Délmagyarország, 1979. április (69. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-04 / 79. szám
Szerda, 1979. április 4. 9 Kitüntetések, elismerések, jutni (Folytatás a £ oldalról.) káért kitüntetésben részesült: Szabó Sándorné (Szentes), Györgyjakab Edit (Csanádpalota), Kása Piroska (Csongrád), Törökgyörgy József (Kistelek), Szabó Zoltán (Szentes). Olasz Erzsébet (Hódmezővásárhely), dr. Somi Imréné (Szeged), Gyorgyev Vojiszlav (Deszk). Aranykoszorút KlSZ-jelvényt vehetett át: Bera Sándor (Szeged), dr. Fábián Tibor (Szeged), Martonosi Imre (Kiszombor), Pataj Miklós (Szeged). A KISZ KB dicsérő oklevelét kapta: dr. Jármay Magdolna (Szeged), Sajó Gyula (Szeged), Szalma Mária (Szeged), Tóth Gabriella (Hódmezővásárhely), Ujj Éva (Hódmezővásárhely) és a Radnóti Miklós Irodalmi és Zenei Kör. A forradalmi ifjúsági napok alkalmából a KlSZ-szervezetek küldöttgyűlésein nyújtották át az alábbi kitüntetéseket: Aranykoszorús KlSZ-jelvény: Szentjobbi Endre (DÉLÉP), S te fan Zoltán (Kazánjavító Szövetkezet), Bánfi Jenő (Volán), Simon Erzsébet (Csongrád megyei tanács), Adamik Magdolna (KSZV), Szabó Gizella (ATIV1ZIG), Horváthné Domonkos Erzsébet (NKFV), Traub Eszter (Ságvári gimnázium), Deák Ágnes (Tömörkény gimnázium), Walter Mária (JATE), Fekete Valéria (Élelmiszeripari Főiskola), Csorba Edit (Juhász Gyula Tanárképző Főiskola), Lehoczki Pál (SZOTE), dr. Iványi Béla (SZOTE). KISZ KB Dicsérő Oklevele: Váci Józsefné (Textilművek), Fehér János (NKFV), Hájas Sándor (Szenszámkovács Ktez), Makra Aranka (XI. sz. AFIT), Odry Károly (Konzervgyár), Hocz Pál (Szegedi Nyomda), Török István (Tápé), Tóth Éva (Kórház—Rendelőintézet), Tóth Ilona (Gumigyár), Odry László (Ruhagyár), Tóth Pál I (Vízművek és Fürdők Válla, lat) Rehákné Lomper Éva t (Postaigazgatóság), Kalcuszi György (KSZV), Vas Mária 'Anna (November 7. Művelődési Központ), Tóthné Kárpáti Anikó (SZMMV), Bujdosó Erzsébet (Paprikafeldolgozó), Gulyás Ilona (DÉMÁSZ), Jenovai Imre (KPM), Szalma Ferenc (MAHART), Kószá Ida (Tisza-parti szakközép.). Hollandi Mária (Tanárképző Főiskola), Tasi Andrea (Kereskedelmi szakmunkásképző Intézet), Tarjányi Rezső (Móra Ferenc Szakmunkásképző Intézet), Papp Ilona (Közgazdasági Szakközépiskola), Szalai Edit (Kőrösy J. Közgazdasági Szakközépiskola), Molnár Róbert (Vedres István szakközépiskola), Janóczky Katalin (Ságvári gimnázium), Vezsenyi Magdolna (Radnóti gimnázium), Hajdú László (Rózsa Ferenc szakközépiskola), Kotlár Irén (Tömörkény gimnázium), Fiíep László (Móra Ferenc szakmunkásképző intézet), Gera Zoltán (Tanárképző Főiskola), Szabó Éva (JATE), Rosta Gábor (SZOTE), Vass Éva (Élelmiszeripari Főiskola), Hódi Zsuzsa (SZOTE), Kocsis Mária (JATE), Tóth István (Tanárképző Főiskola), dr. Dux László (SZOTE). Kiváló KISZ-szervezet zászló: DÉLÉP, KSZV, Olajipari KISZ-bizottság, SZTV, CSOMITERV, ATIV1ZIG, AGROKER, VIDIA, DÉMÁSZ központ, Radnóti gimnázium, Kereskedelmi Szakmunkásképző Intézet, Vedres István Építőipari Szakközépiskola, Közgazdasági Szakközépiskola, Rózsa Ferenc Szakközépiskola, Kőrösy József Közgazdasági Szakközépiskola KlSZ-alapszervezetei Szervezeti Dicsérő Oklevelet 26 KISZ-aLapszervezet kapott * A Szegedi Tervező Vállalat dolgozóinak ünnepségén Szőke László szerkesztő, Rácz Anna rajzoló és Halász József gépkocsivezető Kiváló Dolgozó kitüntetést kapott Az ünnepségen Deák Ferenc, a vállalat igazgatója adta át az 1978. évi nívódíjat a gyulai húskombinát Gyenizse János vezette tervező csoportjának. A Nemestakács utcai OTP-lakások tervező kollektívája dicséretet kapott Az év legjobb dokumentációja pályázaton az NKFV munkásszállásának terveiért, az Északi városrész II. ütemének közműalagutas tervéért és Szeged általános rendezési tervéért három tervezőcsoport kapott díjat, dicséretben részesült a szegedi gyógyszertári központ, a gyulai Szabadság tér 14. számú ház, a rókusi I. ütembea záportározó alkotócsoportja. A tervező vállalat dolgozóinak ünnepségén a városi pártbizottság képviseletében Illés Tóth István, a városi tanács képviseletében dr. Tóth László tervosztályvezető is ott volt. A Délalföldi Pincegazdaságnál is tartottak megemlékezést. Kitüntetéseket, jutalmakat adtak át. Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést kapott Ungi István, a szegedi pince dolgozója, és Nemes Józsefné bércsoportvezető. A Délalföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságban Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést kapott Török Miklós műszaki vezető és Csipak István erdészeti munkás, az ásotthalmi kerület dolgozója. Dékány Antal, a fűrészüzem, Mészáros József, a lemezüzem dolgozója kapott hasonló elismerést. Kiváló Dolgozó kitüntetést 19-en kaptak. A Gabonatermesztési Kutató Intézetben 11-en részesültek az Intézet Kiváló Dolgozója kitüntetésben, 13-an kaptak törzsgárdatagságukért elismerést. A Szegedi Sütőipari Vállalat dolgozói közül Jenei Sándor, Kovács Béla, Völgyi Kálmánná és Bugyi János kapta meg a Kiváló Munkáért kitüntetést. A Megyei Állattenyésztési Felügyelőség kollektívájából Viasz Kádi Dénes és Nádaskai Gáborné, a Megyei Földhivatalnál Tapodi Ferenc, a Megyei Minőségellenőrző Intézetnél dr. Acél Attila és a szegedi Üj Élet Tsz-nél Kovács Ferenc részesült Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetésben. Az állami gazdaságokban helytálló dolgozók közül Szegeden Nagygyörgy Tibor villanyszerelő, Szabó István műhelyvezető és Bági Ádám termelési ágazatvezető kapott kitüntetést. Derekegyházán Keresztes Ferenc pénztáros; Felgyőn Papp András gépkezelő, Ács Ferencné nádfeldolgozó, Szendtei Ferenc igazgatóhelyettes; Gorzsán Somogyi Mihály állattenyésztési főosztályvezető, Kiss Imre vízvezetékszerelő, Rakonczai János igazgatóhelyettes ; Hódmezővásárhelyen Győri Mátyás gépkocsivezető, Libor Ernő takarmányos, dr. Juszkó István főállatorvos; Pankotán Bakó Kálmán kerületvezető, Varró József traktoros kapott Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést. A Belkereskedelem Kiváló Dolgozója kitüntetést adták át Simon Istvánnak, a Csongrád és Vidéke ÁFÉSZ üzletvezetőjének tegnap Szegeden, a MESZÖV-székházban tartott ünnepségen. A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa kitüntetését Zsarkó István, a székkutasi Takarékszövetkezet elnöke és Mellár Jánosné, a MÉSZÖV ÁFÉSZ-titkárság ügyviteli alkalmazottja vette át. A Dél-magyarországi MÉH Vállalat dolgozóinak felszabadulási ünnepségén Kiváló Munkáért kitüntetést kapott Szirbik Jánosné (Szeged), Horváth Imréné (Makó), Tóth B. Dezső (Kiskunhalas) és Földházi Pál (Kecskemét). Tizenöt dolgozó kapott vállalati Kiváló Dolgozó kitüntetést. Felszabadulásunk évfordulóján újabb két szegedi vállalatnál kezdi meg működését az MSZBT-tagcsoport. A Csongrád megyei Tejipari Vállalat és a DÉLÉP vállalati ünnepségen tegnap vették át az újonnan alakult tagcsoportok működési oklevelüket. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottságon rendezett ünnepségen tegnap Kalmár Józsefnek, a Szeged megyei városi és járási Népi Ellenőrzési Bizottsága elnökének K'váló Munkáért kitüntetést adott át dr. Kakuszi László, a megyei NEB elnöke. A Szegedi Vízmüvek és Fürdők dolgozói közül Nagy Mihály osztályvezető Kiváló Munkáért kitüntetést, Kocsor Sándor esztergályos pedig OVII elnöki elismerést kapott Szegeden. A hazánk felszabadulásának 34. évfordulója alkalmából a SZÖVOSZ által adományozott Kiváló Szövetkezeti Munkáért kitüntetést kapta a Csongrád megyei ZÖLDÉRT Vállalat hat dolgozója : Baroczi Józsefné (makói kirendeltség), dr. Bátyai Jenő (vállalati központ), Papp Jánosné (szegedi kirendeltség), Pánya Jánosné (szegedi kiskereskedelmi kirendeltség), Tarnóczy Lajos (szentesi kirendeltség) és Szabó Jánosné (szatymazi kirendeltség). Április 4-e alkalmából a nehézipari minisztertől a Kiváló Munkáért kitüntetést kapta Papp Károly, a DÉGÁZ osztályvezetője. A Csongrád megyei Vendéglátóipari Vállalatnál öten érdemeltek ki miniszteri kitüntetést. Péter József étteremvezető. Jankó Sándorné szakács, Kispál László üzletvezető. Csiger Imréné üzletvezető és Ravasz Gerhard étteremvezető a Kiváló Munkáért kitüntetést kapta meg. Tegnap délelőtt tartottak ünnepséget az Ikarus szegedi gyárában, ahol a Kiváló Munkáért kitüntetést vette át. Rully Szabolcsné szerelő. Kránitz István olajipari művezető Kiváló Munkáért kitüntetést kapott. A Minőségi Cipőgyár szegedi gyárában a Kiváló Munkáért kitüntetést kapta Garamvölgyi Antalné szabásznő és Belovai Antalné tűzőnő. Kiváló Dolgozó címet kapott Bézi Ferenc beruházási előadó. Az Öntödei Vállalatnál Kiváló Munkáért kitűntető címet vett át Tóth Erzsébet üzemgazdasági osztályvezető és Marosi János gépformázó. A DÉLÉP-nél tartott ünnepi megemlékezésen Tűzkő Alajos és dr. Mari Péter Honvédelmi Érdemérem kitüntetést vett át. Ugyanezt a kitüntetést Sipos Mihály, a DÉLÉP vezérigazgatója Budapesten kapta meg. dr Ünnepi csapatgyűlésen emlékeztek hazánk felszabadulásának 34. évfordulóján tegnap a szegedi honvéd helyőrségben. Bracsok István alezredes megnyitója után Csiszár Lajos alezredes méltatta az ünnep jelentőségét, majd a miniszter és a parancsnokság elismerését nyilvánították a helyőrség legjobbjainak. A honvédelmi miniszter a katonai és politikai kiképzésben hosszabb időn át végzett eredményes munkája elismeréseként Ungi Ferencet zászlóssá, Kiss Miklóst főtörzsőrmesterré léptette elő. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával tüntette ki Szilágyi Károly és Varga Gyula őrnagyot, Szabó József zászlóst; ezüst fokozatával Angyal Albert és Duzsik József őrnagyot, Juhász István alezredest; bronz fokozatával Fróman Gábor hadnagyot, Dénes József és Kovács István zászlóst, Lados Györgyné törzsőrmestert A Csongrád megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokságon tartott felszabadulási megemlékezésen Balogh Imre alezredes mondott ünnepi beszédet, ahol a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát Koncsek József alezredes, bronz fokozatát Mede József százados és Ács József polgári alkalmazott kapta. A KISZ Központi Bizottsága Aranykoszorús KISZjelvény kitüntetést adományozott Német Antal hadnagynak; Dicsérő oklevéllel ismerte el Tóth Tibor szakaszvezető, Vajda Katalin és három KlSZ-alapszervezet munkáját KsmmuRista műszak gyermekekért! Az ENSZ az 1979-es esztendőt a gyermekek nemzetközi évének nyilvánította. Hazánkban mindenkor a szocialista építés legfontosabb feladatai között szerepel a legifjabb nemzedék életkörülményeinek javítása, testi és szellemi fejlődésének magas színvonalú biztosítása. Frről nem pusztán családi és ifjúsági törvényeink, rendeleteink tanúskodnak, hanem még inkább az országszerte épülő gyermek- és oktatási intézmények, óvodák, bölcsődék, játszóterek, a gyermekekről, az anyákról, a családokról való sokoldalú gondoskodás valóságos eredményei. Változatlan törekvésünk, hogy gyermekeinknek növekvő lehetőségeink alapján még többet, még értékesebbet adjunk. Ez az egész társadalom, minden szülő érdeke, kötelessége. Dolgozó kollektívák! Fiatalok! KISZ-szervezetek! A KISZ Csongrád megyei Bizottsága, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa felhívással fordul a megye minden dolgozójához, tanuló fiataljához: áprilisban és májusban szervezzenek kommunista műszakot, társadalmi munkaakciókat. A lenini kommunista szombatok legjobb hagyományait követve a munkavállalások szorosan kapcsolódjanak az 1979. évi népgazdasági terv célkitűzéseinek megvalósításához, kiemelten az exporttermékek gyártására, a minőség javítására és a beruházási munkákra irányuljanak. A tanuló fiatalok vegyenek részt a városok, települések szépítését, fejlesztését segítő akciókban, teljesítsék a megyei belvízvédelmi védnökségből adódó helyi feladatokat. Az úttörőkkel közösen szervezzenek hasznos hulladékgyűjtési akciókat. A nemzetközi gyermekév rendezvényeinek sorában igen rangos esemény lesz a megyénkben megrendezésre kerülő XV. "nyári úttörőolimpia. Az olimpia színvonalas megrendezése komoly összefogást, közös erőfeszítést igényel megyénk dolgozóitól. Fiatalok! Barátaink! Ismét közös cselekvésre, együttes munkára hívjuk megyénk munkás kollektíváit, fiataljait A munkáért kapott összeg egy részével járuljanak hozzá az úttörő-olimpia sikeres lebonyolításához, az erre a célra szánt befizetések a KISZ Csongrád megyei Bizottsága egyszámlájára történjenek! (MNB 280—90.172—5356) A kommunista műszakok; társadalmi munkaakciók bevételéből tegyenek felajánlásokat a gyermekszolidaritást alap javára, támogassák a gyermekintézmények építését, felszerelésük bővítését Közös erővel, együttes munkával járuljanak hozzá ahhoz, hogy a gyermekek nemzetközi évének nemes célkitűzései valóra váljanak. KISZ CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA. SZAKSZERVEZETEK CSONGRÁD MEGYEI TANÁCSA Bátyai jenő 15. Az újjáépítés krónikája Tömeges lakásépítés A Bajai úti téglagyár területén üzembe helyezett téglablokkgyártó működésével egyidejűleg lehetőség nyílt az első szegedi lakótelep megépítésére. Helyét az egykori „superplacc"-on, Újszegeden jelölték ki, és terveit Borvendég Béla készítette. A lakásokkal egy időben nyílt meg az ABC-kisáruház, tervei Nagy Jánostól valók, a bölcsőde, az óvoda és később az iskola. Az új lakónegyed Szeged szovjet testvérvárosának, Odesszának nevét vette fel. Igen jelentős momentum, hogy Szegeden először itt hasznosították a város gazdag geotermikus energiáját távfűtésre. A tömeges lakásépítés következő területéül a József Attila sugárút, a körtöltés, a Szilléri sugárút és a Tápéi sor között fekvő, Tarjándűlőt jelölték ki, ahol jobbára kertek és kis családi házak húzódtak meg. Rendezési tervét Takács Máté készítette, és a városrész építését nyolc ütemben határozták meg. Az első lakásokat 1968. szeptemberében adták át Említésre érdemes, hogy az első lakásokhoz még téglablokkot használtak, aztán Dunaújvárosból és Szolnokról szállítottak nagypaneleket, ma.id a negyedik ütem építése közben lépett be a szegedi házgyár. A nagypaneles technológiára más példák is kínálkoznak, mint az új Hungária -szálló és a Tabán utcai óvoda. Időközb n elkészült a várostervezés újabb terve, amely a váró; fejlesztésének tó-'ábbi feladatait három időszakra tagolta. Ez a terv is magáévá tette a Lechner-féle városszerkezeti adottságot, a Tiszát, mint tengelyt és az ehhez igazodó, kör- és sugárutas szerkezetet, mivel ezek előnyei vitathatatlanok a város területének határozott, áttekinthető tagolásában, a forgalom jó eloszlásában. A jól tervezett város azonban eddig csak félig készült el, a nagykörút majd csak most, a második közúti híddal vezet át a Tiszán, de délen még mindig megszakad az út. A várost a terv úgy méretezi, hogy az első fejlesztési szakasz végén legalább 180 ezer. a második szakasz végére 210 ezer lakos befogadására alkalmas legyen. A Szeged környéki települések egy része 1973. áprilisában csatlakozott a városhoz, Kiskundorozsma, Szőreg, Tapé, Gyálarét és Algyő. Ezzel Szeged területe meghaladta a 44 ezer hektárt, és lakóinak száma elérte a 145 ezret. (A legutóbbi adatok szerint 176 ezer.) A nagyarányú lakásépítéssel egyidejűleg azt is meghatározták, hogy Szeged második városközpontját Tarján és az Északi városrész határán, a József Attila sugárút és az Északi körút mentén alakítják ki. Az utóbbi évtizedekben Üjszeged is sokat fejlődött. Az arra alkalmas területen társasházakat építettek, s ott magasodik a Biológiai Kutatóintézet központja, közelében egyetemi kollégiumok, párt- és KISZ-iskola kaptak helyet. Újszegeden épült fel Szeged első, igazán magas lakóháza. Napjaink városépítésének legérzékenyebb pontja a Belváros. mivel a kialakult városképet illik megtartani, és a szanálásokkal egyidejűleg lakáspótlásról is gondoskodni kell. Jó néhány építkezést említhetünk idevonatkozóan: az Arany János, a Berzsenyi, a Kazinczy és a Dózsa utca által zárt tömbbe épült a CSOMITERV irodaháza és két lakóház. Felépült az új Hungária Szálloda és körülötte 425 új lakás. Beépülőben van a Petőfi Sándor sugárút, a Ságvári Endre utca, a Moszkvai körút és a Nemestakács utca által határolt terület. Most valósül meg a Jókai utca tömbrekonstrukciója, amelyet a Centrum Áruház mögötti tömb átépítése követ. A város közlekedése is állandó átalakulásban van. Egyes villamosvonalak megszüntetésével új, kényelmes autóbuszokat állítottak forgalomba, és az idén, Szeged történetében először, megjelenik a jóval gazdaságosabb és környezetkímélőbb trolibusz. Ugyanakkor számolunk-e elég körültekintően az automobilizmussal, azzal a ténnyel, hogy a műszaki-tudományos forradalom korában élünk, és az egyik oldalon kényelmünket szolgáló autó ne okozzon más területeken gondokat. Szeged jelenét és jövőjét Illetően a már említett általános rendezési terv így rendelkezik: „Annak érdekében, hogy a Tisza valóban Szeged főutcája legyen, a város kirakatává kell tenni a partokat, felismerve és hasznosítva a bennük rejlő, ma még jórészt kiaknázatlan városképi helyzeti energiákat; megteremteni itt azt a Szegedre legjellemzőbb városélményt, mely lakóban és vendégben egyaránt maradandó emlékképpé lehet. A Tisza-partok kiépítésével a folyó léptékéből adódóan — építészeti és tájelemek egymást gazdagító hatásaként — európai viszonylatban is figyelemre méltó együtteseket lehet létrehozni. A legnagyobb lehetőségeket a jobb parton a Felső Tisza part, a bal parton a Közép és Felső kikötő sor kínálja. Nagyobb távlatban — a teherpályaudvar kitelepítése után — a jobb part déli szakaszának is gazdag építészeti mondanivalója lehet. Még nagyobb távlatokban, a dél-újszegedi lakőnegyed ígér jelentős együtteseket a kanyarodó folyó konkáv partja mentén. A Tisza mentén jellegében középmagas beépítés alkalmazása indokolt a nagyobb rálátást távolságokra és a hullámtéri erdők jelentős és növekvő átlagmagasságára való tekintettel, igényes tömegforrással és homlokzati megoldással ..." Örvendetes a város épületeinek utóbbi években tapasztalt „színesítése". A műanyag bevonat segít átmenteni a történelmi stílusokat utánzó eklektika díszítéseit, a szeceszszió elemeit. A színek megválasztása azonban sokszor több figyelmet kér, mert „ ... Szegedhez fogható, ily egységes, formás város e korszakból Európában nincsen, s noha a maga, kora nemzetközi módján épült újjá, lényegében mégis sajátságos alföldi magyar város maradt. ...Belvárosa pedig egészében műemlékfélévé válik." (Granasztói Pál.) A múlt és a jelen itt csodálatos egységbe ötvöződik, és egymásra gyakorolt hatásukból születik meg az új, a nagy, ezredfordulóra várhatóan 210-250 ezres, európai középváros. (Vége.)