Délmagyarország, 1979. május (69. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-20 / 116. szám

B lakásépítés, a lakásgazdálkodás helyzete és fejlesztésének leiadatai (Folytatás az L oldalról) rigókra. Kialakult a lakásigénylések egysé­ges nyilvántartási és elbírálási rendszere. Szegeden bevezették a számítógépes nyil­vántartást. Általában érvényt szereztek a munkásosztályra, az ifjúságra, a nőkre és a népességpolitikára vonatkozó irányelvek­nek és határozatoknak. A névjegyzék alap­ján kiutalt lakásokból 70 százalékban fizi­kai dolgozók, 50 százalékban fiatal háza­sok részesültek. Erőteljes a törekvés, hogy a 3 és több gyermekes családok két éven belül kapjanak lakást. Az állami célcso­portos lakásépítés mellett kialakultak az e céloknak megfelelő, differenciált lakás­építési formák: az OTP saját beruházás­ban, a lakásépítő szövetkezeti szervezés­ben, 1973—75. között 586, 1976—78. évek­ben 1732 munkáslakás épült A lakáscserék lebonyolítása, gyakorisága nem a társadalmi szükségleteknek megfe­lelő. Nem szorgalmazzák a többletmunká­val járó lépcsőzetes lakáscseréket. Lakáskarbantartás, felújítás A megyében levő ingatlankezelő szerve­zetek 1960-ban 16 ezer 284, 1975-ben pe­dig 21 ezer 151 állami lakást kezeltek. Az állomány összetétele a jelentős fejlődés el­lenére még ma is kedvezőtlen. Az össz­komfortos lakások aránya ugyanis alig haladja meg a 24 százalékot. Bár a lakbér­bevételek 1960-hoz képest ötszörösére nö­vekedtek (összegük 55,5 millió forint), a fenntartási költségnek csak 39 százalékát fedezték. Ennek ellenére színvonalasabbá vált a karbantartási és felújítási munka. (1960-ban 29 millió, 1975-ben pedig 133,6 millió forintot használtak fel.) Állandóan növekszik az egy lakásra for­dított fajlagos felújítási, karbantartási költség. Ennek oka részben az állomány elöregedettsége. A felújítási és a karban­tartási kapacitás — Szeged kivételével — rendelkezésre álL Több intézkedés történt, hogy a feszültségek Szegeden is feloldód­janak. Ennek eredményeként 1971-ben lét­rejött a Lakásfenntartó Szövetkezetek Kar­bantartó Társulása. A hagyományos felké­szültségű építőipari szervezeteket is orien­táljuk az ilyen jellegű feladatok elvégzé­sére. A feladatok kielégítő megoldása ér­dekében azonban további erőfeszítések szükségesek. A személyi tulajdonú lakások esetében a fenntartási tevékenységet a tulajdonosok, a kisiparosok és a szolgáltató építőipari szervezetek végzik. 1970-ben 55 millió, 1975-ben pedig már 121 millió forint értékű munkát végeztek a lakással összefüggő építőipari szolgáltató tevékenység kereté­ben. Megállapítható, hogy az első 15 éves la­kásépítési tervidőszak alatt a megye lakás­állományának összetétele jelentősen fejlő­dött. Ezáltal nagymértékben javultak a megye lakosságának életkörülményei. A 45 ezer lakás csak a tanácsok komplex szervező munkájának eredményeként való­sulhatott meg. E munkához jelentős segít­séget nyújtottak a politikai, társadalmi szervek, a pártszervezetek, a Hazafias Népfront, a KISZ-, a szakszervezetek, az OTP ős a MÉSZÖV. Elősegítették a leg­gazdaságosabb megoldások alkalmazását a vállalati érőforrások mozgósítását és bevo­nását a lakásépítésbe. Kedvezően változott a lakások nagysága, felszereltsége, elősegítve a kényelmesebb, egészségesebb otthonok kialakítását. Évente 2 ezer 500 lakást a korszerű építőipari hátteret biztosító házgyári technológiával építettünk. A lakások döntő többsége a városokban épült fel, az igényeknek meg­felelően. Ennek ellenére továbbra is je­lentős kielégítetlen, jogos igénnyel kell szá­molnunk. A lakásgazdálkodásban és -el­osztásban a lakáscserék kihasználásával alapvetően érvényesültek a társadalompoli­tikai