Délmagyarország, 1979. június (69. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-26 / 147. szám

Szerda, 1979. június 27. 25 Elhunyt Örkény István Megrendülten tudatjuk, hogy súlyos betegség következtében 67 éves korában elhunyt Örkény István Kossuthdíjas és kétszeres . József Attila-díjas író, a Magyar írók Szövetsége titkárságának tagja. Halála pótolhatatlan vesztesége kulturális életünknek. Temetéséről később intézkednek. Kulturális Minisztérium, Magyar írók Szövetsége Örkény István 1912. április 3-én született Budapesten. A műegyetemet végzett fiatal vegyészmérnök első írásai a 30-as években, a Szép szó című folyóiratban jelentek meg; ennek iról köréhez tartozott. A későbbiekben 8 Magyar csillag, az Ellenzék, a felszabadulás után az Újhold, a Csillag és más irodalmi lapok közölték írásait. Meghatározó élménye volt a második világháborús katonai szolgálat, a hadifogság amelyből 1947-ben tér haza. 1949-ben az Ifjúsági Színház dramaturgja, 1951—53 között pedig a Magyar Néphadsereg Színházának dramaturgja volt. Kezdeti írásait helyenként szürrealista vonások jellemezték, korai műveiben elsősorban a polgári élet zsákutcáját ábrázolta. Alkotó munkássága az elmúlt két évtizedben teljesedett ki. Erős intellektualizmustól áthatott írásaitól nem idegen az irónia sem. Első ízben 1955-ben, a Hóviharban c. kötetért kapott József Attila-díjat., másodízben ugyanezt 1967-ben, a Kossuth-díjat pedig 1973-ban kapta meg. A Munka Érdemrend arany fokozatával 1972-ben tüntették ki. Örkény István időtálló művek egész sorát alkotta. Tóték és Macskajáték című színműveit világszerte bemutatták, több országban, így a Szovjetunióban jelenleg 's műsoron vannak. Kiváló elbeszélő. egyik legjelesebb prózaírónk volt. Más munkái mellett erről tanúskodnak a Koránkelő emberek riportjai, elbeszélései, s műfajteremtő alkotásai, az egyperces novellák. Összegyűjtött munkái Időrendben címmé! jelentek meg. Történészek tanácskozása Magyar—román történész vegyes bizottsági ülés kezdődött hétfőn a Magyar Tudományos Akadémián. Az Elekes Lajos akadémikus vezette magyar és a Stefan Pascu akadémikus vezette román tudósdelegáció az európai és ezen belül a Duna táji országok 1848-as forradalmainak kérdéseit elemezte. Előadások hangzottak el — az új kutatási eredmények alapján — az európai forradalmak típusairól, sajátosságairól. általános történelmi értékelésükről. Áttekintették az 1848—1849-es közép- és délkelet-európai forradalmak sajátos problémáit, egymáshoz való viszonyát, továbbá a kor európai történetében, a polgári világrend kialakulásában betöltött helyüket. Az előadásokat vita követte. Kedden a magyar—román történész vegyes bizottsági ülés a referátumok feletti szakmai vitával folytatódik az Akadémián. Az ötnapos tanácskozás második szakaszában, csütörtökön a két ország történészei a két világháború közötti magyar—román haladó kulturális kapcsolatokat vizsgálják. Beton-Hilton, magyar módra Nem tudom, az ország lakosságának hány százaléka, legalább hozzávetőlegesen mennyi ember él új lakótelepeken. (Nem tudom, mert az erről szóló rádiós sajtókonferencián ez nem derült ki.) Azért valószínű: lehetnek annyian, hogy a téma a legközérdekűbbek egyikének számítson. Jól „tudta" ezt a műsor is, azaz a múlt héten hétfőn este a Kossuth adón sugárzott, az új lakótelepekkel foglalkozó nyilvános sajtókonferencia. A rádióújság beharangozójáról szólva: „szinte nincs olyan jelentősebb város országunkban, amelynek egyik részén ne emelkedne új lakótelep vagy lakónegyed, házgyári elemekből készített, sok emeletes házak tekintélyes csoportja. Az ezekkel kapcsolatos kérdések — a tervezéstől a kivitelezésen, az ellátáson és magán az ott lakáson át sok másig — a lakosság jelentős részét érintik." Igen, a lakosság jelentős részét érintik. Például már első pillantásra, küllemükkel is. Azzal, hogy többségük egyhangú, sivár, csúnya. Ha persze a miért ?-re az illetékes válasza olyaténképpen kezdődik: „hadd ne részletezzem", akkor jöhet az első fölhördülés. Csak részletezze! Nem fogjuk unni. Azután kicsit később határozottan: „lehet ebben része a tervezésnek, de a körülményeknek is." Kettes számú hördülés: most akkor minek lehet része benne? Hogyan, miként, miért? („A lakosság jelentős részét érintik.") Más. A házgyárak rekonstrukcióival az a törekvés is párceuL, hogy az új lakótelepek „szellősebbek'' legyenek. Szegedi, tarjáni hördület: a Csillag téren két tízemeletes pontház épül most, közel, s távol szinte az egyetlen kitekintést, tágabb szemhatárt biztosító helyen. Szellősséget biztosítandó. így aztán a Csillag térből jószerivel a 6zép név egyik fele marad. A csillag. Amiket az égen láthatunk éjjelente, mert ha nem panelt akarunk szemlélni, csak abba az irányba tekinthetünk. („A lakosság jelentős részét érintik.") Folyt még szép hosszú vita a panelházak élettartamáról, száz év-e, vagy kevesebb netán több. Esett szó arról, miért nincsenek, vagy csak kevés számban vannak utcák és utcanevek a lakótelepeken. Továbbá a művelődési intézmények hiányáról, valamint a szociálpszichológiai slágerről, a modern városrészek fokozódó elidegenedettségéről, egészen a legfiatalabbakig. Igaz, arról már nem hallhattunk, a beköltözéskor miért van „a lakosság jelentős részének" anynyi gondja-baja ajtózártól kezdve beázáson át csapokig és még tovább. Azért megállapítható így is: lett volna jó néhány téma, amelynek izgalma, közérdekűsége élénk, okos vitákat, és fontos információkat ajándékozhatott volna a rádióhallgatóknak. Néhány résztvevő újságíró kérdezett-provokált is effélét, például a lakosság szélesebb bevonásával, a demokratizmus „lakótelepesítésével" kapcsolatban. Mivel ezek, miként a nem záródó ajtók, „a lakosság jelentős részét érintik". Ám, ha az illetékes a kérdések kétharmad részére replikáját úgy kezdi: „teljesen egyetértek a kérdéssel" ... S ha a riporter Pásztor Magdolna sajnos kapkod, 6 — Békásmegyer ürügyén — budapesti részletkérdések szövevényében vész ei... S ha nem irányítja-orientálja, uram bocsa' magát Szabó Lászlót sem, (félne a Kék fénytől?), aki az egy órából jó tizenöt percet lágymányosi vitákkal szakít ki magának („a lakosság jelentős részét..." stb). akkor... ... akkor bizony hiába o házigazda Jandtner Antal építési és városfejlesztési miniszter szubjektív jóakarata, s a szerkesztő Boros János igyekezte. Sőt, még a sok kitűnő, izgalmas, sokakat és egyre többeket érintő téma-ziccer is, honi betonHiltonjainkról. Csak legalább a hallgató („a lakosság jelentős része") ne higgye ezután, hogy csak ilyen sajtókonferenciák léteznek... Domonkos László i árok nyári akadémiája Kilencedik alkalommal rendezik meg a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán a nyári akadémiát, amely az általános iskolák felső tagozataiban oktató pedagógusok országos továbbképző fóruma. Évről évre más-más szakos tanároknak tartják meg az előadásokat — az oktatási reform és a különböző megyei továbbképző intézetek igényei szerint. Az idén magyar és biológia szakosok jelentkezhettek az egyhetes továbbképzésre, amely tegnap, hétfőn délelőtt ünnepélyes megnyitóval kezdődött, a főiskola dísztermében. Dr. Sípos Sándorné főiskolai docens, a nyári akadémia igazgatóhelyettese elmondta: a továbbképzésnek az a célja, hogy segítsék a pedagógusokat a magyar- és a biológiaoktatás új dokumentumainak. a tanterveknek minél színvonalasabb iskolai alkalmazásában. Ezért az előadások az új tanterv és tananyag lényeges részeivel foglalkoznak, ezeket a témákat az előadók, a főiskola oktatói, a szaktudomány, a korszerű módszertan, valamint a tanári munka szempontjából dolgozzák fel. A gyakorlati segítségnyújtás érdekében az elméleti előadások után konzultációkat tartanak, illetve képmagnófelvételek segítségéve] ismertetik és megbeszélik a tanítási tapasztalatokat. A továbbképzésen tehát nem a főiskolai oktatás ismeretanyagit sajátítják el a gyakorló pedagógusok, hanem az egyes szaktudományok legújabb eredményeiről kapnak tájékoztatást, valamint módszertani témákban mélyedhetnek el. A tanfolyam elsődleges célja a tudományos szemléletmód formálása és a korszerű pedagógiai kultúra terjesztése. Alkalmat teremt a résztvevőknek a tapasztalatcserékre is, ezek szintén további munkájukat segíthetik. A megnyitón előadást tartott dr. Moholl Károly, főiskolai főigazgató „A rendszeres továbbképzés, önművelés" címmel. A Bács, Békés, Csongrád, valamint Pest és Szolnok megyéből érkezett pedagógusok, összesen 162-en, ezután két szekcióban folytatták munkájukat. A nyári akadémia magyar nyelv és irodalom tagozatán főként az új anyanyelvi és irodalmi tanterv anyagáról, módszertani kérdésekről, az új tankönyv tanítási tapasztalatairól hallgatnak előadásokat. A biológiai tagozat hallgatói a biológia és a környezetismeret művelődési anyagának főbb részeivel ismerkednek meg. A szaktudományi előadásokon kívül filozófiai, pedagógiai, pszichológiai és egészségtani témák is szerepelnek a nyári akadémiai előadássorozatban. Mindezeken kívül:a magyartanárok ellátogatnak Pusztaszerre, a biológusok pedig természetvédelmi területekre (Fehér-tó, kiskunsági nemzeti park), valamint megtekintik az MTA újszegedi biológiai központját. A tanárok IX. nyári akadémiája pénteken fejeződik be. r^H M képernyő A Glembayak összefoglaló címmel ismert drámatrilógiát Miroslav Krleza legjelentősebb realista művének tartják. A nagy horvát író a húszas évek végén írta meg a Monarchia szétesését követő években játszódó drámákat, amelyekben egy család széthullásának történetével egy egész társadalmi osztály anakronisztikussá vált képviselőiről mond kemény ítéletet (ugyanerről a témáról prózai művek, töredékek is születtek). A trilógia részei: a Glembay Líd, az Agónia és a Léda. Dömölky János, akit az aktuális társadalmi problémákra különösen érzékeny tévérendezőként ismerünk, [elfedezte magának a Krleza-trilógiát: néhány évvel ezelőtt mutatták be az Agóniából készült tévéművét, az elmúlt héten pedig, azonos címmel, a Léda tévéváltozatát. A családtörténet befejező darabjának szereplői .a második nemzedék képviselői, akik már csak elherdálni képesek vagyont, címet, nevet, erkölcsöket — önmagukat. Valamennyien jellegzetes típusok, a társadalmitörténelmi változás, az átalakulás pillanatainak olyan figurái, akiknek személyisége. magatartásmódja a korhozkötöttség ellenére is szinte- időtlen. A lecsúszott diplomata, a divatos festő, a hajdani arisztokratanő és az ő élete párja, az új idők lovagja-iparmágnás, valamenynyien a társadalmi váltás, az átalakulás időszakának elbizonytalanodott, célt vesztett, önpusztító típusai. Dömölky akkor is hasznosan dolgozott volna, ha a Léda tévéváltozatában szigorú korhozkötöttséggel jeleníti meg az „egy farsangi éj komédiájának" (ez a mű alcíme) eseményeit és szereplőit. Hiszen ugyané kor hasonló típusai a mi történelmünkből, irodalmunkból is jól ismertek. A tévéjáték hatása, nézetünk szerint az értéke is megnőtt azonban azáltal .hogy a figurákat és a történéseket sikerült az adott korból „kimenteni", általános érvénnyel és egyszersmind sok aktuális vonással felruházni. A szereplők életére jellemző, egyetlen éjszaka alatt történt tragikus epizódokból figyelemreméltó tévédráma kerekedett: a satnyuló, sivár, hazug kapcsolatokról. az érzelmek vásáráról, az önpusztítás módozatairól és arról, mit jelent, ha az életet fölváltja a vegetálás. Bornyi Gyula operatőr kitűnő színészek jobbnál jobb pillanatait örökíthette meg. Darvas Iván a kiábrándultság és a cinizmus válfajaiból és fokozataiból mutatott skálát, Szakács Eszter az értékvesztés és tévesztés stációit járta végig. Haumanit Péter szenvedélyes intenzitással eljátszotta a nagysemmi-embert, az emberi ürességet és értéktelenséget. S. E. lyugdíjasok évzárója Megnyílt a csongrádi zenei tábor Eltemették Svéd Sándort Tegnap Csongrádon Galla János, a helyi ének-zenei általános iskola igazgatója nyitotta meg a XI. Zenei tábort, melynek tíznapos programján Csongrád és BácsKiskun megye tizenegy iskolájának növendékei, tanárai vesznek részt. A 150 főnyi tábor művésztanárai közé meghívták a párizsi Pierre Yves Artaud-ot, a prágai Dolezal Qvartett tagjait, Arató Szilviát, Rohmann Imrét, Maczák Jánost, Weninger Richárdot, Szecsődi Ferencet és Meszlényi Lászlót. A növendékek délelőttönként kötelező órákon vesznek részt, délután gyakorolnak, esténként pedig házimuzsika keretében mutatják be tudásukat. Hétfőn vettek végső búcsút Svéd Sándor Kossuthdíjas kiváló művésztől kollégái, pályatársai, tisztelői. Az Operaház előcsarnokában koszorúkkal övezett ravatalánál az Operaház nevében Mihály András Kossuth-díjas, kiváló művész, az Operaház igazgatója búcsúzott a világhírű énekestől. A pályatársak nevében Jámbor László Kossuth-díjas kiváló művész idézte fel Svéd Sándor alakját, hosszú, sikerekben gazdag életútját. Svéd Sándor emlékezetes alakja volt a szegedi operaelőadásoknak is. Föllépett a szabadtéri játékokon, a színházban, képünkön (Liebmann Béla felvétele) egyik parádés szerepében, A sevillai borbély Figarójaként látható. Az operaházi búcsúztatót lomra a fővárosi tanács álkövetően Svéd Sándort a tal adományozott díszsírheFarkasréti temetőben, gyá- lyen. Sírját elborították a szólók sokaságának jelenlé- kegyelet és a megemlékezés tében helyezték örök nyuga- virágai. Zsong a tágas helyiség, mint a méhkas. A középen szépen megterített hosszú asztalsor, rajta hűsítők, teasütemények, virágok. Körülötte ünneplőbe öltözött öregek, a bordányi nyugdíjasklub tagjai. Évzárót tartanak teadélutánnal, műsorral. Olyan családi összejövetel ez, ahol vendégek nélkül, a maguk szórakoztatására búcsúznak a klub mozgalmas évétől. Kipirult arccal készülődnek a műsor szereplői: a mesemondó Németh Imréné, a tárogatószámokkal fellépő Szűcs Antal, az egy-egy szavalatot szavaló Zádori Jánosné és Süveges Istvánné. Megmegzizzen kezükben a p»apír, amint még egyszer elismétlik magukban a mondandó sorokat. Három órakor kezdődik az ünnepreég, de a pávakör tagjai (valamennyien eljöttek) már 2 órakor megkezdték a próbát. Két népdalcsokor és egy székely népballada szerepe] a műsorukban. A belső kisteremben gyakorolnak. Búzás Emília klubvezető most a dirigens, ő maga is velük énekli, mondja a szöveget. Az évzáró színhelye a község művelődési háza. Kellemes otthonra talált itt a nyugdíjasklub 60 tagja. Foglalkozásaikon rendelkezésükre bocsátják a művelődés! ház magnóját, lemezjátszóját. Fehér Zoltán igazgató és Jenei Júlia, az ifjúsági klub vezetője kezeli most a készülékeket. Magyar nótákat közvetítenek a gramofonról, a magnó pedig az egész műsorukat felveszi, amiből a következő foglalkozásokon visszajátszanak néhány számot az összegyűjt idős embereknek. — Arra törekszünk, hogy minél erőteljesebben klbontakozhassék az öntevékenység — mondotta a nyugdíjasklub vezetője. — Mindenki azt vállal, amihez kedve van. A műsor kitűnően sikerült. Az elmondott versekben, az énekelt dalokban és balladában a saját sorsuk, fiatalabb kori nehéz, tanyai, falusi életük édes-bús epizódjait vélték felelevenedni. A mese ötvöződött itt a valósággal, Lajkó Györgyné, Pintér 36zsefné, özv. Szabó Imréné elmondott visszaemlékezéseinek igazával. Búzás Emília zárószavai: — Most két hónap vakáció következik. Legközelebbi foglalkozásunk szeptember első keddjén lesz, amikor megbeszéljük a kirándulásunkat. Addig is pihenjenek, ne csak dolgozzanak. Kovács Imre