Délmagyarország, 1979. június (69. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-03 / 128. szám

- 4 Vasárnap, 1979. június 3. Közös nyilatkozat (Folytatás az 1. oldalról.) nlstáknak, a magyar dolgo­Szovjetunió Kommunista zóknak a Szovjetunióhoz Pártja, a szovjet nép nagyra fűződő Internacionalista, elv­értékeli a magyar kommu- társi és testvéri viszonyát. E A felek áttekintették a Magyar Népköztársaság párt­és kormányküldöttségének a Szovjetunióban tett 1974. évi látogalása alkalmából kötött, majd az ezt követő legfel­sőbb szintű találkozókon to­vábbfejlesztett és konkreti­zált elvi megállapodások va­lóra váltásának menetét. Megelégedéssel állapították meg, hogy a magyar—szov­jet kapcsolatok eredménye­sen és dinamikusan fejlőd­nek, teljes összhangban a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió 1967-ben alá­irt barátsági, együttműkö­dési es kölcsönös segítség­nyújtási szerződésével. az MSZMP XI. kongresszusa és az SZKP XXV. kongresszu­sa határozataival. A felek megállapították: Magyarország és a Szovjet­unió testvéri barátságának szilárd alapja a társadalmi rend közössége, a magyar és a szovjet nép alapvető ér­dekeinek egysége, a marxiz­mus—leninizmus és a szoci­alista Internacionalizmus el­veihez való hűség. Az élet meggyőzően igazolja a ma­gyar—szovjet szövetség ha­tékonyságát, mely biztosítja a két ország érdekeinek vé­delhiét, s jól szolgálja a szo­cialista közösség összefor­rottságának és nemzetközi befolyásának erősítéséi Eu­rópa és az egész világ bé­kéjének és biztonságának megszilárdítását. A Magyar Népköztársa­ság és a Szovjetunió, a ma­gyar és a szovjet nép barát­sága és együttműködése fej­lődéséhek mózgatóereje az MSZMP és az SZKP testvé­ri összeforroitsága. A rend­szeres legmagasabb szintű találkozók, az állandó mun­kakapcsolat, a széles körű véleménycserék gazdagítják a két párt tevékenységét, le­hetővé teszik az előttük álló feladatok legkedvezőbb meg­oldását. Az MSZMP és az SZKP — a viszonyukra jel­lemző mély kölcsönös tisz­telet, az őszinteség és a tel­jes bizalom szellemében — minden módon és minden szinten hozzájárul a párt­kapcsolatok továbi szélesíté­séhez, a Magyar Népköztár­saság országgyűlése és a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa, a két' ország kormá­nya, állami es társadalrpt szervezetei kapcsolatainak és együttműködésének bőví­téséhez. A küldöttségek vélemény­cserét folytattak a Magyar Népköztársaság és a Szov­jetunió távlati gazdasági együttműködésének fő Irá­nyairól. Megállapították, hogy az árucsere-forgalom dina­mikus növekedése, a terme­lési együttműködés fejlődé­se, a hosszú távú gazdasági megállapodások hozzájárul­nak Magyarország és a Szovjetunió népgazdasági feladatainak megoldásához. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormány­főinek a közelmúltban le­zajlott találkozóján kidolgo­zott megállapodások valóra váltása előmozdítja a köl­csönösen előnyös gazdasági kapcsolatok elmélyítését. A felek szükségesnek tart­ják az együttes tervezési te­vékenység tökéletesítését, a termelési kooperáció és sza­kosítás fejlesztését. Kiemel­ték annak fontosságát, hogy mielőbb fejezzék be a Ma­gyar Népköztársaság és a Szovjetunió legfontosabb gazdasági ágazatait "felölelő termelési kooperáció és sza­kosítás 1990-ig szóló hosszú távú programjának kidolgo­zását. Jelentős eredmények jel­lemzik a két ország már 30 éve jól fejlődő műszaki­tudományos együttműködé­sét. A felek Időszerű fel­adatként jelölték meg a kö­zös tudományos tevékeny­ség népgazdasági hatékony­ságának növelését, és még szorosabb összehangolását, a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok követelményei­vel. . i.' , A küldöttségek' aláhúzták a testvéri