Délmagyarország, 1979. május (69. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-27 / 122. szám

Vasárnap, 1979. május 27. 3 Véradók tanácskozása Tegnap délelőtt Szegeden, az MTA Biológiai Kutatóin­tézetének előadótermében folytatódott az V. országos véradó-konferencia. Dr. Ró­zsa József, a megyei tanács vb egészségügyi osztályának vezetője üdvözölte a részt vevőket, majd dr. Koncz Já­nos, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára tartott tájékoztatót a me­gye gazdasági, társadalmi és kulturális helyzetéről, fejlő­déséről. Ezután dr. Simonovits Ist­ván egyetemi tanár értékelte a véradómozgalom elmúlt kétévi munkáját, és vázolta az elkövetkező időszak fel­adatait Dr. Hollán Zsuzsa egyetemi tanár a vérplazma fehérjefrakcióinak előállítá­sát s ennek klinikai jelentő­ségét ismertette. Dr. Gál György egyetemi tanár a véradószervező munka re­gionális rendszerhez kapcso­lódó feladatairól beszélt. Dr. Bóné Júlia, a Magyar Vörös­kereszt budapesti szervezeté­nek osztályvezetője a térí­tésmentes véradás szervezé­séről, dr. István Lajos cím­zetes egyetemi tanár a szer­vező munka új módszereiről, dr. Kovács Máté főorvos pe­dig a helyi agitációs munka jelentőségéről tartott elő­adást. Ma, vasárnap délelőtt dr. Pesta László, a Magyar Vö­röskereszt budapesti szerve­zetének elnöke beszél a fő­város vérellátásáról, majd dr. Gyüszü Miklós, a Magyar Vöröskereszt főtitkárhelyet­tese összegzi a konferencián elhangzottakat Az V. orszá­gos véradó-konferencia Han­tos Jánosnak, a Magyar Vö­röskereszt szavával fejeződik be. Az öltözködési kultúra fejlődése Pártfórumon a ruházati ellátás Számolhatunk-e a kereslet további növekedésével ruhá­zati cikkekből és ahhoz mér­ten fejlődik-e az üzletháló­zat? A készlet bővítésével megoldható-e a szezonális árukból a jobb ellátás? Mi­lyen szerepet játszik a for­galomban a Centrum-hétfö? Az új nyitvatartási rendnek van-e gazdasági jelentősége? települések között. A város politikai határozatokból a rá­népessége 1976—78-ban 3,2, juk eső feladatoknak eleget a népesség korcsoportok sze- tegyenek. Tükröződik ez szá­rinti összetételében a 0—14 mokban is. E tekintetben éves korúak száma pedig 9,2 77,7 millió forint forgalmá­százalékkal nőtt. Ezek a szá- val tavaly első helyen állt a mok meghatározó jellegűek Komplett Ruházati Vállalat, a ruházati forgalom, az igé- Ez az összeg 13 százalékkal nyek kielégítésének alakulá- nagyobb az 1976. évinél sában. Gyermek- és ifjúsági ruhá­A város ruházati forgalma zati boltjainak forgalma is Boltról boltra járnak a szü- 40 üzletben 10 ezer négyzet- ennyivel nagyobb a vállalat lők, hogy 10—12 éves fiuk- méter alapterületen realizá- öeszforgalmánál, nak vásároljanak félcipőt, j^ott tavaly. Az üzletek A Centrum Áruház ruhá­szandalt, hosszú vagy rövid többségének korszerűsítésé- zati forgalma tavaly 54,9 nadragot, de nem kapnak. Vel javultak a vásárlók és az millió forint volt, 38 száza­Miert van ez így? üzletek dolgozóinak körül- lékkai magasabb az 1976. Ilyen és ehhez hasonló ményei. A nagyáruház elké- évinél. Az utóbbi három év­kérdések vezettek be az szültével még inkább javul ben ebben az áruházban 20 MSZMP Szeged városi bi- majd a helyzet. A ruházati százalékkal nőtt a ruházati zottsága mellett műkodo gaz- forgalomban a Komplett Ru- cikkek forgalma. Hozzájárult daságpolitikai bizottság leg- házti Vállalat 47, a Centrum a növekedéshez, hogy az úgy­utóbbi tanácskozását, ame- Áruház 36, a Szeged és Vi- nevezett Centrum-hétfőkön lyen Keit Csabáne dr., a vá- déke ÁFÉSZ 4 százalékot számos esetben gvermekru­rosi tanács kereskedelmi