Délmagyarország, 1979. május (69. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-20 / 116. szám

B lakásépítés, a lakásgazdálkodás helyzete és fejlesztésének leiadatai (Folytatás az L oldalról) rigókra. Kialakult a lakásigénylések egységes nyilvántartási és elbírálási rendszere. Szegeden bevezették a számítógépes nyilvántartást. Általában érvényt szereztek a munkásosztályra, az ifjúságra, a nőkre és a népességpolitikára vonatkozó irányelveknek és határozatoknak. A névjegyzék alapján kiutalt lakásokból 70 százalékban fizikai dolgozók, 50 százalékban fiatal házasok részesültek. Erőteljes a törekvés, hogy a 3 és több gyermekes családok két éven belül kapjanak lakást. Az állami célcsoportos lakásépítés mellett kialakultak az e céloknak megfelelő, differenciált lakásépítési formák: az OTP saját beruházásban, a lakásépítő szövetkezeti szervezésben, 1973—75. között 586, 1976—78. években 1732 munkáslakás épült A lakáscserék lebonyolítása, gyakorisága nem a társadalmi szükségleteknek megfelelő. Nem szorgalmazzák a többletmunkával járó lépcsőzetes lakáscseréket. Lakáskarbantartás, felújítás A megyében levő ingatlankezelő szervezetek 1960-ban 16 ezer 284, 1975-ben pedig 21 ezer 151 állami lakást kezeltek. Az állomány összetétele a jelentős fejlődés ellenére még ma is kedvezőtlen. Az összkomfortos lakások aránya ugyanis alig haladja meg a 24 százalékot. Bár a lakbérbevételek 1960-hoz képest ötszörösére növekedtek (összegük 55,5 millió forint), a fenntartási költségnek csak 39 százalékát fedezték. Ennek ellenére színvonalasabbá vált a karbantartási és felújítási munka. (1960-ban 29 millió, 1975-ben pedig 133,6 millió forintot használtak fel.) Állandóan növekszik az egy lakásra fordított fajlagos felújítási, karbantartási költség. Ennek oka részben az állomány elöregedettsége. A felújítási és a karbantartási kapacitás — Szeged kivételével — rendelkezésre álL Több intézkedés történt, hogy a feszültségek Szegeden is feloldódjanak. Ennek eredményeként 1971-ben létrejött a Lakásfenntartó Szövetkezetek Karbantartó Társulása. A hagyományos felkészültségű építőipari szervezeteket is orientáljuk az ilyen jellegű feladatok elvégzésére. A feladatok kielégítő megoldása érdekében azonban további erőfeszítések szükségesek. A személyi tulajdonú lakások esetében a fenntartási tevékenységet a tulajdonosok, a kisiparosok és a szolgáltató építőipari szervezetek végzik. 1970-ben 55 millió, 1975-ben pedig már 121 millió forint értékű munkát végeztek a lakással összefüggő építőipari szolgáltató tevékenység keretében. Megállapítható, hogy az első 15 éves lakásépítési tervidőszak alatt a megye lakásállományának összetétele jelentősen fejlődött. Ezáltal nagymértékben javultak a megye lakosságának életkörülményei. A 45 ezer lakás csak a tanácsok komplex szervező munkájának eredményeként valósulhatott meg. E munkához jelentős segítséget nyújtottak a politikai, társadalmi szervek, a pártszervezetek, a Hazafias Népfront, a KISZ-, a szakszervezetek, az OTP ős a MÉSZÖV. Elősegítették a leggazdaságosabb megoldások alkalmazását a vállalati érőforrások mozgósítását és bevonását a lakásépítésbe. Kedvezően változott a lakások nagysága, felszereltsége, elősegítve a kényelmesebb, egészségesebb otthonok kialakítását. Évente 2 ezer 500 lakást a korszerű építőipari hátteret biztosító házgyári technológiával építettünk. A lakások döntő többsége a városokban épült fel, az igényeknek megfelelően. Ennek ellenére továbbra is jelentős kielégítetlen, jogos igénnyel kell számolnunk. A lakásgazdálkodásban és -elosztásban a lakáscserék kihasználásával alapvetően érvényesültek a társadalompolitikai célkitűzések. II. A lakásellátás fejlesztése elsődleges társadalompolitikai feladat Az 1976-tól 1990-ig terjedő időszakban a második 15 éves lakásépítési terv főbb céljait alapvetően az igények jövőbeni alakulása határozza meg. A szükségletek prognosztizálását elsősorban a családok számának változása és a lakások megszűnésének alakulása befolyásolja. Az igények növekedésével számolunk Szegeden s a többi városban, míg a községekben általában csökkenéssel. Ez a tendencia tervidőszakonként eltérő. Az V. ötéves tervben növekedéssel, a VI. ötéves tervben némi csökkenéssel, a VII. ötéves tervben újra minimális növekedéssel lehet számolni. A családok száma 1976 elején 175 ezer 200 volt, s 18 ezer 772-vel haladta meg a lakott lakások számát A kiinduló lakásszükségletet figyelembe véve a városokban 31 ezer 124 lakás hiányként, a községekben pedig 2 ezer lakás többletként jelentkezett A családok 10,4 százaléka nem rendelkezett önálló lakással. A lakásszükséglet alakulását részben befolyásolja az elöregedett lakások megszűnése. Előreláthatóan ez tervidőszakonként növekszik. Az V. ötéves tervben 8 ezer 600, a VI. ötéves tervben 10 ezer, a VII. ötéves tervben 13 ezer 750 lakás megszűnésével kell számolni. A telepszerű, több szintes lakásépítéshez a jövőbeni terület elsősorban a régi városrészek elavult épületeinek bontásával nyerhető. Csongrád megye helyzete az országostól eltérő, hiszen sok a külterületi lakás. Számolni kell azzal is, hogy megyénk az ország legalacsonyabban fekvő területe, s a lakásállomány állaga a csapadékos években nagymértékben romlik, és növekszik a megszűnő lakások száma. A lakásszám változására. ha lassan is, de hatással vannak a megszűnő tanyák. A népesség alakulását, a lakások megszűnését figyelembe véve a hat kiemelt település (az öt város és Kistelek) indokolt építési igénye 82 ezer 263 lakás. A központi lakásszükséglet-számítási metodika szerint azonban figyelembe kell venni a községekben megüresedő, illetve már jelenleg is üresen álló lakásokat. A népesség városokba áramlásának folyamata előreláthatóan mérséklődik. Ezt eredményezi a területek közti infrastrukturális és gazdasági kiegyenlítődés, továbbá a mezőgazdaság távlati fejlődése. A lakásellátás javításáért végzett munka eredménye mellett az 1990-ig prognosztizálható igények alapján megállápítható, hogy a lakosság életszínvonalának, életkörülményeinek alakulásában a jövőben is meghatározó szerepe lesz a lakáskörülményeknek. A lakásellátás fejlesztése így változatlanul elsődleges társadalompolitikai feladat marad. Ezzel együtt azonban az eddigieknél gyorsabban és a lakásépítéssel összhangban kell fejleszteni az egészségügyi, oktatási és művelődési ellátást is. Mindezt figyelembe véve a lakásszükségletet, az előírt számítási módot és gazdasági lehetőségeinket figyelembe véve 1975—1990. között a megyében 65—75 ezer lakás építése lehetséges. A 15 éves tervidőszak második és harmadik harmadának lakásépítési volumenét az V. ötéves terv lakásépítésének eredménye jelentősen meghatározza. Az avult lakásállomány, s az ismétlődő belvízkárok, a megszűnő tanyák miatt — számolni kell 31—32 ezer lakás megszűnésével. Ezért összességében 34—43 ezer nettó lakásszaporulat várható. Ezt figyelembe véve a megye lakott lakásállománya 1990-ben meghaladja a 190—199 ezer lakást. Az V. ötéves tervre jóváhagyott középtávú lakásberuházási javaslat 23—25 ezer lakás megépítését irányozza elő. Ebből 14 ezer 500-at telepszerű, több szintes formában, 9 ezer 70-et tanácsi célcsoportos lakásként, míg 2 ezret munkáslakásként. A lakások 80 százalékának építését városokban irányozza elő a terv. Ezen belül is kiemelten Szegeden. A lakásszükséglet jelenlegi és várható területi megoszlása alapján a lakások 75— 80 százalékát (mintegy 50—55 ezer lakást) városokban indokolt építeni. Ezen belül kiemelten Szeged megyei város területén mintegy 40 ezer lakást. A megye jellegéből adódóan a városi igény jelentősen magasabb az országos 62—63 százalékos előirányzatnál A tervezett lakások 55—60 százaléka többszintes formában, míg 40—45 százaléka családi házban, illetve korszerű csoportos családi házakban valósul meg. A városi lakásépítést a jelenleg magas színvonalú közműellátással, gazdaság lehetőségeinktől függően pedig növekvő alapterülettel kell folytatni. A meglevő alapterületen belül indokolt emelni a nagycsaládok elhelyezésére, a több generáció együttélésére alkalmas több szobás, illetve félszobával épült lakások arányát, törekedni kell arra, hogy az új lakások átlagos alapterülete a tervidőszak végéig emelkedjék. Emellett biztosítani kell a gyermektelen házaspárok és egyedülállók részére a kisebb garzonlakások építését is. A községekben ajánlott korszerű tervek elterjesztése mellett indokolt növelni a szervezett korszerű csoportos családi ház építését. A lakásépítésnek a jövőben is meghatározó szerepe lesz a település fejlesztésében. a városiasodásban. A városokban a lakásépítés koncentráltan valósuljon meg Az új lakóterületek szervesen illeszkedjenek a város egészéhez. Folytatni kell a városközpontok rekonstrukcióját. A városiasodás érdekében növeljük a középmagas épületek arányát. Ezt a törekvést tartalmazzák a rendezési tervek is. A lakásépítésben a rendelkezésre álló korszerű házgyári technológát kell alkalmazni. A telepszerű, több szintes lakások házgyári technológiával valósuljanak meg Ahol ennek alkalmazása nem lehetséges — például az egyedi foghíjak és tömbrekonstrukciók' építésénél, egyéb korszerű technológia alkalmazásával. A célcsoportos lakásépítés mellett a jövőben is folytatni kell az OTP-beruházásban megvalósuló, valamint a szövetkezeti lakásépítést Kiemelt feladat a munkáslakás-építés szervezése. A lakásépítéssel összhangban biztosítani kell a víztermelés, a szennyvíztisztítás, a víz- és csatornahálózat bővítését, az energaellátást, ezen belül a geotermikus energa hasznosítását, a közlekedés szükség szerinti kiépítését, illetőleg korszerűsítését Kiemelt jelentőségű a Szeged városi fűtőmű megvalósítása. A megoldás érdekében az eddig elkészült tanulmányterveket tovább kell fejleszteni. A lakásépítést előzze meg a közműhálózat kiépítése, bővítése. A lakásokkal egyidejűleg épüljön meg az alapfokú ellátást biztosító intézmény, és kereskedelmi hálózat A meglevő alapfokú ellátási intézményeket, szükségleteket és a fejlesztés pénzügyi lehetőségeit együttesen mérlegelve kell ágazatonként differenciáltan meghatározni az elérendő célokat. Biztosítani kell az objektumok variálhatóságát több célú felhasználási lehetőségét. A magánlakás-, illetve csalÉgiház-építést megfelelő hitelekkel, előkészített területek biztosításával, a típustervek választékának bővítésével, az anyagellátás javításával, építőgépek kölcsönzésével továbbra is segíteni kelj. Meg kell vizsgálni, hogyan lehet a családiház-építést a Szegedet körülvevő községekben. az érintett tanácsok érdemi együttműködésének figyelembevételével eredményesebben elősegíteni és megvalósítani. Mindenekelőtt Szegeden, de más városok környékén is elő kell segíteni, hogy a tulajdonosok vagy hozzátartozóik az arra alkalmas hétvégi üdülőházakat lakásként használhassák, hogy ilyen módon is enyhíthessük a lakáshiányt. Lakáselosztás, lakásgazdálkodás Az MSZMP XI. kongresszusa által hoszszabb távra körvonalazott életszínvonalpolitikában kiemelt jelentőségű a lakásellátottság további javítása, a lakáselosztás és a lakásgazdálkodás továbbfejlesztése. Ezért el kell érni, hogy fokozatosan növekedjék a nyilvántartott Igénylők között elosztható új lakások mennyisége és a lakásállomány mobilitása. A jövőben is a lakáshoz jutás többféle formáját kell alkalmazni, növelve az elosztás hatékonyságát, az igények differenciáltabb kielégítése érdekében. Továbbra is fenn kell tartani az egy főre jutó jövedelemhatárok területi diffe(renciáltságát, a helyben lakást, a munkaviszonyt, a szociális és vagyoni körülményeket, mint az igényjogosultság és ezer. belül a sorolás tényezőit. A több gyermekes családok, a fiatal házasok és a fizikai munkások az átlagosnál jussanak gyorsabban lakáshoz. A tanácsi bérlakásokon kívül a jövőben is fenn kell tartani azokat az elosztási formákat, amelyek szociálpolitikai és rétegpolitikai szempontból meghatározóak. A felépült lakások 30 százaléka állami bérlakás legyen. Ez fontos feladat, mert a megyében jelenleg több ezer munkás és fiatal házas él albérleti uzsorának kitéve. Elő kell segíteni olyan mérsékelt komfortfokozatú, szerényebb igényű garzonlakások és albérlők házainak létrehozását, amelyek elhelyezésüket, illetve — kellő előtakarékosság mellett — végleges otthonteremtésüket lehetővé teszi. E cél elérése érdekében a vállalatok és intézmények erőforrásainak fokozottabb bevonása is szükséges. A lakásellátottság javításának, az igények jobb és differenciáltabb kielégítésének az új lakások kiutalása mellett fontos feltétele a szervezett, lépcsőzetes lakáscserék rendszerének kialakítása. A központi szabályozók adta lehetőségeket felhasználva kell törekedni a helyi adottságok szerint differenciáltan — a lakáscserék elősegítésére. A lakáselosztás számítógépes módszerét, a lakáselosztó . bizottságok összetételét oly módon kell továbbfejleszteni, hogy jobban érvényesüljenek társadalompolitikai célkitűzéseink. A lakóépületek felújítása, a lakások korszerűsítése Az ingatlankezelő szervezetek által kezelt lakásállomány a másedik 15 éves lakásépítési tervidőszak alatt 85—87 százalékkal növekszik. A lakóépületek állaga alapján 1976—1990-ig mintegy 10 ezer 500 városi, állami lakás felújítása esedékes, amelyből 7 ezer 500 a korábbi időszakból húzódik át. A felújítással egyidejűleg a 10 ezer 500 lakásból 5 ezer 500 korszerűsítésre kerül. Ezen belül közel 3 ezer 800 komfort nél-' küli, kis alapterületű lakás összevonásával és korszerűsítésével 1800—1900 nagy alapterületű, komfortos lakást kell kialakítani. illetve 1000—1100 félkomfortos lakást komfortossá tenni. A 10 ezer 500 felújításra és részben korszerűsítésre kerülő lakásból 8 ezer 600 lakás nyerhető. Az 1975 végi 8 ezer 800 felújítási lemaradásból 1990 utánra 1300 húzódik át. Ezeknek a lakásoknak a felújítását 1995-ig el kell végezni. A családi házaknál, az egyedi társasházak közül 22— 25 ezer lakást kell felújítani 1976. és 1990. között. Növelni kell — elsősorban Szegeden — a gazdaságosan megvalósítható emeletráépítések és tetőtér-beépítések számát, törekedve a pince, az egészségre ártalmas és a vizes lakások felszámolására, illetve lehetőség szerinti korszerűsítésére. A felújítási lemaradásók felszámolásának érdekében, figyelemmel a lakásállomány műszaki állapotára, az időszerű és folyamatos felújítási igény kielégítése érdekében gyors ütemben kell növelni a lakóház-felújítási kapacitásokat, megteremtve a műszaki-tervezési és kivitelezési kapacitás összhangját. A tervező szervezeteknél szükségessé válik felújításokkal foglalkozó csoport létrehozása. Minden ingatlankezelő szervezetnek — emellett Szegeden a tanácsi és szövetkezeti építőiparnak is — erőteljesen növelnie kell felújítási kapacitását Ezt korszerű technológiák, építőanyagok és szerkezetek széles körű alkalmazásával kell megvalósítani. A CSÖMIÉP Vállalatnál mintegy 40 százalékos részesedést kell elérnie a felújítási tevékenységnek. A vállalatnak elsősorban a szerkezeti felújításokat — közel 1900 lakás födémcseréjét — kell elvégeznie, korszerű technológiával a VI. éa VII. ötéves tervidőszakban. A kitűzött célok elérése érdekében a felújításokban részt vevő tervező és kivitelező szervezeteknek az ingatlankezelő szervezetek — pályázat alapján — a jövőben nyújtsanak fejlesztésialap-támogatást A szövetkezeti lakások tervszerű fenntartása érdekében tovább kell fejleszteni a lakásfenntartó szövetkezetek karbantartó társulását Az egyedi és csoportos családi házak fenntartó munkájában számolni kell a lakosság saját és a kisiparosok tevékenységével, biztosítva a lakosság részére a megfelelő építőanyag-ellátást. A több szintes, személyi tulajdonú lakások esetében a szervezett építőipart az eddigieknél nagyobb mértékben kell bevonni a felújítási munkába. Ennek érdekében az építőipari szövetkezetek készüljenek fel a lakások felújítási munkáinak elvégzésére. Az építőipari szolgáltatási tevékenység továbbfejlesztése érdekében vizsgálni kell, hogy milyen szervezeti és profilmegosztási intézkedésekre van szükség. Az ingatlankezelő saervezetek a jelenlegi, mintegy 280 átmeneti lakás számát 380—400-zal növeljék. A felújítási munkák mellett az ingatlankezelő szervezetek fontos feladata a növekvő lakásállomány tervszerű karbantartása. A lakosság igényeinek figyelembevételével biztosítsák a rendelkezésre állóeszközök hatékony felhasználását. A feladatok elvégzéséhez folyamatosan kvalifikált szakembereket kell biztosítani. A megye második 15 éves lakásépítési és gazdálkodási terve — a fejlett szocialista társadalom követelményeivel összhangban — a lakásellátás további lényeges javítását, az új lakások építése mellett a lakás vagyon megóvását, korszerűsítését, valamint a lakáselosztás továbbfejlesztését foglalja magában. • Az MSZMP Csongrád megyei bizottsága e kiemelkedő fontosságú társadalompolitikai célkitűzés végrehajtása érdekében szükségesnek tartja, hogy a megyei tanács az állásfoglalás alapján az ÉVM-mel együttműködve, készítse el az 1990-ig szóló lakásépítési és lakásgazdálkodási tervet. A középtávú tervek kidolgozása során e terviben foglaltakat vegye figyelembe. Biztosítsa. hogy ezzel párhuzamosan az alapfokú ellátást szolgáló tervek is elkészüljenek, gondoskodjon — az illetékes központi szervekkel együttesen — a végrehajtás feltételeinek megteremtéséről. A tervező, kivitelező és lebonyolító vállalatok, valamint az ellátásért felelős megyei szervek készítsék el a lakásépítésekkel összefüggő középtávú fejlesztési terveket A megyei pártbizottság felhívja a városi pártbizottságokat, valamint valamennyi illetékes pártszervet, a kommunistákat, hogy aktívan működjenek közre a lakásépítés, a lakásgazdálkodás hosszú távú tervének kidolgozásában és megvalósításában. Felhívja továbbá a szakszervezetekben, a Hazafias Népfrontban, a szövetkezeti szövetségekben és más tömegszervezetekben dolgozó kommunistákat és pártonkívüli dolgozókat, segítsék elő a lakásépítési és -gazdálkodási feladatok megoldását, ezen belül a munkáslakás-építés szervezését. A Kommunista Ifjúsági Szövetség a hosszú távú terv megvalósításának érdekében kifejtett szervező munkája során fordítson kiemelt figyelmet a fiatal házasok és pályakezdő fiatalok otthonteremtésére. Az MSZMP Csongrád m - - *'el Bizottsága