országok szoros együttműködésének fontos­ságát a hagy népgazdasági feladatok végrehajtásában, köztük az energia- és nyers­anyaggondok megoldásában. Megállapították; - hogy az összefogás nagyszerű példája a KGST-tagállamok több ez­res építőkollektivájának in­ternacionalista együttmű­ködésével elkészült és üzem­be helyezett Szövetség gáz­vezeték, a Vinnyicát és Al­bertirsát összekötő, magas­feszültségű villamos táv­vezeték. Magyarország és a Szov­jetunió továbbra is hatéko­nyan hozzá kíván járulni a KGST tevékenységének fej­lesztéséhez és tökéletesíté­séhez. A KGST fennállásá­nak 30 éve során felhalmo­zott tapasztalatok-• meggyő­zően bizonyítják a testvéri államok közős erőfeszítései­nek nagy előnyét-"ff gazda­ságban, a tudományban és á technikában. A felek ha­tározott Intézkedéseket tesz­nek a jövőben is a szocia­lista gazdasági integráció komplex programjának va­lóra váltására, cselekvően részt vesznek a KGST-tag­országok hosszú távú együtt­működési célprogramjainak megvalósításában, Magyar­ország és a Szovjetunió, a baráti országok sikeres tár­sadalmi-gazdasági fejlődése fontos tartalékának tekinti a gazdasági integráció elő­rehaladását. A küldöttségek nagy fi­gyelmet szenteltek a ma­gyar—szovjet ideológiai együttműködésnek. Kifejez­ték, hogy kölcsönösen elő­mozdítják Magyarország és a Szovjetunió ideológiai In­tézményeinek, tömegtájékoz­tatási szerveinek alkotó együttműködését. A látoga­tás során aláírták a ma­gyar—szovjet kulturális és tudományos együttműködési egyezményt, amely űi lehe­tőségeket teremt e kapcso­latok szélesítésére és elmé­lyítésére, Magyarország és a Szovjetunió népeinek köl­csönös szellemi gazdagodá­sára. A két küldöttség megelé­gedéssel állapította meg, hogy a magyar—szovjet ba­rátság ápolása és elmélyítése a társadalom legszélesebb köreinek ügyévé vált. Ked­vezően értékelték a Magyar —Szovjet Baráti Társaság és a Szovjet—Magvar Baráti Társaság tevékenységét, amely jelentősen hozzájárul a két testvéri nép közeledé­séhez. II. A Magyar Népköztársa­ság és a Szovjetunió kül­döttsége széles körű véle­ménycserét folytatott a nem­zetközi élet kulcskérdései­ről. A felek megállapították, hogy ma is Időszerű az az értékelés, amelyet a Varsói Szerződés tagállamai 1978. novemberi moszkvai nyilat­kozatukban adtak a nemzet­közi helyzetről. Az Európá­ban és a világban végbe­menő kedvező irányú vál­tozások melett a nemzetközi életben továbbra ls aktívan tevékenykednek a „hideg­háború" korszakának vissza­állítására törekvő imperia­lista és reakciós erők. A NATO militarista köreinek az,a célja, hogy fokozzák a fegyverkezési versenyt, ka­tonai fölényre tegyenek szert a szocialista közösség orszá­gaival szemben, . és megkí­séreljék aláásni a nemzet­közi enyhülés alapjait. Magyarország és a Szov­jetunió — a Varsói Szerző­dés többi szövetséges álla­mával együtt — most és a jövőberi iá mindent meg­fősz azérl hogy az enyhülés folyamata magerősödjék, ki­szélesedjék, egyetemessé és visszafordíthatatlanná vál­jék. A Magyar Népköztársa­ság és a Szovjetunió rend­kívül fontosnak tartja az államok közötti bizalom erő­sítését, és a katonai enyhü­lést szolgáló gyakorlati in­tézkedéseket Európában. Er­re irányul a szocialista ál­lamoknak az a javaslata, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekez­leten részt vevő valamennyi állam kössön . szerződést: nem alkalmaznak elsőként egymás ellen sem nukleáris, sem hagyományos fegyvert. A katonai enyhülés előmoz­dításában és az európai, ál­lamok közötti bizalom erő­sítésében hasznos lenne — a záróokmánnyal összhang­ban jelenleg is megvalósuló bizalomerősítő - jntékedések kiegészítéseként — azoknak a javaslatoknak gyakorlati alkalmazása, melyek szerint az országok előzetesen be­jelentik a nagyobb katonai mozgásokat, nagyszabású lé­gi hadgyakorlatokat. az összeurópai értekezleten részt vevő államok parti vizeihez közeli nagyméretű haditengerészeti gyakorlato­kat­A Varsói Szerződés tag­államai külügyminiszteri bi­zottsága budapesti ülésének új jelentós kezdeményezé­se. höií? "híVják 'ö&zé"az" ösz­szes európai állam, az Egye­sült Államok és Kanada képviselőinek politikai szin­tű értekezletét. Ez széles körű lehetőséget nyit mind­ezen javaslatok érdemi át­tekintésére és más államok olyan javaslatainak meg­vizsgálására, amelyek a ka­tonai szembenállás mérsék­léséhez, a fegyveres erők és fegyverzetek koncentrá­ciójának és mennyiségének csökkentéséhez, az európai béke és biztonság megerősí­téséhez vezetnek. A felek meggyőződése, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok megálla­podásának küszöbönálló alá­írása a hadászati támadó­fegyverek korlátozásáról, rendkívül nagy jelentőségű a nemzetközi béke és biz­tonság magszilárdítása szem­pontjából. -Életbe lépése je­lentős előrehaladás lesz a fegyverkezési verseny kor­látozásához vezető úton. A Magyar Népköztársa­ság és a Szovjetunió határo­zottan síkraszáll a közép­európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésé­vel foglalkozó bécsi tárgya­lások sikeres előrehaladásá­ért. A szocialista államok javaslatai lehetővé teszik, hogy e tárgyalásokat az egyezmény konkrét kidolgo­zása felé tereljük. Most a nyugati országokon a sor, hogy a javaslatokra konst­ruktív választ adjanak. Az európai földrész hely­zetének áttekintése során a felek ismételten megállapí­tották, hogy a Helsinkiben elfogadott záróokmány va­lamennyi elvének és meg­állapodásának következetes és teljes valóra váltása az európai és az egész nem­zetközi helyzet további ja­vulását szolgálja. Ebben a folyamatban fontos szerep vár az összeurópai értekez­leten részt vevő országok képviselőinek 1980. évi mad­ridi találkozójára. A Ma­gyar Népköztársaság és a Szovjetunió kész érdemben hozzájárulni e találkozó si­keres megtartásához. Az egyenlőségen és a köl­csönös előnyökön nyugvó együttműködés szélesítésé­nek konkrét lépése lehetne a KGST es az Európai Gaz­dasági Közösség viszonyá­nak "alapelveiről szőlő egyez­mény mielőbbi megkötése. A küldöttségek felléptek amellett, hogy a béke, a jószomszédság és az együtt­működés erősödjék a Balkán félszigeten. Kifejezték re­ményüket: a balkáni népek nem engedik meg. hogy e fontos térség a nyugtalan­ság éj a bonyodalmak fész­kévé váljék az enyhülés­sel és a békével szemben álló erők cselszövésének követ­keztében. A Magyar Népköztársa­ság és a" Szovjetunió " kife­jezte aggodalmát a közel­keleti események veszélyes alakulása miatt. Ismételten megerősítették, hogy szoli­dárisak az arab országokkal, amelyek határozottan eluta­sítják az Egyesült Államok égisze alatt Egyiptom és Izrael között megkötött arabellenes különbékét. A felek aláhúzták, hogy Kínának az enyhülési folya­mat megszakítását, új fe­szültséggócok létrehozását, háborús konfliktusok kirob­bantását célzó hegemonista, terjeszkedő politikája ko­moly fenyegetést jelent a békére, korunk forradalmi és felszabadító erőinek ügyére. Magyarország és a Szov­jetunió ismét megerősíti in­ternacionalista szolidaritá­sát a kínai agressziót bát­ran visszaverő hős vietnami néppel, és valamennyi béke­szerető erővel együtt hatá­rozottan támogatja a Viet­nami Szocialista Köztársa­ság konstruktív áláspontját, amely Délkelet-Ázsia béké­jének helyreállítását és biz­tonságának megerősítését szolgálja. A Magyar Népköztársa­ság és a Szovjetunió kifejez­ve elvi álláspontját Kína jelenlegi külpolitikájáról, egyúttal megerősíti azt is, hogy barátságra törekszik a kínai néppel, kész a békés egymás melett élés elvei alapján normális államközi viszonyt fenntartani a Kínai Népköztársasággal. A Magyar Népköztársa­ság és a Szovjetunió aktí­van támogatja a nemzeti függetlenségért é& a társa­dalmi haladásért küzdő ázsiai, afrikai és latin-ame­rikai népeket az Imperializ­mus, a kólonializmus. a neo­kolonializmus és a faji meg­különböztetés ellen folyta­tott' harcukban. A küldött­ségek kiemelték az el nem kötelezett mozgalom pozitív szerepét ebben a harcban, és reményüket fejezték ki, hogy az el nem kötelezett országok állam- és kor­mányfőinek 1979 szeptembe­rében Havannában sorra kerülő értekezlete újabb hozájárulás lesz a népek békéjének és biztonságának erősítéséhez, az elnyomás és a diktátum imperialista politikája elleni harchoz. A felek ismételten kifejez­ték elhatározásukat hogy a jövőben is minden módon elősegítik a szocialista kö­zösség testvéri országai kül­politikai együttműködésének elmélyítését, amely a nem­zetközi enyhülés folyamatá­nak és a világpolitikai lég­kör egészségesebbé válásá­nak hatalmas mozgató ere­je. Megerősítették készsé­güket, hogy következetes in­tézkedéseket tesznek a Var­sói Szerződés szervezetének — a béke és a nemzetközi biztonság megbízható esz­közének — erősítésére. III. V. A tárgyalásokon véle­ményt cseréltek "a nemzet­közi kommunista és mun­kásmozgalom számos kérdé­séről. A felek megállapították, hogy napjainkban egyre nő a kommunista és munkás­mozgalom nemzetközi sze­repe és befolyása. Elsősor­ban a szocialista és a kapi­talista országok kommunista és munkáspártjainak kez­deményezései és együttes erőfeszítései eredményeként olyan nagy horderejű kér­dések kerültek a világpoli­tika középpontjába, mint a termonukleáris háború el­hárítása, fegyverkezési haj­sza megfékezése és a lesze­relés, a békés egymás mel­lett élés elvének megerősí­tése a különböző társadalmi rendszerű államok kőzött, a hegemonizmus elleni harc, a gyarmatosítás és a faji megkülönböztetés megszün­tetése és más kérdések. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja tiszte­lettel tekint a társadalom faradalmi átalakításáról, a szocializmus és a kommu­nizmus építéséről szóló, Marx, Engels, Lenin tanítá­sait továbbfejlesztő testvér­pártok alkotó útkeresésére. Az élet igazolja, hogy gyü­mölcsöző ez a tevékenység, ha figyelembe veszi mind az osztályharc, mind a szocia­lista átalakulás általános törvényszerűségeit, mind pe­dig az adott országok konk­rét történelmi feltételeit és nemzeti sajátosságait. A magyar és szovjet kom­munisták következetesen sikraszállnak valamennyi kommunista és munkáspárt elvtársi együttműködésének fejlesztéséért, az egymás kö­zötti viszony azon általáno­san elfogadott elvei alap­ján, amelyeket a kétoldalú és a nemzetközi találkozó­kon dolgoztak ki, belértve az 1976-os berlini értekezle­tet is. A tárgyalások résztvevői rámutattak a testvérpártok internacionalista szolidaritá­sának növekvő szerepére, az aktívabb közös fellépés, az együttműködés és az össze­forottság erősítésének szük­ségességére. E cél érdekében a Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja. mint korábban, a jövőben is min­dent megtesz. A magyar és a szovjet fél mély megelégedettségét fe­jezte ki a szívélyesség, a testvéri barátság, a teljes kölcsö­nös megértés légkörében, az MSZMP és az SZKP, a Ma­gyar Népköztársaság és a Szovjetunió nézeteinek minden megvitatott kérdésben megnyilvánuló egysége jegyében le­zajlott tárgyalások eredményei felett. Kifejezték meggyő­ződésüket, hogy a Szovjetunió párt- és kormányküldött­ségének a Magyar Népköztársaságban tett hivatalos, bará­ti látogatása az internacionalista testvériség és a sokrétű együttműködés elmélyülését szolgálja a Magyar