Délmagyarország, 1979. június (69. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-22 / 144. szám

Péntelí, 1979. június 22. Leninvárosban elkészfilt a Tiszai Vegyi Kombinát olefin Lengyel katonai küldöttség hazánkban Wlodzimierz Sawczuk ve­zérezredes, a Lengyel Nép­hadsereg politikai főcsoport­főnöke, miniszterhelyettes vezetésével — Kárpáti Fe­renc vezérőrnagy, a Magyar Néphadsereg politikai főcso­portfőnöke, miniszterhe­lyettes meghívására — ka­tonai küldöttség tartózkodik hazánkban hivatalos, baráti látogatáson. A küldöttséget csütörtökön fogadta Korom Mihály, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára. Csütörtökön ugyancsak fo­gadta a küldöttséget Czinege Lajos hadsergtábornok, hon­védelmi miniszter a Honvé­delmi Minisztériumban. A lengyel katonai küldött­gyárának termékét feldolgozó polipropilén gyár. Évente ! ség itt-tartózkodása során is­negyvenezer tonna polipropilén granulátum készül itt, amelyből műszálat, műanyag csövet és különböző — úgy­nevezett — üreges edényeket készítenek. A képen: A poli­mer fizem részlete merkedik a magyar néphad­seregben folyó kiképző- és nevelőmunkával, a katonák életével, ipari és mezőgaz­dasági üzemek munkájával. Parkok szépitői Sok kárt okoznak a garázdák Megfogták a padot és be- ségét. Eleinte szép számmal megláttuk a festékbe ragadt tették a bokor alá. Munká- jelentkeztek vállalatok és az újságokat, sok jöttek és azóta ismét a intézmények a társadalmi • sétányon áll a pad, de ki munkára. Általában vala­ményes a mozgalom. Nagy­részt a szocialista brigádok­tudja meddig, hiszen már melyik közeli park vagy ut másodszor mozdították el ca védnökségét vállalták. Az erőszakkal. A tisztáson kékek és piro­sok a játszószerek. Mind­egyik frissen festett. Egy öreg tuskót is kiraktak a gyerekeknek. De útban lehe­tett, mert arrébb vonszolták. A nehéz fa felszántotta a — Évente 200 ezer forin­tot költünk a játszóterek, "i- <-**£!> ss£ S«K"ped'8 * ~ tájékoztat Varga Gábor, a Városgond­nokság előadója. — Tavaly nak köszönhető hosv ren- — """f dezettek a közterületek. f«dául több padró1 isAletö,r" ték a vasfuleket az Április * 4. útján. Az újszegedi Li­A Klauzál téri gyógyászati getben februárban két pa­segédeszközök gyárának dot húztak ki a földből. A kavicsszőnyeget, másnak, Semmelveis szocialista bri- záporkerti játszótér mosta­nem esett baja. Csak gádja nemrég festette be az nában olyan, mintha pusz­félszáron. Aradi vértanúk terének pad- tító természeti csapás érte volna. Kevés a szakmunkás, a hinta lóg Eltépték az egyik, természe- jait. tesen a leggyengébb szemet lánc­A munkaidő délután 5- csak a városgazdálkodás Ti­ig tart — közli Kiss Zoltán- sza Lajos utcai részlege és né, a társadalmi munka szer- a Felszabadulás téri lakatos­vezője. — Utána mentünk ki műhelye vállal esetenként ecsettel, festékkel a térre. A javításokat. A társadalmi férfiak kicserélték a padok munkában dolgozo brigádok törött léceit is. Este 7-ig, fél végeznek szakmun­8-ig dolgoztunk. Lecsiszol- kát- Könnyít a helyzeten, tuk, betapaszoztuk a pado- hogy a környékbeliek pró­ként nem lehetne rendben kat. Jó néhány nap eltelt, báljak megóvni a kerti szé­tartani a közterületeket, mire mindegyiket többször is keket.a sakkasztalokat es a Azért indítottuk az egy bri- lefestettük. Miután végez- billenő hintakat. Am tobb­gád — egy park mozgalmat tünk, mondják ám akik arra nyme ok is csak ismeretlen is, mert a tanács nehezen járnak, hogy kitapétázták a tettesek garazdalkodasarol tudná fedezni a padok és a padokat. Hát bizony nem re- számolhatnak be. A kelle­játszóterek javításának költ- pestünk az örömtől, mikor mes nyári esteken különö­sen gyakoriak a rongálások. Néha arra gondolok, hogy a Margitszigetihez hasonlóan Szegeden is építeni kellene egy „dühöngő parkot" né­melyik felnőttnek. — Rendszeresen kell gon­dozni a játszótereket és a parkokat — mondja Joó An­tal, a városi tanács társa­dalmi munkát szervező bi­zottságának titkára. — Más Nők az oktatásban Az általános iskolai neve- bement változás ma már le­lök 80 százaléka nő, a veze- hetővé teszi, az előrehaladás tő munkakörökben azonban pedig kifejezetten igényli, csak 43 százalékuk dolgozik hogy a tehetséges, politikai­— állapították meg csütör- lag és szakmaiig felkészült, tökön a Pedagógusok Szak- vezetésre alkalmas nők a szervezete elnökségének ülé- különböző iskolatípusokban 6én. A tanácskozáson a nők is irányító posztra kerülje­vezető munkakörökben be- nek. töltött helyzetét vizsgálták. Az elmaradás okai között Az utóbbi néhány évben szú- elsősorban a helytelen szem­mottevően emelkedett az ál- leletet és a tervszerű káder­talános iskolákban a női nevelés, káderutánpótlás hiá­igazgatók s igazgatóhelyette- nyát lehet észlelni. Gyakran sek száma, s e téren — az megtalálható még a nők ve­országos átlagot meghala- zetői képességeit lebecsülő dóan — a nagyvárosok jár- nézet. Mivel sok helyen nak elöL A középfokú okta- fenntartással fogadják a női tásban szerényebb az előre- vezetőket, az előléptetések, a lépés, a női igazgatók rész- kinevezések, a megbízások aránya nagyon alacsony, a alkalmával magasabb köve­főváros kivételével, a 107 telményeket támasztanak ve­középiskolai igazgatóból 30 lük szemben, s ezért gyakor­a nő. ta ők maguk sem vállalják Változatlanul kevés a ve- a vezetést. Természetesen zető női oktató a felsőoktatá- előfordul még körükben is si intézményekben, nagy tartózkodás a nagyobb fele­egyetemeinken elvétve lehet lősségtől, s az önbizalom hiá­csak női egyetemi tanárt, nya. Ebben nagy szerepet vagy tanszékvezető docenst játszik — allapította meg az találni. Általában alacsony a elnökség —, hogy az alsó és docensek és a tudományos középfokú oktatási intézmé­minősítést szerzett nők szá- nyek vezetésénél háttérbe ma. A tanszékek, a szakcso- szorult a pedagógiai tevé­portok élén — még a túl- kenység. A vezetői feladat­nyomórészt nőket foglalkoz- kör az iskolákban rendkívül tató óvónőképzőkben is — szerteágazó, és túlsúlyba ke­leginkább férfiak állnak. Pe- rültek az adminisztratív, a dig a társadalmunkban vég- gazdasági tennivalók. — Középiskolások is hasz­nálják az Úttörő téri hintá­kat, azért szakadnak le — magyarázza Pintér Imre művezető, a szegedi Kézi­szerszámgyár Szabadság szo­cialista brigádjának tagja. — A gyár November 7. szo­cialista brigádja virágokat ültet és parkosít, mi pedig a játszószereket javítjuk. Nap mint nap szemünk előtt szépülnek a terek, az utcák. Ugyanakkor megfi­gyelhetjük az esztelen em­beri rombolást is. Vajon mit gondolhat az, aki másnap, harmadnap elsétál a pad, a hinta, a köztéri szobor mel­lett, amelyiket előző este összetört? Jámbor Ernő Szakmai képzettség, általános műveltség H |a az ember átböngészi az ipari üze­mek dolgozóinak iskolai és szakmai végzettségéről tudósító adatokat, bi­zony lehangoló kép tárul eléje. Bár igen sok szervezet, intézmény kötelezően és fa­kultatívan foglalkozik a dolgozók munka­helyi képzésével, továbbképzésével, még messze tartunk attól, hogy az ipari munká­sok mindegyike rendelkezzen az általános iskola nyolc osztályával, s a betanított munkások szakmunkás-bizonyítvánnyal. A Szakszervezetek Csongrád megyei Taná­csának elnöksége tegnapi, csütörtöki ülé­sén többek között ezzel a témával is fog­lalkozott. Az SZMT kulturális, agitációs és propagandaosztálya összeállított egy je­lentést néhány nagyüzem tapasztalatai alapján arról, hogv milyen gyakorlatot kö­vetnek az üzemekben a dolgozók hiányzó átlalános iskolai éveinek pótlására, vala­mint a szakmai képzésre és továbbkép­zésre. Aligha szükséges hangsúlyozni, hogy a mai, egyre rohanó világban, a gyorsuló technikai fejlődésben milyen szoros köl­csönhatásban áll egymással az általános és a szakmai műveltség. A szakmai mű­veltség szerepe még meghatározóbb, hi­szen az olyan része a műveltségnek, amely leggyorsabb elavul, és egyre gyakrabban szorul felfrissítésre. Szerencsére az elszo­morító adatok ellenére is folyamatos javu­lást tapasztalni környezetünkben. Négy év­vel ezelőtt az üzemi dolgozóknak 17—20 százaléka nem végezte el az általános is­kola nyolc osztályát, vagyis több mint 21 ezer embernek hiányzott a végbizonyítvá­nya a kötelező általános iskola befejezésé­ről. Jelenleg számuk 18—19 ezer között mozog, ami egyáltalán nem megnyugtató, hiszen az adatokból nem olvashatunk ki generális változásokat. Miért van ez így? Miért nem gyorsabb a mulasztások pótlása? A könnyűipari üzemekben azt mondják, hogv sok az ala­csony iskolai végzettségű kisgyermekes anya. elfoglaltságuk oly nagy, hogy kilá­tástalan őket tanulásra bírni. Arra is hi­vatkoznak az üzemekben, hogy a nyolc ál­talánost nem végzettek között a többség már idős ember, kár őket noszogatni a ta­nulásra. Pedig az adatok itt-ott másról árulkodnak, például a kenderfeldolgozó iparban dolgozó, s az általános iskola be­fejezésével adós maradt 1740 embernek a fele negyven éven aluli. S fölbukkan egy érdekes — szociológusok tollára kívánkozó — tény. is: a dolgozók általános iskoláinak vezetői jelzik, hogy egyes helyeken a szer­vezés. a beiskolázás elérte a lumpenréte­geket. és igen sok nevelési problémával bajlódnak, amelyek riasztják mind a ne­velőket, mind pedig a komolyan tanulni vágyó embereket is. A munkahelyi vezetők sem szorgalmaz­zák különösképpen munkatársaikat arra, hogy igyekezzenek beiratkozni az általános iskolába, hiszen akkor munkabeosztásukat, sőt időrendjüket is meg kell változtatniuk, ök viszont nem azzal törődnek, hogy be­fejezte-e X. vagy Y. az általános iskola hetedik, nyolcadik osztályát, hanem azzal, hogy legyen ember, aki a ládákat odébb teszi a műhelyben. S ebben a tekintetben a művezetőnek vagy a csoportvezetőnek teljes mértékben igaza is van. de kérdés, hogy hosszú életű-e ez az igazság. Aligha, hiszen előfordulhat, hogy korszerű rako­dógépet vásárol az üzem, akkor viszont nagyon is előnyös volna, ha X-nek vagy Y-nak meglenne a nyolc általánosa, mert csak akkor szerezhetne targoncavezetői ké­pesítést. Sok vállalatnál elhárítják ezt a plusz tennivalót, mondván, hogy az állami szervek legyenek határozottabbak és admi­nisztratív intézkedésekkel érjék el: minden szülő rákényszerüljön arra, hogy gyermeke fejezze be a kötelező nyolc osztályt az ál­talános iskolában. Ebben is sok az igazság, de olyan ideális helyzet talán soha sem alakul ki, hogy kivétel nélkül minden gyermek kijárja a nyolc osztályt. S e mu­lasztások pótlására őket segíteni, támogatni a munkahelynek is kötelessége. A munkások szakmai képzése és tovább­képzése kedvezőbb képet mutat. Egy nyolc évvel ezelőtti kormányrendelet a munká­sok továbbképzésének célját így határozta meg: „A munkások, főként a szakmunká­sok szaktudásukat az "állandóan fejlődő technikai, technológiai szint követelményei szerint bizonyos időszakonként felfrissít­sék. korszerűsítsék, elsajátítsák a különbö­ző speciális munkakörök hatékony ellátá­sához szükséges új ismereteket, megszer­vezzék. illetve bővítsék a társadalmi-gaz­dasági kérdésekben való jártassághoz szük­séges politikai és általános alapműveltsé­güket." Pontos fogalmazás, szinte nincs is mit hozzáfűzni. A szegedi és a környék­beli vállalatoknál azt tapasztalták, hogy a szakmunkások továbbképzésében az isme­reteket pótló és felújító jellegű oktatás csak kismértékű, míg az új és speciális is­mereteket adó továbbképzés a gyakoribb. Ez nem is olyan nagy baj. A középfokú végzettségű szakemberek közül elsősorban a közvetlen termelésirányítók járnak rend­szeresen továbbképzésekre: a műszaki fej­lesztés területén, a beruházásokon, az ener­giaellátásban, a szolgáltatásban, a minőségi ellenőrzésben és a karbantartási területen dolgozók rendszeres résztvevői a szakmai továbbképző tanfolyamoknak. A vállalatok általában támogatást adnak ezekhez a to­vábbképzésekhez, kedvezőbb munkabeosz­tást nyújtanak, átvállalják a költségeket pénzjutalmat adnak a bizonyítvány meg­szerzésekor. A szakmai továbbképzésben részt vevők között erős a követelés, hogy emeljék a bérüket is a sikeres tanfolyam­végzés után. A vállalatok vezetői azt mond­ják — alighanem jogosan —, hogy nem a továbbképzésen való részvétel ad okot a bérelemlésre, hanem az általa maid elér­hető hatékonyabb és jobb minőségű mun­kavégzés, és azt kell tartósan elismerni magasabb bérezéssel. S okat javítottak a szakmunkásképzés és -továbbképzés anyagi helyzetén is a vállalatok. A DÉLÉP például évente több mint 1 millió forintot a sza­lámigyár 504 ezret fordított tavaly okta­tási célokra. Igen értékes tevékenységet fejtenek ki az üzemek műszaki, gazdasági szakemberei, és jó kapcsolatokat alakítot­tak ki a szakmunkásképző intézetekkel is. Érdemes néhány vállalat példáját fölemlí­teni: a DÉMÁSZ munkásainak 92 százalé­ka vett részt valamilyen szakmai oktatás­ban öt év során, sőt szakmunkásaik rész­aránya korábbi 50 százalékról 60 százalék­ra növekedett. A szegedi szalámigyárban 140-en szereztek szakmunkás-bizonyít­ványt, a vásárhelyi porcelángyárban négy év folyamán 709 dolgozó vett részt szak­mai továbbképzésen, és közülük 205-ea szereztek valamilyen szakmában bizonyít­ványt. A szegedi IKV-nál a rokonszakmák elsajátítására ösztönözték a szakmunkáso­kat. Legnagyobb erőfeszítést és anyagi áldo­zatot az építőiparban tapasztalni: a DÉLÉP hét évvel ezelőtt megalapította saját to­vábbképző intézetét, ahol hat szaktanár, harminc óraadó tanár és három kisegítő tevékenykedik. Az intézményben tavaly 450-en szereztek vállalati szakmunkás-bi­zonyítványt. s közülük 45-en megszerezték az állami szakmunkás-bizonyítványt is. A DÉLÉP oktatási intézménye felkészült ar­ra. hogy a következő tanévben a megyei építőipari szervezetek felnőttképzését is el­lássa. Végeredményben a szakszervezeti tiszt­ségviselők arról kaphattak tájékoztatást, hogy fejlődés tapasztalható a gyárakban dolgozó emberek iskolai és szakmai to­vábbképzésében, amelyet érdemes jobban és erőteljesebben segíteni mindenkinek. Gazdagh István Magyar-spanyol megbeszélés Június 19. és 21. között külügyminisztériumi főigaz­ülést tartott Budapesten a gató-helyettes vezette. A magyar—spanyol gazdasági vegyes bizottság megállapi­együttműködési vegyes bi- totta. hogy a magyar—spa­zottság. A tárgyalásokat An- nyol árucsere-forgalom fej­talpéter Tibor, a Külkereske- lődik és a múlt évben elérte dalmi Minisztérium főosz- az 50 millió dollárt. A lehe­tályvezetője, illetve Jose An- tőségek azonban ennél na­tonio Lopez Zaton spanyol gyobbak. Tanulmányút Az MSZMP Politikai Fő- suk során a pártmunka iskolája hallgatóinak június Csongrád megyei gyakorlatát ,„ . , , tanulmányozták. Ellátogattak 18-an - Pécsi Kalmanné ta- a móhalmi pártházba, a hód­nár vezetésével — megyénk- mezővásárhelyi Porcelán­be érkezett csoportja tegnap gyárba, a pusztaszeri Hét­délután visszautazott Buda- vezér Tsz-be, és mindenütt pestre. A főiskolai hallgatók a párt helyi szerveinek ve­a négynapos itt-tartózkodá- zetőivel folytattak eszmecse­mi - rét. Szerdán megtekintették az ópusztaszeri Nemzeti Em­lékparkot, és végül, itt-tar­tózkodásuk negyedik napján, tegnap délelőtt a megyei pártbizottság gazdaságpoliti­kai, valamint a párt- és tö­megszervezeti osztályának munkáját tanulmányozták. A főiskolások négynapos Csongrád megyei tapasztalat­csere tanulmányútja eredmé­nyes, hasznos volt. Közgazdász vándorgyűlés Tegnap, csütörtökön dél­után Szekszárdon, a Babits Mihály Művelődési Házban megnyílt a XVIII. közgaz­dász vándorgyűlés. A Magyar Közgazdasági Társaság, az MTESZ Szervezési és Vezeté­si Tudományos Társasága, a TIT Közgazdasági Választmá­nya és a Tolna megyei szer­vezeteik által közösen szer­vezett háromnapos rendez­vény vezértémája: Gazdaság­politika — szabályozórend­szer —, a vállalati gazdálko­dás hatékonysága. A résztvevők négy szekció­ban vitatják meg a központi és a vállalati árpolitikát, a fejlesztések témakörét, az exporttevékenységet, és — tekintettel a helyszínre — a megye gazdasági teendőit. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom