Délmagyarország, 1979. június (69. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-22 / 144. szám

Péntelí, 1979. június 22. Leninvárosban elkészfilt a Tiszai Vegyi Kombinát olefin Lengyel katonai küldöttség hazánkban Wlodzimierz Sawczuk vezérezredes, a Lengyel Néphadsereg politikai főcsoportfőnöke, miniszterhelyettes vezetésével — Kárpáti Ferenc vezérőrnagy, a Magyar Néphadsereg politikai főcsoportfőnöke, miniszterhelyettes meghívására — katonai küldöttség tartózkodik hazánkban hivatalos, baráti látogatáson. A küldöttséget csütörtökön fogadta Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Csütörtökön ugyancsak fogadta a küldöttséget Czinege Lajos hadsergtábornok, honvédelmi miniszter a Honvédelmi Minisztériumban. A lengyel katonai küldöttgyárának termékét feldolgozó polipropilén gyár. Évente ! ség itt-tartózkodása során isnegyvenezer tonna polipropilén granulátum készül itt, amelyből műszálat, műanyag csövet és különböző — úgynevezett — üreges edényeket készítenek. A képen: A polimer fizem részlete merkedik a magyar néphadseregben folyó kiképző- és nevelőmunkával, a katonák életével, ipari és mezőgazdasági üzemek munkájával. Parkok szépitői Sok kárt okoznak a garázdák Megfogták a padot és be- ségét. Eleinte szép számmal megláttuk a festékbe ragadt tették a bokor alá. Munká- jelentkeztek vállalatok és az újságokat, sok jöttek és azóta ismét a intézmények a társadalmi • sétányon áll a pad, de ki munkára. Általában valaményes a mozgalom. Nagyrészt a szocialista brigádoktudja meddig, hiszen már melyik közeli park vagy ut másodszor mozdították el ca védnökségét vállalták. Az erőszakkal. A tisztáson kékek és pirosok a játszószerek. Mindegyik frissen festett. Egy öreg tuskót is kiraktak a gyerekeknek. De útban lehetett, mert arrébb vonszolták. A nehéz fa felszántotta a — Évente 200 ezer forintot költünk a játszóterek, "i- <-**£!> ss£ S«K"ped'8 * ~ tájékoztat Varga Gábor, a Városgondnokság előadója. — Tavaly nak köszönhető hosv ren- — """f dezettek a közterületek. f«dául több padró1 isAletö,r" ték a vasfuleket az Április * 4. útján. Az újszegedi LiA Klauzál téri gyógyászati getben februárban két pasegédeszközök gyárának dot húztak ki a földből. A kavicsszőnyeget, másnak, Semmelveis szocialista bri- záporkerti játszótér mostanem esett baja. Csak gádja nemrég festette be az nában olyan, mintha puszfélszáron. Aradi vértanúk terének pad- tító természeti csapás érte volna. Kevés a szakmunkás, a hinta lóg Eltépték az egyik, természe- jait. tesen a leggyengébb szemet láncA munkaidő délután 5- csak a városgazdálkodás Tiig tart — közli Kiss Zoltán- sza Lajos utcai részlege és né, a társadalmi munka szer- a Felszabadulás téri lakatosvezője. — Utána mentünk ki műhelye vállal esetenként ecsettel, festékkel a térre. A javításokat. A társadalmi férfiak kicserélték a padok munkában dolgozo brigádok törött léceit is. Este 7-ig, fél végeznek szakmun8-ig dolgoztunk. Lecsiszol- kát- Könnyít a helyzeten, tuk, betapaszoztuk a pado- hogy a környékbeliek próként nem lehetne rendben kat. Jó néhány nap eltelt, báljak megóvni a kerti szétartani a közterületeket, mire mindegyiket többször is keket.a sakkasztalokat es a Azért indítottuk az egy bri- lefestettük. Miután végez- billenő hintakat. Am tobbgád — egy park mozgalmat tünk, mondják ám akik arra nyme ok is csak ismeretlen is, mert a tanács nehezen járnak, hogy kitapétázták a tettesek garazdalkodasarol tudná fedezni a padok és a padokat. Hát bizony nem re- számolhatnak be. A kellejátszóterek javításának költ- pestünk az örömtől, mikor mes nyári esteken különösen gyakoriak a rongálások. Néha arra gondolok, hogy a Margitszigetihez hasonlóan Szegeden is építeni kellene egy „dühöngő parkot" némelyik felnőttnek. — Rendszeresen kell gondozni a játszótereket és a parkokat — mondja Joó Antal, a városi tanács társadalmi munkát szervező bizottságának titkára. — Más Nők az oktatásban Az általános iskolai neve- bement változás ma már lelök 80 százaléka nő, a veze- hetővé teszi, az előrehaladás tő munkakörökben azonban pedig kifejezetten igényli, csak 43 százalékuk dolgozik hogy a tehetséges, politikai— állapították meg csütör- lag és szakmaiig felkészült, tökön a Pedagógusok Szak- vezetésre alkalmas nők a szervezete elnökségének ülé- különböző iskolatípusokban 6én. A tanácskozáson a nők is irányító posztra kerüljevezető munkakörökben be- nek. töltött helyzetét vizsgálták. Az elmaradás okai között Az utóbbi néhány évben szú- elsősorban a helytelen szemmottevően emelkedett az ál- leletet és a tervszerű kádertalános iskolákban a női nevelés, káderutánpótlás hiáigazgatók s igazgatóhelyette- nyát lehet észlelni. Gyakran sek száma, s e téren — az megtalálható még a nők veországos átlagot meghala- zetői képességeit lebecsülő dóan — a nagyvárosok jár- nézet. Mivel sok helyen nak elöL A középfokú okta- fenntartással fogadják a női tásban szerényebb az előre- vezetőket, az előléptetések, a lépés, a női igazgatók rész- kinevezések, a megbízások aránya nagyon alacsony, a alkalmával magasabb kövefőváros kivételével, a 107 telményeket támasztanak veközépiskolai igazgatóból 30 lük szemben, s ezért gyakora nő. ta ők maguk sem vállalják Változatlanul kevés a ve- a vezetést. Természetesen zető női oktató a felsőoktatá- előfordul még körükben is si intézményekben, nagy tartózkodás a nagyobb feleegyetemeinken elvétve lehet lősségtől, s az önbizalom hiácsak női egyetemi tanárt, nya. Ebben nagy szerepet vagy tanszékvezető docenst játszik — allapította meg az találni. Általában alacsony a elnökség —, hogy az alsó és docensek és a tudományos középfokú oktatási intézméminősítést szerzett nők szá- nyek vezetésénél háttérbe ma. A tanszékek, a szakcso- szorult a pedagógiai tevéportok élén — még a túl- kenység. A vezetői feladatnyomórészt nőket foglalkoz- kör az iskolákban rendkívül tató óvónőképzőkben is — szerteágazó, és túlsúlyba keleginkább férfiak állnak. Pe- rültek az adminisztratív, a dig a társadalmunkban vég- gazdasági tennivalók. — Középiskolások is használják az Úttörő téri hintákat, azért szakadnak le — magyarázza Pintér Imre művezető, a szegedi Kéziszerszámgyár Szabadság szocialista brigádjának tagja. — A gyár November 7. szocialista brigádja virágokat ültet és parkosít, mi pedig a játszószereket javítjuk. Nap mint nap szemünk előtt szépülnek a terek, az utcák. Ugyanakkor megfigyelhetjük az esztelen emberi rombolást is. Vajon mit gondolhat az, aki másnap, harmadnap elsétál a pad, a hinta, a köztéri szobor mellett, amelyiket előző este összetört? Jámbor Ernő Szakmai képzettség, általános műveltség H |a az ember átböngészi az ipari üzemek dolgozóinak iskolai és szakmai végzettségéről tudósító adatokat, bizony lehangoló kép tárul eléje. Bár igen sok szervezet, intézmény kötelezően és fakultatívan foglalkozik a dolgozók munkahelyi képzésével, továbbképzésével, még messze tartunk attól, hogy az ipari munkások mindegyike rendelkezzen az általános iskola nyolc osztályával, s a betanított munkások szakmunkás-bizonyítvánnyal. A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának elnöksége tegnapi, csütörtöki ülésén többek között ezzel a témával is foglalkozott. Az SZMT kulturális, agitációs és propagandaosztálya összeállított egy jelentést néhány nagyüzem tapasztalatai alapján arról, hogv milyen gyakorlatot követnek az üzemekben a dolgozók hiányzó átlalános iskolai éveinek pótlására, valamint a szakmai képzésre és továbbképzésre. Aligha szükséges hangsúlyozni, hogy a mai, egyre rohanó világban, a gyorsuló technikai fejlődésben milyen szoros kölcsönhatásban áll egymással az általános és a szakmai műveltség. A szakmai műveltség szerepe még meghatározóbb, hiszen az olyan része a műveltségnek, amely leggyorsabb elavul, és egyre gyakrabban szorul felfrissítésre. Szerencsére az elszomorító adatok ellenére is folyamatos javulást tapasztalni környezetünkben. Négy évvel ezelőtt az üzemi dolgozóknak 17—20 százaléka nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát, vagyis több mint 21 ezer embernek hiányzott a végbizonyítványa a kötelező általános iskola befejezéséről. Jelenleg számuk 18—19 ezer között mozog, ami egyáltalán nem megnyugtató, hiszen az adatokból nem olvashatunk ki generális változásokat. Miért van ez így? Miért nem gyorsabb a mulasztások pótlása? A könnyűipari üzemekben azt mondják, hogv sok az alacsony iskolai végzettségű kisgyermekes anya. elfoglaltságuk oly nagy, hogy kilátástalan őket tanulásra bírni. Arra is hivatkoznak az üzemekben, hogy a nyolc általánost nem végzettek között a többség már idős ember, kár őket noszogatni a tanulásra. Pedig az adatok itt-ott másról árulkodnak, például a kenderfeldolgozó iparban dolgozó, s az általános iskola befejezésével adós maradt 1740 embernek a fele negyven éven aluli. S fölbukkan egy érdekes — szociológusok tollára kívánkozó — tény. is: a dolgozók általános iskoláinak vezetői jelzik, hogy egyes helyeken a szervezés. a beiskolázás elérte a lumpenrétegeket. és igen sok nevelési problémával bajlódnak, amelyek riasztják mind a nevelőket, mind pedig a komolyan tanulni vágyó embereket is. A munkahelyi vezetők sem szorgalmazzák különösképpen munkatársaikat arra, hogy igyekezzenek beiratkozni az általános iskolába, hiszen akkor munkabeosztásukat, sőt időrendjüket is meg kell változtatniuk, ök viszont nem azzal törődnek, hogy befejezte-e X. vagy Y. az általános iskola hetedik, nyolcadik osztályát, hanem azzal, hogy legyen ember, aki a ládákat odébb teszi a műhelyben. S ebben a tekintetben a művezetőnek vagy a csoportvezetőnek teljes mértékben igaza is van. de kérdés, hogy hosszú életű-e ez az igazság. Aligha, hiszen előfordulhat, hogy korszerű rakodógépet vásárol az üzem, akkor viszont nagyon is előnyös volna, ha X-nek vagy Y-nak meglenne a nyolc általánosa, mert csak akkor szerezhetne targoncavezetői képesítést. Sok vállalatnál elhárítják ezt a plusz tennivalót, mondván, hogy az állami szervek legyenek határozottabbak és adminisztratív intézkedésekkel érjék el: minden szülő rákényszerüljön arra, hogy gyermeke fejezze be a kötelező nyolc osztályt az általános iskolában. Ebben is sok az igazság, de olyan ideális helyzet talán soha sem alakul ki, hogy kivétel nélkül minden gyermek kijárja a nyolc osztályt. S e mulasztások pótlására őket segíteni, támogatni a munkahelynek is kötelessége. A munkások szakmai képzése és továbbképzése kedvezőbb képet mutat. Egy nyolc évvel ezelőtti kormányrendelet a munkások továbbképzésének célját így határozta meg: „A munkások, főként a szakmunkások szaktudásukat az "állandóan fejlődő technikai, technológiai szint követelményei szerint bizonyos időszakonként felfrissítsék. korszerűsítsék, elsajátítsák a különböző speciális munkakörök hatékony ellátásához szükséges új ismereteket, megszervezzék. illetve bővítsék a társadalmi-gazdasági kérdésekben való jártassághoz szükséges politikai és általános alapműveltségüket." Pontos fogalmazás, szinte nincs is mit hozzáfűzni. A szegedi és a környékbeli vállalatoknál azt tapasztalták, hogy a szakmunkások továbbképzésében az ismereteket pótló és felújító jellegű oktatás csak kismértékű, míg az új és speciális ismereteket adó továbbképzés a gyakoribb. Ez nem is olyan nagy baj. A középfokú végzettségű szakemberek közül elsősorban a közvetlen termelésirányítók járnak rendszeresen továbbképzésekre: a műszaki fejlesztés területén, a beruházásokon, az energiaellátásban, a szolgáltatásban, a minőségi ellenőrzésben és a karbantartási területen dolgozók rendszeres résztvevői a szakmai továbbképző tanfolyamoknak. A vállalatok általában támogatást adnak ezekhez a továbbképzésekhez, kedvezőbb munkabeosztást nyújtanak, átvállalják a költségeket pénzjutalmat adnak a bizonyítvány megszerzésekor. A szakmai továbbképzésben részt vevők között erős a követelés, hogy emeljék a bérüket is a sikeres tanfolyamvégzés után. A vállalatok vezetői azt mondják — alighanem jogosan —, hogy nem a továbbképzésen való részvétel ad okot a bérelemlésre, hanem az általa maid elérhető hatékonyabb és jobb minőségű munkavégzés, és azt kell tartósan elismerni magasabb bérezéssel. S

okat javítottak a szakmunkásképzés és -továbbképzés anyagi helyzetén is a vállalatok. A DÉLÉP például évente több mint 1 millió forintot a szalámigyár 504 ezret fordított tavaly oktatási célokra. Igen értékes tevékenységet fejtenek ki az üzemek műszaki, gazdasági szakemberei, és jó kapcsolatokat alakítottak ki a szakmunkásképző intézetekkel is. Érdemes néhány vállalat példáját fölemlíteni: a DÉMÁSZ munkásainak 92 százaléka vett részt valamilyen szakmai oktatásban öt év során, sőt szakmunkásaik részaránya korábbi 50 százalékról 60 százalékra növekedett. A szegedi szalámigyárban 140-en szereztek szakmunkás-bizonyítványt, a vásárhelyi porcelángyárban négy év folyamán 709 dolgozó vett részt szakmai továbbképzésen, és közülük 205-ea szereztek valamilyen szakmában bizonyítványt. A szegedi IKV-nál a rokonszakmák elsajátítására ösztönözték a szakmunkásokat. Legnagyobb erőfeszítést és anyagi áldozatot az építőiparban tapasztalni: a DÉLÉP hét évvel ezelőtt megalapította saját továbbképző intézetét, ahol hat szaktanár, harminc óraadó tanár és három kisegítő tevékenykedik. Az intézményben tavaly 450-en szereztek vállalati szakmunkás-bizonyítványt. s közülük 45-en megszerezték az állami szakmunkás-bizonyítványt is. A DÉLÉP oktatási intézménye felkészült arra. hogy a következő tanévben a megyei építőipari szervezetek felnőttképzését is ellássa. Végeredményben a szakszervezeti tisztségviselők arról kaphattak tájékoztatást, hogy fejlődés tapasztalható a gyárakban dolgozó emberek iskolai és szakmai továbbképzésében, amelyet érdemes jobban és erőteljesebben segíteni mindenkinek. Gazdagh István Magyar-spanyol megbeszélés Június 19. és 21. között külügyminisztériumi főigazülést tartott Budapesten a gató-helyettes vezette. A magyar—spanyol gazdasági vegyes bizottság megállapiegyüttműködési vegyes bi- totta. hogy a magyar—spazottság. A tárgyalásokat An- nyol árucsere-forgalom fejtalpéter Tibor, a Külkereske- lődik és a múlt évben elérte dalmi Minisztérium főosz- az 50 millió dollárt. A lehetályvezetője, illetve Jose An- tőségek azonban ennél natonio Lopez Zaton spanyol gyobbak. Tanulmányút Az MSZMP Politikai Fő- suk során a pártmunka iskolája hallgatóinak június Csongrád megyei gyakorlatát ,„ . , , tanulmányozták. Ellátogattak 18-an - Pécsi Kalmanné ta- a móhalmi pártházba, a hódnár vezetésével — megyénk- mezővásárhelyi Porcelánbe érkezett csoportja tegnap gyárba, a pusztaszeri Hétdélután visszautazott Buda- vezér Tsz-be, és mindenütt pestre. A főiskolai hallgatók a párt helyi szerveinek vea négynapos itt-tartózkodá- zetőivel folytattak eszmecsemi - rét. Szerdán megtekintették az ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkot, és végül, itt-tartózkodásuk negyedik napján, tegnap délelőtt a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai, valamint a párt- és tömegszervezeti osztályának munkáját tanulmányozták. A főiskolások négynapos Csongrád megyei tapasztalatcsere tanulmányútja eredményes, hasznos volt. Közgazdász vándorgyűlés Tegnap, csütörtökön délután Szekszárdon, a Babits Mihály Művelődési Házban megnyílt a XVIII. közgazdász vándorgyűlés. A Magyar Közgazdasági Társaság, az MTESZ Szervezési és Vezetési Tudományos Társasága, a TIT Közgazdasági Választmánya és a Tolna megyei szervezeteik által közösen szervezett háromnapos rendezvény vezértémája: Gazdaságpolitika — szabályozórendszer —, a vállalati gazdálkodás hatékonysága. A résztvevők négy szekcióban vitatják meg a központi és a vállalati árpolitikát, a fejlesztések témakörét, az exporttevékenységet, és — tekintettel a helyszínre — a megye gazdasági teendőit. \