Népköztár­saság és a Szovjetunió közötl és újabb hozzájárulás a szo­cialista közösség megszilárdításához. L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnöksége és a szovjet kormány nevében meghívta Ká­dár Jánosi a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkárál hogy a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének élén tegyen hivatalos, ba­ráti látogatást a Szovjetunióban. Magyar részről a meghí­vást köszönettel elfogadták. Budapesl 1979. június I. KADAR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LEONYID ILJICS BREZSNYEV, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke A látogatás nemzetközi visszhangja A nemzetközi sajtó szom­baton is terjedelmes tudó­sításokban foglalkozott Le­onyid Brezsnyev budapes­ti látogatásával és az utol­só nap eseményeiről be­számolva azt az általános következtetést vonva le, hogy a látogatas nemcsak a két szocialista ország hagyományosan jó kap­csolatainak adott újabb lendületet, hanem, napja­ink jelentős világpolitikai eseményévé is vált. # Moszkva (MTI) Valamennyi központi szov­jet lap első oldalán közli szombaton a Leonyid Brezs­nyev vezette szovjet párt­és kormányküldöttség ma­gyarországi látogatásának befejeztéről szóló jelentése­ket. Beszámolnak a lapok a tágyalások befejezéséről, a dokumentumok aláírásáról, a szovjet küldöttség, tagjainak látogatásáról Kelenföldön, teljes szövegben, közlik Leo­nyid Brezsnyev és Kádár János televíziós beszédéi fényképes tudósításban szá­molnak be a szovjet kül­döttség elutazásáról és a moszkvai visszaérkezésről „A szovjet—magyar barát­ság megbonthatatlan". „Az eszmék és célok egysége" — ilyen és ehhez hasortló cí­mekkel közlik a lapok a je­lentéseket, s egyúttal beszá­molnak a budapesti tárgya­lások világvisszhangjáról is. # Varsó (MTI) A lengyel lapok szomba­ton első oldalukon részlete­sen Ismertették Leonyid Brezsnyev és Kádár János televíziós beszédét, A' Try­bit'na Lúdu, a LEMP KB lapja az SZKP főtitkárának azt a megállapítását emeli ki, hogy a kommunizmus és a szocializmus építésében a szovjet és a magyar kom­munisták állandóan új je­lenségekel és új problémák­kal találkoznak, és ezért hasznos útjaik összehason­lítása. # Berlin (MTI) A berlini Neues Deutsch­land is részletesen tudósított a magyar—szovjet közös nyi­latkozat aláírásáról vala­mint a két ország vezetői­nek a budapesti televízió­ban elhangzott beszédéről. Idézi Kádár Jánosnak a tár­gyalások és a látogatás tel­jes sikerére utaló megálla­pítását, Leonyid Brezsnyev beszédéből pedig a szocia­lista országoknak a leszere­léssel foglalkozó összeuró­pai konferencia megtartására irányuló budapesti kezde­ményezésére vonatkozó meg­állapításait emeli ki. O Prága (MTI) „Űj ösztönzés az együttmű­ködésre" — ezzel a három­hasábos címmel foglalja össze a Rudé Právo szom­bati számának első oldalán Leonyid Brezsnyev látoga­tásának lényegét, A lap a nemzetközi témákat tárgya­ló oldalán külön-külön cím alatt közli Leonyid Brezs­nyev és Kádár János pén­teki beszédének szövegét, kiemelve a leszereléssel, a közelgő bécsi csúcstalálko­zóval, a kínai vezetés poli­tikájának veszélyeivel fog­lalkozó megállapításokat. O Szófia (MTI) A bolgár lapok szomba­ton részletes, fényképpel il­lusztrált beszámolókat kö­zöltek a látogatás utolsó napjáról és Leonyid Brezs­nyev elutazásáról. A Zeme­delszko Zname kommentár­ja többek között megállapít­ja: a bolgár nép. amely idén már szívélyes fogadtatásban, részesítette Leonyid Brezs­nyevet, és hamarosan Ká­dár Jánost is üdvözölheti, a szovjet—magyar találko­zásban fontos hozzájárulást lát a nagy közösség egysé­gének és erejének, a béke ügyének megszilárdításá­hoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom