Délmagyarország, 1979. június (69. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-20 / 142. szám

2 Szerda, 1979. június 20. Kiállítási napló Portrék köztéren Az utca, a park, a tér a legdemokratikusabb kiállító­hely. Az elmúló tárlatok illékony emlékeivel ellentétben a köztéri alkotás a hatások az élmények naponta megújuló forrása, mely környezetéhez simulva, kiegészítve azt, új kapcsolatokat, hangsúlyokat teremtve gazdagítja a legszé­lesebb közönséget. Ösztönösen és tudatosan, akarva-aka­ratlanul hangulatokat ébreszt, állásfoglalásra késztet, fel­idéz, összehasonlításra sarkall. Az utóbbi hetekben két új köztéri szoborral gazdagodtunk. Sándorfalva telepítésének centenáris évében avatták föl a főtér fáinak lombsátra alatt Kelemen Kristóf Arany János-mellszobrát, a szegedi nemzeti emlékcsarnok pedig Balázs Béla portréjával gaz­dagodott — Varga Imre alkotása a kiváló író, költő és filmesztéta halálának 30. évfordulójára született. ARANY JÁNOS PORT­RÉJA alig néhány méterre áll Petőfi 1973-ban felállí­tott másfélszeres mellszob­raitól. Mindkető annak a Kelemen Kristóf szobrász­művésznek alkotása, aki sok-sok szállal kötődik eh­hez a településhez. Tizen­nyolc évesen került Sándor­falvára. Azóta sokszor visz­szatért Egyik első plaszti­kai munkáját, egy Petőfi­szobrot március idusának centenáriumán, 1948. március 15-én állították fel a köz­ségben. Később egy Kos­suth-szobrot is mintázott a sándorfalvi pedagógusoknak. Most ismét „biztos támasz­pontjának" készített portrét — ezúttal Arany János más­félszeres bronz mellszobrát. Kelemen Kristóf hagyo­mányos szobrász, aki a stí­lusok forradalmi, a kifeje­zésmódok zsákutcái között is megőrizte realizmusát, a hagyományokhoz való ra­gaszkodását. Néhány évvel ezelőtt Jakab Károly festő­művésszel közösen rendezett hatalmas arcképcsarnokát Szegeden is láthatták az ér­deklődők. Azon a kor- és pályatársak karakteres port­réi szerepeltek. Az Arany János-szobor történelmi arc­képcsarnokának darabja, mely összekapcsolja a ben­nünk élö Arany-képet. Kele­men Kristóf plasztikai elhi­vatottságát és a léleklátó művész többletét. Előadásmódja a klasszi­cizmus tiszta formáihoz áll közel, portréja hasonlít az ismert Arany-ábrázolások­hoz, de mint mindig, most is megtalálja a legfonto­sabb hangsúlyokat, a legka­rakteresebb jegyeket, me­lyeket összefoglaló leegysze­rűsítéssel. kiemeléssel ábrá­zol Arany-portréjának meg­határozója a bajusz-zászló és a dús haj között messzire néző nyílt, őszinte tekintet. Bizonyos vagyok abban, hogy falvainkban, községeinkben ilyen emlékeinkhez hű, realista, de önmagában is helytálló alkotások nevelnek leghatásosabban jó ízlésre, művészetre, igényességre. BALÁZS BÉLA MELL­SZOBRA a panteon legújabb darabja. (A szobrot az Apáthy-kollégium bejáratá­val szemben, az árkádsor egyik pillére előtt, háttal a térnek helyezték el. Sajnos, ez a hely több szempontból szerencsétlen. Részint azért, mert az árkádok árnyékából szemlélve á háttérfény miatt szinte teljesen elvesznek a portré részletszépségei; ré­szint azért, mert a szabadté­ri játékok előkészületeitől egészen az ünnepi hetek zá­rásáig ez a rész elzárt terü­let a közönségnek.) Varga Imre mai szobrá­szatunk kimagasló mestere, nemzetközileg elismert te­kintélye. Az ő nevéhez fű­ződik a köztéri portrészobrá­szat megújítása, gondoljunk csak olyan műveire, mint a Radnóti-szobor, a Hatvani professzornak emléket állító alkotás, a Derkovits-mű, a Lenin-emlékmű, vagy a Ma­dách-szobor. Valamennyit jellemez az ábrázolt alkotó lényének, művészi mondan­dójának summázata, ugyan­akkor Varga Imre eredeti látásmódja, fanyar lírája a plasztikai megmunkálás ér­zékenysége. Mindig megta­lálta modelljeinek azt az életkorát, amelyik leginkább kifejezi sorsát, életét, érze­lem- és gondolatvilágát. Ká­rolyi Mihályt öregségében is egyenes gerincű, bölcs politi­kusnak ábrázolta, Radnóti arcvonásait az ifjúkori fény­képekről kölcsönözte, — be­felé figyelő, élettel leszámo­ló érzékeny alak. Legújabb portréja, a két­szeres méretű Balázs Béla­szobor az idős művészt áb­rázolja. Azt a Balázs Bélát, századunk művészetének azt a sokszínű egyéniségét, aki­nek emberi, művészi és po­litikai fejlődése minden el­lentmondás ellenére is tö­retlen. Akinek tehetsége, al­kata legtöbbször szerencsé­sen találkozott mondaniva­lójával, legyen az vers, re­gény. cikk, filmfilozófiai ta­nulmány vagy dráma. Varga Imre az idós művész arcmá­sát tárja elénk, virtuózán mintázott, felületi szépségek­ben gazdag szobrában, az idós mestert, aki bölcsen te­kint vissza gazdag életút­jára. Tandi Lajos Tízéves a szimfonikus zenekar Évadzáró társulati illés — Nagy Imre az ügyvezető igazgató és a Johanna előadásain. Végezetül Nagy László a jövőről, melynek straté­giája: „kibírni az összeha­sonlítást a világ bármely zenekarával" (!?). Ami eh­hez sürgetően szükséges: a példátlan túlterhelések föl­számolása, a fúvósok létszá­mának bővítése, az évi pró­baterv és a személvekre bontett szereplési terv ki­dolgozása. Szeptemberben előpróbákat tartanak a kon­... , ... certszezon legnehezebb Fönnállásának tizedik év- mellékfoglalkozás miatt rá- tartósnak ígérkező ottho- anyagaiból Novemberben a fordulójához érkezett a Sze- érnek és kipihenik a fáradt- nukban, a Szabadság mozi- zeneakadémián december­gedi Szimfonikus Zenekar, ságukat, benéznek a főműn- ban, csupán az évad végén, ben Nemzeti Galérián lép­A tegnapi évadzáró társula- kahelyükre is. Tanítanak alig párszor jutottak szóhoz. nek föl s közreműködik a ti ülésen, az együttes Festő aztán olyanok is. akiknek őszintén megvallotta a ze- zenekar' Sztravinszkij Csalo­utcai székházában. Nagy maguknak volna nagy szük- neigazgató, az idei koncert- & c-mű operá^nak hazai Imre zenekari titkár emlé- ségük tanulásra, gyakorlás- szezon jobbára fölbecsülhe- bemutatóján amit a rádió kezett meg a város kulturá- ra. Művészek váltak pár év tetlen volt, hiszen tájkörül- {51 présére a szegedi szín­lis.müvészeti életének je- alatt szinte hasznavehetet- mények között dolgoztak — ház készít el vaiarnint a lentős eseményéről, amikor lenné a zenekari játékban, Szegeden. Mindennek dacá- várnaj fesztiválon ugyan­1969. augusztus elsején lét- akik pedig az elmúlt évti- ra egy-egy produkcióban ér- csak a szegedi operával a rejött Szeged önálló szim- zedben a társulat kiválósá- zékelni lehetett a zenekar Bánk bin a Boleun Anna fonikus zenekara. gai voltak. Sorozatosan kér- értékeit is, a kitűnő pesti — Szomorúan néztem vé- nek felmentést próbák alól, koncerten és a lemezfelvé­gig a névsort, hiszen jelen- még vendégkarmesterektől telen, valamint a Windsori leg huszonhatan vagyunk is, akiknek semmi közük a víg nők és a Johanna elő- osztályvezető-helyettes a vá­már csak az alapító tagok zenekar szervezeti, munka- adásain — ez utóbbi pro- rosi tanács művelődésügyi közül — mondta. — Tíz év helyi életéhez, s lehetetlen dukcióra a színház minisz- osztályának nevében érté­alatt 138 szerződtetett ta- dolog továbbá, hogy a főál- tériumi nívódíjat kapott, kelte az együttes munkáját, gunk volt, közülük sokan lású szólamvezetőnek, kon- Nőtt a zenekar ázsiója, hl- Bejelentette, a zenekar fej­más munkahelyet kerestek, certmesternek ugyanannyi tele, ami egyfelől a jövő lődésével és fejlesztésével néhányan nyugdíjba vonul- szolgálata legyen, mint a évi felkérésekből látszik, óhatatlanul megszaporodott tak, s kilenc halottunk is félállású muzsikusnak. A másfelöl abból, hogy betelt feladatok ellátására, a Kul­van, a legutóbbi Vaszy Vik- koncertmesternek, szólam- a létszám, s jó zenészek je- turális Minisztérium hozzá­tor, a zenekar megálmodója, vezetőnek, elsőfúvósnak több lentkezését kell visszautasí- járulásával, új státust te­Nagy Imre beszámolója szabad idő kell. hogy gya- taniuk. Hosszabb idő után remtettek a társulatnál. Az kitért arra, hogy az idei korolni, regenerálódni tud- végre vásárolhattak vonós eddigi titkár. Nagy Imre évad gyümölcse az együttes jon, ám aki ezt a szabad hangszereket is. Beszélt Pál ügyvezető igazgatóként te­első önálló hanglemeze, ami időt másra használja, nem Tamás a színház és a fii- vékenykedik július 1-től a rangot, művészi színvonalat méltó a szolgálatkedvez- harmónia vezetésében bekö- szegedi szimfonikusoknál, jelent. Különösen ha figye- ményre. „Egy munkahely vetkezett személyi változá- melynek fözeneigazgatója lembe vesszük, hogy mennyi előírásait nem vitatni kell, sok okozta feszültségekről, változatlanul Pál Tamás, a külső ok késleltette a felvé- hanem betartani" — sum- a fúvósoknál tapasztalható szegedi színház iga-"atója tel elkezdését, s így is fele mázta kritikusan Nagy lm- generációs problémákról, s és zeneigazgatója. N. I. idó alatt született meg, mint re, s ez a kendőzetlen stí- • amennyire számítottak, ezért lus, őszinte, önkritikus hang­maradt idejük arra is, hogy nem jellemezte az utána lemezre vegyék a városi ta- szót kérő Pál Tamás mon­nács kérésére Farkas Ferenc dandóját is. (Mely jelenség­Arvízi szimfóniáját a most ről ezúttal csak annyit: bár készülő Dugonics téri szökő- művészeti életünkben szo­kúthoz. Nem akadt különö- katlannak tűnik, a mód sebb komplikáció az elmúlt eléggé nem dicsérhető, hi­szezonban a munka egyen- szen egyfelől minőségi mun­letes elosztásával sem, bár kára serkent, ami művésze­a májust aligha nevezi min- ti együtteseknek is létfelté­denki sétamenetnek. Az tele, másfelől meg az egyéb évadban összesen 313 szol- általános esztétikai értéke­gálatot teljesített a zene- lések-önértékelések hitelét kar (ami az elmúlt évtized is szavatolja. Messzebb ne statisztikájában a kevés menjünk, hosszú éveken át szolgálatszámokhoz regiszt- pontosan ez hiányzott a ráiható): ebből a színház- színház munkájából.) nak 158-at (83 előadást), a Pál Tamás beszélt a ze­filharmóniának 112-t (27 nekar teljesítményeiben ob­hangversenyt), s az egyéb jektiv nehézséget támasztó alkalmakon 43-at. Nagy lm- mostoha feltételekről. Al­re a társulat munkafegyel- bérleti próbahelyiségben, mével kapcsolatban is tett szűk kisszínházi orchester­néhány észrevételt. Kőztu- ben. a dóm bizonytalan domású, hogy a zenekari akusztikájában, és az ugyan­tagok zörpe mellékfoglalko- csak szűkös Tisza-szállóbeli zásban oktatói tevékenysé- pódiumon játszottak az évad get folytat, ám néhányan legtöbb előadásán, s a sző­ném azt igazítják a főállás- katlan viszonyok megterhel­hoz, hanem fordítva, s ha ték az együttest. Az igazibb, Születésnapi köszöntés Képünkön Török József köszönti az ünnepeltet Tegnap ünnepelte 70. szü­letésnapját Csúri József, a munkásmozgalom régi sze­gedi harcosa, nyugdíjas kő­műves, aki a Szocialista Ha­záért Érdemrend, a Munka Érdemrend ezüst fokozata, a Felszabadulási Jubileumi Emlékérem és több más ki­tüntetés tulajdonosa. Fogad­ta és köszöntötte őt szüle­tésnapja alkalmából hivata­lában tegnap délelőtt Török József, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára és átadta az ünne­peltnek a pártbizottság kö­szöntő levelét és ajándékát. Csúri József, aki ma is jó egészségnek örvend és fia­talos mozgású, a rókusi pártalapszervezet tagja. Mint kőműves ma is dolgozik a sebészeti klinikán, az új röntgengépek beállításánál. A munkásmozgalomba a hú­szas évek végén kapcsoló­dott be, később az Építő Szakszervezetben vezetőségi tagként dolgozott. 1938 óta tagja a pártnak. A felsza­badulás után alapító tagja a munkásépítő szövetkezet­nek, amelyből a mai DÉLÉP fejlődött ki. Részt vett a polgárőrség megalakításá­ban, később BM-dolgozóként tevékenykedett. Több éven át a városi tanács építési és közlekedési osztályának volt a vezetője. Alapszervezeté­ben ma is aktív pártmun­kás. Hasznosították a javaslatokat Ülésezett a városi NEB A Szeged városi-járási Né- sával tudta elemi. Az árbe­pi Ellenőrzési Bizottság 1972- vétel növekedésében közre­ben, amikor a Szegedi Szer- játszott a belföldön, és az számkovács Ipari Szövetke- export útján értékesített ter­zet gazdasági tevékenységét mékek árának emelkedése vizsgálta, számos hiányossá- is. A szövetkezetnél — meg­got tárt fel. Hat és fél, hét szívlelve a népi ellenőrök ja­esztendö távlatából szemügy- vaslatait — nem késlekedtek re venni, hogy az új vezetés a különböző intézkedéseknek mit tudott tenni a termelt- érvényt szerezni. így szá­kenység, s ezzel kapcsolaté- mottevő mértékben növel­san a bérszínvonal, a nyere- hették a bérszínvonalat, és a ség növelése érdekében, s a nyereséget. Termékeiket a gazdálkodás megszilárdítása- nyugati piacokon is keresik, ért; mindenképpen tanulsá- ezt mi sem bizonyítja job­gokkal, megszívlelendő ta- ban, mint az, hogy a szövet­pasztalatokkal kecsegtet. A kezetben gyártott árukat városi-járási NEB ismét na- szerződésekkel már jó előre pirendre tűzte az 1972-ben lekötötték, s az utóbbi idők­már megvitatott témát. ben egyetlen termékük mi­A testület tegnap, kedden nőségét sem kifogásolták, délelőtt Kalmár József el- A gondok sorában elhang­nökletével a Csongrád me- zott, hogy kevés a szakmun­gyei tanács szegedi-járási hi- kás, az utánpótlás nem biz­vatalában ült ez ügyben ősz- tositott. A termelésben nél­sze. A NEB-ülés munkája- külözhetetlen gépi berende­ban részt vett dr. Solymossy zések időközben jócskán el­Margit, a városi pártbizott- használódtak, megfelelő kar­ság munkatársa is. A népi bantartásukhoz a szövetke­ellenörök már az ülést meg- zetnél nincs elég tmk-s szak­előzően, írásban tanulmá- munkás. A tervezett beruhá­nyozhatták Nagy Jánosnak, zásokhoz pedig mindeddig |a Szegedi Szerszámkovács nem sikerült pénzügyi fede­| Isz elnökének beszámolóját, zetet szerezni, is az abban foglaltakat a vi- Nemrég a KISZÖV revizo­ra után el is fogadták. A rai is jártak a szövetkezet­iszövetkezet elnöke jelentős nél, s a számviteli tevékeny­f előrelépésről számolhatott ségben hiányosságokat ta­be, s megállapításait a váró- pasztaltak. Megszüntetésükre i si-járási NEB időközben vég- felhívták a szövetkezet veze­| zett, szúrópróbaszerű ellen- tőinek figyelmét, mert amint I őrzése is megerősítette. A azt a városi NEB elnöke is szövetkezet az elmúlt évek elmondta, az adminisztrációs során gazdaságilag megerő- munka hiányosságai az eset­södött — ebben nagy része leges visszaélésekre is alkal­van az új vezetőségnek is —, mat adnak. A szövetkezet nagymértékben sikerült ár- vezetői biztosították a testü­bevételét növelni, s ezt az letet arról, hogy e téren is eredményt jórészt a termék- megteszik a szükséges lépé­összetétel ésszerű változtató- seket. Barátsági nap A Hazafias Népfront me­gyei bizottsága tegnap ma­gyar—szovjet barátsági napot rendezett. Ebből az alkalom­ból Csongrád megyébe érke­zett Iván Vasziljevics Szali­mon, a Szovjet Baráti Tár­saságok Szövetségének ma­gyarországi képviselője, akit délelőtt a népfront megyei bizottságán Hofgesang Péter, a népfront megyei bizottsá­gának alelnöke fogadott. A vendég délelőtt — Sturc Mártonnénak, a népfront me­gyei bizottsága munkatársá­nak kíséretében — Makóra látogatott, ahol a városi ta­nács MSZBT-tagcsoportjának képviselőivel találkozott. Ezt követően megtekintette az Espersit irodalmi emlékházat, majd délután Csanádpalotára utazott. A nagyközség könyv­tárában tett látogatás után baráti találkozón vett részt a helyi művelődési házban, ahol: „A szovjet társadalom, a fejlett szocializmus társa­dalma" címmel előadást tar­tott. I »

Next

/
Oldalképek
Tartalom