sem tudta, hogy Szeged a világon van, júniusra megtanul annyira magyarul, hogy teljesen meg­értjük egymást. Azt sem hit­lem volna, hogy Petőfit, Radnótit, József Attilát nem­csak megérti, de érzi ls, aki a Korán törvényei szerint nevelkedett Hogy a nádtete­je® kiskőrösi házban ugyan­úgy tudnak áhítatos hall­gatással nézelődni, mint a hazai kirándulók. Hogy a Nemzeti dalt tanulva a ma­gyarok Istenét emlegetik, és esküsz.nek rá, utána el­mondják végig a Szeptember végén-t Próbát tettem ve­lük, minden szavát, min­den , gondolatát értik. Algéria—Szeged Algériából való fiatalem­berek tanulják a magyar szót, hogy utána a baromfi­tenyésztés szaktudományát tanulhassák. Első meglepe­tésem: anyanyelvük az arab, tökéletesen beszélnek fran­cióul, értik az angolt, most már a magyart is, mégsem külkereskedők, diplomaták vagy külpolitikai újságírók lesznek, hanem csibetenyész­tők. Aki nálunk ennyi nyel­vet tud — gondolom magam­ban, és azonnal oldalba pöccintem a gondolatot: eny­nylre gyöngén állunk ml még a nyelvtanulással. Ami nekünk rendkívüli, az ne­kik természetes. Szegedről semmit nem tudtak, Pesten hallottak ró­la először, amikor Ide osz­tották őket. Az ország déli felén van, ezt jegyezték meg, de a déli felét ők huszon­kilencszer nagyobb mére­tekben értették, ütközben Nagykőrösön vacsoráztak, itt láttak először tálban disz­nóhúst, és itt utasították vissza először: valami mást kérünk. Eltelt egy hónap, né­melyiknél több ls, mire meg­kóstolták. A magyar kony­háról ók ls nagy elismerés­sel szólnak, csak egy kicsit édeskésen főzünk, mondják. Ellenben a kuszkuszt ha megkóstolnám, annál Jobb földi eledelt biztosan nem ettem. Hevenyészett recept­je: egy kiló marhahús, egy kiló sárgarépa, zöldség, hagy­ma, valamilyen szósz — azt hiszem, ez a kuszkusz —, tészta, gőzzel átpárolva, az előbbiekkel ügyesen össze­keverve egy olyan edény­ben, amilyen nekünk szin­tén nincsen — ennél fölsá­gescbb étek nem főtt még a Tisza partján. Tizenhatan rendeztek nemrég egy nagy arab bulit, családnál persze, ott főztek. Honnan a tizen­hatodik? Az orvosegyetem­ről. ö a kuszkusz tulajdo­nosa, és legjobb szegedi sza­kácsa. Milyennek látnak minket? Nemsokára hazamennek két hónapra. Megkérdeztem, mit újságolnak majd ott­hon rólunk? Udvariasak ter­mészetesen, csak a jót mond­ják először is, másodszor ls. Szép, nagy város Szeged, tiszta. Benne az emberek na­gyon jók. IBUSZ-lakásokban laknak, kettesével. Megkapták a kul­csokat. beállítottak szeptem­ber 23-án éjfél után a vad­Idegen helyre, anélkül, hogy egyetlen szót ls értettek vol­na. Egy kicsit nézték egy­mást, aztán megértették a lakók, mit keres Itt éjnek évadján két arab, és azóta úgy élnek, mint a családta­gok. Az egyik néni majd­nem fiává fogadta őket, és nagyon sajnálja, ha elmen­nek. Azt is elmondják, hogy itt éjszaka is lehet nyugod­tan sétálni, andalogni, lő­dörögni az utcán, még a nő is járhat kint, nem kell fél­nie, hogy megtámadják. Ha máshol nem, legalább fér­fitársaságban azt is elmond­ják, hogy a magyar lányok nagyon szépek. Mondanak rosszat ls, ha unszolom őket. Biztosan el­mondják otthon, hogy Itt sokat Isznak az emberek, fiatalok és öregek egyfor­mán, Nemcsak azért furcsa nekik, mert a Korán ezt ls tiltja, azt mondják. józan ész szerint is túlzás, és se­hogy sem értik, némelyek miért vedelnek annyit. Szép és gazdag ország vagyunk szerintük, ezer jóra költhet­nénk a pénzt, miért állunk meg a borospult mellett? El­viszik hírül azt is, hogy bur­jánzik a protekció. Tudják, máshol ls van, az egész vi­lágon ismerős, de ha egy év alatt ez is föltűnt, akkor lehet benne valami. Nem könyvből tanulták. Indultak volna kirándulni, de nincs szállás. Valaki közbelépett, lett. De buszt se lehet kap­ni! Fölvette valaki a tele­font, aki hallotta, tovább te­lefonált, nagy helyre, és lett busz, azonnal. Készülődés Középiskolát végeztek va­lamennyien, de nem érett­ségiztek. Ha jól értettem, csak az érettségizik, aki egyetemre akar menni. Nagy gondban vannak emiatt, mert a szakközépiskola négyéves, ahová szeptembertói járni­uk kell. Furcsának és túl­zásnak tartják, hogy egy szakmáért kétszer kelljen középiskolát járniuk, ab­ban reménykednek, szep­temberig „minden jóra for­dul." Vallásukról ls beszéltünk. Az arab vallásos nép, de köztük harcos ateisták ls akadnak. Az Iszlámot a leg­demokratikusabb vallásnak tartják, türelmes, minden­kit megtart a maga hité­ben. Figyelik az Iráni ese­ményeket, bár oldalági ro­kon az ottani egyház, Kho­meinit nagyra értékelik, egy nagy „iszlám-szocializmus" körképe rajzolódik ki előt­tük. A ml szocializmusunkat nagyon figyelik, sok jót ta­lálnak benne, de nem érte­nek mindennel egyet. Nem mondták meg, mit tennének másként. Szinte megfoghatat­lan, hogy nálunk minden­ki tanulhat, mindenkiből az lehet, ami akar. Tisztessé­ges lakása és autója lehet mindenkinek. Készülnek hazaJ Megta­nulták a Füstbe ment terv­et, hogy otthon elmondhas­sák, ha édesanyjukkal ta­lálkoznak. Visznek szép, vi­rágos, hímzett blúzokat, mert a magyar blúz nagyon szép, visznek bort Is, pálin­kát is. Mennyi mindent meg­tanultaki Tudják, hogy a kisüsti jobb. És van tanyai csirke ls. Hafidi Khelil verseket visz haza. Franciául írja őket, de versel olyanok, mint a Tihanyi alapítólevél: ma­gyar helynevekkel vannak tele. Hirtelen fordítással a Pestről szólónak ez a ref­rénje: Ezeréves szépséged el­bűvöli az embert. Említik tanáraikat is, nagy szeretettel, ök és a szállás­adók Jelentenek legtöbbet, tő­lük tanulják a magyart, és azt, embernek milyen a ma­gyar. Azt mondják, szíve­sen jönnek vissza augusz­tus végén. Horváth Dezső A banán dicsérete Tápláló a banán? Mi min­dent tartalmaz? Nemcsak tápláló, hanem nagyon könnyen ls .emészthe­tő, még a beteg gyomrúak száméra la. Tápértékét te­kintve egy kilogramm banán egyenértékű mintegy 1 liter teljes tejjel, vagy 1 kg hal­hússal, vagy fél kilogramm sertéshússal, vagy 10 tojás­sal. A banánnak valamennyi nálunk árusított gyümölcs közül a legnagyobb a táp­értéke. Nagy mennyiségű gli­cidet tartalmaz, ezenkívül cukrot, keményítőt, ásványi anyagokat, D-, A-, B(-, B2-, Bn-vitamint, fekélyképződés elleni hatóanyagot. A banán fontos tulajdonsága, hogy so­ha nem férgesedik meg. Lermontov festett is Lermontov, a festő már régóta érdekli a kutatókat. Néhány évtizeddel ezelőtt N. Pahonov még katalógust Is összeállított, amelybe Ler­montov 11 olajfestménye, 51 vízfestménye, 50 külön lapon készített rajza, több mint 200 albumba való rajza és mintegy 70, kéziratban sze­replő vázlata került be. A nagy költő rajzait ugyanaz a túláradó tempera­mentum és szenvedély jel­lemzi, mint a verseit. Ler­montov a képzőművészet te­rén újító volt, a látásmód új esztétikájának útjait egyen­gette. Nemrég újabb Lermontov­rajzokra bukkantak, mégpe­dig az Egyesült Államokban, a Columbia Egyetem levéltá­rában, A. M. Verescsagina és és V. A. Lopuhina itt őrzött albumaiban, valamint a Warthausen várban, Veres­csagina dédunokájánál, dr. Wilhelm von Könignél. Ezek a rajzok bekerültek Iraklij Andronyikov: „Lermontov Kutatások és leletek" című könyvének negyedik kiadá­sába. A Lenin-díjas Andronyi­kov ezt a megjegyzést fűzi könyvéhez: „Lermontov nemrég megtalált rajzai: ör­vendetes esemény. A 21 rajz­nál kétségtelen Lermontov szerzősége. Nemcsak a stílus vall erre, hanem az is, hogy számos művet Lermontov kézírása is hitelesíti. A raj­zok 1830—31-ből valók. A Verescsagina-albumban sze­replő művek javarésze kari­katúra, csak egy rajz van közöttük, amely puskás hegylakót ábrázol." (BUDA­PRESS — APN) Á tanulók nyári foglalkoztatásáról # A nyári szünidőben dol­gozó diákok baleset-biztosí­tásáról kér tájékoztatást M. F.-né szegedi olvasónk. Olvasónk arra kíváncsi, hogy a nyáron dolgozó tanulók közül, ha valame­lyikkel ttzcmi baleset tör­ténne, vagy megbetegedne, milyen ellátásra jogosult. Kéri: ismertessük, mit mond erről a jogszabály? A tanulóifjúság nyári szünidei foglalkoztatásának a következő formái fordul­nak elő: 1. a vállalatok (szövetkezetek) és az Iskola megállapodása alapján szor­galmi időszak alatt történő csoportos munkavégzés; 2. az általános iskolák 7—8. osztályos, 12—13 éves tanu­lólnak az iskola, Illetőleg az úttörőcsapat által szervezett munkavégzése; 3. munka­viszony alapján történő szervezett foglalkoztatás. Az 1. és a 2. pontban em­lített esetekben a munkát végző tanulók és a vállalat (szövetkezet) között sem munkaviszony, sem pedig társadalombiztosítási jogvi­szony nem jön létre. Tehát a tanulók csak a 17/1973. (VI. 14.) MT. számú rendelet 296. §-a/g. pontjában foglaltak al­kalmával jogosultak baleseti ellátásra. A 3. pontban említett mun­kavégzést a munkaügyi mi­niszter és az oktatási minisz­ter 119/1975. (MüM—OM szá­mú együttes utasítása szabá­lyozza. Ennek alapján a nyá­ri szünidei foglalkozásban részt vevő: 14. életévüket be­töltött és általános iskolai ta­nulmányaikat a tárgyévben befejező; gimnáziumi tanul­mányokat folytató; szakkö­zépiskolai tanulmányokat folytató és szakmai gyakor­latra be nem osztott, vala­mint felsőoktatási intézmény keretében tanulmányokat folytató, szakmai gyakorlatra nem kötelezett fiatalokkal a foglalkoztató vállalatnak (szövetkezetnek) egyéni mun­kaszerződés alapján, határo­zott Időre (meghatározott munkára) szóló munkavi­szonyt kell létesítenie. A munkaviszony létesítéséhez munkakönyv helyett az Is­kola részéről kiállított mun­kavállalási engedély szüksé­ges. A munkaviszony alapján a tanulókra a társadalombizto­sítás kiterjed, és az általános szabályok alapján jogosultak a társadalombiztosítási ellá­tásokra (táppénz, baleseti táppénz stb.). Munkabérük­ből nyugdíjjárulékot kell le­vonni és nyilvántartó lapot kell róluk kiállítani. A nyá­ri tanulmányi szünet alatt végzett munka során — akár üzemi baleset, akár betegség miatt — keresőképtelenné vált tanulónak táppénz a ta­nulmányok folytatásának az idejére io jár, ha keresőkép­telensége az Iskolai év meg­kezdése után megszakítás nélkül fennáll, és a felül­vizsgáló főorvos Igazolása szerint a tanulmányok foly­tatása gyógyulását nem hát­ráltatja. A munkaviszony alapján a tanuló 18. életévének betöl­téséig biztosítása tartamára való tekintet nélkül egy évig is részesülhet táppénzben. Ha a tanuló a 18 éves kora előtt vált keresőképtelenné, és a táppénz folyósításának ideje alatt tölti be a 18. élet­évét, keresőképtelensége to­vábbi idejére folyamatos biz­tosításának idejétől függetle­nül. az előbbiekben említett feltételekkel jogosult a tán­pénzre. A 18. életéve betöl­tése után keresőképtelenné vált tanuló azonban a folya­matos biztosítás tartamának megfelelő időre kaphat táp­pénzt Dr. V. M. Láthatatlan gyűjtemény Átkelhet-e a teve a tű fó­kán? Atl Sőt, kényelmesen el is időzhet ott, ha az ügyes kezű örmény mester, Eduárd Kazarjan teremtménye. Azé a művészé, aki immár ne­gyed százada foglalkozik mikro-miniatúrák készítésé­vel, és műveit többnyire tű­fokba illeszti, keret gyanánt. A Kazarjan-figurák több­sége szabad szemmel nem is látható, csak erős nagyitón át gyönyörködhetünk ben­nük, mint például abban az ezredköbmilliméteres szo­borban, amit Dávid Sza­szunkszkijról, egy örmény hősi eposz hőséről mintázott a művész. Kazarjan zenész­ként kezdte pályafutását és tulajdonképpen a zene révén fedezte fel magának a mlkro­miniatúrák világát. Első al­kotása, egy 14 milliméteres, élethűen megmunkált, húro­zott hegedű ugyanis elma­radt egy csehszlovák mester 3 milliméteres alkotása mö­gött, s ez arra sarkallta Ka­zarjant, hogy „láthatatlan" hegedűt készítsen, ötvenhat darabból állította össze, és kézjegyével hitelesítette a csodahangszert, amelynek részletel jól kivehetők az erős nagyító lencséje alatt. A mintegy 300 darabból álló gyűjteményben számos Chaplin-figurát is találunk. Nerrt csupán a keménykalap és a sétabot teszi hitelessé a nagy nevettető ábrázolását, hanem Chaplin legendás mo­solya ls, amit ugyancsak si­került a mikroemberke ajkán megörökíteni. Chaplin lesz a főszereplője annak a két mű­sornak is, amit Kazarjan leg­újabb, még készülő műve. egy mlkro-tv „sugároz" maid. Az egyes csatornán Chaplin egy nyújtón szivarozva szó­rakoztatja majd a nézőket, míg a másodikon Muham­mad Ali ellenfeleként bok­szol. A készülék elfér egy emberi hajszál belsejében, de igazi szenzációja mégsem ez, hanem az, hogy a világon először mozdulnak meg ben­ne egy mikro-mű alakjai. Rendkívüli pontosságot Igénylő munkák esetén a tu­domány is felhasználja Ka­zarjan boszorkányos kéz­ügyességét, különösen olykor, amikor a feladat nehezebb­nek ígérkezik, mint átvezetni egy tevét a tű fokán. (BUDAPRESS—APN) Gárdonyi Géza A szerelem filozófiája f^y agglegény elmélkedése n. Á szerelem nem egyéb, mint a szív csiklandós mivoltának fölébredése. Mikor először csiklandozza meg a férfi szívét az első szerelmes tekin­tet, a sajátságos édesen fájó belső ér­zés úgy rohan végig a feje búbjától a bokájáig, mint a higany, s mivelhogy ilyenkor föl van fordulva az ember, a higanyszerű érzés a bokájától visz­szafut ismét a fejéhez, és rohanva szaladgál össze-vissza. Sajátságos, hogv a szerelem első jelenségei a sóhajtások. A sóhajtás abban áll, hogy a sze­relembe esett ember behúzza a gyom­rát és a fején levő szellentvűkön a ké­zi fújtatóhoz hasonló tompa hangot bocsát, ki. Vannak azonban erőtelje­sebb sóhajtások is. amelyek mind­egyikével el lehet tizenkét egymás mellé állított gyertyát oltani. A sóhajtás a szív szélvihara, a sze­relmi vallomás előpostája. Ha a lánynál szintén jelentkezik ez a vihar, a férfi, nekibátorkodva köhé­cselni kezd. Készíti az utat a vallo­máshoz. A leáhv ilyenkor lesüti a szemét, mintha ezen a világon semmi sem ér­dekelné inkább, mint a cipője orra. (Pedig hát a szerelmese orra érdekli ekkor.) A szerelmi vallomás sokféle. A ta­nyai legény hátba üti az imádottját. A lány visszaüti. És megértik egy­mást. A borbély könyvből lanulja meg, s mindaddig ismétli magában, még csak szóhiba nélkül nem tudja. Ezekben a hetekben a szappanhabot a szeme közé keni a vendégnek, az, ollóval pe­dig nekitéved a füleknek is. A jogász már kön ivebben átesik a vallomás nehézségein. Egy pumpálá­sok útién vásárolt csokor, lakkcipő­vel díszített lábak előnyös lógáz.ása. s a szőnyegen való kecses térdre boru­lás. á la Nádal, s a többi magától jön. Szerelmet vallani egyébiránt nem nehéz dolog, főleg fiatal özvegyeknek, akik alkalmas kérdések által szájába adlák a szót a szív balekjának. Mert valóban a szív balekja az em­ber. A szív az embernek leghóborto­sabb testrésze. Bizonyos korban el­kezdi a bolondját járni, s néhány évig folyton a józansággal birkózik. Le is gyűri, utl figura docet, akár­hányszor. De hét a szerelemnek édes változa­tai vannak. Az első kézszorításból az utolsó ölelésig, különféle regényfeje­zetek és költemények történnek végig a két szív között. A két szerelmes az első pillantástól kezdve fotógráfussá vélik. Sokat ta­nulmányozzák eevmés arcát. haját, testállását, derekát és füleit, s igye­keznek is egymás előtt ezen testrésze­ket bájakká avansíroztatni. A szerelem fotógráfiája mindig fes­tett. Tüfidérs2Ínekkel van az alak ki­pingálva és a kebelbe elrejtve. A ke­bel t. í. szintén a szerelem alkotása. A szájból ajak lett: a szemből csil­lag; a fogokból gvöngysor. a kézből kacsó; a láb mindig piciny és piskóta­szerű; a leány angyal; a szemöldöke szivárvány; bár titokban a füstölt ol­dalast kedveli babbal, nyilvánosan legfeljebb fagylaltot ízlel, és annyi vizet Iszik, mint a madár. Jelentékeny helyet foglal el minden szerelem emlékében az első kézszo­rítás. Valójában nem egyéb ez. mint két kéznek pillanatnyi találkozása meg­görbült ujjakkal. Azonban a szerel­mesek úgy érzik ezt. mintha szívük lángja csapna össze a tenyerükben. Tizenöt éves voltam, mikor lmá­dottarnmal először szorítottam kezet. Közönséges nyári este volt akkor, mint aminő néhány százmilliószór volt a földtekén. Azonban nekem úgy tetszett, mintha annál szebb est soha­sem lett volna. A ház előtt ültünk. Távolból kutyaugatás és békakuruty­tyolás hallatszott, a hazafelé hajtott csorda bikájának baritonsZólóia által olvkor félbeszakítva. Mari azt mondta, hogy most már bemegv. És fölegyenesedett, mint egy tün­dérnő. — És miért megy be. nagysád? •— kérdeztem olvadékonyan. mint egy postai spanyolviaszk. — Egy kis szemet kell adni a ka­kasoknak — felelt merengő tekintet­tel. Kezét nyújtotta. Elkaptam, mint egy vízben ful­dokló. Annak a kézszorításnak még fnóst is érzem melegét. Hát még akkor. Ügy vittem haza a tenyeremet, mint egy drága kincset. Egész este a lám­pánál nézegettem, s éjjelre kesztyűt húztam rá, mint valami ereklyére. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom