Délmagyarország, 1979. május (69. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-03 / 101. szám
Csütörtök, 1979. május 3. • • Ünnepi gyűlés Sándorfalván Az alapítás 100. évfordulójára rendezett eseménysorozat részeként Sándorfalván április 30-án, hétfőn nagygyűlésen köszöntötték a munkásosztály nemzetközi ünnepét. Ott volt dr. Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. az Országos Tervhivatal elnöke, dr. Tamasi Mihály, a Csongrád megyéi pártbizottság osztályvezetője és a nagyközség párt- és állami vezetői. Ünnepi beszédet Jáhni László, az MSZMP szegedi járási bizottságának első titkára mondott. Rámutatott, hogy a nagyközség a felszabadulás óta eltelt 34 évben minden eddiginél gyorsabban fejlődött. Ipari üzemeket, üzleteket, vendéglőket és művelődési intézményeket építettek. Ugrásszerűen javultak az emberek életkörülményei. A sándofalviak többféle munkalehetőség közül választhatnak. Aki részt akar venni az építőmunkában, nincs tétlenségre kényszerítve, mint fél évszázaddal ezelőtt A százéves évforduló — emelte ki — jó alkalom annak áttekintésére. hogy a nagyközség lakossága hogyan vett részt a fejlett szocializmus építésében. A nagygyűlés után Kelemen Kristóf szobrászművész alkotását: Arany János mellszobrát leplezték le. A szoboravatót követően dr. Pogány Ödön Gábor, a Nemzeti Galéria főigazgatója nyitotta meg a dr. Bod Árpád, Boros Ilona. Budai Sándor, Kelemen Kristóf, Kukovecz Nana Sándorfalvához kötődő képzőművészek alkotásaiból rendezett kiállítást a művelődési házban. Csöndben ne lépj áf az éjszakába Egyszerűen nem lehet nem figyelemmel kísérni Zeley László és Juszt László időről időre. Eszmék faggatása c'mmel jelentkező „búvárműsorait". Vitatkozni lehet fölöttük, szóljanak akár a haiottlátóról. akár a szexuális kultúráról, vagy éppen -- legutóbb a múlt héten hétfőn este, illetve kedden délelőtt ismételve — a fájdalommentes halál ideáljáról. Egy valami lehetetlen csak: a mindenkori téma izgalmáról, „földobni" képes hatásáról megfeledkezni. Tulajdonképpen mindvégig az emberi élet ama végpontja állt ezúttal középpontban, amelyről joggal mondhatta a belgyógyászprofesszor Magyar Imre: szubjektív élméavét senki sem ismeri, aki pedig megismerheti, nem adhatja át. Az euthanázia, a „jó megtalás", vagyis a fájdalommentes halál különféle aspektusairól valló többi szakértő — dr. Buda Béla pszichiáter, Hermann István filozófus. Nyíri Tamás teológusprofesszor, Cicely Saunders professzornö, a londoni St. Christopher elfekvő kórház igazgatója, valamint dr. Gyapay Iván és dr. Kende Péter jogász — ugyan mást-mást mondott, de végűi Buda Béla joggal summázhatott úgy, hogy kicsit mindegyiknek igaza volt. Annak is, aki az egész kérdést hajánál fogva előrángatottnak érezte, hiszen nagyon kevés embert érint úgy a halál ténye, hogy az orvosnak joga van-e megölni a reménytelen esetet, további felesleges fájdalmakat kerülendő. Az úgynevezett aktív és passzív euthanázia (határozott beavatkozás az életfunkciók megszüntetésére, illetve már nem követni el mindent az életért) kérdéseit az orvostudomány voltaképpen nem veszi túl komolyan. Mondták azt is, éppen azért, mert az orvosnak mindenkoron az élhető élet meghosszabbítása a célja. Volt, aki csak az aktív eulhanáziát ellenezte. volt aki mindkétfélét. ..Csak te számítasz, ezt mondjuk a haldoklónak" — így a londoni orvosnő. Magyarországon? Eddig még nem volt euthanáziaper. Történelmi okokból, netán csak álszeméremből? A római jogból a magyar törvénykezés nem vette át — számoltak be a jogászok — Apámuram Színes, szinkronizált olasz film, fényképezte: Maria Masini, zenéjét szerezte: Egisto Macchi, írta és rendezte: Paolo és Vittorio Taviani. Főszereplők: Omero Antonuttl, Marcella Michelangeli, Fabrizio Forte, Saverio Marconi. A család, amely a Taviani fivérek filmjében szerepel, Szardíniában él, napjainkban, embertelen törvények szorításában, természeti és társadalmi kiszolgáltatottságban. Középkor a huszadik században: az apa munkára idomítja a fiát, miként valószínűleg őt az apja. Beleveri, amit tudnia kell ahhoz, hogy elláthassa, őrizhesse a juhokat és a kecskéket a hegyen. A fiú megtanulja, hogy különbséget tegyen a csendek között, azt, hogyan kell akaratösszpontosítással elvégezni az erőn fölüli munkát. És analfabéta marad. És elfojthatatlan benne az ősi gyűlölet, az ellemi ellenségességérzet az apja iránt A pásztoréletet, a természettel egybesimuló, annak kegyetlenségeivel és szépségeivel azonosuló embert bemutató filmkockák minduntalan Kazantzakisz regényének (Akinek meg kell halnia) lapjait idézik a néző emlékezetébe. Ennek misztikuma persze nyomokban sincs a filmben, csak a pásztor íarkaseletenek realiszm új film tikus képel ébresztik az asszociációt. A Cannes-ban, 1977-ben díjat nyert film egészére inkább a lírai jelző illik. Nemcsak azért, mert költői tablót fest arról, hogyan él meg, éled fel a legotrombább, legnyomorúságosabb körülmények között is az emberben, ami eredendően az övé: az értelem világa. Hanem azért is, mert e költők tollára illő mondanivaló választékos filmi eszközök révén bontakozik ki. Rendkívül nagy szerepet kap a zene; a Gregorián-énekek, valamint Mozart és Strauss dallamai, meg a természet fölerősödő-elhalkuló énekei teljesítik ki. formálják át a képek jelentését. A képek és a zenék hol harmonikus, hol abszurd együttesei az érzékeinket ejtik rabul, érzeimi azonosulásra késztetnek. A néző számára ilyenformán átélhetővé válik, ami a vásznon történik, erőteljes érzéki hatások révén sajátíthatja el a mű gondolati anyagát. Minden valószínűség szerint ez a titka- a Taviani fivérek sikerének; vagyis, hogy szigorú és tiszta filmszerűséggel, érzékeink „megdolgoztatásával" fejtik ki gondolataikat humánumrólemberről. S. E. a dolog azon oldalát, ha a páciens maga kéri, vállalja az elmúlássiettetést. Az is érdekes lehet, ami az egyház álláspontja: ha engedélyeznék, félő, az emberiség nincs olyan etikai szinten, hogy szörnyű visszaélésektől ne kellene tartani. Amikor végül Buda Béla már említett összefoglalóját hallgattam, végre rájöttem, mi ls az a vers, ami a műsor hallgatása közben végig a fülemben dörömbölt. Dylan Thomasnak. a nagy angol költőnek Csöndben ne lépj át az éjszakába című költeménye, amelyben halni készülő apját bátorítja. Elmondván, hogy még a halál is fizikai, férfiúi erőpróba — morális tett.' Az élet értéke pedig akkora — tegyük hozzá —, hogy a gyors meghalás igénye csak a magány elviselhetetlenségéből fakadhat. Hiszen amikor meghal, mindenki egyedül van. Ám az életben is előfordul ilyesmi. miként férfiúi erőpróbák szintén szép számmal akadnak. Akkor hát? Az Eszmék faggatásasorozatnak, azt hiszem, az a legnagyobb értéke, hogy a sokszor kialakulhatatlan közös nevező helyett úgy gondolkodtat el, hogy netán filozófusokhoz vagy költőkhöz fordulunk, segítségüket kérve. Csöndben ne lépj át az éjszakába. Tanácsolta ezúttal Dylan Thomas. Anglia. Vajon nem a mi Kosztolányinknak volt igaza, amikor azt mondta, hogy a világ nagy kérdéseinek megoldását az írókra-költőkre kéne bízni, hátha akkor nyugodtabban aludnánk? Domonkos László • • Illést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács szerdán ülést tartott. Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes beszámolt a Nigériai Szövetségi Köztársaságban folytatott tárgyalásairól, valamint a magyariraki gazdasági együttműködési állandó vegyes bizottság ülésszakáról. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a jelentéseket. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a közlekedés- és postaügyi miniszter előterjesztését a közlekedéspolitikai koncepció továbbfejlesztéséről. valamint a megvalósítása érdekében szükséges főbb állami infézkedéseket tartalmazó munkaprogramról. Ügy határozott, hogy az abban foglaltakat a népgazdasági tervekben kell érvényesíteni. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Portáldaruk Tíz, szovjet megrendelésre gyártott portáldaru van szállításra kész állapotban a Magyar Hajó- és Darugyár tiszafüredi gyáregységében. Üjabban Jugoszlávia is belépett a megrendelők közé, az idén első ízben négy 5 tonnás portáldaru kerül a szomszédos országba Tiszafüredről. Szállítási együttműködés A közlekedéspolitikai koncepcióban és a kereskedelmi törvényben meghatározott feladatokat a szállítással foglalkozó vállalatok, s az értékesítéssel megbízottak csak akkor teljesíthetik maradéktalanul, ha közös szolgáltatási tevékenységüket is összehangolják, ha egyeztetik fejlesztési céljaikat, ha együttműködnek a fuvarozási, szállítási igények és lehetőségek felmérésében, terveik kimunkálásában. Kölcsönös érdekünk ennek a felismerésnek a gyakorlati alkalmazása — így fogalmaztak tegnap, szerdán délelőtt Szegeden az Alföldi TÜZÉP Vállalat, valamint a Bács-Kiskun. Békés és Csongrád megyei hatáskörű Volán-vállalatok vezetői, akik a lakossági áruellátás javítására, a hálózatés az eszközállomány öszszehangolt fejlesztésére törekedvén szocialista együttműködési szerződést írtak alá. Az 1979-től 1985-ig érvényes szerződés aláírói — Szép Károly (Alföldi TÜZÉP). Vándor Pál (8. számú Volán), Sohajda József (9. számú Volán) és dr. Kardos János (10. számú Volán), — az érintett vállalatok igazgatói voltak. Közös célkitűzéseik megvalósitása érdekében határoztak úgy, hogy • telepeik, szolgálati helyeik fejlesztési programját összehangolják, a korszerű kereskedelmi és fuvarozási feltételek megteremtésére törekszenek egyebek között a rakodás gépesítésével, új fuvarozási technológiák alkalmazásával, központi ellátótelepek létesítésével. A szocialista együttműködési szerződés aláírásánál ott volt dr. Győrffy László, a megyei pártbizottság osztályvezetőhelyettese is. Kitüntetések Május elseje alkalmából a Szegedi Orvostudományi Egyetem dolgozói közül az egészségügyi miniszter Kiváló Munkáért kitüntetésben részesítette Z ombori Jánosné laboratóriumi aszszísztenst: Miniszteri Dicsérete t kaptak: Boda Jánosné és dr. Szűcs Andorné szülésznők, valamint Jávorka Lászlóné ápolónővér. A Szakszervezeti Munkáért kitüntetés ezüst fokozatát kapta dr. Tráser László egyetemi adjunktus és Szűcs Margit laboratóriumi asszisztens. Szakszervezeti Munkáért Oklevelet kapott Balogh Ferencné osztályvezető ápolónővér, Csányi Gyuláné előadó, dr. Karácsony Gizella egyetemi adjunktus és Pónyi Rozália asszisztensnő. Szakszervezeti Munkáért dicséretben részesült dr. Husztik Erzsébet egyetemi adjunktus, dr. Mónus Zoltánná asszisztens, dr. Szenohradszky János egyetemi adjunktus és dr. Takáts István egyetemi adjunktus. Az olvasás megszerettetéséért „Ment-e a könyvek által a világ elébb?" — kérdezte Vörösmarty. Ma hisszük, hogy csak a tájékozott, művelt, sokat olvasó nép irányíthatja okosan saját sorsat, Hosszú azonban az út addig, amíg a két keze munkájából élő ember is átlépi a könyvesbolt, vagy a könyvtár küszöbét, s amíg a föllapozott oldalakról mágnesként vonzza magához az ész a gondolatot. Az 1969ben meghirdetett Olvasó népért mozgalom nem kisebb feladatot tűzött maga elé, mint azt, hogy tömegeket nyerjen meg a betű varázsának. Nem ment ez egyik napról a másikra. Ma is van tennivaló bőven, amikor már a Hazafias Népfront a mozgalom gazdája: szervezi, irányítja, koordinálja az olvasás megszerettetésére hivatott intézmények, szakemberek munkáját. A megyei könyvbarát bizottság évek óta aktívan részt vesz a mezőgazdasági könyvhónap, a költészet napja, az ünnepi könyvhét, az őszi megyei könyvhetek, a politikai könyvnapok, a A zöldség-gyümölcs kereskedelemről Különösen a zöldségtermelés lendült fel igen rövid idő alatt, a gyümölcstermelésben hasonló fellendülés még nem tapasztalható, burgonyából viszont kínálati piac alakult ki — állapította meg a SZÖVOSZ elnöksége szerdai ülésén. A testület Szlamenicky István elnökletével a szövetkezeti zöldség-gyümölcs kereskedelem fejlesztésére 1977-ben hozott határozatok végrehajtásának tapasztalatait elemezte. Megállapította, hogy a szövetkezeti kereskedelem tavaly 1 millió 122 ezer tonárut vásárolt fel, 444 ezer tonna árut értékesített a lakosság körében, s 283 ezer tonnányit szállított külföldre. Hozzátették azt is, hogy az elmúlt időszakban számottevően bővült a technikai, műszaki felkészültség. Az eredmények nyugtázása mellett az elnökség összegezte azokat a tennivalókat, amelyek a forgalmazás hatékonyságának fokozása érdekében végrehajtásra várnak. Ezek között szerepel például az áruszállítás gazdaságosabbá és ésszerűbbé tétele. A fogyasztás elsődlegessége alapján ki kell dolgozni például a szállítók bizományosi jellegű tevékenységének feltételeit, célszerűen kell megszervezni a termelők fokozottabb részvételét az áruelőkészítésben és a csomagolásban is. (MTI) műszaki könyvhetek megrendezésében. Mozgósító erejével hozzájárul ahhoz, hogy mihamarabb „olvasó néppé" váljunk: támogatja az Olvasó ifjúságért mozgalmat, a „30 év — 30 könyv" jubileumi akciót, az Olvasó munkásért pályázat és a Kell a jó könyv olvasómozgalom sikerét. Hogy mi jelenti Itt a sikert? Elsősorban a könyvek hatása. Anélkül, hogy a számok jelentőségét eltúloznánk, meg kell azonban említeni: a kétéves Olvasó munkásértpályázat eredményeként több ezerrel nőtt a könyvtárak munkásolvasóinak száma. Az országos pályázaton egyébként megyénk két első és több második, harmadik díjat nyert el. A Kell a jó könyv mozgalomra csaknem ötezren neveztek be. Nemcsak az országos akcióknak szentel figyelmet a bizottság, népszerűsíti a helyi kezdeményezéseket is. Igyekszik segítséget nyújtani a Somogyi-könyvtár által a nemzetközi gyermekév tiszteletére kiírt pályázat eredményességéhez is. A szülőföld, a lakóhely életét tükröző irodalom közelebb áll a megye lakosságához: az itt alkotó -művészek: írók, költők, előadók. irodalomtörténészek és különböző tudományok képviselői —egymással összefogva — sokat tehetnek az olvasás megszerettetéséért. Ebből a forrásból: a szölőföld szeretetéből táplálkozik a helytörténettel foglalkozó könyvek népszerűsítése is. A 35 állandó tagot számláló bizottság sikerként könyveli el a megyében évenként megszervezett 3-4 ifjúsági olvasótábort is. ahol játszva-szórakozva vezették rá a fiatalokat az olvasás szépségére. A betű által való művelődés színtere — bármilyen sok könyv ls sorakozik odahaza a polcokon — mégiscsak a könyvtár. A bizottság a maga módján arra törekszik, hogy a régimódi kölcsönkönyvtár helyett a lakosság — a gyerekek. a* értelmiségi és munkás-paraszt felnőttek — közös dolgozószobája legyen. A megyei tanács évenként 2—2 millió forinttal járul hozzá ahhoz, hogy ezeknek a kívánalmaknak eleget tegyenek, nem nélkülözhető azonban a fejlesztésben a társadalmi segítség sem. Milyen további céljai vannak a bizottságnak? Nem erejüket fölaprózó, sokrétű tevékenységre törekednek: az olvasás társadalmi méretű megkedvel tetésén szeretnének munkálkodni, összefogva az összes erre hivatottal. Vállalják az író-olvasó találkozók koordinációját, akciók, könyvvel kapcsolatos események szervezését. Ezek a törekvések kitűnnek az idei ünnepi könyvhét előkészületeiből is. A június 1—8-ig tartó megyei rendezvénysorozat — amelyről tegnapi ülésén tárgyalt a bizottság — könyvtárosok, pedagógusok, könyvkereskedők, népművelők összehangolt munkája révén valósulhat meg. A megyébe látogató írók, költők — a meghívottak között van Cseres Tibor, Csurka István, Fenákel Judit. Hegedűs János, Hernádi Gyula, Jókai Anna, Mándy Iván, Mezei András, Róriaszegi Miklós, Veres Miklós, Vészi Endre — író-olvasó találkozókon, rendhagyó Irodalomórákon vesznek részt, könyveiket dedikálják. Egyes rendezvényeken irodalomtörténészek, színészek, amatőr színjátszók is közreműködnek, a megfilmesített alkotásokat pedig — a moziüzemi .vállalat jóvoltából — levetítik. Az idei program méltóképpen jelzi, hogy most 50 éves a magyar könyvnapok története, és az, hogy 1979. a gyermekek éve. A könyv, az olvasás megszerettetése folyamat. De a gyerekkorban föltámasztott betűéhség csillapíthatatlan lesz később Is, ha gondos* szakértő szemek vigyázzák. Ch. A. 4