Délmagyarország, 1979. június (69. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-18 / 141. szám

5 Kedd. 1979. június 19. Hazatért Szembathelyről a színház Szűk hetet töltött a vasi fővárosban, tegnap érkezett haza, a Szegedi Nemzett Színház társulata. Sorrendben immár a kilencedik évadot zárják Szombathelyen, s Pál Tamás igazgatóval arról beszélgettünk, hogy mindig a legfrissebb élmény ugyan a legkedvesebb, öszezességében mégis úgy tűnik, ez a kirándulásuk sikérült a legjobban. — Nem utolsósorban, mert az eddigi prózaelőadásaink közül a Közéletrajz nyerte meg leginkább a szombathelyi közönség tetszését — két este Játszottuk a Sportpalotában —, de hálásak voltak a Bohémé letért ls, hiszen Puccinit régen Játszottunk náluk. Ber. dál Valériára betegsége miatt nem számíthattunk. Vámossy Eva pedig továbbjutott a szófial énekverseny döntőjébe, így vendégművésszel álltunk ki, Kincses Veronikával, az Operaház magánénekesével, akinek parádés szerepe a Mimi, nagy sikerünk volt. A fentieken kívül még a Nebáncsvirágot játszottuk, három előadásban. , — A jelekből itélhetóen tehát bevált a szegedi színháznak ez a látványos szezonvégi, belföldi exportja. — Hogy őszinte legyek — folytatta a színház igazgatója —, Szombathelyre mindig kisebbfajta bűntudattal megyünk. A ml szezonvégi, természetes fáradtságunk és a belőle fakadó ernyedtség — melynek persze nem szabad látszódnia, remélem nem is tapasztalható az előadásainkon — nincs arányban azzal a fölfokozott szívélyességgel, várakozással, amiben részeltetnek bennünket. Az utóbbi években Szombathely kulturális éle* te rengeteget fejlődött. Fogadtatásunk szinte föltűnő melegsége arra ösztönzi színházunkat, hogy ne rutinszerű tájelőadásoknak fogjuk fel ezt a vendégjáték-sorozatot, hanem teljes fegyverzettel utazzunk oda. — Jövőre tehát tizedik alkalommal, ami kisebbfajta jubileum. — Márts kértek bennünket, a lehetőség szerint ten gyük emlékezetessé az évfordulót. Több változaton gondolkozunk. A kitűnő szombathelyi szimfonikusokkal már korábban megállapodtunk, hogy január táján filharmóniai koncerten mutatkoznak be Szegeden. Mi pedig nyáron, a színházi hét során. a menetrendszerű operabemutatón tűi egy újabb operát szeretnénk megszólaltatni, koncertszerű felállásban. A Közéletrajz sikere nyomán elképzelhető, hogy jövőre két prózát viszünk, s valószínűleg föllép Szombathely valamely szabadtéri területén a kamarazenekarunk ls. Petró Jánost, a szombathelyi szlmfinikusok vezetőjét, egyébként is várjuk Szegedre dirigálni a Pillangókisasszonyt. meglehet, Szombathelyen is vezényli zenekarunkat. Mindkét város szeretne időálló kapcsolatokat kiépíteni egymással. Kitörni a provinciális kötöttségekből, mely nemcsak Budapest és vidék relációjában érzékelhető, de a vidéki városok viszonyában Is. A szegedi színházbon ezekben a napokban már minden csendes, majdhogy, nem írjuk, „elzúgtak forradalmai". A Szabadság mozi hirdetőtáblájára kikerültek a filmek reklámfotói, az épület nyáron teljes üzemelésű mozi lesz. A hét végén, szombaton, évadzáró társulati ülésen búcsúzik a Szegedi Nemzeti Színház idei sikereitől, megpróbáltatásaitól, melyekből ezúttal sem volt hiány, s bizonyára óbban a reményben, hogy végre nyugodalmasabb időszak elé tekinthetnek... N. I. Aratnak Forráskúton Másodvetések nagy területen A forráskúti Haladás Termelőszövetkezet tegnap, hétfőn délután megkezdte az őszi árpa betakarításét. Négy NDK-gyártményú, nagy teljesítményű kombájnnal vágják a takarmánygabonát és a földekről mindjárt a termálvízzel fűtött szárítóba viszik. Az első megállapítások szerint nem magas a nedvességtartalom, könnyen szárítható. jól tárolható az idei termés. A munkát úgy szervezték meg, hogy a kombájnokat másnap már a bálázógépek követik, és gyors ütemben húzzák le a szalmát. A megtisztított tarlót mindjárt felszántják, műtrágyázzák, és jól elmunkált talajba megkezdik a másodnövények vetését. Az utóbbi néhány nap alatt kiadós, negyven-negyvenöt milliméteres csapadék áztatta az üllés—forráskúti határt, jó alapot teremtve a földek kétszeri hasznosításának. A tervek szerint száz hektáron ültetnek tarlóburgonyát és legalább hatvan hektáron káposztát, karalábét, valamint egyéb kertészeti zöldségféléket. A másodnövények fokozott termesztésével igyekeznek ellensúlyozni az aszály okozta termé«veszte6égeket. A burgonyát és a zöldségféléket olyan területre ültetik, ahol öntözni is tudnak. A talajok nedvességtartalma most kedvező, s ezért Igyekeznek minél előbb földbe tenni a szaporító anyagokat. A Kulturális Minisztérium tájékoztatója A művészetoktatás tervei Rátótiáda rádiófigyelő Mottóként egy történet: Árkus József, a Ludas Matyi főszerkesztője levelet kap egy olvasótól, aki e javaslattal ailt elő: legyen még egy vicclap Magyarországon, a Ludasnak konkurrenciát teremtendő. A válasz: az ötlet figyelemre méltó* de talán forduljon vele a • pártközponthoz. Mind a kettőhöz... A Rdtótt humorfesztívál alapgondolatát vélem fölfedezni a fenti sztoriban. Ugyanazt, amit a politikai humorról rendezett fesztiválkonferencián Fekete Sándor, az Üj Tükör főszerkesztőhelyettese vitaindítójában úgy fogalmazott meg: a rádió kabarészínháza és Karinthy-színpada, Magyarország legnagyobb hatásfokkal működő humorgyára, okosan igyekszik megtestesíteni a kormányzó párt „saját ellenzékét". S hogy egész hetes, több szempontból úttörő jelentőségű humorfesztivált ls rendeztek a múlt héten Vácrátóton — az a politikai humor hazai nagykorúvá válását bizonyítja. Szimbolikus Jelentőségű, hogy ezen a humorfesztivélon a magyarországi politikai humor újkori atyamesterét, a felnőtté válás legelső apostolát, Hofi Gézát jutalmazták Karlnthy-aranygyűrűvel. Ha nagyon következetesek vagyunk, gyanítható, hogy nélküle nem Jutunk el Rátótig. legalábbis nem mostanra. Rátótra, amely — a fesztiválindító kabarészínházi gálaesten Fekete Sándor előadta — voltaképpen évszázados kollektív ostobaságaink színhelyével egyenlő. Itt, Nagy-Rátótországban... Mivel pedig a néprajz rátótiádáknak nevezi a falucsúfoló mondókákat, végső soron az egész fesztivál rátótiáda-özönnek nevezhető. Átgondolt, változatos programmal. Hétfőn, még a gálaest előtt, például ott volt a kétszeresen is rendhagyó kívánságműsor. Egyrészt a kérelmezőknek személyesen kellett megkeresniük Szilágyi Jánost, másrészt mert Szilágyi János (ha lehetséges) a megszokottnál is arrogénsabb volt. Csütörtökön a 33-42-22-es telefonnal — Hofl Géza és Marton Frigyes ... Szombaton a Szabad szombat a vácrátótl botanikus kertből Jelentkezett, ez az adás volt talán a legkiegyensúlyozottabban, a leghétköznapibb módon rendkívüli... S az „elvi csúcspont": a szombat déli (milyen kár, hogy nem teljes egészében sugárzott!) magazinműsor, a politikai humorról tartott konferenciáról. Tóth Dezső kulturális miniszterhelyettes bevezető előadása stílusosan Járta körül a nevetést — „mint ős! emberi jussot" —, a társadalmi szükségletek és a demokrácia kívánalmai felől. Fekete Sándor már említett vitaindítója után E. Fehér Pál pedig az „ezt is 6zabad" felelősségéről beszélt a Patyölat-viccektől a Kádár-paródiákig. Szombaton este váci búcsú, vasárnap a rádió sportnapja — sajnos, nincs hely a „vlccrétótl"-hét minden eseményének részletes elemzésére. Inkább egy talán stílusos viccel adjunk végértékelést: A strandon hosszú-hosszú sor áll, lángosért. Egy úr végigméri a nehezen mozduló, kanyargó embertömeget, szája szegletében hamlskás mosollyal kérdi: van Itt valami haladás? Egy hang a sorból: hát, tudja, uram, amennyi a történelemben lenni szokott... Domonkos László Elkészült a mflvészetoktatás távlati koncepcionális fejlesztési terve, amely csaknem az ezredfordulóig határozza meg, hogy milyen elvek alapján mire, és hogyan oktassák, képezzék hazánkban a Jövő zene-, színházés film-, Illetve képző- és Iparművészeit — Jelentette be Tóth Dezső miniszterhelyettes a Kulturális Minisztérium hétfői sajtóértekezletén. A Vörösmarty téri kulturális centrumban megtartott tájékoztatón a terv fontosabb elemelt Ismertetve Balázs István, a minisztérium személyzeti és oktatási főosztályának vezetője egyebek között elmondotta: a hazat művészképzés jelenlegi rendszere a felszabadulást követő évektől — szocialista művészetpolitikánk elvei alapján gondoskodik a művész- és művésztanár-utánpótlás neveléséről. A széles körű vizsgálat, amely első és legfontosabb feladatként a magasabb követelményeken alapuló új tantervek és tanítási programok kidolgozását szolgálja, immár két éve tart. A tervek szerint az alsó, középés felső fokú művészetoktatási Intézményekben — az 1981—82-es tanévtől — az új tantervek alapján oktatják majd a jövő művésznemzedékét. Az alsó fokű oktatásban például arra törekszenek, hogy lehetőleg már az általános Iskolákban szakképzett ének- és rajztanárokra bízzák a gyermekek zenei éa vizuális képességeinek kibontakoztatását. Ennek jegyében a következő másfél évtizedben az eddigieknek csaknem kétszeresére növelik az Intézményes zeneoktatásban részesülők arányát, s tervezik azt ls, hogy lehetőleg minden megyében létrehozzák a középfokú zenei oktatás helyi bázisalt. A képző- és iparművészeti oktatásban — az új. korszerű tantervek kialakítása mellett — üj tanszékeket, illetve szakokat hoznak létre, s gondoskodnak az eddigieknél magasabb szintű fotóművészéé restaurátorképzés feltételeinek megteremtéséről, valamint rendezni kívánják az ipari tervezőművészek sok gondot okozó státusát is. A Színházművészeti Főiskolán — 15 éves szünet után — újra megkezdik a dramaturgiai szakemberek és kritikusok képzését, magasabbra szintre emelik a bábszínészképző intézet munkáját, s tervezik egy ÚJ színészképző stúdió létesítését ls. Hasonló jellegű intézkedések, Illetve fejlesztések várhatók a film- és tévéművészeti, a táncművészeti oktatásban és az artistaképzés területén ls. A távlati fejlesztési koncepció — amelynek kidolgozásában részt vettek az Oktatásügyi Minisztérium illetékesel ls — hamarosan az Országos Oktatási Tanács elé kerül Tapasztalatcsere Megyénkbe látogatott az MSZMP Politikai Főiskola hallgatóinak egy csoportja. A vendégeket dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára tegnap délelőtt fogadta a megyei pártbizottság újszegedi oktatási igazgatóságán. A főiskolai hallgatók négynapos itt-tartózkodásuk Ideje alatt — Pécsi Kálmánné tanár vezetésével — tanulmányozzák a pártmunka gyakorlatát. Ennek során tegnap délután ellátogattak a mórahalmi pártházba, ahol a párt községi vezetőivel tapasztalatcsere-értekezleten vettek részt. Ma. kedden — a tegnapihoz hasonló programmal — Hódmezővásárhelyre utaznak, ahol az értekezlet után üzemlátogatáson vesznek részt az Alföldi Porcelángyárban. Szerdán a pusztaszeri Hétvezér Tsz-be, majd az ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkba látogatnak el. Anyagok, készletek Dr. Juháss Ádám. államtitkár előadása Első alkalommal rendezi meg Szegeden a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság az I. Anyaggazdálkodási akadémiát, melynek tegnap, hétfőn délután volt a megnyitója a Technika Házában. A résztvevőket dr. Bérezi Gyula, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság főtitkára, az Akadémia elnöke köszöntötte, majd az anyaggazdálkodás időszerű népgazdasági és vállalati kérdéseiről dr. Juhász Adám nehézipari minisztériumi államtitkár tartott előadást. Magyarország nyersanyagokban szegény. Ez a tény okos, szervezett, ésszerű gazdálkodásra ösztönzi, sőt kényszeríti vállalatainkat és szövetkezeteinket is. Az államtitkár előadásában elmondotta, hogy az elmúlt tíz évben gyakorlatilag nem javult hazánk anyag- és készletgazdálkodásának szinte egyetlen mutatója sem. Ez figyelmeztető, hiszen a fejlett tőkés országokban, és általában Európa országaiban ezek a mutatók nem romlottak oly mértékben, mint amelyek a magyar gazdaságot Jellemzik. Mi hát a teendő? Mindenekelőtt olvan rendszert kell létrehozni, amelyben a szállítók ls felelősek munkájukért. Nem képzelhető el a továbbiakban az, hogy egy-egy olyan vállalat, amely félkész termékeket szállít, minden konzekvencia nélkül teheti meg, hogy nem szállítja a megrendelt árumennyiséget. Az elméleti megítélések szerint a legtöbb anyaghiány tulajdonképpen csak látszólagos. Amennyiben a vállalatok közötti információrendszer tökéletesedne, mindezek megszűnnének. Ezután Csongrád megye és Szeged társadalmi és gazdasági helyzetéről, fejlődéséről Berta István, a Szeged városi pártbizottság titkára tartott előadást. Az akadémia ma Székely Sándor, dr. Berendi Iván és dr. Fábri Ervin előadásaival folytatja munkáját. Felemás est Dob ai Vilmos rendezte meg a televízióban Gáspár Margit szerzői estjét. A címe — Történetek Thébából — az írónő 1946-ban bemutatott szatírájára (Üj isten Thébában) utal, amelyben az akkori közélet visszásságairól szóklmondóan és szúrós humorral beszélt. A mostani tévés összeállításba olyan írásai kerültek, amelyek még nem jelentek Elutaztak a finn vendégek A Szegeden tartózkodó husztagú finn delegáció llkka Nivának, a turkui város tanács tagjának vezetésével vasárnap Szegeddel Ismerkedett. A vendégek sétahajózáson vettek részt a Tiszán, majd magyar családokkat kerestek fel. Elsősorban az Iránt érdeklődtek, hogy milyenek a szegediek életkörülményei. Vasárnap este a Tiszaszállóban a Szeged megyei város tanácsa fogadást adott a finn küldöttség tiszteletére. A fogadáson többek között részt vett Rigó Szilveszter, az MSZMP Szeged városi bizottságának osztályvezetője, Molnár Sándor, a Hazafias Népfront megyei bizottaságának titkára, dr. Bcrencsl György, a Hazafias Népfront szegedi bizottságának elnöke. A finn vendégeket dr. Csikós Ferenc, a Szeged megyei városi tanács vb titkára köszöntötte és ünnepélyesen búcsúztatta. A delegáció nevében llkka Niva szólt elismeréssel a házigazdák szívélyes vendéglátásáról, és látogatásaik tapasztalatairól, hasznáról. A húsztagú finn küldöttség tegnap, hétfőn reggel elutazott Szegedről és Budapesten több napot töltenek, s fővárosunk nevezetességeivel Ismerkednek. meg: amolyan „fióknak szánt" darabok, amelyeket „Indulatlevezetőként. mérgében szokott papírra vetni". Ennek a szatírafüzérnek a történetei a múltban, a jelenben és a jövőben játszódtak, de egyként mai témákat dolgoztak fel — a kapcsolatok elsivárosodásától a Hivatal általi nyomorgatásunkig. Meglehetősen felemás érzéseket keltve a nézőben. Felfigyelhettünk több érdemes írói ötletre: a nyugdíjas magányát nagyon beszédesen érzékeltette társasélete — a teknős békával. Vagy: egyszerűsége, naiv didaktikája ellenére ls megfelelő képes beszéd volt a nonkomformista kisember törpésítése — a jövő zsugorításl technikájával. Sajnálatos azonban, hogy kénytelenek voltunk észrevenni a műsor üresjáratalt. az öszszeállítás dramaturgiai hibáit ls. (Sajnálatos, mert hiszen az írónő egyúttal színházi szakember, tapasztalt dramaturg.) A ritmushibákon/ a feleslegesen agyonmagyarázott, elnyújtott részleteken kívül leginkább a közhelyes dialógusok zavartak, amelyek után a csattanónak szánt zárófordulatok visszhangtalanul, észrevétlenül. meglankadt figyelmünkön kívül maradtak. Az emlegetett nyugdíjas például értelmetlenül lassan és tekervényes úton jutott el a „mindenkit meghallgatok'-ötletlg. magányának feloldásáig. Annak ellenére untuk. hogy Feleki Kamill szlporkázóan váltogatta szomorkás, bűntudatos. tétova, tanácstalan ábrázatait. Az epizódokat egységbe foglalandó: keret.látékot talált ki a rendező. Ebben Kaló Flórián azon igyekezett, hogy természetesnek tüntesse fel az alapvetően mesterkélt helyzetet: narrátorként arra kényszerült, hogy úgy csináljon, mintha nem hozzánk, nézőkhöz beszélne. Pedig már abból is nyilvánvaló volt, hogy az összekötő szöveget mégis csak nekünk szánta. hogy bohócpartnere (Esztergályos Cecília alakította, tehetségesen) sohasem figyelt rá, csak bohóckodott. A Történetek Thébából gyengeségei mellé egy erényéről : örvendetes, hogy Dobál Vilmos a humor szolgálatába Igyekezett állítani az elektronikus képrögzítés technikáját. Rajnai András következetesen, de eddig nem túl nagy sikerrel használt kísérleti eredményei ezúttal — úgv tűnt — megfelelő funkciókra leltek: a tévés technika a képi humor megfogalmazásában segédkezett. S. E.