osz- képvisel. Ezek mellett az házati cikkek szerepeltek, tályának vezetője előteriesz- ABC-áruházak és a magán- Szegeden a ruházati forga­tásé tájékoztatásként szere- kereskedelem a forgalomból lom 1976-hoz képest 13,4. pelt a város ruházati ter- 13 százalékban részesül. gyermekruházati cikkekből ellátásáról, kü- Taya] ruházati összfor- 24 százalékkal na­tekintettel a gyermek- galomban a divat. a kötött. gyobb. áru és fehérnemű 33, a kon- Az áru nagyobb hányadát fekció 26—28, a cipő 15 szá- a nagykereskedelemtől szer­zalékkal szerepelt. Csökkent zik be a kiskereskedelmi a kereslet a méteráruk iránt vállalatok, a többit helyi 37 új mérettáblázat megjele- gyártó cégektől, ipari szövet­nésével, másrészt a fazon- kezetektől, rövidárucikkeket árak emelkedése miatt. Nem pedig magánkisiparosoktól, volt kedvező hatású a vásár- Ezekkel a kapcsolatok körét lás növekedésére lakástextí- bővíteni kettős, sőt hármas <- „ , ,„• m„u . , , . liában a nem kellő minőség érdekeltség, ha a vásárlók keresk^elm köLnt S i^ * vá!aszték ^nyegámban, igényét is figyelembe vesz­ftoHus-i^-L. -a- ww^I Jt konfekcionált ágyneműkben, szük. Az utóbbi két évben fotitkáranak zar- lentős szerepet t be a tob- függönyökben. Egyöntetű a a ruházati ellátásban ' v^cxjngrda megyei varos es tt^ctáI 1 ar»ffr4e* és ifjúsági ruházkodási cik­kek kínálatára. A tanácsko­záson — amelyen dr. Kúti Árpád, a gazdaságpolitikai bizottság vezetője elnökölt — részt vett dr. Csonka Ist­ván, a városi pártbizottság osztályvezetője, s a kibőví­tett ülésen ott voltak a nagv­é°. kiskereskedelem vezetői is. Együttműködés Szocialista együttműködési megállapodást és komplex keretszerződést kötött a Dél­magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat, valamint a Volán 10. sz. Vállalat teg­nap, szombaton. A szerződést Sipos Mihály, a DÉLÉP ve­zérigazgatója és dr. Kardos János, a Volán igazgatója ír­ta alá. A lényeg: a DÉLÉP a személyszállítási, az árufu­varozási és a rakodási fel­adatok komplex megoldásá­val a Volánt bízza meg. A két vállalat az eddiginél szi­gorúbban ellenőrzi a gépjár­művek kihasználását, gazda­ságos munkáját és a tapasz­taltakról tájékoztatják egy­mást Nagyobb gondot for­dítanak az üzemi és a köz­úti balesetek elleni védeke­zésre. Példa az elővigyáza­tosságra: a különösen veszé­lyes rakodási területeken dolgozó közlekedésiek szá­mára a DÉLÉP is megadja a munkavédelmi előírásokat. A szerződés számos megjegy­zést tartalmaz még; ezek egyike: a Volán utazási iro­dája segíti a DÉLÉP dolgo­zóinak hazai és külföldi uta­zásait a a megállapítás: a kereslet a nőségre. korszerű, a könnyen kezelhe- kifogások tő felsőruházati cikkek felé cégeknél a mi­a választékra eső háttere a gyártó keresendő és ke­tolódott eL A cipőforgalom vésbé a kereskedelemben, 30 százalékkal volt nagyobb, amely azt hozza forgalomba, mint 1976-ban, viszont sem amit és amilyet kap. Szezo­választékban, sem mennyi- nális, az évszakhoz igazodó ségben nem volt megfelelő árukból általában egyszer a kínálat felső kötöttárukból, rendelhet a kiskereskedelem különös tekintettel a divat és alig van kilátása arra, szerinti igényekre. hogy árusítás közben a szín­Gyermekruházati cikkek- és méretbeli hiányokat pó­ből mennyiségben és válasz- tolhassa újabb megrendelés­tékban — az eseti méretek- sel. vásárlással, bői eltekintve kamasz, bak- A lakosság igényét mind­fis és leány ruháknál — meg- jobban kielégíteni ruházati felelő volt a kínálat tavaly, cikkekből jövőre is, már hasonlóan gyermekcipőből, most készül a nagy- és kis­amelynek forgalma az utób- kereskedelem, s megrendelé­bi három évben másfélszere- seiket megkapják a szakipari sére nőtt, jóllehet volt kifő- termelőüzemek, gvárak, vál­gásolm való a választékban. , . ... - ,, , A kereskedelmi irányító és la!atok' hogy ldőben felké" végrehajtó szervek egyaránt szülhessenek a hazai piac el­azon munkálkodtak, hogy a látására, népesedés-, ifjúsági és nő- L. F. fiz elmélyült barátság napjai M indig közel állt egymáshoz a magyar és a lengyel. Népeink találkozóin, mint a most lezajlott lódzi ba­rátsági napok eseményein, sűrűn emlegették ezt a résztvevők, s most már, több mint három évtizeddel mind­két ország felszabadulása után, nem is csupán a hagyomá­nyokra hivatkozva. Minden régi hagyománynál többet jelent a magyar—lengyel barátság és együttműködés az új társa­dalmi rend. a szocializmus építésében. Ezt méltatták, ezt szemléltették a Csongrád megyei ta­lálkozók Lódz megye küldötteivel. Mindenekelőtt e találko­zók, a barátkozás tömegessé válása a jellemző. Mind szé­lesebb a két nép közvetlen testvéri találkozása, hiszen csu­pán most, a lódzi napok során, mintegy ötven rendezvényen folytatódott az ismerkedés, csaknem húszezer résztvevővel. Vendégek jártak nálunk a testvéri Lódz megyéből, akik azonban — örömünkre — teljes szívvel otthon érezték ma­gukat, amint például egyikük, Edward Disko, a lengyel nép­hadsereg vezérőrnagya, szegedi látogatása alkalmával el­mondotta: „Közös a cél, és ez összekapcsolja népeinket!* Lengyel vendégeink számára igazi munkás napok voltak a Csongrád megyei tartózkodás napjai. Az említett fél száz rendezvénynek főszereplői voltak. Tájékoztatást kaptunk a mai Lengyelországról. Egy di­cső utat bejárt, harcos nép küzdelmes útjáról és nagyszerű eredményeiről a szocializmus építésében. Megismertük a lengyel gazdaság, az ipar, a földművelés, a kultúra, a mű­velődés eredményeit. Előadások, filmek, művészeti kiállí­tások. baráti esteíc adtak számunkra ízelítőt Lódz megyéről és annak tehetséges, dolgos népéről, ifjúságáról, művészei­ről. Nagyszerű volt minden egyes megnyilvánulás a lódzi barátsági napok alkalmával, mert a két terület vezetése, vezető intézményei közötti rendszeres kapcsolat mellett maga a lakosság is részesévé vált a testvéri együttműkö­désnek. A szegedi megyeházán rendezett fotókiállításnak, a vásárhelyi vagy a szegedi képzőművészeti bemutatónak sok ezer nézője volt. Telt ház előtt vetítették Zanussi lenyű­göző hatású filmjét, a Spirált. Sikersorozat kisérte a tánc­együttes és a' bábegyüttes programjait. Ipari üzemekben, tsz-ekben szereztek személyes barátokat, teremtettek alapot tartós kontaktusra a helyszíni látogatások és eszmecserék, amelyek skálája életünk szinte minden területét átfogta. És sokat gyarapították a tudást kölcsönösen a tapasztalat­cserék. Nagyszerű, hogy népeink ilyen sokoldalú találkozáso­kon öregbítik a barátságot. Ezt állapították meg maguk a vendégek is, Jan Likowski. a Lengyel Kultúra igazgatóhe­lyettese mindenekelőtt azt tartja nagy eredménynek, hogy e baráti kapcsolatok a társadalom minden rétegére kiter­jednek. itt, Csongrád megyében és a távoli Lódzban is „Ha csak annyi történt, hogy Csongrád megye közelebbről megismerte Lengyelországot, akkor már érdemes volt" — mondotta. Márpedig ennél sokkal több történt. A Csongrád me­gyei lódzi barátsági napok eseménye során két. szocializ­must épitö nép testvéri barátsága, együttműködése vált még szorosabbá. Tudjuk: ez az összefogás segít minket továbbr haladni a magunk választotta úton: Lódzban és Csongrcif b an — együtt. • Hazautazott a lódzi politikai delegáció A lódzi barátsági napok alkalmával a múlt héten me­gyénkben tartózkodott Ge­nowefa Adamczewska elv­társnő, a LEMP lódzi bizott­sága propaganda- és kulturá­lis ügyekkel foglalkozó tit­kára vezetésével egy három­tagú politikai delegáció. A küldöttséget szombaton a Fe­rihegyen búcsúztatták dr. Tamasi Mihály, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Bányainé dr. Birkás Mária, a Szeged városi tanács el­nökhelyettese és Molnár Sán­dor, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságá­nak titkára. Tovább kell javítanunk az építőipari szol­gáltatások színvonalát, elősegítve a tár­sasházak és a személyi tulajdonban levő lakóépületek felújítási munkáit is. Termé­szetesen. mint eddig, a jövőben is számí­tunk a lakosság saját munkáiára. Ahhoz azonban, hogy a lakóházaikat korszerűsít­sék. felújítsák, elegendő anyagot, szerszá­mot kell biztosítani, s meg kell szervezni a gépek beszerzését, illetve kölcsönzését, más szóval: a lakásfelújítási szolgáltatást. Sokat építettünk, s a terveinkben sze­replő 65—75 ezer lakás jelzi további ten­nivalóinkat. Ez teljes mértékben indo­kolt, mert közben az igények növekedése eredményeként egyrészt nem csökkent a lakásra várók száma, másrészt differen­ciáltabbak az igények. Az új lakóépületek csak részben jelentenek új lakást, mert pótolják az elavultat, s városainkban ma is igen sok elavult lakást tartanak nyilván. A második tizenöt éves lakásépítési prog­ramunkban a vizes, egészségre ártalmas pince- és szükséglakások felszámolására, illetve az ezekben lakók jó körülmények közé költöztetésére is gondolunk. Ez fon­tos politikai kérdés. A másik feladat a családok mobilitásából következik. A megyei pártbizottság hatá­rozata hangsúlyozza, hogy a jövőben is a lakáshoz jutás többféle formáját kell al­kalmazni, növelve az elosztás hatékonysá­gát. az igények differenciáltabb kielégíté­se érdekében. Indokolt társadalmi igény, hogy a többgyermekes családok, a fiatal házasok és a fizikai munkások az átlagos­nál gyorsabban jussanak lakáshoz. Mivel megyénkben még jelenleg is több ezer fia­tal házas él albérletben, fokozottabban kell elősegíteni szerényebb igényű garzonlaká­sok és ..albérlők házainak" létrehozását. Ily módon kívánjuk biztosítani elhelyezé­süket. illetve kellő előtakarékosság mellett, végleges otthonteremtésüket. Az elmúlt években Szegeden minden igényt kielégí­tő garzbnlakásokat építettünk. Ezekben egyebek között 492 fiatal jutott átmeneti­leg otthonhoz. Ez a forma azonban elég nagy költséget jelent, mind az építtető, mind az ott lakók részére. Ezért hívja fel a figyelmet a megyei pártbizottság arra, hogy kívánatos a jól bevált garzonlakások mellett szerényebb kivitelű és olcsóbb bé­rű albérlők háza is épüljön. A lakásellátPttság javításának, az igé­nyek jobb és differenciáltabb kielégítésé­nek az új lakások kiutalása mellett — amint ezt a megyei pártbizottság is meg­állapította — fontos feltétele a szervezett, lépcsőzetes lakáscserék rendszerének ki­alakítása. Ezért napirenden levő felada­tunk a családokon belüli népességmobili­tásból eredő változó igények feltárása. Az ilyen jellegű szükségletek szervezett, lép­csőzetes lakáscserékkel történő kielégítése. Ma még ugyanis csak kis mértékben kö­veti a lakáselosztás a családok létszám­változását. Kívánatos olyan feltételek és társadalmi közhangulat kialakítása, amely természetesnek tartja — és ezzel elősegíti —, hogy a családok létszámváltozásától függően, az állampolgárok kisebb lakás­ból nagyobbakba, majd évek múltán eset­leg újra kisebbekbe költözzenek. A tanácsi és ezen belül a lakásügyi szerveknek erre a többletmunkával járó feladatra