Délmagyarország, 1979. június (69. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-24 / 146. szám

2 Vasárnap, 1979. június 24." Befejeződött a Megkezdődött a részleges termelés a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat nagytétényi gyárának új fóliaüzeméfcen. Az ötszázmillió forint költséggel épített és felszerelt új létesítmény a Borsodi Vegyi Kombinátban előállított pvc-port dolgozza fel. Júliustói — a teljes üzembe helyerés után — évente tizenhétezer tonna fóliát gyártanak majd ott. A termelés megindulása jelentős importot tesz feleslegessé. (MTI-fotó: Manek Attila felvétele — KS) tanácskozása Szombaton befejeződött Szekszárdon a 18. közgazdász vándorgyűlés. A több mint hatszáz közgazdász háromnapos eszmecseréjén a plenáris ülést követő négy szekcióülésen vitatták meg gazdasági életünk időszerű kérdéseit, a fejlesztés irányelveit, céljait. A hozzászólások során az egyes szakterületek, ágazatok képviselői mondták el véleményüket és tapasztalataikat, s a vita során fény derült az elmélet és a gyakorlat kritikus pontjaira, fehér foltjaira is. A közgazdászok háromnapos vitafóruma Garamvölgyi Károly miniszterhelyettes, a Magyar Közgazdasági Társaság főtitkára zárszavával ért véget. Űntözőgép—esőben Esik. Jól esik, és ez most tott az öntözőrendszer, amely- el, s 240 kilométernyi csövet, jólesik még az aratás előtt nek szinte csak gombnyomás Ezzel — szerintük — többet utolsót lélegző gabonának is, kell a működtetéséhez. Ha lehet öntözni, mint amennyisodrott levéllel hetekig ten- nem volt rá szükség az ről hírt adtunk. gődő kukoricának, nemrég kókadozó fűszerpaprikának. aszályban, mert — mondjuk . .... , , Biztos igaz, de amíg egy _ _ nedves a terület, akkor mi- gazdaságban előfordul, hogy A sűrű esőfüggöny szürkén nek a dotált epitkezés? Ha nyolc gép közül öt működlk beborítja a határt, nem lát- meg kellett volna, miért nem addig aligha stimmel a vani messzire — sem előre, nyomták azt a gombot? Mint lóság és a papír szerinti > e]. sem hátra. Pedig kellene, ahogy a szegedi Felszabadu- várás" Nincs ember> nincs Időben nem is oly távolra... lás Tsz felszín alatti nyomo- kapacitds _ nincs műeső keAiig több mint egy hete csövekkel berendezett 400 vesebb a termés _ és drászakemberek és illetékesebb- holdas (nem hektáros) teru- gább, néi illetékesebb , hozzáértők letén sjem; Az asztalyról paborongtak egy hivatalos ösz- naszkodtak ám fel sem vo- 1^ ™ ~ szeiövetelen a hosszú forró nultak a vízkivételre. mert szervez a gazdaság — ^ár" o£a SeS « példák győznek meg ar- ™<*aerőt.. Vegyük azt hogy s egybehagzóan, kritikusan ről, hogy szándékban nem ve"ne » gépet h.szen lenne önkritikusan vallották, bri volt hiány. A mihályteleki ontomi, de tén^eg nincs Űj Élet Termelőszövetkezet- erre penze. Nem vesz.. A gép all becsomagolva, lezsirozva. zony lemaradtunk a szárazság elleni védekezésben. Nem ben a fűszerpaprika öntözé az időjárás diktálta szuper- sére a belvíztározókat is követelmények, de a rendelkezésre álló lehetőségek mö- csatornarendszer gött. Ez pedig még akkor is épp emiatt állt le a vízügy, igaz, ha megnyugtatónak s biztosította a gazdaságnak