célkitűzések. II. A lakásellátás fejlesztése elsődleges társadalompolitikai feladat Az 1976-tól 1990-ig terjedő időszakban a második 15 éves lakásépítési terv főbb céljait alapvetően az igények jövőbeni ala­kulása határozza meg. A szükségletek prognosztizálását elsősorban a családok számának változása és a lakások megszű­nésének alakulása befolyásolja. Az igé­nyek növekedésével számolunk Szegeden s a többi városban, míg a községekben ál­talában csökkenéssel. Ez a tendencia terv­időszakonként eltérő. Az V. ötéves terv­ben növekedéssel, a VI. ötéves tervben né­mi csökkenéssel, a VII. ötéves tervben újra minimális növekedéssel lehet számolni. A családok száma 1976 elején 175 ezer 200 volt, s 18 ezer 772-vel haladta meg a lakott lakások számát A kiinduló lakás­szükségletet figyelembe véve a városokban 31 ezer 124 lakás hiányként, a községek­ben pedig 2 ezer lakás többletként jelent­kezett A családok 10,4 százaléka nem ren­delkezett önálló lakással. A lakásszükséglet alakulását részben be­folyásolja az elöregedett lakások megszű­nése. Előreláthatóan ez tervidőszakonként növekszik. Az V. ötéves tervben 8 ezer 600, a VI. ötéves tervben 10 ezer, a VII. ötéves tervben 13 ezer 750 lakás megszű­nésével kell számolni. A telepszerű, több szintes lakásépítéshez a jövőbeni terület elsősorban a régi városrészek elavult épü­leteinek bontásával nyerhető. Csongrád megye helyzete az országostól eltérő, hi­szen sok a külterületi lakás. Számolni kell azzal is, hogy megyénk az ország legala­csonyabban fekvő területe, s a lakásállo­mány állaga a csapadékos években nagy­mértékben romlik, és növekszik a meg­szűnő lakások száma. A lakásszám válto­zására. ha lassan is, de hatással vannak a megszűnő tanyák. A népesség alakulását, a lakások meg­szűnését figyelembe véve a hat kiemelt település (az öt város és Kistelek) indo­kolt építési igénye 82 ezer 263 lakás. A központi lakásszükséglet-számítási meto­dika szerint azonban figyelembe kell ven­ni a községekben megüresedő, illetve már jelenleg is üresen álló lakásokat. A népesség városokba áramlásának fo­lyamata előreláthatóan mérséklődik. Ezt eredményezi a területek közti infrastruk­turális és gazdasági kiegyenlítődés, továb­bá a mezőgazdaság távlati fejlődése. A la­kásellátás javításáért végzett munka ered­ménye mellett az 1990-ig prognosztizálható igények alapján megállápítható, hogy a lakosság életszínvonalának, életkörülmé­nyeinek alakulásában a jövőben is meg­határozó szerepe lesz a lakáskörülmények­nek. A lakásellátás fejlesztése így változatla­nul elsődleges társadalompolitikai feladat marad. Ezzel együtt azonban az eddigiek­nél gyorsabban és a lakásépítéssel össz­hangban kell fejleszteni az egészségügyi, oktatási és művelődési ellátást is. Mindezt figyelembe véve a lakásszükségletet, az előírt számítási módot és gazdasági lehe­tőségeinket figyelembe véve 1975—1990. között a megyében 65—75 ezer lakás épí­tése lehetséges. A 15 éves tervidőszak második és har­madik harmadának lakásépítési volumenét az V. ötéves terv lakásépítésének eredmé­nye jelentősen meghatározza. Az avult la­kásállomány, s az ismétlődő belvízkárok, a megszűnő tanyák miatt — számolni kell 31—32 ezer lakás megszűnésével. Ezért összességében 34—43 ezer nettó lakássza­porulat várható. Ezt figyelembe véve a megye lakott lakásállománya 1990-ben meghaladja a 190—199 ezer lakást. Az V. ötéves tervre jóváhagyott középtávú la­kásberuházási javaslat 23—25 ezer lakás megépítését irányozza elő. Ebből 14 ezer 500-at telepszerű, több szintes formában, 9 ezer 70-et tanácsi célcsoportos lakásként, míg 2 ezret munkáslakásként. A lakások 80 százalékának építését városokban irá­nyozza elő a terv. Ezen belül is kiemelten Szegeden. A lakásszükséglet jelenlegi és várható területi megoszlása alapján a lakások 75— 80 százalékát (mintegy 50—55 ezer lakást) városokban indokolt építeni. Ezen belül kiemelten Szeged megyei város területén mintegy 40 ezer lakást. A megye jellegé­ből adódóan a városi igény jelentősen ma­gasabb az országos 62—63 százalékos elő­irányzatnál A tervezett lakások 55—60 százaléka többszintes formában, míg 40—45 százaléka családi házban, illetve korszerű csoportos családi házakban valósul meg. A városi lakásépítést a jelenleg magas színvonalú közműellátással, gazdaság le­hetőségeinktől függően pedig növekvő alap­területtel kell folytatni. A meglevő alap­területen belül indokolt emelni a nagy­családok elhelyezésére, a több generáció együttélésére alkalmas több szobás, illetve félszobával épült lakások arányát, töreked­ni kell arra, hogy az új lakások átlagos alapterülete a tervidőszak végéig emelked­jék. Emellett biztosítani kell a gyermekte­len házaspárok és egyedülállók részére a kisebb garzonlakások építését is. A községekben ajánlott korszerű tervek elterjesztése mellett indokolt növelni a szervezett korszerű csoportos családi ház építését. A lakásépítésnek a jövőben is meghatá­rozó szerepe lesz a település fejlesztésé­ben. a városiasodásban. A városokban a lakásépítés koncentráltan valósuljon meg Az új lakóterületek szervesen illeszkedje­nek a város egészéhez. Folytatni kell a városközpontok rekonstrukcióját. A váro­siasodás érdekében növeljük a középmagas épületek arányát. Ezt a törekvést tartal­mazzák a rendezési tervek is. A lakásépítésben a rendelkezésre álló korszerű házgyári technológát kell alkal­mazni. A telepszerű, több szintes lakások házgyári technológiával valósuljanak meg Ahol ennek alkalmazása nem lehetséges — például az egyedi foghíjak és tömbrekonst­rukciók' építésénél, egyéb korszerű techno­lógia alkalmazásával. A célcsoportos lakásépítés mellett a jö­vőben is folytatni kell az OTP-beruházás­ban megvalósuló, valamint a szövetkezeti lakásépítést Kiemelt feladat a munkásla­kás-építés szervezése. A lakásépítéssel összhangban biztosítani kell a víztermelés, a szennyvíztisztítás, a víz- és csatornahálózat bővítését, az ener­gaellátást, ezen belül a geotermikus ener­ga hasznosítását, a közlekedés szükség sze­rinti kiépítését, illetőleg korszerűsítését Kiemelt jelentőségű a Szeged városi fűtő­mű megvalósítása. A megoldás érdekében az eddig elkészült tanulmányterveket to­vább kell fejleszteni. A lakásépítést előzze meg a közműháló­zat kiépítése, bővítése. A lakásokkal egy­idejűleg épüljön meg az alapfokú ellátást biztosító intézmény, és kereskedelmi háló­zat A meglevő alapfokú ellátási intézmé­nyeket, szükségleteket és a fejlesztés pénz­ügyi lehetőségeit együttesen mérlegelve kell ágazatonként differenciáltan megha­tározni az elérendő célokat. Biztosítani kell az objektumok variálhatóságát több célú felhasználási lehetőségét. A magánlakás-, illetve csalÉgiház-építést megfelelő hitelekkel, előkészített területek biztosításával, a típustervek választéká­nak bővítésével, az anyagellátás javításá­val, építőgépek kölcsönzésével továbbra is segíteni kelj. Meg kell vizsgálni, hogyan lehet a csa­ládiház-építést a Szegedet körülvevő köz­ségekben. az érintett tanácsok érdemi együttműködésének figyelembevételével eredményesebben elősegíteni és megvaló­sítani. Mindenekelőtt Szegeden, de más váro­sok környékén is elő kell segíteni, hogy a tulajdonosok vagy hozzátartozóik az arra alkalmas hétvégi üdülőházakat lakásként használhassák, hogy ilyen módon is eny­híthessük a lakáshiányt. Lakáselosztás, lakásgazdálkodás Az MSZMP XI. kongresszusa által hosz­szabb távra körvonalazott életszínvonal­politikában kiemelt jelentőségű a lakás­ellátottság további javítása, a lakáselosz­tás és a lakásgazdálkodás továbbfejleszté­se. Ezért el kell érni, hogy fokozatosan nö­vekedjék a nyilvántartott Igénylők között elosztható új lakások mennyisége és a la­kásállomány mobilitása. A jövőben is a lakáshoz jutás többféle formáját kell al­kalmazni, növelve az elosztás hatékonysá­gát, az igények differenciáltabb kielégítése érdekében. Továbbra is fenn kell tartani az egy fő­re jutó jövedelemhatárok területi diffe­(renciáltságát, a helyben lakást, a munka­viszonyt, a szociális és vagyoni körülmé­nyeket, mint az igényjogosultság és ezer. belül a sorolás tényezőit. A több gyermekes családok, a fiatal há­zasok és a fizikai munkások az átlagosnál jussanak gyorsabban lakáshoz. A tanácsi bérlakásokon kívül a jövőben is fenn kell tartani azokat az elosztási formákat, ame­lyek szociálpolitikai és rétegpolitikai szem­pontból meghatározóak. A felépült lakások 30 százaléka állami bérlakás legyen. Ez fontos feladat, mert a megyében jelenleg több ezer munkás és fiatal házas él albér­leti uzsorának kitéve. Elő kell segíteni olyan mérsékelt komfortfokozatú, szeré­nyebb igényű garzonlakások és albérlők házainak létrehozását, amelyek elhelyezé­süket, illetve — kellő előtakarékosság mel­lett — végleges otthonteremtésüket lehe­tővé teszi. E cél elérése érdekében a vál­lalatok és intézmények erőforrásainak fo­kozottabb bevonása is szükséges. A lakás­ellátottság javításának, az igények jobb és differenciáltabb kielégítésének az új lakások kiutalása mellett fontos feltétele a szervezett, lépcsőzetes lakáscserék rendsze­rének kialakítása. A központi szabályozók adta lehetőségeket felhasználva kell töre­kedni a helyi adottságok szerint differen­ciáltan — a lakáscserék elősegítésére. A lakáselosztás számítógépes módszerét, a lakáselosztó . bizottságok összetételét oly módon kell továbbfejleszteni, hogy jobban érvényesüljenek társadalompolitikai cél­kitűzéseink. A lakóépületek felújítása, a lakások korszerűsítése Az ingatlankezelő szervezetek által ke­zelt lakásállomány a másedik 15 éves la­kásépítési tervidőszak alatt 85—87 százalék­kal növekszik. A lakóépületek állaga alap­ján 1976—1990-ig mintegy 10 ezer 500 vá­rosi, állami lakás felújítása esedékes, amelyből 7 ezer 500 a korábbi időszakból húzódik át. A felújítással egyidejűleg a 10 ezer 500 lakásból 5 ezer 500 korszerűsítésre kerül. Ezen belül közel 3 ezer 800 komfort nél-' küli, kis alapterületű lakás összevonásával és korszerűsítésével 1800—1900 nagy alap­területű, komfortos lakást kell kialakítani. illetve 1000—1100 félkomfortos lakást kom­fortossá tenni. A 10 ezer 500 felújításra és részben kor­szerűsítésre kerülő lakásból 8 ezer 600 la­kás nyerhető. Az 1975 végi 8 ezer 800 fel­újítási lemaradásból 1990 utánra 1300 hú­zódik át. Ezeknek a lakásoknak a felújí­tását 1995-ig el kell végezni. A családi há­zaknál, az egyedi társasházak közül 22— 25 ezer lakást kell felújítani 1976. és 1990. között. Növelni kell — elsősorban Szegeden — a gazdaságosan megvalósítható emelet­ráépítések és tetőtér-beépítések számát, tö­rekedve a pince, az egészségre ártalmas és a vizes lakások felszámolására, illetve le­hetőség szerinti korszerűsítésére. A felújítási lemaradásók felszámolásá­nak érdekében, figyelemmel a lakásállo­mány műszaki állapotára, az időszerű és folyamatos felújítási igény kielégítése ér­dekében gyors ütemben kell növelni a la­kóház-felújítási kapacitásokat, megteremt­ve a műszaki-tervezési és kivitelezési ka­pacitás összhangját. A tervező szervezeteknél szükségessé vá­lik felújításokkal foglalkozó csoport lét­rehozása. Minden ingatlankezelő szervezet­nek — emellett Szegeden a tanácsi és szö­vetkezeti építőiparnak is — erőteljesen nö­velnie kell felújítási kapacitását Ezt kor­szerű technológiák, építőanyagok és szerke­zetek széles körű alkalmazásával kell meg­valósítani. A CSÖMIÉP Vállalatnál mint­egy 40 százalékos részesedést kell elérnie a felújítási tevékenységnek. A vállalatnak elsősorban a szerkezeti felújításokat — kö­zel 1900 lakás födémcseréjét — kell elvé­geznie, korszerű technológiával a VI. éa VII. ötéves tervidőszakban. A kitűzött célok elérése érdekében a fel­újításokban részt vevő tervező és kivitele­ző szervezeteknek az ingatlankezelő szer­vezetek — pályázat alapján — a jövőben nyújtsanak fejlesztésialap-támogatást A szövetkezeti lakások tervszerű fenntartása érdekében tovább kell fejleszteni a lakás­fenntartó szövetkezetek karbantartó tár­sulását Az egyedi és csoportos családi házak fenntartó munkájában számolni kell a la­kosság saját és a kisiparosok tevékenysé­gével, biztosítva a lakosság részére a meg­felelő építőanyag-ellátást. A több szintes, személyi tulajdonú lakások esetében a szervezett építőipart az eddigieknél na­gyobb mértékben kell bevonni a felújítási munkába. Ennek érdekében az építőipari szövetkezetek készüljenek fel a lakások felújítási munkáinak elvégzésére. Az építőipari szolgáltatási tevékenység továbbfejlesztése érdekében vizsgálni kell, hogy milyen szervezeti és profilmegosztási intézkedésekre van szükség. Az ingatlan­kezelő saervezetek a jelenlegi, mintegy 280 átmeneti lakás számát 380—400-zal növel­jék. A felújítási munkák mellett az ingat­lankezelő szervezetek fontos feladata a nö­vekvő lakásállomány tervszerű karbantar­tása. A lakosság igényeinek figyelembevé­telével biztosítsák a rendelkezésre állóesz­közök hatékony felhasználását. A feladatok elvégzéséhez folyamatosan kvalifikált szak­embereket kell biztosítani. A megye második 15 éves lakásépítési és gazdálkodási terve — a fejlett szocialista társadalom követelményeivel összhangban — a lakásellátás további lényeges javítá­sát, az új lakások építése mellett a lakás vagyon megóvását, korszerűsítését, vala­mint a lakáselosztás továbbfejlesztését fog­lalja magában. • Az MSZMP Csongrád megyei bizottsága e kiemelkedő fontosságú társadalompoliti­kai célkitűzés végrehajtása érdekében szük­ségesnek tartja, hogy a megyei tanács az állásfoglalás alapján az ÉVM-mel együtt­működve, készítse el az 1990-ig szóló lakás­építési és lakásgazdálkodási tervet. A kö­zéptávú tervek kidolgozása során e tervi­ben foglaltakat vegye figyelembe. Biztosít­sa. hogy ezzel párhuzamosan az alapfokú ellátást szolgáló tervek is elkészüljenek, gondoskodjon — az illetékes központi szervekkel együttesen — a végrehajtás fel­tételeinek megteremtéséről. A tervező, kivitelező és lebonyolító vál­lalatok, valamint az ellátásért felelős me­gyei szervek készítsék el a lakásépítések­kel összefüggő középtávú fejlesztési ter­veket A megyei pártbizottság felhívja a városi pártbizottságokat, valamint valamennyi il­letékes pártszervet, a kommunistákat, hogy aktívan működjenek közre a lakásépítés, a lakásgazdálkodás hosszú távú tervének kidolgozásában és megvalósításában. Fel­hívja továbbá a szakszervezetekben, a Ha­zafias Népfrontban, a szövetkezeti szövet­ségekben és más tömegszervezetekben dol­gozó kommunistákat és pártonkívüli dol­gozókat, segítsék elő a lakásépítési és -gaz­dálkodási feladatok megoldását, ezen be­lül a munkáslakás-építés szervezését. A Kommunista Ifjúsági Szövetség a hosszú távú terv megvalósításának érdekében ki­fejtett szervező munkája során fordítson kiemelt figyelmet a fiatal házasok és pá­lyakezdő fiatalok otthonteremtésére. Az MSZMP Csongrád m - - *'el Bizottsága

Next

/
Oldalképek
Tartalom