fel kell készülniük. Olyan szemléletet kialakítani munkájukban, amely elősegíti, szolgálja, és nem fékezi a célok elérését. Tavaly pél­dául több mint háromezer városi lakásból csak mintegy 180 esetben valósult meg lépcsőzetes lakáscsere, bár az igények igen nagyok. A la&áselosztás Itr-^Sl ink ellenére — igen sok, s tegyük hozzá gyorsan, jogos kritika ért Jó dolog az, hogy az elmúlt három évben városainkban a társadalmi bizottságok bevonásával név­jegyzék alapján elosztott 1512 új tanácsi bérlakásból 1079-et fizikai dolgozó kapott. Az is megfelel társadalompolitikai elvárá­sainknak, hogy az új tanácsi bérlakások mintegy felét fiatal házasoknak juttatták. Mindennek ellenére a lakáselosztási rend­szer továbbfejlesztése, lényegében lakás­gazdálkodássá történő átalakítása feltétle­nül szükségessé teszi a jelenlegi lakás­igénylési és -kiutalási gyakorlat kiritikai felülvizsgálatát. Vizsgálnunk kell a jelenlegi nyilván­tartásokat, hogy megszüntethesszük azok pontatlanságait és kielégíthessük a gyak­ran igen régóta fennálló jogos igényeket. Továbbra is arra kell törekednünk, hogy maradéktalanul érvényesüljenek a fizikai dolgozókra, a fiatal házasokra, a nagycsa­ládosokra vonatkozó kedvezmények és elsőbbségek. Nem kétséges, hogy a számí­tógépes elbírálás az objektivitás egyik fon­tos biztosítéka. De a gép csak eszköz, s nem lehet csak a gépre bízni ennek az életviszonyok, a családok boldogulása szem­pontjából fontos kérdésnek az eldöntését. A mennyiség, a minőség, az építési ütem áll terveink előterében. Ez kötelező­en írja elő a beruházó, a tervező és a ki­vitelező vállalatok olyan konstruktív együttműködését, amely a különböző szak­mai szempontok összehangolásán túl kö­vetkezetesen érvényesíti a drágán közmű­vesített telkek nagy hatékonyságú felhasz­nálását Jelenlegi adottságaink mellett a jövőben sem tudunk lemondani a szint­számok emeléséről, a középmagas beépítés arányának növeléséről. Ma az állami cél­csoportos beruházással készült lakások 48 százaléka — Szegeden 39 százaléka — kö­zépmagas (6—12 emelet). Ez utóbbi szám nem éri el az V. ötéves tervben engedélye­zett mértéket. Nem feledkezhetünk meg a családiház­építési program végrehajtásáról, hiszen a tervezett lakások 40—45 százaléka épül majd ilyen formában. Igaz, hogy városaink mind nagyobb telekgondokkal küzdenek. Ezért — úgy látjuk — foglalkozni kell az­zal, hogy hosszú távon, a szorosan vett agglomerációs területen, elsősorban a Sze­gedet körülvevő községekben épüljenek meg az egyébként a városban dolgozó em­berek családi házai. Ez az együttműködés új formáit igényli tanácsainktól. A li Pl/PC lakásépítési program, e ki­10 GVGd emelkedő fontosságú társa­dalompolitikai célkitűzés végrehajtása ér­dekében készíti el a megyei tanács a párt­bizottság állásfoglalása alaoján. majd ez év őszén napirendre tűzi. s megvitatja az 1990-ig szóló lakásépítési és lakásgazdál­kodási tervet. A döntést követően helyes és szükséges, hogv a tervező, a kivitelező és lebonyolító vállalatok is készítsenek megfelelően egybehangolt középtávú terve­ket. Elemezzék az eddig végzett munkát, hogy a tapasztalatok összegzése alapján eredményesen valósíthassák meg a rájuk váró feladatokat. Hosszú távú lakásépítési tervünk megvalósítása minden közremű­ködőtől további, az eddiginél nagyobb erő­feszítéseket, gondos tervezést, racionális eszközfelhasználást, jó minőségű, ütemes munkát igényel. Arra kérjük megyénk la­kosságát, támogassa, segítse elő ennek megvalósítását. DR. PERJÉS1 LÁSZLÓ, a Csongrád megyei Tanács elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom