Délmagyarország, 1979. április (69. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-26 / 96. szám

Í579. április 26. 3 Nemzetközi elméleti konferencia A* MSZMP Központi Bizottsága, valamint a kommuMteta és munkáspártok közös elméleti folyóirata, a Béke és Szocializmus szerkesztősége szervezésében szerdán háromnapos elméleti konferencia kezdődött Tihanyban. A 38 kommunista és munkáspárt képviselőinek részvételével rendezett konferencián Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tartott vitaindító előadást Ezután a konferencia résztvevői „Forradalom. és demokrácia" főcímmel két szekcióban kezdtek eszmecserét Gyermeknevelés Mintegy két és fél száz vöröskeresztes, pedagógus és pszichológus, védőnő, bölcsődevezető, egészségügyi főiskolai hallgató vesz részt az ankéton, amely szerdán kezdődött az óbudai Várkonyi György úttörő- és ifjúsági házban. A nemzetközi gyermekév alkalmából rendezett tanácskozáson a szakemberek a gyermeknevelés időszerű kérdéseit tekintik át. Primőr — felárral Ellenőrzés szegedi üzletekben Ellenőrző körútra indu- — Átnézzük, és utána venni — mondja az elleniünk a szegedi élelmiszer- megegyezünk a termelővel, őr. üzletekbe, Tasnády Sz. Sá- hogy mennyiért adja el. — örültünk, hogy egyálmulelleL, a Csongrád me- A szabvány szerint má- talán kapunk valamit, gyei Élelmiszer- és Vegy- sodosztályú sincs a zöld- Valóban meglátszik a vizsgáló Intézet képviselő- hagyma. Ennek ellenére 1 választékon, hogy a bolt jével. forint 40 fillérért vásárolták nehezen jut a primőrhöz. — Szezonja van a primőr meg, és 1 forintért 80 fii- * zöldségnek, az ellátás még- lérért adták el a boltban, sem kielégítő — mondja. — Végeredményben a termelő A fogyasztók érdekeit kép- és a kereskedő is jól járt, viseljük, amikor ellenőriz- csak a vásárló nem. zük, hogy milyen minőségű » primőr kerül a boltba. Szép fejes saláták. erős * paprikák kínálják magukat Sok a vásárló a Szeged és az ÁFÉSZ dorozsmai zöldVidéke ÁFÉSZ kiskundo- ségárudájában. A zöldhagyrozsmai l-es számú ABC- ma azonban rögtön szemet áruházában. A zöldséges- szúr az ellenőrnek. Ocskó pultnál azonban még az ér- Antal üzletvezető védekedeklődő is kevés. Néhány zik: zöldhagyma árválkodik a — Gyenge volt a termés, polcon, a primőrökből eny- Kénytelenek vagyunk átnyi a választék. venni a vékonyabb zöld— Nem vásárolnak fel a hagymát is első osztályú kistermelőktől? — érdeklő- áron. Különben a termelő dik Tasnády Sz. Sámuel, máshová viszi. Jutalékból Veres Károlyné, az üzlet ve- élünk, akkor keresünk, ha zetője válaszol: van forgalom. — De igen. Csakhogy a — A retket honnan kap- valahol hTzt'os^n el Tűd szemben levő bolt főleg ják? - kérdezi az ellenőr. Valahol biztosan el tud zöldséget és gyümölcsöt — A megyei ZÖLDÉRT- 38 , 1 , • .. .]atl árusít Így nekünk nem na- tői. gyon érdemes a primőrt fel- — A levele sárgul, a feje mőhelven éoDen olvan drá_ vásárolni. Láthatja, most is pedig podvás. Megvenné ezt f" ~ £P x® csak zöldhagymánk van. a retket? — És az hányad osztá- A válasz elmarad. Az üzlyú? let ellenőrző naplójába be— Első. Így vettük át a kerülnek a tapasztalatok, termelőktől. így is adjuk el. * — Szabványgyűjteményük Barna foltok tarkítják a van? Erre a könyvre gon- fejes salátát. Több ládával méltó hibát talált. Ezért öt dolok — mutatja a MÉVI van belőle a Csongrád me- szabálysértési eljárást és háellenőre. gyei ZÖLDÉRT 30-as számú rom fegyelmi felelősségre — Nem kaptunk a köz- ABC-jében. vonást kezdeményez a MÉponttól. — A vállalat raktárából VI. Azt is javasolja, ho— Akkor hogyan állapít- kaptuk — közli Gercsó Jó- gyan lehetne megszüntetni a ják meg, hogy hányad osztá- zsef üzletvezető-helyettes. hibákat Meg kellene szigolyú a felvásárolt áru? — Nem kellett volna át- rítani a primőr áruk felvá• II I»III.U i i i A—Ü^——• sárlását — ez az ellenőrzés legfontosabb tapasztalata. A primőr választéka függ attól, hogy mennyire ragaszkodnak a szabványhoz a felvásárló üzletek. A saláta, Még spárga is akad a szegcdi városellátó Széchenyi téri árudájában. A homokos talajú SándorfalvSról és öszeszélcről hozzák. Az árak megfelelnek a primőr minőségének. Ám azt itt sem írták ki, hogy hányad osztályú a zöldhagyma és a retek. Ellenőrzés közben egy férfi benyit a raktárba. ' — Eladnék 500 csomó retket — kezdi. — Három forint 50 fillér egy csomó. Lerobbant a kocsim. ma már nem éri meg felmenni Budapestre. — Sajnos, már nem tudunk átvenni retket — közli Csányi Józsefné. az üzlet vezetője. A férfi erre távoihol biztosan t Végül csak a vásárló bosszankodik azon. 'hogy Szegeden, a terren éppen oly: ga a primőr zöldség, mint a fővárosi üzletekben. * Hét élelmiszerboltban ellenőrzött Tasnády Sz. Sámuel, és nyolc említésre A jobb áruellátásért Hiánycikk-kiállítás « Mák- és diódaráló, kem- tanácskozás. Ezek eredméping sportfőző és más, pult nyesek voltak, mert 1978-ban alól is nehezen beszerezhető és'1979-ben 101 millió forint áruféleségek voltak láthatók értékű szerződést kötött a tegnap Szegeden, a Bartók Vidia vállalat a helyi ipari Béla Művelődési Központ- vállalatokkal, szövetkezetek ban rendezett kiállításon. A kel. szakmai megbeszéléssel egy- A hiánycikk-kiállítás megbekötött bemutatót a Vidia tekintése után a szakembeNagykereskedelmi Vállalat rek arról tanácskoztak, hogy kezdeményezésére, a lakosság melyik ipari szövetkezet mijobb áruellátása érdekében lyen, ma ritkán kapható terrendezték. mék gyártását tudja vállalni, Ott volt dr. Solymossy figyelembe véve a Vidia álMargit, a szegedi városi tal összeállított több száz pártbizottság képviselője és hiánycikket dr. Bérces László, a Belke- A kereskedelmi szakembereskedelmi Minisztérium osz- rek végül megállapították, a tályvezetője is. A szakmai ta- meghívott szövetkezetek és nácskozást Forgó Gergely, kisiparosok nem mutattak a Vidia Dél-magyarországi túl nagy kedvet arra, hogy Vas- és Műszaki Kereskedel- gyártsák is azokat a hiánymi Vállalat megbízott igaz- cikkeket, melyeket valagatója nyitotta meg. mennyien oly sokszor kereFarsang Lászlóné dr., a sünk, s nem találunk a bolCsongrád megyei tanács vb tokban. Hogy miért? Ez — kereskedelmi osztályának ve- érthetően — további vizsgázetője megnyitójában többek lódást kíván. Ezért júniusközött elmondta: 1976 no- ban egy szakemberekből álló vemberében Szegeden, az el- bizottság megvizsgálja, hogy széd os^ megyék ben^ ékéscsa- eredményeket hozott bán, Kecskeméten és Szolno- a tegnapi kiállítás és tanacskon volt hasonló kiállítás és kozás. H

ajdanán az emberek sorsa az általuk birtokolt tárgyakhoz, eszközökhöz kötődött. Hiszen gyarló eszközei indították el az embert azon az úton, amelyen kiemelkedett az állatvilágból, hogy egyúttal az állatvilág részeseként birtokolt képességeit elveszítve, immár eszközei nélkül életképtelen legyen e földön. A kör bezárult, az úton visszafordulni már nem lehetett. S az ember azóta is tárgyak, eszközök mesterségesen létrehozott világa által éli életét. Évezredeken át meg is becsülte tárgyait az ember. Hiszen amikor az élet fönntartása fügött egy-egy szegényes, szerény eszköztől az az eszköz mindenekfölött való értékké vált az ember számára. S a természeti népek még nem is olyan régen kincsei érő gyöngyöket, fűszereket adtak egy-egy vaskésért, fejszéért. Ám valóban csak a létfenntartó ösztön szülte ráutaltság tenné értékessé számunkra tárgyainkat? Nem, nem hiszem. Még mindig magam előtt látom nagymamáim konyháját, idős, valaha élt rokonaim lakását, tárgyaikat, melyeket évtizedeken át őrizgettek, s melyek most ki tudja, melyik szemétdombján kallódnak lim-lomként az országnak. Emlékszem festett fémdobozokra, amelyekben a tea vagy a kávé kapott helyet, s amelynek megszokott közelségében évtizedeken át jobb íze volt a reggelinek ... Emlékszem százszor is javított vekkerre, amely még a dédapát is ébresztette régmúlt hajnalokon, munkába menet. Kopott késekre, villákra, amiket még a nagy kivándorlások idején Amerikát is megjárt nagyapa hozott magával... Tárgyak sora, melyek — ki tudja, hol — elenyésztek már ebből a világból. Tárgyak, amelyeket már nem annyira a szükség, még kevésbé a létfenntartás ösztöne tartott meg évtizedeken át, olykor generációk megbecsülésében, inkább a hozzájuk kötődő emlékek, élmények által diktált szeretet. Ma tárgyak bőségében élünk a világon. Dobd el! — lett a jelszó, s aki praktikusságáról még nem győződött volna meg, próbáljon végig egy költözködést, amikor nem győzi kidobálni összegyűlt, valamikor és valamiért félretett kacatjait. Életmódunk, tempónk változásai diktálják a ma emberének a bölcsességet: szabadulj tárgyaidtól, mihamarabb szabadulj már nem használt eszközeidtől, ha jót akarsz! S szabadulunk is mindentől, amitől csak lehet, hiszen minek a lom a ház körül. S még így is, minden igyekezetünk dacára, több kacatot halmoznak föl az évek otthonainkban. mint amennyit elviselnénk. Tárgyak becsülete?! Vajon lehet-e egy oly korban tisztességük, amikor gépek ontják a mindig újat, s a még újabbat? S lehet-e becsületük akkor, ha tárgyaink jó része eleve múlandó tiszavirág-életre születik erre a világra, mint eldobható papirabrosz, -tányér, vagy amikor nylonzacskóban hozzuk immár a tejet, a kékzománcos tejesköcsög helyett? Gumiabroncsok, tévédarabok, nylonzacskók ömlesztik el városaink környékét, lassan heggyé nőnek szemétdombjaink. Igaz, ma már nem emberkéz gondos munkáját hordják magukon tárgyaink, csak gépek monoton zúgását. De akkor is energiát, anyagot, szellemi erőfeszítéseket tartalmaznak ... |égis, nőnek szeméthegyeink, tárgyaink várható élettartama évről évre csökken, becsületükkel együtt. Tudom, innen sincs visszaút, hacsak mindegyre fogyó nyersanyag- és energiakészleteink nem kényszerítenek bennünket másféle magatartásra. De hát ez semmiképpen sem volna jó, mert ez így csak visszafejlődésre vezethetne. Akkor hát mit fájlalok? Talán azt, hogy tárgyainkban kevesebb a formai tisztaság, mint lehetne, hogy •kevesebb a gondos megformáltság — ha gépi is —, mint elvárhatnánk, hogy ezzel mai korunkban is értékesebbé és tartósabbá válhassanak a számunkra. Maradandóbbá, nemcsak azért, hogy szeméthegyeink lassabban gyarapodjanak, energia- és nyersanyagkészleteink pedig tovább tartsanak. Inkább talán azért, hogy szellemi és minőségi erőfeszítéseket, szándékot és gondosságot többet magukba fogadva, s ezáltal hosszabb életűvé válva, tárgyainknak legyen idejük arra, hogy újra emlékek, élmények kössenek hozzájuk bennünket, hogy isipét az idő, s az élet szülte értékekre tehessenek szert eszközeink az állandóság lehetőségeivel inkább rendelkező környezetben. Jó lenne, ha legalább tárgyaink egy része visszaszerezhetné megbecsülésünket, hogy a maguk csöndes, emlékeket hordozó, élményeket fölidéző voltában ismét legyenek segítségünkre szűkebb világunk biztonságérzetet keltő, csöndes-boldog pillanatokat adó állandóságának megteremtésében. Szávay István Konfekció, lakástextil Tovább nő a kereslet Tegnap, szerdán délelőtt portáruk beszerzése a múlt Lauthán Ferenc belkereske- évihez viszonyítva előre látdelmi miniszterhelyettes saj- hatóan 8 százalékkal lesz tótájékoztatót tartott a ruházati kereskedelemről. Elmondta: az idei népgazdasági terv az előző évinél 8,7 százalékkal magasabb kiskereskedelmi forgalommal számol. Ezen belül a vállalatoknak a retek, a hagyma gyorsan i fel kell készülni a ruházati nagyobb. (MTI) Közlekedés Különösebb tapasztalat nélkül — hiszen május elsején még nem volt ilyen „bőséges" munkaszünet, — de a hasonló méretű ünnepi forgalom alapján felkészült a közlekedés a várható nagyobb utazási igények kielégítésére. romlik, a szükséges menynyiséget napról napra kell beszerezni a kistermelőktől az üzleteknek. Ha betartják az előírásokat, a kereskedelmet és a fogyasztót sem érheti kár. Hogy meséri-e a kistermelőknek? A primőrellátásban tapasztalható tengernyi fonákság ellenére sem hihető, hogy az az áru, amelyet csupán másodosztályúnak vesznek át az üzletek kétszer annyiért vagy legalábbis busás feláron elkel a piacon. Mert a kistermelők is különbséget tesznek a boltokban és a piacon érétkesíthető primőrzöldség között. Jámbor Ernő forgalom 5—6 százalékos emelkedésére. Az előrejelzések szerint az idén tovább növekszik az érdeklődés a konfekcionált termékek és a lakástextíliák iránt, míg a ruházkodási méteráruk és a felső kötöttáruk forgalmában a kereslet várhatóan mérsékeltebb lesz. Az ötödik ötéves terv eddigi három évében az általános, illetve iparcikkáruházak száma kilenccel növekedett. A ruházati kiskereskedelem bolthálózata viszont szerényebb mértékben növekszik, mint ahogy azt a forgalom aránya megköveteli. Ez év első negyedében a ruházati forgalom 6,7 százalékkal emelkedett. Az imKukoricanemesítés A Gabonatermesztési Kutatóintézet kukoricanemesítü kollektívája már eddig is több olyan hibridet állított elő, amelyek a legjobbnak tartott külföldi fajtákat is felülmúlják. A nemesítőmunkát üvegházi termesztéssel gyorsítják meg, és így évente három nemzedéket nevelnek fel. Az üvegházban megkezdték a csövek törését és a magot a tenyészkerlben vetik el, természetesen kiválasztva a legértékesebb kukoricatörzseket. A képen: Gedai Erzsébet és Becsei Magdolna, munka közben. I Kábelszakadás Szerdán délután fél 2 óra- köttetést teremteni Szeged és kor Martfű és Szentes között a főváros között sem, így egy markológép átvágta a a postánál kellett minden Szeged—Budapest között hú. budapesti hívást előjegyezzódó telefonkábelt. Ezért tetni. A posta műszaki szak- ; tegnap délután távhívással emberei a kábelszakadást l nem lehetett telefonössze- mára megszüntették. Tóth Béla (elvétele Dolgozzunk jobban, tervszerűbben, szervezett (AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK MÁJUS ELSEJEI JELSZAVAIBÓL) l