Délmagyarország, 1979. április (69. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-03 / 78. szám

Keifld, 1979." április 3. 5 Nem halványuló emlékek Beszélgetés a felszabadító szovjet hadsereg volt szegedi komisszárjával Múlnak az évek. évtize- között járt Szegeden, és dat, hogy feladatomat ilyen dek. távolodunk azoktól a milyen emlékeket hord ma- 6ikerrel láthattam el. történelmivé kristályosodott pában a városról, lakóiról? eseményektől, melyek élőké- _ Katonáinkkal a legel. sők között léptem Magyar­ország földjére, majd Sze- várossal, lakóival? gedre a felszabadító harcok szítették, majd megteremtet­ték hazánk felszabadítását. Sokat tudunk dolgozó né­pünk társadalmi helyzetét alapvetően megváltoztató, lassan a történelmi múltba hanyatló, alapvetően boldo­gulást hozó harcról. Sokat, oe nem eleget A kép még korántsem teljes. Különö- .. .. _ , „ —,u„+~i-» tisztán. Engem ez nem le­sen nem az azóta született, ,, , . , , jog^ k ,'áncs saggal telített £« »» — önnek voltak-e Szege­den ilyen kapcsolatai, és je­lenUa tart-e érintkezést a során A lakossággal a talál- ~~ MaRam sem tudom az koás tehlfi^nehézhefy- okát" de nekem volt zetben történt. Kritikus idő­ket éltünk akkoriban, ami­nek egvik oka az volt hogy az emberek nem láttak ui és újabb generáció tagjai előtt Az idő múlása vi­szont azt is jelenti. hogy ritkul azoknak a sora. akik megvívták ezt a harcot, köz­vetlen cseiekvesükkel alakí­tották az új életformát Ar­ra kell törekednünk, hogy mind a résztvevőket, mind a tanúkat meghallgassuk, s mind teljesebb képet nyer­jünk. volt arról, hogy az akkori hivatalos ilyen kapcsolatom. Talán a sa "átos körülményeim hoz­ták így. Az idő is elég rö­vid volt hozzá. A Szegeden eltöltött négv hónap ahhoz voií elegendő, hogy megis­merjem és megszeressem a sebesülten is szép várost, ganda félZf' rettegd rendezett út*ival- őreivel keltett irántunk, erősen el­ferdítve a valóságot kato­és — sajnos — lerombolt májaival. Tavasszal tovább kellett mennem. Ausztriából náink magatartásáréi. Ilyen 5 auáusztubában érkez­körülmények között sokat auRusztu^iC'an erkez kellett dolgoznom a felöl­Néhány hete egy váratlan találkozás örömében része­aás elősegítéséhez. Ez a munka nem volt idegen tő­lem. Mint felelős, vezető be­osztású politikai tisztnek, D . , . elsőrendű feladataim közé ° te.ii haza Moszkvába. egy hosszú, küzdelmekkel teli menetelés után. Sajnos, az­óta sem volt alkalmam arra, hegy ellátogassak Magyar­dolok Szegedre, nem halvá­nyulnak emlékeim. Élénken él bennem a kíváncsiság, hogy mire jutott a város. tartozott katonáink megfe­lelő felkészítése az úiabb és sültem. A felszabadulásra újabb kemény harcokra, va­emlékezve a Szoviet—Ma- lamint arra a magatartásra, gyar Baráti Társaság által ami kötelez6 volt a civil la- hogyan tudtak élm a fel­kossággal szemben. Hiszen nem a nép, hanem kizáró­lag az ellenség ellen harcol­tunk. Mint ember is teljes Moszkvában rendezett talál­* kozón a nagy esemény ősz veteránjai szóltak a fiata­lokhoz. Közöttük volt Mali­novszkij marsall felesége és Budapest városparancsnoka, Zamercev tábornok is. Azután egy magas, egye- elégedésemre szolgált, hogy res tartású férfi beszélt em- Szegeden hamarosan szabadulás adta lehetősé­gekkel. amiért én is küz­döttem társaimmal. — Szeged nagyon sokat igyekezetemmel fáradoztam fejlődött és szépült Lakói a jó kapcsolatok mielőbbi megelégedett, boldog embe­megteremtésén. így az meg- rek! — Igazán örülök sikereik­jó nck. Kérem, adja át szere­lékeiről. M. Sulzsik őrnagy eredményeket értem el. Rö- tettel küldött üdvözletemet: volt a felszabadító szovjet Vj,j idö aiatt megváltozott katonák szegedi komisszár- az emberek véleménye. A ja. Később alkalmam nvilt dolog azzal folytatódott, munkában és a arra, hogy beszélgessek a hogy több esetben — talán ben. Erősödjék a nagy háborút végigharcoló ma js élő — baráti, jó is­katonávaL mer ősi kapcsolat alakult ki — Kérem, mondja el. mi- katonáinkkal. Most is igen adtam. kor, milyen körülmények jó érzéssel tölt el az a tu­A tisztelt magyar újságolva­sóknak kívánok sok sikert a magánélet­szovjet— magyar barátság! Az üzenetet ezennel át­Klkli Tivadar Háború után — londoni módra „Mottó helyett két adat: festi, illusztrálja. ez utolsó V—2 szárnyas telmezi. Ami a légvégén ki­bomba 1945. március 27-én csapódott be Londonban; kicsit ér- vartartást. Hozzá egy meg­jegyzés: szombaton ekkor. kristályosodik: a tipizálás becsapódás esetén azonnal eszközeivel regisztrált tuda- zárunk. Blőd humor, favicc? ezt a hangjátékot 1946. jú- ti-társadalmi állapot. A Meglehet. Mégis ezeken a konklúziók a hallgatóra bí- sajátos humorú, egyszerű zatnak. A tárgyilagosság an- londoniakon múlott. hogy lius 15-én BBC." így mutatta be a hangzott a be­vezető a század egyik leghí- golosan hűvös, kimért — és Churchillnek lehetett igaza: kíméletlenül igaz tartalmú. „Inkább elveszünk egy szá­Varga Géza rendező és lig. de egyetlen fasiszta^né­drama­resebb angol költőiének, Dylan Thomasoak Londoni­ak című hangjátéka előtt, múlt héten szombaton este a Kossuth rádióban. Mesterházi Márton turg bevallottan az ember­ábrázolás felé „hangjátéko­A Big Ben harangjátéka sította" tovább Dylan Tho­és a Gyertyafény-keringő mas alkotását Felfogásuk mel hódító nem teszi lábát szigetünkre." Domonkos László Ujabb árhullám a Tiszán A valamennyi vízgyűjtő te­rületre kiterjedő esőzések ha­tására ismét emelkedik a Ti­szának és mellékfolyóinak a szintje. Elsősorban a Sajó és a Bodrog szállít jelentősebb víztömeget a Maros és a Hármas-Körös egyelőre keve­sebbet. Az Ilyen tavaszi ára­dásokra jellemző, hogy a fel­ső szakaszon gyors lefolyású­ak, amint azonban a hullám­terekre ki hatolnak, sebessé­gük csökken és ellaposod­nak az alsó szakaszon. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóságtól kapott tájé­koztatás szerint az elkövet­kező napokban átlagosan öt­tíz centiméteres egyenletes ütemű vízállás-emelkedés várható. A hidrológiai előre­jelzésekből következtetve Szegednél 650 centiméter kö­rüli vagy azt valamivel meg­haladó értékkel tetőzik majd a folyó. A mélyebb fekvésű árterü­letekre már ki hatolt a víz, elérte a szegedi alsó rakpar­tot s egy-két nap alatt az újszegedi partfürdőt is el­borítja. Az árhullám tartós­ságától függ, hogy késedel­met szenved-e az idén ls a partfürdő megnyitása. Az áradó Bodrog miatt az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság vasárnap má­sodfokú készültséget rendelt el a folyó országhatár és Sá­rospatak közötti szakaszán. Modem tehenészet Agrotechnikai látványosság­nak beillő újdonságot he­lyeztek üzembe Szegváron, a Puskin Tsz-ben: svéd gyárt­mányú karusszel fejőgépet adtak át rendeltetésének a közös gazdaság szakosított tehenészeti központjában. A valamivel több mint kétmil­lió forintért vásárolt Alfa Laval berendezés fő erénye a munkaerő- és munkaidő­megtakarítás mellett az, hogy jelentősen hozzájárul a minőség javításához. A Puskin Tsz új fejőgépén egyszerre 22 tehenet fejnek, egyetlen ember közreműkö­désével. Most a gazdaságban egyedül a hűtés okoz gon­dot: az új gép kapacitása a meglevő hűtőgépet megha­ladja. Ezért megkezdték a tárgyalást a megyei tejipari vállalattal, amely kezdettől fogva hathatós szakmai és technikai segítséget nyújt a tsz-nek. Ez az összefogás hozta létre megyénk ma leg­modernebb tehenészetét. Diák-képzőművészek kiállítása Szegeden A kiállítás egy részlete Tegnap, hétfőn délelőtt ünnepélyesen nyitották meg a KISZ Központi Bizottsága, megyei és városi bizottsága, az Oktatási, a Kulturális és a Munkaügyi Minisztérium, valamint a Tömörkény Ist­ván Gimnázium és Művésze­ti Szakközépiskola által az országos diáknapok alkal­mából rendezett III. orszá­gos diák-képző-, iparművé­szeti és népi díszítőművésze­ti kiállítást az Ifjúsági Ház­ban. Az eseményen megje­lent dr. Sebe János, a me­gyei pártbizottság osztályve­zető-helyettese, Szántó Tiva­dar, a városi pártbizottság osztályvezetője, Dercze László, a KISZ KB osztály­vezető-helyettese, valamint ökrös János, a Pedagógus Szakszervezet Csongrád me­gyei titkára ls. A megjelente­ket Tóth Zsuzsa, a megyei KISZ-bizottság titkára kö­szöntötte, majd dr. Diós Jó­zsef, a Tömörkény gimnázi­um igazgatója nyitotta meg a kiállítást. Ezután a rendező szervek különdíjait adták át. A me­gyei tanács vb művelődés­ügyi osztályának különdíját dr. Müller Józsefné osztály­vezető adta át Karácsony Györgynek, a kazincbarcikai Ságvári gimnázium tanuló­jának. A városi tanács mű­velődésügyi osztályának kü­löndíját Csanádi Géza osz­tályvezetőtől Varga Ágnes, a győri Zrínyi Ilona Gimnázi­um diákja vehette át. A MÁV KISZ-bizottságának képviseletében Koós László titkár Kalapács Erikának, a szegedi Törmörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola tanulójának adott át különdíjat, a KISZ Csongrád megyei bizottságá­nak díját pedig a sár­vári központi kollégium szakköre kapta meg. A városi KISZ-bizottsóe különdíját Barka Ferenc (Battsányi János Gimnázi­um. Tapolca) nyerte el — Batki József, a városi KISZ­bizottság titkára adta át. A Tömörkény gimnázium díjat dr. Diós József igazgatótól Nagy Niké. a pécsi művé­szeti gimnázium tanulója vette át. Az ünnepség résztvevői a megnyitó után megtekintet­ték a kiállítást, amely a kö­zönségnek április 13-ig lesz nyitva. Nemzetközi orvostanácskozás A betegek mintegy tíz százaléka reumás panaszok­kal kerül újra és újra be­tegállományba. Gyógyítá­sukban nélkülözhetetlenek az úgynevezett természetes gyógymódok, mindenekelőtt a gyógyvizek. A sérülések, az ideg-, a szív- és érrend­szeri megbetegedések, a kró­nikus gyomor- és bél-, vala­mint a légzőszervi megbete­gedések világszerte tapasz­talható terjedésével párhu­zamosan nő a természetes hangjai igen stílusossá tet­ték a brit atmoszférát, a leghétköznapibb londoni házaspár, Mr. és Mrs. Jack­alapja a hétköznapiságban megalkotott emberiségmo­dell felmutatása volt — há­ború utáni pszichózisban, és egyáltalán nemcsak a főhősök „angolsága" miatt. A második világháborút son egyetlen napja pedig az londoni módra. A londoni­általánosba különöst vitt — aknak pedig, mint milliók­nak szerte másutt a vilá­gon, csak az a végső remé­nyük maradt ekkorra, hogy közvetlenül követő idők kis- »z emberiség talán tanult emberei álmodnak, dolgoz- valamit az 1839—1945 kö­nak, filozófálnak-politizál- zötti évekből, nak, vacsoráznak és söröz- Hábon3 utón romot taka­nek itt, a fe uletes hallgató rftanak. olyan törvényszerű­valóban talalgathat: ugyan mi ebben az egészben az érdekes? A század közepén az an­gol irodalomban a hangjáték egyik sajátos válfaja, az úgynevezett feature (magya­rul: jellemvonás, jellegzetes­ség) uralkodott. Iskolapéldá­ját éppen Dylan Thomas adta A mi erdőnk alján cí­mű művével. A végig jelen­levő narrátor — annak ide­jén a Londoniak bemutató­ján maga a költő személye­sítette meg — egészen hét­köznapi, egészen szürke és egészen jellegzetes emberek élethelyzeteit kommentálja. Fontosabban nem is kom­ség ez, mint hogy az evés után ivás következik. Köz­ben a munkások megjegy­zései, csákányos vagdalko­zás közepette: „No, most egyet a jó öreg Hitlernek I" „Adja isten, hogy valamit ezekből is tanuljunk!" És így tovább. Ilyen egyszerű ez. Az ember döbbenten hallgat, mert ezekből a sok­szor naiv, néha éppenség­gel bugyuta mondatok mö­gül a lángoló London képe sejlik föl. a föld színéről le­törölt Coventryé és a töb­bi szép angol városé. És az angol nép Különleges ízű hősiessége, amit efféle apró­ságok bizonyítanak: a bolt mentálja, inkább csak alá- ajtaján tábla, közli a nyit­Tévéjátékok BŰNÜGY, LÉLEKELEM- nttta; a másik betörő-e, ZÉSSEL. Tersánszky Józsi avagy nyomozó — szóval ez Jenőnek e közelmúltig isme- a szándékolt homályosság in­retlen regényéből a műsor- kább zavart kel, mint izgal­újságbeli előzetes szerint mat. Talán azért is, mert azért készült lévéjáték, hogy nincs tét: kiderül az igaz­teljesedhessen az íróról al- ság vagy nem, a játék ma­kotott képünk. Valószínűleg rad, mi volt, klasszikus sé­nem arra gondoltak a mű ma szerint bonyolított bűn­készítői, hogy legfőbb ideje ügyi sztori, amelyben úgyis megtudnunk: a klasszikus- lebukik, aki ezt érdemli, és ként számon tartott Tersánsz- elnyerik jutalmukat a jók. kynak is létezik olyan írása, Minthogy a szereplőkről sem­amely klasszissal gyengébb mi személyeset nem tudtunk az általánosan ismerteknél... meg, nem sajátos karakte­Mindenesetre ezt sikerrel bi- rek, csak a nyomozószerep, zonyította a Nemere László a szélhámosszerep stb. betöl­rendezte tévéjáték. tői, a lélekelemzést még né­Bűnügyet még csak-csak zőként sem kísérelhetjük találtunk benne, lélekelem- meg. Ami a jussunk: elszó­zést annál kevésbé. Fordula- rakozhatunk azon, ha van tos, gördülékeny a történet, hozzá kedvünk, hogy e sze­de kevés a valódi krimi-iz- repjátékban hogyan szere­galom. Az a körülmény, hogy pelnek a színészek. Bánsági nem tudjuk, az egyik fősze- Ildikó, Lukács Sándor, Osz­replő szélhámos-e, avagy il- ter Sándor megfelelő köny­legalitásba vonult kommu- nyedaéggel és elevenséggel. VÉGKIÁRUSlTAS. And­rás Ferenc látszólag a „vá­sározók társadalmáról" ren­dezett tévéfilmet Munkácsi Miklós írásai alapján. Lát­szólag. mondjuk, mert való igaz, hogy eladók, vevők, kis­emberek és nagymenők, szor­galmas kisiparosok és nagy­csalók, „bárók" a szereplői, a Végkiárusítás mégis — ró­lunk szól. Az értelmes élet utáni elemi vágy mindajiy­nyiunké, mondja ki a vásá­rozók tragédiájával Munká­csi és András; az érte való küzdelmünk szünet nélküli, több felvonásos dráma, mely­nek lényegét nem érinti, hogy miféle színpadon játszódik. Vásárban vagy másutt. Első­sorban Margittay Ági segí­tett sokat a rendezőnek, hogy általános érvényűt mondhas­son e sajátos életszelet ábrá­zolásával. S. E. gyógymódok — a normál- és termálvizkezelések, az elekt­ro- és mozgásterápia, vala­mint a gyógytorna — jelen­tősége. A természetes gyógymó­dok alkalmazásáról. a gyógyszerekkel kombinált kezelések lehetőségeiről kez­dődött háromnapos nemzet­közi orvoskollokvium Buda­pesten, hétfőn, a Margitszi­geti Nagyszállóban. Magyarország világvi­szonylatban páratlanul gaz­dag gyógyvizekben, gyógy­helyeinken évente mintegy 40 ezer beteget részesítenek főleg rehabilitációs kezelés­ben. A soproni szanatóriu­mokban többek között a sziv-, a reumás és a légző­szervi betegségekben, Mát­raházán és Kékesen ugyan­csak a légzőszervi betegsé­gekben, Párádon a gyomor­és bélbántalmakban. vala­mint a nőgyógyászati beteg­ségekben szenvedők talál­nak gyógyulást, illetve be­tegségükben enyhülést. Évente sok ezer külföldi be­teg keresi fel — a hazai be­tegek mellett — egvebek között Balatonfüredet, Hévi­zet, Harkányt, Visegrádot. Világszerte ismertek a bu­dapesti gyógyfürdők: a Ru­das, a Gellért, a Széchenyi, a Dagály és minden bizony­nyal rövid ldön belül fel­zárkózik hozzájuk az új Thermál-szálló is. A mar­gitszigeti kénes jellegű gyógyvízzel itt mindenek­előtt a mozgásszervi betege­ket gyógyíthatják sikerrel. A tanácskozáson 17 európai, valamint néhánv észak-af­rikai ország, és hazánk ösz­szesen mintegy 130 szakem­bere vesz részt. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom