Délmagyarország, 1979. április (69. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-04 / 79. szám

Szerda, 1979. április 4. 9 Kitüntetések, elismerések, jutni (Folytatás a £ oldalról.) káért kitüntetésben részesült: Szabó Sándorné (Szentes), Györgyjakab Edit (Csanád­palota), Kása Piroska (Csong­rád), Törökgyörgy József (Kistelek), Szabó Zoltán (Szentes). Olasz Erzsébet (Hódmezővásárhely), dr. So­mi Imréné (Szeged), Gyor­gyev Vojiszlav (Deszk). Aranykoszorút KlSZ-jel­vényt vehetett át: Bera Sán­dor (Szeged), dr. Fábián Ti­bor (Szeged), Martonosi Imre (Kiszombor), Pataj Miklós (Szeged). A KISZ KB dicsérő okleve­lét kapta: dr. Jármay Mag­dolna (Szeged), Sajó Gyula (Szeged), Szalma Mária (Sze­ged), Tóth Gabriella (Hódme­zővásárhely), Ujj Éva (Hód­mezővásárhely) és a Radnóti Miklós Irodalmi és Zenei Kör. A forradalmi ifjúsági na­pok alkalmából a KlSZ-szer­vezetek küldöttgyűlésein nyújtották át az alábbi ki­tüntetéseket: Aranykoszorús KlSZ-jel­vény: Szentjobbi Endre (DÉ­LÉP), S te fan Zoltán (Kazán­javító Szövetkezet), Bánfi Jenő (Volán), Simon Erzsé­bet (Csongrád megyei ta­nács), Adamik Magdolna (KSZV), Szabó Gizella (ATI­V1ZIG), Horváthné Domon­kos Erzsébet (NKFV), Traub Eszter (Ságvári gimnázium), Deák Ágnes (Tömörkény gimnázium), Walter Mária (JATE), Fekete Valéria (Élel­miszeripari Főiskola), Csorba Edit (Juhász Gyula Tanár­képző Főiskola), Lehoczki Pál (SZOTE), dr. Iványi Béla (SZOTE). KISZ KB Dicsérő Oklevele: Váci Józsefné (Textilmű­vek), Fehér János (NKFV), Hájas Sándor (Szenszámko­vács Ktez), Makra Aranka (XI. sz. AFIT), Odry Ká­roly (Konzervgyár), Hocz Pál (Szegedi Nyomda), Török Ist­ván (Tápé), Tóth Éva (Kór­ház—Rendelőintézet), Tóth Ilona (Gumigyár), Odry Lász­ló (Ruhagyár), Tóth Pál I (Vízművek és Fürdők Válla­, lat) Rehákné Lomper Éva t (Postaigazgatóság), Kalcuszi György (KSZV), Vas Mária 'Anna (November 7. Műve­lődési Központ), Tóthné Kár­páti Anikó (SZMMV), Bujdosó Erzsébet (Paprikafeldolgozó), Gulyás Ilona (DÉMÁSZ), Je­novai Imre (KPM), Szalma Ferenc (MAHART), Kószá Ida (Tisza-parti szakközép.). Hollandi Mária (Tanárképző Főiskola), Tasi Andrea (Ke­reskedelmi szakmunkásképző Intézet), Tarjányi Rezső (Mó­ra Ferenc Szakmunkásképző Intézet), Papp Ilona (Köz­gazdasági Szakközépiskola), Szalai Edit (Kőrösy J. Köz­gazdasági Szakközépiskola), Molnár Róbert (Vedres Ist­ván szakközépiskola), Janócz­ky Katalin (Ságvári gimnázi­um), Vezsenyi Magdolna (Radnóti gimnázium), Hajdú László (Rózsa Ferenc szak­középiskola), Kotlár Irén (Tö­mörkény gimnázium), Fiíep László (Móra Ferenc szak­munkásképző intézet), Gera Zoltán (Tanárképző Főisko­la), Szabó Éva (JATE), Ros­ta Gábor (SZOTE), Vass Éva (Élelmiszeripari Főiskola), Hódi Zsuzsa (SZOTE), Ko­csis Mária (JATE), Tóth István (Tanárképző Főiskola), dr. Dux László (SZOTE). Kiváló KISZ-szervezet zászló: DÉLÉP, KSZV, Olaj­ipari KISZ-bizottság, SZTV, CSOMITERV, ATIV1ZIG, AGROKER, VIDIA, DÉ­MÁSZ központ, Radnóti gim­názium, Kereskedelmi Szak­munkásképző Intézet, Vedres István Építőipari Szakközép­iskola, Közgazdasági Szak­középiskola, Rózsa Ferenc Szakközépiskola, Kőrösy Jó­zsef Közgazdasági Szakkö­zépiskola KlSZ-alapszerveze­tei Szervezeti Dicsérő Okleve­let 26 KISZ-aLapszervezet kapott * A Szegedi Tervező Válla­lat dolgozóinak ünnepségén Szőke László szerkesztő, Rácz Anna rajzoló és Halász Jó­zsef gépkocsivezető Kiváló Dolgozó kitüntetést kapott Az ünnepségen Deák Ferenc, a vállalat igazgatója adta át az 1978. évi nívódíjat a gyu­lai húskombinát Gyenizse János vezette tervező cso­portjának. A Nemestakács utcai OTP-lakások tervező kollektívája dicséretet kapott Az év legjobb dokumentáció­ja pályázaton az NKFV mun­kásszállásának terveiért, az Északi városrész II. ütemé­nek közműalagutas tervéért és Szeged általános rende­zési tervéért három tervező­csoport kapott díjat, dicsé­retben részesült a szegedi gyógyszertári központ, a gyu­lai Szabadság tér 14. számú ház, a rókusi I. ütembea záportározó alkotócsoportja. A tervező vállalat dolgozói­nak ünnepségén a városi pártbizottság képviseletében Illés Tóth István, a városi tanács képviseletében dr. Tóth László tervosztály­vezető is ott volt. A Délalföldi Pincegazda­ságnál is tartottak megemlé­kezést. Kitüntetéseket, jutal­makat adtak át. Kiváló Mun­káért miniszteri kitüntetést kapott Ungi István, a szege­di pince dolgozója, és Nemes Józsefné bércsoportvezető. A Délalföldi Erdő- és Fa­feldolgozó Gazdaságban Ki­váló Munkáért miniszteri ki­tüntetést kapott Török Mik­lós műszaki vezető és Csi­pak István erdészeti mun­kás, az ásotthalmi kerület dolgozója. Dékány Antal, a fűrészüzem, Mészáros József, a lemezüzem dolgozója ka­pott hasonló elismerést. Ki­váló Dolgozó kitüntetést 19-en kaptak. A Gabonatermesztési Ku­tató Intézetben 11-en része­sültek az Intézet Kiváló Dol­gozója kitüntetésben, 13-an kaptak törzsgárdatagságukért elismerést. A Szegedi Sütőipari Vál­lalat dolgozói közül Jenei Sándor, Kovács Béla, Völgyi Kálmánná és Bugyi János kapta meg a Kiváló Mun­káért kitüntetést. A Megyei Állattenyésztési Felügyelőség kollektívájából Viasz Kádi Dénes és Nádaskai Gáborné, a Megyei Földhivatalnál Ta­podi Ferenc, a Megyei Mi­nőségellenőrző Intézetnél dr. Acél Attila és a szegedi Üj Élet Tsz-nél Kovács Ferenc részesült Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetésben. Az állami gazdaságokban helytálló dolgozók közül Sze­geden Nagygyörgy Tibor vil­lanyszerelő, Szabó István műhelyvezető és Bági Ádám termelési ágazatvezető kapott kitüntetést. Derekegyházán Keresztes Ferenc pénztáros; Felgyőn Papp András gép­kezelő, Ács Ferencné nád­feldolgozó, Szendtei Ferenc igazgatóhelyettes; Gorzsán Somogyi Mihály állattenyész­tési főosztályvezető, Kiss Imre vízvezetékszerelő, Ra­konczai János igazgatóhe­lyettes ; Hódmezővásárhelyen Győri Mátyás gépkocsiveze­tő, Libor Ernő takarmányos, dr. Juszkó István főállator­vos; Pankotán Bakó Kálmán kerületvezető, Varró József traktoros kapott Kiváló Munkáért miniszteri kitün­tetést. A Belkereskedelem Kiváló Dolgozója kitüntetést adták át Simon Istvánnak, a Csong­rád és Vidéke ÁFÉSZ üzlet­vezetőjének tegnap Szegeden, a MESZÖV-székházban tar­tott ünnepségen. A Fogyasz­tási Szövetkezetek Országos Tanácsa kitüntetését Zsarkó István, a székkutasi Taka­rékszövetkezet elnöke és Mellár Jánosné, a MÉSZÖV ÁFÉSZ-titkárság ügyviteli alkalmazottja vette át. A Dél-magyarországi MÉH Vállalat dolgozóinak felsza­badulási ünnepségén Kiváló Munkáért kitüntetést kapott Szirbik Jánosné (Szeged), Horváth Imréné (Makó), Tóth B. Dezső (Kiskunhalas) és Földházi Pál (Kecskemét). Tizenöt dolgozó kapott vál­lalati Kiváló Dolgozó kitün­tetést. Felszabadulásunk évfordu­lóján újabb két szegedi vál­lalatnál kezdi meg működé­sét az MSZBT-tagcsoport. A Csongrád megyei Tejipari Vállalat és a DÉLÉP válla­lati ünnepségen tegnap vet­ték át az újonnan alakult tagcsoportok működési okle­velüket. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottságon rendezett ünnep­ségen tegnap Kalmár József­nek, a Szeged megyei városi és járási Népi Ellenőrzési Bizottsága elnökének K'váló Munkáért kitüntetést adott át dr. Kakuszi László, a me­gyei NEB elnöke. A Szegedi Vízmüvek és Fürdők dolgozói közül Nagy Mihály osztályvezető Kiváló Munkáért kitüntetést, Ko­csor Sándor esztergályos pe­dig OVII elnöki elismerést kapott Szegeden. A hazánk felszabadulásá­nak 34. évfordulója alkalmá­ból a SZÖVOSZ által ado­mányozott Kiváló Szövetke­zeti Munkáért kitüntetést kapta a Csongrád megyei ZÖLDÉRT Vállalat hat dol­gozója : Baroczi Józsefné (makói kirendeltség), dr. Bá­tyai Jenő (vállalati központ), Papp Jánosné (szegedi ki­rendeltség), Pánya Jánosné (szegedi kiskereskedelmi ki­rendeltség), Tarnóczy Lajos (szentesi kirendeltség) és Szabó Jánosné (szatymazi kirendeltség). Április 4-e alkalmából a nehézipari minisztertől a Kiváló Munkáért kitüntetést kapta Papp Károly, a DÉ­GÁZ osztályvezetője. A Csongrád megyei Ven­déglátóipari Vállalatnál öten érdemeltek ki miniszteri ki­tüntetést. Péter József étte­remvezető. Jankó Sándorné szakács, Kispál László üzlet­vezető. Csiger Imréné üzlet­vezető és Ravasz Gerhard étteremvezető a Kiváló Mun­káért kitüntetést kapta meg. Tegnap délelőtt tartottak ünnepséget az Ikarus szege­di gyárában, ahol a Kiváló Munkáért kitüntetést vette át. Rully Szabolcsné szerelő. Kránitz István olajipari művezető Kiváló Munkáért kitüntetést kapott. A Minőségi Cipőgyár sze­gedi gyárában a Kiváló Munkáért kitüntetést kapta Garamvölgyi Antalné sza­básznő és Belovai Antalné tűzőnő. Kiváló Dolgozó cí­met kapott Bézi Ferenc be­ruházási előadó. Az Öntödei Vállalatnál Ki­váló Munkáért kitűntető cí­met vett át Tóth Erzsébet üzemgazdasági osztályvezető és Marosi János gépformázó. A DÉLÉP-nél tartott ünnepi megemlékezésen Tűzkő Ala­jos és dr. Mari Péter Honvé­delmi Érdemérem kitünte­tést vett át. Ugyanezt a ki­tüntetést Sipos Mihály, a DÉLÉP vezérigazgatója Bu­dapesten kapta meg. dr Ünnepi csapatgyűlésen emlé­keztek hazánk felszabadulá­sának 34. évfordulóján teg­nap a szegedi honvéd hely­őrségben. Bracsok István al­ezredes megnyitója után Csi­szár Lajos alezredes méltat­ta az ünnep jelentőségét, majd a miniszter és a pa­rancsnokság elismerését nyil­vánították a helyőrség leg­jobbjainak. A honvédelmi miniszter a katonai és politikai kiképzés­ben hosszabb időn át végzett eredményes munkája elisme­réseként Ungi Ferencet zász­lóssá, Kiss Miklóst főtörzsőr­mesterré léptette elő. A Ha­za Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával tüntette ki Szilágyi Károly és Varga Gyula őrnagyot, Szabó József zászlóst; ezüst fokozatával Angyal Albert és Duzsik Jó­zsef őrnagyot, Juhász István alezredest; bronz fokozatával Fróman Gábor hadnagyot, Dénes József és Kovács Ist­ván zászlóst, Lados György­né törzsőrmestert A Csongrád megyei Hadki­egészítési és Területvédelmi Parancsnokságon tartott fel­szabadulási megemlékezésen Balogh Imre alezredes mon­dott ünnepi beszédet, ahol a Haza Szolgálatáért Érdem­érem arany fokozatát Kon­csek József alezredes, bronz fokozatát Mede József száza­dos és Ács József polgári al­kalmazott kapta. A KISZ Központi Bizott­sága Aranykoszorús KISZ­jelvény kitüntetést adomá­nyozott Német Antal had­nagynak; Dicsérő oklevéllel ismerte el Tóth Tibor sza­kaszvezető, Vajda Katalin és három KlSZ-alapszerve­zet munkáját KsmmuRista műszak gyermekekért! Az ENSZ az 1979-es esz­tendőt a gyermekek nemzet­közi évének nyilvánította. Hazánkban mindenkor a szo­cialista építés legfontosabb feladatai között szerepel a legifjabb nemzedék életkö­rülményeinek javítása, testi és szellemi fejlődésének ma­gas színvonalú biztosítása. Frről nem pusztán családi és ifjúsági törvényeink, ren­deleteink tanúskodnak, ha­nem még inkább az ország­szerte épülő gyermek- és ok­tatási intézmények, óvodák, bölcsődék, játszóterek, a gyermekekről, az anyákról, a családokról való sokoldalú gondoskodás valóságos ered­ményei. Változatlan törekvésünk, hogy gyermekeinknek növek­vő lehetőségeink alapján még többet, még értékeseb­bet adjunk. Ez az egész tár­sadalom, minden szülő ér­deke, kötelessége. Dolgozó kollektívák! Fiatalok! KISZ-szervezetek! A KISZ Csongrád megyei Bizottsága, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa felhívással fordul a megye minden dolgozójához, tanuló fiataljához: áprilisban és májusban szervezzenek kom­munista műszakot, társadal­mi munkaakciókat. A lenini kommunista szombatok leg­jobb hagyományait követve a munkavállalások szorosan kapcsolódjanak az 1979. évi népgazdasági terv célkitűzé­seinek megvalósításához, ki­emelten az exporttermékek gyártására, a minőség javí­tására és a beruházási mun­kákra irányuljanak. A tanuló fiatalok vegyenek részt a városok, települések szépítését, fejlesztését segítő akciókban, teljesítsék a me­gyei belvízvédelmi védnök­ségből adódó helyi feladato­kat. Az úttörőkkel közösen szervezzenek hasznos hulla­dékgyűjtési akciókat. A nemzetközi gyermekév rendezvényeinek sorában igen rangos esemény lesz a megyénkben megrendezésre kerülő XV. "nyári úttörő­olimpia. Az olimpia színvo­nalas megrendezése komoly összefogást, közös erőfeszí­tést igényel megyénk dolgo­zóitól. Fiatalok! Barátaink! Ismét közös cselekvésre, együttes munkára hívjuk megyénk munkás kollektíváit, fiataljait A munkáért kapott összeg egy részével járuljanak hoz­zá az úttörő-olimpia sikeres lebonyolításához, az erre a célra szánt befizetések a KISZ Csongrád megyei Bizottsága egyszámlájára történjenek! (MNB 280—90.172—5356) A kommunista műszakok; társadalmi munkaakciók be­vételéből tegyenek felajánlá­sokat a gyermekszolidaritást alap javára, támogassák a gyermekintézmények építé­sét, felszerelésük bővítését Közös erővel, együttes mun­kával járuljanak hozzá ah­hoz, hogy a gyermekek nem­zetközi évének nemes célki­tűzései valóra váljanak. KISZ CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA. SZAKSZERVEZETEK CSONGRÁD MEGYEI TANÁCSA Bátyai jenő 15. Az újjáépítés krónikája Tömeges lakásépítés A Bajai úti téglagyár területén üzembe helyezett tégla­blokkgyártó működésével egyidejűleg lehetőség nyílt az el­ső szegedi lakótelep megépítésére. Helyét az egykori „su­perplacc"-on, Újszegeden jelölték ki, és terveit Borvendég Béla készítette. A lakásokkal egy időben nyílt meg az ABC-kisáruház, tervei Nagy Jánostól valók, a bölcsőde, az óvoda és később az iskola. Az új lakónegyed Szeged szov­jet testvérvárosának, Odesszának nevét vette fel. Igen je­lentős momentum, hogy Szegeden először itt hasznosították a város gazdag geotermikus energiáját távfűtésre. A tömeges lakásépítés következő területéül a József Attila sugárút, a körtöltés, a Szilléri sugárút és a Tápéi sor között fekvő, Tarjándűlőt jelölték ki, ahol jobbára ker­tek és kis családi házak húzódtak meg. Rendezési tervét Takács Máté készítette, és a városrész építését nyolc ütem­ben határozták meg. Az első lakásokat 1968. szeptemberé­ben adták át Említésre érdemes, hogy az első lakásokhoz még téglablokkot használtak, aztán Dunaújvárosból és Szolnokról szállítottak nagypaneleket, ma.id a negyedik ütem építése közben lépett be a szegedi házgyár. A nagy­paneles technológiára más példák is kínálkoznak, mint az új Hungária -szálló és a Tabán utcai óvoda. Időközb n elkészült a várostervezés újabb terve, amely a váró; fejlesztésének tó-'ábbi feladatait három időszakra tagolta. Ez a terv is magáévá tette a Lechner-féle város­szerkezeti adottságot, a Tiszát, mint tengelyt és az ehhez igazodó, kör- és sugárutas szerkezetet, mivel ezek előnyei vitathatatlanok a város területének határozott, áttekinthető tagolásában, a forgalom jó eloszlásában. A jól tervezett vá­ros azonban eddig csak félig készült el, a nagykörút majd csak most, a második közúti híddal vezet át a Tiszán, de délen még mindig megszakad az út. A várost a terv úgy méretezi, hogy az első fejlesztési szakasz végén legalább 180 ezer. a második szakasz végére 210 ezer lakos befoga­dására alkalmas legyen. A Szeged környéki települések egy része 1973. áprilisá­ban csatlakozott a városhoz, Kiskundorozsma, Szőreg, Tapé, Gyálarét és Algyő. Ezzel Szeged területe meghaladta a 44 ezer hektárt, és lakóinak száma elérte a 145 ezret. (A leg­utóbbi adatok szerint 176 ezer.) A nagyarányú lakásépítés­sel egyidejűleg azt is meghatározták, hogy Szeged második városközpontját Tarján és az Északi városrész határán, a József Attila sugárút és az Északi körút mentén alakítják ki. Az utóbbi évtizedekben Üjszeged is sokat fejlődött. Az arra alkalmas területen társasházakat építettek, s ott ma­gasodik a Biológiai Kutatóintézet központja, közelében egyetemi kollégiumok, párt- és KISZ-iskola kaptak helyet. Újszegeden épült fel Szeged első, igazán magas lakóháza. Napjaink városépítésének legérzékenyebb pontja a Bel­város. mivel a kialakult városképet illik megtartani, és a szanálásokkal egyidejűleg lakáspótlásról is gondoskodni kell. Jó néhány építkezést említhetünk idevonatkozóan: az Arany János, a Berzsenyi, a Kazinczy és a Dózsa utca ál­tal zárt tömbbe épült a CSOMITERV irodaháza és két lakó­ház. Felépült az új Hungária Szálloda és körülötte 425 új lakás. Beépülőben van a Petőfi Sándor sugárút, a Ságvári Endre utca, a Moszkvai körút és a Nemestakács utca által határolt terület. Most valósül meg a Jókai utca tömbrekonstrukciója, amelyet a Centrum Áruház mögötti tömb átépítése követ. A város közlekedése is állandó átalakulásban van. Egyes villamosvonalak megszüntetésével új, kényelmes autóbuszokat állítottak forgalomba, és az idén, Szeged tör­ténetében először, megjelenik a jóval gazdaságosabb és kör­nyezetkímélőbb trolibusz. Ugyanakkor számolunk-e elég körültekintően az automobilizmussal, azzal a ténnyel, hogy a műszaki-tudományos forradalom korában élünk, és az egyik oldalon kényelmünket szolgáló autó ne okozzon más területeken gondokat. Szeged jelenét és jövőjét Illetően a már említett álta­lános rendezési terv így rendelkezik: „Annak érdekében, hogy a Tisza valóban Szeged főutcája legyen, a város ki­rakatává kell tenni a partokat, felismerve és hasznosítva a bennük rejlő, ma még jórészt kiaknázatlan városképi hely­zeti energiákat; megteremteni itt azt a Szegedre legjellem­zőbb városélményt, mely lakóban és vendégben egyaránt maradandó emlékképpé lehet. A Tisza-partok kiépítésével a folyó léptékéből adódóan — építészeti és tájelemek egymást gazdagító hatásaként — európai viszonylatban is figyelem­re méltó együtteseket lehet létrehozni. A legnagyobb lehetőségeket a jobb parton a Felső Tisza part, a bal parton a Közép és Felső kikötő sor kínálja. Na­gyobb távlatban — a teherpályaudvar kitelepítése után — a jobb part déli szakaszának is gazdag építészeti mondani­valója lehet. Még nagyobb távlatokban, a dél-újszegedi la­kőnegyed ígér jelentős együtteseket a kanyarodó folyó konkáv partja mentén. A Tisza mentén jellegében középmagas beépítés alkal­mazása indokolt a nagyobb rálátást távolságokra és a hul­lámtéri erdők jelentős és növekvő átlagmagasságára való tekintettel, igényes tömegforrással és homlokzati megoldás­sal ..." Örvendetes a város épületeinek utóbbi években tapasz­talt „színesítése". A műanyag bevonat segít átmenteni a történelmi stílusokat utánzó eklektika díszítéseit, a szecesz­szió elemeit. A színek megválasztása azonban sokszor több figyelmet kér, mert „ ... Szegedhez fogható, ily egységes, formás város e korszakból Európában nincsen, s noha a maga, kora nemzetközi módján épült újjá, lényegében mégis sajátságos alföldi magyar város maradt. ...Belvárosa pedig egészében műemlékfélévé válik." (Granasztói Pál.) A múlt és a jelen itt csodálatos egységbe ötvöződik, és egymásra gyakorolt hatásukból születik meg az új, a nagy, ezredfor­dulóra várhatóan 210-250 ezres, európai középváros. (Vége.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom