Délmagyarország, 1979. május (69. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-22 / 117. szám

4 Kedd, 1979. május 22. Négy évig tartó munka után befejezés előtt áll a paksi atomerőmű vízkivételi müvének építészeti része. Az atomerőmüvet kiszolgáló létesítmények közül ez az egyik legnagyobb technológiai rendszer. A képen: a vezénylőépület A magyar—szovjet államközi egyezmény keretében megvalósuló Paksi- Atomerőmű tervezett időben történő üzembe helyezése az egész ország energiaellátása szempontjából rendkívül jelentős. A VI. ötéves terv végén — 1985-ben — az ország zavartalan energiaellátásához, az 1980. évihez képest, mintegy ötmillió tonna kőolajnak megfelelő tüzelőanyag-forrással többre lesz szüksége az országnak, s ennek a többletnek az 50 százalékát már a Paksi Atomerőműnek kell szolgáltatnia. Éppen ezért, a beruházás rendkívül nagy fontossága miatt választotta ülésének színhelyéül és témájául az atomerőmű-építkezést az országgyűlés ipari bizottsága. A hétfőn, Gorjanc ígnác elnökletével lezajlott ülés résztvevői előzetes írásos tájékoztatást is kaptak hazánk első nukleáris erőműve beruházásának helyzetéről. Ehhez Szili Géza nehézipari miniszterhelyettes a helyszínen szóbeli kiegészítést fűzött, s ebben foglalkozott általános energiahelyzetünkkel és energiatakarékossági célkitűzéseinkkel, azok eddigi eredményeivel is. Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes a képviselők kérdéseire válaszolva elmondotta, hogy három nagy generálkivitelező vállalatunkon kívül hét megyei építőipari vállalat 1000 dolgozója is bekapcsolódott a munkába. Június végéig a műszaki irányítás megerősítésére több mint 60 mérnököt, és több száz művezetőt küldenek Paksra. Az ülés Gorjanc Ignác zárszavával " ért véget. Ezt követően a bizottság tagjai megtekintették az építkezést és a leendő atomerőmű lakótelepét. (MTI) Ipari szövetkezetek Növekvő export, szolgáltatások Jól gazdálkodott tavaly a Tápéi Háziipari Szövetkezet, ezt a kiváló cím is bizonyítja. Az év' elején 138 millió forint bevételt terveztek, s végül 150 millió került a kasszába. A megelőző évihez viszonyítva 20 millió forinttal nőtt a bevétel. A tőkés export növekedése 13 millió forint volt A legjelentősebb kereskedelmi partnerük egy francia székgyár, ahová tavaly 61 millió forint értékben vittek széket és fonott ülőlapot. A holland, angol, belga és a nyugatnémet piacon eladott árukból 27 millió forinttal gazdagodtak. A termékek hét megye 127 községében készülnek. Az áruk behordá6a a központi raktárba tetemes fuvarköltséget jelent. Érhető, bármilyen szállítási ésszerűsítést milliókkal lehet mérni. A szövetkezetben megszokottá vált, hogy a különböző telepekről hetenként viszik el az árut. Tavaly változtattak a hagyományokon, s csak tíz naponként álltak meg a bedolgozók házai és az üzemek előtt a szövetkezet teherautói. Ezzel 40 gépkocsi havi egyszeri körútját spórolták meg. Ez az apró változtatás több mint 2 millió forintos megtakarítást jelentett. A háziiparnak sok dolgozóra van szüksége. Igy érhető el, hogy a kézi munkát igénylő termékekből egyre több készüljön. Az idén a 200 új bedolgozóval együtt már 2500-an munkálkodnak a Tápéi Háziipari Szövetkezetben. A géppark megújítását sem lehet elhanyagolni, mivel a székek keretei csiszoló* és marógépeken formázódnak. Nyolcmillió forintot költöttek a faüzemre, amit a napokban avatnak. A műhelybe új gépeket is vásároltak. amelyek üzembe helyezésével megközelítően 40 százalékkal emelkedhet a termelés. Újdonságokkal is jelentkeznek a hazai és a külföldi piacokon. Boltjainkban a formájában új fonott táskák és a polcokról eddig sokszor hiányzó gyermekzsámolyt vásárolhatjuk. Hamarosan az üzletekbe kerül a nagyon keresett gyúródeszka is. Ezt egy csehszlovák céggel közösen gyártják. A tervek szerint ötezer darab gyúrótábla kerül a boltokba. A flaneliból készült divatszoknyák kétféle változatban készülnek, s a napokban láthatjuk őket a kirakatokban. Horgolt lámpaernyőből 80 ezer darabot ad el a szövetkezet tőkés piacon. Stilszékből 30 ezer, fonott székülésből pedig félmillió darabot igényeltek a külföldi partnerek. Igy az idén várhatóan több mint 100 millió forint értékű árut exportálnak. A tervek szerint ebben az évben 154 millió forint kerül a szövetkezet kasszájába. . * A Szeged Járási Ruházati és Szakipari Szövetkezet, Sándorfalva, ők is megkapták a Kiváló Szövetkezet címet. Tavaly év végén 59 millió forint bevételt könyveltekel, ebből 19 millió volt a valuta. Ennek 60 százaléka bérmunkából származott. Nyugatnémet, svájci és belga szakemberek megrendeléseire varrnak ruhákat Sándorfalván. A szövetkezet termékeiért szívesen fizetnek a vevők. Ezt bizonyítja, hogy a tavalyi exportbevétel 6 millióval több volt, mint 1977-ben. A tervek szerint az idén 20 millió forint értékű árut adnak el külföldön, jórészt Nyugat-Németországban. Jelentős kereskedelmi partnerük a Skála Áruház. Nekik gyermekruhákat varrnak. A kisemberek nadrágjaihoz és dzsekijeihez kevés anyag kell, így a szövetkezet a hulladékot is hasznosítani tudja. A farmerből és bársonyból készült együttesekből típusonként' 3 ezer darabot szállítanak a boltnak. Ebből a múlt évben 8 millió forint bevételük volt. Csongrád megyében tavaly tízezer munkaruhát rendelt tőlük a DÉLTEX. Az idei elképzelések szerint itthon 18 millió forint értékben adja el áruit a szövetkezet. Jó kapcsolatuk van a DÉLÉP-pel és a HÖDGÉP-pel is. Az építőipari vállalatnak függönytartókat, lépcsőkorlátokat, ajtó- és ablakkereteket készítenek. A hódmezővásárhelyieknek alkatrészeket és fém nyílászárókat szállítanak. Tavaly adták át az új sándorfalvi szolgáltatóházat, az idén ugyanilyen épület készül Kisteleken. Az új házba meg ebben az évben beköltöznek a fodrászok, kozmetikusok, szabók és cipészek. Különleges szolgáltatást is nyújt a szövetkezet. Hat megyében 60 cseretelepen gyűjtik a házi zsiradékot. Ebből tavaly 450 tonna szappant főzték, amelynek kétharmadát a lakoöság vásárolta meg. Száz tonnát az iparnak, többek között a KSZV-nek adtak el. Ök a szappannal az exportra készülő ponyvák • vízzáráságát biztosítják. A tervek szerint az év végén évi termelési értékük 62 mjllió forint lesz. Életünk » • ©II a szabvány Szabványosítás. tipizálás. Nem egyértelműen rokonszenves fogalmak, melyek óhatatlanul is az uniformizálás képzetét keltik. A szabvány olykor szigorú előírásait hajlamosak vagyunk akadékoskodásnak, az alkotó erő gátjának felfogni, s jóval kevésbé érezzük a szakemberek által hangsúlyozott lényegét: a korszerűsítést. Pedig a szabványosítás korántsem olyan új dolog, mint sokan gondolják. Ha az ókori Róma útjait, vízvezetékeit, építőelemeit nézzük, azokban is felfedezhetők a szabványosítás nyomai. Ugyanígy, görög hajók eltörött árbocát bármelyik kikötőben ki tudták cserélni. Tovább gyorsította a szabványok elterjedését a kerék alkalmazása : a mesterek olyan kerekeket készítettek, amelyek több kocsira is felszerelhetőek voltak. Mindezek természetesen még csak néhány termékre terjedtek ki — a mai értelemben vett szabványosítást az ipari specializálódás hozta létre a század elején. A szabvány tulajdonképpen műszaki előírás, amely a különböző termékek, termelőberendezések, fogyasztási cikkek minőségi, méret és biztonsági követelményeit írja elő. S míg korábban elsősorban a méretmeghatározó funkciója került előtérbe. ma egyre fontosabbá válik a minőségmeghatározó funkció is; a szabványnak nagy szerepe lett a termékek minőségének javításában. hiszen megfogalmazza az áruk legfontosabb minőségi jellemzőit, s ezek alapján szabályozza árukat is. Magvarországon ma mintegy 10 ezer országos és közel 4 ezer ágazati szabvány írja le részletesen az egyes termékekkel szemben támasztott követelményeket: milyennek kell lenniük, miből kell azokat készíteni stb. A szabvány nem örökéletű, időről időre változik. korszerűsítésre szorul. Minisztertanácsi rendelet írja elő, hogy legalább ötévenként minden szabványt felül kell vizsgálni. Persze, akadnak olyanok is. amelyek ennél is gyakrabban sorra kerülnek: a minőségi igények fejlődése — ami ma jó, holnap kevés — követeli ezt így. De évente sok új termék is születik, s ezek legtöbbjére is szabvány készül. A Magyar Szabványügyi Hivatal ez évi tervében mintegy 1100 szabvány szerepvei — ezeknek egyharmada űj, kétharmada a régebbieket módosítja. ák cseréjével járhat —, viszont az is igaz, hogy a befektetés később megtakarítást hoz. Különösen jól érzékelhető ez a nagyberuházásoknál; az épületszerkezetek méretezésének szabványa egymagában sok száz milliós anyag megtakarítását tette lehetővé. De említhetnénk azt az idei év elejétől életbe lépett szabványt, amely az olajtüzelésű készülékek olajmennyiséget szabályozó szerkezeteiről szól — ezen előírás segítségével évi 75 millió liter fűtőolaj takarítható meg. A szabványosítás hasznát nem szűkíthetjük le a takarékosságra, a minőséggel való kapcsolatára. A magyar áruk nem kis hányada külföldön talál vevőre, s ezeknek az áruknak a minőségét nemzetközi szabványok védik. Hazánk is tagja a szabványosítási világszervezetnek, az ISO-nak (International Standard Organization.) Ennek a szervezetnek —, amely átfogja a világ élelmiszer-ipari, ipari és mezőgazdasági termelését — 85 ország a tagja, s ezek az országok a világ termelésének 98 százalékát adják. Jelenleg ötezerre tehető a nemzetközi szabványok száma — a szakemberek szerint ennek kétszerese kellene ahhoz. hogy a kereskedelem Igényeit jobban kielégíthessék. öt évvel ezelőtt írták alá a KGST-szabványok alkalmazásáról szóló egyezményt. Ennek „alapján folyik az olyan közös szabványok kidolgozása, amelyekben a termékek versenyképességét biztosító minőségi követelményeket közösen érvényesítjük. A szabványosítás szükségességét és előnyeit egyre inkább felismerjük, bizonyítja ezt a közelmúltban Budapesten megnyílt Szabványbolt is. Az eredmények azonban nem feledtethetik a gondokat, a tennivalókat sem. Különösen az elektromos háztartási eszközök okoznak évek óta sok problémát. Sokfajta villamossági terméket hozunk be külföldről, melyeknek egy része nem felel meg a hazai előírásoknak. S itt nem art-ól van szó — mint azt sokan feltételezik —, hogy a ml szabványaink szigorúbbak a nemzetközi átlagnál, hogy túlszabványozók lennénk: a gondokat jelen esetben a* egyes országok villamoshálózatának eltérése, úgy ls mondhatnánk, a magyar hálózat bizonyos fokú korszerűtlensége okozza. 1*1 Idegenkedünk tőle, de azért természetesnek veszszük a szabványok létét: senkj sem lepődik meg azon, ha a külföldön vásárolt rádióját, magnetofonját idehaza is használni tudja, ha külföldön járva a megszokott közlekedési táblák iga-" zítják el az autóst az utakon. S ahogyan a különböző országok piacai mind közelebb kerülnek egymáshoz, úgy válik egyre inkább kézzel foghatóvá, hogy a jó szabvány nem fékez,, hanem, jobb minőségű munkára ösztönöz. a gyorsan változó körülményekhez való jobb alkalmazkodást és* a műszaki haladást segíti elő. F. P. A szabványosítás nem olcsó és nem is máról holnapra megoldható dolog. A szabványhoz igazodás egyes esetekben egész technológiSzakszervezeti delegáció utazott Újvidékre A hagyományossá vált határ menti kapcsolat keretében a Vajdasági Szocialista Autonóm Tartomány Szakszervezeti Szövetsége Tanácsának meghívására hétfőn szakszervezeti delegáció utazott Újvidékre. A küldöttség vezetője dr. Ágoston József, a Szakszervezetek Csongrád megyei. Tanácsának vezető titkára, tagjai Borsodi György, a Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsának vezető titkára és Takács Erika, a szegedi tejüzem szakszervezeti bizottságának titkára. A küldöttség jugoszláviai tartózkodása alatt tanulmányozza a Vajdaságban az anyagi ösztönzés, a munkafegyelem helyzetét, és az ezzel kapcsolatos szakszervezeti tevékenység tapasztalatait. Átadták a BNV-díjakat Szovjet sajtótájékoztató Hétfőn délelőtt Kőbányán, a vásárváros Kerámiatermében átadták a tavaszi BNV díjait. Nagydíjat kaptak a Borsodi Vegyi Kombinát ongrovill s 5000 típusú szuszpenziós pvc-porai, a Híradástechnikai Szövetkezet mini tv-stúdiója, a Csepeli Szerszámgépgyár CNC-vezérlésű megmunkáló központja, a Nyugat-magyarországi Fagazdaság Kombinát Betonyp márkájú cementkötésú forgácsolólapja. a Ganz Villamossági Művek 750 kilovoltos transzformátora, a Mechanikai Művek nagynyomású, levegő nélküli festékszórói, a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat h«* xacell biológiai csep>egtetője, a Taurus gumikompenzátora, a Csepeli Fémmű dfne rézhuzala, a Magyar Hajóés Darugyár . 27,5/16 tonnás kikötői darucsaládja. a Medicor Müvek angiográfiás röntgenmunkahelye, az Oroszlányi Szénbányák a bányák vágatkeresztezödéseinek gépesített biztosító berendezése. Ugyancsak hétfőn délelőtt sajtótájékoztatón ismertették a vásáron való részvételüket, mutatták be újdonságaikat a Szovjetunió kiállítói. Délben a jugoszláv kiállítás rendezői fogadták a sajtó képviselőit. Űj forgalmi rend a vásár környékén A budapesti rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti és a fővárosi tanács közlekedési főigazgatósága értesíti a gépjármű-tulajdonosokat és -üzemeltetőket, hogy a BNV ideje alatt — május 23-án reggel 9 órától június 1-én reggel 8-ig — Budapest X. kerületében, a kőbányai vásárterületet övező útvonalakon és közterületeken a következő forgalmi rend lép életbe. A Dobi István út a Fehér úttól a Kerepesi útig teljes hosszában egyirányú forgalmú lesz. A vásár gépjárművel a Kerepesi út—Őrs vezér tere— Fehér út—Dobi István út útvonalon közelíthető meg. A Kerep>esi és a Mexikói útról tilos közvetlenül a Dobi István útra behajtani. A Dobi István útról az elhajtás csak a Kerep>esi úton át történhet. Gépjárművel csak • a kijelölt helyeken szabad várakozni. Gépjárművel tilos megállni a Kerepesi út mindkét oldalán és az elválasztó szigeten, valamint a Dobi István úton. a Fehér út és Kerepesi út között. Tilos várakozni: Az l-es kapuval szembeni parkolóhelyeken (a kocsicédulával rendelkező gépkocsik kivételével): A II. kaputól a Fehér út irányában körülbelül 100 méterre (itt van lehetőség az autóbusszal érkezők kiszállására). A vásár körzetének forgalmi rendjét a közúti jelzések is mutatják.