A gazda sóvárog, de kár igénybe vették. A~Maty-éri hogy nem lehet úgy hitelre IroniM TYHKIF o l/nmho i-ri+ • TIT_ építésével kapni, mint a kombájnt: tízezret befizetek, s jövőre a teljes összeget. Lehet, hogy nem lett volna nagyobb veszszánt nyilatkozat lát napvi- a vízkivétel lehetőségét. A -j,^, , __ lágot a leghozzáértőbbek ré- fábiánsebestyéni Kinizsi Tsz ^ ^SfyeThárlt^ céoekszéről. s bizonyára országos a szentes-donáti öntözőtelep ™ a^"as:ialy^hár"0 gépek teljes kapacitását kihasznál- re> mmt amekkorat a ,teiva a területének nagy részép adatok birtokában. Csongrád megyében ez a Van pénz vagy nincs pénz? Ügy tűnik, nem egyértelműen re, méselhárító" aszály okozott? Ki tudja? A gazda csak azt: mindent megtettünk. Elég, cséretes a szenteTTemáí ott a gép itt a palánta. A gép ha csak a fent említett ta- Tsz. amely már az aszály xovaDD Dlria' alaphangulatára kezdetekor teljes erővel ön tözött. A rendkívüli egynyaras eldönthető kérdés. A drága ám jóval kisebb területi öntözési engedéllyel alig tíz gépek ugyanis egyszeriben vízgazdálkodásáért felelős gazdaság élt, s amikor a víz- kelendőbbek lettek: a szárazAlsótiszavidéki Vízügyi Igaz- ügy felajánlott használatra ság utóvédjei ellen, az utóbgatóság hatáskörzetében 41 több mint 13 ezer liter má- bi két hétben több frissen váezer hektár az öntözésre be- sodpercenkénti összteljesít- sárolt berendezést vetettek rendezett terület. Értendő: ményű 72 szivattyút, csupán be, mint amennyit az egész van csatorna, van víz H

étfő volt, hétágra sütött a nap. Valahol a Balaton partján, egy mólón vagy kéttucatnyi nő eszeveszett napozási versenyét megzavarta a rádió kívánságműsorának bemondója. Azt merészelte állítani, hogy vannak nők, akik csak azért mennek nyaralni, hogy ott — akárhol —, egész nap forogjanak a napon, mint grillsütőben a csirkék. A hölgyek megsértődtek, és forogtak tovább, mint grillsütőben a csirkék. Elnéztem őket. Az egyik már oly feketére égett, hogy koromszínű fürdőruhájának pántja alig volt kivehető. Mindezt tucatnyi nap alatt érte el. Átlagban több mint nyolc órás műszakokban. Fürödni, vagy az üdülő parkjában sétálni, netán játszani sohasem láttam. Feküdt és forgott, mint valami, szélütött napraforgó: és bizonyára szenvedett is, de tűrte, mert ő volt a legfeketébb. Az utolsó napon aztán — hiába voltak testére kenve százféle balzsamok, krémek, olajok, s ki tudja még mi miden — beütött a krach. Az éjfeketére sült hölgy válláról és hátáról nagy darabokban foszlani kezdett a megkínzott bőr. A többiek, a napozási verseny nyeretlenjei, mivel végtére is a káröröm minden örömök között a legszebb, gúnyosan mosolyogtak. Először én is nevettem. Később el ls gondolkodtam a dolgon. Nemcsak ezen a —nevezzük jobb szó híján így — grillcsirke-jelenségen, hanem azon, hogy tudunk-e üdülni. Mondom üdülni, mert nyaralni biztosan tudunk. A szóban forgó hölgy is elmondja majd otthon, ha regenerálódik egy kicsikét a bőre, hogy nyaralt a Balatonnál, ám azt, hogy üdült is, aligha mondhatja el, ha őszinte ember. Nem én találtam ki, nálam okosabbak voltak a tettesek, hogy az igazi pihenés sohasem egyenlő a semmittevéssel. Az igazi pihenés aktív. Az intenzví szellemi munkát mozgással lehet kipihenni, a nehéz fizikait pedig például olvasással. Evidens dolgok, tulajdonképpen fel sem kellett találni ezt a teóriát — annyira természetes. És a lényegét tudja is mindenki. A baj ott van, hogy nem gyakoroljuk. Bizonyság erre egy szállóigévé lett oktalan mondás, mely szerint a szabadság fáradalmait ráérünk munkahelyeinken kipihenni. Ez persze már munkafegyelmi ügy, és most különben sem erről akarok beszélni. Szomorúan tapasztalom, hogy nem sáfárkodunk jól az otthonainktól távol töltött szabad időnkkel sem. Vannak emberek persze, akik — ők tudják miért — nem is élnek azzal a számos lehetőséggel, mely számukra felkínáltatik. Mehetnének szakszervezeti üdülőkbe, vállalati nyaralókba, de nem is kérnek beutalót. Kapnának pedig, mert kétévente legalább sorra kerülhet mindenki, aki beutalót kér. Nem. Otthon maradnak, maszekolni. A gép is elfárad, nemhogy az emberi szervezet. Van azonban szerintem egy üdülés döntő különbség; a gép elhasználódott alkatrészei kicserélhetők... Egy egészségünk van, egy szívünk, s pihenni sem előre, sem utólag nem lehet. Hazánk kiterjedt üdülőhálózata hosszú esztendők erőfeszítéseinek eredménye, büszkék lehetünk reá. Szinte nevetségesen olcsón tölthetünk el heteket hazánk legszebb tájain, s a környezetváltoztatás már maga is regeneráló, pihentető tényező. Ám mondom mégegyszer: ott van a baj, hogy sokan ennyivel meg is elégszenek. Találkoztam olyan állítólagos üdülővel, aki ki sem tette a lábát egyik Balaton-parti kocsmából, s két hét múltán elégedetten jelentette, hogy ez aztán jó nyaralás volt. Hogy a szomszédban volt például egy sor érdekes program; kiállítás, színházi előadások sora, arról mit sem tudott. Az, hogy egyszer, egy borúsabb napon felüljön egy kishajóra, s átránduljon mondjuk Tihany festői szépségével, történelmi épületeivel megismerkedni — meg sem fordult az agyában. Az üdültetés olcsón számítva is milliárdos nagyságrendű tétel a vállalatok, a SZOT költségvetésében. Így azonban ezek a milliárdok hiába folynak el. Vannak persze sokhelyütt kultúrosok, akik programokat szerveznek az üdülőknek, de nin- I csenek mindenütt, s különben sem csak az ő dolguk, hogy kultúráltan, valóban pihenéssel, s kimondom: tanulással, önmaguk gazdagitásávall töltjük el nyári szünidőnket. Tanulást mondtam, s azért, mert szerintem egy-egy tájat is meg lehet tanulni. S ha már tájak megtanulásánál tartunk: utazunk, és egyre többen utazunk külföldre. A Balaton partján hallottam is egy friss útibeszámolót. A hölgy elmesélte, hogy tavaly európai körúton járt a férjével, s hozott haza egy sor kiváló, sőt barátnőpukkasztó cuccot Amikor azt kérdeztem, hogy Bécsből a kultúrtörténeti múzeumot hazahozta-e, értetlenül nézett rám. ö csak a Grábenen járt, a butikokban. Később persze szóba kerültek a külhoni étkek is. Magyarok között ez talán természetes is. Kérdeztem tőle, hogy pizzát vagy Milánóban járván, ott készült makarónit evett-e. Kiderült nem, mert ő Itáliában is marhapörköltet és töltött káposztát akart volna enni, s igazán felháborítónak tartja, hogy ott erre nem volt módja. ondolom, nem érezte túl jól magát azon az úton, mert ez csak akkor lett volna lehetséges, ha tudomásul veszi, hogy nem a Mátrába ment kirándulni, hanem Olaszországba. Nyitottság, akklimatizálódási készség nélkül jobb el sem indulni. Nyaralni megtanultunk, üdülni nem. Még nem. Meg kellene próbálkozni pedig, megér- * né. A többi, munkában eltöltött napon látnánk hasznát. Petri Ferenc G° tény nem igaz, nem úgy igaz: szét öntözte, hasonlóan dinácskozás utalok. A megye és a szomszédos. ós 23 talált használóra, 3 ezer évre rendeltek: tizenyolcat. vannak vízgazdálkodási társulatok, amelyek adják, továbbítják, „kormányozzák" liter másodpercenkénti telje- Két hete: akkor eredt el sitmennyel. az eső Mostanában esik. Draga mulatság az ontoző- Azik a föld, meg az öntövizet egészen a fogyasztóig, berendezés! — mondta egy zőgép. Sűrű esőfüggöny taÉs van állami dotáció. A elnökhelyettes. Azt már nem karja időnként a látóhatárt, víz egy köbméterét 1,20—1,50 tette hozzá, hogy a tetemes Azt. amelyen nemrég déliért termelik ki, a felhászná- terméskiesés nem mulatság... báb'ban tükröződve fejre álllók ugyanezért 70 fillért fi- De nézzük tovább a ténye- tan lebegett — az esőleső zetnek. És volt aszály. Hat ket. Egy öntözőberendezés téeszelnök .. hétig, s ezalatt azt várta (Rain Roll) ára 541 ezer. Egy mindenki, vagy esik már az másiké (ÖBA) 590. Sok, mert eső, vagy öntöznek a gazda- a szakemberek számolnak: ságok éjjel-nappal — ami egy MTZ-traktor például 182 belefér. De nem fért mind ezerbe kerül. A népgazdaság Igriczi Zsigmond Különféle cipőkben. •. Látooatás két szövetkezetben Szövetkezet idén az első negyedévben 19,3 millió forintért 58 ezer 500 pár cipőt adott el. A szövetkezet produkálni; a tervek szerint az idén 90 ezer pár lábbelit adnak el tőkés piacon. Az innen származó bevétel várhatóan 30 millió forin,t lesz, 5,5 millióval több, mint a nak, meglehetősen rossz körülmények között. Mórahalmon más jellegű gondok adódnak. A Szinkronnak az ott levő szolgálbele: a 41 ezer hektárból 21 ezerre kötöttek csupán vízbiztosítási szerződést. Ez kinem számol, csak ad: az első öntözőberendezésért 270. a másodikért 177—354 ezret ficsivel több mint a fele. De a zet a gazdaság — attól fügfelének épp csak fele; 11,5 gően. mekkora támogatást ezer hektár kapott mester- kap a vevő. De kap! És kap séges esőt « sivatagi forróságban. Ebből június 5-ig például a traktorra is, mert azt meg 182 helyett 169-ért viszi haza! Van pénz, vagy nincs pénz Csongrád megyében 5 ezer öntözőberendezésre? Nincs, 270 hektárt öntöztek, június mondja a téesz elnökhelyet12-ig pedig 8 ezer 866 hektáron hullott az éltető permetbői. tese, s rezignáltán nézi a fonnyadozó palántát. Nincs, mondja az AGROKER megA vízügyiek tájékoztatása rendelőjére pillantva a keszerint arra is volt példa, reskedő: 1979-re a megyei tehogy az öntözésre adott ál- leptől 15 — azaz tizenöt — lami támogatással sem jól öntözőgépet rendeltek. A válsáfárkodnak. A szegvári Pus- lalat ennek ellenére tartalékin és a mindszenti Lenin kolt, készletezett kétszer enyTsz-ben 1965-ben épült meg nyit. Rajtuk nem múlt, monda legelőöntöző telep. A sike- ják ott. De mondják akkor is, res próba után sikeres „be- ha az utóbbi négy év vásáröntözés" következett, azóta lásait nézik: 1976 óta 172 telviszoiit szinte vizet sem lá- jes öntözőberendezést Magyar szabadalommal Az „Április 4." Cipőipari tavalyi. Legjelentősebb kereskedelmi partnerük egy NSZK-cég, nekik 66 ezer párat szállít a szövetkezet, de eljut a szegedi cipő Belgiumba és Franciaországba tatóházában jelenleg ketten igyekszik minőségi munkát is- A Szovjetunióban 20 ezer, dolgoznak Mivel az épület Lengyelországban 30 ezer kihasználatlan, át kell alapar, e szövetkezetben gyár- kítani; a közeljövőben ott tott lábbeli talál gazdara. A cipőfelsörész gyártását kezhazai piacon eladott termé- dik megi régij egyszer már kek száma az idén az elkép- félretett gépekkel zelések szerint 100 ezer pár körül lesz. A szövetkezet üzemházának második emeletén gépsorok állnak. Körülbelül 150 új dolgozóra lenne szükség, hogy ezeket a gépeket üze_ Ivóvíz a tengerből Különleges találmánnyal tette magát híressé két mavizet szolgáltat, mindenekelőtt a közeli kőolajfinomígyar mérnök, Tasnádi Csa- tónak. A 190 négyzetkiloméba, a Budapesti Műszaki ter nagyságú, 70 ezer lakoEgyetem tudományos fő- sú Áruba gyakorlatilag kakmunkatársa és dr. Szűcs tiszsivatag, közel az EgyenLászló, az Energigazdálkodási Intézet osztályvezetője. Egy minden eddig ismertnél lítőhöz. így az sem kis jelentőségű, hogy január óta a szállodákban, éttermekben korszerűbb, egyszerűbb és, hatalmas pohár vizet teszolcsóbb tengerviz-sótalanító berendezést szabadalmaztattak, s az első „vízgyár" az év eleje óta a Holland Antillákhoz tartozó Áruba szigetén kitűnően működik. Naponta 4 ezer adtak kiváló minőségű nek a vendég elé, a bőség jeleként, deszt 'lált víz van az úszómedencékben és azzal locsolják a parkokat is. Olyannyira elégedettek a berendezéssel, hogy további köbméter három — hasonló nagyságú desztillált — egység építését tervezik. A sűrűsödő gondok ellenére az eredmények biztatóak. Tavaly még negyedmilliós ráfizetése volt a szövetkezetnek a gyerekklumpák gyártásában. Idén ebből a keresett divatcikkből meltetni tudjak. Hogy mi- mintegy 20 ezer párat készíert ez a nagy munkaeröhi- tettek( 125 ezer forintos nyeany? 1974-ben a szövetke- reséggel. Az első negyedévzetben abbahagyták a pa- ben 17 ezer 180 par gverpucskészítést. A gépeket el- mekcipőt gyártottak, ez 2,5 adtak, helyettük cipőgyártó százalékkal több. mifit berendezeseket vettek. A amennyit erre az időszakra papueskészitők azonban las- terveztek sanként elszállíngóztak, rfiásutt kerestek munkát, s helyettük nincs elég új szakember. * A Szinkron Vegyesipari Szövetkezetben is készül — A közületi szolgáltatásban az idei év első három hónapjában 13 százalékos a túlteljesítés. A DÉLÉP-pel állnak kapcsolatban, a szóregi lakatosüzemben fémből készítenek nyílászárókat gyermekeknek — cipő. Az és különféle berendezési téridén 350 ezer pár, 39 millió gyakat. forintot érő lábbelit gyárta- Ebben az évben 60,5 milnak Csongrádon, Pusztamér- liós árbevételt terveznek, 6,5 gesen és Szőregen. A három millió forinttal többet a ta. telephelyen 143-an dolgoz- valyinál.