Délmagyarország, 1979. április (69. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-28 / 98. szám

jfat&ZO VILÁG PRO LETÁRJ AH, EGYESÜLJETEK! 69. évfolyam 98. szám 1979. április 28., szombat Ára: 1,20 forint Illést tartott a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei Bizottsága tegnap, dr. Koncz Jánosnak, a megyei pártbizottság titkárának elnökletével az újszegedi pártiskolában ülést tartott. A tanácskozá­son részt vettek: Tóth Szilveszterné, az MSZMP KB tagja, nyugalmazott tanács­elnök, Lajtai Vera, a Pártélet főszerkesz­tője. Horváth Árpád, a Központi Bizottság munkatársa. Az első napirendi pont keretében dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára tartott tájékoztatót az MSZMP Központi Bizottsága 1979. március 28-i Üléséről. A tájékoztatóval kapcsolatban határoza­tot hoztak: az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága meghallgatta dr. Komócsin Mi­hály elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatóját a Központi Bizottság március 28-i üléséről. A nemzetközi hely­zet és a párt nemzetközi tevékenységének értékelését egyetértően és támogatólag tudomásul vette. A belpolitikai élet egyes, időszerű kérdéseiről szóló beszámoló tu­domásul vétele mellett a pártbizottság ki­fejezte azt a meggyőződését, hogy megyénk kommunistái, dolgozói a XI. kongresszus határozatai alapján tovább fokozzák erő­feszítéseiket az előttünk álló feladatok megoldásáért E Bzt kővetően Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára tartott szóbeli kiegé­szítést ahhoz az írásos jelentéshez, amely — a Központi Bizottság 1978. október 12-i ha­rozata alapján — az építő- és építőanyag­ipar Csongrád megyei helyzetéről és a fej­lesztés feladatairól szólt. Majd dr. Perjési László, a megyei tanács elnökg tartott szóbeli tájékoztatót ahhoz az írásos jelen­téshez, amely — a Központi Bizottság 1978. október 12-i határozata alapján — a lakás­építés és lakásgazdálkodás Csongrád me­gyei helyzetéről és a fejlesztés feladatairól szólt Ezt a két jelentést együttes vita követte. 'A következő elvtársak szólaltak fel: dr. Szalontai József, a vásárhelyi városi párt­bizottság első titkára, Tóth Józsefné, a KSZV munkásnője, Sipos Mihály, a DÉ­LÉP vezérigazgatója, Török József, a sze­gedi városi pártbizottság első titkára. Deák Ferenc, a Szegedi Tervező Vállalat igaz­gatója, id. Krajkó András nyugdíjas (Sze­ged), Blaier Katalin, a Kontakta szentesi gyára munkásnője, Vigh István, a Szegedi Kábelgyár kisteleki gyáregységének mun­kása és Kószó József, a Szegedi Ingatlan­kezelő Vállalat igazgatója. Többen — idő­hiány miatt — írásban adták be hozzászó­lásukat. A vitában elhangzottakra Szabó Sándor, illetve dr. Perjési László válaszolt, majd a megyei pártbizottság az első témával kapcsolatban a következő határozatot hozta: A megyei pártbizottság 1979. április 27-i ülésén Szabó Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság titkára előterjesztése alapján megtárgyalta a megyei párt-végrehajtóbi­zottság „Az építő- és építőanyag-ipar Csongrád megyei helyzetéről, a fejlesztés feladatai a KB 1978. október 12-i határo­zata alapjpn" című jelentését. A jelentést a vitában elhangzott észrevételekkel és ja­vaslatokkal együtt a megyei pártbizottság elfogadta és határozatot hozott a további feladatokra. A megyei pártbizottság megállapítja, hogy megyénk építő- és építőanyag-ipara az elmúlt 15 év alatt korszakos jelentőségű fejlődésen ment keresztül. A szocialista építés feladatainak megoldásához az álla­mi és szövetkezeti kivitelező építőipar, az építőanyag-ipar tevékenysége színvonalá­nak gyors ütemű fejlesztésével, iparosodá­sával eredményesen hozzájárult. Kapacitá­sának növekedése lehetővé teszi a fejlődés által támasztott igények mind maradékta­lanabb kielégítését. Tevékenysége eredmé­nyeként is számottevően bővültek az egyes népgazdasági ágak termelő alapjai. Je­lentősen javultak megyénkben a lakás­viszonyok. Az építőipar létszámigényének kielégítésében elsősorban a mezőgazdaság­bő felszabadulós munkaerőre támaszko­dott, így fontos területét képezte a mun­kássá válásnak. Ezzel nagymértékben hoz­zájárult területünkön is a munkásosztály erősödéséhez, szakmai, politikai műveltsé­gének fokozásához. Az 1978. október 12-i határozat — a XI. kongresszus határozataira és a program­nyilatkozatra alapozva — megszabja, hogy az építőiparnak az elkövetkező időszakban gyorsabban, hatékonyabban, jobb minőség­ben kell kielégíteni a gazdaságfejlesztést és az életkörülmények javítását szolgáló építési igényeket. Az előttünk álló felada­tok megoldása fokozódó mennyiségi és mi­nőségi követelményeket támaszt a megye építő- és építőanyag-iparával, a tervezési és a beruházási munkával szemben. Ez nagyobb szervezettséggel, hatékonyabb technikai fejlesztéssel, a meglevő tartalé­(Folytatás a 2. oldalon.) Szegeden alkotóházat avattak A szegedi városi tanács művészetpártoló szándékának újabb bizonyítékaként tete­mes költséggel alkotóházzá alakították át a kettőshatári tanyai iskolát. Írók, festők, szobrászok, zeneszerzők és más művészeti szövetségek szegedi csoportjának tagjai kereshetik föl rendszeresen az elmélyült munkához ideá­lis környezetet nyújtó, jól fölszerelt új műhelyt Ám szívesen fogadnak tehetséges vendégművészeket is, sőt szá­mítanak rá, hogy a testvér­városi kapcsolatok művész­cseréinek a lebonyolításában is szerepet játszik majd a Fehér-tó közelében levő al­kotóház. Tegnap délután a különbö­ző művészeti szövetségek ve­zetőinek-tagjainak jelenlété­ben Csanádi Géza, a városi tanács vb művelődésügyi osz­tályának vezetője adta át Somogyi Károlyné felvétele A szegedi művészek kettőshatári alkotóháza rendeltetésének az újjávará­zsolt régi épületet. Részt vett a művészeti találkozónak is beillő baráti összejövetelen dr. Sebe János, a megyei pártbizottság osztályvezető­helyettese, Szántó Tivadar, a városi pártbizottság osztály­vezetője, Bányainé dr. Birkás művész nyitotta meg Mária, a városi tanács elnök­helyettese * Ugyancsak tegnap, az al­kotóház avatása után a Bar­tók Béla Művelődési Köz­pontban Ábrahám Rafael grafikusművész kiállításával új galéria nyílt Szegeden. A kiállítást' Pintér József festő­Május 1-e alkalmából Elismerések, jutalmak Kiváló az ATIVIZIG és az üllési ÁFÉSZ - Átadták a SZOT-díjakat és a Juhász Gyula Emlékplaketteket Országszerte is és Csong­rád megyében is folytatód­tak tegnap a május elsejét köszöntő ünnepségek. A munkában élen járó közös­ségeknek, dolgozóknak ki­tüntetéseket, jutalmakat ad­tak át. Budapesten, a SZOT székházában ünnepélyesen nyújtották át a SZOT-díja­kat. (Erről részletes tudósí­tásunk a 3. oldalon.) össze­állításunkban a tegnapi ün­nepségekről számolunk be. Tíz év alatt immár ötödik alkalommal nyerte el az Al­sótiszavidéki Vízügyi Igazga­tóság a Kiváló Vállalat cí­met Az Országos Vízügyi Hivatal, a MEDOSZ elnök­sége és a KISZ Központi Bi­zottsága kitüntető oklevelét a tegnap rendezett ünnepsé­gen adta át dr. Breinich Miklós, az OVH első elnök­helyettese az ATIVIZIG igaz­gatójának, dr. Simády Bélá­nak. Az Ifjúsági Házban tartott ünnepségen az MSZMP me­gyei bizottságának képvisele­tében jelen volt Keresztúri Istvánná, és ott volt Deák Béla, az MSZMP városi bi­zottságának titkára. A Csong­rád megyei tanácsot Gyuris Szilveszter osztályvezető-he­lyettes, a városi tanácsot Bá­nyainé dr. Birkás Mária el­nökhelyettes képviselte Részt "vett áz ünnepségen Gyenes István, a KISZ Központi Bi­zottságának osztályvezetője is. Az ATIVIZIG elmúlt évi munkájáról dr. Simády Béla tájékoztatott, szólt azokról az eredményekről, amelyek le­hetővé tették, hogy az igaz­gatóság ismét elnyerje a Ki­váló Vállalat címet Dr. Breinich' Miklós a vízügyi ágazatban dolgozók feladatai­ról, a vízgazdálkodás jelentő­ségéről beszélt, elismerő sza­vakkal méltattta az igazga­tóság tevékenységét. Deák Béla felszólalásában a Csong­rád megyei és a városi párt­bizottság, a megyei és a vá­rosi tanács nevében méltatta a Kiváló Vállalat címet el­nyert igazgatóság munkáját. Az ünnepségen dr. Brei­nich Miklós átadta az OVH elnöke által adományozott Kiváló Munkáért kitüntetést Bíbel Jánosnénak, az Oros­háza és Környéke Vízgazdál­kodási Társulat építésvezető­jének, Csanádi István daru­kezelőnek, Galgóczy Konrád­né főelőadónak és Kádár Vil­mosnak, a Szeged és Kör­nyéke Vízgazdálkodási Tár­sulat lakatosának. Az OVH Elnöki Elismerésében Nyisz­tor László, a csongrádi sza­kaszmérnökség főelőadója ré­szesült. Az ünnepségen be­jelentették, hogy a KISZ Központi Bizottsága a „Ki­váló KISZ-szervezet zászló­ja" kitüntetést adományozta az igazgatóság KlSZ-szerve­zetének. Az 1978. évi szocia­lista munkaversenyben elért eredmények alapján a csong­rádi szakaszmérnökség a Vándorzászlós Élüzem, a gép­üzem pedig az Élüzem címet nyerte el. Az osztályok közötti mun­kaverseny helyezettjeinek, a Vállalat Kiváló Brigádja cí­met elnyert négy szocialista brigádnak dr. Simády Béla adta át a kitüntetést. Tőle vette át kitüntetését a 21 Kiváló Dolgozó is. • A Juhász Gyula Művelő­dési Központban tartották meg tegnap a szakszervezeti aktivisták május elsejei ün­nepségét. A részt vevőket Ju­hász Imréné, az SZMT szak­szervezeti bizottságának tit­kára köszöntötte, a szegedi munkáskórus Aracsi László és dr. Mihálka György ve­zényletével adott műsort. Ünnepi beszédet mondott Mári Gábor, a vasutas-szak­szervezet területi bizottságá­nak munkatársa. Az ünnepségen kitünteté­seket adtak át a kiemelkedő munkát végzett szakszerve­zeti aktivistáknak, tisztség­viselőknek. A Juhász Gyula Emlékplakettet a munkásmű­velődés ügyének támogatá­sáért^ kiemelkedő kulturális teljesítményékért, az idén Alföldi János könyvtárosnak, Jachinek Rudolfnak, a Sze­gedi Nemzeti Színház tagjá­nak, Lap is András szobrász­művésznek, valamint a MÁV szentesi építési főnökség gép­állomásán dolgozó Makaren­ko szocialista brigádnak ítél­ték oda. A kitüntetéseket Oláh Mihály, az SZMT el­nöke nyújtotta át. A szakszervezeti aktivis­ták közül a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany fokozatát kapta Bányai Sán­dor, az SZMT osztályvezető­je, Csetényi István postai dolgozó. Csikós György, a vendéglátó vállalat szb-tit­kára, Fehérvári Jánosné, a HÓDIKÖT műhelybizottsági titkára. Földvári Nagy Jó­zsef, a Pankotai Állami Gaz­daság szakszervezeti bizalmi­ja, Fricskó Józsefné. az Al­földi Porcelángyár vszt-tag­ja, Gál Ferenc, a Pl ÉRT dol­gozója, Gyüre Gábor, a MÁV Szeged-állomás szb-tagja, Hatvani Dezsőné csongrádi bölcsődevezető, szb-titkár, Hecskó János hódmezővásár­helyi pedagógus. Hering Ká­roly, a DÉLÉP szb-tagja. Kaukál Károlyné, a Kender­fonó és Szövőipari Vállalat konfekciógyárának szb-titká­ra, Kiss Gyuláné, a MEDOSZ megyei bizottságának admi­nisztrátora, Kiss Sándor, a CSOMIÉP szb-elnöke, Kab Miklós, a Szegedi ÁFÉSZ szb-elnöke. Lukács Sándor, a Csongrád megyei Kertészeti Vállalat szb-titkára, Ocskó Józsefné, a Szegedi Textil­művek dorozsmai gyárának szb-titkára, dr. Petrik Ist­ván, a megyei tanács szak­szervezeti bizottsága elnöke­ként végzett munkájáért, Ruszti Jenő veterán, Sinkó Jánosné, a DEFAG dolgozó­ja, Szalai Péter poétái dolgo­zó, Takács Ferenc, az SZMT könyvelője, dr. Vártai István, a József Attila Tudomány­egyetem szakszervezeti bi­zottságának gazdasági felelő­se. E kitüntetés ezüst foko­zatát harmincan kapták meg, öten pedig oklevelet. Az SZMT-apparátus dolgozói kö­zül Dézsi Gábor és Kertész Mária Kiváló Dolgozó kitün­tetésben részesült, a „Vezess baleset nélkül!" mozgalom­(Folytatás a 2. oldalon.) Tárgyalt az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az új Büntető Törvény­könyvvel összhangban az El­nöki Tanács törvényerejű rendelettel módosította a sza­bálysértésekről szóló 1969. évi I. törvényt. Minthogy az új Büntető Törvénykönyv szű­kíti a bűncselekmények kö­rét, és egy sor, társadalmilag kevésbé veszélyes magatar­tást szabálysértéssé minősít, a törvényerejű rendelet bő­Kádár János fogadta Grisa Filipovot Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára pénteken, a KB székházá­ban fogadta Grisa Filipovot, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titká­rát. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára és Juhász Já­nos, a KB osztályvezető-helyettese. Jelen volt Vladimir Videnov, a Bolgár Népköztársaság magyarországi nagykö­vete. (MTI) víti a szabálysértések Wrét ugyanakkor gyorsítja és egy­szerűsiti a szabálysértési el­járást, és hatékonyabbá te­szi a bírságolási rendszert. Az új Büntető Törvény­könyv célkitűzéseinek meg­valósítása érdekében az El­nöki Tanács átfogó, új tör­vényerejű rendeletet alkotott a büntetések és intézkedések végrehajtásáról. A jogszabály korszerűsíti és továbbfejleszti büntetésvégrehajtásunk egész rendszerét. Mindkét törvény­erejű rendelet 1979. július 1-én lép hatályba. A Magyar Népköztársaság Hőse elnevezéssel az Elnöki Tanács új kitüntetést és ki­tüntető címet alapított. Az Elnöki Tanács — a képviselői helyek megiirese­dései miatt — időközi képvi­selő-választást tűzött ki 1979. június 10. napjára a buda­pesti 28. számú és a Zala me­gyei 10-es számú országgyű­lési képviselői választókerü­letben. Az Elnöki Tanács ezután bírákat mentett fel és vá­lasztott meg, végül egyéb ügyekben döntött. W

Next

/
Oldalképek
Tartalom